Vj-28/2000/21
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Tuller András és dr. Mészner Krisztina (1055 Budapest, Balassi B. utca 25. szám alatti) ügyvéd által képviselt Mivelle Orvostudományi Kereskedelmi és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ( 1224 Budapest, Rózsaszirom u. 7. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a CE jellel történő áruforgalmazásról, mint valós tényről, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott 1999. őszi körlevelében.
Vele szemben 100.000.-Ft azaz Egyszázezer Ft bírságot szab ki, amelyet a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01-037557 számú bírságbevételi számlája javára.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A 14/1990. (IV.17.) SZEM rend. értelmében valamely orvostechnikai eszköz (pl. a méhbe felhelyezhető fogamzásgátló spirál) akkor forgalmazható Magyarországon, ha az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet kiadja minősítő határozatát annak igazolására, hogy a szabványnak vagy más dokumentációban foglalt követelményeknek megfelelő termék a biztonsági és az egészségügyi követelményeket kielégíti, eleget tesz a minősítő vizsgálatoknak, valamint a gyártó az egyenletes jó minőséget biztosítja.
Az Európai Unió tagállamaiban 1998. óta a forgalombahozatal feltétele a CE jel, de még ott is 2001. június 30-áig használatba adhatók olyan eszközök, amelyeket az 1994. december 31-én hatályban volt szabályoknak megfelelően vizsgáltak, illetve tanúsítottak.
Hazai jogszabályainknak az uniós jogszabályokkal való harmonizálása jegyében lépett hatályba 2000. április 1-én a 47/1999. (X.6.) EÜM rend., amely az Európai Közösségekkel a megfelelőségi eljárások kölcsönös elismeréséről szóló jövőben kötendő megállapodás hatályba lépésétől kötelezővé tette a CE jel magyarországi alkalmazását. Az átmeneti időben pedig az ugyanolyan feltételek melletti H jelölést írta elő 2000. április 1-től azzal, hogy az uniós tagállamokban jogszerűen CE jelöléssel ellátott eszköz magyarországi forgalmazása esetén a H jelöléssel együtt viselheti a CE-t is.
2000. április 1-i hatálybalépéssel nem járt együtt a korábban kiadott minősítő határozatok hatályvesztése és az ennek megfelelően forgalmazott termékek forgalomból való kivonása, mert azok a minősítő határozatban szereplő időpontig, illetve határidő nélküli minősítő határozat esetén még három évig forgalmazhatók.
A CE jelölés az orvostechnikai eszközök, nevezetesen a belső felhelyezésű fogamzásgátló vonatkozásában azt jelenti, hogy az eszköz kielégíti az alapvető biztonsági és hatásossági követelményeket.
A CE megfelelőségi jel értelmezéséről egyébként az álláspontok megoszlanak. Egyesek szerint tanúsítási jel, amelynek alkalmazását engedélyeztetni kell egy tanúsító szervezettel, mások szerint azt jelenti, hogy a termék biztonságosan használható, illetve olyan jelölés, amely nem a vásárlók tájékoztatását, hanem a jogszabályi előírások betartásának gyors hatósági ellenőrzését szolgálja.
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: kft.) vélekedése szerint minőségi jel is, amely többek között a termék kiválóságát bizonyítja.
Ez utóbbira, s általában a CE jel birtoklásának jelentőségére alapított áruismertetéssel lépett a kft. a méhen belüli fogamzásgátló mechanikai eszközök forgalmazásának magyarországi piacára 1999. késő nyarán. Egyetlen forgalmazott terméke a CE jellel ellátott Mona Lisa elnevezésű eszköz, amelyet külföldről importál.
Hazánkban kb. 2 millió a fogamzásgátlással lehetségesen élő nők száma. Kb. 170-180 ezer méhen belül felhelyezendő eszköz van a használatukban. A három-négy évenkénti szükséges cserét figyelembe véve, az 50-53 ezer darabos évi fogyasztói igényt legalább tíz versenytárs elégíti ki többféle termékével.
Jellemzően a fogyasztó-nők a megfelelő eszköz kiválasztásánál orvosuk, vagy más egészségügyi szakember tanácsát követik, annál inkább is, mert nem ritkán az eszköz felhelyezéséhez orvosi tevékenység szükséges. A kft. ezen orvos-beteg összefüggés ismeretében az értékesítést megelőző néhány nappal mintegy ezer nőgyógyászhoz juttatta el körlevelét, amelyben arra utalt, hogy terméke rendelkezik a CE minőségbiztosításra utaló védjeggyel, amely az Unióban minden előírásnak és a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő termékeket illeti meg.
Ezt követte kb. 100 körlevél eljuttatása 1999. október-novemberben a nőgyógyász főorvosoknak, amelynek tárgya a 47/1999. (X. 6.) EÜM rendelet kivonatos ismertetése volt, s amivel a kft. közlése szerint a rendelet értelmezését kívánta könnyíteni. A körlevél vázolta, hogy 2000. április 1-től csak az az eszköz (jelen esetben az orvostechnikai eszközként minősülő fogamzásgátló) hozható forgalomba, amely az előírásoknak megfelelően CE jelöléssel van ellátva. Amennyiben - függetlenül attól, hogy a biztonságot veszélyezteti-e vagy sem - valamely eszközön nem, illetve a rendelet megsértésével került feltüntetésre a CE jelölés, a (közelebbről meg nem jelölt) Hivatal elrendeli az eszköznek a forgalomból történő kivonását, illetve felfüggeszti az eszköz forgalmazását.
A Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint eljárást indított, mert vélelmezhető volt, hogy az 1999. őszén kiküldött körlevél jogszabályismertető része a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
Az eljárás során készült vizsgálati jelentés az eljárás megszüntetését azért indítványozta, mert miközben a CE jel értelmezése kétséges, a piac sajátosságai szerint a végső fogyasztók orvosi közreműködéssel választanak fogamzásgátló eszközt, akiktől elvárható, hogy fokozottabb körültekintéssel járjanak el, ismerjék a szakmájukkal kapcsolatos jogszabályváltozásokat is. Ezen túlmenően a nőgyógyászok elsősorban nem szórólapokból tájékozódnak, hanem a szakmai tapasztalatra támaszkodva segítik a nők eszközválasztását, akiket egyébként az ár is befolyásol.
A kft. a vizsgálati jelentés okfejtését azzal osztotta, hogy maga is felismerte a szűk körbe eljuttatott körlevél megtévesztésre alkalmasságát és a terjesztéssel felhagyott, továbbá 1999. novemberében egy szakmai konferencián igyekezett eloszlatni a lehetséges félreértéseket.
A Versenytanács abból indult ki, hogy valamely cég, termék piaci megismertetésének, népszerűsítésének szokásos és célszerű módja a minél szélesebb körbe eljuttatott tájékoztatás nagy példányszámú szórólap, hirdetés, stb. útján, vagy akár kisebb példányszámú tájékoztatás megküldése, de célzott fogyasztói körnek a tájékoztatás továbbterjedésének eshetőségével. Ezért az ilyetén tájékoztatást általában a fogyasztói döntést befolyásolni piaci mértékben alkalmatlan eszköznek tekinteni nem lehet. Alkalmatlan eszközzé minősítése azt jelentené, hogy hiábavaló és felesleges a termék-, a cégismertetés, mert közrehatása úgy sincs a fogyasztói döntések alakításában.
Ennek előrebocsátása mellett a Versenytanácsnak abban kellett döntenie, hogy a jogszabályismertetésként adott tájékoztatás, a már fentebb hivatkozott orvos-beteg kapcsolat figyelembevételével, a körlevél eljuttatásával megvalósultan, alkalmas volt-e arra, hogy tisztességtelenül befolyásolja a fogyasztói döntés meghozatalában meghatározó szerepet játszó orvos-szakmai közönséget.
A Versenytanács azért hangsúlyozza az alkalmasságot a jelen határozatában is, mert a versenytörvény nem követeli meg a megtévesztést, mint eredményt, hanem megelégszik annak esetleges bekövetkezésével is.
A kft. körlevelében maga határozta meg a tájékoztatási célokat, amelyeket azonban a tájékoztatásadással figyelmenkívül hagyott, s amely által termékét az indokoltnál kedvezőbb színben tüntethette fel. Így a kft. rögzített célja volt a hatályba lépő rendelet kivonatos ismertetése, a címzettek tájékozódásának megkönnyítése, amely célokból következően az olvasó - nemcsak az orvosi szakma művelője - azt remélhette, hogy magából az ismertetőből a jogszabály megértésére alkalmas áttekintést kap. Ezzel ellentétben a tájékoztatás arra korlátozódott, - ráadásul a CE jel értelmezésének fennálló bizonytalanságával - hogy bizonyos jogszabályi részeket önkényesen kiragadott összefüggéseiből, s azokat ismertette, másokat kihagyott. Jogszabályismeret a körlevélből igéret ellenére nem, hanem csak a körlevélnek a jogszabály teljes szövegével való összevetéséből volt nyerhető.
Ennek az összevetésnek az elvégzése - amellett, hogy a kft. maga sem várta el, - senkitől, de még az orvostól, vagy egészségügyi szakembertől sem kérhető számon, márcsak azért sem, mert a közérthető ismertetésnek magából a szövegezésből kellett volna kiderülnie.
Mindezek alapján a Versenytanács a vizsgált magatartásnak a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközését megállapította a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint. Mellőzte a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásának megtiltását a magatartás befejezése okán. A bírság kiszabásánál (Tpvt. 78. §) figyelembe vette a kft. forgalmi adatainak alakulását, termékének és a cég piaci szerepének csekély súlyát, s ezért a bírságot jelképes összegben szabta ki.
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja a kft. számára.
Budapest, 2000. május 18.
dr. Kállai Mária sk. előadó
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
Kis Lászlóné