Vj-27/2000/20

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vajda István ügyvezető igazgató által képviselt Kábelszat Balatonfüred Kft. (8230 Balatonfüred, Fürdő u. 20.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1996. júniusában kelt társasági szerződéssel jött létre, többek közt rádió, televízió műsorszolgáltatásra. Balatonfüred, Pécsely, Tihany, Aszófő és Csopak területén végez kábeltelevíziós jelszolgáltatást. Összes előfizetője közel 5 ezer fő, egy részük azonban csak május 1-től szeptember 31-ig terjedő szezonba veszi igénybe a szolgáltatást. A körzetben más szolgáltató nincs.

Eljárás alá vont részben a korábbi szolgáltatótól átvett soros rendszert működteti, egyben a csillagpontos rendszert folyamatosan építi ki. Csillagpontos és soros rendszeren nyújt alapcsomagot, illetőleg csillagpontoson egy bővített csomagot. Előfizetőinek számát az alábbi táblázat tartalmazza:

1.sz. táblázat

Programcsomag

Egész év

Egész év

Idény

Idény

lakossági

közületi

lakossági

közületi

Soros és csillagpontos alap

2946

130

300

500

Csillagpontos bővített

1121

1999-ben az alapcsomagban 18 műsort, a bővítettben 35 műsort (+HBO mozicsatornát) szolgáltatott.

2000-ben a műsorstruktúrán belül végzett átalakításokat.

A bruttó szolgáltatási díjak változását az alábbi táblázat tartalmazza:

2. táblázat

Program csomag

1999.

2000.

Emelés mértéke

Soros és csillagpontos alap

670

804

20 %

Csillagpontos

1140

1596

40 %

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a díjemelés kapcsán megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 21. §-át. A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a 2000. évi díjemelés nem eltúlzott: Az eljárás alá vont ugyanis bővítette a szolgáltatási kört, az újabb programcsomagok műsordíja, jogdíja emeli a költséget; továbbá a hálózatfejlesztési költségeinek fedezésére a felvett hitelen kívül más forrás nem áll rendelkezésére. Összességében az előfizetési díjak egyébként még emelés után sem érik el a más, hasonló színvonalú, környékbeli városi kábeltévé társaság díjait.
Eljárás alá vont vállalkozás védekezésében arra hivatkozott, hogy díjai a 2000. évi emelés ellenére is alacsonyak.

III.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban kimondja, hogy tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

A Versenytanács azt vizsgálta, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, és visszaélésszerűnek minősíthető-e a díjemelés.

Mint ahogy azt számos kábeltelevíziós szolgáltatóval kapcsolatos határozatában kifejtette, a szolgáltató gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható az adott szolgáltatási területen, mert áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).

A vizsgáló így helyesen állapította meg, hogy az eljárás alá vont a saját szolgáltatási területén gazdasági erőfölényes helyzetben van, mert másik szolgáltató nem nyújt kábeltelevíziós jelszolgáltatást.

A díjemelést - ugyancsak egyezően a vizsgálati jelentéssel - nem tartotta visszaélésszerűnek. Tisztességtelenül megállapított eladási ár alatt ugyanis a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, amely akkor minősül ilyennek, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam alapján adódó ("tisztességes") nyereség összegét. (Vj-175/1998.).

Az eljárás alá vont vállalkozás nem készített pontos kimutatást arról, hogy az egyes programcsomagokon belül milyen műsor- és jogdíj terheli a fogyasztót. Nem készített adatokkal alátámasztott, tételes kalkulációt közvetett költségeit illetően sem. Minthogy ez a vizsgálati jelentésben sem található, a Versenytanács az egyes programcsomagokat terhelő műsordíj és jogdíj összegét 1999. és 2000. évre kimutatta, amelyet a 19. sorszámú irat tartalmaz.
A rendelkezésre álló adatokból kimutatta az amortizáció mértékét, és a közvetett költségek ezt meghaladó részét az 1999. évi inflációval emelve kalkulálta a két csomag díját.

Alapcsomag díja:

3. táblázat

Megnevezés

1999.

2000.

Számított díj

Nettó díj

599

718

689

Közvetlen költség (programdíj)

120

150

150

Amortizáció

104

127

127

Egyéb költség

375

441

412*

Eltérés: 4 %

* Egyéb közvetett költség 1999. évi inflációval emelt összege

Bővített csomag

4. táblázat

Megnevezés

1999.

2000.

Számított díj

Nettó díj

1018

1425

1241

Közvetlen költség (programdíj)

265

403

403

Amortizáció

104

127

127

Egyéb közvetett költség

649

895

714

Eltérés: 14,8 %

Az alapcsomagnál a számított díj jelentéktelen mértékű, míg a bővített csomag nettó díjai már közel 15 %-os eltérést mutatnak. A Versenytanács azonban ezt sem találta eltúlzottnak; a számított ár ugyanis csak közelítőleg felel meg a tisztességesnek tekintendő árnak, nem lehet eltekinteni attól, hogy az eljárás alá vont 1998. és 1999. évben veszteséges gazdálkodást folytatott, továbbá attól sem, hogy az országban hasonló összetételű és mennyiségű műsort tartalmazó bővített programcsomagok díja ugyanilyen mértékű, vagy ezt meghaladó.
Utal arra is a Versenytanács, hogy áru ugyan általánosságban a kábeltelevíziós jelszolgáltatás, ezen belül azonban az egyes programcsomagok önálló árunak tekinthetők; a bővített programcsomagot ilyen árunak tekintve a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja szerint eljárás alá vont vállalkozás erőfölényes helyzete e vonatkozásban nem állapítható meg, mert azt ésszerűen helyettesíti az alapcsomag. Utóbbi ugyanis olyan összetételű, amely valamennyi keresett magyar adót, ezen kívül külföldi kurrens műsorokat (Eurosport, CNN, Carton Network, zenei műsorok) tartalmazna, amely miatt színvonala - országos viszonylatban - lényegesen meghaladja más középső csomag minőségét. Így a fogyasztó nem kerül kiszolgáltatott helyzetbe, ha választania kell a programcsomagok között, hiszen az alapcsomag díja a tartalmához képest nem tekinthető túlzottan magasnak.
Mindezekre tekintettel a Versenytanács az eljárást - jogsértés hiányában - megszüntette a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára.

A 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott.

A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak.

Budapest, 2000. június 5.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné