Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-196/2005/38

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tate & Lyle Holland B.V. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett az Eastern Sugar B.V. meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Tate & Lyle Holland B.V. irányítást szerezzen az Eastern Sugar B.V. felett.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1.

  A Tate & Lyle Holland B.V. (a továbbiakban: TL) 2005. november 11-én benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte, az Eastern Sugar B.V. (a továbbiakban: ES) feletti irányítás megszerzéséhez.

• 2.

  A TL kérelmében előadta, hogy 2003. október végéig egy másik tulajdonossal 50-50 százalékban részesedtek az ES részvényeiből. Ekkor a másik tulajdonos egy tőle független vállalkozásnak értékesített egy darab ES részvényt. Ezt követően az ES tulajdonosai 2003. december 17-én úgy módosították a vállalkozás Részvényesi Megállapodását, hogy az ES igazgatósági tagjainak létszáma négy fő lett, akik közül kettőt a (részvények 50 százalékával rendelkező) TL, kettőt pedig az (50 százalék - 1 részvénnyel rendelkező) másik tulajdonos nevezhet ki. Ez utóbbi tulajdonos azonban a kérelem benyújtásáig csak egy igazgatósági tagot nevezett ki. Így a TL-nek többsége van a - döntéseit egyszerű többséggel meghozó - igazgatóságban, amelynek feladatkörébe tartozik az ES és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: ES-csoport) költségvetésének és üzleti tervének elfogadása.

• 3.

  A TL a vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást 2006. március 24-én teljesítette.

• 4.

  A Versenytanács a Tpvt. 63. § (4) bekezdése alapján hozott 13. sorszámú végzésében úgy döntött, hogy a kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (teljeskörű) eljárásban kell elbírálni.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások piaci helyzete

A TL-csoport

• 5.

  A TL a Tate & Lyle Plc. (a továbbiakban: TL Plc.) által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozás-csoport (a továbbiakban: TL-csoport) tagja.

• 6.

  A TL-csoportnak magyarországi tagja nincs, külföldön honos tagjai 2002-2004. években nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

• 7.

  A TL Plc. és egy az USA-ban bejegyzett vállalkozás (Archer Daniels Midland Co.) által közösen irányított vállalkozás, az Eaststach CV:

• • -

    egyedüli közvetlen irányítással rendelkezik a szlovákiai Anylum Slovakia s.r.o. felett, amely 2003. évben 25 millió forint nettó árbevételt ért el a Magyar Köztársaság területén; továbbá

• • -

    a Szabadegyházi Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft-n (a továbbiakban: SzSzV Kft.) keresztül (közvetetten) egy további vállalkozással (Agrana AG) közösen irányítja a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft-t (a továbbiakban: Hungrana Kft.).

• 8.

  A Hungrana Kft. 2002-2004. évben egyaránt 23 milliárd forint körüli nettó árbevételt ért el takarmánykukorica feldolgozásával előállított édesítőszerek (köztük izoglükóz), keményítők, alkoholok és takarmányok forgalmazásából. Részesedése a magyarországi izoglukóz forgalomból mintegy 90 százalék, a fennmaradó 10 százalék import révén kerül Magyarországra.

Az ES-csoport

• 9.

  Az ES és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozás-csoport (a továbbiakban: ES-csoport) meghatározó tevékenysége cukorrépa feldolgozásával répacukor előállítása Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban lévő gyáraiban. Az ES-csoport részesedése a magyarországi répacukor forgalomból 22 százalék. A Magyarországon forgalomba kerülő répacukor közel 90 százaléka hazai gyártású, a fennmaradó rész importból származik. A felhasznált répacukor 58 százalékát a kereskedelmen keresztül értékesítik, 42 százaléka pedig ipari célú felhasználásra kerül. Az ipari célú felhasználáson belül kiemelkedő jelentőségű az édesített üdítőitalok gyártása, ahol az összes répacukor 9 százalékát használják fel.

• 10.

  Az ES-csoport magyarországi tagjainak nettó árbevétele, továbbá külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén elért együttes nettó árbevétele 2002-2004. években 17 milliárd forint körül ingadozott.

A répacukor és az izoglükóz

• 11.

  A répacukrot és az izoglükózt eltérő alapanyagból eltérő technológiával gyártják. A répacukor gyártása szezonális, mert a cukorrépa nem tárolható, azonnali feldolgozására van szükség. A készterméket azonban silókban, valamit nagyobb és kisebb egységcsomagokban hosszabb ideig is tárolni képesek mind a gyártók, mind a felhasználók. Ezzel szemben az izoglükóz alapanyaga a kukorica, amelynek kukoricasilókban való tárolása lehetővé teszi az egész éven át tartó kiegyenlített, jól tervezhető feldolgozást. Az izoglükózt vizes oldat állapotában szállítják a felhasználóknak, a szállítás speciális hűtőtartályokban történik, és a feldolgozhatóság időben korlátos.

• 12.

  Az izoglükóz - a répacukorral ellentétben - kereskedelmi forgalomba nem kerül, azt gyakorlatilag teljes egészében az élelmiszeriparban használják fel. A répacukor és az izoglükóz közös felhasználási területe az édesített üdítőitalok gyártása.

• 13.

  Az izoglükóz ára - az édesítőképességet jellemző fluktóz tartalomtól függően - 5-10 százalékkal alacsonyabb az átlagos minőségű répacukor árához képest. Emellett az izoglükóz felhasználásának előnye, hogy - szemben a kristályos állapotú répacukorral nem kell feloldani, miáltal energia- és vízköltség takarítható meg.

• 14.

  A répacukor és az izoglükóz mellett az édesített üdítőitalokhoz egyre növekvő arányban használnak fel - döntő mértékben izoglükóz helyett - mesterséges édesítőszereket (Szacharin, Aceszulfám, Aszpartám és Ciklamát, illetve ezek keverékei). Az édesítőszer típusok felhasználási arányait a Táblázat mutatja be.

  Táblázat

  Az édesített üdítőitalokhoz felhasznált édesítőszerek
  megoszlása

• 15.

  A vizsgálat során megkeresett édesített üdítőital gyártók az alábbiak szerint nyilatkoztak a répacukor és az izoglükóz felhasználásáról

• • -

    Az üdítőital gyártók valamennyi, Magyarországon készített szénsavas, szénsavmentes és gyümölcsalapú üdítőitalhoz használnak édesítőszereket. A 100%-os gyümölcs és zöldséglevek előállításához egyáltalán nem használnak édesítőszereket. A szénsavas üdítőitalokhoz izoglükóz szirupot, az aszeptikus üdítőitalokhoz répacukrot, és egyes szénsavas üdítőitalokhoz mesterséges édesítőszereket használnak.

• • -

    A répacukor és az izoglükóz felhasználásának aránya eltérő a gyártók által megadott adatok alapján, tekintettel a termékek recepturájára. Egyes üdítőitalok többszörösen nagyobb arányú répacukrot használnak fel, mint izoglükózt, mások azonban jelentősen több izoglükózt használnak. A gyümölcs alapú italoknál a teltebb és gyümölcs-azonos íz biztosítása érdekében fontos a répacukor megfelelő mértékű felhasználása. Jelentős - a korábban hivatkozottaknak megfelelően - a mesterséges édesítőszerek felhasználása.

• • -

    A két termék használati érték szerinti helyettesíthetőségének megítélése:

• • • -

      A gyümölcslevek gyártójának véleménye szerint a répacukor nem helyettesíthető izoglükózzal, mert a gyümölcslevek "üresek" lesznek, nem lehet érezni a megszokott "telt ízt". Az izoglükóz bármikor helyettesíthető répacukorral akár teljes mértékben is, azonban ez a késztermék árában jelentős emelkedést eredményezne, így tehát gazdaságossági szempontból értelmetlen választás lenne.

• • • -

      A gyümölcslevektől eltérő üdítőitaloknál a két édesítőszer elméletileg helyettesítői egymásnak, és a gyártó esetekben rendelkezik mindkét felhasználás technológiai hátterével. A gyakorlatban azonban egy-egy új termék recepturájának kifejlesztését fogyasztói és egyéb tesztek sora előzi meg, amelyekben - többek között - vizsgálják az alkalmazott édesítőszer típusára és mennyiségére vonatkozó fogyasztói preferenciákat is. Egy nemzetközi vállalatcsoporton belül egy-egy receptura kiválasztásánál általában az adott ország ízlésvilágához legközelebb álló kerül kiválasztásra. A kiválasztott receptura átvételével kötelező érvénnyel igazodik a gyártó az előírásokhoz.

• • -

    A két termék ár- és egyéb szempontok szerinti helyettesíthetőségének megítélése:

• • • -

      Egyes gyártók szerint elsődleges szempont a fogyasztói és vevői preferenciák figyelembe vétele. Ezt követik a kereskedelmi feltételek, majd a technológia különbségek (tárolási-, cukor beoldási rendszerek). Az édesítőszer megváltoztatására vonatkozó döntés beruházási igényt is vonhat maga után.

• • • -

      A gyümölcs alapú italok gyártásához izoglükózt kizárólag ár megfontolások miatt használnak (a répacukorral zamatosabb gyümölcsös ital állítható elő), mivel annak ára (ez esetben) átlagosan 10%-kal alacsonyabb a répacukor áránál. Itt egyéb szempontot nem tartottak értékelhetőnek.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

A tényleges irányítás

• 16.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás, vagy több vállalkozás közösen közvetlen, vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze, vagy része felett. A Tpvt. 23. § (2) bekezdése szerint közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás, vagy több vállalkozás közösen, ha

• • a)

    a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy

• • b)

    jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására, vagy visszahívására, vagy

• • c)

    szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy

• • d)

    a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.

• 17.

  A TL-nek nincs joga az ES - a Tpvt. alkalmazásában vezető tisztségviselőnek minősülő - igazgatósági tagjai többségének kijelölésére vagyis értelemszerűen nem rendelkezik a Tpvt. 23. § (2) bekezdés b) pontja szerinti irányítási joggal. Az a körülmény azonban, hogy ténylegesen többségben vannak az ES Igazgatóságában a TL által kijelölt tagok, azt eredményezi, hogy - ameddig ez a helyzet fennáll - a TL képes az ES döntéseinek meghatározó befolyásolására, figyelembevéve azt is az ES fő ellenőrző és döntéshozó szerve az Igazgatóság (lásd 2. pont).

• 18.

  A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani.

• 19.

  A Versenytanács álláspontja szerint a tényleges irányítás megszerzésének esetére - speciális helyzeteket leszámítva - a Tpvt. 28. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Nincs ugyanis olyan konkrét időpont vagy jogi cselekmény, amihez képest a harminc napos határidőt kötni lehetne. Az adott esetben például a Részvényesi Megállapodás 2003. december 17-ei megkötésének időpontja nem jöhet szóba, mert önmagában annak révén nem szerzett egyedüli irányítást a TL (az a korábbi közös irányítás más módon történő továbbvitelét jelentette). Az a körülmény, hogy a másik tulajdonos ezt követően csak egy igazgatósági tagot jelölt ki - miközben a TL már két igazgatósági taggal rendelkezett - kétségkívül azt eredményezte, hogy a TL meghatározó helyzetbe került az ES döntéseit illetően. Ilyen helyzet azonban egy társaság életében bármikor előállhat (pl. egy igazgatósági tag lemondásával). Ezért a Versenytanács gyakorlata szerint a Tpvt. 23. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tényleges irányításról csak akkor lehet beszélni, ha valószínűsíthető, hogy az adott helyzet tartósan fennmarad (Vj-100/2001.).

• 20.

  Az adott esetben a kérelem 2005. novemberében történt benyújtásakor már közel két éve állt fenn az a helyzet, hogy a TL többségben van az ES igazgatóságában. Így alappal tételezhető fel, hogy a másik tulajdonos a jövőben sem kíván második igazgatósági tagot kinevezni. Ezt erősíti az a körülmény, hogy a Versenytanács a Vj-127/2001. számú eljárásban tartott utóvizsgálat lezárásaként 2003. június 30-án hozott határozatában arra kötelezett egy, az ES másik tulajdonosát irányító vállalkozást, hogy - a határozatban nyilvánosan nem közölt időpontig - szüntesse meg az ES-csoportba tartozó magyarországi vállalkozás feletti közös irányítási jogát. Az ezt követően tartott újabb utóvizsgálatot pedig 2004. február 20-án azért szüntette meg a Versenytanács, mert úgy ítélte meg, hogy a másik tulajdonosnak az ES feletti közös irányítási joga már nem áll fenn.

• 21.

  Mindezek alapján a TL 2004. február 20-tól abba a helyzetbe került, hogy az ES Tpvt. 23. § (2) bekezdés d) pontja szerinti egyedüli tényleges irányítójának minősül, aminek megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

A küszöbértékek

• 22.

  A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozás-csoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozás-csoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozás-csoportok között van legalább két olyan vállalkozás-csoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozás-csoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.

• 23.

  A Tpvt. 27. § (5) bekezdése szerint a közösen irányított vállalkozás nettó árbevételét egyenlő arányban kell megosztani az azt irányító vállalkozások között, oly módon, hogy az azonos vállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozásokat az irányítási arány számítása szempontjából egynek kell tekinteni.

• 24.

  Az adott esetben az összefonódásban érintett vállalkozás-csoport a TL- és az ES-csoport. A TL-csoport esetében a tagja (TL Plc.) és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozásokat az alábbi ábra szemlélteti.

• 25.

  Az ábrán feltüntetett - a Magyar Köztársaság területén nettó árbevételt elért - közös irányítású vállalkozások közül a Tpvt. 27. § (5) bekezdése alapján

• • -

    az Amylum Slovakia s.r.o. nettó árbevételének 50 százalékát;

• • -

    a Hungrana Kft. nettó árbevételének pedig 25 százalékát

kell hozzászámítani a TL-csoport nettó árbevételéhez.

• 26.

  A Versenytanács gyakorlata szerint a Tpvt. 24. § (1) bekezdésének alkalmazásában "előző év"-nek az összefonódást megelőző év minősül. Tényleges irányítás esetén azonban a 19) pontban kifejtettek szerint az irányítás megszerzése (vagyis az összefonódás) általában nem köthető konkrét időponthoz. Az adott esetben ezért "előző év"-ként szóbajöhet

• • -

    a 2002. év (a TL 2003. év decemberében szerzett tényleges többséget az ES igazgatóságában);

• • -

    a 2003. év (a Gazdasági Versenyhivatal 2004. február 20-án állapította meg határozatában, hogy az ES másik tulajdonosának irányítási joga megszűnt);

• • -

    a 2004. év (a TL 2005. november 11-én nyújtotta be a kérelmet).

• 27.

  A Versenytanács álláspontja szerint tényleges irányításszerzés esetén - a 19) pontban foglaltakra tekintettel - főszabályként a kérelem benyújtását megelőző év nettó árbevételét kell figyelembe venni. Ez alól ugyan elvileg lehetnek kivételek, a Versenytanács azonban ennek érdemi vizsgálatát szükségtelennek tartotta, mert a 8) és 10) pont szerinti nettó árbevételi adatok alapján 2002-2004. évek mindegyikére teljesülnek a Tpvt. 24. § (1) bekezdés szerinti küszöbértékek, vagyis bármelyik szóbajöhető év figyelembevétele esetén az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

• 28.

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy szintén a 19) pontban foglaltakra tekintettel nem tekintette mulasztásnak, hogy a TL az irányítás megszerzésére irányuló kérelmet nem nyújtotta be a tényleges irányítás 2004. február 20-i megszerzését követő harminc napon belül, és ezért nem is látott lehetőséget a Tpvt. 79. § szerinti bírság alkalmazására.

IV.

Az engedélyezés

• 29.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 30.

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

• • a.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése, miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

• • b.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).

• • c.

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

• • d.

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b. pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 31.

  Az irányítást szerző TL-csoport tagjai áruikkal semmilyen formában sincsenek jelen a magyar piacon. Ebből következőleg az összefonódásnak kizárólag a TL-csoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított (a magyar piacon jelenlévő) vállalkozások tevékenységén keresztül lehetnek káros magyarországi versenyhatásai. Ezen vállalkozások közül - miután az Amylum Slovakia s.r.o. magyarországi jelenléte minimális - a Versenytanács a Hungrana Kft. szerepét értékelte.

• 32.

  A Hungrana Kft. által gyártott áruk közül - azok piacon betöltött szerepe alapján - egyedül az izoglükóz (mint édesítőszer) tekinthető olyannak, amelyhez kapcsolódóan a jelen összefonódással összefüggésben a 30.1-30.3. pont szerinti káros versenyhatások felvetődhetnek, és azok közül is egyértelműen kizárható a 30.2. pont szerinti vertikális hatás.

• 33.

  A 30.1. pont szerinti horizontális hatás lehetősége abból származik, hogy az ES-csoport által gyártott répacukor és a Hungrana Kft. által előállított izoglükóz felhasználási célja azonos (mindkettő édesítőszerként funkcionál).

• 34.

  A vizsgálat megerősítette azt, a Versenytanács korábbi határozataiban (Vj-112/2000., Vj-127/2001.) már megállapított tényt, hogy a répacukornak a kereskedelmi forgalomban nem ésszerű helyettesítő árúja az izoglükóz. A piac főbb szereplőitől szerzett információkat is figyelembevéve az is megállapítható, hogy az iparban is csak egy területen (az édesített üdítőital-gyártásban) használnak fel egyidejűleg répacukrot és izoglükózt is.

• 35.

  Az összefonódásnak horizontális hatása csak akkor lehet, ha a répacukor és az izoglükóz az édesített üdítőitalokhoz történő felhasználásban egymás ésszerű helyettesítői (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). Ezt feltételezve sem valószínűsíthetők érzékelhető káros horizontális hatás, mert a répacukornak csak csekély hányada kerül felhasználásra az édesített üdítőitalokhoz, így az összefonódás érdemi hatással nem lehet az ES-csoport magyarországi tagjainak ár- és piacpolitikájára.

• 36.

  Nem kizárható ugyanakkor, hogy az édesített üdítőital-gyártásban felhasznált édesítőszerek elkülönült árupiacot alkotnak. A Versenytanács azonban ennek részletes vizsgálatát szükségtelennek tartotta, mert egy ilyen feltételezett árupiacon Magyarországon (mint érintett földrajzi piacon) ugyan viszonylag jelentős az ES-csoport és a Hungrana Kft. együttes részesedése (45+6=51%). A horizontális hatás szempontjából azonban az egyedül irányított és a más vállalkozás(okk)al közösen irányított vállalkozások piaci részesedése nem adódik össze automatikusan. A másik (többi) közös irányító ugyanis korlátozhatja az adott vállalkozást (jelen esetben a TL-csoportot), hogy az egyedül és a közösen irányított vállalkozás üzletpolitikáját egymásra tekintettel határozza meg. Ez az adott esetben hatványozottan jelentkezik, mert a TL-csoport és Hungrana Kft. között két közös irányítási lépcső is van.

• 37.

  Az előzőeket, továbbá azt figyelembevéve, hogy az édesített üdítőital gyártásban történő felhasználás tekintetében

• • -

    az ES-csoport részesedése viszonylag alacsony (6 százalékos); valamint

• • -

    jelentős és növekvő a szerepe a mesterséges édesítőszereknek

a 36) pont szerinti feltételezett elkülönült árupiacon sem volt azonosítható káros versenyhatás.

• 38.

  Azt feltételezve, hogy a répacukor és az izoglükóz az édesített üdítőitalokhoz történő felhasználásban sem tekinthetők egymás ésszerű helyettesítő árujának a horizontális hatás ugyan elvileg zárható ki. Ebben az esetben viszont portfolió hatással kell számolni, mert a két áru az édesített üdítőitalokat gyártó vállalkozások számára egymást kiegészítő árunak minősülhet. A 30.3 pont szerinti káros versenyhatások azonban a Hungrana Kft. magas piaci részesedése (az izoglükózból 90 százalék; a mesterséges édesítőszerekből együttesen: 45/75=60 százalék) ellenére gyakorlatilag kizárhatók, mert azok megvalósulásához nem elégséges a TL-csoport esetleges szándéka. A Hungrana Kft. további közös irányítóinak ugyanis nyilvánvalóan nem érdeke a vállalkozás ár- és piacpolitikáját alárendelni az ES-csoport cukoripari érdekeinek (lásd még 16. pont), amit az egyébként reálisan valószínűsíthetőhöz képest tovább gyengít, hogy a Hungrana Kft. egyik közös irányítója az Agrana AG szintén jelen van a magyarországi cukorpiacon.

• 39.

  A vizsgálat során káros konglomerátum hatások (lásd 30.4.) sem voltak azonosíthatók, figyelembevéve azt is, hogy az összefonódás önmagában nem idézhetett elő érdemi javulást az ES-csoport vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetében.

• 40.

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a TL-nek az ES feletti irányításszerzését - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

V.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 41.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontjához kapcsolódóan arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet. A nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódások körének meghatározása a Gazdasági Versenyhivatal mérlegelési jogkörébe tartozik. Azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal milyen szempontok és megfontolások alapján dönt abban a kérdésben, hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (a továbbiakban: teljeskörű) eljárásban bírálja el, a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú közleménye (a továbbiakban: Közlemény) ismerteti.

• 42.

  A Közlemény 14-15. pontja az összefonódással érintett vállalkozások érintett piaci részesedéseihez köti az egyszerűsített eljárás alkalmazhatóságát, így - egyebek mellett - ahhoz, hogy nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok (Tpvt. 26. §) együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). Másrészt a meghatározott piaci részesedési küszöbértékek teljesülése (túl nem lépése) a Közlemény 17) pontja szerint csak szükséges, de nem elégséges feltétel: nem alkalmazható egyszerűsített eljárás, ha az érintett piacot vagy a felek piaci részesedését nehéz meghatározni. Ezért az egyszerűsített eljárás további szükséges feltétele az, hogy a piaci részesedés az elintézési határidőn belül rendelkezésre álló, egyértelmű, továbbá objektív vagy ellenőrizhető információkra és adatokra alapozódjon

• • -

    az egyes érintett (áru- és földrajzi) piacok meghatározása és teljes forgalmára (méretére) vonatkozó adatok; valamint

• • -

    az összefonódással érintett vállalkozások beazonosítása tekintetében egyaránt.

• 43.

  Az adott esetben a répacukor és az izoglükóz ipari felhasználás tekintetében betöltött szerepének a vizsgálata a Közlemény 17. pontja alapján teljeskörű eljárást igényelt, mert arra nézve a kérelem és az eddigi versenyfelügyeleti gyakorlat sem nyújtott elégséges információt. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

• 44.

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a jelen eljárásban a Közleményben foglaltakat az alábbiakban részletezett eltérésekkel alkalmazta, melyeket a jövőre nézve is irányadónak tekint.

• • a)

    A Közlemény 14.és 15. pontjai alapján az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok piaci részesedését kell vizsgálni. Az adott esetben ezek a TL- és az ES-csoport. A Tpvt. (adott ügyben alkalmazandó 2005. november 1-jétől hatályos) 15. §-a alapján azonban a Hungrana Kft. nem minősül a TL-csoport tagjának. Ezért a TL-csoport nincs jelen Magyarországon mint földrajzi érintett piacon, amiből következőleg a Közlemény 14.i. pont szerint egyszerűsített eljárásban lenne elbírálható az összefonódás.

• • b)

    A Versenytanács álláspontja szerint azonban az adott ügyben és általában sem lehet eltekinteni attól, hogy a Tpvt-nek a Közlemény 2003. decemberi kiadásakor hatályos rendelkezései szerint a Hungrana Kft. az összefonódás közvetett résztvevőjének, és ezen keresztül a TL-csoport tagjának minősülne. A Tpvt. 2005. november 1-jei módosítása pedig nem változtat azon a tényen, hogy lehetnek káros hatásai annak, ha olyan vállalkozás (az ES-csoport magyarországi tagja) kerül a vállalkozás-csoportba (a TL-csoportba), amely azonos vagy kapcsolódó árupiacon van (lehet) egy olyan vállalkozással (a Hungrana Kft-vel), melyet az adott (TL) vállalkozás-csoport egy tagja és egy (vagy több) másik vállalkozás közösen irányít. Ebből viszont az következik, hogy az engedélyezés nyilvánvalóságának értékelésekor a Közleménynek a 2003. decemberében hatályos Tpvt-hez igazodó szövegétől eltérően - de a Közlemény szellemében - nem lehet teljes mértékben figyelmen kívül hagyni az érintett vállalkozás-csoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások piaci részesedését.

• • c)

    Mindezek alapján a Versenytanács a jövőben a Tpvt. 63. § (4) bekezdése szerinti döntésekor az érintett vállalkozás-csoportok egyikébe sem tartozó közösen irányított vállalkozások piaci részesedését egyenlő arányban osztja meg az irányító vállalkozás-csoportok között. Álláspontja szerint ugyanis ez a megoldás

• • • -

      egyrészt összhangban van a Tpvt. 2005. november 1-jétől hatályos 27. § (5) bekezdésének a közösen irányított vállalkozások nettó árbevételének számításakor alkalmazott megoldásával;

• • • -

      másrészt harmonizál az EK jogban a közösen irányított vállalkozások piaci részesedésének figyelembevételére olyan esetekben alkalmazott módszerrel, amikor a piaci részesedés indikátor szerepet tölt be valamely jog vagy kötelezettség érvényesülésének eldöntéséhez. ^[1]

• • a)

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a közösen irányított vállalkozás piaci részesedésének előzőek szerinti figyelembevétele kizárólag a Tpvt. 63. § (4) bekezdése szerinti döntés szempontjából bír meghatározó jelentőséggel. Az összefonódás elbírálásakor (miként a jelen eljárásban is) azt is mérlegelni kell, hogy az összefonódás résztvevőitől független vállalkozás(ok) milyen szerepet tölt(enek) be a közösen irányított vállalkozás irányításában. Ezt is figyelembevéve a közösen irányított vállalkozás piaci részesedésének súlya az összefonódás érdemi elbírálásra vonatkozó döntésben - minden egyéb körülményt azonosnak tekintve - az arányosnál kisebb vagy nagyobb is lehet.

VI.

Eljárási kérdések

• 45.

  A Versenytanács határozatát - a Tpvt. 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 46.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. június 7.

Jegyzetek

• 

  2790/1999. EK rendelet 11. cikk (3) bekezdés; a Bizottság 2001/C368/07. közleménye 12.3. pont.