Nyomtatható verzió PDF formátumban
Vj-195/2005/10
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Kft. (Budapest). kérelmező, illetve az Multireklám Köztéri Médiaügynökség Rt. (Budapest) kérelmezett vállalkozások összefonódásának engedélyezése tárgyában, kérelemre indult eljárásban, tárgyalás mellőzésével, meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács engedélyezi, hogy a Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Kft. irányítást szerezzen a Multireklám Köztéri Médiaügynökség Rt. felett.
Vele szemben 12.650.000,-Ft, azaz tizenkétmillióhatszázötvenezer forint versenyfelügyeleti bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a GVH 10032000-01037557-00000000 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
I.
- 1.
A jelen összefonódás előzményeként az M Csoport Holding Vagyonkezelő Kft., a Bell Telemarketing Szolgáltató Kft., az Indoor Media Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Multireklám Köztéri Médiaügynökség Kft. taggyűlései 2004. május 31-én kelt határozataikkal elhatározták a felsorolt vállalkozások összeolvadása révén egy új részvénytársaság, a Multireklám Köztéri Médiaügynökség Rt. (a továbbiakban: Multireklám Rt.) megalapítását, amelyet 2004. november 5-én megerősítettek, elfogadva az összeolvadási vagyonmérleg- és vagyonleltártervezeteket, valamint a Multireklám Rt. Alapító Okiratának, valamint az Összeolvadási Szerződésnek a tervezetetét. A cégbejegyzési kérelem benyújtásra került, amelynek alapján a Cégbíróság a Multireklám Rt-t 2005. január 31-i hatállyal bejegyezte.
- 2.
A cégbejegyzés szerint a Multireklám Rt. többségi tulajdonosa Sopronyi János, kisebbségi tulajdonosai a Chantillas Investment Group LLC (a továbbiakban: Chantillas), valamint a Lintralux Investment S.A. A 2006. március 2-án beszerzett nyilvános cégadat másolat szerint a részvények többségével Sopronyi János rendelkezett a bejegyzéskor, amely a fenti másolat szerint később sem módosult.
- 3.
A kérelmező utólag benyújtott két további részvény adásvételi szerződés a Chantillas és a Lintralux, illetve a Chantillas és Sopronyi János között, amelyek szerint a Lintralux, illetve Sopronyi János eladja a Chantillasnak a később megalakuló Multireklám Rt-ben tulajdonjogot biztosító részvénycsomagjait, amelyek az összefonódó társaságokban birtokolt részvényeiken alapultak. A két adásvételi szerződés kelte egyaránt 2004. december 15.
- 4.
A Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Kft. (kérelmező) a 2004. december 22-én aláírt részvényátruházási szerződéssel megszerezte az Multireklám Rt. (kérelmezett) törzsrészvényei 75+1 %-át megtestesítő részvénycsomagját. Ezzel a kérelmező közvetlenül irányítást szerez a kérelmezett vállalkozás felett. Fentiekre tekintettel az ügylet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti irányításszerzést eredményez.
- 5.
A kérelem tárgyát képező összefonódást eredményező részvényátruházási szerződésben meghatározott teljes vételár megfizetése 2005. október 27-én került sor. A Gazdasági Versenyhivatalhoz az összefonódás engedélyezése iránti kérelem 2005. november 10-én érkezett. A kérelem hiányosságaira való tekintettel hiánypótló határozat került kiadásra. A hiánypótlás beérkezésének időpontja, egyben az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő kezdőnapja 2006. január 25.
II.
A kérelmező
- 6.
A kérelmező Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Kft-t (a továbbiakban: Bonitás) Dr. Csányi Sándor egyedüli tag alapította 2002. március 7-én, a cég alapítása óta egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként működik. A társaság tevékenységi körei: üzletviteli tanácsadás (főtevékenység), ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagyonkezelés, máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás. A Bonitás ezen tevékenységi körökből kizárólag a vagyonkezelői tevékenységet folytatja.
- 7.
A Bonitás által irányított vállalkozás-csoporthoz tartozó társaságok az élelmiszeripar, az állattenyésztés, befektetés és tanácsadás, borászat, fegyver- és lőszergyártás és egyéb kategóriába sorolhatók az alábbiak szerint:
-
- a)
élelmiszeripar
Új-MiZó- Rt. (tejtermékek előállítása)
Prímatej Kft. "v.a." (nem folytat tényleges gazdasági tevékenységet)
Délhús Zrt. (húskészítmények előállítása)
Pick Szeged Rt. (húskészítmények előállítása)
- a)
-
- b)
élelmiszeripar
Új-MiZó- Rt. (tejtermékek előállítása)
Prímatej Kft. "v.a." (nem folytat tényleges gazdasági tevékenységet)
Délhús Zrt. (húskészítmények előállítása)
Pick Szeged Rt. (húskészítmények előállítása)
- b)
-
- c)
befektetés, tanácsadás
Dalmandmen Rt. (nem folytat tényleges gazdasági tevékenységet)
Dalmandinvest Rt. (üzletvieli tanácsadás)
Unostar Enterprises Ltd. (befektetési, vagyonkezelési tevékenység)
Agro Food Holding B.V. (befektetés)
- c)
-
- d)
borászat
Pincészet Rt. (bortermelés)
- d)
-
- e)
fegyver és lőszergyártás
MFS 2000 Rt. (lőszergyártás)
- e)
-
- f)
egyéb
AlLEXAND-AIR Kft. (légi jármű kölcsönzése)
Biokomposzt Kft. (hulladékgyűjtés, -kezelés)
Mőbiusz-Trade Kft. (ügynöki nagykereskedelem)
Lízing-Délhús Kft. (ingatlan bérbeadás, üzemeltetés)
MEAT Szolgáltató Kft. (ingatlan bérbeadás, üzemeltetés)
MEAT Transz Kft. (tárolás, raktározás)
Délhús-Food Kft. (húsáru nagykereskedelem)
Délhús Prodimpex Kft. (nem folytat tényleges gazdasági tevékenységet)
Misina Kft. "v.a." (nem folytat tényleges gazdasági tevékenységet)
Alcisa & Pick Gmbh. (húsáru kereskedelem)
Ringa Kft. (húsáru kereskedelem)
Pick Szállítási Kft. (szállítás, szállítmányozás)
Pick deutschland Gmbh. (nem folytat tényleges gazdasági tevékenységet)
- f)
A kérelmezett
- 8.
A Multireklám Köztéri Médiaügynökség Rt. (a továbbiakban: Multireklám) jogelődje 1985-ben alakult kisszövetkezeti szakcsoportként. Elsőként kezdeményezte a BKV járműveinek reklámcélú hasznosítását, majd 1990-ben saját óriásplakát-hálózatot épített ki.
- 9.
1995-től a nemzetközi standardnak megfelelő 2 m2-es reklámfelületű, belső megvilágítású, ún. city-light berendezések telepítése kezdődött meg. Ebben az üzletágban a Multireklám a piac második legnagyobb szereplője.
- 10.
2003-ban történt menedzsment váltás következtében a cég tevékenységi köre tovább bővült a backlight berendezések, neonreklámok, építési- és egyéb reklámfóliák, valamint egyedi méretű reklámtáblák elhelyezése és bérbeadása kapcsán.
- 11.
A Multireklám Rt. 100%-os irányítása alá tartozik szintén reklámtevékenységet folytató H-Bridge Kft.
III.
- 12.
A Tpvt. 1. § (1) bekezdése értelmében a természetes és a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartása a Tpvt. hatálya alá tartozik kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A GVH-hoz kérelmező és a kérelmezett egyaránt magyar cégbejegyzésű vállalkozások. A kérelmezett vállalkozás szintén magyar cégbejegyzésű vállalkozás. Mind a kérelmező, mind a kérelmezett vállalkozás-csoportjának több tagja is végez üzleti tevékenységet a magyar piacon közvetlenül (realizál árbevételt), ezért a vizsgálat tárgyát adó tranzakció a Tpvt. hatálya alá tartozik.
- 13.
A Tpvt. 24. § (1) szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. A 27. § (1) szerint a 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozásoknak (26. §) vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát.
- 14.
A vizsgálati jelentés alapján megállapítható, hogy a Tpvt. 26. § (3) bekezdés c) pontja alapján a kérelmező és a kérelmezett vállalkozás csoporthoz tartozó valamennyi érintett vállalkozás-csoport tagjainak nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve a vállalkozás-rész (vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes) előző évi nettó árbevétele az ötszázmillió forintot meghaladta és az érintett vállalkozás-csoportok között van legalább két olyan vállalkozás-csoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozás-csoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt 500 millió Ft felett van.
- 15.
A Tpvt. 23. § (1) bekezdése szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha
-
- a)
ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,
- a)
-
- b)
egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy
- b)
-
- c)
több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.
- c)
- 16.
A jelen eljárás tárgyát képező tranzakció keretében a kérelmező megszerzi a kérelmezett vállalkozás feletti irányítás jogát, amely tranzakció a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódásának minősül. Tekintettel arra, hogy a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti küszöbszámokat az érintett vállalkozás-csoportok nettó árbevételei elérték, az összefonódás engedélyköteletes.
IV.
- 17.
A kérelmező álláspontja szerint az eljárás tárgyát képező összefonódás versenytorzító horizontális hatással nem jár, mert azzal a piaci szereplők és a versenytársak száma nem csökken jelentősen, és ezáltal a piaci szereplők között fennmarad a piaci verseny. Negatív horizontális hatás azért nem valószínűsíthető, mert egyetlen piacon sem keletkezik gazdasági erőfölényes helyzet. Az ügylet révén versenytorzító vertikális hatás nem keletkezik, mert az összefonódásban érintett vállalkozások nem állnak egymásnak vertikális kapcsolatban, nem értékesítenek egymás számára árukat. Portfólió hatás azért nem valószínűsíthető, mert az ügylet által érintett vállalkozások tevékenysége nem egymást kiegészítő árukat érint, illetve az árukapcsolás gyakorlatának megjelenése sem valószínűsíthető.
- 18.
A kérelmező álláspontja szerint az összefonódásban érintett vállalkozások piaci, vagyoni helyzete az összefonódással nem javul számottevően, az érintett vállalkozások nem tesznek szert az összefonódás által számottevő piaci súlyra, így az ügylet hatásaként konglomerátum hatás nem valószínűsíthető.
V.
- 19.
A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát képező áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ugyanezen § (2) bekezdése alapján a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés rögzíti, hogy földrajzi piac az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
- 20.
Az összefonódás valamennyi olyan termék vagy szolgáltatás piacát érinti, amelyeken az érintett vállalkozás-csoportok bármely tagvállalkozása aktív piaci tevékenységet fejt ki. E piacok körét a kérelmező és a kérelmezett vállalkozásai tevékenységei határozzák meg a fentebb leírtaknak megfelelően.
- 21.
A kérelmezett vállalkozás fő tevékenysége a tágabban a reklámpiacot, szűkebben a közterületen elhelyezett médiák közvetítette reklámozást érinti.
- 22.
A reklámnak, mint szolgáltatásnak nincs helyettesítő terméke. A reklám tárgyiasult formái (médiumai) azonban egymást helyettesíthetik. Ebben az értelemben a televízió és rádióreklámok, a nyomtatott és elektronikus (Internet) sajtóban megjelenő reklámok, a közterületi hirdetések, beleértve az óriásplakátokat, a city light plakátokat, valamint a BKV járműveinek reklámcélú felhasználása, szórólapok a reklámpiac esetlegesen önállóan értékelhető részpiacait képezik.
- 23.
A reklámfelületek biztosítása szolgáltatás tekintetében földrajzi piacként az ország egész területe értendő
- 24.
A magyarországi reklámpiac hozzávetőlegesen forintban kifejezve 250 Mrd Ft nagyságú. A piacot a televíziós csatornákon közzétett reklámok dominálják, a közterületi reklám mindössze 8-10%-os részesedéssel bír.
VI.
- 25.
A Tpvt. 30. § (1) bekezdése számba veszi, hogy az engedély iránti kérelem elbírálásakor az összefonódással járó előnyök és hátrányok mérlegelésekor mely körülményeket, aspektusokat kell különösen vizsgálni:
-
- a)
az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;
- a)
-
- b)
az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel-és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;
- b)
-
- c)
az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását.
- c)
- 26.
A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.
- 27.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének 1/2003. számú Közleménye (a továbbiakban: Közlemény) ismerteti, hogy a GVH milyen szempontok és megfontolások alapján dönt abban a kérdésben, hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (a továbbiakban: teljes körű) eljárásban bírálja el. Ha a Közleményben lefektetett piaci részesedési küszöbszámok, illetve egyéb feltételek teljesülnek, akkor a GVH az összefonódást részletes piacelemzés nélkül, egyszerűsített eljárásban engedélyezheti.
- 28.
A jelen eljárás tárgyát adó összefonódás nem jár horizontális, vertikális, portfolió, vagy konglomerátum hatással. Ezért a Versenytanács jelen ügyben alkalmazhatónak találta a Közlemény 14. pont i. bekezdésében, valamint a 15. bekezdésben foglaltakat.
VII.
- 29.
A fentebb ismertetettek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás egyszerűsített eljárásban engedélyezhető. A Közleményben megfogalmazott szempontok teljesülése alapján megállapítható, hogy az összefonódás egyetlen érintett piacon sem hoz létre, illetve erősít meg a Tpvt. 22. §-ában foglaltakra tekintettel meghatározott olyan gazdasági erőfölényes helyzetet, amely akadályozná a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacokon vagy azok jelentős részén, ezért a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján az engedély nem tagadható meg. A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozott a kérelemről.
- 30.
A Multireklám Rt-ét létrehozó összefonódás érintett vállalatainak nettó árbevételi adatai alapján megállapítható volt, hogy az összefonódáshoz nem volt szükség a GVH engedélyére.
- 31.
Az összefonódás iránti engedélykérés iránti kérelem benyújtásának határidejét a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szabályozza. Eszerint az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlattételi felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani. A fentiek közül legkorábbi dátum az összefonódást keletkeztető szerződés megkötésének napja 2004. december 22.
- 32.
A Versenytanács a jelen határozat 3) pontjában leírt két szerződés alapján megállapította, hogy a jelen eljárás alapját képező jogviszony keletkeztetésére a kérelmező és a kérelmezett között 2004. december 22-én aláírt szerződés alkalmas volt, mert az eladó ekkor már jogszerűen rendelkezett a később bejegyzésre kerülő kérelmezett vállalkozás 75%+1 szavazatnyi részvénycsomagjának megfelelő részvénycsomaggal az összefonódó vállalkozásokban. Mindazonáltal, ha a kérelmező a jelen összefonódás iránti kérelmét még az azt megelőző összefonódás cégbírósági bejegyzése előtt adta volna be, akkor a GVH az eljárást kénytelen lett volna felfüggeszteni a bejegyzés megtörténtéig, hiszen egy olyan vállalkozásra vonatkozott volna az irányításszerzés, amely jogszerűen még nem létezett. A 2004. december 22-i szerződés hatálybalépésének egyik feltételeként maguk a felek is megfogalmazták az új cég bejegyzését.
- 33.
A cégbírósági bejegyzést követően azonban már a kérelmezett vállalkozás jogszerűen létezik, ezért ennek az időpontjától keletkezik az engedély iránti kérelem beadásának kötelezettsége. Az engedély iránti kérelem benyújtási határidejét nem érinti az a körülmény, hogy a felek milyen fizetési határidőben és feltételekben egyeztek meg.
- 34.
Ezért az engedély iránti kérelmet legkésőbb 2005. március 2-án be kellett volna nyújtani a GVH-hoz. A kérelmet 2005. november 10-én, összesen 253 nap késedelemmel nyújtotta be a kérelmező.
- 35.
A Versenytanács a Tpvt. 79. §-a szerint az engedély iránti késedelem elmulasztása miatt bírság kiszabásáról határozott. A bírság napi összegének meghatározásakor súlyosító tényezőként figyelembe vette, hogy a kérelmezőt hasonló magatartásért a VJ-162/2005. sz. eljárásban már egyszer 10 millió forint késedelmi bírsággal sújtotta a Versenytanács. Ezért a Versenytanács a bírság napi összegét jelen eljárásban a maximális, ötvenezer forintban határozta meg.
VIII.
- 36.
A Közleményben foglaltakra tekintettel a Versenytanács az összefonódást a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja alapján engedélyezte. Ennek alapján, figyelemmel a Tpvt. 62. § (1) bekezdésének második mondatára, az eljárási díj kétmillió forint, amelyet az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidőben megfizetett.
- 37.
A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. §-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2006. március 13.