Vj-33/2000/10
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Juhász Ildikó ügyvéd (3300 Eger, Széchenyi u. 8. U5.) által képviselt Marsalkó Bertalan (3349 Nagyvisnyó, Kenderes u. 26.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
Az eljárás alá vont egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezik, Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Andornaktálya és Bekölce községekben nyújt kábeltelevíziós jelszolgáltatást; rajta kívül más szolgáltató nincs. Előfizetőinek összlétszáma 840.
Nagyvisnyón és Szilvásvárdon a már meglévő hálózatot vásárolta meg 1997-ben, amelynek átépítését megkezdte, egy része azonban még soros rendszerű. A másik két községben maga építette ki a csillagpontos rendszert 1999-ben Nagyvisnyón 13, Szilvásváradon 14, Andornaktályán 17, Bekölcén 17 programot biztosított. 2000-ben ez Nagyvisnyón kettővel, Szilvásváradon és Andornaktályán eggyel nőtt.
Az előfizetési díj 1999-ben Andornaktályán 1000.-Ft, a többi községben 700.-Ft volt. 2000-ben Nagyvisnyón és Szilvásváradon 1000.-Ft-ra emelte, a másik két községben változatlan.
II.
A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy eljárás alá vont vállalkozás 2000. évben a fenti két községben megállapított előfizetési díjak, a díjalkalmazási, valamint- a szolgáltatási megállapodás feltételeivel megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt. 21.) §-át.
A vizsgáló megállapította, hogy az eljárás alá vont az érintett földrajzi piacon (működési területén) gazdasági erőfölényes helyzetben van; más nem nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást, azt ésszerűen helyettesítő áru nincs, - hiszen az egyedi műholdvevő rendszer kiépítése jelentős beruházást igényel.
A díjemelés kapcsán megállapította, hogy három, olyan új műsor került a csomagba (Hallmark, Minimax, Spektrum), amely nagy jogdíjvonzattal járt, és az előfizetési díj nettó növekedésének több, mint 50 %-át teszi ki. Az ezt meghaladó - közvetett - költségek 13,7 és 14,8 %-os növekedése sem eltúlzott, mert azt indokolja a 10 %-os infláció mellett a új műsorok rendszerbe kapcsolásával felmerült többszázezer dekóder költsége, továbbá - az ÉMÁSZ és MATÁV oszlopok számának növekedésével - a bérleti díj emelkedése.
A kis előfizetői létszámra tekintettel illetőleg az erre vonatkozó igény hiánya miatt eljárás alá vont nem biztosít különböző tartalmú programcsomagokat, így ez nem jogsértő.
Végül az általános szerződési feltételekkel kapcsolatosan a vizsgálónak az volt az álláspontja, hogy az nem tartalmazza kellő részletességgel a fogyasztók jogait pl. a díjemelés kapcsán, azonban ez a hiányosság nem olyan súlyú, amely a jogsértés szintjét elérné. Erre tekintettel indítványozta az eljárás megszüntetését.
Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.
III.
A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így az a) pontban kimondja, hogy tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.
A Versenytanács azt vizsgálta, hogy megállapítható-e eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete az érintett piacon, és visszaélésszerűnek minősíthető-e a díjemelés.
Mint ahogy azt számos kábeltelevíziós szolgáltatóval kapcsolatos határozatában kifejtette, a szolgáltató gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható az adott szolgáltatási területen, mert áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (22. § (1) bekezdés a) pontja), illetőleg gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).
A vizsgáló így helyesen állapította meg, hogy az eljárás alá vont a saját szolgáltatási területén gazdasági erőfölényes helyzetben van, hiszen másik szolgáltató ott jelszolgáltatást nem nyújt.
A díjemelést - ugyancsak egyezően a vizsgálati jelentéssel - nem tartotta visszaélésszerűnek. Tisztességtelenül megállapított eladási ár alatt ugyanis a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási ár értendő, amely akkor minősül ilyennek, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam alapján adódó ("tisztességes") nyereség összegét. (Vj-175/1998.).
Az eljárás alá vont vállalkozás igazolta, hogy közvetlen költségei (műsordíj) jelentős mértékben emelkedtek, míg a Versenytanács az ezt meghaladó közvetett költség tekintetében nem látta szükségesnek vizsgálni az összetevőit, mert ha annak az inflációval növelt előző évi értékét indokoltnak tekinti, úgy a számított nettó díj jelentéktelen mértékben haladja csak meg a ténylegesen érvényesített árat. Erre vonatkozó összegzést az alábbi 1. 2. táblázat tartalmazza:
1. sz. táblázat Nagyvisnyó
|
Megnevezés |
1999. |
2000. |
Számított |
|
Nettó díj |
625 |
892 |
842 |
|
Program díj |
25 |
182 |
182 |
|
Közvetett ktsg. |
600 |
710 |
660X |
xElőző évi költségnek az 1999. évi inflációval (1.10.) emelt összege
2. sz. táblázat Szilvásvárad
|
Megnevezés |
1999. |
2000. |
Számított |
|
Nettó díj |
625 |
892 |
834 |
|
Program díj |
27 |
176 |
176 |
|
Közvetett ktsg. |
598 |
716 |
658X |
x Előző évi költségnek az 1999. évi inflációval (1.10.) emelt összege
A szerződési feltételekkel kapcsolatosan a Versenytanács megállapítja, hogy az valóban nem tér ki, hogy díjemelés esetén mi az előfizető teendője; így ha a felemelt díj nemfizetéséhez szankciót fűzne, a jogsértés megállapítható lenne. Minthogy azonban ilyen kikötést a megállapodás nem tartalmaz, azt jelenti, hogy a szolgáltatónak a jogszabályi utat kell igénybevennie, ha az előfizető vitatja a díjemelés jogosságát. Ebből következik, hogy a szerződés hátrányos feltételeket nem tartalmaz.
Minderre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjára - az eljárást megszüntette. A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. A határozat egyéb rendelkezései a 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak
Budapest, 2000. május 17.
dr. Sólyom Eszter sk előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné