Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-167/2005/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Shell Gas Hungary Rt. I. rendű (Budaörs), a TOTAL Hungária Kft. (Budaörs) II. rendű, a Mol Rt. (Budapest) III. rendű és a PRIMAGÁZ Hungária Rt. IV. rendű (Budapest) eljárás alá vont vállalkozásokkal szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján eljárást indított annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozások azáltal, hogy 2005 májusában több megyei napilapban közzétettek egy olyan tartalmú közleményt (továbbiakban: Közlemény), amelyben arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy a magyar piacon forgalomba hozott alumínium palackok biztonsága és nyomásállósága megegyezik a Nyugat-Európában használatos alumínium és acélgázpalackokéval, a Tpvt. III. fejezetébe ütköző jogsértést valósítottak-e meg.
A vizsgálat kiterjed továbbá eljárás alá vonta vállalkozások azon közléseire is, amelyek a Közlemény révén eljutottak a potenciális PB-palack felhasználókhoz.

II.

Tényállás

• 1.

  Az I. rendű eljárás alá vont Shell Gas Hungary Rt. a Shell csoport tagja. Alapítója és egyedüli tulajdonosa a Shell Gas (LPG) Holding B.V. (30, Carel van Bylandtlaan, 2596 HR, Hága, Hollandia). Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozást 1994-ben zöldmezős beruházásként alapították -cseppfolyós propán- és butángáz (PB-gáz) - palackban, illetve tartályban történő forgalmazására. A Székesfehérváron épült PB-gáztároló és palackozó üzem a palackban és tartályban történő gázforgalmazást 1995-ben kezdte meg Fejér és Tolna megyében, majd 1998-tól hálózata gyakorlatilag lefedte az egész ország területét. A vállalkozás 2004. évi nettó árbevétele 8.943.804 ezer Ft volt.
  
  A II. rendű TOTAL Hungária Kft. a francia Total S.A. cég tulajdonában van. Az 1999-ben megkezdett összeolvadási folyamat következtében a PB-gáz és a kenőanyag üzletágakat, a TOTAL HUNGÁRIA Kft. cégnév megtartása mellett, összevonták.
  A több, mely mint 10 éve PB-gáz szolgáltatást végző társaság megszerezte az ISO 9001 tanúsítványt, folyamatos kockázatellenőrző és elemző folyamatot alakított ki.
  A vállalkozás 2004. évi nettó árbevétele 7.788. 319 ezer Ft volt.
  
  A III. rendű eljárás alá vont MOL Rt. a közép-európai térség egyik vezető olaj- és gázipari társasága.
  Alaptevékenységébe tartozik a kőolaj-, földgáz- és más gáztermékek előállítása, szállítása, nagy- és kiskereskedelmi forgalmazása.
  A vállalkozás előző évi nettó árbevételét a 9/3. számú irat tartalmazza.
  
  A 1992. május 1. napjától működő IV. rendű eljárás alá vont PRIMAGÁZ Hungária Rt. a privatizáció során három magyar gázforgalmazó vállalkozás (DÉGÁZ, DDGÁZ, TIGÁZ) PB-gáz üzletágai egyesítésével és holland tőke bevonásával alakult, a társaság 1992. május 1. napjától működik. A vállalkozás fő tevékenységként a PB-gáz palackos és tartályos kiszerelésével és forgalmazásával foglalkozik.
  A vállalkozás 2004. évi nettó árbevétele 18.953.581 ezer Ft volt.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozások országosan értékesítik árujukat úgy, hogy ezen belül az egyes eljárás alá vontak értékesítése jellemzően olyan megyékre koncentrálódik, ahol még nem, vagy csak részlegesen került kiépítésre a vezetékes gázszolgáltatási hálózat.
  Az érintett piac összesített forgalma -az eljárás alá vontak becslése alapján - kb. 100 kilótonna. Ugyancsak saját becslésük alapján az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás piaci részesedése 20 %, a II. rendű eljárás alá vonté 15 %, a III. rendű eljárás alá vont vállalkozásé 18 %, míg a IV. rendű eljárás alá vont vállalkozásé 40 %.
  
  Magyarországon - az eljárás alá vont vállalkozásokon kívül - a Termofarm Kft és a Közép-Európai Gázterminál Rt. foglalkozik háztartási PB-gáz értékesítéssel. Az új piacra lépő vállalkozás piaci részesedése, előadása szerint, elérte a 6 %-ot.
  A Közép-Európai Gázterminál Rt. 2001 tavaszán kezdte forgalmazni Stafétagáz védjegyű, biztonsági szelepes acélpalack-családjának első, 5 kg-os kiszerelésű tagját, majd 2004 tavaszától új, 11 kg-os kiszerelésű biztonsági szelepes acélpalackkal jelent meg a piacon.

• 2.

  A PB-gáz potenciális fogyasztói rétege elsősorban azon fogyasztók köre, akik olyan földrajzi vidéken laknak, illetve tartanak fenn nyaralót vagy hétvégi házat, ahol nincs vezetékes gázszolgáltatás.
  A fogyasztói kör jellemzően magánfogyasztókból tevődik össze, az eladott háztartási PB-gáz kb. 70 %-át magánszemélyek vásárolják. Az érintett vevőkör folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a vezetékes gázszolgáltatás terjedésének köszönhetően.

• 3.

  Az érintett piacon viszonylag kevés a piaci kommunikáció, a fogyasztók korlátozott számú forrásból szerezhetnek információt a termék kiválasztása előtt.
  Az információáramlás általános jellemzőihez képest az a reklámkampány jelentett kivételt, amelyet új piacra lépőként a Közép-Európai Gázterminál Rt. folytatott, és amelyben acélpalackos termékét hirdette újságokban, plakátokon és szórólapokon.

• 4.

  Az eljárás alá vont versenytársak a Közép-Európai Gázterminál Rt. reklámkampányával összefüggésben jelentették meg a jelen eljárásban vizsgált Közleményt.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozások előadása szerint 2005. május 10-én a IV. rendű eljárás alá vont vállalkozás küldte meg a további eljárás alá vont vállalkozásoknak az általa készített sajtóanyagot, melynek publikálásáról 2005. május 18-án született döntés. A sajtótájékoztatót mind a négy eljárás alá vont vállalkozás aláírta, a reklámköltséget közösen viselték (lsd. Vj-167/2005/8. sz. irat).
  
  A Közlemény a Komárom-Esztergom megyei 24 óra című újságban (20.714 értékesített példányszám), a Győr-Moson-Sopron megyei Kisalföldben (77.999 értékesített példány), a Veszprém megyei Naplóban (52.280 értékesített példány) és a Fejér megyei Fejér Megyei Hírlapban (49.255 értékesített példány) három-három alkalommal, összesen tizenkétszer jelent meg. Fenti sajtóorgánumok az érintett megyék legnagyobb példányszámban megjelenő helyi sajtótermékei.

• 5.

  A Közlemény szerint "a magyar piacon forgalmazott alumínium palackok biztonsága és nyomásállósága megegyezik a Nyugat-Európában használatos alumínium és acélpalackokéval." "Ezek a palackok töltésük során évtizedek óta rendszeres nyomáspróbán és felújításon esnek át. Egyedülálló előnyük, hogy az önsúlyuk kisebb, ezáltal mozgatásuk is könnyebb."
  A Közlemény közölte továbbá, hogy az "elmúlt években hamis, a fogyasztókat megtévesztő információk jelentek meg, amelyek szerint a magyar piacon forgalmazott alumínium propán-bután palackokat az Európai Uniós szabályozás miatt hamarosan kivonják a forgalomból."
  A Közlemény megtévesztőnek minősítette a konkurencia azzal kapcsolatos közléseit is, melyek a megtévesztő tájékoztatás részeként az alumínium palackok acélpalackra történő cseréjére szólítottak fel a fogyasztókat.
  A fentebb kifejtetteken túlmenően a Közlemény az alumíniumpalackok garanciális kérdéseiről tájékoztatott.

• 6.

  A piacon működő szakmai szervezet a Magyar PB Gázipari Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). Az eljárás alá vont vállalkozások tagjai az egyesületnek, rajtuk kívül tagok még a Termofarm Kft. és a Baltrans Kft. Az egyesület tagjai nem forgalmaztak, illetve nem is kívánnak forgalmazni acélpalackos pébégázpalackot. Az Egyesület álláspontja szerint tagvállalataik a hatályos műszaki előírásoknak megfelelően tevékenykednek, amelyek megfelelnek az Európai Unió által megkövetelt előírásoknak.

• 7.

  A Magyar Bányászati Hivatal - amely a 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet hatályba lépése óta lát el hatósági felügyeletet - az eljárásban az alábbi nyilatkozatot tette:
  
  7.1. A palackok típusától függően az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződések, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), és az 1986. évi 2. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (RID) az azokhoz csatlakozó államokra nézve adja meg szállítási, fuvarozási és műszaki követelményeket. A RID 1. cikkének c) pontja értelmében nemzetközi szállítás minden olyan szállítás, amelynél legalább az a) pontban meghatározott járművel (így gépkocsi, nyerges-vontató, pótkocsi, félpótkocsi) legalább két szerződő fél területén hajtanak végre szállítást. A nemzetközi közúti szállításban és a nemzetközi vasúti fuvarozásban nem vehetnek részt a 3 mm-nél kisebb falvastagságú alumínium palackok.
  A 8/2003 (II.19.) GKM rendelet - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a Bizottság 2001/2/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2002/50/EK irányelvvel módosított, a Bizottságnak az 1999/36/EK tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: TPED), továbbá a Bizottságnak az 1999/36/EK tanácsi irányelv végrehajtása időpontjának egyes hordozható nyomástartó berendezések tekintetében történő elhalasztásáról szóló 2003/525/EK határozatával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
  A 2003. július 18-i 2003/525/EK határozat 2005. július 1-ig halasztotta el az 1999/36/EK irányelv végrehajtásának időpontját. A határozat szerint a tagállamok engedélyezhetik a területükön forgalomban lévő berendezések forgalomba hozatalát, az ettől a dátumtól számított 24 hónapig, ha azok megfelelnek a 2005. július 1. előtti hatályos jogszabályoknak, és az ez előtt forgalomba hozott berendezések későbbi üzembe helyezése engedélyezésre kerül.
  
  7.2. A hazai szabályozásról előadta:
  A belföldön hatályos Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek vonatkozó irányelveivel összeegyeztethető rendelkezéseket tartalmaz (a Tanács 84/525/EGK irányelve a tagállamoknak a varrat nélküli acél gázpalackokra vonatkozó jogszabályi közelítésről; a Tanács 84/526/EGK irányelve a tagállamoknak a varrat nélküli alumíniumból és alumínium ötvözetű gázpalackokra vonatkozó jogszabályi közelítésről; a Tanács 84/527/EGK irányelve a tagállamoknak a hegesztett kivitelű ötvözetlen acél gázpalackokra vonatkozó jogszabályi közelítésről).
  A szállítható nyomástartó berendezések - ahová a pébégázpalackok is tartoznak - biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról a hazai piacra kiterjedő hatállyal a 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet rendelkezik. A rendelet tartalmazza a cseppfolyós propán- és butángázok palackjainak gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó előírásokat.
  A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény felhatalmazása alapján az illetékes miniszter adta ki a cseppfolyós propán- és butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendeletet. Ezen rendelet 9. §-a értelmében a 3 mm-nél kisebb falvastagságú, alumíniumötvözetből készült palackok - nemzeti szabályozás alapján - csak a hazai pébégáz forgalmazásban vehetnek részt.
  
  7.3. A Magyar Bányászati Hivatal a GVH megkeresésére előadta továbbá, hogy a magyarországi piacon forgalmazott palackokat hatósági engedély alapján gyártják, illetve gyártották. A cseppfolyós propán- és butángáz palackba történő töltési folyamat évtizedek óta szabályozott, aminek megfelelően csak az előírásoknak megfelelő műszaki állapotú palackok tölthetők. A vonatkozó előírások szerint, töltés előtt és után egyaránt ellenőrizni kell a palackokat.
  A felújítást igénylő palackokat, illetve azokat, amelyeknek a kötelezően előírt időszakos felülvizsgálata még nem történt meg, nem szabad újratölteni. Ezeknél el kell végezni az előírt időszakos vizsgálatot (amely magában foglalja a nyomáspróbát is), illetve amennyiben szükséges, el kell végezni a felújítást, vagy ennek hiányában a selejtezésről kell gondoskodni.
  Amennyiben a palackok töltése és használata szabályos, és a túlnyomásból eredő feszültség a megengedettnél kisebb, a palackok használata biztonságosnak tekintendő az esetben, ha betartják a szállításra vonatkozó, illetve rakodási szabályokat.
  A régebben gyártott, és jelenleg is belföldi forgalomban lévő alumíniumötvözetű palackok között vannak azonban olyan, külön jelzéssel ellátott palackok is, amelyek a nyomásállóság szempontjából ugyan megfelelőnek minősülnek, azonban nem elégítik ki a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó tagállami szabályok közelítéséről szóló 94/55/EK irányelvben -amely mellékletében kisebb módosításokkal átveszi az ADR rendelkezéseit -, illetve a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 96/49/EK irányelvben - amely mellékletében kisebb módosításokkal átveszi a RID rendelkezéseit- előírt falvastagsági követelményeket, mely falvastagság jelentőséggel bír a biztonságosság szempontjából. Ezen utóbbi csoportba tartoznak 3 mm-nél kisebb falvastagságú, alumíniumötvözetből készült palackok. (Vj-167/2005/13. sz. irat)
  
  7.4. A hivatal nyilatkozata szerint, előttük nem ismert a Nyugat-Európában használt acélpalackok "nyomásállósága", de ezek nyilvánvalóan - éppúgy, mint a Magyarországon használatos alumíniumötvözetű palackok -, a bennük lévő töltetnek megfelelően méretezettek túlnyomás szempontjából (Vj-167/2005/13. sz. irat).
  
  7.5. A Magyar Bányászati Hivatal műszaki álláspontja szerint a PB-gázpalackok vonatkozásában a biztonság meghatározott műszaki megfelelőséget jelent. A biztonsági megfelelőség tekintetében az alábbi tényezőket figyelembe kell venni:
  - nyomásállóság - használatnak történő megfelelőség
  - anyagminőség
  - gyártás-kivitelezés minősége
  - szállításbiztonság
  - használati hőmérséklet tartományoknak történő megfelelőség
  - alaktartóság
  - ütésszilárdság
  
  Fentiek alapján - a szakmai szempontok szerint - a termékkel szemben felmerülő biztonsági követelmények között a nyomásállóság a biztonságosság egyik tényezőjének minősül.
  A alumínium palackok esetében a palackok falvastagságának - Magyarországon különböző falvastagságú alumínium palackok vannak forgalomban - a szállítás biztonsági és ütésszilárdsági követelményeinek való megfelelés szempontjából van jelentősége.

• 8.

  A piacra vonatkozó jogszabályok betartatását 2004. január 1.-ig a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal látta el.
  
  A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal nyilatkozata szerint:
  
  8.1. Az Európai Unió rendelkezéseinek megfelelő hazai jogszabályokat (8/2003. (II. 19.) GKM rendelet, és az ezt, és a 14/1998. (XI. 27.) GM rendeletet módosító 39/2004 (IV.7.) GKM rendelet) 2005. július 1-től kell alkalmazni.
  
  8.2. A megfelelőség-újraértékelést az egyes szállítható nyomástartó berendezések fajtáira vonatkozó rendelet hatályba lépésétől (azaz az EU-hoz csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától) számított 24 hónapon belül el kell elvégezni. Ennek keretében az erre kijelölt szervezet állapítja meg a műszaki követelmények teljesülését, vagyis az előírásoknak való megfelelőséget. (Vj-167/2005/1/14. sz. irat)
  
  8.3. A szállítmányozási és fuvarozási nemzetközi egyezmények rendelkezései többek között a csomagolás módjáról, illetve anyagáról is szólnak. Ezek értelmében a gázpalack is csomagoló anyagnak számít, az egyezmény ennek kapcsán rendelkezik a 3 mm-nél kisebb falvastagságú palackok szállíthatósága hiányáról (Vj-167/2005/1/14. sz. irat).
  
  8.4. Az Európai Unióban az egyes palacktípusok további használhatóságát az ún. bejelentett szervezet által lefolytatott eljárás eredménye határozza meg. A szabadon forgalmazható palackokat a gyártáskor, illetve az átminősítés alapján a következő időszakos ellenőrzés alkalmával "" jelöléssel látják el.
  
  8.5. A nyilatkozat szerint az Európai Unió területén döntő mértékben hegesztett acélpalackokban forgalmazzák a PB-gázt; alumíniumból készült palackok, korlátozott mennyiségben, tudomásuk szerint csak Ausztriában, Svédországban, és Belgiumban vannak forgalomban.
  
  8.6. A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal véleménye szerint a hegesztett acélpalackok a 84/527/EGK irányelv szerint készültek és azok megfelelnek az Európai Unió szabályozásának. (Vj-167/2005/1/14. sz. irat)
  
  8.7. A hazai palackállomány összetételét az alábbiak szerint összegezte:
  A hegesztett kivitelű, alumíniumból és alumíniumötvözetből készült palackokból
  - 3 mm-nél nagyobb falvastagságú (egy csíkos)
  - 2,5 mm engedélyezett falvastagságú (két csíkos) és
  - 2,1 mm engedélyezett falvastagságú (három csíkos) alumíniumpalackokat, illetve ezen túl
  - hegesztett kivitelű, ötvözetlen acélból készült palackok vannak forgalomban, mely utóbbi árut csak a Közép-Európai Gázterminál Rt. forgalmazza 2003 óta.
  Magyarországon a forgalomban levő közel 1,5 millió darab palack mintegy 98 %-át a hegesztett, alumíniumötvözetből készült palackállomány teszi ki.
  
  8.8. Az 1990. előtt gyártott palackok használhatóságát - koruktól függetlenül - műszaki állapotuk határozza meg. A műszaki állapot megítélése az időszakos ellenőrzések során történik. A palackokat a gyártástól számított 50 év elteltével kell selejtezni. (Vj-167/2005/1/14. sz. irat)

• 9.

  A Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt, jelen eljárás megindításáig, nem folytatott eljárást az eljárás alá vont vállalkozások ellen (Vj-167/2005/1/14. sz. irat).

III.

Eljárás alá vont vállalkozások álláspontja

• 10.

  Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás előadta:
  
  10.1. Közép-Európai Gázterminál Rt. 2004-től kezdődően folyamatosan jelentetett meg hirdetéseket az újságokban, illetve terjesztett szórólapokat, amelyek azt állították, hogy a hagyományos alumínium PB-gázpalackok használata veszélyes, amivel azt sugallta a fogyasztóknak, hogy váltsanak át az acél pébégázpalackok használatára, mivel azok "biztonságosabbak", azok "nem robbannak".
  Miután az Egyesület egyik tagja elkészítette a vizsgált sajtóanyag tervezetet, a többiek aláíróként csatlakoztak a kezdeményezéshez az alábbi okok miatt, mivel szükségesnek találták megnyugtatni a több, mint egymillió magyarországi fogyasztót arra vonatkozóan, hogy az alumínium PB gázpalack használata biztonságos, és megfelel a hatályos magyar jogszabályi előírásnak
  Ezen túl, kötelező hatállyal, jogszabály is előírja (94/2003. (XII.18.) GKM rendelet 8. § (1) bekezdése, és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény), hogy az Egyesület tagjaiként tájékoztassák a fogyasztókat arról, hogy az alumínium palackok használata a fogyasztóvédelem idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelően biztonságos. Előadta, hogy a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a PB-gáz forgalmazó társaságok felelősséget vállalnak az általuk forgalmazott alumínium palackok minőségéért, biztonságos használhatóságukért.
  Fentieket figyelembe véve, bármely piaci résztvevő olyan tartalmú kijelentése, amely megkérdőjelezi az alumínium gázpalackok biztonságosságát, jelentős negatív hatással lehet minden más, a magyar piacon tevékenykedő társaság üzleti hírnevére, valamint gazdálkodási eredményére.
  
  Álláspontja szerint a közzétett állítások, a hatályos magyar jogszabályi előírásnak megfelelően, helytállóak és a valóságnak megfelelő információkkal látták el a fogyasztókat.
  Utalt arra, hogy a Magyarországon forgalmazott alumínium palackok jellemzően az azokat használó fogyasztók tulajdonában vannak, az üres palackokat korlátozás nélkül cserélhetik be bármelyik PB gáz forgalmazó társaság cseretelepén.
  
  10.2. Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás a Versenytanács előzetes álláspontját követően előadta, hogy álláspontja szerint az érintett fogyasztói kör döntései szempontjából, szokásos és nyugodt piaci körülmények között, nem bír alapvető jelentőséggel az érintett árut magukba foglaló palackok biztonságos volta, mivel azt a fogyasztók önmagától értendőnek tekintik. A fentebb kifejtettekre - és a fogyasztói kör speciális helyzetére - tekintettel a fogyasztók számára a gáz ára, és nem a biztonságosság a döntő tényező. A vállalkozás megjegyezte, hogy az érintett áru a gáz, és nem a palack.
  
  Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás az összehasonlítás alapjaként elutasította az EU-konformitást. Álláspontja szerint jelen eljárásban a Nyugat-Európában használt és forgalomban lévő palackok biztonságosságát kell alapul venni, amit alátámaszt a 94/55/EK irányelvtől, a 96/49/EK irányelvtől és a TPED-től jelenleg tagállami szinten érvényben lévő eltérés.
  
  Nyilatkozata szerint a 94/55/EK irányelv 6. cikkely (4) bekezdése értelmében az 1999. január 1. előtt gyártott és a kötelező biztonsági szinten tartott tartályok az eredeti feltételekkel használhatók a jövőben is.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő és helytálló információkkal látták el a fogyasztókat.
  Felhívta a figyelmet arra, hogy csak a véglegesítés után csatlakozott az aláírókhoz és nem volt szerepe a szöveg formálásában. Előadása szerint - a II. és IV. eljárás alá vont állításával ellentétben - nem vett részt a különböző tervezetek elkészítésében, azt csak a végén írta alá. (Vj-167/2005/28. sz. irat)

• 11.

  A II. rendű eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy az által aláírt Közleményt azzal a határozott céllal jelentette meg, hogy a különböző fórumokon megjelent, fogyasztókat megtévesztő állításokat cáfolja, és egyúttal reagáljon azokra a valós tények közlésével.
  
  Az előzetes álláspontra tekintettel felhívta a figyelmet arra, hogy a 94/55/EK irányelv 6. cikkely (4) bekezdése értelmében az 1999. január 1. előtt gyártott és a kötelező biztonsági szinten tartott tartályok az eredeti feltételekkel a jövőben is használhatóak.
  A Közleményben történt összehasonlítást arra tekintettel végezték el, hogy a francia anyavállalatuk 13 milliós palackkészletének 90 százaléka a hivatkozott irányelv, illetve a TPED megjelenése előtt lett gyártva, és a francia jog élvén a jogszabályokban biztosított lehetőséggel, engedélyezi azok használatát.
  Az eljárás alá vont vállalkozás felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a 3 mm-es falvastagságot el nem érő palackok esetében a gyártó ötvözéssel és hőkezeléssel növelte meg a palackok szilárdságát.

• 12.

  A III. rendű eljárás alá vont vállalkozás kifejtette, hogy a Közlemény kiadásához azért járult hozzá, mert
  A kiadást megelőző hónapokban az alumínium PB-gázpalackokkal kapcsolatban megtévesztő információk jelentek meg a forgalmazó partnerek körében, melyek szerint a magyar piacon forgalmazott alumínium gázpalackokat az EU szabályozás miatt hamarosan kivonják a forgalomból.
  Ezzel kapcsolatban több viszonteladó partnerük is megkereste a területén dolgozó kereskedő kollégákat. Ezekre a valótlan információkra műszaki és biztonságtechnikai okokból is választ kellett adnia fogyasztói számára, mivel a magyarországi palackos fogyasztók túlnyomó többsége alumínium palackot használ.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás figyelembe vette a válaszlépés kialakításánál, hogy a téves információ - az erre történő reagálás hiányában - jelentős gazdasági kárt is okozhatott volna a vállalatnak. Mivel a PB gáz kiskereskedelmi piacon jelen levő többi forgalmazó kereskedői is hasonló híresztelésekkel szembesültek, jónak látta a fogyasztók elérése és megnyugtatása céljából a Közlemény megjelenését, ami ésszerű volt úgy a fogyasztók, mint a társaságuk üzleti érdekei és a piac tisztasága szempontjából.
  A közlemény a négy vállalkozás önálló állásfoglalásának tekinthető.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás az előzetes álláspontra tekintettel előadta, hogy álláspontjuk szerint a Közlemény nem volt alkalmas arra, hogy a gázpalackot vásárló háztartások részéről a gazdasági versenyre kihatóan megtévesztésen alapuló döntéshez vezessen. Bár az európai szabályozásnak nem mindenben felel meg valamennyi hazai forgalmazású alumínium palack, a köznapi használat során ezek ugyanolyan biztonságot jelentenek, mint a Nyugat-Európaiak. A Közlemény nem a gázpalackok szállítása vagy a nagy ütésállóságot igénylő felhasználási körülményei kapcsán adta a tájékoztatást. Ez esetben lenne csak relevanciája a palackvastagság különbségének.
  A fogyasztó megalapozott döntéséhez szükséges piaci ismereteket az eljárás alá vont vállalkozás biztosította. Előadta, hogy a TPED rendelkezéseivel összhangban a 2007. július 1-ig üzembe helyezett berendezések a régi engedélyek alapján használhatóak.
  Álláspontja szerint a vizsgált tájékoztatás nem volt alkalmas arra, hogy a fogyasztók körében a gazdasági versenyre is kihatóan megtévesztésen alapuló döntésre vezessen.

• 13.

  A IV. rendű eljárás alá vont álláspontja szerint:
  
  13.1. A fogyasztók alapvető joga és a szolgáltatók alapvető kötelezettsége a korrekt, az áru vagy szolgáltatás meghatározó elemeire, azok tulajdonságaira is kiterjedő tájékoztatás.
  A pozitív és aktív vevőtájékoztatás egyik formája, amikor egy szolgáltató, a szolgáltatásával összefüggő kérdéskörben felvilágosító kampányt folytat, amelynek szerves része az adott termékkel illetve szolgáltatással, azok használhatóságával, esetleges veszélyeivel kapcsolatos tájékoztatás. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a szolgáltatást konkrétan igénybe vevők körében elterjedt félreértések, félretájékoztatások szakszerű cáfolatára is.
  A Közlemény megjelentetésének egyedüli célja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása volt, mivel a terméknek, annak jellegére tekintettel, a fogyasztói döntés szempontjából lényeges tulajdonsága a biztonságosság.
  
  13.2.Magyarországon 40 éve vannak forgalomban alumínium és acélpalackok, melyek a hazai jogszabályok szerint engedélyezettek. A biztonságos üzemelés további feltétele az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés. Ennek során a nyomásállóságot is ellenőrzik.
  A hazai és az ezzel szinkronban lévő nemzetközi szabályozás (ADR) nem tesz különbséget a próbanyomás értékénél az anyagminőség szempontjából, így azok a palackok, amelyek a próbanyomás alapján forgalmazhatók, egyaránt azonos módon, eleget tesznek a megkívánt biztonsági követelményeknek.
  A két típusú palack nyomásállósága és biztonsága megegyezik, különbség csak a töltetlen tömegben van, az acélpalack súlyosabb.
  Tapasztalati tények (tűzoltósági kísérletek eredményei) és a mellékelt zárójelentés (Vj-167/2005/8/5. sz. irat) tanúsága szerint a Közlemény állítása megfelel a valóságnak.
  
  13.2. A IV. rendű eljárás alá vont vállalkozás az előzetes álláspontot követően előadta, hogy álláspontjuk szerint nem bír jelentőséggel az, hogy a palackok megfelelnek-e az Európai Unió szabályainak, ugyanis a fogyasztó számára biztonságos és nem biztonságos palack létezik.
  Az eljárásban a nyugat-európai fogyasztók által hasznosított és számukra értékesített palackokat kell figyelembe venni.
  A szabályrendszer nem szűkíthető le az Európai Közösség jogi normáira, annál inkább, hogy nincsen egységes, minden tagországban érvényes szabvány a vitatott gázpalack-tulajdonságok tekintetében.
  A megkeresett, Európában működő társvállalkozások akként nyilatkoztak, hogy az Egyesült Királyságban forgalomban lévő gázpalackok 96 %-a nem felel meg a 94/55/EK irányelv szabályozásának. Franciaországi társvállalkozásuk nem forgalmaz már a hivatkozott normának meg nem felelő palackokat, de a piacon vannak ilyenek is vannak forgalomban. Ugyanez vonatkozik Dániára is.
  
  Előadta, hogy a 94/55/EK irányelv 6. cikkely (4) bekezdése értelmében az 1999. január 1. előtt gyártott és a kötelező biztonsági szinten tartott tartályok az eredeti feltételekkel a használhatóak a jövőben is. A magyar jogszabályoknak (94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet és 14/1998. (XI.27.) GM rendelet) megfelelnek az általuk forgalmazott gázpalackok.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás kifejtette, hogy álláspontja szerint az Európai Uniós szabályozás részletes elemzése a jelen eljárás szempontjából nem releváns. A Közlemény kizárólag a magyar piacon és a nyugat-európai országokban, mint pl. Franciaország, Belgium, Hollandia, Egyesült Királyság és Németország területén belül, azaz a belföldön forgalmazott gázpalackok biztonságát hasonlította össze, és ebben a tekintetben nincs eltérés az említett országokban forgalmazott palackok tekintetében.

IV.

A vizsgálati jelentés

• 14.

  A vizsgálati jelentés indítványozta a jogsértés megállapítását a Tpvt. 77. (1) bekezdés d) pontja alapján a Közlemény azon részével kapcsolatban, hogy "a magyar piacon forgalmazott alumínium palackok biztonsága és nyomásállósága megegyezik a Nyugat-Európában használatos alumínium és acélpalackokéval" azzal, hogy a tájékoztatás sértheti a Tpvt. 8.§ (2) a) pontját.
  
  Indítványozta továbbá, hogy a Tpvt. 77. § h) pontja alapján a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozásokat kötelezze közös helyreigazító nyilatkozat közzétételére azokban a sajtóorgánumokban, ahol a megtévesztő hirdetések megjelentek.
  Indokoltnak látta bírság kiszabását, melynek összegét az I., II, III. rendű eljárás alá vontak esetében 1 millió forintban, míg a IV. rendű eljárás alá vont esetében 2 millió forintban jelölte meg tekintettel arra, hogy a IV. rendű eljárás alá vont készítette a Közleményt, illetve ő szervezte a megjelentetését is.
  
  A jelentés kifejtette, hogy a Közlemény fenti állítására nem alkalmazható a teljes, a Közleményben megnevezett hazai alumínium palack állományra, mivel a jelenleg forgalomban levő alumínium PB-gázpalackok csak kb. egyharmada - azaz a 3 mm-nél vastagabb falú, egy csíkos jelölésű - palackok felelnek meg az EU előírásoknak.
  A palackállomány további részére nézve kifejtette, hogy azok megfelelnek ugyan a magyar műszaki előírásoknak, ezáltal Magyarországon szabályszerűen forgalmazhatók, de nem tekinthetők az Európai Unió követelményrendszerével összeegyeztethetőnek. A palackok falvastagsága az ütésállóság tekintetében és a szállítás során nyújt nagyobb biztonságot a fogyasztók számára.
  
  A Közlemény egyéb állításait a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása szempontjából nem kifogásolta, így a tájékoztatás egyéb részei tekintetében indítványozta az eljárás megszüntetését azzal, hogy a palackok évtizedek óta nyomáspróbán esnek át töltésüket megelőzően, illetve a nyomásállóság tekintetében nem releváns, hogy milyen vastag falú anyagból készült a palack. Az alumínium palackok önsúlya kisebb, mint az acélpalackoké, így az állítás valós.
  Kifejtette, hogy egyebekben a versenytársak egymás piaci kommunikációira tett kijelentéseit a Tpvt. 86. §-a értelmében a bíróság bírálhatja el.

V.

A Versenytanács álláspontja

• 15.

  Az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) törvény 8. § (1) bekezdése értelmében tilos a fogyasztók gazdasági versenyben történő megtévesztése.
  
  15.1. Az eljárás alá vont vállalkozások az eljárásban vizsgálat tárgyává tett magatartást -a tényállásból megállapíthatóan - versenykörülmények között fejtették ki, hol az eljárás alá vont vállalkozásoknak érdeke a piaci forgalom növelése. A vizsgált tájékoztatás hatása a piacon folyó gazdasági versenyben érvényesül, így a Versenytanács gyakorlata szerint a Tpvt 8.§ (1) bekezdésében írt, a jogsértés megállapításához szükséges egyik törvényi feltétel megvalósult (Vj-127/2003 határozat).
  
  15.2. A Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak minősül, ha valamely vállalkozás, az áru árával, vagy más lényeges tulajdonságával - így használatával - összefüggésben valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
  
  A versenyjogi sérelem a jogsértő tájékoztatás közreadásával megvalósul (Fővárosi Bíróság 2.K.33.326/2003/2.sz. ítélete), mivel a közreadás a fogyasztók választási szabadságát korlátozza a piacon, miáltal piaczavaró hatást fejt, vagy fejthet ki. (Legfelsőbb Bíróság Kf.II.39.908/2001/5., Kf.X.27.608/1988/5. számú ítéletei).
  
  Fent írt jogszabályi rendelkezésekből megállapíthatóan a Tpvt. - a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas reklámtevékenység tilalmazása révén - elismeri a vállalkozások jogszerű piaci térnyerését célzó reklámtevékenységet, mint a gazdasági verseny egyik fontos eszközét, de a fogyasztók megtévesztésének tilalmazásával nem engedi meg a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámok, tájékoztatások közzétételét.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozások védekezése kapcsán rögzíti a Versenytanács, hogy a versenyjogi jogellenesség megállapítása szempontjából a vállalkozás jogellenességgel kapcsolatos szándéka - adott esetben a más, esetleges jogsértés elhárításának célzata - közömbös (Legfelsőbb Bíróság Kf. I. 25.949/19993/3. számú ítélete). Az esetben, ha a piacon érvényesített magatartás jogsértést valósít meg, az eljárás alá vont vállalkozások védekezésében írt szempont legfeljebb a bírság kiszabásakor értékelhető.
  
  15.3. A 8. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására alkalmas magatartás minősítésénél, a tájékoztatásban használt kifejezések értelmezésekor a Tpvt. 9. §-a alapján a szavak mindennapi értelméből kell kiindulni.
  A Közlemény, az abban foglalt állítások tartalma szerint azt közölte, hogy a magyar piacon az eljárás alá vont vállalkozások által forgalmazott
  - összes alumínium palack biztonsága a gyakorlatban megegyezik a Nyugat-Európában használt összes acél és alumínium palackéval, valamint
  - a hazai forgalomban lévő összes alumínium palack nyomásállósága a gyakorlatban megegyezik a Nyugat-Európában használt alumínium és acélpalackok nyomásállóságával.
  Közölte továbbá, hogy az "elmúlt években hamis, a fogyasztókat megtévesztő információk jelentek meg, amelyek szerint a magyar piacon forgalmazott alumínium propán-bután palackokat az Európai Uniós szabályozás miatt hamarosan kivonják a forgalomból", mivel egy versenytársi információ tagadása formájában állította, hogy az alumínium palackok nem lesznek kivonva a forgalomból.
  
  Fentieken túl közölte a Közlemény, hogy az eljárás alá vontak palackjai évtizedek óta rendszeres nyomáspróbán és felújításon esnek át, és egyedülálló előnyük a kisebb önsúlyból eredő könnyebb mozgathatóság. Tiltakozott a Közlemény szerint téves versenytársi állítások ellen és tájékoztatta a fogyasztókat a garanciális jogokról.
  
  15.4. A Versenytanács előrebocsátja, hogy - álláspontja szerint - annak megítélésénél, hogy a vizsgált tájékoztató a Tpvt. 8.§ (2) bekezdés a) pontjára tekintettel jogsértőnek minősül-e, az alábbiakat kell figyelembe venni.
  
  - Elsődlegesen vizsgálni kell, hogy a közölt állítás, vagy állítások az áru lényeges tulajdonságára vonatkoznak-e, majd azt kell megállapítani, hogy - a törvényi tényállásban írtak értelmében - a magatartás alkalmas-e a megtévesztésre.
  
  A Versenytanácsnak, a IV. rendű eljárás alá vont álláspontjával egyező, álláspontja szerint a PB-gázpalacknak, mint a jellemzően főzéshez, esetlegesen fűtéshez használt gázáru csomagolóanyagának megbízható használhatósága - az áru halmazállapotára tekintettel -kiemelt szempont a fogyasztók szempontjából, az a fogyasztói döntés lényeges és egyben bizalmi elemét képezi. A fogyasztói döntés meghozatalakor alapvetően fontos információnak tekinthető, hogy a veszélyes üzeműnek számító megvásárolt termék megfelel-e a hazai, és a Közleményben hivatkozott tágabb piaci környezetben érvényesülő előírásoknak, forgalmazási szokásoknak, mely utóbbiak szigorú vagy esetleg szigorúbb elvárásokat támasztanak. A fejlettebb követelményekhez való harmonizációs követelmények közismertek a fogyasztók között.
  A fogyasztó számára, aki nem tud meggyőződni az általa (kiskereskedőként vagy végfogyasztóként) használt termék biztonságáról, abszolút biztonsági tényezőnek minősül, ha egy áru, illetve az áru forgalmi biztonsága megfelel a szigorú/szigorúbb jogszabályi rendelkezésekben megjelenő követelményeknek.
  
  Az adott ügyben - a forgalmi biztonsággal behelyettesítve - a Versenytanács utal a Vj-65/1997. számú eljárásban hozott határozatára, amely szerint az előállítás helyére vonatkozó információ az áru lényeges tulajdonságának minősíthető, ha a fogyasztók számára nem közömbös az előállítás helye, mivel például adott helyen gyártott termékek minőségéről kialakított képben szerepet játszik a műszaki-termelési színvonal, a technológiai fegyelem is.
  
  A Versenytanács álláspontja szerint, figyelembe véve a Tpvt 9. §-át is, jelen eljárásban nincs jelentősége egy-egy nyugat-európai ország pontos földrajzi elhelyezkedésének a "nyugati-európában használatos" szókapcsolattal összefüggésben.
  Fentiekből az következik, hogy a magyar piacon forgalmazott alumínium palackokkal kapcsolatos, biztonságosságra vonatkozó állítást arra tekintettel is vizsgálni kellett, hogy azok mennyiben felelnek meg az Európai Unió hatályos jogi normáinak. A "nyugat-európai" országok jelentős része tagja az Európai Uniónak, miáltal az Európai Unió által alkotott kötelező érvényű szabályrendszernek elméletileg érvényesülnie kell a gyakorlatban is az egyes államok területén.
  A Közleményben írt "használatos" kifejezés, a szavak mindennapi értelmében, azonosnak tekinthető a műszaki követelményeket tükröző kötelező rendelkezéseknek való megfeleléssel, és azok alkalmazásával. Ezt támasztotta alá maga a Közlemény szövegezése is azáltal, hogy a későbbiekben azokat, a valótlannak minősített versenytársi közléseket cáfolta, miszerint az Uniós szabályozás miatt a magyar piacon forgalmazott alumínium palackokat hamarosan ki kellene vonni a forgalomból.
  
  15.5. A Versenytanács gyakorlata szerint a fogyasztókhoz eljuttatott információk valóságtartalmát az információ közreadójának kell igazolnia. (Vj-40/2004). Fenti kötelezettséget alapozza meg a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 17 § (3) bekezdésében írt rendelkezés is.
  
  A Magyar Bányászati Hivatal álláspontja értelmében - szakmai szempontok szerint - a termékkel szemben támasztható biztonsági követelmények között a biztonságosságnak csak egyik tényezője a nyomásállóság. A szállítás-biztonság és ütésszilárdság - további más tényezők mellett - szintén szerepet játszik a biztonságosság szempontjából.
  
  A Versenytanács, fentieket elfogadva értékelte, hogy az áru a kiskereskedőkhöz, majd a végfogyasztókhoz (különböző módon történő) szállítással jut el, illetve a használat során is további behatásoknak (pl. ütés) van kitéve, miáltal a palackok, különböző szempontok által befolyásolt biztonságos voltának jelentősége van a (szállítás) biztonsági és ütésszilárdsági követelmények szempontjából.
  
  A Magyarországon hatályos általános jogszabályi hivatkozásokra tekintettel rögzíti a Versenytanács, hogy az Európai Unióban 1984 óta foglalkoznak intenzíven a veszélyes üzemű termékek szállítási körülményeivel, minek következtében nem csak a szűk értelemben vett szállításra, hanem a veszélyes üzemű anyagok tárolására is számos jogszabályt alkottak. Ezek közül az eljárás szempontjából a három legjelentősebb - keretszabályozásként működő - irányelv a 94/55/EK irányelv, a 96/49/EK irányelv és a TPED.
  A 94/55/EK irányelv mellékletét képezi a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról Szóló Európai Megállapodás (ADR), míg a Tanács 96/49/EK irányelvének mellékletét képezi a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény módosított változatának B. függeléke I. mellékletében előírtak szerinti veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID).
  A 94/55/EK irányelvet a veszélyes áruk tagállamokon belüli vagy tagállamok közötti közúti szállításra kell alkalmazni. (1. cikk (1) bekezdése). Szállításnak minősül az irányelv A. és B. mellékletének alkalmazási körébe tartozó, részben vagy teljesen valamely tagállam területén található közúton járművel végzett közúti szállítási tevékenység, beleértve az áruk be- és kirakását (...)(2. cikk).
  A tagállamok ugyanakkor fenntarthatják az olyan, az A. melléklet 2212 szélzetszáma (ti. pl. 150 liternél kisebb gázpalackok) szerinti új tartályok, illetve az új tartányok kialakítására, használatára és szállítási feltételeire vonatkozó, 1996. december 31-én hatályos rendelkezéseiket, amelyek az A. és B. mellékletnek nem felelnek meg, míg a tartányok és tartályok kialakítására és használatára vonatkozó szabványokra való hivatkozás - az ezen irányelv rendelkezéseivel azonos kötelező erővel - be nem kerül az A. és B. mellékletbe, de legfeljebb 1998. december 31-ig.
  Az 1999. január 1. előtt gyártott és a kötelező biztonsági szinten tartott tartályok és tartányok az eredeti feltételekkel továbbra is használhatók (6. cikkely (4) bekezdés). A szabályozás szerint a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1997. január 1-je előtt megfeleljenek, amiről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot (10. cikkely (1) bekezdés). A tagállamok továbbá közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen elfogadnak (10. cikkely (2) bekezdés).
  Az ADR előírásait nem kell alkalmazni: a) a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállítására nézve, amennyiben az áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. (Az ADR A. melléklete 1.1.3.1. pont (magyar hivatalos fordítás: 46/2005. (VI. 28.) GKM rendelet)
  A nyomástartó tartályok konstrukciójánál minden lényeges tényezőt, mint pl.:
  - a belső nyomást;
  - a környezeti és az üzemi hőmérsékleteket, beleértve a szállítás alattit is;
  - a dinamikus igénybevételeket figyelembe kell venni.
  A falvastagságot rendszerint számítással kell meghatározni, szükség esetén kísérleti szilárdsági vizsgálattal összekapcsolva. A falvastagság kísérleti úton is meghatározható. (Az ADR A. melléklete 6.2.1.1.1. pont)
  
  A TPED preambuluma az alábbiak szerint rendelkezik. ... (A) Tanács 94/55/EK és 96/49/EK irányelvei kiterjesztették az ADR és RID rendelkezéseinek a hatályát a belföldi forgalomra is annak érdekében, hogy összehangolják a Közösség egészében a vasúti és közúti forgalomban a veszélyes áruk fuvarozásának a feltételeit; (6. pont) ... (A) 94/55/EK és 96/49/EK irányelvek rendelkezései lehetővé teszik a modulokon alapuló megfelelőség-értékelési eljárások alkalmazását egyes új, hordozható nyomástartó berendezésekre az 93/465/EGK határozattal összhangban; mivel ezt a lehetőséget fel kell váltani egy olyan kötelezettséggel, amely kiterjed a veszélyes áruk szállításában használt, valamint a 94/55/EK és a 96/49EK irányelv alkalmazási körébe tartozó összes új, hordozható nyomástartó berendezésre; (7. pont) (A) 94/55/EK és a 96/49/EK irányelv mellékleteinek az új berendezésekkel kapcsolatos műszaki rendelkezéseinek való megfelelést a IV. melléklet I. részében előírt megfelelőség-értékelési eljárással kell alátámasztani; mivel a már meglévő berendezések időszakos vizsgálatát a IV. melléklet III. részében előírt eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani; (16. pont) Rendelkezéseket kell hozni az átmeneti intézkedésekről, hogy az ennek az irányelvnek a hatálybalépését megelőzően a nemzeti szabályoknak megfelelően gyártott hordozható nyomástartó berendezések forgalomba hozhatók és üzembe helyezhetők legyenek; (21. pont)
  
  Ennek az irányelvnek a célja a veszélyes áruk közúti és vasúti belföldi fuvarozásához jóváhagyott hordozható nyomástartó berendezések biztonságának fokozása és az ilyen berendezések Közösségen belüli szabad mozgásának a biztosítása, beleértve a berendezések forgalomba hozatalát, ismételt üzembe helyezését és ismételt használatát is. (1. cikk (1) bekezdés). Az új tartályoknak és tartányoknak meg kell felelniük a 94/55/EK irányelv és a 96/49/EK irányelv megfelelő rendelkezéseinek (3. cikk (1) bekezdés).
  
  A megkeresésekre adott válaszokból megállapítható volt, hogy a hazai alumínium palack állomány kb. egyharmadát kitevő, két illetve három körbefutó vörös csíkkal jelölt P-gázpalackok 2,5 illetve 2,1 mm-es falvastagsága - mely az ütésállósság és szállíthatóság szempontjából a biztonságosság egyik biztosítéka -, nem felel meg a hatályos 94/55/EK irányelvnek és a 96/49/EK irányelvnek, függetlenül attól, hogy a hazai előírásoknak megfelelően engedélyezett az országon belüli a használatuk.
  
  Ez az eltérés azonban a rendelkezésre álló adatok alapján nem egyedülálló az Európai Unió, illetve szűkebben vizsgálva Nyugat-Európa országaiban sem, a 94/55/EK irányelv ugyanis lehetővé teszi az 1999. január 1. előtt forgalomba helyezett, és a kellő biztonsági előírásoknak megfelelő gázpalackok használatát.
  A Versenytanács értékelte azt is, hogy egy-egy gázpalack hasznos élettartama relatív hosszú - akár 40 év is lehet, így az eltérést engedő szabály - és az egyéb rendelkezésre álló információk - következtében valószínűsíthetően helytálló az eljárás alá vontak azon állítása, mely szerint egyes nyugat-európai államokban olyan gázpalackokat is használnak, amelyek nem felelnek meg azon szigorú előírásoknak, amelyeket a technika fejlődésével lépést tartva az Európai Unió ma hatályos jogi normái megkövetelnek egy újonnan forgalomba helyezett gázpalack esetében. Itt kíván utalni a Versenytanács arra is, hogy Nyugat-Európában 1999. január 1. óta minden forgalomba helyezett gázpalacknak meg kell felelnie a fentebb ismertetett szigorúbb szabályozásnak, amiből az is következik, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a jelenleg hatályos szigorúbb szabályozásnak megfelelő, illetve a korábbi szabályozás alapján Nyugat-Európában forgalomba helyezett gázpalackok aránya.
  
  A Versenytanács a fentebb kifejtettekre tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a Nyugat-Európában ténylegesen használt gázpalackok biztonságossága nyilvánvalóan nem lenne azonos a magyarországival, abban az esetben a Közlemény szövegezése kifogásolható lenne a Tpvt.8 .§ (2) bekezdés a.) pontja alkalmazásában.
  Az 1999. január 1. előtt forgalomba hozott gázpalackok esetében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban nagy fokú eltérésre lehet következtetni az egyes tagállamokban, az ott ténylegesen használt gázpalackok jelenlegi műszaki előírásai tekintetében, többek között abból fakadóan, hogy ezen palackok esetében a 94/55/EK irányelv rendelkezéseinek alkalmazása alól a tagállamok mentesülhetnek.
  
  Fentiekre, továbbá arra tekintettel, hogy a hazai piacon engedélyezetten forgalmazott gázpalackok, azok folyamatos ellenőrzése folytán ténylegesen megfelelnek a biztonsági követelményeknek, vagyis az esetleges megtévesztés nem okozna számottevő fogyasztói sérelmet, a Versenytanács a rendelkezésére álló adatok alapján nem látta indokoltnak további terjedelmes bizonyítással járó eljárás lefolytatását, így az eljárást megszüntette a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72. § (1) bekezdésének a) pontjának első fordulata alapján, tekintettel arra, hogy a további eljárást a közérdek nem indokolja.
  
  15.6. A Versenytanács a fentebb kifejtetteken túlmenően is indokolnak tartotta az eljárás megszüntetését a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja alapján, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a) pontjának második fordulatára, jogsértés hiányában, mivel a
  - 3 mm-es falvastagságnál nagyobb falvastagságú alumíniumpalackok a nyugat-európai államokban is forgalmazhatók,
  - a Magyar Bányászati Hivatal információszolgáltatásában foglaltakra tekintettel nem indokolt a jogsértés megállapítása a nyomásállóságára - mely az áru biztonságos voltának egyik tényezője - tett közlés tekintetében sem, mivel a megkeresésekre adott válaszokból megállapítható volt, hogy a hazai forgalomban lévő alumíniumpalackok rendszeres nyomáspróbán, illetve felújításon esnek át, így nyomásállóságuk ellenőrzött, illetve
  - a vizsgált pébégázpalackok önsúlya kisebb, és ezáltal mozgathatóságuk is könnyebb, mint az acélpalackoké.
  - Az a körülmény, hogy egyes palackok "hamarosan" ki lesznek vonva a forgalomból, jelen eljárásban - a már a
  
  15.5. pontban írtakra is figyelemmel - nem nyert bizonyítást.
  - Önmagában annak minősítése, hogy az eljárás alá vont vállalkozások versenytársa fogyasztókat megtévesztő információkat jelentetett-e meg a piacon, csak egy másik, a versenytárs ellen indított verseny felügyeleti eljárásban képezheti vizsgálat tárgyát.
  - A Közlemény további, garanciával kapcsolatos állításai a fogyasztók megtévesztése szempontjából az eljárás adatai szerint nem minősültek jogsértőnek.
  
  A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. §-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2006. március 27.