Vj-34/2000/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Horváth Krisztina vezérigazgató helyettes által képviselt Raiffeisen Bank Rt. (1052 Budapest, Váci út 19-21.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a "Raiffeisen Személyi Kölcsön" elnevezésű termékére vonatkozó egyes hirdetéseinek azon kitétele, hogy a teljes futamidőre azonos összegű a törlesztő részlet, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.

Vele szemben 1.000.000.-Ft (Egymillió Ft) bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára megfizetni.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás. A keresetnek a határozat végrehajtására - a meghatározott cselekmény végrehajtására rendelkező rész kivételével - halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. október 4-én kezdte meg budapesti és érdi bankfiókjaiban, majd október 18-tól országosan a "Raiffeisen Személyi Kölcsön" elnevezésű terméke forgalmazását. Az értékesítéssel kapcsolatosan az alábbi banki üzletszabályzatok érvényesek:

  • a.)

    Az Általános Üzleti Feltételek (2/1. melléklet) 16. pontja foglalkozik a hitelkérelem elbírálásának érdemi, illetőleg adminisztratív teendőivel; köztük a hitelfolyósítás céljából folyószámla, illetőleg hitelszámla nyitását írja elő, szabályozza a felszámolható jutalékot, továbbá tartalmazza, hogy a kölcsön éves kamatlábát a folyósítás időpontjában érvényesülő refinanszírozási feltételek figyelembevételével százalékban kell megadni.

  • b.)

    A Lakossági Hitelezési Szabályzat (üzleti titkot képező 2/4. melléklet) tartalmazza a bírálati szabályzatot, a döntéshozatal módját, az ügyfél minősítésének alapelveit és módszereit.

  • c.)

    A Személyi Kölcsön Ügyrend (nem betekinthető 4/2. melléklet) az ügymenetet írja elő, ennek üzleti titkot nem képező lényeges részei az alábbiak:

    • 1.
      • -

        telefonon, a Raiffeisen Dir-en (RADIR-on) keresztül lehet tájékoztatást kérni a kölcsön feltételéről, ahol részletes felvilágosítást nyújtanak és a igénylő adatainak bediktálása után előkalkulációt végez az ügyintéző;

      • -

        bankfiókban - személyesen - ugyanez a tájékoztatás megkapható.

Itt történik meg az ügyfél előszűrése.

    • 2.

      A bankfiókban az ügyfél benyújtja a dokumentációt, amelyet az ügyintéző ellenőriz, azonosítja az ügyfelet, aki a szerződést aláírja.

    • 3.

      A bankfiók továbbítja a Központi Hitel Csoporthoz (KHCS) a dokumentációt, ahol ellenőrzik, illetőleg döntés születik.

    • 4.

      A KHCS értesíti a döntésről a fiókot.

    • 5.

      Az ügyfél értesítése.

  • a.)

    A kölcsönszerződés általános feltételei: (2/3. sorszám alatt).

  • -

    A hitelvizsgálatot követően, ha az ügyfél megfelelőnek találtatott, a szerződés hatálybalépéséről és a kölcsön folyósításáról írásbeli értesítést kap.
    Ha az eredmény negatív, úgy értesíti az eljárás alá vont az ügyfelet, hogy a szerződés nem lépett hatályba. Indokolni nem köteles.

  • -

    A konkrét folyósítás feltétele: a banknál az ügyfél bankszámlát nyit, ahol a kölcsönt jóváírják, illetőleg erről történik a törlesztés.

  • -

    Az eljárás alá vont ahhoz a feltételhez kötheti a folyósítást, hogy a kötelezettségvállalást közjegyzői okiratba foglalják, ennek megtörténtétől számított három napon belül folyósítja a kölcsönt. (1,5 millió Ft felett követeli meg az okiratba foglalást).

  • -

    A szerződés mellékletét képező kondíciós lista tartalmazza az ügyleti kamatot és a teljes hiteldíj mutatóról a tájékoztatást. Az eljárás alá vont jogosult módosítani a kamat mértékét, amelyet 15 nappal korábban hirdetmény útján közöl. Felszámít kezelési költséget, hitelbírálati díjat (utóbbit 2000. január 31-ig elengedte).

  • -

    Nemteljesítés esetén a tartozást a kötelezett bármely bankszámlájáról levonhatja, ennek hiányában kényszerhitel kamatot számít fel, (ennek mértéke is a kondíciós listában van meghatározva).

    A szerződési feltételeket 2000. márciusától módosította, az új nyomtatvány elkészültéig az általános szerződési feltételekhez egy módosítást (kiegészítést) is aláírtak a felek, melynek lényeges pontjai:

  • -

    a kötelezettség közjegyzői okiratba foglalásával kapcsolatosan adminisztratív pontosítást tartalmaz;

  • -

    a kamat mértékének egyoldalú módosítása a bank részéről (amely a korábbi szerződésben is szerepelt)

  • -

    az eljárás alá vont jogosult az ügyfélre kockázati, élet- tb- rokkantsági, illetőleg balesetbiztosítást kötni, melynek kedvezményezettje az eljárás alá vont és a díjat is ő fizeti.

A kölcsönszerződés alapján az ügyfél 350 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő összeget vehet fel, futamideje 6 hónaptól 60 hónapig tarthat. 2000. február 1-ig a kamat 27,95 % volt, február 1-től fokozatosan 4 %-kal csökkent. Hitelbírálati díjat a bevezető kampány során, január 31-ig nem számított fel.

II.

Az eljárás alá vont termékeit az alábbi módon hirdette:

  • a.)

    a rádióban, televízióban (2/7, 2/8 melléklet) "egyszerű, gyors, kényelmes" felvehetőséget, az "RADIR" telefonszámával.

  • b.)

    Sajtóhirdetések (4/6/2): Tartalmazzák a kölcsönigénylés személyi, adminisztratív feltételeit, (meghatározott életkor, munkaviszony, magyar állampolgárság, jövedelem-minimum, vezetékes telefon, két hónapi bankszámla múlt).
    Eljárás alá vont tájékoztatást ad, hogy egyedi elbírálás alapján történik a kölcsön folyósítása és a részleteket a folyósítás napján adja meg. Felhívja a figyelmet, hogy a teljes hiteldíj-mutatóval kapcsolatosan információt ad, és szerepel a telefonszám.
    Egyes hirdetéseknél (4/6/3. 2/5/1.) a törlesztő részletekről táblázatot is közöl azzal, hogy annak pontos összegét a folyósítás napján állapítja meg.

  • c.)

    A már meglévő ügyfeleknek kiküldött "Hírlevél"-ben utal arra is, hogy a kampányban a hitelbírálati díjat nem számol fel.

  • d.)

    A bankfiókokban elhelyezett plakátokon ugyanaz a szöveg található, mint a sajtóhirdetésekben.

  • e.)

    A bankfiókokban szórólapként terített munkáltatói igazolás nyomtatvány hátoldalán a hirdetésekben szereplő tájékoztatás található, azzal a kiegészítéssel, hogy a kérelem benyújtását követően a bank átlagosan három munkanapon belül elvégzi a hitelbírálatot. A nyomtatvány jelentéktelen mennyiséget képviselt a többi hirdetéshez képest.

    Az a.)-d.) alatti hirdetéseket jelenleg is közli.

III.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy a hirdetéssel eljárás alá vont vállalkozás megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés a) pontját.
A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont valótlan állításokat közölt a termékéről;

  • 1.)

    A gyorsaság és az ehhez kapcsolódó három napos elbírálás valótlan, azt az eljárás alá vont nem tartotta be: A különböző értékesítési időszakokban - különösen 1999. október és december között - a hitelbírálat ezt az időt meghaladta, amit a vizsgálati jelentés mellékletében kimunkált; januártól azonban három nap alatt megtörtént az elbírálás. A hirdetés egész tartamára nézve tehát ezt a reklámígéretet eljárás alá vont nem teljesítette.

  • 2.)

    Fedezet nélkül hirdette a kölcsönt, holott általában annak, aki nem tudott a bank részére megfelelő fedezetet felmutatni, nem volt esélye, hogy a kölcsönt megkapja.

  • 3.)

    Elhallgatta azt a fogyasztó előtt, hogy folyószámla-nyitási kötelezettsége van, ami szintén megtévesztésre alkalmas.

  • 4.)

    Késedelembe eséskor kényszerhitelt vetet igénybe.

Mindezért a jogsértés megállapítását és 5.000.000.-Ft bírság kiszabását indítványozta.

Eljárás alá vont védekezése az eljárás megszüntetésére irányult. Hivatkozott arra, hogy reklámanyagai egyikében ígért csak átlag 3 napos elbírálást, a médiában nem. Ezzel összefüggésben hibásnak minősítette a vizsgálati jelentés mellékletét képező számítást, mert az nemcsak a munkanapokat vette figyelembe, enélkül számítva pedig csupán a kampány első részében lépte túl a 3 munkanapot, utána azonban közel egy munkanap volt az elbírálás ideje. Így az időszak egészében átlagosan 3 munkanap alatt történt meg az igények elbírálása.
Vitatta, hogy nem adott megfelelő tájékoztatást a fogyasztónak, ugyanis a számlanyitásnak azért nincs jelentősége, mert többletköltséget nem jelent, de nincs is ellentétben azzal, hogy bankszámla-múltat kér a szerződés előfeltételeként. Végül nincs a kölcsönnek biztosítéka, csupán megvizsgálja az igénylők jövedelmi viszonyait.
Kifogásolta azt a megállapítást is, hogy a bank quasi bankgaranciát nyújt a kényszerhitellel, holott ez csupán azt jelenti, hogy a meg nem fizetett kölcsöntartozás összegével megterheli az ügyfél számláját és ott negatív egyenleg keletkezik.

IV.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztését, nevesítve - a (2) bekezdés a) pontjában - az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon történő állítását vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását.

A Versenytanács utal arra, hogy a reklámokkal kapcsolatosan jogszabályi elvárás, hogy a feltétlenül szükséges jellemző adatokat tartalmazza annak érdekében, hogy a fogyasztók a hirdetés üzenetét egyértelműen fogják fel, reális képet kapjanak a hirdető által kínált áruról (szolgáltatásról). Minthogy a törvényi tényállás egyik eleme a megtévesztésre alkalmasság, a jogsértés akkor is megvalósul, ha a hirdető egyes információkat elhallgat és csak utólag ad meg, akkor, amikor már a hirdetés hatására a felek közti kapcsolat létrejött. Nyilvánvaló, hogy a tájékoztatás terjedelme a hirdetés formájától, méretétől fogva behatárolt; ezért különös gonddal kell kiválogatni, hogy mi az, amit a hirdető fontosnak tart közölni.
A Versenytanács a most vizsgált hirdetés esetében a vizsgálat által megjelölt jogsértést nem látta igazoltnak:

  • a.)

    Tevőleges magatartások:

    • 1.

      A hiteligénylés átlag 3 napon belüli elbírálásáról szóló ígéret csak a bankfiókokban található munkáltatói igazolás hátoldalán szerepelt, amellyel lényegesen kevesebb fogyasztó kerülhetett kapcsolatba, mint a többi hirdetéssel, - többnyire akkor, ha már arról egyéb forrásból értesült és az igényét be kívánta nyújtani. Tény azonban, hogy a bankfiókokban ebből is tájékozódhattak, ezért a Versenytanács érdemben foglalkozott vele.
      Osztja azonban az eljárás alá vont védekezésében foglaltakat, mert a kimutatásokból következően a vizsgált hirdetések közzététele idején az elbírálás az igény hiánymentes benyújtását követően 1-5 napon belül megtörtént. Ez pedig az ígért átlagnak megfelelt, azaz valós volt.

    • 2.

      A fedezet nélküliség szintén valós állítás.
      Fedezet a szó mindennapi értelmében az, amelyből szerződésszegés, nemteljesítés esetén a jogosult magát kielégítheti, biztosíték a szerződő fél hibájából következő meghiúsulás ellen. Ilyen funkciót töltenek be a Ptk. XXIII. fejezetében írt, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, így a zálogjog az, óvadék stb., amely meghatározott vagyontárgy vagy pénz lekötését jelenti. Ez a szerződés része, annak megkötésével egyidejűleg köti ki a hitelező, a jelen termékhez azonban ilyen biztosíték nem kapcsolódik. Az, hogy a kezes nélküli hitelnél egy szigorú hitelbírálatot végez eljárás alá vont, vizsgálja a vagyoni hátteret, nem jelenti fedezet biztosítását, csupán arról van szó, hogy tájékozódik arról, hogy van-e esély arra, hogy a hitel visszafizetése megtörténjen.

  • a.)

    Elhallgatás

    • 1.)

      A vizsgáló ilyennek értékelte, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nem közli a hirdetésben, hogy folyószámlát kell nyitnia a fogyasztónak. A Versenytanács szerint ez nem lényeges jellemzője a hitelnek, hanem egy olyan adminisztrációs feltétel, amely a kölcsön folyósítását és törlesztését könnyíti, jelentéktelen kezelési költséget von maga után. Nincs összefüggésben azzal, hogy két hónapi számla-múltat kér az eljárás alá vont, hiszen az a hitelbírálathoz ad támpontot, így nincs kihatással a fogyasztó döntésére.

    • 2.)

      Ugyancsak nem látta lényeges körülménynek, hogy nemfizetés esetén milyen technikával tartja nyílván a hátralékot, hiszen a késedelmi kamat jogszabályból következik, ezt a fogyasztónak ismernie kell.

      Ezért evonatkozásban a Versenytanács az eljárást - jogsértés hiányában - a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján, - a 72. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel megszüntette.

  • a.)

    Ugyanakkor azonban észlelte, hogy eljárás alá vont elhallgatta a kamatváltozási lehetőséget és ennek kapcsán az egyes reklámokban változatlan törlesztő részleteket ígért a fogyasztónak. Csupán a szerződéskötéskor juthatott tudomására, hogy eljárás alá vont a szerződést és a hiteldíjat egyoldalúan jogosult megváltoztatni.
    A Versenytanács a Fővárosi Bíróság (2.K.30.735/1999/2.) által megerősített gyakorlata szerint kiemelt kérdés a fogyasztó szempontjából, hogy a havi törlesztő részleteket képes lesz-e teljesíteni, és az inflációs gazdasági körülményekből nem következik egyértelműen az, hogy a közölt táblázat ellenére számolnia kellene a futamidő alatti kamatváltozás és az együttjáró törlesztőrészletek módosulásával. Tény, hogy jelenleg kamatok csökkennek, amely a fogyasztó számára kedvező és így kevésbé befolyásolná döntését, azonban nem lehet kizárni a jövőbeli kamatemelést, amely pedig terhesebbé teheti a kötelezettségét. Ezért a Versenytanács úgy értékelte, hogy e táblázat alkalmas a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására, amiért a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogsértést megállapította. Minthogy azonban a reklámoknak csak egy kis hányada tartalmazta a táblázatot, továbbá mert a várható tendencia a kamatcsökkenés, így előreláthatóan nem fogja hátrányosan érinteni a fogyasztókat, a Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint viszonylag alacsony összegű bírságot szabott ki.

A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak.

Budapest, 2000. június 26.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk
Kis Lászlóné