Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-79/2004/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Rt. (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve 70. §-a alapján 2004. május 17-én versenyfelügyeleti eljárást indított a ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Rt. (a továbbiakban: ViDaNet) ellen, annak vizsgálatára, hogy 2004. januárjában végrehajtott díjemeléseivel megsértette-e a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát, mely szerint tilos tisztességtelenül (túlzottan magasan) eladási árakat megállapítani.

II.

A tényállás

• 2)

  A ViDaNet Rt. 2003. február 11-én alakult meg a Kábeltelevízió Szolgáltató Kft., a Kaposkábel Kft. és a Kábelholding Vagyonkezelő Rt. Németkábel Vagyonkezelő Rt-be történő beolvadásának Cégbíróság által történt bejegyzésével. Az így létrejött társaság szolgáltatási területe Magyarország hat települését érinti, melyek a következők: Győr, Tata, Mosonmagyaróvár, Kaposvár, Pécs és Mindszent.

• 3)

  A ViDaNet Rt. főtevékenységként távközlési szolgáltatásokat nyújt, vezetékes műsorelosztási szolgáltatása a fent nevezett valamennyi településen elérhető, és több mint 75.000 előfizetővel rendelkezik.

• 4)

  Győrben és Tatán a ViDaNet hálózata részben soros, részben már átépített. Az átépített hálózatokra a csillagpontos struktúra jellemző, és ezeken a hálózatrészeken a műszaki lehetőségeknek megfelelően három programcsomagot is kínál a ViDaNet Rt. Mosonmagyaróvárott és Kaposvárott már teljes egészében csillagpontos a hálózat, így itt is a hármas programcsomag kiosztás érvényesül, míg Mindszenten csak egy ún. II. csomag vehető igénybe. Pécsett szintén folyamatban van a hálózat csillagpontossá tétele, 2004. januárjában azonban az előfizetők új hálózatra való átkötése még nem kezdődött meg.

• 5)

  Az említett települések közül Győrben, Mosonmagyaróváron és Mindszenten a ViDaNet-en kívül nincs más kábeltelevíziós vállalkozás. A Kaposváron és Tatán jelenlévő további kábeltelevíziós vállalkozások nagyságrendileg kevesebb előfizetővel rendelkeznek, mint a ViDaNet. Pécsett a UPC Magyarország Kft-nek ugyan lényegesen több előfizetője van, mint a ViDaNet-nek, a hálózatok földrajzi elhelyezkedéséből adódóan azonban a ViDaNet számításai szerint előfizetőinek jelenleg csak mintegy 15 százaléka számára reális alternatíva a másik vállalkozás szolgáltatásának igénybevétele.

• 6)

  A ViDaNet az eljárás folyamán benyújtotta az általa kidolgozott, a 2004. évi díjemelés hátterét bemutató számításait. Eszerint az előző évben alkalmazott díjakból kiindulva, az alábbi képlet segítségével számszerűsítette a 2004. évben - álláspontja szerint - alkalmazható havi előfizetési díjakat.
  "A2 = A1 * I * (h1 * (p2/p1) + h2 * deltaK),
  ahol A1: bázis időszaki előfizetési díj, azaz a 2003-ban alkalmazott

  előfizetési díj,
  A2: tárgyidőszaki előfizetési díj, azaz a 2004-ben alkalmazandó előfizetési díj,
  I: ROA elvárt / ROA tényleges (eredmény-hányad növekedésének üteme),
  h1: a műsordíj költségek aránya a teljes költségtömegből,
  h2: a műsordíjjal csökkentett teljes költségtömeg aránya a teljes költségtömegből,
  p1: egy csatornára jutó műsor- és jogdíj a bázis időszakban, azaz 2003-ban,
  p2: egy csatornára jutó tervezett műsor- és jogdíj a tárgyidőszakban, azaz 2004-ben,
  deltaK: összes költség változása, amely azonban nem tartalmazza a műsor és jogdíj költségeket.
  ROA (Return on Assets): eszköz-arányos eredmény; a nettó eredmény és az összes eszköz hányadosa."

• 7)

  A ViDaNet 2004. január 1-jén valamennyi településen emelte díjait, amelyek egyetlen település egyetlen programcsomagja esetében sem értek el a 6) pont szerinti módszer szerint számított mértékeket. A 2003. és a 2004. évben érvényesített programcsomagonkénti nettó (általános forgalmi adót nem tartalmazó) díjakat, az egyes programcsomagokhoz tartozó szerzői jogi- és műsordíjakat (a továbbiakban együtt: műsorköltség), valamint az előfizetők számát a Melléklet mutatja be. A 2004. januári díjemelések révén a ViDaNet műsorköltséggel csökkentett nettó díjai (a továbbiakban: korrigált nettó díj) 7 százalékkal emelkedtek a 2003. évi szinthez képest.

III.

Jogi értékelés

A gazdasági erőfölény

• 8)

  A Versenytanács már több (így például a ViDaNet-tel szemben lefolytatott Vj-14/2003. számú) határozatában megállapította, hogy az egyéb műsorvételi lehetőségek (UPC Direct, műholdvevő, tető vagy szobaantenna, valamint ezek kombinációi) nem minősülnek a kábeltelevíziós szolgáltatás Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti ésszerű helyettesítőinek, mire tekintettel a Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölényes helyzetben van az olyan kábeltelevíziós vállalkozás, mely esetében az előfizetők többsége nem képes másik kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatását igénybe venni. Ezért - figyelemmel az 5) pontban foglaltakra - a ViDaNet a Versenytanács álláspontja szerint gazdasági erőfölényes helyzetben van.

A díjak megítélése

• 9)

  A Versenytanács álláspontja szerint a ViDaNet által alkalmazott, a 6) pontban bemutatott számítási módszer (képlet) még kiindulópontját sem képezheti az előfizetési díjak meghatározásának, mert az a várható költségnövekedés és az elvárt eredmény-hányad (ROA), valamint az azok eléréséhez szükséges díj kapcsolatát tévesen írja le. A képlet szerint ugyanis a díjváltozás mértéke (A2/A1) a két díjelem (a költség és az eredmény) számításba vett változásának súlyozott átlaga helyett, azok szorzataként kerül meghatározásra. Ennek az a következménye, hogy - minden egyéb tényezőt (költségek, eszköz) változatlannak tekintve - az "eredmény-hányad" például kétszeres emeléséhez a díjat is kétszeresére kellene növelni.

  (A költségek változatlansága esetén p2/p1=1 és deltaK=1, továbbá a h1+h2=1 összefüggés definíciószerűen teljesül, ezért az 1) pont szerinti képlet az alábbi formát ölti. A2=A1*I
  Ez az összefüggés azonban nyilvánvalóan nem igaz: ahhoz, hogy az eredmény (az eszközök változatlansága esetén: a ROA) kétszeresére növekedjék, csak olyan arányban kell növelni a díjakat, amilyen arányt az eredmény a díjbevételben képvisel. Igy például 10 százalékos bevételarányos eredmény esetén változatlan költség mellett nem kétszeres, hanem 10 százalékos díjemelés növeli kétszeresre az eredményt.)

  A képlet az előzőek szerinti alapvető problémáján túlmenően még az alábbi elvi hibákat is magában hordozza:

• • -

    a díjbevétel növekedési üteme (A2/A1) és az eredmény-hányad növekedési üteme között közvetlen kapcsolatot feltételez, annak ellenére, hogy az eredményességet nem árbevétel-arányos mutatóval, hanem eszköz-arányos eredmény (ROA) kategóriával fejezi ki,

• • -

    a költségnövekedések díjban való megtérítésével nem a képletben szereplő egy csatornára jutó műsor- és jogdíj változás áll összefüggésben, hanem a műsor-és jogdíj változása.

• 10)

  A Versenytanács több határozatában (így az említett 14/2003. számú határozatokban is) rögzítette azt a számítási módszert, melyet akkor alkalmaz, ha a vállalkozás által végzett díjszámítást nem tartja megalapozottnak. Ezen módszer szerint, ha a korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos növekedése nem haladja meg az infláció mértékét, akkor a díjemelés következtében kialakult díjak nem minősülnek a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően túlzottan magasnak.

• 11)

  Az adott esetben a ViDaNet által végrehajtott 7 százalékos átlagos díjemelés nem magasabb, mint a 2004. évre - a díjkialakítás idején napvilágot látott elemzések alapján - reálisan várható infláció (6-7 százalék).

A döntés

• 12)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján - törvénybe ütköző magatartás hiányában - az eljárás megszüntette. Felhívja azonban a ViDaNet figyelmét arra, hogy a díjak meghatározásához alkalmazott számítási módszere túlzottan magas árakhoz vezethet.

IV.

Eljárási kérdések

• 13)

  A ViDaNet a tárgyalás mellőzését kérte, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdése alapján - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 14)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslat a Tpvt. 83.§ (1)-(2) bekezdésén alapul.

Melléklet

A korrigált nettó díjemelés mértéke a ViDaNet Rt-nél

A táblázatban nem szereplő adatok a ViDaNet üzleti titkát képezik.

Budapest, 2004. december 16.