Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-66/2005/73

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Budapesti Elektromos Művek Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal 2005. május 10-én a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (1) bekezdése és a 70. § (1) bekezdése együttes alkalmazásával versenyfelügyeleti eljárást indított a Budapesti Elektromos Művek Rt. (a továbbiakban: ELMÜ Rt.) ellen annak vizsgálatára, hogy megsérti-e a Tpvt. 21. § rendelkezéseit azzal, hogy a fizetéssel késedelembe esett fogyasztók értesítésekor alkalmanként 638 Ft-ot számol fel "a fizetési költségek miatti késedelemmel okozott ügyviteli költségtöbblet miatti kártérítés" címen.

  • 2.

    A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján a Tpvt. 63. § (2) bekezdés bb) pontja szerinti száznyolcvan napos határidőt száznyolcvan nappal meghosszabbította.

II.

A tényállás

Az ELMÜ Rt. tevékenysége

  • 3.

    Az ELMÜ Rt. főtevékenysége a villamosenergiaelosztás és kereskedelem, a villamos-energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) alapján a Magyar Energiahivatal (a továbbiakban: MEH) által kibocsátott 35/2003. számú szolgáltatási engedélyben meghatározott területen: Budapesten és ahhoz közeli településen.

  • 4.

    Az ELMŰ Rt. működését a VET és a végrehajtására kiadott 180/2002.(VII.23.) sz. Korm. rendelet (Vhr.), valamint a MEH által jóváhagyott Üzletszabályzatai és a MEH egyedi határozatai szabályozzák.

  • 5.

    Az ELMÜ Rt. működési területén lévő háztartási fogyasztók ún. közüzemi fogyasztónak minősülnek, akik részére az általa kizárólagosan értékesített villamosenergia legmagasabb hatósági árát a MEH javaslatára a gazdasági és közlekedési miniszter határozza meg, a VET 95-97. §-aiban szabályozott módon, a legkisebb költség elvének figyelembevételével.

  • 6.

    Az ELMŰ Rt. a 3) pont szerinti engedélyben meghatározott tevékenységeihez kapcsolódó (azok ellátásához elengedhetetlen), illetve a tulajdonában lévő hálózathoz kötődő, ezáltal kizárólagosan az ELMŰ Rt. által végezhető szolgáltatások (Fogyasztói szolgálat) az ELMŰ Rt. Közüzemi Üzletszabályzata (2.13. pont) alapján a következők:

    • -

      csatlakozó- és mérőberendezésen, valamint a fogyasztó tulajdonában levő berendezéseken (a fogyasztó megrendelésére) végzett munkálatok

    • -

      a villamos energia elszámolásával kapcsolatos tevékenységek,

    • -

      a fogyasztó által végzett munkálatok miatt szükséges közüzemi szolgáltatói tevékenységek,

    • -

      szakfelügyelet biztosítása,

    • -

      a folyamatos (szerződésszerű) villamos energia szolgáltatás érdekében a csatlakozó- és mérőberendezésen nem az ELMŰ Rt. magatartása miatt keletkező hiba elhárítása érdekében végzett tevékenységek,

    • -

      a fogyasztásmérő helyszíni műszeres ellenőrzése, ill. ellenőrző mérő felszerelése,

    • -

      összekötő berendezések üzemeltetése, üzemzavar elhárítása.

  • 7.

    A 6) pontban említett szolgáltatások díjtételeit az ELMŰ Rt. határozza meg. A díjtételeket, valamint azok kalkulációs módszerét a Közüzemi Üzletszabályzat 4. sz. függeléke tartalmazza.

A kártérítés

  • 8.

    A VET és a Vhr. rendelkezései alapján tartalmazza az ELMŰ Rt. (MEH által a 386/2004. számú határozattal 2004. július 30-án jóváhagyott) Közüzemi Üzletszabályzata 4. sz. mellékletének 6. pontja a "Fizetési késedelemmel okozott költségtöbblet miatti kártérítés tételét" (a továbbiakban: Kártérítés), ami a késedelmesen fizető fogyasztóknak kerül felszámolásra. A 2004. december 18-a óta alkalmazott és jelenleg is fizetendő összeg kalkulációját az alábbi Táblázat szerint rögzíti a Közüzemi Üzletszabályzat 4. függelékének 3.1. pontja:

1.

Anyagköltség

-

2.

Idegen teljesítés

258

3.

Saját teljesítés (3.1+3.2+3.3)

142

3.1

Elszámolt munkaóra költsége

142

3.2

Elszámolt jármű km költsége

-

3.3

Elszámolt munkagép üzemóra költsége

-

4.

Kalkulált közvetlen önköltségek (1+2+3)

400

5.

Kiemelt közvetett költségek

177

5.1

Anyag- és szolgáltatás beszerzés költsége (1 és 2 után)

1

5.2

Anyaggazdálkodás, raktározás költsége (1 után)

-

5.3

Járműtelep általános költsége (3.2 és 3.3 után)

-

5.4

Szakterület általános költsége (3.1 után)

176

6.

Egyéb közvetett költség (3+5 után számítva)

62

7.

Kalkulált költségek összesen (4+5+6)

638

8.

Haszon (3+5+6) után

-

9.

Kalkuláció végösszege

638 Ft

  • 9.

    A Táblázat egyes soraiban szereplő összegek meghatározásakor az ELMŰ Rt. az alábbiak szerint járt el.

    • -

      Idegen teljesítésként (2. pont) az ISC Hungária Kft-vel kötött szerződés alapján nyomtatási, borítékolási költség, valamint manuális tértivevény kitöltés (15+8 Ft/db), postai viteldíj (232 Ft/db), az EAS számlázási rendszer üzemeltetési költségének 1 db-ra jutó hányada (3 Ft/db). Összesen 258 Ft/db.

    • -

      Saját teljesítésként (3.1. pont) egy értékesítési ügyintéző 0,1 órányi munkaideje van beállítva, az értékesítési ügyintézők 2004. évre kiszámított átlag órabérével (1416 Ft/ó).

    • -

      Felszámításra került (5.1. pont) 1 Ft szolgáltatás beszerzési költség, az idegen teljesítésekre vetítve, azok 0,4%-a.

    • -

      Az 5.4.pont a tevékenységet végző szakterület ún. "általános költségeit" tartalmazza, amelyek nem rendelhetők közvetlenül a szakterület által végzett tevékenységekhez (ellentétben az anyag-, munkaóra-, a jármű km és a munkagép üzemóra költségével), de megfelelő vetítési alapokkal feloszthatók. Vetítési alapként a közvetlen bérköltséget alkalmazza az ELMŰ Rt. egységesen valamennyi tevékenységnél, az Árképzési Szabályzatában megfogalmazottak szerint. A tevékenységet végző szervezet 2003. évi működési költsége (közvetlen költség) összesen 307.450 eFt volt, melyből a leadott teljesítményben figyelembe vett bér- és személyi jellegű költségek 137.112 eFt-ot tettek ki. A szervezetnél maradt 170.338 eFt-ot (307.450 - 137.112) a tevékenységekhez a kiszámított pótlékkulcs alapján a közvetlen bér + személyi jellegű költségek arányában rendeli hozzá a szolgáltató, a következők szerint: 170.338 : 137.112 = 124,3 %. Tehát egy darab fizetési felszólítás 142 Ft-os bérköltségének 124,3 %-a 176 Ft.

    • -

      A 6. pont "Egyéb közvetett költség" megnevezéssel az általános irányítási, igazgatási költségek tevékenységre (egy darab fizetési felszólítás) jutó része található, ami az előző évi tényszámok alapján az anyagmentes közvetlen költségek és a közvetett (igazgatási) költségek hányadosaként megállapított pótlékkulcs segítségével. került kiszámításra.

A MEH álláspontja

  • 10.

    Az eljárás során megkeresett MEH úgy nyilatkozott, hogy a villamosenergia-ipari engedélyesek Üzletszabályzatának jóváhagyása során a MEH úgy tekinti, hogy az Üzletszabályzatoknak a melléklet szerves részét képezi, a függelék azonban nem tartozik szorosan hozzá. Azok a tételek, amelyekre a felügyeleti tevékenység során nincs ráhatása a MEH-nek, vagy más jogszabályok szabályozzák, az Üzletszabályzat függelékein helyeztette el. Az Üzletszabályzat és a mellékletek módosítása a MEH jóváhagyó határozatához kötött, míg a függeléket (melyben a Kártérítés kalkulációja szerepel), előzetes tájékoztatás mellett közreműködése nélkül is módosíthatja az engedélyes. A MEH álláspontja szerint a Kártérítés és a Fogyasztói Szolgálat díjtételei nem tartoznak a villamosenergia áralkalmazási feltételei közé, ezért azok felett hatósági felügyeletet nem gyakorol.

  • 11.

    A Kártérítés kalkulációjában az ELMŰ Rt. által figyelembevett költségekkel kapcsolatosan a MEH úgy nyilatkozott, hogy

    • a)

      A villamos energia hatósági árában nincs elismerve

      • -

        az idegen teljesítésű nyomtatási, borítékolási költség

      • -

        az idegen teljesítésekre vetített szolgáltatásbeszerzési költség.

    • a)

      A villamos energia hatósági árában el van ismerve

      • -

        a postai viteldíj,

      • -

        a számlázási rendszer üzemeltetési költségei,

      • -

        az értékesítési ügyintézőhöz kötődő személyi költségek,

      • -

        a tevékenységhez közvetlenül hozzá nem rendelhető költségek, valamint a központi irányítás költségeinek arányos része.

A többi szolgáltató gyakorlata

  • 12.

    A többi magyarországi villamosenergia szolgáltató vállalkozás közül a Kártérítés összege:

    • -

      az ELMŰ Rt-vel azonos vállalkozás-csoportba (RWE-csoport) tartozó ÉMÁSZ Rt-nél (az ELMŰ Rt-ével azonos kalkulációs elvek mellett) 537 forint;

    • -

      az E.ON-csoportba tartozó vállalkozásoknál (ÉDÁSZ Rt., DÉDÁSZ Rt., TITÁSZ Rt.) egységesen 370 forint;

    • -

      a DÉMÁSZ Rt-nél 350 forint.

III.

Az ELMŰ Rt. álláspontja

  • 13.

    Az ELMŰ Rt. hivatkozott arra, hogy a Kártérítés, mint a fizetési késedelemmel okozott ügyviteli költség felszámítása nem jogellenesen, arra a MEH által jóváhagyott Közüzemi Üzletszabályzatban meghatározott mértékben, kizárólagosan tényleges költségeink érvényesítésével került sor, ezért nem tanúsított a Tpvt-be ütköző magatartást.

  • 14.

    Előadta továbbá, hogy amennyiben a fizetési késedelemmel okozott ügyviteli költségtöbblet miatti Kártérítést nem a szerződésszegést elkövető fogyasztóknak kellene megfizetniük, az egyrészt még inkább rontana a fizetési fegyelmen, másrészt az alaptevékenység költségei növekednének. Ezért döntött úgy, hogy ezt a költséget azokkal a fogyasztóival fizetteti meg, akik annak felmerülését saját felróható magatartásukkal okozták.

  • 15.

    Kifejtette, hogy a felszámított Kártérítés elemei közül a legnagyobb tétel az idegen beszerzés keretében igénybe vett postázás, ennek díját azonban leginkább külső költségek befolyásolják: a 258 Ft-os díjból 232 Ft már maga postaköltség, nem is beszélve az anyagköltségről (boríték, levélpapír). Saját költségei közül pedig csak a bérköltséget, valamint a szintén arányosított általános költségeket terheli a késedelmes fogyasztókra. Mindennek alapján - álláspontja szerint - az egyes költségelemek keretében felszámított tételek mértéke is indokolt, sőt, a lehető legalacsonyabb. A közvetett költségek elszámolása tekintetében az ELMŰ Rt. kifejtette, hogy bár a villamos energia hatósági árában a fenti működési költségelemek szerepelnek, a késedelembe esett fogyasztók által megfizetett működési költségek nem épülnek be a villamos energia árába, mert a költségek és bevételek egyenlege befolyásolja a villamos energia hatósági árát. Nem csak a költségek, hanem a fogyasztókra terhelt és befolyt összegek is szerepelnek a kalkulációban, azaz a fogyasztókra terhelt és befolyt összegeket a költségekből levonja, és az így csökkentett költséget veszi figyelembe az árhatóság a villamos energia hatósági árában.

IV.

A Versenytanács előzetes álláspontja

  • 16.

    A Versenytanács a Tpvt. 73. § szerinti előzetes álláspontjában az alábbiakat közölte az ELMŰ Rt-vel.

Hatáskör

  • 17.

    A Versenytanács elsőként az ELMŰ Rt. azon hivatkozását értékelte, mely szerint a vizsgálat tárgyát képező díjait a MEH jóváhagyta (lásd 13. pont), az ugyanis kizárhatná a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét. Az adott esetben azonban egyrészt a MEH úgy nyilatkozott, hogy az Üzletszabályzat jóváhagyása nem jelenti egyben az annak függelékében szereplő díjak (ezen belül a Kártérítés számítási módja, illetve mértéke) jóváhagyását, másrészt - és ez a lényegesebb - a VET és más jogszabály sem biztosít a MEH részére ilyen hatáskört.

  • 18.

    Az előzőek alapján a Versenytanács érdemben vizsgálta, hogy az ELMŰ Rt. a vizsgálat tárgyát képező Kártérítés meghatározási módjával, illetve mértékével megsérti-e a Tpvt. 21. §-át, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni.

A gazdasági erőfölény

  • 19.

    Az előzőek szerint jogsértés elkövetésének elengedhetetlen feltétele az esetleges elkövető gazdasági erőfölényes helyzete. A Tpvt. 22. § (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

  • 20.

    Az érintett piacon belül az árupiac (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) tekintetében a Versenytanács vizsgálta, hogy árunak (illetve a Tpvt. 6. § alapján azzal azonosan kezelendő szolgáltatásnak) minősül-e az a tevékenység, amelynek fejében az ELMŰ Rt. a Kártérítést fogyasztóival megfizetteti. A Tpvt. nem határozza meg az áru (illetve a szolgáltatás) fogalmát. A Tpvt. által szabályozott piaci kapcsolatokban azonban

    • -

      áru alatt olyan dolgot;

    • -

      szolgáltatás alatt pedig olyan dologi formát nem öltő tevékenységet

kell érteni, amely önmagában alkalmas valamely szükséglet kielégítésére.

  • 21.

    A Versenytanács álláspontja szerint a Kártérítés mögött az előzőek szerinti feltételeknek megfelelő tevékenység nem húzódik meg, ezért az a Tpvt. 14. § (2) bekezdésének alkalmazásában nem minősül árunak (szolgáltatásnak). Tartalmát tekintve a Kártérítés a közüzemi villamosenergia szolgáltatás hatósági díjához kapcsolódó (a késedelmes teljesítés esetén életbe lépő) áralkalmazási feltétel.

  • 22.

    Az előzőeknek megfelelően a Versenytanács érintett árupiacnak - ésszerű helyettesítő áru hiányában - a közüzemi villamosenergia szolgáltatást tekintette.

  • 23.

    Érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) a Versenytanács álláspontja szerint az ELMŰ Rt. működési területe minősül.

  • 24.

    A 22) és 23) pontokban foglaltak szerint meghatározódó érintett piacnak az ELMŰ Rt. egyedüli szereplője, így ezen az érintett piacon gazdasági erőfölényes helyzete - általa sem vitatottan - fennáll.

A visszaélés

  • 25.

    A Tpvt. 21. § a) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

  • 26.

    Miután a Kártérítés mögött meghúzódó tevékenység az előzőekben kifejtettek szerint nem minősül árunak, így a Kártérítés sem tekinthető árnak (díjnak). Ezért a Versenytanács azt vizsgálta, hogy a villamosenergia hatósági árához kapcsolódó Kártérítés fizettetésével, illetve annak mértékével az ELMŰ Rt. kötött-e ki "más módon" a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően indokolatlan előnyt.

  • 27.

    A fentiek vizsgálatát megelőzően a Versenytanács szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy nem tekintette feladatának annak megítélését, hogy a MEH - mint jogalkalmazó - helyesen értékelte-e az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 9. § (2) bekezdésének azon rendelkezését, mely szerint "a hatósági árat áralkalmazási feltételeivel ... együtt kell megállapítani." Nevezetesen azt, hogy a MEH a Kártérítést nem tekinti a közüzemi villamosenergia szolgáltatás hatósági árához kapcsolódó áralkalmazási feltételek körébe tartozónak (lásd 10. pont). A Versenytanács abból indult ki, hogy ha a MEH a Kártérítést nem kezeli az Átv. 9. § (2) bekezdés szerinti, az általa kialakított hatósági árhoz kapcsolódó áralkalmazási feltételnek, akkor annak vizsgálata az alkalmazó gazdasági erőfölénye esetén a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a fogyasztói érdekek védelme is megköveteli, hogy a Gazdasági Versenyhivatal azzal érdemben foglakozzon.

  • 28.

    A Versenytanács osztotta az ELMŰ Rt. álláspontját abban a tekintetben, hogy a fizetési késedelemmel kapcsolatos költségeit az érintett fogyasztókkal indokolt megfizettetni, ezért a Kártérítés megfizettetésének tényét önmagában nem tekintette a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközőnek.

  • 29.

    A Kártérítésként az ELMŰ Rt. által fizetett összeg vizsgálatakor a Versenytanács abból indult ki, hogy annak az ELMŰ Rt-nél a fizetési késedelemmel összefüggésben felmerült többlet költséggel kell arányban állnia. A tevékenység közvetlen költségei elvileg egyértelműen ilyennek minősülnek, és a vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt sem, amely az ELMŰ Rt. által ilyen címen kalkulált mérték (lásd a 8. pontbeli Táblázat 4. sorát) gazdasági indokoltságát megkérdőjelezné.

  • 30.

    Más a helyzet a közvetett költségekkel. Egy önálló áru (szolgáltatás) árának bizonyos mértékben általában hozzá kell járulnia a közvetett költségek fedezéséhez, és a közvetett költségek egyes áruk közötti felosztási módja versenyjogilag nem is eshet kifogás alá. A Kártérítés mögött meghúzódó tevékenység azonban az előzőekben már kifejtettek szerint nem önálló áru, hanem a közcélú villamosenergia szolgáltatás része. Ezért a közcélú villamosenergia hatósági árában megtérülő közvetett költségeken túlmenő további közvetett költségnek a Kártérítésben történő számbavétele indokolatlan. Más megközelítésben: egy késedelmes teljesítés az annak hiányában felmerülő közvetett költségek összegét nem növeli, így olyan kára sem keletkezik az ELMŰ Rt-nek, amit indokolt lenne a késedelmes fizetőre közvetlenül ráterhelni. Az indokolatlanságot jelzi az is, hogy az ELMŰ Rt-vel nem egy vállalkozás-csoportba tartozó közüzemi villamosenergia szolgáltató vállalkozások által érvényesített Kártérítés összege hasonló mértékű, mint az ELMŰ Rt. közvetlen költsége.

  • 31.

    Mindezek alapján a Versenytanács - a Tpvt. 71. § szerinti jelentésben foglalt vizsgálói indítvánnyal egyező - előzetes álláspontja szerint az ELMŰ Rt. a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző indoklatlan előnyt kötött ki azzal, hogy a késedelmes teljesítés esetére megállapított Kártérítés összegében közvetett költségeket is figyelembevett.

  • 32.

    A Versenytanács a 31) pontban foglalt jogsértésnek a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megállapításán túlmenően, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pontja alapján megtiltani tervezi a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás (a közvetett költségek Kártérításben történő figyelembevétele) további folytatását.

V.

A szünetelés elrendelése

  • 33.

    Az ELMŰ Rt. a Versenytanács előzetes álláspontjának ismeretében kérte az eljárás két hónapos időtartamra történő szünetelését, mert álláspontja szerint a Versenytanács által jelzett jogsértés csekély súlyú.

  • 34.

    A szünetelés elrendelése esetére az ELMŰ Rt. vállalta, hogy úgy alakítja át a Kártérítés kiszámítási módszerét, hogy abban nem számít fel közvetett költségeket, az a késedelmes fizetés miatti többlet-közvetlen költségek összegével fog megegyezni; továbbá

  • 35.

    Az ELMŰ Rt. az esetleges kár megelőzése érdekében vállalta továbbá azt is, hogy 2006. év végéig egyáltalán nem fizetteti meg a kártérítés összegét, s ezt Üzletszabályzatában is rögzíti.

  • 36.

    A Tpvt. 75. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy

    • a)

      tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint

    • b)

      kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.

A (2) bekezdés értelmében az eljárás szünetelésének időtartamát az eljáró versenytanács határozza meg, az azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

  • 37.

    A Versenytanács osztotta az ELMŰ Rt. álláspontját atekintetben, hogy az előzetes álláspontban kifogásolt magatartás csekély súlyú. Megállapította továbbá a Versenytanács, hogy az ELMŰ Rt. által tett 34) pont szerinti vállalás megfelel a Tpvt. 75. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.

  • 38.

    Mindezek alapján a Versenytanács - az ELMŰ Rt. kérelmének megfelelően - az eljárás két hónapos szüneteléséről döntött, figyelembe véve azt is, hogy az ELMŰ Rt. vállalta hogy 2006. év végéig egyáltalán nem fizettet kártérítést, ami a Versenytanács álláspontja szerint biztosítja a Tpvt. 75. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat is.

VI.

Az utóvizsgálat

  • 39.

    Az ELMŰ Rt. vállalásának teljesítését a vizsgáló a Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint utóvizsgálat keretében ellenőrizte.

  • 40.

    Az utóvizsgálat során a vizsgáló megállapította, hogy az ELMŰ Rt. vállalásait teljesítve Üzletszabályzatát akként módosította, hogy

    • -

      a kártérítést képező díjelemek közül kizárólag a közvetlen költséget tartalmazók, azaz az idegen teljesítés költsége (258.- Ft) és a saját teljesítés, az elszámolt munkaóra költsége (142.- Ft), összesen 400.- Ft került felszámításra; továbbá

    • -

      a Kártérítést 2006. december 31-ig egyáltalán nem számlázza ki a fogyasztóknak, a fizetési felszólítás költségeit velük semmilyen formában nem térítteti meg.

  • 41.

    Mindezek alapján a vizsgáló az eljárás megszüntetését indítványozta.

  • 42.

    A Versenytanács az előzőekre tekintettel az eljárást a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.

  • 43.

    A Tpvt. 76. § (3) bekezdés e) pontjára alapított (szünetelés utáni) megszüntetés nem minősül érdemi határozatnak, ezért az ellen - figyelemmel a Tpvt. 82. § (1) bekezdésére is - nincs helye jogorvoslatnak.

Budapest, 2006. március 24..