Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Törvényszék
3. Kpk. 46. 271/2011/2.

Végzés

A Fővárosi Törvényszék a [...] ügyvéd által képviselt [...] kérelmezőnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) kérelmezett ellen közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásában kérelmező kérelmét elutasítja .

Kötelezi a bíróság kérelmezőt, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására utólag fizessen meg 7.500,-Ft (azaz Hétezer-ötszáz forint) nemperes eljárási illetéket.

E végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodája (a továbbiakban GVHFI) a 2011. január 26-án kelt Vj/005-001/2011. számú végzésében 2011. február 18-i határnappal az abban felsorolt adatok és dokumentumok, illetve írásbeli válaszok szolgáltatására hívta fel kérelmezőt. A Vj/005-001/2011. számú végzés rendelkező részének 23. pontjában a GVHFI kérte, hogy kérelmező minden egyes fogyasztói csoport esetében ismertesse a már elnyert vásárlói jogokat (tárgya, értéke) az ott megadott tartalmú és formátumú táblázat kitöltésével és közjegyzői okirat csatolásával. A tértivevény tanúsága szerint kérelmező a Vj/005-001/2011. számú adatkérő végzést 2011. február 3 -án vette át.

Kérelmező a 2011. február 23-án kelt, a GVHFI-hoz 2011. február 15-én beérkezett Vj/005-002/2011. számon nyilvántartott levelében kérte az adatszolgáltatási határidő 2011. március 2-ig történő meghosszabbítását.

A GVHFI a 2011. február 28-án kelt, Vj/005-003/2011. számú végzésével az adatszolgáltatás határidejét 2011. február 18-ról 2011. március 2. napjára módosította.

Kérelmező a 2011. március 8-án kelt, a GVHFI-hoz 2011. március 11-én beérkezett Vj/005-004/2011. számon nyilvántartott levelében kérte az adatszolgáltatási határidő nyolc nappal történő meghosszabbítását. Ennek indokaként előadta, hogy a cég létszáma, működési rendje nem teszi lehetővé nagyfokú adminisztrációs terheinek határidőben történő teljesítését. Előadta továbbá, hogy az "[...]" (?) működése során ez egy átmeneti időszak, és a vállalkozás mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a lehető legrövidebbre mérsékelje.

Kérelmező ezt követően a 2011. március 21-én kelt, a GVHFI-hoz 2011. március 28-án beérkezett Vj/005-005/2011. számú iratban küldte meg a Vj/005-001/2011. számú végzésben kért adatokat. Kérelmező az adatszolgáltatásban jelezte, hogy a Vj/005-001/2011. számú végzés rendelkező részének 23. pontjában szereplő, az egyes fogyasztói csoportok esetében a már elnyert vásárlói jogokkal kapcsolatos adatok benyújtására vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a következő levélben fog eleget tenni.

A GVHFI a 2011. június 30-án kelt, Vj/005-021/2011. számú végzésével 2011. július 11-i határnappal a tényállás tisztázásához szükséges további adatok és dokumentumok, illetve írásbeli válaszok szolgáltatására hívta fel kérelmezőt az alábbiakkal kapcsolatban:

  • nyilatkozattétel arról, hogy a már megnevezetteken túl szervezett-e további csoportokat;

  • az általa szervezett fogyasztói csoportok adatai a 2011. február 28. és az adatszolgáltatás napja közötti időszakra, megadva a fogyasztói csoport jelölését, működésének kezdetét, tagjainak számát,

  • a közös alap összegét, a havidíjak, regisztrációs díjak és egyéb költségek összegét, a befizetések számát és összegét;

  • nyilatkozattétel a sorsolással és az előtörlesztéssel elnyert vásárlói jogok számáról;

  • minden egyes fogyasztói csoport esetében nyilatkozattétel a 2011. február 28. és 2011. június 30. közötti időszakra vonatkozóan a belépő (szerződést kötő), az elálló, illetve a felmondó tagok számáról;

  • az előtörlesztés vállalás tartalma.

A GVHFI a Vj/005-021/2011. számú végzéssel ismételten felhívta kérelmezőt a Vj/005-001/2011. számú végzés rendelkező részének 23. pontjában foglalt adatok szolgáltatására (minden egyes fogyasztói csoport esetére a már elnyert vásárlói jogokkal kapcsolatos adatok (tárgya, értéke) megadása, az ott szereplő táblázat kitöltésével és közjegyzői okirat csatolásával), tekintettel arra, hogy kérelmező Vj/005-005/2011. számon nyilvántartott beadványa, az erre vonatkozó adatszolgáltatást nem tartalmazta, illetve ezt tartalmazó kiegészítő beadvány sem került benyújtásra.

A tértivevény tanúsága szerint kérelmező a Vj/005-021/2011. számú végzést 2011. július 4-én vette át.

Kérelmező a Vj/005-021/2011. számú végzésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tett eleget, illetve az adatszolgáltatási határidő meghosszabbítására vonatkozó írásbeli kérelmet sem terjesztett elő.

A GVHFI a 2011. július 7-én kelt, Vj/005-025/2011. számú végzésével 2011. július 14-i határnappal a kérelmező 2011. március 21-én kelt, Vj/005-005/2011. számon nyilvántartott adatszolgáltatásában megadott információk pontosításra szólította fel kérelmezőt az egyes fogyasztói csoportok futamidejére, a megadott taglétszámra és a belépők megadott számára vonatkozóan.

Kérelmező a Vj/005-025/2011. számú végzésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tett eleget, illetve az adatszolgáltatási határidő meghosszabbítására vonatkozó írásbeli kérelmet sem terjesztett elő.

Ezt követően a GVHFI a 2011. aug. 2-án kelt, Vj/005-042/2011. sz. végzésével 200.000.-Ft eljárási bírságot szabott ki kérelmezővel szemben.

A végzés indokolása szerint kérelmező fenti magatartása az eljárás elhúzódását eredményezte, kérelmező indokolatlanul nem teljesítette megfelelő módon és időben a felhívásokban foglaltakat.

A végzés ellen kérelmező fellebbezést terjesztett elő, amelynek eredményeképpen kérelmezett a Vj/ 005-055/2011. sz. végzésével az elsőfokú végzést - annak helyes indokai alapján - helyben hagyta.

A végzés ellen kérelmező bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, amelyet [...] ügyvéd terjesztett elő a bíróságnál, amelyben arra hivatkozott, hogy hajlandó a szóban forgó hiánypótlási, illetve adatkérő felhívásoknak eleget tenni, ugyanakkor a BRFK V. kerületi Rendőrkapitánysága kérelmező valamennyi iratát és informatikai eszközét 2011. május-június hónapban lefoglalta, ugyan az informatikai eszközöket a társaság már visszakapta, de az iratok, nyilvántartások, levelezések még mindig a rendőrség birtokában vannak, így kérelmező nem tud eleget tenni a kötelezéseknek. A kérelmező nevében eljáró jogi képviselő meghatalmazást nem csatolt, korábbi meghatalmazásra nem hivatkozott.

Kérelmezett a kérelem elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a végzések megalapozottak és jogszerűek. Hivatkozott kérelmezett arra, hogy a jogorvoslati kérelmet benyújtó ügyvéd meghatalmazással nem rendelkezik, illetve a kérelem egyéb vonatkozásában sem megalapozott.

A kérelem nem alapos .

A 2005. évi XVII. tv. 4. §-a szerint a közigazgatási nemperes eljárásokra a Pp. XX. fejezetének szabályai, az ezen, valamint külön törvényben foglalt, továbbá a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel irányadóak.

A Pp. XX. fejezetén belül a 330. § (1) bekezdése szerint a keresetlevélnek (értelemszerűen a kérelemnek) a 121. §-ban meghatározottakon túl - ide nem értve a 121. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat - tartalmaznia kell

  • a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát,

  • a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint

  • ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást.

A Pp. 124. § (2) bekezdés a) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását.

A Pp. 72. §-a alapján a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja.

A meghatalmazást a fentiek alapján - értelemszerűen - a nemperes eljárásban is megfelelő módon igazolni kell.

A kérelmező képviseletében eljáró jogi képviselő meghatalmazást nem csatolt, illetve nem hivatkozott arra, hogy a korábbi közigazgatási eljárásban csatolt volna a bíróság előtti képviseletre is jogosító felhatalmazást, így a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.

A kérelem érdemben sem alapos az alábbiak szerint:

A Tpvt 61. § (l)-e alapján az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.

A Tpvt. 61. § (3)-e szerint az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. Eljárási bírságot kiszabó végzését a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.

Helytállóan hivatkozott kérelmezett arra, hogy kérelmező az állításait semmilyen módon nem bizonyította.

A GVHFI felhívásait megvizsgálva megállapítható volt, hogy a kért adatok egy része olyan adat volt, amely nem igényli iratok birtoklását, illetve az első adatkérés Vj/005-001/2011. sz. végzés tekintetében még semmiféle tényleges objektív akadályoztatás nem merülhetett fel a felhívás teljesítése útjában.

Kérelmező már az első adatszolgáltatási kötelezettségének is csak késedelmesen és hiányosan tett eleget, amely hiányt kérelmező az ismételt adatkérésig eltelt közel négy hónap alatt és azt követően sem teljesítette. Az iratok lefoglalását megelőzően is két hónap állt kérelmező rendelkezésére, hogy a hiányzó adatokat pótolja.

Kérelmezettnek, amennyiben kérelmező tudomására hozta volna az akadályoztatás tényleges okát, lehetősége lett volna belföldi jogsegély keretében a rendőrségtől a megfelelő információkat hordozó adatokat bekérni.

Természetesen nem fogadható el automatikusan a felhívás teljesítésének elmaradása körében a megnövekedett munka- és adminisztrációs teherre történő hivatkozás, miután egy gazdasági társaságnak úgy kell kialakítania és megszerveznie a tevékenységét, hogy adott esetben a hatóság felhívásainak a megszabott határidőben eleget tudjon tenni.

Különösen nem fogadható el a kimentés, ha az egy, az eljárásban egyáltalán nem szereplő társaság [...] nehézségeire hivatkozik.

Helytállóan hivatkozott kérelmezett arra is, hogy az 1998. évi XIX. tv. 153. § (3) bekezdése alapján a lefoglalt irat birtokosa kérheti, hogy a nyomozóhatóság adjon ki részére hiteles másolatot a lefoglalt iratról, ha az az eljárás érdekét nem veszélyezteti.

Kérelmező semmilyen módon nem igazolta azt, hogy ezen jogszabályi lehetőséggel élni próbált, és hogy ennek eredménytelensége hiúsította volna meg esetleg a felhívások teljesítését.

Kérelmező a jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg, hogy a sérelmezett végzések milyen jogszabályt sértettek meg.

Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy kérelmezett a tényállást a megfelelő módon és a szükséges mértékben feltárta, majd annak alapján okszerű következtetések révén megalapozott és jogszerű döntést hozott.

Az illetékre vonatkozó rendelkezés az 1990. évi XCIII. tv. 43. § (7) bekezdésén alapul.

A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a 2005. évi XVII. tv. 3. §-a zárja ki.

Budapest, 2012. február hó 03. napján.

dr. Mohay György
s.k. bíró