Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-128/2005/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által T-Mobile Magyarország Rt. ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal a T-Mobile Magyarország Rt.-vel szemben 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. §-a alapján indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 8. § (2) bekezdésébe ütközően a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása alkalmas magatartást tanúsított-e azzal, hogy a tarifacsomagjaira vonatkozó számlázási egységek, azaz a díjszámításhoz használt alapegység megváltoztatásakor a változtatásról az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (továbbiakban: Eht.) 144. § (2) d) pontjának megfelelően, országos napilapban két alkalommal feladott közlemény útján tájékoztatta a fogyasztókat.

II.

• 1.

  Az T-Mobile Magyarország Rt. koncessziós szerződés alapján végzett főtevékenysége a mobil rádiótelefon szolgáltatás, amelyet GSM 900 és DCS 1800 digitális technológiával nyújt. Fentieken túl Internet hozzáférési, bérelt vonali, adathálózati és egyéb kommunikációs szolgáltatásokat is nyújt, továbbá jelen van a mobiltelefonok és tartozékok értékesítésének piacán.
  
  A magyarországi mobiltelefon piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező eljárás alá vont vállalkozás a Deutsche Telekom tulajdonában lévő MATÁV csoporthoz tartozik.

• 2.

  A kiskereskedelmi mobil szolgáltatási piac jelenleg háromszereplős. Az eljárás alá vont vállalkozáson túl Digitális GSM szolgáltatást nyújt még a Pannon GSM Rt. (a továbbiakban: Pannon GSM), és a Vodafone RT.
  
  A mobilszolgáltatások kiskereskedelmi piacán az egyes szolgáltatók szolgáltatási csomagjai között intenzív árverseny folyik, piaci jelenlétüket rendkívül aktív marketing tevékenység jellemzi.
  
  A kiskereskedelmi piaci részesedések alakulása (a HIF/NHH Digitális Mobil Gyorsjelentései alapján):

A mobil rádiótelefon szolgáltatást - az állammal kötött koncessziós szerződések alapján - mindhárom vállalkozás az ország egész területére kiterjedően nyújtja.

• 3.

  Az eljárás alá vont vállalkozás az elmúlt 3 évben az alábbi időpontokban kommunikálta fogyasztói felé valamely díjcsomagjára vonatkozó számlázási egység megváltoztatását:
  -2004. március 17.-én, 2004. március 19-én,
  -2004. március 26.-én, 2004. március 27-én,
  -2004. október 14-én, 2004. október 15-én - amikor legtöbb tarifacsomag számlázási egységét 30 másodpercre módosította, továbbá
  -2005. február 28-án, és 2005. március 1-én - amikor a Domino díjcsomag számlázási egysége 30 másodpercről 60 másodpercre növekedett.
  
  3.1. A díjakat és számlázási egységeket a Díjszabás tartalmazza, mely az általános szerződési feltételek - jelen esetben az Általános és Dominó Üzletszabály - része (továbbiakban: ÁSZF).
  
  3.2. A hatályos ÁFSZ 1.1. pontja szerint a szolgáltatás ellenértékeként járó szolgáltatási díjakat, illetve érvényesítésük részletes feltételeit a 2. számú melléklet rögzíti, mely szerves részét képezi az előfizetővel kötött előfizetői szerződésnek.
  
  Az ÁSZF rendelkezése szerint az előfizető az ÁSZF elfogadásakor egyben tudomásul veszi, hogy a díjszabás feltételeit a szolgáltató időről időre, egészben vagy részben egyoldalúan módosíthatja, melyről a fogyasztókat közlemény útján értesíti.
  
  Az ÁSZF szerint a módosítás elfogadásának minősül, ha az előfizető - ráutaló magatartással - a szolgáltatást továbbra is igénybe veszi.
  
  Az ÁSZF 1.3. pontja rendezi a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos részletes szabályokat az Eht. 132. § (4) bekezdésében, és a 132. § (6) bekezdésében írtak szerint azzal, hogy a módosított ÁSZF-et a szolgáltató, a módosítás hatálybalépését megelőzően 30 nappal az ügyfélszolgálaton és az internetes honlapon is nyilvánosságra hozza, az esetben, ha a változás érinti a már meglévő előfizetői szerződéseket.
  
  Kimondja, hogy nyilvánosságra hozatalra az esetben nincs szükség, ha új szolgáltatás kerül bevezetésre, vagy a módosítás nem érinti a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szerződési feltételeket.
  
  Az ÁSZF 2.2. pontja szabályozza részletesen - fentiekkel lényegileg azonos módon - az előfizetői szerződés módosítására és annak feltételeire vonatkozó előírásokat.
  
  3.3. A díj, illetve számlázási egység-változásokról az eljárás alá vont vállalkozás a 2003. évi C. törvényben ( továbbiakban: Eht.) foglaltak szerint, a tájékoztatási gyakorlatra vonatkozó előírásoknak megfelelően - alkalmanként két országos nap napilapban közzétett sajtóközlemény útján - tájékoztatta a fogyasztókat.
  
  Ezen túl a honlapján, és az ügyfélszolgálatán tette elérhetővé az információk megszerzését a fogyasztók számára. (A sajtóközlemények közzétételének költsége az üzleti titok védelmére hivatkozással nem betekinthető.)

• 4.

  Az eljárás alá vont vállalkozás fentieken túl, az Eht.-ban meghatározottakat meghaladó tájékoztatást is adott előfizetői részére pl. Mobil Info, reklámok, az adott ügyfélkör levélben történő megkeresése útján.

• 5.

  A versenytársak tájékoztató tevékenysége.
  
  5.1 A Vodafon Rt. tájékoztató tevékenysége körében az ÁSZF-módosításokat az Eht. előírásai szerinti közleményben teszik közzé. A számlázási egységek megváltozását a az Eht. rendelkezéseinek megfelelően két országos napilapban, közlemény útján tudatja a fogyasztókkal. A 2003. december 15-i közlemény a Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben, míg a 2004. december 29-i közlemény a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban lett közzétéve.
  
  Azokban az esetekben azonban, amikor új szolgáltatások bevezetésére kerül sor, általában a közleménynél részletesebb tartalmú kommunikációs kampányba ágyazott tájékoztatást tesz közzé a fogyasztók felé.
  
  5.2. A Pannon GSM a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek módosítása esetén ügyfeleit az Eht.-ban, és a vonatkozó Rendeletben meghatározott módon tájékoztatja. Ezen túlmenően más módokon is informálja a fogyasztókat az ÁSZF-módosításokról.
  
  Új termékek bevezetése esetén a Pannon GSM minden esetben a termékre irányuló kommunikációs kampányba ágyazottan tájékoztatta a fogyasztókat a kapcsolódó ÁSZF-változásokról.

III.

• 6.

  Az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozata szerint a számlázási egység megváltoztatására irányuló döntés üzleti döntés volt, amely változással egyidejűleg jellemzően az ügyfelek által fizetendő díjak is csökkentek
  
  Megjegyezte, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a szolgáltatónak lehetősége van mind a szolgáltatás díjainak, mind a számlázási egységeknek a megállapítására, illetve módosítására. A módosítás tényét a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (továbbiakban: NHH.) kell bejelentenie.
  
  A hatósághoz történő bejelentésre és a fogyasztók tájékoztatására az ágazati jogszabályok szerint kerül sor (2003. évi C. törvény (Eht.) 132. § (4) és (6) bekezdése, 144.§ (2) bekezdés d.) pontja, valamint a 16/2003.(XII.17.) IHM. Rendelet 5.§-a).
  
  Megjegyezte továbbá, hogy az ÁSZF-módosításokkal kapcsolatban fokozott figyelmet fordít a jogszabályok betartására, mivel az NHH, piacfelügyeleti eljárása körében, folyamatosan vizsgálja a szolgáltatókra vonatkozó tájékoztatási szabályok betartását.
  
  Hangsúlyozta, hogy jogszabályi kötelezettségének megfelelően ügyfélszolgálatán és honlapján is közzéteszi a változtatásokat, továbbá előadta, hogy a legnagyobb példányszámú napilapban értesíti előfizetőit, melyet a példányszámon túl is olvasnak.
  
  Álláspontja szerint a fogyasztóktól elévárható az általuk igénybevett szolgáltatásról való informálódás.

IV.

• 7.

  A vizsgálati jelentés álláspontja szerint az eljárás alá vont magatartása alkalmas volt arra, hogy a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásolja.
  
  Fentiek szerint indítványozta a Tpvt. 8. § (2) bekezdésébe ütköző magatartás megállapítását a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
  
  Tekintettel arra, hogy a T-Mobile gyakorlata megfelelt az Eht.-ban megfogalmazott, a tájékoztatási gyakorlatra vonatkozó előírásoknak, bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak. Az Eht. és a Tpvt. fent kifejtett tartalmi inkoherenciájára tekintettel indítványozzák továbbá a vizsgálók az Informatikai és Hírközlési Minisztérium felé e tárgyban történő szignalizációt
  
  7.1. A Tpvt tárgyi hatályával kapcsolatban rögzítette, hogy jelen üggyel összefüggésben szektorspecifikus tájékoztatási előírások vannak. A mobil piaci szereplők ÁSZF módosítása során kötve vannak ezen szektorspecifikus tájékoztatási előírásokhoz. A szektorspecifikus tájékozatási előírások és a Tpvt. 8. §-ában foglalat tájékozatási kötelezettségekhez viszonyát az alábbiak szerint határozta meg a jelentés.
  
  A Tpvt. 1. § (1) bekezdés szerinti piaci magatartásaik során a vállalkozások kötelesek figyelembe venni a Tpvt. előírásait, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. Állaspontja szerint a Tpvt. 8. § (1) bekezdésében, a fogyasztók megtévesztésének tilalmazása körében szereplő gazdasági verseny fordulat a Tpvt. 1. § (1) bekezdésé tükrében értelmezhető.
  
  A Tpvt. 1. § (1) bekezdésre tekintettel megállapítható, hogy jogszabályi előírás két esetben zárhatja ki egy adott magatartásra nézve a Tpvt. alkalmazását.
  
  Először is az esetben, ha a jogalkotó törvényben kifejezetten így rendelkezett (Vj-100/2002. sz. versenyfelügyeleti eljárásban hozott érdemi határozat). A jelentés megállapította, hogy az Eht. ilyen, a Tpvt. kizárására vonatkozó egyértelmű rendelkezést nem tartalmaz, főként a tájékoztatás vonatkozásában nem. A másik esetként említette, hogy kötelező erejű jogszabály megszüntetheti a piaci magatartásként való értékeléséhez szükséges autonómiát (VJ-190/2001 számú eljárás).
  
  Kifejtette, hogy jelen esetben az eljárás alá vont az Eht. 144. § (4) bekezdésre tekintettel elvileg a 144. § (2) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt bármely értesítési módon gondoskodhatott az előfizetők értesítéséről, és az egyetlen mód kiválasztásával - a (3) és (4) bekezdésekben említett megszorításokra tekintettel - teljesítette az értesítéssel szemben támasztott szektor specifikus tájékoztatási elvárásokat.
  
  7.2. A jelentés megállapította, hogy a specifikus tájékoztatási előírások nem ellentétesek a Tpvt. 8. §-ával, mivel a szakasz egésze, és az értesítési módozatok is összhangban vannak a Tpvt. 8. §-ában említett kötelezettség teljesítési formáival.
  
  Ugyanakkor kifejtette, hogy az Eht. 144. § (2) bekezdése nem zárja ki azt, hogy a vállalkozás több értesítési módot is alkalmazzon. E szerint lehetőség lett volna levél és SMS útján való értesítésre is. Mindezek alapján megállapított, hogy fenti specifikus tájékoztatási normák nem tekinthetők a Tpvt-hez képest speciálisnak abban az értelemben, hogy kizárnák a Tpvt. alkalmazását.
  
  Álláspontja szerint az a körülmény, hogy az Eht. szempontjából kielégítő a tájékoztatás, nem jelentheti a Tpvt. tárgyi hatályának hiányát. Maga az Eht. sem korlátozza a vállalkozást abban, hogy több értesítési megoldást alkalmazzon együttesen.
  
  7.3. A Vt. 33. sz. elvi állásfoglalását idézve (Vj-66/1997. Vf.É. 10/1997.) kifejtette, hogy egy adott piaci magatartás valamely más jogszabálynak való megfelelése nem eredményezi automatikusan a Tpvt-nek való megfelelés megállapítását, mely állásfoglalást jelen ügy tényállása mellett is alkalmazhatónak tartott.
  
  7.4. Mindez azt a kötelezettséget rója a Tpvt. 8. §-a alapján eljáró versenyhatóságra, hogy a specifikus előírásoktól függetlenül, de annak szem előtt tartásával, értékelje azt, hogy a specifikus előírások szerinti tájékoztatás elégséges-e a vizsgált körülmények között a Tpvt. 8. §-a által védett fogyasztói döntés meghozatalához. A vállalkozásokkal szemben fentiekből az következik, hogy az egymást célkitűzéseiben átfedő előírások esetén a magasabb elvárásoknak megfelelően járjanak el.
  
  7.5. A számlázási egység az áru árának egy jelentős tényezője, így az áru lényeges tulajdonsága, amelynek kommunikációja - különös tekintettel a mobilpiacon zajló éles árversenyre - alkalmas lehet a fogyasztói döntés befolyásolására.

• 8.

  A befolyásolás tisztességtelen voltát az alábbiakban látták bizonyítottnak:
  
  8.1. Az alkalmanként két országos napilapban való közzététellel a T-Mobile közvetlenül még akkor sem érhette el előfizetői 10%-át a 2005. naptári évben, ha a napilapok egyenként 200 000-es példányszámban jelentek volna meg. A tájékoztatási gyakorlat így alkalmas lehetett arra, hogy a fogyasztók döntését tisztességtelenül befolyásolja.
  
  A T-Mobile és a versenytársak gyakorlatát vizsgálva egyértelművé válik, hogy a szolgáltatók az Eht.-ben írt közzétételi módokon túl is informálnak saját érdekükben az ÁSZF- változásokról akkor, amikor egy újonnan bevezetendő szolgáltatást népszerűsítenek. Előzőek szerint a tájékoztatás alkalmazott mércéje esetenként magasabb, mint a más típusú, fogyasztók számára lényeges tájékoztatásoknál.
  
  8.2 Összegzésként a jelentés megállapította, hogy az eljárás alá vont fogyasztóinak 90%-a nem értesülhetett közvetlenül a számlázási egységek megváltozására irányuló ÁSZF-módosításról.
  
  A vizsgálók álláspontja szerint ugyanakkor nem várható el a fogyasztótól, hogy a szolgáltató által közleményben közzétett ÁSZF-módosítások megismerése céljából rendszeresen látogassák a honlapot, vagy a T-Mobile ügyfélszolgálatát, illetve hogy ebből a célból országos napilapokat vásároljanak. Különösen igaz ez akkor, amikor az eljárás alá vont az általa kínált áru sajátosságaira tekintettel rendkívül egyszerűen, egy SMS formájában is tájékoztathatja a fogyasztókat az ÁSZF- változásokról.

V.

• 9.

  Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 132. § (4) bekezdése értelmében a szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítására, és egyben köteles a erről, a hatálybalépést megelőzően legalább 30 nappal megelőzően, az előfizetőket értesíteni a törvényben foglaltak szerint, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.
  
  Ugyanezen szakasz (6) bekezdése szerint a szolgáltató nem köteles fenti értesítési határidőt alkalmazni az esetben, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás nem érinti a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket, továbbá, ha a módosítással az előfizetői díj csökken.
  
  Az Eht. 144. § (2) bekezdése szerint, az esetben, ha a jogszabály az előfizető értesítését előírja, a szolgáltató az értesítési kötelezettségének az alábbi módon tehet eleget:
  
  Értesítheti az előfizetőt
  a.) közvetlen, írásbeli értesítésével (értesítés levélben);
  b) elektronikus levélben;
  c) egyéb elektronikus hírközlés útján; vagy
  d) az értesítendő előfizetők körétől függően országos, vagy megyei napilapban, legalább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a szolgáltató köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is közzétenni.
  
  Fentieket korlátozza az Eht 144. § (3) bekezdése, minek értelmében a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott értesítési módokat a szolgáltató csak akkor alkalmazhatja, ha maradandó módon rögzíteni tudja, hogy a szóbeli értesítést az előfizető tudomásul vette, továbbá az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. §-ának 12. pontja szerinti elektronikus dokumentumban foglalt értesítést az elektronikus értesítés elfogadásáról előzetesen nyilatkozó előfizetőnek megküldték.
  
  Az Eht. 144. § (4) bekezdése a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott értesítési módra vonatkozóan előírja, hogy azt a szolgáltató kizárólag a szolgáltatás Eht. 136. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetése, és az ÁSZF. már említett 132. § (4) bekezdése szerinti módosítása esetén alkalmazhatja.

• 10.

  Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 16/2003. (XII. 27.) IHM rendelet 5. § (1) bekezdése szerint az általános szerződési feltételek módosítása tekintetében az Eht. 132. § (4) bekezdésben meghatározott értesítésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
  a) pontos utalást az általános szerződési feltételek módosított rendelkezéseire;
  b) a módosítások lényegének rövid leírását;
  c) a módosítások hatálybalépésének időpontját;
  d) a közzétett általános szerződési feltételek elérhetőségét;
  e) ha a szolgáltató az előfizetői szolgáltatások díját módosítja, akkor a módosított díj összegét;
  f) azt a feltételt, jogszabályváltozást vagy hatósági döntést, lényeges körülményt, amellyel a szolgáltató a módosítást indokolja;
  g) az előfizetőt az általános szerződési feltételek egyoldalú módosítása esetén megillető jogosítványokat.

VI.

• 11.

  A Tpvt. 1.§ (1) bekezdése szerint a vállalkozások piaci magatartására terjed ki a törvény hatálya, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.
  A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A Tpvt. 8. § (2) a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valamely vállalkozás valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak.
  A Tpvt. 9. §-a alapján a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak mérlegelésénél, hogy az adott tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

• 12.

  A Versenytanácsnak először abban a kérdésben kellett állást foglalnia a Tpvt. 1.§ (1) bekezdése alapulvételével, hogy az eljárás tárgyává tett magatartás olyan piaci magatartásnak minősül-e, mely a Tpvt. tárgyi hatálya megállapíthatósága folytán megítélhető a Tpvt. 8. § (1) és a Tpvt. 8. § (2) a) pontja szerint.
  
  12.1. Álláspontja szerint helyesen hivatkozott a jelentés arra (Vj-100/2003 számú eljárás), hogy a Tpvt. 1. §-ban foglalt, "amennyiben törvény eltérően rendelkezik" fordulat a főszabály - vagyis a piaci magatartás versenyjogi megítélhetősége - alóli kivételnek minősül, így azt szűken kell értelmezni.
  Ez felel meg annak a jogalkotói szándéknak, amely a Tpvt-t minden gazdasági szektorban irányadó viselkedési kódexnek szánta. A versenyellenes magatartásra vonatkozó felhatalmazásnak törvényben kell testet öltenie (vagy arra egyértelműen visszavezethetőnek kell lennie), továbbá kétséget kizáróan ki kell tűnnie annak a kivételes jogalkotói szándéknak, mely a versenytörvény főszabályként való érvényesülésének gátat szab. Fentiek szerint a Hkt-ben található, a verseny elősegítésére vonatkozó általános hivatkozások, "cél-szabályok" sem járhatnak a gazdasági verseny védelmével megbízott közigazgatási szerv hatáskörének elvonásával.
  
  12.2. A Versenytanács - jelen tényállás mellett - fentiekre figyelemmel sem látta megállapíthatónak a Tpvt. tárgyi hatályát.
  Az eljárás alá vont vállalkozás jelen ügyben vizsgált magatartása az ÁSZF-el, pontosabban ennek módosításával kapcsolatban valósult meg.
  Az ÁSZF fogalom-meghatározását a Ptk. 209/C §-a tartalmazza.
  E szerint Általános Szerződési Feltételnek minősül az a feltétel, melyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan előre meghatároz, s melynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.
  A szerződés, jelen esetben ÁSZF, rendelkezései az egyedi szerződés részévé válnak, ha az alkalmazó vállalkozás lehetővé teszi, hogy a vele szerződő másik fél annak tartalmát megismerje és azt kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadja. (Ptk.205. § (3) bekezdés).
  E nélkül, és jogvita esetén a Ptk. 209/D §-ban írt bizonyíthatóság nélkül - mely utóbbi szerint az ÁSZF-et használó vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában (a Ptk. 5. § (3)bekezdése szerint) a másik fél közreműködött - az ÁSZF-ek, üzletszabályzatok nem válhatnak az egyedi szerződés részévé.
  Fentiekből megállapíthatóan az ÁSZF módosításával kapcsolatos magatartás - mely utóbb az egyedi szerződés részévé válhat - alapvetően a polgári jog szabályozási területére tartozik.
  
  12.3. Jelen esetben tehát abban kellett állást foglalni, hogy a a fentiek szerint minősülő ÁSZF módosítás - melynek módját az Eht rendezi - a szerződéssel kapcsolatos magatartás részének tekintendő-e, mint szerződésmódosítási ajánlat, vagy versenyjogi szempontból is megítélhető piaci magatartásnak tekintendő.
  
  12.4. A Versenytanács álláspontja szerint a szerződésmódosítási nyilatkozat (a Ptk-ban írt nyilatkozati elv alapulvételével) a szerződésmódosítási folyamat részeként értékelendő, így - a Tpvt. III. fejezete alkalmazásában - nem tartozik a Tpvt. tárgyi hatálya alá, így a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j.) pontja alapján a Versenytanács az eljárást megszüntette.
  
  12.5 Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. alkalmazásában a gazdasági erőfölénnyel bíró vállalkozások szerződéssel kapcsolatos magatartása (szerződési akarat és nyilatkozat, így a szerződésmódosítási ajánlat megtételének módja is) minősíthető versenyjogilag az általános szerződési feltételekben írtakra is kiterjedően. E körbe tartozhat így pl. egy gazdasági erőfölényes vállalkozás szerződéses ajánlatának megtételi módja, tekintettel arra, hogy ez esetben - éppen a gazdasági erőfölényes helyzet folytán - a fogyasztónak nincs máshova fordulási lehetősége.
  Jelen esetben, az Eht-ből, és az ÁSZF-ből is megállapíthatóan, az ajánlattételi kötelezettséget 30 nappal korábban kell közzétenni a jogszabályban meghatározott módon éppen annak érdekében, hogy a fogyasztó átválthasson egy másik szolgáltató szolgáltatására az esetben, ha az ÁSZF módosítási ajánlat - mely az egyedi szerződés részévé is válik - miatt a szerződés módosítása számára nem megfelelő.
  
  12.6. Szabályozási kérdést vethet fel ugyanakkor az a kérdés, hogy a Ptk. 205. § (3) bekezdésében írtaknak megfelel-e a mobilszolgáltatókat terhelő közzétételi kötelezettség módja, formája.
  
  12.7. Az eljárás alá vont vállalkozás előzetes álláspontra tett észrevételével kapcsolatban megjegyzi a Versenytanács, hogy irányadó tényállásnak az előzetes álláspont Versenytanács által megfogalmazott tényállása minősült, amin a Versenytanács megszüntetést indokoltnak tartó álláspontja alapult. Az előzetes álláspont IV. pontja a jelentést ismertette.

Budapest, 2005. december 13.