Vj-36/2006/7

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (Budapest) és a Veolia Víz Tanácsadó Vezetékes Ivóvíz- és Csatornaszolgáltatást Nyújtó ZRt. (Budapest) kérelmezők összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett az "ÉRD és TÉRSÉGE" Regionális Víziközmű Kft. (Érd) meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. és Veolia Víz Tanácsadó Vezetékes Ivóvíz- és Csatornaszolgáltatást Nyújtó ZRt. közös irányítást szerezzen az "ÉRD és TÉRSÉGE" Regionális Víziközmű Kft. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1.

    Érd Város Önkormányzata, valamint Törökbálint Nagyközség Önkormányzata, Herceghalom Község Önkormányzata, Diósd Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Pusztazámor Község Önkormányzata, Sóskút Község Önkormányzata (a továbbiakban együtt: Önkormányzatok) az "ÉRD és TÉRSÉGE" Regionális Víziközmű Kft. (a továbbiakban: ÉTV) törzstőkéjének 26 százalékát kitevő üzletrészének értékesítésére, 2005. december 23-án zártkörű meghívásos pályázatot írt ki. A pályázatban foglalt feltételek alapján, 2006. február 17-én az Önkormányzatokkal kötött Üzletrész Átadási Szerződés (ÜÁSZ) szerint, a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (a továbbiakban: FCSM) az ÉTV törzstőkéje 5,2 %-ának, a Veolia Víz Tanácsadó Vezetékes Ivóvíz- és Csatornaszolgáltatást Nyújtó ZRt. (a továbbiakban: VEOLIA) pedig a törzstőke 20,8 %-ának megfelelő üzletrészt szerzett meg.

  • 2.

    Az Önkormányzatok, az ÜÁSZ-hez kapcsolódó Együttműködési Megállapodásban rögzített szakmai vállalások fejében, az ÉTV-ben meglevő üzletrészeiknek megfelelő mértéket meghaladó osztalékjogot és az ügyvezető kinevezésére és visszahívására vonatkozó jogot biztosítottak az FCSM és a VEOLIA (együtt: a kérelmezők) számára.

  • 3.

    A kérelmezők az Együttműködési Megállapodás alapján, közösen, jogosulttá váltak az ÉTV vezető tisztségviselőjének kinevezésére és visszahívására, ezáltal közös, közvetlen irányítást szereztek az ÉTV vállalkozás felett.

  • 4.

    A kérelmezők a fentebb leírt tranzakcióhoz mint vállalkozások összefonódásához, a 2006. március 20-án benyújtott kérelmükben, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték. A hiánypótlási felszólításban foglaltaknak a kérelmezők 2006. április 27-én tettek eleget, ezáltal e nap a vizsgálat indulásának hivatalos dátuma.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

  • 5.

    Az FCSM Budapest főváros területén közüzemi szennyvízelvezetési szolgáltatást nyújtó közüzemi vállalkozás. 1993. december 1-vel önkormányzati közüzemi vállalatból alakult át egyszemélyes, 100 %-os önkormányzati tulajdonú részvénytársasággá. Budapest főváros területén keletkező és vonzáskörzetébe tartozó számos településről (Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Gyál, Vecsés, Üllő, Nagykovácsi, Üröm, illetve Budakalász területéről) fogadott szennyvíz kezelésén túlmenően tevékenysége kiterjed ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására is.

  • 6.

    1997-ben a Fővárosi Közgyűlés a Berliner Wasser Betriebe (a továbbiakban: "BWB") és a Compagnie Générale des Eaux (a továbbiakban: "CGE") által alkotott konzorciumnak adta át 25 évre az FCSM alaptőkéjének 25 %+1 szavazatú tulajdoni hányadát megtestesítő részvénycsomagot, ezzel egyidejűleg a jogosultságot meghatározott üzemeltetési és vállalatirányítási jogok gyakorlására. A részvények többsége (75%-1) jelenleg is Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában van.

  • 7.

    1998. végén a CGE és a BWB, egyéb magyarországi érdekeltségeik mellett, az FCSM irányítására is létrehozta a Csatorna Üzemeltetési Holding Rt-t, amelyre a két vállalkozás által megszerzett FCSM részvénycsomagokat átruházták. Jelenleg a Csatorna Üzemeltetési Holding Rt 35-35 százaléknyi részvénycsomagjával a BWB helyett a Berliner Wasser Holding AG, a CGE helyett pedig a VEOLIA Environement (korábbi nevén: Vivendi Environment) vállalkozások rendelkeznek. A további 30 % egy németországi bank tulajdonában van.

  • 8.

    Az FCSM-nek három leányvállalata van. A Nagykovácsi község víziközműveit (ivóvíz- és csatornahálózatát) üzemeltető Nagykovácsi Víziközmű Kft., melynek karbantartását az FCSM vállalkozási szerződés keretében végzi; a budaörsi szennyvíz elvezetését biztosító csatornahálózatot, átemelőket és tisztító telepet működtető - a Törs Kft. és az FCSM által megalakított - Törsvíz Csatornamű Üzemeltető és Szolgáltató Kft., ahol a hálózat és szennyvíz átemelők karbantartását szintén vállalkozási szerződés keretében az FCSM végzi; valamint az elsődlegesen mélyépítéssel foglalkozó FCSM Mélyépítő Kft.

  • 9.

    A VEOLIA a világ egyik legnagyobb víziközmű szolgáltató VEOLIA Environnement nemzetközi cégcsoport tagja, s ezen belül a - hazai ivóvíz és csatornaszolgáltatás területén meghatározónak tekinthető - Veolia Water divízió része. A cégcsoport Európában, Észak-Amerikában és az ázsiai piacon is jelen van. A VEOLIA több magyarországi víz-, és csatornaszolgáltató vállalkozásban birtokolt tulajdoni részein keresztül van jelen a magyar piacon, s végez ivóvíz-, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési szolgáltatást.

  • 10.

    A VEOLIA leányvállalatai a Szeged és Algyő közigazgatási területén ivóvizet szolgáltató, valamint szenny-, és csapadékvíz elvezetést, valamint karbantartási és rekonstrukciós munkákat végző Szegedi Vízmű Rt., a Salgótarján és környéke területén szennyvíz közüzemi szolgáltató Salgótarjáni Csatornamű Kft. felett tulajdonosi és menedzsment jogokat gyakorló KEST-SCS Kft.

  • 11.

    A vezetékes ivóvíz- és szennyvízelvezetést biztosító ÉTV-t Érd város és vonzáskörzetében levő települések önkormányzatai (Biatorbágy, Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, és Törökbálint) hozták létre. Az ÉTV ezen alaptevékenységként végzett közüzemi szolgáltatáson túl - minimális volumenű, (főleg a saját ellátási területen levő fogyasztók megrendelésére végzett) építőipari tevékenységen kívül - más szolgáltatást nem nyújt.

  • 12.

    A kérelmet megalapozó tranzakció által érintett áruk, szolgáltatások piacát az összefonódásban érintett vállalkozáscsoportok magyar piacon végzett tevékenységei, szolgáltatásai határozzák meg. Jelen eljárás tárgyát képező irányításszerzés a szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, valamint ivóvízszolgáltatási-, illetve ezen víziközmű hálózatok üzemeltetési tevékenységében érdekelt vállalkozások között jön létre. Ennek figyelembevételével az érintett áruk a szenny- és csapadékvíz elvezetés, a víztermelés, kezelés, elosztás.

  • 13.

    Az összefonódással érintett termékpiacra vonatkozó jogszabályi előírások törvényekben, illetve törvényi felhatalmazások alapján alkotott kormány-, valamint helyi önkormányzati rendeletekben kerültek szabályozásra. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzat helyi közszolgáltatás körében az önkormányzatok feladataként írja elő a csapadékvíz elevezetésről, valamint a csatornázásról való gondoskodás kötelezettségét, s ugyancsak a települési önkormányzat kötelezettségeként rögzíti az egészséges ivóvízellátás biztosítását. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (Átv) által meghatározott közszolgáltatások díjai és díjalkalmazási feltételei megállapításának jogosultjai és egyben kötelezettjei a települési önkormányzatok képviselő-testületei. Az Átv. az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díját, illetve az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díjait a maximált hatósági áras kategóriába sorolja. A víziközművekre és azok működtetésére vonatkozó szakmai előírásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés területét érintő végrehajtási rendelkezéseit a 38/1995.(IV.5.)Korm. rendelet szabályozza.

  • 14.

    Az érintett piacon működő közszolgáltató - jogszabályon alapuló - monopolhelyzetben van, más szolgáltató piacra lépése nem lehetséges. Ezen természetes monopolpozícióban levő szolgáltató által végzett szolgáltatási tevékenység valamennyi eleme jogszabályok által szabályozott, nem versenypiac.

  • 15.

    E területen verseny csak a közszolgáltató személyének kiválasztása kapcsán, más szóval a piacért folyik. Jelen esetben azonban még ez sem történt, mert a tranzakció következtében a szolgáltató személye nem változott, csupán az irányítási viszonyokban következett be változás.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 16.

    A kérelmezett tranzakció a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés b) pontja alapján - mint egy vállalkozás feletti közös, közvetlen irányításszerzés - összefonódásnak minősül.

  • 17.

    Az összefonódással érintett három vállalkozás-csoport (a Tpvt. 26. § alapján: az FCSM-csoport, a VEOLIA-csoport és az ÉTV) 2005. évi, egyes vállalkozások esetében az azt helyettesítő 2004. évi - a Tpvt. 27. § (1) bekezdése szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tizenötmilliárd forintot, ezen belül mindháromé az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz - a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján - a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

  • 18.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 19.

    A Versenytanács az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait, a Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján kiadott, a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) összefoglalt szempontok szerint vizsgálja.

  • 20.

    Az összefonódásban érintett vállalkozások tevékenysége alapján szóba jöhető legszűkebb lehetséges érintett piacok, az áru szempontjából, a szenny-, és csapadékvíz közüzemi szolgáltatás keretében történő elvezetése, valamint a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás. Az érintett áru jogszabályon alapuló, kizárólagos tevékenységi jogosultsággal rendelkező közüzemi szolgáltatók által nyújtott közszolgáltatás, amelyek esetében tényleges helyettesítő árú (keresleti helyettesíthetőség) nem értelmezhető. Ezen szolgáltatások esetében a kínálati helyettesíthetőség sem értelmezhető, mivel a közszolgáltatás nyújtására kizárólag a jogszabályban megjelölt szolgáltató jogosult.

  • 21.

    Az összefonódással érintett legszűkebb földrajzi piacot alapvetően meghatározza az adott szolgáltatások ellátásához szükséges eszközök (létesítmények, hálózat) helyhez kötöttsége, melynek következtében a releváns földrajzi piac az ügyletben érintett szolgáltatók működési területe, azaz a csatornaszolgáltatás tekintetében Érd és a kapcsolódó tagönkormányzatok közigazgatási területei, vagyis Budapest és az érintett agglomeráció, azaz Nagykovácsi, Budaörs, Szeged és Salgótarján; az ivóvíz-szolgáltatás területét érintően pedig Érd és a kapcsolódó önkormányzatok közigazgatási területe, azaz Szeged, és Nagykovácsi.

  • 22.

    Az összefonódás az érintett piacon nem jár horizontális hatással, mivel a közös, közvetlen irányítási jog szerzésében érintett közvetlen résztvevők - a szolgáltatás jellegének figyelembe vételével meghatározható - érintett piacon nincsenek együttesen jelen, azaz - a jogszabályi előírásokon alapuló monopolhelyzet következtében - nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő legalább két vállalkozáscsoport jelen van. Vertikális hatással sem lehet számolni, mivel az összefonódásban érintett vállalkozások, azaz a résztvevők nem vevői, vagy beszállítói egymásnak. Az összefonódás portfolió hatása sem valószínűsíthető, hiszen az összefonódás a vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) árúk körének bővülését nem eredményezi. Versenyhelyzet hiányában a konglomerátum hatásról sem lehet szó.

  • 23.

    A fentiek szerint megállapítható, hogy a Közleményben meghatározott teljes körű vizsgálatra alapot adó horizontális, vertikális, portfolió vagy konglomerátum hatás hiányában, az összefonódás egyszerűsített eljárásban engedélyezhető.

  • 24.

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 25.

    A Versenytanács jelen eljárásában a Közleményben foglaltak alapján alkalmazta a Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac.) pontját, amely szerint a határozatot 45 napon belül kell meghozni, amennyiben az engedély a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 26.

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen lerótta.

  • 27.

    A Versenytanács határozatát - a Tpvt. 73. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 28.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. május 31.