Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-30/2005/12

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság (Budapest) eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás ellen folyó versenyfelügyeleti eljárást megszünteti.

A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtott keresettel lehet élni.

Indoklás

I.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása

  • 1.

    Miután a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) észlelte, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság (a továbbiakban: FCSM) az elkülönített locsolási vízhasználat elszámolása során tanúsított - a mellékmérő leolvasásának elmulasztása miatt a fogyasztónak járó kedvezményt részlegesen figyelmen kívül hagyó, rövid számlafizetési határidőt megállapító, valamint a jogalap nélküli díjbevétel utáni kamatfizetést mellőző - magatartása sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) Tpvt. 21. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket, a Tpvt. 67. §. (1) bekezdésének és a 70. §. (1) bekezdésének együttes alkalmazása alapján 2005. február 11-én vizsgálatot indított az eljárás alá vont vállalkozás ellen.

II.

Az eljárás alá vont

  • 2.

    1946. április 1-én alakult meg a Budapest Székesfővárosi Csatornázási Művek, a mai FCSM elődje. Az eljárás alá vont 1993. december 1-vel önkormányzati közüzemi vállalatból alakult át egyszemélyes, 100 %-os önkormányzati tulajdonú részvénytársasággá. Az FCSM legnagyobb tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata. A közszolgáltató társaságok privatizációja során a Fővárosi Közgyűlés a társaság alaptőkéjének 25 % + 1 szavazatú tulajdonhányadát megtestesítő részvénycsomagot átadott 25 évre a Berliner Wasser Betriebe (B.W.B.) és a Compagnie Générale des Eaux (C.G.E.) cégek által alkotott konzorciumnak. Az 1997. november 19-én aláírt szerződés meghatározott üzemeltetési és szakmai irányítási jogok gyakorlásának átengedéséről is rendelkezett. A Részvényvásárlási Szerződésben rögzített lehetőséget felhasználva a C.G.E. és a B.W.B. 1998 végén létrehozta a Csatorna Üzemeltetési Holding Részvénytársaságot. 2000. június 6-án a B.W.B. az általa birtokolt részvények tulajdonjogát átruházta a Berlinwasser Holding AG-re. Időközben a C.G.E. neve megváltozott és 2002. március 26-án a részvényeit átadta a Vivendi Environnement társaságnak, amelynek új neve Veolia Environnement.
    A francia tulajdonos jogait a Veolia Water Hungary Rt. gyakorolja.
    Az eljárás alá vont 51 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezik az FCSM Mélyépítő Kft.-ben, 49-49 % tulajdoni hányaddal a Nagykovácsi Vízmű Kft.-ben, és a TŐRSVÍZ Kft.-ben. Az FCSM érdekelt a Canaltest Kft.-ben, a Közmű Lapkiadó Egyesülésben is, azonban a tulajdoni arány egyik esetben sem éri el a többségi mértéket.
    Az eljárás alá vont vállalkozás alapvetően a Budapest területén keletkezett szenny- és csapadékvíz közüzemi elvezetését, kezelését végzi, valamint egyéb szennyvízgazdálkodással kapcsolatos közüzemi csatornaszolgáltatás nyújt. Az FCSM alaptevékenységen kívül további közfeladata Budapest ár- és belvízvédelmi rendszerének üzemeltetése. Az eljárás alá vont szolgáltatásait Budapesten nyújtja, azonban Budapest közigazgatási határán kívül levő néhány település szennyvize is a fővárosi hálózatba folyik.

  • 3.

    A 2004-ben valamivel több, mint 70 milliárd forint jegyzett tőkéjű és valamivel több, mint 93 milliárd forint saját tőkéjű FCSM 2004-ben 25 milliárd forintot meghaladó árbevételre tett szert. (Lásd a Vj-30/2005/. számú iratot.)

III.

Az eljárás alá vont magatartása

  • 4.

    A közüzemi szennyvízelvezetés a helyi önkormányzatok feladata.

  • 5.

    A szennyvízdíj maximált áras hatósági ár. Nagyságának meghatározása Budapesten a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének a feladata.

  • 6.

    Kormányrendelet részletesen szabályozza a szennyvízelvezetésre vonatkozó szerződéses viszony részleteit. A rendelet előírja, hogy a szolgáltatásért a fogyasztónak külön jogszabály szerinti díjat kell fizetnie, kivéve, ha a szolgáltatóval ennél alacsonyabb díj alkalmazásában állapodott meg. A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként - az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak, illetőleg az árjogszabályoknak megfelelő - számlát bocsát ki, melyet a fogyasztó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni. A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya.

  • 7.

    Az FCSM szolgáltatási területén nyújtja szennyvízelvezetési szolgáltatását, amiért a fővárosi önkormányzat által meghatározott díjat számítja fel. 2004. május 31-ig a szennyvíz számla alapját képező szennyvízmennyiség a jogszabályokban meghatározott elvek szerint csökkenthető volt locsolási kedvezménnyel. A jogszabályi előírások szerint az elvezetett szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. Az elkülönítetten mért vízhasználatokat - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a fogyasztói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is - szennyvízként is figyelembe kell venni. Nem vehető figyelembe ugyanakkor a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség (amely nem lehet kevesebb mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a) vagy a vonatkozó hatályos kormányrendeletet módosító 30/2004. (II.28) kormányrendelet értelmében 2004. június 1-től a házi ivóvízvezeték hálózatra, a szolgáltató és a fogyasztó írásbeli megállapodása, illetőleg a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha az előbb említett (10 %-os) kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

  • 8.

    A fentiekből következik, hogy a szennyvízszámla elkészítése összekapcsolódik a vízfogyasztás mérésével. Mind közüzemi ivóvíz-szolgáltatás keretében biztosított ivóvíz, mind a csatornaszolgáltatás fogyasztási (mennyiségi) alapadatai a Fővárosi Vízművek Rt-nél (a továbbiakban: FVM) állnak rendelkezésre. Az FCSM-nek a szennyvízszámla elkészítéséhez az FVM-től be kell szereznie a vízfogyasztás adatait.

  • 9.

    A locsolásra felhasznált, mellékmérővel mért vízmennyiség utáni kedvezményt adó jogszabályok hatályba lépését követően a mérőórás kedvezmény igénybevételére jelentős fogyasztói igény jelentkezett. Ezen túlmenően az árkedvezményre jogosult fogyasztói kör is bővült. (A lakosságon túl az ipari, a közületi fogyasztók, és a társasházak is igénybe vehették ezt az elszámolási lehetőséget.) Mindez többletterhelést jelentett nem csak az érintett közüzemi szolgáltatást nyújtó FCSM számára, hanem - az ivóvíz- és szennyvízelvezetési szolgáltatás egymásra épülő számlázási rendszeréből adódóan - az FVM részére is. A kialakult helyzet a két közüzemi szolgáltató együttműködésének újraszabályozását, valamint az ügyviteli (nyilvántartási, számlázási, informatikai) rendszerek igen jelentős fejlesztését tették szükségessé.

  • 10.

    Az FCSM 2004. június 23-án Együttműködési Megállapodást kötött az FVM-mel (a továbbiakban: FVM Szerződés) a locsolási célú mellékvízmérők kezelésére. (Lásd a Vj-30/2005/3/13. számú iratot.) Ebben került rögzítésre a felek egymással szembeni, a locsolási célú mellékvízmérőkkel kapcsolatos számlázási, adatátadási és ügyviteli feladatokkal kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a locsolási célú mellékvízmérő felszerelésére és számlázásba vételére, valamint a felek közötti ezen feladatokkal kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó feltételek.

  • 11.

    Kidolgozásra került a közüzemi szolgáltatók és az elkülönítetten mért, locsolási célú vízhasználat mérését szolgáló mellékvízmérőt használó fogyasztó kapcsolatrendszerét rögzítő megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), amely részletesen tartalmazza a locsolási kedvezmény igénybevételének (a mellékvízmérők telepítésének és a mért vízmennyiség elszámolásának) feltételeit. (Lásd a Vj-30/2005/3/4/2. számú iratot.)

  • 12.

    Ezen túlmenően az FCSM a locsolási kedvezményre vonatkozó fogyasztói igények egységes kezelésére egy külön bejelentő iratcsomagot rendszeresített, amely a Megállapodáson kívül tartalmazza a locsolási célú mellékvízmérő telepítésének feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó legfontosabb előírásokat, eljárási szabályokat, valamint az egyéb tudnivalókat. (Lásd a Vj-30/2005/3/4. számú iratot.)

  • 13.

    Az egységes eljárási rendben, valamint az ezzel összhangban levő tartalommal kidolgozott fogyasztói tájékoztatóban részletesen szabályozásra kerültek a locsolási célú vízhasználat mérésére, számlázására, valamint a mellékmérő telepítésének egyéb előfeltételeire (közüzemi szolgáltatói szerződések megléte, közüzemi díjszámlák rendezett volta), valamint a kedvezmény igénybevételére vonatkozó (műszaki, és egyéb) eljárási szabályok.

  • 14.

    A tájékoztatóban rögzítettek szerint a fogyasztó a szolgáltatóktól beszerzett, vagy az internetről letöltött igénylőlap kitöltését követően az FCSM szolgáltatói hozzájárulása - részlegesen kitöltött szolgáltatói szerződés (a továbbiakban: Szolgáltatói Szerződés) - alapján a kormányrendeletben meghatározott tartalmú műszaki leírás és tervrajzok birtokában az FVM-nél kezdeményezheti a locsolási célú mellékvízmérő telepítését. (A mérő felszereléséről egyébként a fogyasztó saját maga is gondoskodhat, de - igény esetén a munka elvégzése az FVM-nél is megrendelhető.)

  • 15.

    A locsolási célú mellékvízmérő előírás szerinti beépítése után kerülhet sor a szolgáltató (azaz az FVM) által történő átvételére, zárelemmel való ellátására, s az induló óraállás rögzítését követően az adatok informatikai rendszerbe történő beépítésére. Az FVM ennek során rögzíti a locsolási célú mellékvízmérőre vonatkozó törzsadatokat a számlázási rendszerébe, elvégzi a locsolási mellékvízmérők bekötési vízmérőhöz történő hozzárendelését. Az FVM által cégszerűen aláírt és kitöltött Szolgáltatói Szerződést eljuttatja az FCSM-nek, s a szerződés ekkor, a jogügyletben érintett mindhárom résztvevő által történő aláírását követően lép életbe.

  • 16.

    A fővízmérőkön mért vízfogyasztást a vízszolgáltatást nyújtó FVM, illetve meghatározott fogyasztói körök esetében - megbízás alapján - a Díjbeszedő Rt. (a továbbiakban: DB) olvassa le. A locsolási célú mellékvízmérők leolvasását szintén az FVM, illetve megbízottja végzi, a bekötési vízmérő, illetve mellékvízmérős fogyasztó esetén a mellékvízmérő leolvasásával egy időben. A leolvasás 2004-ben az összes fogyasztónál kéthavonként történt.

  • 17.

    A közüzemi szennyvízelvezetéshez kapcsolódó számlák kinyomtatását minden esetben - az FCSM megbízása alapján - a DB végzi. A mellékmérős és az ún. kismagán fogyasztói kategóriába sorolt fővízmérővel rendelkező ingatlanok esetében a kiszámlázott szolgáltatások utáni számlakövetelést az FCSM a Díjbeszedő Faktorház Rt. (a továbbiakban: Faktorház) részére értékesíti. Ezen faktorált vevőkörnél a díjbeszedés joga is a Faktorházat illeti meg. A többi főmérős fogyasztót érintő számlakövetelést az FCSM szedi be.

  • 18.

    A locsolási mellékmérő leolvasására azt követően került sor, hogy az arra vonatkozó adatok az FVM ügyviteli rendszerébe történő rögzítése (a főmérő leolvasási rendszeréhez történő kapcsolása) megtörtént. Az FVM leolvasási rendszerében ez úgy történt, hogy a heti ciklusokra bontott leolvasási hónapban minden egyes heti ciklus előtt kb. 7-8 nappal, az ún. "rendelés futtatás" keretében kigyűjtésre kerülnek az adott intervallumban leolvasásra kijelölt körzet fővízmérői. A rendszer jelezte egyúttal a már regisztrált locsolási célú mellékvízmérő(ke)t is, amennyiben az arra vonatkozó adatok a rendelés futtatását megelőzően már rögzítésre kerültek.

  • 19.

    A locsolási mellékvízmérő beépítésétől számított, a bekötési vízmérő első leolvasásáig terjedő időszakra vonatkozó locsolási kedvezmény jóváírása a következő számlázási ciklusban történik.

  • 20.

    Amennyiben az első leolvasási ciklusra vonatkozó megrendelés futtatására például a tárgyhónapot megelőző hónap 24-én kerül sor, függetlenül attól, hogy a locsolási célú mellékvízmérő szolgáltató által történő átvétele (leplombálása) a fővízmérő (tárgyhó 2-i) leolvasása előtt (például tárgyhónapot megelőző hónap 28. napján) megtörtént; mivel a locsolási mellékmérő adatai a rendelésfuttatás időpontjában az FVM számlázási adatbázisában még nem kerültek rögzítésre, a locsolási mellékmérő leolvasását a rendszer nem tette lehetővé. A fővízmérők leolvasásának kéthavi gyakoriságából adódóan ezen locsolási mellékvízmérő ezt követő legközelebbi leolvasására csak két hónappal később kerülhet sor.

  • 21.

    A leolvasási hónap egyes leolvasási ciklusaiban rögzített fogyasztási adatokat az FVM a számlázást végző DB részére (számlarekord formájában) küldi meg. A DB a leolvasási hónap összes adatának birtokában a leolvasási hónapot követő hónapban dolgozza fel az adatállományt, s az FCSM megbízásából készíti el a mellékmérős fogyasztási adatokat is tartalmazó közüzemi szolgáltatási számlát.

  • 22.

    Amennyiben egy páros havi (például júniusi) leolvasású körzetben 2004 május végén üzembe helyezett locsolási célú mellékvízmérő az érintett területre vonatkozó megrendelés futtatás időpontjában még nincs a rendszerben, úgy a locsolási kedvezmény legkorábban csak a következő páros havi (augusztusi) leolvasást követően feldolgozott adatok alapján, szeptember hónapban készített, s a DB által október hónapban kiküldött számlában jelenhet meg. Így a locsolási célú mellékvízmérő FVM által történő átvételétől (ténylegesen azonban új órák esetében a 0 m3-es óraállástól) számított kedvezmény a fogyasztó számára 2004-ben a következő számlázási ciklusban került jóváírásra.

  • 23.

    A kéthónaponkénti számlázási (mérőleolvasási) ciklusból adódóan a közüzemi szolgáltató három-négy hónappal később jut szolgáltatása ellenértékéhez. (A számlázás gyakorlata a 2004. évi tapasztalatok értékelését követően annyiban módosult, hogy 2005. márciusától a DB már nem gyűjti össze az FVM ciklusonkénti számlarekordjait, hanem annak beérkezését követően már a következő hónapban elkészíti a számlát.)

  • 24.

    A fogyasztóknak a számla elleni (nem halasztó hatályú) panasz benyújtására, illetve kiegyenlítésére 15 nap áll rendelkezésre.

  • 25.

    2004. március 14-e után az FVM 4.225 locsolási mellékvízmérők felszerelését engedélyezte az év hátralévő részében. (2005. április végéig ez a szám további 522-vel növekedett.)

  • 26.

    Az FCSM az ügyviteli és a számlázási rendszerét igyekszik fejleszteni. Erre - az FCSM saját értékelése szerint - a locsolási kedvezmény feltételének változását követően koncentráltan jelentkező igények miatt került sor. A különböző szempontokat, feltételeket is kezelni tudó rendszerfejlesztés megvalósításáig a kérelmek manuális úton kerültek feldolgozásra, melynek következtében egyes esetekben a jogszabályok által biztosított kedvezmény a locsolási célú mellékvízmérők nyilvántartásba vételét követő számlázási ciklusban nem minden esetben volt biztosítható. A koncentráltan jelentkező igényekről, valamint a jelentős informatikai fejlesztés időigényes voltáról az FCSM tájékoztatást adott, s egyben elnézést is kért az érintett ügyfeleitől, amelyben jelezte, hogy a kedvezmény, ha később is, de minden esetben az üzembe helyezés időpontjától, és óraállástól (gyakorlatilag minden új óra esetében 0 m3-es óraállástól számítottan) jóváírásra kerül.

  • 27.

    Az új igényekhez igazodó ügyviteli rendszer kidolgozásának időpontjáig terjedő időszakban előfordultak késedelmes jóváírások. Minden fogyasztói panaszt az FCSM ügyfélszolgálata kivizsgál. A 4747 locsolási vízmérőhöz kapcsolóan 23 reklamáció érkezett. A panaszos ügyekből 8 a DB-nél került rendezésre. Jogos reklamáció és igény esetén az eljárás alá vont a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti kamatot az ügyfeleinek megfizeti. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-30/2005/3/5. számú iratot.)

IV.

Az érintett piac

  • 28.

    A Tpvt. 14. §-a alapján az érintett piac a budapesti közüzemi szennyvízelvezetési szolgáltatás piaca.

  • 29.

    Budapesten a szóban forgó szolgáltatást egyedüli szolgáltatóként saját szennyvízcsatorna-hálózatán az FCSM nyújtja. A piac nem megtámadható. Az érintett piacra a belépés jogi és közgazdasági okok miatt nem lehetséges, illetve nem valószínű.

V.

A vizsgálati jelentés

  • 30.

    A GVH nevében eljáró Szolgáltatási Iroda vizsgálója szerint az eljárás alá vont magatartásának versenyjogsértő jellege egyrészt a kedvezmény rendszerének két közüzemi szolgáltatót érintő voltából adódó sajátosságból kiindulva, másrészt pedig a közüzemi ivóvíz-, és szennyvízelvezetési szolgáltatások számlázási gyakorlatán keresztül vizsgálható.

  • 31.

    A vizsgáló szerint az FCSM kizárólagos jogosultsága jogszabályi előírásokon alapul.

  • 32.

    Rámutatott arra, hogy a részletszabályokat tartalmazó önkormányzati rendelet nem terjed ki ezen közszolgáltatásokhoz kapcsolódó olyan technikai jellegű kérdésekre, mint például a számlázás menete, vagy annak feltételei. Az erre vonatkozó szabályozási jogosultságot a jogszabályalkotó az érintett közszolgáltatók hatáskörébe utalja. Álláspontja szerint, mivel ezen részletkérdések tekintetében eljárás alá vont tevékenységét saját feltételrendszere szerint alakíthatja ki, e vonatkozásban a Tpvt. tárgyi hatálya megállapítható.

  • 33.

    33. Álláspontja szerint a késedelmi kamatra vonatkozó előírásokat a polgári törvénykönyv szabályozza, s mint külön törvény által szabályozott - a polgári jogviszony hatálya alá tartozó - területet érintően a Tpvt. tárgyi hatálya nem állapítható meg.

  • 34.

    Megjegyezte, hogy bár a kormányrendeletben foglaltak szerint a számla végösszege ellen a fogyasztó 15 napon belül kifogásolással élhet (melynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre ugyan nincs nincsen halasztó hatálya), ezen kormányrendelet szintű kötelem sem képezhet hivatkozási alapot olyan fogyasztó igényre, amely a kifogásolási határidő többszörösére kiterjedő időtartamú számlafizetési határidőt biztosítana a fogyasztó számára.

  • 35.

    Rámutatott arra, hogy a kéthónaponkénti számlázási ciklusból adódóan a közüzemi szolgáltató egyébként is csak három-négy hónappal később kéri a korábbi szolgáltatási díjak megfizetését, s ezen kívül, amennyiben a fogyasztói panasz jogossága megállapítást nyer, a fogyasztót ekkor sem éri kár, mert ilyen esetben a téves, jogosulatlan számlázás időszakára vonatkozóan késedelmi kamat illeti meg, amelyet az FCSM meg is fizet.

  • 36.

    Álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy egy jogszabályi alapon nyugvó kedvezmény eljárás alá vonttól részben független, objektív körülmények miatt késve, de ténylegesen mégis csak jóváírásra került, nem tekinthető olyan piaci magatartásnak, amely indokolttá tenné a versenyjog szankciórendszerének behívását.

  • 37.

    Véleménye szerint az eljárás tárgyát képező szolgáltatás - adott körülmények között - önmagában alkalmas lehet egy visszaélésszerű magatartás tanúsítására, azonban a vizsgálat keretében megismert tények, adatok alapján az FCSM-nek az elkülönült locsolási vízhasználat mérését szolgáló mellékvízmérő telepítésével, és a kedvezmény nyújtása során tanúsított magatartása Tpvt. 21. § a) pontjának tilalmi szabályiba ütköző jellege nem volt megállapítható, emiatt az eljárás megszüntetését indítványozta.

VI.

Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja

  • 38.

    Az eljárás alá vont kifejtette, hogy az elkülönített locsolási vízhasználat mérését biztosító mellékvízmérő leolvasásánál - a rendszerből adódóan - nem tekinthető leolvasási mulasztásnak az, ha a locsolási mellékmérő leolvasására a főmérő leolvasásával egyidejűleg azért nem került sor, mert az adott területre végzett megrendelés kigyűjtésének időpontjában a mellékmérőre vonatkozó adatokat az ügyviteli rendszer még nem tartalmazza.

  • 39.

    Rámutatott arra, hogy a locsolási kedvezmény nem kerül figyelmen kívül hagyásra, csupán annak jóváírása a következő számlázási ciklusban történik.

  • 40.

    Megjegyezte, hogy a locsolási célú mellékvízmérők leolvasását - hasonlóan a bekötési vízmérőkhöz - nem FCSM, hanem az FVM végzi.

  • 41.

    A számlakiegyenlítés 15 napos határidejét a polgári jogban általánosan elfogadott, méltányos időtartamnak tekinti. Álláspontja szerint ezen időtartam előírása nem minősíthető gazdasági erőfölénnyel való visszaélést megtestesítő magatartásnak.

  • 42.

    Hangsúlyozta, hogy ügyfelei kamatigényeinek kielégítésétől, annak jogos volta esetén, eddig sem zárkózott el. Rámutatott arra, hogy minden fogyasztói panaszt ügyfélszolgálata kivizsgálja, s jogos reklamáció és igény esetén a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti kamatot megfizeti. (Lásd a fentiekkel kapcsolatban a Vj-30/2005/3/13. számú ügyiratot)

VII.

Jogi háttér

  • 43.

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A (2) bekezdés szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; b) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

  • 44.

    Tpvt. 14. § (1) alapján az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi piac figyelembe vételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun kívül figyelembe kell venni a - felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíthető árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 45.

    A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni. A szóban forgó törvényhely a) pontja értelmében tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

  • 46.

    A Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján "az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását, illetve megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el".

  • 47.

    A Tpvt. 77. § (1) bekezdésének j) pontja szerint hozza meg az eljáró versenytanács az eljárást megszüntető határozatát.

  • 48.

    A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében egyebek mellett különösen a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, valamint a csatornázás. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor a (3) bekezdés szerint törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók.

  • 49.

    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi víziközművek működtetése. A (2) bekezdés, illetve a bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről. A 13. § (1) bekezdés szerint a víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A (3) bekezdés kimondja, hogy a közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja.

  • 50.

    Az árak megállapításáról szóló - módosított - 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a törvény mellékletében felsorolt termékekre, szolgáltatásokra az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat állapít meg. A melléklet B pontja értelmében az önkormányzati tulajdonú viziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelésdíja a hatósági áras szolgáltatások körébe tartozik és a kérdéses szolgáltatási díjak nagyságának megállapítására Budapesten erre a Fővárosi Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult.

  • 51.

    A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló - többször módosított - 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint "a szolgáltatásra, illetőleg a szolgáltató részére végzett víz és szennyvíz átadás-átvételre a fogyasztónak a szolgáltatóval, illetőleg az átadónak az átvevővel szerződést kell kötnie, amely tartalmazza: a) a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét; b) a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat; c) a szerződés időbeli hatályát, a szolgáltatás, illetőleg a víz- és szennyvízátadás megkezdésének időpontját; d) a teljesítés helyét; e) az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésnek a módját; f) a szerződésszegés következményeit; g) a fogyasztó, illetőleg az átvevő személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a szolgáltató, illetőleg átadó részére; h) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket." A (2) bekezdés értelmében a szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató az ivóvízellátásba vagy szennyvízelvezetésbe való bekötés esetén a megépítéséhez adott hozzájárulással együtt megküldi a fogyasztónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli." A (3) bekezdés szerint, "ha a fogyasztó a szerződést - a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve - a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni." A (4) bekezdés szerint "a szerződési ajánlatban foglaltak a szolgáltatót 30 napig kötik." A 8. §-a szerint "(1) bekezdése szerint "a szolgáltatásért a fogyasztónak külön jogszabály szerinti díjat kell fizetnie, kivéve, ha a szolgáltatóval ennél alacsonyabb díj alkalmazásában állapodott meg. (2) A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként - az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak, illetőleg az árjogszabályoknak megfelelő - számlát bocsát ki, melyet a fogyasztó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni. (3) A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya." A 18. § szerint "(1) Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötését, ha az elkülönített vízhasználó e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a szolgáltató nem tagadhatja meg. (3) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltétele a) az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és az ingatlan vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés megkötése, b) a mellékvízmérőnek a házi vízvezeték-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó, valamint azt követően a szolgáltató előzetes hozzájárulása. (4) A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg. (5) A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez e rendelet melléklete szerinti tervet kell benyújtani. (6) Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti. (7) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérőt üzembe helyezéskor bélyegzéssel és zárral lássák el." A 24. § értelmében "(1) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. ... (3) Az elkülönítetten mért vízhasználatokat - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a fogyasztói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is - az (1) bekezdés szerint kell szennyvízként figyelembe venni. (4) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: ... d) a külön jogszabály felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabályok szerint az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a; e) a házi ivóvízvezeték hálózatra, a szolgáltató és a fogyasztó írásbeli megállapodása, illetőleg a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

  • 52.

    Budapest Főváros Közgyűlése az ártörvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről szóló 4/1995. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdésében szabályozza a Fővárosi Vízművek Rt. ivóvízdíját és az FCSM vízterhelési díjat is tartalmazó csatornadíját, mint a szolgáltatók által alkalmazható legmagasabb nettó hatósági díjtételek nagyságát Budapest főváros közigazgatási területén. A Rendelet (3) bekezdése szerint a megállapított ivóvíz- és csatornadíj a bekötési vízmérő(k) alapján történő számlázás költségeit tartalmazza.

  • 53.

    A Rendelet 2. §-a szerint "(1) Az ivóvízdíj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérővel, vízmérő hiányában a melléklet szerinti átalánnyal kell meghatározni. (2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt."

  • 54.

    A Rendelet (6)-(7) bekezdése kimondta, hogy az elszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérőn mért vízhasználat - a csatornadíj megállapításánál - lakossági fogyasztás esetén fogyasztónként a locsolási kedvezménnyel csökkenthető. A locsolási kedvezmény mértéke lakossági fogyasztónként a kedvezményezettek körébe tartozó fogyasztók esetén az e rendelet szerint egyébként május 1. és október 31. közötti időszakban a (6) bekezdés szerint mért vízhasználat 10%-a.

  • 55.

    Budapest Főváros Közgyűlése az önkormányzati tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú vízi közmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás- és kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről szóló 4/1995. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 21/2004. (V. 24.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: Módosító Rendelet) kiegészítette a 4/1995. (II. 13.) Főv. Kgy. rendeletet. A Módosító Rendelet 7.A. § (1) bekezdése szerint "a szennyvízmennyiség meghatározásánál nem vehető figyelembe a házi ivóvízvezeték hálózatra telepített mellékvízmérőn mért, elkülönített locsolási vízhasználat, ha annak telepítésére a fogyasztó költségén, a (2), (3) bekezdésben szabályozott írásbeli megállapodás, illetve szolgáltatói hozzájárulás szerint került sor, és a) a fogyasztó és a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó, legkésőbb a telepítéshez szükséges szolgáltatói hozzájárulás megadása előtt, rendelkezik az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatóval (szolgáltatókkal) kötött, az ivóvíz-, illetve a szennyvízelvezetési szolgáltatás igénybevételéről és feltételeiről szóló, érvényes, írásos szolgáltatói (közüzemi) szerződéssel, b) a fogyasztó és a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (önkormányzati tulajdonú lakóépületek esetén a lakóközösség, illetve társasházak esetén a tulajdonostársak erre felhatalmazott képviselője), visszavonhatatlanul írásban nyilatkozik arról, hogy a 2. § (6)-(7) bekezdéseiben, valamint a 3-7. §-okban szabályozott locsolási kedvezményt az elkülönített locsolási vízhasználatot mérő mellékmérő felszerelésétől kezdve leszerelésig nem veszi igénybe." A 7.A. § rendelkezései 2004. június 1-től hatályosak és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellett.

  • 56.

    A Módosító Rendelet (3) bekezdés értelmében "az elkülönített locsolási vízhasználat mérését szolgáló mellékvízmérő telepítéséhez szükséges, a szolgáltató és a fogyasztó között kötendő írásbeli megállapodás, illetve szolgáltatói hozzájárulás érvényességének minimális, együttes alaki kellékei: a) a fogyasztó vagy képviselője saját kezű, illetve cégszerű aláírása, b) a közműves ivóvizet szolgáltató és a közműves szennyvízelvezetést végző szolgáltató képviselőinek cégszerű aláírása, c) a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (önkormányzati tulajdonú lakóépületek esetén a lakóközösség, illetve társasházak esetén a tulajdonostársak erre felhatalmazott képviselője), vagy képviselője saját kezű, illetve cégszerű aláírása, d) a vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb mellékletek megnevezése és csatolása."

  • 57.

    A (8) bekezdés szerint "elkülönített locsolási vízhasználatnak minősül, ha a fogyasztó a házi ivóvízvezetékből a) a fogyasztó tulajdonában, illetve más jogcímen használatában lévő ingatlanon belül lévő, a 6. § (2) bekezdése alapján biológiailag aktív zöldfelületnek minősülő növényzet életfunkcióinak fenntartását öntözéssel biztosítja, és b) az a) pont szerint felhasznált ivóvíz túlfolyás vagy visszaáramoltatás/visszaáramlás útján még részben sem kerül a házi szennyvízelvezető hálózaton és/vagy a szennyvízbekötő csatornán keresztül vagy bármilyen más módon a szennyvízelvezető műbe (egyesített rendszerű csatornahálózatba, vagy elválasztott rendszer esetén a szennyvízcsatornába)."

  • 58.

    A (9) bekezdés értelmében "az elkülönített locsolási vízhasználat mérésére szolgáló mellékvízmérő, házi ivóvízvezeték-hálózatra telepítéséhez szükséges szolgáltatói hozzájárulás igénylésének és megadásának részletes feltételeit, valamint a (2) bekezdés k) pontja szerinti ügyviteli költségek megállapításának módját, mértékét és számlázási szabályait az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató(k), erre kialakított, egységes eljárási rendje tartalmazza."

  • 59.

    A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 387. §-a szerint közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni.

VIII.

A versenytanács döntése

  • 60.

    A versenytanács szerint a vizsgált - és a fenti IV. szakaszban meghatározott - érintett piacon az FCSM erőfölényes helyzete kétséget kizáróan megállapítható, hisz az eljárás alá vont a piacon egyedüli szolgáltatóként van jelen és piac nem megtámadható.

  • 61.

    A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások piaci magatartásukkal csak abban az esetben követnek el versenyjogsértést, ha erőfölényes helyzetükkel visszaélnek.

  • 62.

    A kedvezménynek a locsolási célú mellékvízmérő leolvasásának elmulasztása miatti részleges figyelmen kívül hagyása vonatkozásában a versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást Tpvt. 72. § a) pontja szerint megszünteti az eljárás alá vont törvénybe ütköző magatartásának hiányában.
    Amint az a fenti III. szakasz 14-19. pontjaiból kiderül, a locsolási mellékvízmérő beépítésétől számított, a bekötési vízmérő első leolvasásáig terjedő időszakra vonatkozó locsolási kedvezmény nem került figyelmen kívül hagyásra, csupán annak jóváírása a következő számlázási ciklusban történt, illetve történik a jelenlegi gyakorlat szerint is.

  • 63.

    A versenytanács a rövid számlafizetési határidő megállapítása vonatkozásában szintén megszünteti a versenyfelügyeleti eljárást a Tpvt. 72. § a) pontja szerint. Amint az a VII. szakasz 51. pontjában ismertetett jogi szabályozás részleteiből kiderül, a közüzemi szolgáltató szolgáltatásáért számla kibocsátása ellenében jogosult ellenszolgáltatásban (azaz díj beszedésére). A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló - többször módosított - 38/1995. (IV.5.) Korm. Rendelet 8. § (3) bekezdése szerint a fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet ugyan a szolgáltatónál, ám ennek "a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya." Amint a határozat 51. pontjában ismertetett jogszabályban is látszik, a 15 napos elintézési határidő általánosnak tekinthető.

  • 64.

    A jogalap nélküli díjbevétel utáni kamatfizetés mellőzése vonatkozásában a Tpvt. 72. § a) pontja szerint a versenytanács ugyancsak megszünteti a versenyfelügyeleti eljárást. Amint az a határozat III. szakaszának 27. pontja alapján megállapítható, az FCSM a jogtalanul szedett díjat az időszakra járó kamattal együtt visszafizeti az arra jogosultaknak.

  • 65.

    Mindezekre tekintettel a versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára figyelemmel a rendelkező rész szerint határozott.

IX.

Egyéb kérdések

  • 66.

    A Tpvt. 73. §-a szerint a versenytanács akkor tűz ki tárgyalást, ha - egyebek mellett - a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésre nincs szükség. A Tpvt. 73. §-a a versenytanács előzetes álláspontjának megküldését tárgyalás kitűzése esetére írja elő. Amennyiben a vizsgáló által feltárt tényállás alapján nem bizonyítható a jogsértés és az eljárás további szakaszában sem várható újabb bizonyíték előkerülése, vagy törvénybe ütköző magatartás hiánya állapítható meg, akkor a versenytanács tárgyalás kitűzése nélkül is dönthet az eljárás megszüntetéséről. Jelen eljárásban a versenytanács indokoltnak látta alkalmazni e fordulatot, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint nem folytatott törvénybe ütköző magatartást.

  • 67.

    A Tpvt. 77. § j) pontja alapján a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - tárgyaláson kívüli - eljárás megszüntetés is érdemi határozatnak minősül.

  • 68.

    A versenytanács érdemi határozata elleni jogorvoslat a Tpvt. 83. §-án alapul.

Budapest, 2006. június 15.