Vj-70/2004/17
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Atzo Kiadó Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Média Hirdetési Árak és Szolgáltatások" című kiadvány 21. és 22. számában, illetve a 2001., a 2002. és a 2003. évre vonatkozó médiaajánlatában az általa kiadott "Modern Házak, Lakások" című lap példányszámáról és olvasottságáról valótlan adatokat közölt.
A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 1.000.000 Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást az Atzo Kiadó Kft. ellen, hogy felmerült annak a gyanúja, az eljárás alá vont az általa kiadott "Modern Házak, Lakások" című lap példányszámát illetően valótlan adatokat közölt, amely magatartás alkalmas a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-a rendelkezéseinek megsértésére.
I.
A "Modern Házak, Lakások" című lap
- 1.
A "Modern Házak, Lakások" című, kéthavonta, az építkezés és lakberendezés témakörébe tartozó tartalommal piacra kerülő lap 2001 májusától jelenik meg az 1997-ben alakult eljárás alá vont kiadásában.
- 2.
A lap által megcélzott piacon számos más kiadvány is megtalálható, így havilapok (pl. "A Mi Otthonunk", "Családi Ház", "Házak", "Otthon", "Lakáskultúra", "SzépLak"), kéthavonta megjelenő lapok ("Átrium", "Szép Házak" stb.) és negyedévente megjelenő kiadványok ("Álomház & Álomkert", "Öko Házak"). Ezen országos terjesztésű lapok piacát erős verseny jellemzi.
II.
Az eljárás alá vont vizsgált magatartása
- 3.
Az eljárás alá vont általában évente készíti el a "Modern Házak, Lakások" című lapban potenciálisan hirdetőknek szóló aktuális médiaajánlatát, amely a következő médiaajánlat alkalmazásáig folyamatosan ügyfelei rendelkezésére áll.
A 2001. és a 2002. évre szóló médiaajánlatokban a lapról az került közlésre, hogy annak példányszáma 40.000.
A 2003. évre szóló médiaajánlatban az szerepelt, hogy a példányszám 40.000, az olvasottság pedig 242.000 fő.
A 2004. évre szóló médiaajánlat a következőket tartalmazza a példányszám és az olvasottság vonatkozásában:"130.000 példányban jelenik meg egyetlen fizetett hirdetés: a Modern Házak, Lakások magazinban megrendelt reklámok díjmentesen megjelennek az Otthonteremtő és a Házparádé magazinokban is. Így kiemelkedően magas példányszámban látnak napvilágot a hirdetések, s egyúttal három különböző olvasótábort érnek el!
Példányszám: 130 000 (Modern Házak, Lakások 40 000 + Otthonteremtő 40 000 + Házparádé 50 000)" - 4.
Az évente két alkalommal megjelenő "Média Hirdetési Árak és Szolgáltatások" ("Média Ász") című kiadvány arra szakosodott, hogy az újságkiadásban érdekelt piaci szereplők lapjainak lényeges jellemzőit ismertesse meg a hirdetéseket, reklámokat a lapokban elhelyezni kívánó fogyasztókkal.
A "Média Ász" 2001. év szeptemberében megjelent 19. és a 2002. év márciusában megjelent 20. számában az eljárás alá vont a "Modern Házak, Lakások" vonatkozásában nem tüntette fel a lap példányszámát.
A "Média Ász" 2002 szeptemberében megjelent 21. és a 2003 márciusában megjelent 22. számában ugyanakkor az került közlésre, hogy a lap példányszáma 40.000 darab.
A 2003. év szeptemberében megjelent 23. számban nem szerepeltek a "Modern Házak, Lakások" című lapra vonatkozó adatok.
A 2004. év márciusában kiadott 24. számban megjelentek a lapra vonatkozó adatok, de azok között nem szerepelt a példányszám. - 5.
A Versenytanács rendelkezésére áll egy, az eljárás alá vont által az egyik ügyfelének 2003 augusztusában telefaxon megküldött levél, amelyben arról ad tájékoztatást, hogy a "Modern Házak, Lakások" című lap szeptemberben megjelenő számában megjelent hirdetésekre 20%-os szezonális kedvezményt nyújt, illetve - további kedvezményként - ingyenes megjelenési lehetőséget biztosít az "Otthonteremtő" magazinban, így két különböző olvasótábort elérve, 70.000 példányszámban jelenhet meg a hirdetés. A levél nem tartalmaz tájékoztatást a "Modern Házak, Lakások" című lap valós példányszámáról.
- 6.
A "Modern Házak, Lakások" című lap egyes számainak tényleges példányszáma a 2001. év májusától lényegesen elmaradt a 40.000 példánytól, 2001-2003-ban csak egyetlen egy alkalommal érte azt el.
III.
A vizsgálati jelentés
- 7.
A vizsgáló megítélése szerint az eljárás alá vont által feltüntetett valótlan példányszám alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának csorbítására, egyben a versenytárs sérelmét is okozva a piaci verseny torzítására.
- 8.
A vizsgáló a jogsértés megállapítása mellett bírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vonttal szemben.
IV.
Az eljárás alá vont védekezése
- 9.
Az eljárás alá vont előadta, hogy a "Modern Házak, Lakások" című lap 2001 májusától folyamatosan növekvő, de a vártnál kisebb példányszámban jelent meg, ugyanakkor a 2004. évben már folyamatosan 40.000 példány készült a lapból. A "Média Ász"-ban megjelent példányszámadatok prognosztizált, tervezett kiadványszámra vonatkoztak, melynek során figyelemmel volt a más kiadványok kapcsán szerzett tapasztalataira. A lapra vonatkozó példányszámadatok tervezett példányszámot tükröztek, ezért nem is "nyomtatott példányszám"-ként kerültek feltüntetésre.
- 10.
Mind a lapban már hirdető ügyfelekkel, mind a potenciális ügyfelekkel a velük folytatott személyes megbeszélés során közölte a lap adott időszakban várható példányszáma lapszámról lapszámra történő - terjesztési adatok és egyéb körülmények által befolyásolt - változásának a lehetőségét, ismertetve a várható példányszám minimumát és maximumát. Adott esetben a hirdetőket tájékoztatta arról, hogy a lap kevesebb példányszámban jelenik meg, mint az korábban közölte, s ezzel egyidejűleg felajánlotta, hogy a hirdetés megjelenhet a szintén általa kiadott "Otthonteremtő" című lap következő számában. A hirdetők éltek ezzel a lehetőséggel, amely kedvező volt számukra, hiszen nagyobb példányszámban, két különböző lapban jelenhetett meg a reklám.
Kiemelte, a különböző, potenciális hirdetőknek megküldött és a "Média Ász"-ban megjelentetett médiaajánlatok csak a figyelemfelkeltést szolgálják, az együttműködésre vonatkozó összes technikai és anyagi részlet a hirdetni szándékozókkal való személyes megbeszélés keretében kerül egyeztetésre, ahol a partnerek tájékoztatást kapnak az adott időszakban megjelenő lapszámok várható példányszámáról. Ennek igazolására benyújtotta öt ügyfelének azon nyilatkozatát, mely szerint a szerződéskötést és a reklámok megjelenését megelőzően teljes körű tájékoztatást kaptak a lapról és a megjelenő hirdetéseket érintő paraméterekről (a lap megjelenési gyakoriságáról, a megjelenési időpontokról, a tervezett példányszámról, a példányszám változásának a lehetőségéről stb.). Sohasem titkolta, hogy az újonnan induló magazinok példányszáma az első néhány évben a piaci igényeknek megfelelően változik. E változások hatásait a személyes tárgyalások során felajánlott plusz megjelenési lehetőségekkel és árkedvezményekkel ellensúlyoztak, amelyet partnereik általában elfogadtak. Minden hirdetni szándékozó ügyfelének megadta a valós piaci helyzetnek megfelelő, pontos információt, így ha akarata ellenére mégis jogsértést követett el, a hirdetni szándékozók vonatkozásában ez mindig reparálásra került.
Az eljárás alá vont nem vitatta, megfelel a valóságnak, hogy a lapkiadás terén elterjedt "nyomott példányszám" kifejezésben a médiaajánlatokban elhagyva a "nyomott" szót, tervezett példányszámot jelölt, a helytállóbb "tervezett példányszám" kifejezés helyett. Mindazonáltal mindent megtett annak érdekében, hogy az érdekelt fogyasztók megfelelő információkhoz jussanak.
A hirdetők helytálló adatok ismeretében hozták meg döntésüket, amelyet az is bizonyít, hogy a kérdéses időszakban az azt megelőző időszakhoz képest nem nőtt, hanem csökkent a lapban megjelenő hirdetések száma és az ezekből származó bevételek összege. Akinek nem felelt meg a változó példányszám ellentételezésére felajánlott árkedvezmény és pluszmegjelenés, az máshol helyezte el hirdetéseit. - 11.
Kiemelte, egyetlen reklamáció, panasz sem érkezett hozzá a versenyfelügyeleti eljárás során sérelmezett magatartással összefüggésben.
- 12.
Az eljárás alá vont elsődlegesen a versenyfelügyeleti eljárás jogsértés hiányában történő megszüntetését, másodlagosan a vizsgálati jelentésben a vizsgáló által javasolt bírság összegének csökkentését kérte. A bírság vonatkozásában előadta, magatartása érdemben nem volt hatása a versenyre, illetőleg kiemelte, hogy piaci részesedése csekély.
V.
Jogi háttér
- 13.
A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.
Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
VI.
A Versenytanács döntése
- 14.
A nyereségszerzés érdekében folytatott tevékenység azt a kötelezettséget rója a vállalkozásra, hogy az áruja (szolgáltatása) megismertetése során pontos és ellenőrzött ismereteit közölve hasson közre a vásárlói szándék kialakításában, azzal, hogy a fogyasztói döntéseket befolyásoló közlésnek a fogyasztó tudomására jutásának időpontjában fennálló megalapozottságáról neki kell gondoskodnia.
A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására. - 15.
Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Vj-12/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.624/2000/7. számú ítéletében megállapította, a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak helyes értelmezése szerint a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a hátrány valóban vagy ténylegesen bekövetkezett volna [az objektivitás szempontját más esetekben is aláhúzta a Legfelsőbb Bíróság, így pl. a Kf. II. 39.774/2000/6. (Vj-3/1998.), a Kf. II. 39.862/2000/4. (Vj-74/1999.), a Kf. II. 39.312/2001/4. (Vj-3/2000.) és Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéletében (Vj-168/1998.)]. A Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontja kapcsán az eljáró közigazgatási szervnek (a Gazdasági Versenyhivatalnak) egyebek között azt kell megállapítania, hogy az eljárás alá vont a valóságnak meg nem felelő tényeket állított, illetőleg valós tényekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott [vö. a Legfelsőbb Bíróság Kf. III. 27.967/1996/3. számú ítéletével (Vj-251/1994.)]. Az alkalmasság elbírálásakor figyelembe veendő továbbá a Tpvt. 9.§-a, amely rendelkezésből következően azt a kérdést, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozó vállalkozónak a magatartása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, elsődlegesen a Tpvt. rendelkezései szerint kell elbírálni, húzta alá a Fővárosi Ítélőtábla a Vj-34/2002. számú ügyben hozott 2. Kf. 27.128/2003/6. számú ítéletében.
- 16.
A nyomtatott sajtó vonatkozásában - a Legfelsőbb Bíróságnak a Vj-125/1996. számú ügyben hozott Kf. II. 27.254/1998/5. számú ítéletében foglaltaknak is megfelelően - meg kell különböztetni a fogyasztók két körét, a lap olvasóit és a lapban reklámot megjelentetni szándékozókat.
Az azonos piaci szegmensben megjelenő lapok közötti választás során a lapok olvasói mint az egyik fogyasztói kör esetében a lapok példányszámára, olvasottságára vonatkozó adatok általában nincsenek jelentős befolyással, míg ezek az adatok a fogyasztók másik köre, a lapokban reklámokat elhelyezni szándékozók számára lényeges körülménynek minősülnek, olyannak, amely érdemben befolyásolják azon versenyjogilag releváns döntésüket, hogy melyik lapban jelentetik meg reklámjukat, mivel számukra kétségtelenül jelentőséggel bír, hogy a reklámot közlő lap hány példányban jelenik meg.
Ez a megközelítés összhangban van a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatával. A Legfelsőbb Bíróság fentebb hivatkozott Kf. II. 27.254/1998/5. számú ítéletében a hirdetést feladni szándékozók számára lényeges körülménynek minősítette a reklámot közzétevő újság olvasóinak a számát. A Versenytanács ezzel kapcsolatban megjegyzi, egy lap olvasóinak a száma és a lap példányszáma között szoros összefüggés van.
Egy lap példányszámának és olvasottságának jelentőségét az is mutatja, hogy az eljárás alá vont is szükségesnek tartotta ennek egyes médiaajánlataiban, illetve a "Média Ász" egyes számaiban történő megjelentetését. - 17.
A fogyasztók vállalkozások általi tájékoztatásának számos formája létezik. A tájékoztatás a megtételének helyétől, formájától függetlenül versenyjogi értékelés tárgya lehet. Ennek megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal nemcsak a hagyományos értelemben vett (televíziós, nyomtatott sajtóban megjelenő stb.) reklámban tett közléseket vizsgálhatja, hanem azokat is, amelyeket az adott vállalkozás az általa készített és alkalmazott médiaajánlatokban tesz, amennyiben ezek a versenyjogilag releváns fogyasztói döntés meghozatala előtt válnak ismertté a fogyasztók előtt, s elemeit képezik annak a tájékoztatásnak, amelyet a vállalkozás nyújt a (potenciális) fogyasztók számára.
A Versenytanács ennek megfelelően értékelte az eljárás alá vont médiaajánlataiban foglalt, a példányszámra, illetve az olvasottságra vonatkozó tájékoztatásokat. - 18.
. Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács megállapította, az eljárás alá vont a nyomtatott sajtóban, az egymással e téren versengő lapokban reklámot elhelyezni szándékozó fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Média Ász" című kiadvány 2002-ben megjelent 21. és 2003-ban megjelent 22. számában, illetve a 2001., a 2002. és a 2003. évre vonatkozó médiaajánlatában az általa kiadott "Modern Házak, Lakások" című lap példányszámáról és olvasottságáról valótlan adatokat közölt, megsértve ezzel a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.
A Versenytanács kiemeli, hogy egy üzleti terven alapuló, természetéből adódóan bizonytalan prognózisra nem lehet alapozni egy lap példányszámára, illetve olvasottságára vonatkozó, a tényeknek nyilvánvalóan meg nem felelő tájékoztatást.
Megjegyzi továbbá a Versenytanács, mivel az olvasottsági adatok alapját képező példányszámra vonatkozó adatok nem feleltek meg a valóságnak, az olvasottsági adatok sem lehettek valósak, s az olvasottsági adat valóságnak való megfelelését igazoló bizonyítékot az eljárás alá vont sem terjesztett elő. - 19.
A Versenytanács az eljárás alá vont 2004. évre szóló médiaajánlatának a jelen eljárásban történő vizsgálatára nem látott lehetőséget, mivel ehhez az "Otthonteremtő" és a "Házparádé" című lapok megjelenésének körülményeit is vizsgálni kellett volna, amely nem képezte az eljárás tárgyát. A Versenytanács felhívja az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy az ezen médiaajánlat által megvalósított tájékoztatás külön versenyfelügyeleti eljárás tárgyát képezheti, melynek során megvizsgálható a példányszámokra vonatkozó adatok helytállósága és az, hogy a három lap olvasótábora kapcsán megalapozottan tehető-e egy olyan állítást, mely szerint a reklám három lapban való megjelentetésével három különböző olvasótábor érhető el.
- 20.
A Versenytanács megvizsgálta azt is, nem minősül-e jogsértőnek, hogy az eljárás alá vont a "Média Ász" című kiadvány 2004 márciusában megjelent 24. számában nem adott tájékoztatást a lap példányszámáról.
A Legfelsőbb Bíróság több ítéletében aláhúzta, a Tpvt. 8.§ (2) bekezdésének sérelme nemcsak aktív tényállítással, hanem a termék egyes tulajdonságainak elhallgatásával is megvalósulhat (lásd pl. a Vj-168/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.908/2001/5. számú és a Vj-137/1998. számú ügyben hozott Kfv. X. 39.924/2002/8. számú ítéletet).
Amint azt a Versenytanács előzőleg megállapította, a lapokban reklámot elhelyezni szándékozó fogyasztó számára lényeges körülménynek tulajdonságnak minősül, hogy az adott lap milyen példányszámban jelenik meg. Mindazonáltal ha a lapban reklámot megjelentető fogyasztó a lapok közötti választás során a "Média Ász" útján nem jut hozzá a számára jelentőséggel bíró információk teljes köréhez, akkor ezt vagy figyelembe veszi döntése meghozatalakor (esetleg más, önmagáról példányszámot közlő lapot választ), vagy további információkat szerez be a lapról. A "Média Ász"-ban megjelenő tájékoztatások alapján megállapítható, a lapok jelentős része olyan kevés információt szolgáltat magáról, hogy a "Média Ász"-ban való megjelenés sok esetben csak figyelemfelhívó reklámnak minősíthető, amely feltételezi a fogyasztó további tájékozódását (eltérő megítélés alá esik, ha a tájékoztatás túllép a figyelemfelhíváson, s például adatokat közül a példányszámról és az olvasottságról).
Mindezek alapján a Versenytanács szerint önmagában nem jogsértő, ha az eljárás alá vont nem közli a "Média Ász" című kiadványban az általa kiadott lap példányszámát. - 21.
A Versenytanács az eljárás alá vont a fogyasztói panaszok hiányát hangsúlyozó védekezésével kapcsolatban kiemeli, a jogsértés egy már megindított versenyfelügyeleti eljárás keretében történő megállapíthatóságával kapcsolatban nincs annak jelentősége, hogy az adott magatartással összefüggésben ismertté váltak-e fogyasztói panaszok vagy sem, illetőleg hány fogyasztói panasz ismert (vö. a Legfelsőbb Bíróság Vj-5/1997. számú ügyben hozott Kf. I. 27.931/1998. számú ítéletével). Nem fogadható el egy olyan védekezés, amely arra alapozódik, hogy fogyasztói panasz hiányában nem valósul meg a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, hiszen például a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdése a) pontjának megsértéséhez elegendő, hogy a vállalkozás magatartása a fogyasztók megtévesztésére objektíve alkalmas volt (lásd a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 39.536/2000/6. számú ítéletét a Vj-18/1999. számú ügyben).
- 22.
Mivel a jelen eljárásban vizsgált jogsértőnek minősülő magatartások tanúsítása már lezárult, a Versenytanács a fogyasztók további jogsértő tájékoztatásának megakadályozása céljából nem tartotta indokoltnak a jogsértő magatartás további folytatásának Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontja alapján történő megtiltását. Ugyanakkor - visszautalva a korábban elmondottakra is - felhívja az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy amennyiben ismételten valótlan adatokat közöl a lap példányszámáról és olvasottságáról, az újabb versenyfelügyeleti eljárás megindítását vonhatja maga után.
- 23.
A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont piaci helyzetére, a reklámok megjelentetéséből származó bevétel összegére.
A Versenytanács a jogsértő magatartás tanúsítása időtartamának meghatározásakor megállapította, hogy a folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére álló, illetve nekik megküldött médiaajánlatok versenyjogilag értékelendő hatásukat a következő médiaajánlat elkészültéig és alkalmazásáig, így jellemzően mintegy egy esztendeig fejtik ki. A "Média Ász" valamely számában megjelent tájékoztatás a Versenytanács szerint jellemzően a következő szám megjelenéséig, azaz hat hónapig fejti ki versenyjogilag figyelembe vehető hatását. Nem mellőzhető továbbá, hogy az eljárás alá vont a lap megjelenésétől kezdve több évig tanúsított jogsértő, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást.
A Versenytanács a magatartás felróhatósága körében tekintettel volt arra is, az eljárás alá vont előtt ismert volt, hogy az általa közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.
A Versenytanács tapasztalata szerint az elmúlt időszakban elszaporodtak a hasonló jogsértő magatartások, a vállalkozások gyakorta közölnek valóságnak meg nem felelő adatokat a lapok példányszámáról, olvasottságáról, ezért a bírság összegének meghatározásakor a Versenytanács figyelemmel volt a Legfelsőbb Bíróság azon álláspontjára is, mely szerint a bírságnak az eljárás alá vont magatartásának kellő szankcionálásán túl arra is alkalmasnak kell lennie, hogy piaci résztvevőket a versenyszabályok betartására, a hasonló jogsértő magatartások elkerülésére késztesse [Kf. I. 28.422/1997/5. (Vj-4/1995.)].
A jogsértés a valóságnak meg nem felelő, a fogyasztót mintegy "becsalogató" közléssel megvalósult, az eljárás alá vont által ezt követően nyújtott bármilyen tájékoztatás csak a szankció mértékének megállapítása során vehető figyelembe. E körben a Versenytanács nem tudta értékelni az eljárás alá vont azon védekezését, hogy ügyfeleit szóban tájékoztatta a lap adott számának várható példányszámáról. Az eljárás alá vont ezen, a jogsértő magatartás tanúsítását követően megvalósult, a jogsértés szankciójának mértékét befolyásoló tájékoztatás megtételét igazoló bizonyítékkal nem szolgált, így az egyedi, szóbeli, tartalmát tekintve valamennyi érintett fogyasztó vonatkozásában pontosan nem ismert felvilágosítás nem volt figyelembe vehető a jogsértő magatartás versenyjogi következményeinek meghatározásánál. Az ismertté vált ügyfélnek szóló, 2003 augusztusában kelt levél sem támasztja alá a védekezés ezen érvelésének figyelembe vehetőségét, mivel a levél - noha erre kétségtelenül alkalmat kínált volna - semmilyen tájékoztatást sem tartalmazott a tényleges példányszámról, s a reklám "Otthonteremtő" című lapban való megjelenése sem mint a "Modern Házak, Lakások" című lap korábban közöltnél alacsonyabb példányszámának egyfajta ellentételezéseként jelent meg. A Versenytanács megjegyzi, az eljárás alá vont által becsatolt öt (tehát csak a lapban reklámot elhelyező fogyasztók közül néhány által adott) nyilatkozat szerint az eljárás alá vont számukra csak a tervezett, s nem a tényleges példányszámról adott tájékoztatást. - 24.
A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. szeptember 9.