Vj-131/2004/9

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. (Budapest) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként érintett a LÁNGASTRONOMIA Éttermi, Borászati Termelő, Üzemeltető és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Budapest) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács engedélyezi, hogy a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. k özvetlen irányítást szerezzen a LÁNGASTRONOMIA Éttermi, Borászati Termelő, Üzemeltető és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett tranzakció

  • 1.

    A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. (a továbbiakban: Danubius) 2004. július 7-én adásvételi és opciós megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) kötött az L.L. Partners, L.P. (767 Fifth Avenue, Suite 4200, New York 10153) (a továbbiakban: LLP) vállalattal, melynek értelmében első lépésben a Danubius az LLP-től mint a LÁNGASTRONOMIA Éttermi, Borászati Termelő, Üzemeltető és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) egyedüli tulajdonosától megveszi a Kft. 49 százalékos üzletrészét (illetve az LLP a Danubiusnak eladja a Kft. szóban forgó üzletrészét) a Megállapodásban rögzített feltételek mellett, majd ezt követően - amennyiben a GVH a tranzakcióhoz az engedélyt megadja - a Danubius további 17,67-os tulajdonrészt szerez a Kft.-ben, illetve további vételi kötelezettséget vállal a fennmaradó 33,33 százaléknyi üzletrész megvételére, ha az LLP azt a megállapodást követő 5-7. esztendőkben el kívánja adni. A Megállapodás értelmében a Danubius a tulajdonszerzésre vonatkozó adásvételi megállapodás megkötésével a Kft. működése felett közvetlen irányítást, illetve erre vonatkozó jogot szerez.

  • 2.

    A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. § (1) és (2) pontjai szerint eljárva a Danubius mint kérelmező, jogi képviselőjén keresztül 2004. július 28-án kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy a Tpvt. 23. § (2) bekezdés (a) pontja alapján a 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerint, az érintett vállalkozások közvetlen irányításszerzésnek minősülő összefonódását engedélyezze.

  • 3.

    A GVH vizsgálója 2004. augusztus 4-én hiánypótlást rendelt el. A kért adatok, információ beérkezését követően a GVH az eljárást 2004. augusztus 24-én azonnal megindította.

  • 4.

    A kérelmező a Tpvt. 55. § (2) bekezdése adta lehetőséggel élve kérte a Megállapodásban (Vj-131/2004/7. ügyiratszámon elfekvő dokumentumban) foglaltak üzleti titokként való kezelését.

  • 5.

    A koncentrációt eredményező Megállapodás részeként, illetve ahhoz kapcsolódóan az érintett vállalkozások versenykorlátozó megállapodást nem kötöttek.

  • 6.

    A Tpvt. 74. § (1) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve a tranzakcióban érintett felek jogi képviselőjükön keresztül kérvénnyel fordultak a GVH-hoz, melyben indítványozták az érdemi határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát, amennyiben a GVH az összefonódáshoz az engedélyt megadja.

II.

A kérelmezett tranzakció résztvevői

  • 7.

    A tranzakciónak a Danubius és Kft. közvetlen résztvevői. A közvetlen irányításszerzést eredményező tranzakcióban érintett Danubius jelentős egyéb érdekeltségekkel rendelkezik.
    A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. a magyar szállodai és gyógyüdülő piac egyik jelentős szereplője. A holding vállalat jogelődje az 1972-ban alapított Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, melynek feladata a magyarországi gyógyturizmus létrehozása és szervezése volt. Az állami vállalat 1991-ben alakult át részvénytársasággá, majd a következő évben magánosították. A vállalat részvényeit később a Budapesti Értéktőzsdére bevezették. A papírok jelenleg is forgalomban vannak. Pillanatnyilag a részvények 53,4 százaléka a CP Holding tulajdonában van. (A CP holding az Egyesült Királyságban bejegyzett ingatlan- és pénzügyi befektetésekkel foglalkozó vállalat.) További 29,19 százaléknyi részvénycsomag külföldi pénzügyi befektetők kezében van, mely egy jelentős részének letétkezelője a Citibank Rt. Hazai befektetők a részvények 11,77 százaléka felett rendelkeznek. A társaság alkalmazottainak tulajdonrészesedése 1,15 százalék. A fennmaradó rész a vállalat tulajdonában van.
    A Danubius csoport számtalan vállalkozásból áll. A két fő leányvállalata a szállodaüzemeltető Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Rt, és az ingatlankezelő HUNGÁRIA Szálloda-Ingatlankezelő Rt. A holding érdekeltségébe 23 magasabb kategóriába tartozó szálloda tartozik, melyek közül 12 Budapesten található. Az alacsonyabb kategóriás Danubius Beta Hotels láncnak mintegy húsz tagja van. A szállodák mellett a Danubius húsz éttermet is üzemeltet Budapesten.
    A LÁNGASTRONOMIA Éttermi, Borászati Termelő, Üzemeltető és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság vendéglátásra szakosodott vállalkozás, mely elsősorban a budapesti Gundel étterem révén ismert. A vállalat három étteremmel rendelkezik.
    Ezen egységek mellett a Kft. borászatot is üzemeltet Tokajban és Egerben, valamint égetett szeszipari termékek és libamáj előállításával és forgalmazásával is foglalkozik. A Kft. teljes egészében az LLP (magánszemélyek kezében lévő és a Kft. alapítására létrejött befektetési társaság) tulajdonában van.

  • 8.

    A tranzakcióban közvetve érintett vállalatok köre viszonylag széles. Ez a kérelmező Danubius és a Danubius felett tulajdonosi jogokat gyakorló CP Holding holdingvállalat jellegéből közvetlenül adódik, és ami miatt annak részletezésétől el lehet tekinteni. (A közvetetten érintett részvevők listája a kérelmezők részéről benyújtott Vj-131/2004/1 ügyiratszámú engedélyezési kérelem I/3. pontjában megtalálható.)

  • 9.

    A bejelentési Űrlapban megadott adatok alapján megállapítható, hogy a tranzakcióban érintettek közül a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben, azaz 2003-ban a tranzakcióban közvetlenül és közvetetten érintettek magyarországi összesített nettó árbevétele a résztvevők részére történő értékesítés nélkül 70 412 milliárd forint volt, míg a Kft. magyarországi nettó árbevétele a résztvevők részére történő értékesítés nélkül a kérdéses időszakban 1 570 millió forint volt.

  • 10.

    E forgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a koncentrációban érintett két vállalkozás együttes forgalma - az irányítóként, vagy irányítottként közvetve érintett vállalkozásokkal együtt - meghaladta a 10 milliárd forintot, illetve az irányítás alá kerülő éves nettó árbevétele nagyobb volt, mint 500 millió forint.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 11.

    A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak " (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására " . E törvény hatálya alá tartozik, továbbá " a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet".

  • 12.

    A kérelem szerinti összefonódás két Magyarországon bejegyzett vállalkozás Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.

  • 13.

    A Tpvt. 23. § (2) bekezdése értelmében "közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik".

  • 14.

    A Danubius közvetlen irányítást szerez a Kft. felett a kérelmezett tranzakció révén, mert a Tpvt. 23. § (2) a) pontja teljesül a Megállapodás értelmében, hiszen a Danubius majdnem többségi részesedést és azzal arányos jogosítványokat szerez a tranzakcióval és a hozzá kapcsolódó adásvételi megállapodással a Kft. felett.

  • 15.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha egy "vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez, további egy vagy tőle független vállalkozás egésze vagy része felett".

  • 16.

    A fentiek alapján versenytanács a Danubius kérelem szerinti közvetlen irányításszerzését összefonódásnak minősítette.

  • 17.

    A kérelemben érintett vállalkozások saját tevékenységükön keresztül és közvetetten is realizáltak bevételt Magyarország területén a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben. A Tpvt. 24. § értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha "az érintett vállalkozások " előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és a) " az irányítás alá kerülő " előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van "".

  • 18.

    Amint az e Határozat II. szakaszának 9-10. pontjaiban foglaltakból kiderül, az érintett vállalkozások kérdéses nettó árbevételi értékei meghaladják a törvényben meghatározott küszöbértékeket.

  • 19.

    Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az érintett piac meghatározása

  • 20.

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot "a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni".

  • 21.

    A fent említett paragrafus (2) bekezdése szerint "a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell vennie az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait."

  • 22.

    A kérdéses paragrafus (3) bekezdése szerint "földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni".

  • 23.

    Az adott engedélyezési kérelem kapcsán közvetlenül érintett piac a szállodaipar, annak is elsősorban a gyógyüdülésre szakosodott ágazata, valamint a kiemelt kategóriájú éttermi szolgáltatások piaca - illetve részlegesen az ezekhez kapcsolódó bor, pálinka és libamáj beszállítói piac is.

  • 24.

    Az adott piacon meglévő kínálati és keresleti helyettesíthetőséget is figyelembe véve az érintett piac földrajzi határait a szállodaipar esetében a Danubius külföldi érdekeltségei ellenére a Magyar Köztársaság határainál lehet elsődlegesen meghúzni. Az éttermi szolgáltatások piacának földrajzi határait Budapest és vonzáskörzeténél vonhatjuk meg. A bor, pálinka és libamáj beszállítói piacának földrajzi határa szintén a Magyar Köztársaság határával adható meg.

  • 25.

    A Danubius közvetlenül a szállodaiparban van jelen tevékenysége túlnyomó részével. Ezen a részpiacon a vállalkozás piaci részesedése nem változik a tranzakció révén, hiszen a Kft. nem üzemeltet szállodákat. A budapesti elsőosztályú éttermek piacán az összefonódás révén a Danubius részesedése a korábbi 6,7 százalékról 7,7 százalékra növekszik. Az érintett beszállítói piacon az érintett vállalkozások piaci részesedése nem jelentős. Mindezek alapján megállapítható, hogy az összefonódást követően sem kerül a Danubius domináns piaci pozícióba.

  • 26.

    A szóban forgó tevékenység piacán a keresleti és kínálati helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy arra van lehetőség. A kínálati helyettesíthetőség jelentős mértékű a piac nyitott és megtámadható jellege miatt. A piacra való belépés vonatkozásában a versenytanács úgy ítéli meg, hogy a piacra való belépést jogi, technikai, műszaki és pénzügyi korlátok nem akadályozzák jelentős mértékben, amit mutat a piacon már jelenlévők nagy száma is.

  • 27.

    A versenytanács megjegyzi, hogy a helyettesíthető termékek körének kiszélesítését, illetve annak vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, mert a helyettesíthetőség - legalábbis kínálati oldalon - amúgy is jelentős és ha a szűkebb körű értelmezés mellett sem vélelmezhető káros versenyhatás jelentkezése, akkor az a tágabb körű értelmezés mellett még kevésbé valószínűsíthető.

  • 28.

    A versenytanács úgy látja, amennyiben az érintett releváns földrajzi terület határait általában tágabban határoznánk meg, akkor az összefonódásnak nyilvánvalóan továbbra sem jelentkezhetnének a verseny szempontjából káros hatásai, hisz a kínálati helyettesíthetőség esetleg nagyobb mértékű lenne ekkor.

V.

Az összefonódás piaci hatásai

  • 29.

    A Tpvt. 30. § (1) bekezdése értelmében az összefonódási tranzakció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor az eljáró hatóságnak "mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat", melynek során vizsgálni kell különösen:

    • a)

      az érintett piac szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

    • b)

      az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

    • c)

      az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását."

  • 30.

    A versenytanács egyebek mellet az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

  • 31.

    Az érintett piacokon jelen lévő külföldi és magyar vállalkozások viszonylag nagy száma, az összefonódásban érintett vállalkozások külön-külön, illetve együttesen számított alacsony piaci részesedése, az érintett piacok megtámadhatósága vonatkozásában a GVH rendelkezésére álló információk alapján a Versenytanács - a GVH, illetve a Versenytanács Elnökének 3/2003. sz. Közleményében foglaltakra is tekintettel - megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás nyilvánvalóan nem vet fel versenyjogi aggályokat, ezért az összefonódás piaci hatásainak részletes elemzése szükségtelen.

VI.

Engedélyezés

  • 32.

    Amint arra már e Határozat 5. pontjában kitért a versenytanács, az összefonódásban érdekelt felek a közvetlen irányítást eredményező, illetve megalapozó Megállapodásukban nem kötöttek a verseny korlátozására vonatkozó kiegészítő megállapodást.

  • 33.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal "nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha " az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon " vagy annak jelentős részén."

  • 34.

    Mindezek alapján a versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

  • 35.

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint "vállalkozás összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlástól számított" határidőn belül kell meghozni.

  • 36.

    A versenytanács e Határozat V. fejezetének 35-39. pontjaiban foglaltakra tekintettel - a Közlemény alapján - a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

  • 37.

    Az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen befizette.

  • 38.

    A kérelmezők képviselőjük útján a kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 39.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. szeptember 24.