Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-78/2005/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Minőségi Élet Egyesület ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást valósított meg azzal, hogy reklámjaiban egyetemi színtű képzésként nevesítette szolgáltatását, illetve a honlapján elhelyezett felvételi tájékoztatójában is ugyanilyen tájékoztatást jelentetett meg.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára l.000.000, azaz egy millió forint versenyfelügyeleti bírságot.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 70.§ (1) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont Minőségi Élet Egyesület az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §-ába ütközően, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tevékenységet folytatott-e akkor, amikor reklámjaiban "egyetemi színtű" modulrendszerű felnőttképzés megindítására hívta fel a figyelmet, illetve felvételi tájékoztatójában is hasonló tájékoztatást jelentetett meg.

II.

  • 1.

    Az 1990-es évek elején nagy számban alakultak különféle ezoterikus iskolák, melyek tevékenységüket jellemzően természetgyógyászat megnevezéssel folytatták. Az így kialakult helyzet rendezése érdekében 1997-ben született meg a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet, mely szabályozta a természetgyógyászati tevékenységet, meghatározva a vizsgakövetelményeket is. Az elmúlt időszakban ún. "oktatási-boom" alakult ki A kínálati oldalon sok vállalkozás jelent meg a piacon, így azt jelentős verseny jellemzi.

  • 2.

    A 11/1997. (V. 28.) NM rendelet megjelenésével összefüggésben, társadalmi szervezetként alakult meg az 1999. január 4. napján nyilvántartása vett Minőségi Élet Természetgyógyász Egyesület, mely az iskolarendszeren kívüli magánoktatás folytatása érdekében saját iskolájaként hozta létre a Natura Holisztikumot.

    2.1. Az egyesület oktatási tevékenységét - a holisztikus szemlélet jegyében, amelynek az eljárás alá vont képviselője által megfogalmazott lényege szerint, a gyógyításban nem csak a betegséget kiváltó elsődleges okokkal kell foglalkozni, hanem a teljességre törekvés jegyében a mögöttes okokat is fel kell tárni - 1999-től közösen végezte a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézetével.
    A kaposvári Hippocrates Szabadegyetem 1994-től foglalkozott természetgyógyász oktatással.

    2.2. 2002. december 18.-án az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága felnőttképzési tevékenységet folytató intézményként vette nyilvántartásba az egyesületet. 2003. szeptemberétől az egyesület által működtetett iskola Natura Holisztikum Magánegyetem néven működött, illetve marketing tevékenységét is e néven folytatta.
    Az egyesület alapszabálya szerint, bár az egyesület feladatköre ennél szélesebb volt, abban kiemelt szerepet játszott az oktatás, és egyetlen bevételi forrását a tandíjakon keresztül befolyó díjak épezték.

    2.3. 2003. október 8.-án az egyesület Holisztikus filozófia programja "akkreditált felnőttképzési program" minősítést kapott a Felnőttképzési Akkreditáló Testülettől.

    2.4. Fentieket követően az egyesület az illetékes miniszterhez fordult a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulán működő Egészségügyi Intézet által engedélyezésre benyújtott "egészségfejlesztő-terapeuta szak" alapítási dokumentációjának elfogadása érdekében, melyet előadása szerint közösen dolgoztak ki.
    Az engedélyezésre, illetve ezzel összefüggésben az egyetemi-főiskolai szintű oktatás legalizálására nem került sor, az azóta sem történt meg.
    2004. április 19-től az egyesület és a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézetének képzési együttműködése megszűnt.

    2.5.Az eljárás alá vont Egyesületet - melynek neve Minőségi Élet Egyesületre változott - 2004. december 19-én újította meg egyesületi nyilvántartásba vételét.
    A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ felnőttképzést folytató intézményként vette nyilvántartásba.

    2.6 A Csongrád Megyei Ügyészség felügyeleti eljárása során megállapította, hogy az eljárás alá vont egyesület által létesített Natura Holisztikum Magánegyetem nem rendelkezik állami elismeréssel, így a felsőoktatásról szóló 1993. évi LVXXX. törvény alapján törvénysértő az egyetem elnevezés használata és diploma kiadása.

    Az eljárás alá vont egyesület 2005. február 5. napján tartott közgyűlésén az egyetem elnevezést megváltoztatva arról döntött, hogy az oktatási tevékenységet Tudományos Felnőtt képző Intézet elnevezés alatt folytatja, és a végzős hallgatók részére diploma helyett kompetencia bizonyítványt állít ki.

    2.7. Az egyesület 2004. évi nettó árbevétele 35,2 millió Ft volt, amely egészében az iskola működtetésével összefüggő tandíjakból származott (VJ-78/2005/3. 1. sz. melléklet).
    Eljárás alá vont nyilatkozata szerint a 2004-2005-ös tanévben a beiratkozott hallgatók száma 385 fő. Az iskola az ország teljes területéről vesz fel hallgatókat.

  • 3.

    A vizsgálat beszerezte a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) véleményét a rendelkezésre álló akkreditálás és az egyetemi szintű felnőttképzés viszonyára.

    A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) titkárságvezetője által szignált tájékoztatás szerint a FAT a vonatkozó jogszabályi előírások keretei között és a jogszabályok által meghatározott tartalommal folytatja le az intézmények, illetve a programok akkreditációját.
    Álláspontja szerint az "egyetemi szintű" fordulat használata csak a Magyar Akkreditációs Bizottság által feljogosított intézmények, képzési programok esetén jogszerű.
    Ha utóbbival nem rendelkezik az egyesület, úgy az "egyetemi szintű" kitétel nem használható programjának megjelölésében.
    Tájékoztatta a vizsgálatot, hogy a FAT jelen ügyet 2005. augusztus 31-i ülésén tárgyalja, és határozatát - ami a testület hivatalos álláspontját jelenti - postafordultával eljuttatja a GVH-nak.
    A határozatot sem a FAT, sem az eljárás alá vont nem küldte meg.

  • 4.

    Az egyetemi szintű" modulrendszerű felnőttképzésről szóló reklám először az élettér-tanácsadó képzés megindításakor, 2003. novemberében jelent meg az EDUCATIO 2003. standon, ahol magánegyetemként, egyetemi szintű felnőtt képzőként mutatkoztak be.

    4.1 Reklámozási, tájékoztatási gyakorlatukban a későbbiekben is használták az "egyetemi színtű" tájékoztatási fordulatot.

    A reklámokat évenként azonos helyeken, és azonos gyakorisággal tették közzé.
    A megjelenés helyét, gyakoriságát, valamint a reklámköltségek alakulását az alábbi táblázat foglalja össze (VJ-78/2005/8. 2. sz. melléklete alapján).

A reklám helye

A reklám gyakorisága

Reklámköltség

Elixir Magazin

4 alkalom (április, május, június, július)

400 000

Ideál Magazin

4 alkalom

250 000

Természetgyógyász Magazin

4 alkalom

250 000

Dél-Magyarország

4 alkalom

120 000

Csongrád megyei hirdető újság

4 alkalom

30 000

Pest környéki piac

4 alkalom

75 000

Mindösszesen

1 125 000

Az eljárás alá vont előadása szerint 2005. február 5-től nem használják az "egyetemi szintű" reklámkitételt.
A vizsgálat megállapította, hogy 2005. májusában még megjelent "egyetemi szintű" modulrendszerű felnőttképzést reklámozó hirdetés (VJ-78/2005/3. 4. számú irat, Szegedi Hirdető 5. oldal), vagyis a sérelmezett magatartással tényleges később hagyott fel az eljárás alá vont egyesület.

4.2. Az eljárás alá vont egyesület honlapján tájékoztatót jelentett meg a felvételivel összefüggésben. Az "egyetemi szintű" modulrendszerű felnőttképzés szövegezés 2004. március 20-ától került a honlapra. Az eljárás alá vont egyesület törölte a tájékoztatást.

III.

  • 5.

    Az eljárás alá vont írásbeli kérte az eljárás megszüntetését, és a bírság kiszabásának mellőzését.
    Nyilatkozatában együttműködési és jogkövető készségét hangoztatva előadta, hogy nem volt szándékukban a fogyasztók megtévesztése.

    5.1.A vizsgálat középpontjában álló kérdéssel összefüggésében úgy nyilatkozott, hogy 2003. október 8-a a FAT Tanúsítvány alapján volt jogosultságuk arra, hogy "egyetemi szintű modulrendszerű felnőttképzés"-t folytassanak. Az érdeklődőket tájékoztatták arról, hogy nem államilag akkreditált a képzés. Csatolt két nyilatkozatot, miszerint az érintettek tudtak az állami elismertség hiányáról.
    Az eljárás során a FAT Titkárságvezetőjétől kapott tájékoztatást követően úgy nyilatkozott, hogy várhatóan a FAT hivatalos álláspontja sem lesz más, így hirdetési gyakorlatukban nem használják a sérelmezett "egyetemi szintű" kitételt, és vállalta, hogy azt egy héten belül a honlapjukról is leveszik.

    5.2. Nyilatkozata szerint az iskolát választó tanulók döntő többségénél a korábban végzettek közvetítése, tanácsadása a döntő.
    Hivatkozott arra, hogy 2004-ben csökkent a tanulói létszám, vagyis az "egyetemi szintű" tájékoztatás nem eredményezte azt, hogy szolgáltatását többen vették volna igénybe, illetve az el is riasztotta jelentkezőket.

    5.3. Az iskola létével és tevékenységével kapcsolatosan a következő alkotmányos alapelvekre hivatkozott (VJ-78/2005/3.):

    • -

      A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez (Alkotmány 70.§ D.)

    • -

      A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát (Alkotmány 70.§ G. (1))

    • -

      Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak (Alkotmány 70.§ G (2)).

5.4. Az eljárás tárgyát jelentő képzéssel kapcsolatban előadta, hogy a Minőségi Élet Természetgyógyász Egyesület magánegyeteme 7 éves (14-16 szemeszteres, modulos) képzést jelent. A modulokban teljesíthető képzési struktúra nyitott egyetemi formában ölt testet. Bármikor ki lehet lépni a modulszerű képzésből, és bármikor ott lehet folytatni, ahol abbahagyták. E szabad képzési formához bárki csatlakozhat, aki érettségivel rendelkezik.

A képzési szintek: a 3 éves (6 szemeszter, modul) főiskolai szintű Baccalaureatusi fokozat, az 5 éves egyetemi színtű Magisteri Fokozat és a 7 éves (14-16 szemeszter, modul) szabadegyetemi doktori szintű Septem Artes Liberales fokozat.

Miután az ügyészség megállapította, hogy a Natura Holisztikum Magánegyetem kifejezés használata nem megengedhető, 2005. február 5-től módosították az elnevezést névre.
A képzés két részre osztódik.
Az egyik a tudományos felnőttképzést folytatja, amely megfelel a társadalmi elvárásoknak.
A másik a társadalom által kevésbé preferált nyugdíjas akadémiát, tudományos fokozat elérését jelentő szabadegyetemi doktori képzést, és az - eljárás alá vont fogalmazásával - ma még megkérdőjelezett ezoterikus tudományokat fogja össze.

5.5. Meghallgatásán eljárás alá vont képviselője utalt arra, hogy a tanulóval szerződést kötnek, és ekkor a hallgatók pontos képet alkothatnak az iskola státuszáról, a megszerezhető képesítés természetéről. A képzési szerződéseket és a hozzá kapcsolódó nyilatkozatokat eljárás alá vont ezt követően a vizsgálat rendelkezésére is bocsátotta (VJ-78/2005/9).

Eljárás alá vont csatolta az Ottawai Charta szövegét annak a bizonyítására, hogy nemzetközi viszonylatban megfelelnek az egészségfejlesztéstől várható követelményeknek. A problémát csak abban látja, hogy hazánkban nem ismerik el az egészségfejlesztést egészségügyi tevékenységnek (VJ-78/2005/10.).

IV.

  • 6.

    A vizsgálati jelentés indítványozta a jogsértés megállapítását - különös tekintettel a jogsértés időtartamára - valamint bírság kiszabását.

    A bírság összegszerűsége tekintetében - elismerve eljárás alá vont eljárás során tanúsított együttműködését és önkéntes jogkövető magatartását - a Versenytanács gyakorlatában minimumnak tekinthető 1 millió Ft-os bírság kiszabását javasolta.

    Indítványozta helyreigazító nyilatkozat megjelentetését azokban az újságokban, amelyekben eljárás alá vont hirdetései megjelentek, hogy eljárás alá vont oktatása nem tekinthető egyetemi szintű oktatásnak.

    Az ügyészségi felügyeleti eljárás megállapította, hogy az intézmény nem egyetem, így egyértelművé vált, hogy az egyetemi szintű oktatás kommunikálása megtévesztő lehet.

    A vizsgálat szerint az eljárás alá vont kommunikációjában másfél éven keresztül egyetemi szintű oktatásról beszélt, és ezzel olyan magatartást tanúsított, amely megtévesztheti a fogyasztót.

V.

  • 7.

    A Tpvt. 8. §-a (1) bekezdésének szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni.

    A Tpvt. 8. § (2) bekezdése a teljesség igénye nélkül nevesíti az egyes, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tényállását.

    A Tpvt. 8. § (2) bekezdése a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

  • 8.

    Az eljárás alá vont vállalkozás védekezésére tekintettel előrebocsátja a Versenytanács, hogy bár az oktatás tekintetében az Alkotmány liberális alapelvekre épül azáltal, hogy kimondja azt, hogy a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tanszabadságot és a tanítás szabadságát (Alkotmány 70.§ G. (1), ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogi keretek meghatározásában az állam semmilyen szerepet nem vállal.
    Az eljárás alá vontat egyesületet, mint felnőttképzéssel foglalkozó intézményt vették nyilvántartásba, így tevékenységét az alább felsorolt, a felnőttképzésre hatályos, jogszabályokra tekintettel, az azokban meghatározott körben, illetve jogosítványok mellett folytathatja.

    • -

      A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény

    • -

      A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet

    • -

      Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet

    • -

      A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) 78. §-a: A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések

A vizsgálattal érintett szakmai területre vonatkozó szabályozást a természetgyógyászati tevékenység gyakorlatának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (V. 28.) NM rendelet rendezi.

  • 9.

    Jelen eljárásban - a 10. pontban írt jogszabályhelyek alapján - nem az eljárás alá vont vállalkozás sajátos, jogszabályok által szabályozott szolgáltatásának jogszerűségéről, hanem arról kellett dönteni, hogy a szolgáltatási tevékenységével összefüggésben kifejtett tájékoztatás (reklámok és a honlap információi) alkalmas volt-e a fogyasztók megtévesztésére.

  • 10.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a vizsgált reklám és tájékoztatási tevékenységet olyan kínálati piacon fejtette ki, ahol az országosan kínált szolgáltatás - összhangban az oktatási filozófiával és célkitűzéssel - döntően az egészségügyi jellegű szolgáltatásokkal kapcsolatos felnőttképzés, oktatás.
    A vizsgált tájékoztatás fenti piacon, ahol a versenytársak között éles verseny van a fogyasztók megnyeréséért folytatott versenyben, egyetemi szintű" oktatást hirdetett. A tájékoztatás hatása - annak tartalma folytán - az egyetemi-főiskolai oktatásra, illetve ezen belül a "tandíjas" alapon szerveződő oktatásra érvényesül.
    Fentiek alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás magatartását gazdasági versenyben fejtette ki (Tpvt.8.§ (1) bekezdés).

  • 11.

    A fogyasztók felé irányuló (reklámként, vagy más módon közzétett) tájékoztatással szemben követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó az adott szolgáltatással kapcsolatban valós, pontos, reális képet alkothasson az adott áruról, szolgáltatásról. (Vj-55/2003. számú határozat).
    A jelen üggyel érintett szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás sajátosságának tekinthető, hogy a hirdetett szolgáltatás tartalma és eredménye hatással lehet a potenciális fogyasztók jövőjére, szakmai pályájára.
    Fentiekből adódóan a tájékoztatás egyértelműsége, és az információk pontossága tekintetében fokozott elvárás érvényesül.

  • 12.

    Jelen ügyben az eljárás alá vont egyesület - általa sem vitatottan, illetve a ügyészségi felügyeleti eljárással is megállapítottan - nem biztosított, biztosíthatott, államilag elismert egyetemi oktatást, illetve az ezzel járó végzettséget.

    A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

    A Versenytanács álláspontja szerint a reklámok és a honlap - a használt kifejezéseknek a mindennapi életben használt jelentése szerint - az ismert legmagasabb szintű képzés biztosítását, ennek megfelelő végzettséget és társadalmi hasznosíthatóságot ígért az egyetemi szintű képzés megjelölésével.
    A mindennapi életben az egyetemi képzés kifejezés ugyanazt a jelentést hordozza, amit a Csongrád Megyei Ügyészség is megállapított felügyeleti eljárása során, vagyis az egyetem szó használata állami elismerést és diploma kiadására való alkalmasságot tételez fel.
    Fentiek folytán Versenytanács szerint az eljárás alá vont egyesület a Tpvt. 8. § (2) bekezdése a.) pontjába ütköző jogsértést valósított meg.
    A fogyasztók a nagyszámú, újonnan indult, különböző fajtájú és képzettséget biztosító képzési formák, valamint a változó jogszabályi környezet miatt az eljárás alá vont által hivatkozott áru tulajdonságokat nem ismerhetik, bizonyos fogalmak tartalmával nem lehetnek tisztában, ugyanakkor hosszú idő által ismert a hasznosítható egyetemi képzettség mibenléte.

  • 13.

    Az eljárás alá vonti védekezés kapcsán rögzíti a Versenytanács, hogy a jogsértés megállapíthatósága szempontjából közömbös, hogy a vállalkozás a kifogásolt magatartást rosszhiszeműen, vagy jóhiszeműen valósította meg, mivel megjelent információkat a fogyasztók szempontjából kell értelmezni, illetve értékelni (Vj-72/2003 számú eljárás). A hivatkozott szempontot csak a bírság kiszabása körében lehet értékelni.

    A jogsértés megállapíthatósága szempontjából az is közömbös, hogy a vállalkozás a kifogásolt megjelölést miként értelmezte, illetve a közléssel mit kívánt kifejezésre juttatni (Vj-72/2003 számú eljárás), a szolgáltatás népszerűsítését - a már írtak szerint - a fogyasztók szempontjából kell értelmezni.

    A tanulói létszám alakulásával összefüggésben előadottak sem alkalmasak a jogsértés elhárítására. A valótlan közlés alapján megállapítható jogértés megvalósul a közlések fogyasztókhoz történt eljuttatásával.
    A jogsértés megállapíthatóságával kapcsolatban annak nincs jelentősége, hogy az adott magatartással összefüggésben hány fogyasztói panasz ismert. (Vj-40/2004/21. számú eljárás).
    Értelemszerűen nem befolyásolja a jogsértés megállapíthatóságát az sem, hogy az összlétszámhoz képest két hallgató milyen információt kapott utólag szóban, illetve milyen véleménnyel van az oktatásról.

  • 14.

    A Tpvt. 78.§ (1) bekezdése értelmében a versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti.
    A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni.
    A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

    A Versenytanács a bírság összegének meghatározásakor, a gazdasági verseny veszélyeztetettsége körében, figyelembe vette, hogy a piacon jelentős verseny folyik.
    A fogyasztói érdekek sérelmének köre, illetve kiterjedtsége vonatkozásában értékelte, hogy a továbbtanulással kapcsolatos tájékoztatás érzékeny fogyasztói érdeket érintett, mely magatartást országos piacon fejtette ki az eljárás alá vont vállalkozás.
    Értékelte továbbá, hogy a jogsértő állapot hosszabb időn keresztül állt fenn, melyre az ügyészségi eljárás folytán derült fény.
    A reklámnak, hirdetésnek vagy tájékoztatásnak addig kell igaznak lennie, amíg annak hatása jelentkezik a piacon, vagyis az adott információ - a fogyasztói döntésre kihatóan - felhasználásra kerül vagy kerülhet (Vj-112/2001számú eljárás). A reklámhatás időtartama jelen ügyben a beiratkozás időpontján túl is alkalmas volt piaci hatás kifejtésére a szolgáltatás természetéből - oktatási folyamat egymásra épülése - folytán.
    Fentiek ellenére figyelembe vette ugyanakkor a Versenytanács azt is, hogy az eljárás alá vont egyesületnek nincs jelentős piaci súlya, illetve a megindult versenyfelügyeleti eljárásban együttműködő magatartást tanúsított, a reklámozást megszüntette, illetve a honlapról levette a jogsértő tájékoztatást.

  • 15.

    A Versenytanács jelen eljárásban nem látta szükségesnek az egyesület helyreigazító nyilatkozat közzétételére történő kötelezését, mivel a jogsértő reklámozás már megszűnt és a jelenlegi tájékoztatás szerint megfelelő információhoz juthatnak az eljárás alá vont egyesület által működtetett felnőttképzésre jelentkező fogyasztók.

Budapest, 2005. október 13.