Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-47/2006/64

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

végzést

A Versenytanács az eljárást megszünteti, egyben - vállalásával egyezően - arra kötelezi a Budapesti Elektromos Művek Nyrt-t, hogy a Magyar Energia Hivatal elé terjesztett Elosztói Üzletszabályzata 10.1.1.6. pontjában foglaltakat annak elfogadásáig is alkalmazza.

A végzés ellen a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel élhet.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal 2006. április 18-án a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (1) bekezdése és a 70. § (1) bekezdése együttes alkalmazásával versenyfelügyeleti eljárást indított a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (a továbbiakban: ELMÜ) ellen annak vizsgálatára, hogy megsérti-e a Tpvt. 21. § rendelkezéseit - különösen annak a) és f) pontját - azzal, hogy a feljogosított fogyasztók szabad piacra történő kilépésének feltételeként előírja, hogy a fogyasztásmérők távleolvasásához kötelesek közvetlen, vagy automata beválasztású analóg telefonvonalat biztosítani.

II.

A tényállás

Az ELMÜ tevékenysége

  • 2.

    Az ELMÜ főtevékenysége a villamosenergia-elosztás és kereskedelem. Az elosztást a villamosenergiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) alapján a Magyar Energiahivatal (a továbbiakban: MEH) által kibocsátott 35/2003. számú szolgáltatási engedélyben meghatározott területen (Budapesten és ahhoz közeli településen) kizárólagosan végzi.

  • 3.

    Az ELMŰ működését a VET és a végrehajtására kiadott 180/2002.(VII.23.) sz. Korm. rendelet, valamint a MEH által jóváhagyott Üzletszabályzatai és a MEH egyedi határozatai szabályozzák.

  • 4.

    A VET 2003. január 1-jei hatálybalépését (az ún. piacnyitást) követően a villamosenergia-ellátás történhet
    a) az ún. feljogosított fogyasztók által valamely villamosenergia-kereskedővel kötött (szabad) megállapodás alapján; vagy
    b) közüzemi szerződés alapján hatóságilag megállapított áron.

  • 5.

    A fenti jogszabályok alapján a feljogosított fogyasztók köre fokozatosan bővül:
    - 2003. január 1-jétől azok a fogyasztók vásárolhatnak villamosenergiát az általuk választott kereskedőtől, amelyek éves fogyasztása meghaladta a 6,5 GWh-t, valamint a települési önkormányzatok a területükön működtetett közvilágítás villamosenergia-fogyasztásának mértékéig;
    - 2004. július 1-jétől minden nem lakossági fogyasztó;
    - 2007. január 1-jétől a lakossági fogyasztók.

  • 6.

    Az a körülmény, hogy a feljogosított fogyasztó bármely kereskedőtől vásárolhat villamosenergiát, nem változtat azon a tényen, hogy a telephelyén a villamosenergia-elosztásra kizárólagos engedéllyel rendelkező vállalkozással (az ún. hálózati engedélyessel) is szerződést kell kötnie a hálózathoz való csatlakozásra, illetve annak használatára.

A villamosenergia-fogyasztás mérése

  • 7.

    A feljogosított fogyasztóknak a felhasznált villamosenergia mennyiséggel negyedóránként kell elszámolniuk. Ezért olyan fogyasztásmérővel kell rendelkezniük, amely képes a negyedóránkénti fogyasztást tárolni, illetve meghatározott teljesítményszint (3x50A) felett távleolvasást biztosító fogyasztásmérővel kell rendelkezniük.

  • 8.

    A jelenlegi technikai lehetőségek mellett a távleolvasás az alábbi módokon történhet:
    - közvetlen, vagy a mellékállomást automatikusan beválasztó analóg telefonvonalon (PSTN); vagy
    - GSM modem hívása útján.

  • 9.

    Arra nézve nincs jogszabályi előírás, hogy a villamosenergia-fogyasztás távleolvasás útján történő mérésére milyen megoldást kell alkalmazni.

Az ELMÜ mérési gyakorlata

  • 10.

    Az ELMÜ 2004. augusztus 31-től hatályos Elosztói Üzletszabályzatának 9.3. pontja szerint a "feljogosított fogyasztóknál külön jogszabály szerinti csatlakozási teljesítmény felett kötelező a terhelési görbe mérésére és tárolására alkalmas fogyasztásmérő felszerelése. A tárolós fogyasztásmérőnek távleolvashatónak kell lennie. Amennyiben a fogyasztó nem rendelkezik a feljogosításkor ilyen mérőeszközzel, úgy a mérőberendezés és felszerelés költségeit köteles viselni, valamint köteles biztosítani a távleolvasáshoz szükséges közvetlen, vagy automata beválasztású, analóg telefonvonalat is." Az ezt megelőzően hatályos Elosztói Üzletszabályzatban ilyen jellegű korlátozás közvetlenül nem szerepelt. A vizsgáló által 2006. május 17-én tartott meghallgatáson azonban az ELMÜ jelenlévő képviselői (vezető jogtanácsos, jogtanácsos, Méréstechnikai és Mérőellenőrzési Osztály vezetője, Adatelemzési Osztály vezetője) úgy nyilatkoztak, hogy "gyakorlatilag a piacnyitás óta" írták elő kötelezően az analóg fővonal vagy automata beválasztású mellékvonal útján történő távleolvasást.

  • 11.

    Az ELMÜ-nek 171 távleolvasó fogyasztásmérővel rendelkező feljogosított fogyasztóval van hatályos hálózathasználati szerződése. Ezekhez 605 mérési pont tartozik, melyek közül 67 (11 százalék) a GSM kapcsolat.

  • 12.

    Az ELMÜ a jelen versenyfelügyeleti eljárás megindítására alapot adó, a Tpvt. 43/H. §-a szerinti bejelentés alapján indult eljárásban (B-238/2006.) 2006. március 28-án kelt beadványában jelezte, hogy a MEH-nél folyamatban van Elosztói Üzletszabályzatának módosítása, mely szerint a hatályos 9.3. pont kiegészülne az alábbiakkal: "Amennyiben az indokolt az ELMÜ GSM rendszerű adatátviteli kapcsolat kiépítéséhez is hozzájárul."

  • 13.

    A MEH egy feljogosított fogyasztó panasza alapján 2006. június 22-én kelt ES-533/4/2006. számú határozatában kötelezte az ELMÜ-t, hogy Elosztói Üzletszabályzatának 9.3. pontjában szabályozza, hogy
    a) a távleolvasást lehetővé tevő adatátviteli kapcsolat milyen esetekben és milyen feltételek megvalósulása esetén biztosítható közvetlen vagy automata beválasztású analóg telefonvonallal, illetve GSM rendszerű adatátvitellel, illetve
    b) meglévő GSM telefonvonal esetén új vezetékes analóg vonal kiépítésére és/vagy üzemeltetésére milyen esetekben van szükség.

  • 14.

    Az ELMÜ 2006. július 20-i keltezésű, a MEH-hez jóváhagyásra beterjesztett - de még nem jóváhagyott - új Elosztói Üzletszabályzatának 10.1.1.6. pontja a távleolvasásra vonatkozóan az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
    - "A fogyasztó a távleolvasáshoz közvetlen vagy automata beválasztású, analóg telefonvonalat köteles biztosítani, illetve bizonyos feltételekkel az ELMÜ GSM rendszerű adatátviteli kapcsolat kiépítéséhez is hozzájárul."
    - "GSM adatátviteli út kiépítése esetén az ELMŰ Nyrt. minimum -84 dBm jelszintű GSM csatlakozópont biztosítását kéri. A jelszint nagyságát ellenőrző mérést a GSM szolgáltató által jóváhagyott mérőeszközökkel kell elvégezni és megfelelően dokumentálni."

A feljogosított fogyasztók nyilatkozatai

  • 15.

    A Gazdasági Versenyhivatal 35, az ELMÜ-vel hálózati szerződéses kapcsolatban álló feljogosított fogyasztót keresett meg a villamosenergia-fogyasztás távleolvasás útján történő mérésével kapcsolatos kérdésekkel.

  • 16.

    A kapott válaszok az alábbiak szerint összegezhetőek:
    a) Az ELMÜ-vel folytatott tárgyalással kapcsolatosan a fogyasztók 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem érzékelt problémákat, 23 százalékuk negatívan nyilatkozott a szerződéskötési folyamatról.
    b) A megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ELMÜ elzárkózott a GSM rendszer alkalmazásától. Ezen fogyasztók egy része az ELMÜ munkatársai által írt iratokat (döntően e-maileket) csatolt, amelyekben az ELMÜ egyáltalán nem indokolta, vagy a hatályos jogszabályokra való általános (konkrét jogszabályhely megjelölése nélküli) hivatkozással indokolta, hogy miért nem tekint el a PSTN rendszer kiépítésének kötelezettségétől.
    c) A megkérdezett feljogosított fogyasztók közül 11-en nyilatkoztak úgy, hogy van különbség a PSTN és a GSM rendszer útján történő távleolvasás között, 8 fogyasztó szerint egyáltalán nem érzékelhető különbség a két rendszer között. A válaszadók közül négyen voltak azon a véleményen, hogy a távleolvasás útján történő mérés GSM rendszer révén pontosabb, 9 fogyasztó szerint a PSTN rendszer a megbízhatóbb, 8 fogyasztó szerint egyformán megbízható mind a két rendszer. A mérés minőségével kapcsolatban a válaszadó fogyasztók közül hárman a GSM rendszert, öten a PSTN rendszert tartották jobbnak, öt fogyasztó szerint nem észlehető különbség a két rendszer között ebből a szempontból. A mérés költségessége alapján a válaszadó fogyasztók közül öten a GSM rendszert, ketten az automata beválasztású mellékvonalat, egy fogyasztó az analóg fővonalat tartotta kedvezőbbnek, öt fogyasztó szerint nincs számottevő különbség ebben a tekintetben a két rendszer között.

A hálózati engedélyesek nyilatkozatai

  • 17.

    Az ELMÜ mellett további öt hálózati engedélyes tevékenykedik Magyarország területén a MEH által kijelölt földrajzi körzetekben, az ELMÜ-höz hasonlóan szintén kizárólagosan. Ezek a vállalkozások a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére az alábbiak szerint nyilatkoztak.
    a) Az E.ON-csoporthoz tartozó három vállalkozás (Dédász, Titász, Édász) nem alkalmaz semmilyen előírást a távleolvasás módjára vonatkozóan, alkalmazkodik a fogyasztónál meglévő körülményekhez. A Dédász és a Titász úgy nyilatkozott, hogy nincs érdemi minőségi különbség a PSTN és a GSM között, egy-egy szempontból (átvitel sebessége, illetve hibaelhárítás gyorsasága) azonban a GSM-et előnyösebbnek minősítették.
    b) A Démász álláspontja szerint a PSTN rendszer biztonságosabb, ezért alapvetően annak biztosítását kéri a feljogosított fogyasztótól, amennyiben azonban ez nem lehetséges, GSM rendszert alkalmaznak. Ténylegesen a két rendszer megoszlása közel esik az 50-50 százalékhoz.
    c) Az ELMÜ-vel azonos vállalkozás-csoportba (RWE-csoport) tartozó Émász Elosztói Üzletszabályzata ugyanazt a kikötést tartalmazza, mint az ELMÜ-é. Kifejtette, hogy a mérés a PSTN rendszeren keresztül pontosabban biztosítható és az adatátvitel relatív sebessége is nagyobb.

III.

Az ELMÜ álláspontja az eljárás vizsgálati szakaszában

  • 18.

    Az ELMÜ hivatkozott arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által megkeresett 35 ügyfelének csak csekély hányada (7 fogyasztó) jelezte, hogy valamilyen problémája volt a távleolvasóhoz szükséges infrastruktúra kiépítése során. Ennek alapján - álláspontja szerint - nem lehet piaci hatásokról beszélni, a felmerült problémákat egyesével kell megvizsgálni, hogy miért merült fel az adott fogyasztó oldaláról probléma, és azt az ELMÜ hogyan oldotta meg.

  • 19.

    Hivatkozott továbbá arra, hogy a megkérdezett fogyasztók többsége úgy nyilatkozott, hogy a távleolvasáshoz szükséges PSTN vonal biztosítása vagy egyáltalán nem járt költséggel, vagy elenyésző összegű egyszeri költséget jelentett, ezért az nem minősülhetett hátrányos feltételnek, továbbá - álláspontja szerint - az ELMÜ nem is kényszerítette ki ezt a feltételt. Továbbá - álláspontja szerint - a távleolvasáshoz szükséges kommunikációs eszközök alkalmazásának előírása nem minősül természeténél fogva vagy a szokásos szerződési gyakorlatra tekintettel a szerződés tárgyához nem tartozónak, hiszen a többi hálózati engedélyes is PSTN vagy GSM eszközöket használ távleolvasáshoz.

  • 20.

    Végül az ELMÜ hivatkozott arra, hogy alapvető szempontnak tekinti a műszaki megbízhatóságot. Miután pedig a közüzemi rendszerben korábban számottevően több hibát tapasztalt a GSM útján történő távleolvasás során, ezért a PSTN vonalat tekintette az adatok hiánytalan, pontos és gyors leolvasása érdekében kívánatosnak. Ennek ellenére, ha a feljogosított fogyasztókkal való tárgyalások alapján műszakilag megoldhatónak bizonyult a GSM-en keresztül történő távleolvasás, akkor minden feltétel nélkül megállapodott annak alkalmazásában.

IV.

A Versenytanács előzetes álláspontja

Az eljárás megindításának indokoltsága

  • 21.

    A Tpvt. hatálya kiterjed a vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartásra, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik. Ez utóbbi kivételre tekintettel az olyan, külön törvénnyel szabályozott területeken (mint a villamosenergia-ipar) mindig vizsgálandó, hogy a versenyfelügyeleti eljárás tárgyát képező magatartásra kiterjed-e a Tpvt. hatálya.

  • 22.

    Az adott esetben a VET és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok sem tartalmaznak előírásokat a távleolvasás módjára nézve. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartásra a Tpvt. hatálya kiterjed.

  • 23.

    Nem osztotta a Versenytanács az ELMÜ azon álláspontját sem, hogy a csekély számú ügyféli panasz alapján nem lehet piaci hatásról beszélni (lásd 18. pont). A Versenytanács álláspontja szerint ugyanis egyrészt a csekély számú panaszból automatikusan nem következik a piaci hatás hiánya, másrészt (és adott esetben ez a lényeges) a jelen eljárás tárgya nem az egyedi panaszok vizsgálata, hanem az ELMÜ Elosztói Üzletszabályzatának azon rendelkezése (illetve 2003. január 1-je és 2004. augusztus 31-e közötti gyakorlata), mely szerint kizárólag a PSTN-t fogadta el a távleolvasáshoz.

  • 24.

    Utal a Versenytanács arra is, hogy a vélelmezhető csekély piaci hatás sem zárja ki önmagában egy magatartást a Tpvt. hatálya alól. A csekély piaci hatás ugyanis nem azonosítható a piaci magatartás hiányával. Más kérdés, hogy abban az esetben, ha egy másik jogszabály (adott esetben: a VET) alapján a szakhatóság is eljárhat (lásd 13. pont), akkor a közérdek nem feltétlenül indokolja a Gazdasági Versenyhivatal fellépését. A szakhatóság ugyanis (a szakmai szabályozásra is tekintettel az ex-ante és ex-post szabályozási eszközök összehangolt alkalmazásával) általában hatékonyabb fellépésre képes.

A gazdasági erőfölény

  • 25.

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint a gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

  • 26.

    A villamosenergiának nincs a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti helyettesítő áruja, továbbá az ELMÜ (mint bármely más hálózati engedélyes) az engedélye szerinti földrajzi területen - mint a Tpvt. 14. § (3) bekezdés szerinti érintett földrajzi piacon - kizárólagosan rendelkezik a villamosenergia szállítására alkalmas hálózattal.

  • 27.

    Jóllehet az ELMÜ területén lévő - a vizsgált magatartással érintett - feljogosított fogyasztók nem csak az ELMÜ-től, hanem bármely villamosenergia-kereskedőtől beszerezhetik a villamosenergiát, az annak vételezéséhez nélkülözhetetlen hálózatot azonban kizárólag az ELMÜ képes rendelkezésükre bocsátani.

  • 28.

    Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint az ELMÜ a villamosenergia hálózat használata (mint érintett áru) tekintetében a Tpvt. 22. § alapján - versenytárs hiányában - gazdasági erőfölényben van.

  • 29.

    A villamosenergia-fogyasztás távleolvasás útján történő mérése a feljogosított fogyasztók jogszabályban meghatározott köre (lásd 7. pont) számára a hálózat használathoz elengedhetetlen. Ezért az ELMÜ 28) pont szerinti erőfölénye az azzal kapcsolatos piaci magatartásra is kiterjed.

A visszaélés

  • 30.

    A Tpvt. 21. § f) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

  • 31.

    A vizsgálat során feltárt tények alapján minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az ELMÜ 2004. augusztus 31-től hatályos Elosztói Üzletszabályzata által kizárólagosan előírt (illetve nyilatkozata szerint 2004. augusztus 31-e előtt megkövetelt) PSTN-távleolvasás mellett a GSM-távleolvasás is lehetséges lett volna. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a PSTN-leolvasás nem minősül olyannak, amely természeténél fogva hozzátartozik a hálózat használati szerződéshez.

  • 32.

    Az is egyértelműen megállapítást nyert, hogy (az ELMÜ-vel azonos vállalkozás-csoportba tartozó Émászon kívül) a többi hálózati engedélyes nem teszi a hálózat használati szerződés feltételévé a PSTN-távleolvasást, vagyis az ELMÜ magatartása szokásos szerződéses gyakorlatnak sem minősíthető.

  • 33.

    Az előzőekre is tekintettel a Versenytanács értelemszerűen figyelmen kívül hagyta az ELMÜ azon hivatkozását, mely szerint "a távleolvasáshoz szükséges kommunikációs eszközök alkalmazásának előírása nem minősül természeténél fogva vagy a szokásos szerződési gyakorlatra tekintettel a szerződés tárgyához nem tartozónak, hiszen a többi hálózati engedélyes is PSTN vagy GSM eszközöket használ távleolvasáshoz" (lásd 19. pont). Az ELMÜ fenti megállapítása ugyan helytálló, a vizsgált magatartás azonban nem általában a távleolvasás megkövetelése (az ugyanis jogszabályi előírás), hanem a PSTN-távleolvasás kizárólagos előírása.

  • 34.

    A Versenytanács értékelte azt a körülményt is, hogy az ELMÜ a mérési pontok 11 százalékában az Elosztói Üzletszabályzatában foglaltaktól eltérve hozzájárult a GSM-távleolvasáshoz. Ezt azonban csak a 2004. augusztus 31-ig terjedő időszakra nézve tekintette a jogsértést kizáró körülménynek. A PSTN-leolvasás kizárólagosságának az Elosztói Üzletszabályzatban történt rögzítése ugyanis a Versenytanács előzetes álláspontja szerint önmagában beleütközik a Tpvt. 21. § f) pontjába.

  • 35.

    A Tpvt. 21. § a) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

  • 36.

    A vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, hogy az ELMÜ-nek a PSTN-távleolvasás kizárólagos előírásából kimutatható előnye származott volna.

  • 37.

    A Versenytanács a vizsgáló által beszerzett nyilatkozatok alapján azt sem látta megállapíthatónak, hogy a PSTN-távleolvasás a fogyasztók számára általánosan kedvezőtlenebb lenne a GSM-leolvasásnál. Az viszont megállapítható volt, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a GSM-távleolvasáshoz képest költségtöbbletet jelent, illetve időveszteséggel jár (ami a szabadpiacra való későbbi kilépés miatt szintén okozhat többletköltségeket), ha a feljogosított fogyasztót a PSTN-távleolvasás alkalmazására kényszeríti az ELMÜ.

  • 38.

    A kikényszerítést - mint a jogsértés elengedhetetlen tényállási elemét - azonban a Versenytanács előzetes álláspontja szerint csak az Elosztói Üzletszabályzat 2004. augusztus 31-i hatálybalépésétől látta bizonyítottnak, azt követően viszont a PSTN-távleolvasás kizárólagosságának a Hálózati Üzletszabályzatban történt rögzítése sérti a Tpvt. 21. § a) pontját is.

V.

Az ELMÜ nyilatkozata az előzetes álláspontra

  • 39.

    Az ELMÜ kifejtette, hogy a Versenytanácsnak a Tpvt. 21. § a) és d) pontjának megsértésére vonatkozó előzetes álláspontja nem megalapozott, mert
    - egyrészt nem zárta ki a GSM-leolvasás lehetőségét, sőt, azt kifejezetten biztosította azokban az esetekben, amikor a másik megoldás aránytalan többletköltséget okozott volna;
    - másrészt a PSTN-távleolvasás preferálása üzletileg és műszakilag indokolt volt.

  • 40.

    Az előzőekre tekintettel az ELMÜ elsődlegesen kérte annak megállapítását, hogy a vizsgálat tárgyát képező magatartása nem ütközik a Tpvt. rendelkezéseibe.

  • 41.

    Másodlagosan az ELMÜ kérte az eljárásnak a Tpvt. 75. § (1) bekezdése szerinti megszüntetését. Ennek érdekében kötelezettséget vállalt arra, hogy új Elosztói Üzletszabályzata 10.1.1.6. pontjának (lásd 14. pont) MEH által történő elfogadásáig az abban foglaltak szerint jár el.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 42.

    A Tpvt. 75. § (1) bekezdése szerint, ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza e törvény, illetve az EK-Szerződés 81-82. cikkének rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel - az eljárás egyidejű megszüntetésével - kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. A végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §).

  • 43.

    A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az ELMÜ a 41) pont szerinti kötelezettség vállalásával magatartását összhangba hozza a Tpvt. rendelkezéseivel. A MEH elé jóváhagyásra terjesztett új Elosztói Üzletszabályzat 10.1.1.6. pontja ugyanis lehetőséget biztosít a GSM-távleolvasás alkalmazására, az alkalmazási feltételeinek egyidejű rögzítése mellett, így nem ütközik a Tpvt. 21. §-ának (a Versenytanács előzetes álláspontja szerinti) rendelkezéseibe. Az esetlegesen jogsértő magatartás gyakorlatilag azonnali megszűnése következtében a Tpvt. 75. § (1) bekezdése alkalmazásának másik feltétele ("a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható") is teljesül.

  • 44.

    Mindezek alapján a Versenytanács alkalmazhatónak ítélte a Tpvt. 75. § (1) bekezdését, és ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

VII.

Jogorvoslat

  • 45.

    A Tpvt. 82. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács végzése ellen jogorvoslati kérelmet az ügyfél mellett az terjeszthet elő, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz.

  • 46.

    A jelen eljárásban a Tpvt. 52. § alapján ("ügyfél az akivel hivatalból indult meg az eljárás") kizárólag az ELMÜ minősül ügyfélnek. Miután pedig a végzés az ELMÜ-n kívül másra nézve nem tartalmaz rendelkezést, és az ELMÜ a végzés tárgyaláson történt kihirdetését követően a jogorvoslatról lemondott - a végzés jogerős.

Budapest, 2006. október 26.