Vj-121/1998/11
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Zakar János ügyvezető által képviselt Rádió Eger Korlátolt Felelősségű Társaság (3300 Eger, Dobó tér 6/a. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt hivatalból indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást követett el 1998. június 17-én és 1998. június 19-én közzétett reklámjában azzal, hogy Heves megye rádióhallgatottsági adatait Egerre vonatkoztatva jelölte meg.
Ezért vele szemben 100.000.- (azaz Egyszázezer) Ft bírságot szab ki, amelyet a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megfizetni a 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára.
E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács a fél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
1998. februárjában a Szonda Ipsos és a GFK Hungária közösen felmérte a helyi rádiózás jellemzőit.
Heves megyében e közvélemény-kutatási adatok szerint az eljárás vont vállalkozást hallgatták naponta a legtöbben, míg csak Egert tekintve a hallgatottság azonos volt versenytársáéval.
Az eljárás alá vont vállalkozás megrendelésére a GFK Hungária egyedül is készített felmérést, s úgy találta, hogy Egerben a fentebbi közös felmérés eredményével ellentétesen, a napi hallgatottság az eljárás alá vont vállalkozás javára meghaladja a versenytársakét, s 43 %-ra tehető.
Az eljárás alá vont vállalkozás a közösen végzett felmérésből kiemelte a Heves megyére vonatkozó eredményt és hozzáillesztve a GFK Hungária-féle felmérés egri adatait, grafikonos ábrázolással három Heves megyei lapban közzétette 1998. június 17-én és 1998. június 19-én. A két grafikonos ábrázolást egybefogó közös főcímben az egri napi hallgatottságot jelölte meg, holott az egyik ábrázolás Heves megyére jellemző adatokon alapult.
Az eljárás alá vont vállalkozás észlelvén a hibát, 1998. június 25-én és 1998. június 26-án az eredeti reklámot megjelentető három lapban közleményben tájékoztatta az olvasókat - bár nem a korábbi megjelenéshez hasonló módon és formában -, hogy "a lapban ... megjelent hirdetésben a Szonda Ipsos és a GFK Hungária 1998. februári közös felmérése alapján közölt napi hallgatottsági adatok Heves megyére vonatkoznak."
Az eljárás alá vont vállalkozás a sajtóbeli reklámokat követően, 1998. május 22. és 1998. június 14. között a GFK Hungária-féle megállapítást, amely az egri napi hallgatottságra vonatkozott, rádióadásában naponta többször is sugározta azzal a szövegbemondással, hogy "Itt a Rádió Eger! Ezt a rádiót az egriek 43 %-a hallgatja a GFK Piackutató Intézet legfrissebb felmérése szerint. Itt a Rádió Eger! A városban fogható hat adó közül a legtöbben a Rádió Egert hallgatják!".
A Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján eljárást indított az eljárás alá vont vállalkozás ellen, mert vélhetően fogyasztómegtévesztő volt a hallgatottsági adatok közlése.
Az ügyben készült vizsgálati jelentés, a sajtóközlemény utólagos megjelentetése folytán az eljárás megszüntetését indítványozta, míg a rádióbeli közlés miatt az eljárás alá vont vállalkozást marasztalhatónak tartotta.
Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte jogsértés hiányában, annál is inkább, mert a közzétett utólagos közleménnyel a sajtóbeli reklámozás során elkövetett hibát önszántából orvosolta.
Az eljárás alá vont vállalkozás által sem vitatottan, megtévesztő közlése az volt, hogy a sajtóbeli grafikai ábrázolások címe különbségtétel nélkül az egri hallgatottságot jelölte, holott a felső ábra Heves megyére vonatkozó közvélemény-kutatási adatokon alapult.
A különbségtétel elmulasztása és a grafikai ábrázolás ilyetén módon való megjelentetése a versenytársaknál hirdetők számának csökkenésével járhatott, hiszen a hirdetőknek az az érdeke, hogy különböző tartalmú közlésük a hallgatóság minél szélesebb körébe jusson el. A valótlan állítással, amelyet a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja tilt, az eljárás alá vont vállalkozás így jogosulatlan előnyhöz juthatott a gazdasági versenyben.
A Versenytanács évek óta folytatott és bírói úton is megerősített gyakorlata szerint már a közléssel, vagyis az adott esetben a sajtóreklámok első megjelenésével megvalósult a jogsértés függetlenül attól, hogy utóbb valamely helyesbítéssel többé-kevésbé orvosolták a jogsértést. Ennek csak a bírságkiszabás körében van versenyjogilag értékelhető következménye. Az adott esetben az eljárás alá vont vállalkozás helyreigazítást célzó magatartása legfeljebb jóvátételi szándékának kifejezésére alkalmas, de ezenfelüli értékelésre alkalmatlan, mert a közlemény a megtévesztő címet változatlanul hagyva, a grafikonos ábrázolást szöveges módon magyarázta. E körülmény pedig további jogsértés elkövetésének forrása, hiszen az eljárás alá vont vállalkozás saját előadása szerint a napi hallgatottság grafikonosan közölt rangsora azáltal alakult ki, hogy a közösen végzett felmérés eredményeit nem következetesen közölte, hanem kiemelte abból a javára szóló, de egyébként önmagában nem vitatott eredményeket és közreadta.
Ezért a Versenytanács a jogsértés elkövetését a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja alapján a sajtóreklám tekintetében megállapította, a vizsgálati jelentés ezirányú álláspontjával ellentétesen.
Miután az eljárás alá vont vállalkozás a fentebbi reklámozást befejezte, a magatartás folytatásának megtiltására ok nem volt.
A Versenytanács a bírság összegének kiszabásakor (Tpvt. 78. §) figyelemmel volt a megjelenési adatokra és az eljárás alá vont vállalkozás helyesbítési szándékára.
Ellenben a rádióreklámok sugárzása kapcsán az eljárás alá vont vállalkozást nem marasztalta, mert az eljárás alá vont vállalkozás a GFK Hungária kétségbe nem vont kutatási eredményeit közölte anélkül, hogy ahhoz megtévesztő elem társult volna.
Az eljárás alá vont vállalkozás Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogát a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. szeptember 21.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Ágoston Marika