Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-110/2006/45

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Holcim Česko a.s. člen koncernu kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a C.B. s.r.o. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Holcim Česko a.s. člen koncernu irányítást szerezzen a C.B. s.r.o. felett.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

• 1.

  A Holcim Česko a.s. člen koncernu (a továbbiakban: Holcim a.s.) 2006. június 20-án Részvény-Adásvételi Szerződést kötött a Lasselsberger-csoporthoz tartozó máltai Central Martime Holdings Limited-vel a C.B. s.r.o. (a továbbiakban: CB) részvényei 100 százalékénak megvásárlására, melyhez 2006. július 20-án benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 2.

  A Holcim a.s. a vizsgálók által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást 2006. augusztus 14-én teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

• 3.

  A csehországi CB a jelen tranzakció lebonyolítása céljából alapított vállalkozás, mely többségi üzletrész tulajdonosa a szintén a jelen tranzakcióhoz kapcsolódóan létrehozott Transzportbeton Építő Kft-nek (a továbbiakban: TRB Kft.).

• 4.

  A TRB Kft. - a jelen tranzakció lezárásáig - a Lasselsberger-csoporthoz tartozó Lasselsberger Hungária Kft-től átveszi annak budaörsi, egri, miskolci, debreceni és nyíregyházi transzportbeton üzemeit, melyek 2005. évi együttes nettó árbevétele 3,2 milliárd forint volt.

• 5.

  A csehországi Holcim a.s. a Holcim L.t.d. által irányított vállalkozás-csoport (a továbbiakban: Holcim-csoport) tagja. A Holcim-csoport a világ egészére kiterjedően, több mint 70 országban van jelen a cement- és betontermelés, valamint kavics- és homok kitermelés területén.

• 6.

  A Holcim-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozások főbb tevékenységei az alábbiak:
  - cementgyártás;
  - betongyártás;
  - homok, zúzott kő és kavicstermelés;
  - mészgyártás és az ahhoz kapcsolódó alapanyaggyártás;
  - alternatív tüzelőanyagoknak elsősorban saját üzemek részére való előkészítése és forgalmazása;
  - betontechnológiai szaktanácsadás, technológiai tervezés és laboratóriumi elemzés; és
  - környezetvédelmi szaktanácsadás.

• 7.

  A Holcim-csoport magyarországi tagjainak 2005. évi nettó árbevétele, valamint külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén 2005. évben elért nettó árbevétele - a vállalkozás-csoporton belüli forgalom nélkül - együttesen 31 milliárd forint volt.

III.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete a transzportbeton termelés területén

• 8.

  A transzportbeton (előkevert beton) az olyan üzemi előkeverésű frissbeton, amelyet a telepített betonüzemben állítanak elő a megrendelésnek megfelelő ismérvek szerint és speciális gépjárművel szállítják a bedolgozás helyére.

• 9.

  Az előkevert betonnak nincs helyettesítő terméke, korlátozott mértékben azonban helyettesíthető lehet más termékekkel különösen lakás, iroda és raktározás céljára szolgáló építmények esetében az alábbiak szerint:
  a) A tégla kedvező hőszigetelési tulajdonságainál fogva és kellemesebb esztétikai megjelenése révén helyettesítheti a betont. A téglának a betonnal szembeni hátránya, hogy csak falazásra használható, fajlagosan drágább és körülményesebb a megmunkálása.
  b) A betont adott esetben gyorsan összeilleszthető könnyűszerkezetű építőelemekkel is lehet helyettesíteni. Az ilyen módon felépült faházak akkor helyettesíthetik a betonépületet, ha az építkezés időigénye és költsége jelentős, az épület szilárdsága viszont kevésbé fontos szempont.
  c) Kisebb épületek egyes részein (pl. a födémszerkezetnél) az előkevert betont előre gyártott betonelemekkel is lehet helyettesíteni.

• 10.

  Az előkevert beton - tekintettel arra, hogy igen hamar megköt és az áru értékéhez képest fajlagosan magas a szállítási költsége - csak bizonyos körülhatárolt távolságon belül szállítható, speciális eszközökkel (ún. mixerkocsival vagy billenős gépjárművel). A kiszállítás átlagos és maximális távolsága helyspecifikus: függ a közlekedési körülményektől (autópálya, országút, városi út, utca) és a domborzattól (síkság, hegyvidék). A tipikus (átlagos) távolság 10-30 km. A maximális ésszerű távolság: 40-50 km (pl. speciális projektek, nagyobb kapacitású betonüzemmel el nem látott terület esetén).

• 11.

  Az előkevert beton előállításával az országos hálózattal rendelkező nagy vállalkozások mellett kis üzemek is foglalkoznak. Az országos hálózattal rendelkező szervezetek kialakították saját termelési, értékesítési, minőségbiztosítási rendszerüket, amely az ipari fogyasztók transzportbeton igényének kielégítését lehetővé teszi, míg a kis üzemek elsődlegesen a lakossági igények kielégítésében vesznek részt. Országos hálózattal rendelkeznek az alábbi vállalkozások:
  a) Danubiusbeton Kft. - a mexikói központú Cemex SA leányvállalata. A Cemex csoport több mint ötven országban van jelen.
  b) TBG Hungária-Beton Kft - a német HeidelbergCement és a Schwenk Zement csoportok közvetetten alapított közös vállalkozása. Az előbbi csoport hozzátevőlegesen 41.000 munkavállalót foglalkoztat világszerte 50 országban.
  c) Frissbeton Kft - a német-osztrák Strabag SE építőipari vállalkozás irányítása alatt áll. A Strabag csoport több mint 500 telephelyen hozzávetőlegesen 40.000 munkavállalót foglalkoztat világszerte.
  d) Jelentős nemzetközi háttérrel rendelkező piaci szereplők továbbá az osztrák Wopfinger Baustoffindustrie GmbH irányítása alatt álló Wopfinger Készbeton Kft. és az újonnan piacra lépett ugyancsak osztrák Asamer & Hufnagl-csoport.

• 12.

  A TRB Kft-hez került, betonkeverő üzemek 10. pont szerinti földrajzi körzetének előkevert beton forgalmából az összefonódásban részt vevő vállalkozás-csoportok a Táblázat szerinti mértékben részesedtek.

  Táblázat

  A Holcim-csoport és a CB (TRB Kft.) részesedése az előkevert beton forgalomból

  %-ban !

• 13.

  A 11.a-c) pontban említett országos hálózattal rendelkező vállalkozások a Táblázat szerinti mind a négy földrajzi körzetben jelen vannak, jellemzően 10-20 százalék közötti forgalmi részesedéssel.

• 14.

  Az előkevert beton gyártásához és forgalmazásához szükséges fix berendezés gazdaságos felállításának és üzembe helyezésének a költsége és ideje (a szükséges engedélyezési eljárásokkal együtt) - a beruházás igényességétől, a gazdasági háttértől és a hosszú távú stratégiai lehetőségektől függően - néhány tízmillió forinttól néhány százmillió forintig terjedhet, és hozzávetőlegesen 6 hónap és 2 év közé tehető. Továbbá, ún. mobil keverők is üzembe helyezhetők egy adott építési telephelyen (pl. egy 10 ezer m3-nél tipikusan nagyobb betonigényű projekt esetében), amire az utóbbi években több példa is volt.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 15.

  A CB részvényei többségének a Holcim a.s. általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 16.

  Az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok (a Tpvt. 26. § alapján a Holcim-csoport, illetve a CB részéről a TRB Kft által átvett betonkeverő üzemek) 2005. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tizenötmilliárd forintot, és ezen belül mindkettőé az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

• 17.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

A versenyhatások

• 18.

  Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki, melyek tekintetében a Versenytanács az összefonódás horizontális, vertikális, portfolió, és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által a Tpvt. 36. § (6) bekezdése alapján kiadott 1/2003. számú közleményben (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.
  18.1. Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése, miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.
  18.2. Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).
  18.3. A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.
  18.4. Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b. pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 19.

  A Holcim- és a CB (TRB Kft.) azonos tevékenységei az előkevert beton előállítás, melyet a Versenytanács a Tpvt. 14. § (2) bekezdés szerinti elkülönült árupiacnak minősített.

• 20.

  A Versenytanács elkülönült földrajzi piacoknak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) tekintette, a Táblázat szerinti földrajzi területeket, ezért a Táblázatban foglalt adatok az összefonódásban részt vevő vállalkozás-csoportok érintett piaci részesedéseinek minősülnek.

• 21.

  A két vállalkozás-csoport együttes részesedése Eger és környéke kivételével meghaladja azt a mértéket (20 százalék), amely mellett a Közlemény szerint nem zárhatók ki nyilvánvalóan a káros horizontális hatások. A Versenytanács álláspontja szerint azonban figyelembe véve azt, hogy
  - az érintett piaci részesedések csak viszonylag csekély mértékben lépik túl a 20 százalékos mértéket (30 százalék körül vannak);
  - az érintett piacokon több további, jelentős nemzetközi hátterű vállalkozás is jelen van, illetve a piacra lépési akadályok sem számottevőek; továbbá
  - a 9. pont szerinti korlátozott helyettesítő áruk léte is jelent bizonyos mértékű versenyt az összefonódás révén nem kerül gazdasági erőfölényes helyzetbe a Holcim-csoport.

• 22.

  Miután a CB-csoport kizárólag olyan tevékenységet végez, melynek piacán a Holcim-csoport is érdemben jelen van, az összefonódás nem jár együtt vertikális és portfolió hatással sem.

• 23.

  A CB-csoport az összefonódást megelőzően is egy jelentős tőkeerejű vállalkozás-csoport része volt, ezért káros konglomerátum hatással sem kell számolni.

A döntés

• 24.

  Az előzőekben részletesen kifejtettekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelmezett összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 25.

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 26.

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács - a saját több éves gyakorlatát tükröző - Közleményből indul ki.

• 27.

  A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:
  - az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozáscsoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és
  - ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozáscsoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és
  - az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozáscsoport részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

• 28.

  A Holcim- és a CB-csoport együttes piaci részesedése több földrajzi területen is meghaladja a 20 százalékot (lásd 12. pont), ezen belül két esetben mindkettőé az 5 százalékot, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és a Tpvt. 62. § (1) bekezdés szerinti további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

• 29.

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a jelen eljárásban nem vált szükségessé a Tpvt. 63. § (4) bekezdés szerinti külön döntés, mert az eljárást lezáró határozatát 45 napon belül meghozta.

VII.

Eljárási kérdések

• 30.

  A Versenytanács határozatát - a Tpvt. 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 31.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. szeptember 15.