Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-21/2006/20

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Nav N Go Kft. (Izsák) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban meghozta az alábbi

végzést

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 8 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható jogorvoslati kérelemmel lehet kérni a döntés 12. és 13. pontjában írt magatartás, azaz a szórólap és a honlap tekintetében történt megszüntetés vonatkozásában.
A 14. pontban foglalt megszüntetés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a Tpvt. 70§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont azon magatartásával, miszerint iGO GPS navigációs szoftverét "a jelenleg elérhető legpontosabb Magyarország térképnek" minősítette a fogyasztóknak szóló tájékoztatókban, a Tpvt. 8. §. (2) bekezdés a. pontjába ütközően jogsértést valósított-e meg.

II.

• 1.

  Az eljárás alá vont Kft, kinek tulajdonosi a Navi-Gate Kereskedelmi Kft., Kátai Attila, a G.P.S &MORE Ltd., IL és a aPD AMIL Informatikai Kft., 2004. évi nettó árbevétele 2.667 ezer Ft volt.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás - más vállalkozások mellett - olyan, gépkocsikban felhasználható GPS navigációs rendszereket hoz forgalomba Magyarországon, mely navigációs szoftverek térképi adatbázist tartalmaznak.
  Az eljárás alá vont vállalkozás az ország teljes területén értékesít. Üzleti titokként kezelt, a piaci részesedést megalapozó adatok szerint, piaci részesedése nem minősül csekélynek.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás ellen ez idáig nem folyt versenyfelügyeleti eljárás.

• 2.

  Az eljárással érintett GPS navigációs rendszerek felhasználási célja annak megtervezése, hogy a gépkocsi az egyik helyről eljusson a kívánt másik helyre, illetve a termék megtervezze az ehhez szükséges útvonalat.
  
  2.1. Az áru egyik fontos alkotó része a GPS (Global Positioning System) vevőberendezés, amelynek funkciója a helymeghatározó rendszer jeleinek felvétele.
  A gépkocsikban használatos GPS vevőkészülékek három fő családba sorolhatók, így a GPS vevőkészülékek és elektronikus navigációs célszámítógépek, a GPS-képes kézi számítógépek, és a "gyári", vagyis a gépkocsiba eleve beépített elektronikus gépkocsi navigációs berendezések csoportjába, mely utóbbiakat gyárilag csak az un prémium kategóriás, jellemzően 10 millió Ft eladási árat meghaladó gépkocsikba szerelik be.
  
  2.2. A termék másik fontos alkotó eleme a szoftver, az ebben található térképi adatbázissal, mely adatbázisokat készen vásárolják a szoftver készítők. A kész termék felhasználási lehetőségei, és egyben minősége nagymértékben függ a térképi adatbázis tulajdonságaitól, annak részletességétől, pontosságától. A térképi adatbázis milyensége határozza meg azt, hogy a navigálás mennyire lesz pontos.
  A termék, működése első fázisaként - műholdas jel segítségével - meghatározza a kiindulási pontot, majd a benne található szoftver, és az annak részét képező digitális térkép segítségével megtervezi az útvonalat az általa optimálisan legrövidebbnek talált útvonalon. A kerülési funkció teszi lehetővé, hogy az autós az esetleges torlódásokat elkerülje.
  A termék hanggal segíti a navigálást, előre jelezve a kanyarodás szükségességét, a fontosabb tereptárgyakat, és egyéb, a közlekedést befolyásoló körülményeket.
  
  2.3. A termék üzemeltetéséhez fentieken túl szükség van egy ún. kézi számítógépre is, amely kézérintéssel, vagy toll alakú speciális kezelőjével működtethető.
  
  Az összetett áru különböző elemei (műholdas jel fogadására alkalmas berendezés, software, kézi számítógép) együttesen határozzák meg az optimális felhasználhatóságot.

• 3.

  A vizsgálattal érintett, tapasztalati jellegű termékcsoport (GPS vevőkészülékek és elektronikus navigációs célszámítógépek), melyről a fogyasztó a navigációs rendszer gyakorlati alkalmazása során tudja ténylegesen eldönteni, hogy megfelel-e az elvárásainak, újszerű, az néhány éve jelent meg a magyar piacon.
  A termék iránt a gépkocsi használók egy adott köre részéről merül fel jelenleg beszerzési igény, jellemzően az üzletszerű felhasználás körében, továbbá a nem rendszeres útvonalon közlekedő, fizetőképes fogyasztók érdeklődnek iránta.
  A jelenlegi piaci viszonyok között fizetőképes kereslet alacsonyabbnak tekinthető a potenciális fogyasztói körnél, azonban az ár változásával bekövetkezhet a piac nagy mértékű bővülése.
  A GPS navigációs rendszereknek nincs ésszerű helyettesítő terméke, korlátozott helyettesíthetőként a kézi navigáció, a hagyományos térkép felhasználásával végrehajtott útvonal tervezés jöhet számításba, ami nem jelent ésszerű alternatívát a sokrétű szolgáltatás nyújtó GPS navigációs rendszerekkel szemben.

• 4.

  Magyarországon jelenleg a további, a GPS navigációhoz felhasználható szoftverek vannak forgalomban: az eljárás alá vont Nav N Go Kft.által forgalmazott iGo, a NaviGate Kft forgalmazott NaviGuide és Garmin, a Navisys Kft. által forgalmazott Aeromap, és a Térképtár Kft. által értékesített Útimafo.
  
  A vizsgálat idején az iGo és a NaviGuide termékében felhasznált digitális térképet a Tpo-Map Kft. szállította. Az iGo legújabb frissítése szeptemberben, míg NaviGuide terméké decemberben jelent meg.
  A Tpo-Map Kft mindkét térképbázist folyamatosan frissíti, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy negyedévente, folyamatosan készül el az aktualizált térképállapotot tükröző térképzárás. Az automatikus frissítést átveszik a GPS forgalmazók, azonban a gyártás illetve a kereskedelmi polcokra való kerülés időigénye miatt az aktuális frissítés kb. félévenként jelenik meg a piacon.
  2005 decemberétől a két termék (iGo és NaviGuide) azonos digitális térképi adatbázissal rendelkezett.

• 5.

  Az eljárás alá vont vállalkozás internetes hirdetésekkel reklámozta áruját. Az iGo térképszofrver banner hirdetés 2005. október 7. és 2005. december 31. között volt fenn a www.gpsmagazin.hu portálon. A fenti időszakra nézve közzétett internetes reklám szövege az eljárásban nem került rekonstruálásra, ott jelenleg az eljárás tárgyát képező reklámtól eltérő szövegezésű tájékoztatás szerepel.
  
  Az internetes reklámon túl az eljárás alá vont terméktájékoztatókat (szórólapokat) készítetett, melyeken szerepelt a "a jelenleg elérhető legpontosabb Magyarország térkép" közlés.
  Az eljárás alá vont disztribútorokon keresztül értékesít. A disztribútorok azon körének (közvetlen disztribútor), akikkel közvetlen kapcsolatot tart, tájékoztatásuk érdekében nyomtatott formában adta át az eljárás alá vont vállalkozás a fenti szövegezésű terméktájékoztató szórólapokat. Arra nem volt ráhatása és rálátása, hogy a terméktájékoztatók hová kerültek, vagyis nem volt megállapítható, hogy a disztribútorok továbbadták-e azokat a végfogyasztóknak.
  
  A vizsgált kifejezéssel reklámok is megjelentek a nyomtatott sajtóban, azokat azonban nem az eljárás alá vont vállalkozás, hanem disztribútora jelentette meg.

• 6.

  Az eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény az alábbi, a vizsgáló által megadott szempontokat vette figyelembe a szakértői véleményben foglalt összehasonlító vizsgálat elvégzésekor:
  - lefedettség
  - frissesség
  - klasszikus térképtartalom
  - navigációs térképi adattartalom
  - megfelelőség az ipari szabványnak
  - mértékarány
  - egyéb, a szakértő által fontosnak ítélt szempontok a szakmában elfogadott és a felhasználó számára kiemelt tulajdonságok alapján.
  
  Az igazságügyi szakértő fenti szempontok alapján, gyakorlati alkalmazásban hasonlította össze a piacon megvásárolható versenytársi termékeket, vagyis az iGo-t, a NaviGuide-t, az AeroMap-et, az Útinfot, továbbá a Garmint.
  Megállapítva, hogy a NaviGuide, Garmin és iGo termékeknek azonos térképszolgáltatója van, illetve a termékekben ugyanaz a térkép található, az azok közötti eltérést abban határozta meg, hogy az adott időben az iGo-hoz használták a térkép frissített változatát, vagyis e termékek között a iGo volt legpontosabb térképpel ellátva.
  
  Fentiek után a vizsgálat az AeroMap, az iGo és az Útinfo termékek tényleges összehasonlítására terjedt ki fenti szempontok alapulvételével.
  A gyakorlati alkalmazhatóság felmérése létező helyszínekre történő navigálás-vizsgálattal készült.
  A navigálási útvonal a Budapest Ó utca, Budaörs Tesco áruház, Budakeszi, Solymár, Szentendre Hold u. 9., Budapest, XI. Budafoki út 59. volt, folyamatos navigálással.
  Az AeroMap tényleges navigálási képességét a szakértői vizsgálat a navigáláshoz szükséges speciális eszköz hiányában nem tudta vizsgálni, de a térképi adattartalmat folyamatosan ellenőrizte ezen a terméken is.
  
  A szakértő figyelembe vette, hogy a KSH 3670 települést tart nyilván Magyarországon és a térkép településtartalma meghatározza a térkép lefedettségi tulajdonságát.
  (A szakértői vélemény rögzítette, hogy a vizsgált térképek esetében az ott megjelölt magasabb településszámok azt jelezték, hogy a térkép egy-egy településen belül bizonyos területeket kiemelt, illetve önállóan kezelt az esetben, ha ezt a navigáció szempontjából ezt lényegesnek találta.)
  
  6.1. A lefedettség-vizsgálat eredménye az alábbi volt:
  - az iGo tartalmazza valamennyi települést, úthálózattal, utcanévvel és házszámmal. A szakértő szerint szúrópróbaszerűen kiválasztott települések esetében mindegyik településen volt utcanév és házszám is.
  - az Útinfo 4998 települést, illetve településrészt tartalmaz, úthálózattal, utca megnevezéssel, Budapest kivételével házszám nélkül.
  - az Aeromap 251 város térképét tartalmazza úthálózattal. A részletes térképpel rendelkező települések esetében megtalálható az utcanév, míg a többi település pontszerűen jelölt nevének feltüntetésével. A vizsgálat során csak Budapest térképe szerepelt részletesen, Budaörs, Budakeszi, Solymár és Szentendre nem szerepelt részletesen a térképi adatbázisban. A térkép településhiányos, lefedettsége maximum 60 %.
  
  6.2. Frissesség
  
  A térkép frissessége a szakértő értelmezése szerint azt takarja, hogy a valóságban megújult és új létesítmények a térképen milyen időintervallumon belül kerülnek feltüntetésre. A térképi megjelenítés mellett természetesen az adattartalom frissítése is szükséges.
  A konkrét vizsgálat során az Aeromap a fentiekben részletezett "hiányosságai" miatt csak az Útinfo és iGo termékeket tudta összehasonlítani.
  A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a vizsgálat útvonalán található négy körforgalom közül az iGo mind a négyet feltüntette, míg az Útinfo csak a régi nyomvonalat tartalmazta.
  
  6.3. Klasszikus térképtartalom
  
  A szakértő a klasszikus térképi adattartalommal kapcsolatosan az alábbi információk létét vizsgálta: megyehatárok, településhatárok, kül és belterületek jelölése, városok belüli kerülethatárok. Fontos szempontnak tartotta a vasút és úthálózatok megkülönböztethetőségét rendűségük szerint.
  Megállapította, hogy a klasszikus térképeken szerepelnek a tömegközlekedési útvonalak és azok nevezetes helyei, amely autós navigációs térképnél plusz szolgáltatás lehet. A klasszikus térképek része továbbá a nevezetes és közérdeklődésre számot tartó helyek jelölése, melyek száma és részletessége változó lehet a klasszikus térképek esetében is.
  Álláspontja szerint a digitális térképábrázolásnál ezeknek az információknak a térképi ábrázoláson kívüli szöveges megjelenítése is elvárható csoportosítási szempontok szerint.
  
  A részletes vizsgálat során az alábbiakat állapította meg:
  - az iGo az Ó utca számozását 1-51-ig ismeri. Három nevezetes pontot jelöl meg, ezek magyarázata a háttér információs bázisban részletesen szerepel.
  - az Útinfo a házszámozást 1-51-ig ismeri, érdekes pontok nem jelöl meg, adatbázisában viszont szerepelnek a benzinkutak, melyekre villogó jellel többször is figyelmeztet. A térképes jelkulccsal jelölve, illetve feliratozva vannak az érdekes pontok pl. hotelek, iskolák stb., de ezekre vonatkozóan a térkép további információt nem tartalmaz, mint térképi felirat szerepel.
  - az AeroMap az Ó utcában nem ismer házszámot (teljes térképi adattartalomban nem szerepel a házszám) és érdekes pontot sem jelöl. Maga a program ismer érdekes pontokat, melyekről a kereső programmal további információk szerezhetők.
  
  6.4. Navigációs térképi adattartalom
  
  A szakértő szerint a navigációs térképi adattartalom nem választható el a frissességtől és a klasszikus térképi adattartalomtól, mert az ebben található információkat a speciális, navigációhoz szükséges adatokkal kiegészítve válik alkalmassá a termék az optimális útvonal megtervezésére.
  A navigációhoz szükséges további információk az alábbiak: az utak egyirányúságának jelölése, forgalomtól való elzártság, sávok száma stb.
  A konkrét felmérés alapján az alábbiak voltak megállapíthatóak:
  - az Ó utcáról mindegyik vizsgált program tudta, hogy a Jókai utca felől egyirányú
  - az AeroMap-et nem tudták a vizsgálat során konkrét navigációra használni a GPS csatlakozás hiánya miatt
  - a navigációt meghatározta a térképi adattartalom, ezért a konkrét navigációs során a körforgalmat nem ismerő software azon átnavigálni sem tudott. A szóbeli navigáció során az Útinfo 50-100 méteres távolságból figyelmeztetett a manőverre, az iGo 300 és 100 méteres távolságnál is adott jelzést a bekövetkező kanyarodásról, stb.
  A Budaörsről Szentendrére történő eljutás során az átmenet programozásakor mindkét program lehetővé tette a köztes állomások programozását
  - az iGo Szentendrén jelezte a forgalom elől elzárt részeket, sétáló utcákat, míg az Útinfo nem.
  - következő navigációs pontnál az iGo nem, de az Útinfo ragaszkodott ahhoz, hogy a felhasználó adja meg a kerületet is.
  
  6.5. Mértékarány
  
  A jól megválasztott mértékarány az igazságügyi szakértő szerint segíti a térkép jó olvashatóságát, a térképi információ hiánytalan közvetítését a felhasználó felé.
  A vizsgálat során mind az iGo, mind az Útinfo átváltott kisebb méretarányra a hosszú, egyenes útszakaszokon. Az iGo perspektivikus 3D-s képet mutatott. Az AeroMap szintén tud 3D-s képet mutatni.
  A lakott településre érkezéskor, amikor a navigációs események is sűrűsödtek, mindkét térkép méretarányt váltott, olyan méretarány választva, hogy a kép kellően részletes legyen.
  
  6.6. Egyéb szempontok
  
  -A szakértő rendelkezésére álló forrásanyag alapján a termékre vonatkozó szabványnak történő megfelelés a forgalomba hozatal feltétele.
  - térképi grafika: Az iGo és az AeroMap grafikája szépen kidolgozott, harmonikusan színezett, a térkép feliratai nem nyomják el a tartalmát, és mégis jól olvashatóak. A képek mindig egyenesállásúak a feliratokkal együtt. Ezzel szemben az Útinfo térképi felirataihoz nem jól választották meg a betűnagyságot, néhol a térképi vonalak láthatóságát zavarják a feliratok. A kép állandóan mozog és gyakran zavaró, mert a helyszínhez képest fordítottan álló képhez "fejjel lefelé" álló szöveg tartozik.
  - kezelő felületek nagysága és kezelhetősége: Vezetés közben fontos, hogy a kezelő felület jól kezelhető legyen. Erre csak az iGo alkalmas, itt a teljes képfelület rendelkezésre áll a betűk bebillentyűzésére.
  - leggyorsabb és legrövidebb útvonal választhatóság: Az iGo és Útinfo ad erre a funkcióra lehetőséget, az AeroMap nem.
  - vasúti átjárók jelölése vonatkozásában rögzítette, hogy egyetlen vizsgált termék sem jelzi ezek meglétét.

III.

• 7.

  Eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy a fogyasztóknak szánt kommunikációkban szereplő kijelentés a valós tényeknek megfelel az előzetes piacfelmérés alapján.
  Hivatkozott arra, hogy a piacon 2005 novemberében megjelenő termékére használt jelzőt - legpontosabb Magyarország térkép - előzetes piackutatásra és szakcikkekre alapozta, és a kijelentés valóság tartalmát még az információ közzététele előtt a legszélesebb körben ellenőrizte a rendelkezésére álló lehetőségek szerint.
  A magyarországi megjelenés előtt három konkurens termékre végzett elemzést - összehasonlítva azokat - a termék különböző tulajdonságai alapján. Az általa végzett elemzés szerint a kijelentés megalapozott.
  Állítása igazolására öt szakcikket, illetve interneten megjelent elemzést csatolt.
  
  Az eljárás alá vont előadta továbbá, hogy terméke térképi adattartalma - több, mint 3000 település utca és házszám szerint - önmagában is megalapozza azt, hogy a szoftvertermékében foglalt digitális térképi adatbázis legpontosabbnak minősül az elérhető digitális térképi adatbázisok között.
  Véleménye szerint a PDA-rendszerű elektronikus gépkocsi navigációs piacon jelenleg nincs olyan hozzáférhető termék, amely ezeket az adatokat ilyen pontossággal, ennyi településre nézve, az egész országra kiterjedően nyújtani tudná.

• 8.

  Hangsúlyozta, hogy a reklámban szereplő kijelentés nem alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására, mert a gondosan eljáró fogyasztó a vásárlói döntés meghozatala előtt számos, független forrásból származó információt beszerez, így az általa adott fogyasztói tájékoztatások csak a döntés egyik, nem lényeges elemét képezi.

• 9.

  Az eljárás alá vont a szakértői jelentésben írtakra előadta, hogy
  - A szakvélemény mellőzte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a három összehasonlított térkép közül összességében melyik a legpontosabb, annak ellenére, hogy a térképek pontosságának kérdése műszaki és nem jogi kérdés, és ennek megállapítása a szakértő feladata. Ugyanakkor a szakértői vélemény megállapításai szerint az egyes vizsgált szempontok mindegyikében az iGo szoftvertermékben foglalt digitális térkép minősült a legpontosabbnak.
  
  - Hivatkozott arra, hogy a lefedettséget tekintve az iGo hiánytalan, míg a többi térkép hiányos (házszámok hiányzó területek, települések) Megjegyezte, hogy a nagyobb településeken nem jelent többlet lefedettséget az egyes települések önkényes, a KSH szerinti adatoktól eltérő felosztása ugyanannyi ténylegesen lefedett település mellett.
  A házszám viszont elengedhetetlen a pontos navigáció szempontjából.
  - frissesség tekintetében az iGo hiánytalan, míg a többi térkép hiányos
  - klasszikus térképtartalom tekintetében az iGo hiánytalan, míg a másik két térkép hiányos.
  - a navigációs térképi adattartalom tekintetében az iGo aktuális, kellően részletes, jól elhelyezett, míg a másik két termék hiányos és nem aktuális, illetve részben nem alkalmas navigálásra.
  - az ipari szabványok tekintetében az iGo terméke megfelel a GDF 4.0 szabványnak.
  - a mértékarány tekintetében a térképek között nincs különbség, de mint ezt már többször szóban és írásban kifejtették, a nagyítás léptékét nem a digitális térkép pontossága, hanem a szoftver képességei határozzák meg, ezért ez a szempont a digitális térképek összehasonlítására nem alkalmas. A léptéknek vagy "mértékaránynak" (méretaránynak) kizárólag a nyomtatott térképek esetében van összemérhető jelentősége.
  - a térkép grafikája megint elsősorban a futtató szoftver függvénye, bár az iGo e tekintetben is kiemelkedik a vizsgált termékek közül, illetve ugyanez vonatkozik a szoftvertermék kezelőfelületére is.
  
  Az eljárás alá vont szerint a fentiek alapján műszakilag, az objektív navigációs térképészeti szempontok alapján - szakértő által is megállapítottan és az alapvető formális logika szabályai szerint is - kizárólag azt a következtetést lehet levonni, hogy a vizsgálat és rendelkezésre álló digitális navigációs térképek közül az iGo szoftvertermékben foglalt digitális navigációs térkép a legpontosabb.
  Minden más vizsgált térkép az iGo szoftvertermékhez képes számos hiányt és pontatlanságot tartalmaz, ezért azok a pontosság hétköznapi értelmezése és az egyszerű logikai szabályai szerint az iGo-nál nem pontosabbak, de még csak azzal azonos pontosságúak sem lehetnek, minek hiányában csak egy következtetés vonható le, hogy az iGo-ban foglalt digitális navigációs térkép a piacon elérhető legpontosabb.

• 10.

  Az eljárás alá vont szerint - szakértő által is alátámasztottan - megállapítható, hogy a vállalkozás által tett kijelentések a valóságnak megfeleltek (műszakilag és objektív módon), így az eljárás alá vont nem állított a saját termékére nézve olyan tényt, amely valótlan lenne, vagy megtévesztésre bármilyen módon alkalmas volna, ezért a Tpvt. 8.§ (2) a) pontja szerinti fogyasztók megtévesztése nem valósult meg.
  Fentiekre tekintettel az eljárás alá vont kérte az eljárás megszüntetését jogsértés hiányában előadva azt is, hogy a Tpvt. 71/A. §-ára figyelemmel a beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg jogsértés.

IV.

• 11.

  Az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §. (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A törvény alkalmazásában fogyasztónak tekintendő: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.
  A (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így például használata - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, illetve az is, ha
  A Tpvt.) 8. §.d) pontja értelmében jogsértő az a magatartás, mely különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelti.
  
  A Tpvt. 9. §-a szerint a reklámokban használt kifejezéseket a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentésük alapján kell vizsgálni annak megállapításakor, hogy valamely tájékoztatás alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére.

• 12.

  A vizsgált állítás a dealerekhez jutott el a szórólapokon. Az eljárásban az nem nyert bizonyítást, hogy a szakmai fogyasztó dealerek azokat továbbadták volna a végfogyasztóknak, így a szakismerettel nem rendelkező végfogyasztók tekintetében nem kellett állást foglalni arról, hogy az ő vonatkozásukban megtévesztésre alkalmas lett volna-e a vizsgált állítás.
  
  Állást kellett viszont foglalni arról, hogy az a közlés, miszerint az eljárás alá vonti áruban alkalmazott térkép pontossága "a jelenleg elérhető legpontosabb Magyarország térkép" minőségének felel meg, megtévesztésre alkalmas állításnak minősül-e a szakmai fogyasztók szempontjából.
  
  12.1. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indított versenyfelügyeleti eljárás szempontjából alapvető jelentőséggel bír, hogy a vállalkozói magatartás versenyjogilag releváns legyen, vagyis a piaci viszonyok torzulásához vezessen vagy vezethessen. (Vj-127/2003, Vj-55/2005 számú határozat).
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás kínálati piacon valósította meg a vizsgált magatartást, így a Versenytanács álláspontja szerint megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás magatartásával kapcsolatban fennáll a Tpvt. 8. § (1) bekezdésében írt egyik tényállási elem, azaz a magatartás gazdasági versenyben történő megvalósítása.
  
  12.2. A módosított 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) 2. § g) pontja értelmében gazdasági reklámnak tekintendő az olyan tájékoztatás, amely termék igénybevételét mozdítja elő, míg az o) pont szerint az a reklám tekinthető összehasonlító reklámnak, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, avagy a más vállalkozás által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.
  
  Fentiek előrebocsátása után, a Grt 2. § o) pontjában írtakat alapul véve, a Versenytanács szerint elsőként abban foglalt állást, hogy a vizsgált tájékoztatás - az ott használt felsőfokú jelző ellenére - nem minősül összehasonlító reklámnak.
  Az állítás ún. piacelsőségi állításnak tekinthető a Gazdasági Versenyhivatal bíróság által megerősített gyakorlata szerint, mivel a termékminőség (pontosság) vonatkozásában a többi, az adott piacon forgalmazott termékhez képesti kiemelkedő minőséget állít, figyelembe véve a Tpvt. 9. §-ában írtakat is. (Vj-165/2005. számú. határozat).
  
  A Versenytanács szerint piacelsőségi állítás csak akkor használható jogszerűen, ha az valamennyi, a piacon lévő és az adott terméket ésszerűen helyettesítő termék vonatkozásában igaz, illetve hitelt érdemlően bizonyítottnak tekinthető, vagyis az ilyen állítás akkor sem használható jogszerűen, ha a termék minősége azonos más versenytársi termékekével.
  
  12.3. A termék jellegéből adódóan az IGo-ban foglalt digitális navigációs térkép pontossága a termék lényeges tulajdonsága, mely alapvető jelentőséggel bír a végfogyasztói döntés kialakulása, illetve az adott áru választása szempontjából.
  
  12.3.1. A pontosság fogalmát - az eljárás alá vont vállalkozás álláspontjával ellentétben - a Versenytanácsnak kell meghatároznia, vagyis a Versenytanácsnak kell állást foglalnia abban, hogy a "pontosság" az áru mely, a szakértő által felsorolt és értékelt műszaki tulajdonságait foglalja magában.
  
  Az áruértékesítési lánc közbenső tagjai, vagyis a dealerek döntését nyilvánvalóan befolyásolja a térkép pontossága, mivel a jó navigációhoz elengedhetetlen a pontos térképi adattartalom.
  Az eljárásban beszerzett szakvéleményben nem került vizsgálatra a dealerek, mint szakmai fogyasztók megtévesztésre való alkalmassága, vagyis az, hogy szakmai tudásokhoz képest milyen hatással lehetett rájuk a vizsgált közlés tartalma.
  
  Fentiek hiányában a Versenytanács sem volt abban a helyzetben a szakmai fogyasztók vonatkozásában, hogy megítélje a megtévesztésére való alkalmasságot. E vonatkozásban csak annyit tudott megállapítani a beterjesztett szakértői véleményre is figyelemmel, hogy a szakértői vélemény szerinti legjobb térképpel rendelkező versenytársi áruk részben megegyezők, másrészt - különböző, a szakvéleményben részletezett szempontok szerint - más-más előnnyel rendelkeznek, ami azonban nem alapoz meg jogsértést a szakmai fogyasztók esetén.
  A szakvéleményből arra lehet következtetni, hogy a vizsgált közlés nagy valószínűséggel nem volt alkalmas a szakmai fogyasztó megtévesztésére, azonban a rendelkezésre álló adatok arra sem elegendők, hogy aggálytalanul megállapítható legyen a jogsértés hiánya.
  
  A Versenytanács fentiekre tekintettel a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a.) pontjának első fordulata alapján nem látta indokolnak további bizonyítás lefolytatását, mivel a Tpvt. 70. § (1) bekezdésében írt közérdek - az esetleges jogsértés súlya és hatása - a fent írtakra tekintettel nem indokolja az eljárás folytatását az eljárásban beszerzett adatok ismeretében.

• 13.

  Az eljárás alá vont vállalkozás honlapjának tartalma - a tényállásban írtak szerint - nem ismert, így az eljárás megszüntetése indokolt a Tpvt. 72. § (1) bekezdése alapján, mely szerint meg kell szüntetni az eljárást, ha a beszerzett bizonyíték alapján nem állapítható meg a jogsértés és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.
  A vizsgálatban be nem szerzett honlap tartalma a versenytanácsi szakban már nem volt rekonstruálható, így e magatartás vonatkozásában a Versenytanács fenti jogszabályhely alapján az eljárást megszüntette.

• 14.

  Az újságokban megjelent reklámokat nem az eljárás alá vont vállalkozás tette közzé, miáltal a Tpvt. 53.(3) bekezdése alapján az eljárás ezen részének megszüntetése is indokolt volt.

• 15.

  A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés részben a Tpvt. 72. §(1) bekezdés a.) pontja által felhívott 82. §-on, másrészt a Tpvt. 53. § (3) bekezdésén alapul, mely utóbbi esetben, mivel a törvény erről nem rendelkezik, nincs helye jogorvoslatnak.

Budapest, 2006. augusztus 2.