Vj-73/1998/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Réczicza István ügyvéd (1065 Budapest, Nagymező u. 44.) által képviselt
- Shell Petroleum Company Limited I. rendű;
- Shell Oil Company II. rendű; valamint
- Exxon Chemical Company III. rendű
kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmezők a kenőanyag és adalékanyag termelő és értékesítő tevékenységük egyesítése céljából közös vállalatot hozzanak létre.

E határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérhetik.

Indoklás

1.) A Shell és az Exxon Vállalatcsoport. az egész világra kiterjedő tevékenységet folytató multinacionális társaság, amely az olaj- és gázfeltárásokban, a szénbányászatban, az energiahordozók termelésében és a vegyipari termékek előállításában és értékesítésében érdekelt. A vállalatcsoportok tagjai közül a Shell Petroleum Company Limited (SPCO), Shell Oil Company (SOC) és az Exxon Chemical Company (ECCO) 1998. május 15-én megállapodást írtak alá kenőanyag és adalékanyag gyártó és forgalmazó közös vállalkozás létrehozásáról, amelyhez a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23.§ (1) bekezdés c.) pontja, illetve 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték.

2.) A közös vállalkozás keretében több, önálló jogi személyiséggel rendelkező társaság létrehozására kerül sor, amelyek részvényei, illetve tagsági jogai, valamint szavazati jogai 50 % - 50 % arányban illetik meg egyrészről az SPCO-t és a SOC-t, másrészről az ECCO-t. A közös vállalkozás társaságai és irányító vállalkozása vezető testületeiben is a fenti arányban képviselik az alapítókat, a vezető testületek alapvető döntéseiket pedig csak egyhangúlag hozhatják meg.

3.) A Shell csoporthoz tartozó vállalkozások közül a Shell Gaz Hungary Rt. és a Shell Hungary Kereskedelmi Rt., míg az Exxon csoportból az ESSO Hungária Kereskedelmi Kft. magyarországi bejegyzésű.

4.) A Shell és az Exxon csoport részint közvetlenül részint az említett magyarországi leányvállalatain keresztül szállít termékeket Magyarországra. A magyarországi leányvállalatok 1997. évi nettó árbevétele, valamint a külföldön honos vállalkozásoknak a Magyar Köztársaság területén elért 1997. évi nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - együttesen meghaladta a 10 milliárd forintot.

5.) A kenő és adalékanyagok forgalmazása teljesen szabad, bel- és külföldi termelő és/vagy kereskedő termékével bármikor piacra léphet, kereskedelmi korlátok nincsenek. Magyarországon teljes vertikumú kenő- és adalékanyag gyártás nincs, a legjelentősebb előállító MOL Rt. is import alapanyagot használ fel az általa értékesített termékek előállításához.

6.) A kenő- és adalékanyagok végső felhasználók részére történő magyarországi értékesítéséből a Shell Hungary Kereskedelmi Rt. 13 százalékkal, az ESSO Hungária Kereskedelmi Kft. 2 százalékkal részesedik. A piac meghatározó szereplője - mintegy 75 százalékos részesedéssel - a MOL Rt., amely az általa előállított kenő és adalékanyagokhoz 15-20 százalékban a Shell és az Exxon csoporthoz tartozó külföldön honos vállalkozásoktól szerez be alapanyagot.

A magyarországi üzemanyagpiacon jelenlévő további nemzetközi vállalkozási csoportok (TOTAL, AGIP, ARAL, ÖMV, BP) magyarországi leányvállalatai szintén forgalmaznak kenő- és adalékanyagokat végfelhasználók részére (egyenkénti piaci részesedésük 1-3 százalék közötti), és e vállalkozáscsoportok a MOL Rt. részére is értékesítenek alapanyagot.

7.) A Tpvt. 71. §-a szerint elkészített jelentésében a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódáshoz az engedély megadását indítványozta.

8.) A kérelmezők az általuk a jövőben irányított közös vállalatban korábban végzett azonos tevékenységüket (a kenő- és adalékanyag gyártást és forgalmazást) egyesítik, ami a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

9.) A kérelmezők és az általuk létrehozott vállalkozás is külföldön honos. Azonban mindkét vállalkozáscsoport (a Shell és az Exxon), amelyhez a kérelmezők tartoznak rendelkezik magyarországi leányvállalattal, és mindkét vállalkozáscsoportnak vannak olyan tagjai, amelyek értékesítenek Magyarországra. Ilymódon a kérelem szerinti összefonódás a magyar piacon is növeli koncentrációt a kenő- és adalékanyag piacon, vagyis a kérelem szerinti összefonódás hatása a Magyar Köztársaság területén is érvényesül, ezért arra a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed.

10.) Az összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján akkor kell engedélyt kérni, ha az érintett vállalkozások (közvetlen és közvetett résztvevők) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja. Külföldön honos vállalkozások esetében a Tpvt. 27. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevételt kell figyelembe venni. A 27. § (1) bekezdése értelmében nem kell figyelembe venni az érintett vállalkozások, vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát.

Közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön (26. § (1) bekezdés), vagyis jelen esetben a közös vállalkozásba bevitt tevékenységek (vállalkozás részek). Az a vállalkozás azonban, amely a közvetlen résztvevőt irányítja közvetett résztvevőnek minősül (Tpvt. 26. § (2) bekezdés b) pont). Ezért a közös vállalkozást létrehozó vállalkozások teljes előző évi nettó árbevételét számításba kell venni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint (Versenytanács elvi állásfoglalásai 28. pont, Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) közvetett résztvevőnek minősülnek a Shell- és az Exxon-csoport további tagjai is. Miután az előzőek szerinti közvetlen és közvetett résztvevőknek, a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembevéve számított 1997. évi nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, a kérelem szerinti összefonódás engedélykötelesnek minősül.

11.) A Shell- és az Exxon-csoport együttes részesedése az összefonódással érintett kenő- és adalékanyagpiacon úgy a végfelhasználók részére történő értékesítés, mint az árut alapanyagként felhasználó MOL Rt. esetében mintegy 15 százalék. Erre, továbbá a magyar piacon jelenlévő versenytársakra tekintettel a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelem szerinti összefonódás nem hoz létre gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását, vagy fejlődését. Ez esetben pedig a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács a kérelem szerinti összefonódást a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

12.) A kérelmezők - képviselőjük útján - kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. §-a alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

13.) A kérelmezők az eljárási díjat előzetesen megfizették, így arról rendelkezni nem kellett.

14.) A jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

Budapest, 1998. szeptember 3.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika