Vj-210/1999/7

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Rátz Endre Zoltán jogtanácsos által képviselt Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 38.) eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert észlelte, hogy a feltehetően gazdasági erőfölényben lévő eljárás alá vont vállalkozás a 2000. évi fürdőszolgáltatási díjait a tárgyévi infláció mértékét jelentősen meghaladó mértékben emelte. Ezen túlmenően a vizsgálat tárgyát képezte a 2000. január 1-i hatállyal indított új díj alkalmazása feltételeinek meghatározása, illetve a díjak érvényesítésével kapcsolatos eljárás alá vonti magatartás értékelése.

A hivatali vizsgálat megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Fürdőigazgatóságának jogutódjaként 1996. július hó 1-én alakult. Alapító Okiratának kelte 1999. október 12. Az okirat szerint a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú részvénytársaság tevékenységi köréhez tartozik a jelen vizsgálat tárgyát képező fürdőszolgáltatáson kívül számos egyéb tevékenység is. Alaptevékenysége a fürdőszolgáltatás, az ezzel összefüggő, illetve ehhez kapcsolódó területekre terjed ki az egyéb tevékenység, amely összbevételének mintegy 18 %-os arányát jelenti.

A vizsgálat feltárta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás bevételei és költségei összevetése után megállapítható, hogy 1997-től kezdődően eredménye fokozatosan csökken, az 1999. évi várható eredménye pozitív szaldót nem fog mutatni. Az eredmény annak ellenére csökkenő vagy éppen azért csökkenő tendenciájú, mert 1997-től kezdődően az önkormányzati támogatás fokozatosan csökken és az eljárás adatai szerint a 2000. évre további 50 millió Ft-tal csökkentette a Fővárosi Közgyűlés a részvénytársaság alaptevékenységére szánt támogatást.

Az eljárás alá vont vállalkozás Budapest Főváros területén fejti ki tevékenységét, 16 üzemegységében közüzemi jellegű szolgáltatást biztosít. A gazdálkodás eredményét alapvetően a készpénzes bevételek, az OEP által támogatott gyógyszolgáltatások, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési és működési támogatása, valamint az eljárás alá vont vállalkozás egyéb tevékenységeken realizált bevételei befolyásolják. Az alaptevékenységben szerzett bevételei évek óta nem nyújtanak fedezetet a szolgáltatással kapcsolatos költségekre. A közszolgáltató tevékenységi jelleghez fűződő támogatás csökkenésén túl a veszteséget növeli, hogy a fürdőket az eljárás alá vont vállalkozás elhanyagolt állapotban vette át, azok rendbehozatalára jelentős ráfordításokat kell eszközölni, különösen arra tekintettel, hogy a műszaki előírások szigorúbbá váltak. További kötelezettségeket ír elő a közfürdők létesítéséről és működéséről, valamint üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtására közzétett 37/1996. (X. 18.) NM. rendelet. Ezek közé tartozik például az, hogy a közfürdők medencéit legkésőbb 2002. december 31-ig vízforgató berendezéssel kell ellátni.

Az eljárás alá vont vállalkozás számára további bevételkiesést eredményezett és várhatóan eredményez a gyógyszolgáltatás támogatási rendszerének szigorítása, továbbá az, hogy az OEP a gyógyszolgáltatások támogatását, illetve az ezen szolgáltatások ellenértékeként fizetett térítés összegét 1998. márciusa óta változatlan szinten tartja.

A vizsgálat megállapította, hogy 2000. január 1-től kezdődően az eljárás alá vont vállalkozás az 1997-ben alkalmazott napijegyes szolgáltatása díjait jegyfajtánkként differenciált mértékben 5-12 %-kal emelte. A jellemző áremelés mértéke 10 % volt. Egyes fürdőkben, így a Széchenyi Gyógyfürdőben a díjalkalmazás feltételeit is megváltoztatta 2000. évre a eljárás alá vont. Az elmúlt évben végrehajtott nagyszabású korszerűsítésekkel és fejlesztésekkel együtt vezetett be egy új szolgáltatási díjstruktúrát, illetve díjalkalmazási feltételrendszert. Bizonyos napijegyek, így a nyugdíjas és a gyermek napijegyek megszűntek, viszont új, időtartamhoz kötött napijegyek és meghatározott számú alkalomra szóló kedvezményes bérletfajtákat alakított ki. Új beléptető rendszer is létesült, amelynek célja, hogy a fürdővendég a tényleges fürdő-igénybevétel időtartamának megfelelő díjat fizessen. Az új rendszer bevezetését követően a szolgáltatás díja attól függően fog alakulni, hogy a vendég mennyi ideig veszi igénybe a szolgáltatást.

Az 1999. évben a díjak a szolgáltatás igénybevételének időtartamától függetlenül alakultak - a napijegy ára 1999. októbertől 500.- Ft volt - az új rendszerben a beléptetési rendszer rögzíti a be-, illetve a kilépés időpontját és a díjfizetési kötelezettség ettől függően fog alakulni. A rendszer szerint napi 1.000.- Ft alapárból kell kiindulni és ha a vendég csak részben használja fel az egész napra szóló kártyát, akkor a kilépésnél az eltöltött időtartam arányában visszatérítést kap. A minimális szolgáltatási díj 400.- Ft, amely 3 órányi szolgáltatás igénybevételére jogosítja fel a vendéget, ezt követően minden megkezdett óra további 200.- Ft-tal csökkenti a visszafizetendő összeget.

A rendszer harmonizál a 37/1996. (X. 18.) NM. rendelet által előírt kötelezettséggel, amely a vendégszámlálást írja elő. Megállapítható, hogy az új beléptető rendszer a három órás fürdőzés esetén a tavalyi árhoz képest csökkentést jelent, a díjemelés a három órát meghaladó igénybevétel esetén következik be attól függően, hogy a vendég milyen hosszú időtartamot tölt a fürdőben. A vizsgálat azt is megállapította, hogy ez a rendszer a vizsgálat idején még nem üzemelt és a tavalyi áron és feltételek mellett lehetett igénybevenni a szolgáltatást. Az új rendszer tehát jelenleg tervként létezik.

A bérletek árának kialakításánál az eljárás alá vont vállalkozás a napijegyek árát veszi alapul, és az éves időszakra érvényes bérletek árát az egyszeri belépő árának 100-120-szorosában állapította meg, fürdőnként eltérően. Ezen túlmenően a tárgyévet megelőző hónapban történő bérletvásárlás esetén 15-20 % kedvezményt biztosít az éves árból. Mindez azt jelentette, hogy a bérlettel rendelkező vendégek a fürdő teljes nyitvatartási idején időbeli korlátozás nélkül léphetnek be és tartózkodhatnak a fürdőben egész év során. A vizsgálat megállapította, hogy a teljes értékű napijegyhez képest jelentős mértékű megtakarítással jár a bérlet igénybevétele. Ezen túlmenően a 2000. évben félévi, illetve negyedéves bérletvásárlásra is lehetőséget biztosított az eljárás alá vont, amely esetén a napijegyhez számított kedvezmény szintén meghaladja a 40 %-ot.

A Versenytanács az eljárás alá vont bevezetett, illetve tervezett üzleti magatartása értékelése során az alábbiakra mutat rá.
Az eljárás annak feltételezése alapján indult, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett áru és földrajzi piacon gazdasági erőfölényben van és tervezett, bevezetett intézkedéseivel a versenytársaihoz képest hatékonyságjavulást nem takaró áremelést vezetett be, illetve a szolgáltatással nem egyenértékű díj megfizetésére kötelezte a fogyasztókat.

Az erőfölénnyel kapcsolatos törvényi tényállások vizsgálata két megközelítést is lehetővé tesz. A piacon tevékenykedő erőfölényes vállalkozás magatartása csak akkor sérelmezhető jogszerűen, ha az üzleti tisztesség követelményeibe ütközik, illetve olyan jellegű versenysértő magatartás, amely alkalmas a gazdasági verseny résztvevőinek - a versenytársaknak és a fogyasztóknak - a tisztességes versenyben elérhetőnél hátrányosabb helyzetbe hozására és ezáltal az erőfölényt visszaélésszerűen felhasználva az ezzel rendelkező vállalkozást tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatására.

Abban az esetben tehát, ha a vizsgált magatartás a tisztességes és szabad verseny szokásos eszközrendszerét nem haladja meg, önmagában az a körülmény, hogy ezt a magatartást az érintett piacon gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás tanúsította a visszaélés megállapítására nem elegendő.

Számos esetben tehát, amikor a vizsgált magatartás tisztességtelen vagy versenyellenes volta vonatkozásában az első pillantásra jelentős kétely merül fel, a vizsgálat elsősorban a magatartás értékelésére terjedhet ki, és szükségtelenné válhat a gazdasági erőfölény tisztázása.

A Versenytanács álláspontja szerint a jelen esetben az eljárás alá vont vállalkozás sérelmezett magatartása első pillantásra, figyelemmel a feltárt adatokra, az üzleti életben szokásos magatartásnak tűnik, arra is tekintettel, hogy az általa alkalmazott bérletes díjemelés mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott inflációs rátát nem haladja meg egyetlen esetben sem. A vizsgálat a kezdeti szakaszban tisztázta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás költségei az elmúlt három évben fokozatosan növekedtek, bevételei ellenben - különös tekintettel a gyógyszolgáltatások értékesítése, finanszírozásában bekövetkezett változásra, valamint a központi támogatás rendszeres csökkenésére, folyamatosan csökkent. Az sem volt kétséges, hogy lehetőségeihez képest, különös tekintettel a jogszabályi előírások szigorítására, az eljárás alá vont vállalkozás a növekvő díjtételeket visszaforgatja tevékenységébe, ezáltal a fogyasztóknak juttatja.

Az új és már bevezetett bérletrendszer jelentős kedvezményeket biztosít azoknak, akik a fürdőket rendszeresen igénybe veszik. A tervezett napijegyes díjemelés vonatkozásában pedig a Versenytanács álláspontja szerint nincs lehetőség a magatartás racionális értékelésére. A versenytörvény alapján csak a vállalkozások ténylegesen tanúsított magatartása vonható elbírálás alá.

A Versenytanács ezért megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a bevezetett bérletrendszer, illetve az abban végrehajtott változtatása során a szokásos üzleti magatartás határait nem lépte túl, a díjemelés mértéke nem tekinthető a költségekhez és az infláció mértékéhez képest túlzottnak.

A Versenytanács ezért az eljárást megszüntette.

Budapest, 2000. március 9.

dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika