Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-88/2004/17

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a MATÁVkábelTV Kft. ( Budapest) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként érintett a Philipkábel Kft. (Őrbottyán) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács engedélyezi, hogy a MATÁVkábelTV Kft. megvásárolja a Philipkábel Kft. vállalkozás részét képező gödi I. és gödi II. vezetékes műsorelosztó hálózatokat és az azokhoz kapcsolódó előfizetői állományokat.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett tranzakció

  • 1.

    A MATÁVkábelTV Kft. (a továbbiakban: Mkábel) 2004. április 20-án adásvételi megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) kötött a Philipkábel Kft. (a továbbiakban: Pkábel) vállalattal, melynek értelmében az Mkábel megvásárolja a Pkábel vállalkozás részét képező gödi I. és gödi II. vezetékes műsorelosztó hálózatokat és az azokhoz kapcsolódó előfizetői állományokat.

  • 2.

    A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. § (1) és (2) pontjai szerint eljárva az Mkábel mint kérelmező, jogi képviselőjén keresztül 2004. május 25-én érkezett kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy a Tpvt. 23. § (5) bekezdése alapján a 23. § (1) bekezdésének a) pontja szerint összefonódásnak minősülő tranzakcióját engedélyezze.

  • 3.

    A GVH vizsgálója 2004. június 8-én - húsz napos határidővel - hiánypótlást rendelt el. A kért adatok, információ beérkezését követően a GVH az eljárást 2004. július 1-én azonnal megindította. A GVH az elintézési határidőt a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján 939/11/2004 iktatószámú határozatával 2004. augusztus 16-án 60 nappal meghosszabbította.

  • 4.

    A kérelmező kérte a Tpvt. 55. § (2) bekezdése adta lehetőséggel élve a (Vj-88/2004/1/2. ügyiratszámon nyilvántartott) Megállapodásban, valamint a kérelemben és Vj-88/2004/3. és Vj-88/2004/9. számon elfekvő iratokban található, az adatszolgáltatás során beküldött egyes adatok és információ üzleti titokként való kezelését. Az eljárásban adatszolgáltatásra kötelezettek kérték a Vj-88/2004/6., Vj-88/2004/8., Vj-88/2004/11. és Vj-88/2004/12. számon elfekvő dokumentumokban található adatok üzletit titokként való kezelését.

  • 5.

    A koncentrációt eredményező Megállapodás részeként, illetve ahhoz kapcsolódóan az érintett vállalkozások az efféle szerződések megkötésekor szokásost meghaladó versenykorlátozó megállapodást nem kötöttek.

  • 6.

    A Tpvt. 74. § (1) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve a tranzakcióban érintett felek jogi képviselőjükön keresztül kérvénnyel fordultak a GVH-hoz, melyben indítványozták az érdemi határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát.

II.

A kérelmezett tranzakció résztvevői

  • 7.

    A tranzakciónak az Mkábel és a Pkábel a közvetlen résztvevői. A koncentrációt eredményező tranzakcióban érintett Mkábel közvetett tulajdonosai közül az egyik jelentős egyéb érdekeltségekkel rendelkezik, így a közvetetten érintett vállalkozások köre széles.
    A MATÁVkábelTV Kft. a magyar kábel-tv piac egyik fontos szereplője. Az Mkábelt 1998-ban alapította a MATÁV Rt. Az elmúlt években a vállalkozás tulajdonosi szerkezete átalakult többször is. Jelenleg a vállalkozás 97 %-ban a MATÁV Rt. pénzügyi szaktanácsadásra és pénzügyi műveletek előkészítésére szakosodott leányvállalatának, az Investel Rt.-nek és 3 % erejéig a MATÁV Rt. kizárólagos tulajdonában lévő Egertel Rt-nek a tulajdonában van. Az Mkábel alapvetően kábel-tv szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, de a technológiai és gazdasági lehetőségek függvényében a távközlési piac egyes szegmenseinek is potenciális szereplője. A vállalkozás kezdetben Budapest egyes kerületeiben lévő hálózatán keresztül nyújtotta szolgáltatásait. Felvásárlások révén ma már szolgáltatásai elérhetők az ország több régiójában is, így: Sopron környékén, Marcaliban, Esztergomban, Dunakeszin, Veresegyházán, Nagykovácsiban, Érden, Diósdon, Solymáron, Piliscsabán, Tinnyén, Pomázon, Fertődön és környékén, Szegeden, Makón, Mórahalmon, Kisteleken, Balástyán, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Békésen, Orosházán, Dobozon, Gerlán, Gyulán és tizenegy budapesti kerületben. Az Mkábel előfizetőinek száma eléri a 250 ezret, ami hozzávetőlegesen a magyar kábel-tv piac 15 százalékát jelenti. A folyamatos felújítások és korszerűsítések eredményeként a vállalat hálózatának jelentős része interaktív szolgáltatások nyújtására is alkalmas.
    A MATÁV-csoport számtalan vállalkozásból áll. A közvetetten érintett részvevők listája a kérelmezők részéről benyújtott Vj-88/2004/1 ügyiratszámú engedélyezési kérelem I/8. számú - nem betekinthető - mellékletében megtalálható. (Lásd ezzel kapcsolatban még a MATÁV www.matav.hu honlapját.) Mivel a tranzakcióban közvetetten érintett vállalkozások többségének tevékenysége az összefonódás szempontjából nem releváns, ezért a közvetetten érintettek bemutatásától eltekinthetünk. Az érintett piacok szempontjából azonban érdemes megjegyezni, hogy a MATÁV Rt. 100 %-os tulajdonában lévő Axelero Internet Rt. az analóg telefonvonalon keresztül történő keskenysávú és ISDN internet, illetve az ADSL és kábel-tv szolgáltatási piac egyik jelentős szereplője.
    A Philipkábel Kft. 1999-ben alakult. A vállalkozás két magánszemély birtokában van. A vállalkozás ugyancsak felvásárlások és saját hálózatépítés révén terjeszkedett. Kábel-tv szolgáltatásai elérhetőek Martonvásár, Tordas, Gyúró, Etyek és Göd térségében. Az utóbbi időben kísérleti jelleggel ugyan, de a TVNET vállalat szélessávú Internet szolgáltatást is nyújt a Pkábel hálózatán az arra előfizetőknek. A vállalkozás nem rendelkezik egyéb érdekeltséggel és közvetetten sem érintett rajta keresztül a koncentrációban semmilyen egyéb vállalkozás.

  • 8.

    A 88/2004/1 ügyiratszámon elfekvő - nem betekinthető - engedélyezési kérelemben szereplő adatok alapján megállapítható, hogy a tranzakcióban érintettek együttes nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben, azaz 2003-ban meghaladta a tízmilliárd forintot, ám a vállalkozás részhez kapcsolódó forgalom értéke nem haladta meg az 500 millió forintot. Ugyanakkor a jelen összefonódásban érintett Mkábel az elmúlt két évben közvetetten érintett volt összességében ötszáz millió forint értéket meghaladó összefonódásokban. (Lásd ezzel kapcsolatban a Versenytanács Vj-16/2003/20. és Vj-161/2003/8. számú határozatait.)

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 9.

    A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ... (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására".

  • 10.

    A kérelem szerinti összefonódás két Magyarországon bejegyzett vállalkozás Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.

  • 11.

    A Tpvt. 23. § (5) bekezdése szerint "vállalkozás résznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok - ideértve a vállalkozás ügyfélállományát is - amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez." A fenti meghatározás szerint a vezetékes műsorelosztó hálózatok és az azokhoz kapcsolódó előfizetői állományok vállalkozás résznek tekintendők.

  • 12.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha egy "vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik."

  • 13.

    A fentiek alapján versenytanács a kérelem szerinti vezetékes műsorelosztó hálózatoknak és az azokhoz kapcsolódó előfizetői állományoknak az átruházását, illetve átvételét összefonódásnak minősítette.

  • 14.

    A kérelemben érintett vállalkozások saját tevékenységükön keresztül és közvetetten is realizáltak bevételt Magyarország területén a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben. A Tpvt. 24. § értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha "az érintett vállalkozások ... előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és a) ... az irányítás alá kerülő ... előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van ...b) a vállalkozás résznek ... az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt .. az irányítást megszerző ... vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg".

  • 15.

    Amint az a Határozat II. szakaszának 8. pontjában foglaltakból kiderül, az érintett vállalkozások kérdéses nettó árbevételi értékei meghaladják a törvényben meghatározott küszöbértékeket.

  • 16.

    Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az érintett piac meghatározása

  • 17.

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot "a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni".

  • 18.

    A fent említett paragrafus (2) bekezdése szerint "a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell vennie az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait."

  • 19.

    A kérdéses paragrafus (3) bekezdése szerint "földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni".

  • 20.

    Az adott engedélyezési kérelem kapcsán közvetlenül érintett termékpiac a műsorelosztásra (kábel-tv szolgáltatásra), hang- és internet, illetve távbeszélő szolgáltatásokhoz szükséges vezetékes távközlési infrastruktúra és az azon igénybe vehető műsorelosztás (kábel-tv szolgáltatás), hang- és internet, illetve távbeszélő szolgáltatások piaca.

  • 21.

    Az adott piacon meglévő kínálati és keresleti helyettesíthetőséget is figyelembe véve az érintett piac földrajzi határait a fenti pontban megnevezett termékpiac esetében Göd és közvetlen környékénél lehet elsődlegesen meghúzni.

  • 22.

    Az Mkábel közvetlenül a vezetékes műsorelosztás piacán van jelen tevékenységével. Ezen a részpiacon a vállalkozás piaci részesedése országos szinten 13 százalékra becsülhető. Az összefonódás révén az Mkábel részesedése a korábbi 13 százalékról 13,17 százalékra növekszik. Az érintett piacon az érintett vállalkozások együttes piaci részesedése nem juttatja az Mkábelt domináns piaci pozícióba. Hasonló módon a fenti 20. pontban meghatározott egyéb termékpiaci szegmenseken sem növeli a piaci koncentrációt az összefonódás érezhetően országos szinten.

  • 23.

    A gödi földrajzi piacon a műsorelosztás piacának szerkezete nem változik az összefonódás révén, hiszen a kínálati oldalon a vállalati struktúra nem, csak annak tulajdonosi szerkezete változik meg. Ugyanakkor az Mkábel mögött álló jelentős tőkeerővel bíró tulajdonosnak köszönhetően a jövőben az összefonódás következtében a verseny erősödésével is lehet számolni az érintett piaci szegmenseken, mivel az internet-szolgáltatás nyújtására is alkalmas vezetékes hangszolgáltatási infrastrukturális hálózat az Invitel Rt. tulajdonában van.

  • 24.

    A műsorelosztás (kábel-tv szolgáltatás) piacán a keresleti és kínálati helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy arra nem, vagy csak korlátozottan van lehetőség az egyes szolgáltatás-igénybevételi lehetőségek között az egyes szolgáltatási csomagok eltérő tartalma, a szolgáltatási területek nem teljes átfedése és a szolgáltatók közötti átváltási költségek miatt. (Lásd ezzel kapcsolatban a Versenytanács kialakult gyakorlatát tükröző Vj-45/2003/32., vagy Vj-44/2004/86. számú határozataiban foglaltakat.)

  • 25.

    A piacra való belépés vonatkozásában a versenytanács úgy ítéli meg, hogy a piacra való belépést jogi, technikai, műszaki és pénzügyi korlátok elvileg nem akadályozzák, ám a hálózati externáliák léte miatt párhuzamos hálózatok kiépítésének kicsi a valószínűsége.

  • 26.

    A versenytanács megjegyzi, hogy a helyettesíthető termékek körének kiszélesítésének vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, mert a helyettesíthetőség szűkebb körű értelmezése mellett sem valószínűsíthető az összefonódás káros versenyhatásainak jelentkezése.

  • 27.

    Hasonló okból szükségtelen az érintett releváns földrajzi terület határainak kiszélesítése, hiszen a szűkebben értelmezett földrajzi piacon sem azonosíthatók káros versenyhatások.

V.

Az összefonódás piaci hatásai

  • 28.

    A Tpvt. 30. § (1) bekezdése értelmében az összefonódási tranzakció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor az eljáró hatóságnak "mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat", melynek során vizsgálni kell különösen:

    • a)

      "az érintett piac szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

    • b)

      az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

    • c)

      az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását."

  • 29.

    A versenytanács egyebek mellett az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

  • 30.

    A versenytanács véleménye szerint az Mkábel vállalkozás rész szerzése a hatékony verseny kialakulása, fennmaradása vagy fejlődése szempontjából nem tekinthető kifogásolhatónak. Az összefonódásnak nem valószínűsíthetőek olyan új és jelentős horizontális, vertikális, portfolió és konglomerátum hatásai, melyeket a versenytanács összességükben károsnak ítélt volna.

  • 31.

    Horizontális értelemben a piaci szerkezetben változás nem történt, mert az érintett piacról (Göd) egy vállalkozás kivonul és helyette egy új jelenik meg ugyanazon fogyasztói kör kiszolgálására.

  • 32.

    Amint arra a versenytanács e határozatban már utalt, a szóban forgó összefonódásnak nincsenek érdemi közvetlen vertikális hatásai sem.

  • 33.

    Az összefonódásnak káros portfolió és konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők, mivel a tranzakció következtében új termék, vagy a termékek új kombinációja nem jelenik meg a piacon és új pénzügyi források sem nyílnak meg a szereplők számára.

VI.

Engedélyezés

  • 34.

    Amint arra már e határozat 5. pontjában kitért a versenytanács, az összefonódásban érdekelt felek a közvetlen irányítást eredményező, illetve megalapozó Megállapodásukban nem kötöttek a verseny korlátozására vonatkozó kiegészítő megállapodást.

  • 35.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal "nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha ... az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon ... vagy annak jelentős részén."

  • 36.

    Mindezek alapján a versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

  • 37.

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint "vállalkozás összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlástól számított" határidőn belül kell meghozni.

  • 38.

    A Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján az elintézési határidő indokolt esetben legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.

  • 39.

    Az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen befizette.

  • 40.

    A kérelmezők képviselőjük útján a kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 41.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. október 15.