Vj-84/1997/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Kovács Károly ügyvezető által képviselt KOVÁCS TÜZÉP Kft. (3388 Poroszló, Alkotmány út 91.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

Az egyéni cégből 1996. december 31-én kft-vé alakult eljárás alá vont vállalkozás Heves megyében négy tüzép teleppel (Poroszló, Heves, Tiszanána, Abádszalók) rendelkezik. 1996. májusától a hevesi "Szuperinfo" hirdetési újságban többek között román és hejőcsabai cement eladását hirdette "már 1.120.- Ft-tól". Ugyanezen számban a Szatmári és Társa Jászberényi Kft. bélapátfalvi cementet 1.150.- Ft/mázsa akciós áron hirdette.

Az akció július első hetének végéig tartott, ténylegesen román cementet nem árult az eljárás alá vont vállalkozás, a magyar, Bélapátfalváról beszerzett 350/200 típusú cementet 1.130.- Ft/mázsa áron adta, amely ár nem tartalmazott szállítást. Ugyanebben az időben az abádszalóki, illetőleg tiszanánai és poroszlói telepen ugyanezt a terméket 1.150.- - 1.290.- Ft/mázsa áron kínálta.
A cementet a vállalkozás tulajdonában álló LIAZ 20 tonnás tehergépkocsival szállította. A Bélapátfalvi Cement- és Mészipari Rt. az adott típusú cement mázsáját 1.042,50 Ft-ért értékesítette számára, az egy mázsára eső szállítási költség - saját tehergépkocsival - 63,38 Ft. Ezeknek az értékesítéshez közvetlenül kapcsolódó, azzal szükségszerűen együttjáró (változó) költségeknek az összege 1.105,88 Ft/mázsa, így a fenti eladási ár esetén 24.- Ft/mázsa marad az esetleges további változó és az állandó költségek fedezetére.
Az akciót azért nem folytatta, mert július közepétől idegen szállítóval szállíttatott, ennek díja meghaladta a saját eszközzel való fuvarozás költségét.

Heves város közelében rajta kívül két tüzép telep van. A cement forgalmából 1996. évben a Zalka Kft. 55 %-ban, a Heves-Sped 6 %-ban részesedett, a fennmaradó 39 %-os forgalmat bonyolította eljárás alá vont vállalkozás.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert felmerült, hogy az eljárás alá vont vállalkozás túlzottan alacsony ár alkalmazásával a versenytársakat kívánja az adott piacról kiszorítani, így tevékenysége sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. § h) pontját.

A vizsgálat a rendelkezésre álló adatokból arra a következtetésre jutott, hogy az ár fedezi a változó és állandó költségeket, így az ár nem tekinthető tisztességtelennek. Ezért az eljárás megszüntetését indítványozta.
Eljárás alá vont vállalkozás ugyancsak az eljárás megszüntetését kérte.

Előadta, hogy az akció a hevesi telep forgalomnövekedését célozta meg, mert a korábbi forgalmi adataiból arra következtetett, hogy a Cementművel kötött és meghatározott mennyiségre vonatkozó szerződését ezen az áron és telephelyen teljesíteni nem tudja. Az akciós ár fedezetet nyújtott a költségre, amelyet döntően a szállítás tesz ki. A készletezési költség ugyan három napig terheli az árut, tárolással azonban nem számol, mert saját épületben helyezi el. Minthogy a Cementművel kötött szerződése szerint 10 napos a fizetési határidő, a cementet pedig 3 - 6 nap alatt eladja, kamatnyereséget tud elszámolni.

III.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így a h) pont szerint a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására, vagy a piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árak alkalmazását.
Azt a magatartást, amely a vállalkozó részéről azt célozza, hogy a magasabb profit elérése érdekében kiszorítsa a versenytársat a piacról, a jogszabály akkor tiltja csak, ha ehhez a vállalkozás tisztességtelen eszközöket alkalmaz. Nem kívánja visszafogni, korlátozni a verseny egészséges árcsökkentő hatásait (Tpvt. 21.-22. §-hoz fűzött indokolás).

Így tehát e jogszabályhely megsértésének együttes feltételei akkor valósulnak meg, ha az erőfölényes helyzetben lévő vállalkozás a versenytárs kiszorításának célzatával, a versenytársnál nagyobb hatékonyság hiányában túlzottan alacsony árat alkalmaz. E feltételek vizsgálata során a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy ezen együttes feltételek nem állnak fenn.
Versenyjogi szempontból az ár indokolatlanul alacsonynak, illetve az árcsökkentés túlzottnak akkor tekinthető, ha az ésszerű gazdasági megfontolásokkal nem támasztható alá.
A változó költséget tartósan nem fedező ár gazdasági ésszerűsége mindenképpen megkérdőjelezhető, és ha arra alkalmazója részéről elfogadható magyarázat nincs, akkor valószínűsíthető piackiszorító szándéka (Vj-85/1993., Vj-167/1992.). Ilyen esetben a vállalkozó nyilvánvalóan arra számít, hogy versenytársa kiszorítása után áremelést hajt végre.
A jelen esetben nem volt vitás, hogy a változó költség az eladási ár alatt van, nem vélelmezhető tehát automatikusan a túlzottan alacsony ár.

Elvileg túlzottan alacsony lehet az ár akkor is, ha a változó költség felett, de a változó és állandó költség összege alatt helyezkedik el. A vizsgálat nem számszerűsítette a cementet terhelő állandó költségek összegét, és ettől a Versenytanács is eltekinthetett, mert a vizsgálat által feltárt körülmények nem adnak alapot annak megállapítására, hogy az akció a versenytársak kiszorítására irányult; ezt támasztja alá, hogy alig több mint két hónapig tartott, csupán egyfajta terméket érintett, és az árban a házhozszállítás nem szerepelt.

Ezért a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette, amelyről a 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott.

A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. augusztus 29.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika