Vj-64/2000/55
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kocsó Tünde ügyvéd (1024 Budapest, Budai Lajos u. 12.) által képviseltDélhús Rt.(7601 Pécs, Pf. 152.)I. r., az SBG &K Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy u. 113., ügyintéző: dr. Szamosi Katalin ügyvéd) által képviseltDebreceni Hús Rt.(4030 Debrecen, Vágóhíd u. 9.)II. r., a Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda (1142 Budapest, Dorozsmai u. 37/b. ügyintéző: dr. Bánfi László ügyvéd) által képviseltFalcotrade Rt.(3200 Gyöngyös, Szurdokpart u. 1.)III. r., a dr. Magyar György ügyvéd (5700 Gyula, Béke sugárút 47.) által képviseltGyulai Húskombinát Rt.(5701 Gyula, Pf. 22.)IV. r., a dr. Csillag György és dr. Keszthelyi Alexandra ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy u. 128.) által képviseltPápai Hús Rt.(8501 Pápa 1., Pf. 106.)V. r., a dr. Borostyán Csaba ügyvéd (9027 Győr, Magyar u. 23.) által képviseltRinga Húsipari Rt.(9027 Győr, Pf. 58.)VI. r., a Jakó Pál vezérigazgató által képviseltTolna Hús Rt.(7100 Szekszárd, Keselyűsi út 24.)VII. r., dr. Pete György vezető jogtanácsos által képviseltZalahús Rt.(8901 Zalaegerszeg, Pf. 27.)VIII. r., a dr. Németi Klára ügyvéd (7400 Kaposvár, Kossuth 15.) által képviseltKOMETA Hungary Kft.(7400 Kaposvár, Pécsi út 67-69.)IX. r., a Menczel Lászlóné titkár által képviseltMagyar Húsiparosok Szövetsége(1054 Budapest, Akadémia u. 1-3.)X. r., a Sándor, Bihary, Szegedi, Szent-Ivány Ügyvédi Iroda (1026 Budapest, Pasaréti u. 59. ügyintéző: dr. Szent-Ivány Ágnes) által képviseltMETSPA Beszerzési és Kereskedelmi Kft.(2041 Budaörs, Budapark, Keleti 3.)XI. r., a dr. Kara Pál vezető jogtanácsos és a Hegymegi-Barakonyi Ügyvédi Iroda (1124 Budapest, Vércse u. 3., ügyintéző: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd)METRO Holding Hungary Kft.(2041 Budaörs, Budapark, Keleti 3.)XII. r., a dr. Dósa Marianna ügyvéd (2040 Budaörs, Puskás u. 9.) által képviseltSPAR Magyarország Kft.(2040 Budaörs, Puskás T. u. 9. D/6.)XIII. r.eljárás alá vont ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma miatt indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az I-VI. r., VIII-IX. r. és a XII-XIII. r. eljárás alá vont vállalkozás a 2000. február 29-én megkötött azzal a megállapodással, amelyben meghatározták a füstölt nyers húskészítmények húsfeldolgozók által a részt nem vevő kereskedőkkel szemben egységesen alkalmazandó árát, jogsértést valósítottak meg.
Ezért velük szemben a következő összegű bírságot szabja ki:
I. rendű: 11 (tizenegy) millió Ft,
II. rendű: 4 (négy) millió Ft,
III. rendű: 3 (három) millió Ft,
IV. rendű: 1 (egy) millió Ft,
V. rendű: 3 (három) millió Ft,
VI. rendű: 2 (kettő) millió Ft,
VIII. rendű: 2 (kettő) millió Ft,
IX. rendű: 4 (négy) millió Ft,
XII. rendű: 30 (harminc) millió Ft,
XIII. rendű: 20 (húsz) millió Ft,
amelyet a kézbesítéstől számított 30 napon belül kötelesek a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára megfizetni.
A VII., X., XI. r. eljárás alá vonttal szemben az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások, amelynek a bírság megfizetésére halasztó hatálya van.
Indoklás
I.
Magyarországon körülbelül 6-800 vállalkozás folytat húsfeldolgozó tevékenységet, ebből 200 rendelkezik olyan, jogszabály által előírt higiénés feltételekkel, amelyek a kereskedelmi forgalmazást megengedik. A sertésfeldolgozás egy része ellenőrizetlen, sok az illegális feldolgozó; termelésük arányára csak becslések vannak, az a házi vágással együtt legfeljebb 40-50 %-ra tehető. Az elmúlt években a húskészítmény fogyasztás csökkent, és bár a sertéshús-termelés is csökkenő tendenciát mutat, a sertéshús termékek piacát túlkínálat jellemzi. A húsfeldolgozók kapacitása kihasználatlan, költségnövekedésüket az árakban nem tudják realizálni; az árak 1999-ben csökkentek.
Az I-IX. r. eljárás alá vont tevékenységi körébe elsősorban sertés- és marhavágás, húsfeldolgozás és húskészítmény gyártás tartozik.
A társaságok termelésük körülbelül 60 %-át értékesítik belföldön, a többit exportálják.
Előbbieken kívül több jelentős húsfeldolgozó van a piacon, így a Pick Rt., Kaiser-Food, Solami Rt. 55-en a Magyar Húsiparosok Szövetségének (X. r. eljárás alá vont) tagjai, ők adják a regisztrált termelés 70-80 %-át, a többi -néhány nagyobb és közepes, de többségében kisfeldolgozó, összesen 115 tag - a Húscéhhez tartozik. A X. r. eljárás alá vont tagjai készítmény gyártásra vonatkozó adatszolgáltatását dolgozza fel a Vágóállat- és Hús Terméktanács megbízásából, amely kimutatás csak közelítőleg pontos.
A XII. r. eljárás alá vont nagykereskedelmi tevékenységet folytat, míg a XIII. r. eljárás alá vont tevékenységi körébe elsősorban kiskereskedelem tartozik.
A XI. r. eljárás alá vontat az 1995. február 21-én kelt Társasági Szerződéssel a XII., XIII. r. eljárás alá vont illetve a Praktiker hozta létre közös gazdasági tevékenység ellátására, főként nagykereskedelmi tevékenységet folytat. 1995-től megbízási szerződése van a XII. és XIII. r. eljárás alá vonttal, amely szerint feladata, hogy előkészítse és lefolytassa a szállítókkal a kondíciós tárgyalásokat, koordinálja a szállítási szerződések előkészítését az ott meghatározott megbízási díj ellenében. A XI. r. eljárás alá vont vállalkozás e tevékenységét úgy látja el, hogy a szállítókkal folytatott előzetes tárgyalásokon kialakítja az árakat és mennyiségeket (47. számú irat), majd éves keretszerződéseket köt a szállítókkal (írásban), amely tartalmazza a terméket, a kialakított listaárat, az ahhoz képest alkalmazandó rabbatokat, kedvezményeket, fizetési határidőket, egyéb feltételeket, melyek kötelezőek a Metro-ra és a Spar-ra, hacsak nem kötnek ki eltérő feltételeket közvetlenül a szállítóval (15/5, 46-47. irat). Az éves keretszerződésen belül a XI. r. folyamatosan összehangolja a szállítói kapcsolatokat, míg a konkrét megrendelést a XII., illetve XIII. r. közvetlenül adja meg. A szállítók és a XII-XIII. r. jogviszonyára az utóbbiak által szerkesztett Általános Szerződési Feltételek is irányadók.
A keretszerződés tárgyalásán a XII-XIII. r. képviselője is részt vesz.
II.
2000. február 29-én I-IX. r., illetve XI. r. eljárás alá vont képviselői, illetőleg beszerzésre felhatalmazott ügyintézői - utóbbi meghívására - Budaörsön megbeszélést tartottak, továbbá részt vett a XII. r. eljárás alá vont húsbeszerző asszisztense is, míg XIII., illetve X. r. eljárás alá vont részéről nem voltak jelen. Ennek tárgya a húsvéti szezonárú megbeszélése volt, azaz, hogy a húsvéti ünnepek előtt egyeztessék a feldolgozók árualapját és a kereskedők igényeit mind a mennyiségre, mind az árra vonatkozóan (40/1. számú melléklet).
A megbeszélés során annak eredményét írásban rögzítették:
- tartalmazza egyfelől, hogy a kurrens füstölt áruk (füstölt tarja, kötözött sonka, darabolt sonka, parasztsonka, parasztlapocka, csülök) tekintetében mennyi a XII. és XIII. r. eljárás alá vont igénye (1830 tonna), majd részletezték, hogy az ott megjelent feldolgozók milyen mennyiséget ajánlanak fel (1194 tonna).
Másfelől rögzítették, hogy mit tekintenekajánlott, azaz NN árnak, amely az egyes termékeknél az alábbi volt:
füstölt tarja 750.- Ft/kg + ÁFA,
füstölt kötözött sonka 690.- Ft/kg + ÁFA,
füstölt darabolt comb 690.- Ft/kg + ÁFA,
füstölt parasztsonka 615.- Ft/kg + ÁFA,
füstölt parasztlapocka 520.- Ft/kg + ÁFA,
füstölt csülök 480.- Ft/kg + ÁFA.
Emellett a következő szöveg szerepelt: "A jelenlévők vállalják, illetve garantálják a mennyiségeket és az NN árakat, továbbáaz NN ár + 5 % alatt más vevő felé nem értékesít!" Alatta a XI. r. képviselője a következő záradékot fűzte a megállapodáshoz: "Az átadási árak elfogadásacsak az 5 %-os klauzulaesetén érvényes a METSPA részéről". Az iratot ezután valamennyi húsfeldolgozó képviselője aláírta; a VII. r. eljárás alá vont azt fűzte hozzá, hogy "a vállalt mennyiségek tájékoztató jellegűek", míg a IV. r. eljárás alá vont külön is vállalta, hogy "ettől alacsonyabb áron senkinek sem értékesít".
A X. r. eljárás alá vontnak a megállapodás szervezésében vagy bonyolításában semmilyen szerepe nem volt.
A XI. r. eljárás alá vont az egyeztetésről tájékoztatta a XIII. r. beszerzőjét.
Az I-IX. r., valamint a XII-XIII. r. eljárás alá vont között február 29-e után ugyanarra a tárgyra írásbeli szerződés nem született.
Az I-VI., VIII-IX. r. eljárás alá vont a megállapodás szerinti NN árakat a XI. r. eljárás alá vonttal március 20-tól - a megállapodáshoz igazodóan - alkalmazta, míg más kereskedőknek is nagyrészt az NN+5% árakat ajánlotta, - részben a korábbi ajánlatok visszavonásával. Minthogy más feldolgozók alacsonyabb árral jelentek meg a piacon, április 11-től a XI. r. eljárás alá vont igényére a füstölt kötözött sonkát, a darabolt sonkát és a tarját több eljárás alá vont az NN áraknál alacsonyabb áron adta, de például a II. r., IV. r. nem kívánt a korábbi ártól eltérni, inkább készletezett.
A VII. r. eljárás alá vont a Cegléd Hús Kft-vel 2000. január 23-án kötött megállapodása szerint bérmunkában termel, (nem betekinthető 11/12/1. számú melléklet) így a saját nevében értékesítést nem folytatott.
A feldolgozók részéről a megállapodást megelőzően ajánlott, illetve az azt követően ajánlott árat, valamint a ténylegesen alkalmazott átadási árat (ott, ahol erre adatok rendelkezésre állnak) az 1. számú táblázat tartalmazza.
1. táblázat
|
Termék megegyezés szerinti ár |
1999. II. 29-ig ajánlott ár |
1999. II. 29-e után ajánlott ár |
Ténylegesen alkalmazott ár |
||||
|
Metro |
Spar |
Egyéb |
Metro |
Spar |
Egyéb |
||
|
Füstölt tarja |
I. 639, 658, 794 |
750 |
- |
773-788 |
750 |
750 |
773-788 |
|
Kötözött sonka |
I. 549-565 |
690 |
- |
711-818 |
690 |
690 |
711 |
|
Parasztsonka |
I. 617 |
- |
- |
633 |
615 |
- |
633-689 |
|
Paraszt |
I. 565-741 |
- |
- |
565 |
- |
- |
565-590 |
|
Csülök |
I. 514-529 |
480 |
- |
494-529 |
480 |
480 |
494 |
A X. r. eljárás alá vont által készített nyilvántartás szerint 1999. évben a Szövetség tagjainak termelése nyers füstölt sertéskészítményből 4183 t, főtt füstölt húskészítményből: 1712 t (összesen: 5895 t) volt. (14/8/1. melléklet) Az 1999. január hónapból rendelkezésre álló kimutatás szerint az I-VI. r., VIII-IX. r. eljárás alá vont termelésének aránya ezen árukból 80 % (732-585 tonna), rajtuk kívül nagyobb volumenű termelése elsősorban a Pick Rt-nek, valamint a SOLAMI Rt-nek, R-KO-N Kft-nek volt.
2000. január-április között a X. r. eljárás alá vont által tagjai által adott kimutatások összesítése szerint a Szövetség tagjainak nyers és főtt-, füstölthús termelése, illetőleg ebből az I-VI., VIII-IX. r. eljárás alá vont részesedése az alábbi volt:
2. táblázat
|
Időszak |
X.r. tagjai összes termelése |
I-VI. VIII-IX.r. termelése |
Összes termelés |
I-VI., |
|||
|
nyers |
főtt* |
nyers |
főtt*/ |
X.r. |
I-VI. |
% |
|
|
Január |
202 |
216 |
117 |
167 |
418 |
284 |
68 |
|
Február |
337 |
192 |
227 |
160 |
529 |
387 |
73 |
|
Március |
992 |
446 |
783 |
387 |
1438 |
1170 |
81 |
|
Április |
921 |
293 |
770 |
235 |
1214 |
1005 |
83 |
*/ A főtt füstölt hús tartalmazza a főtt szalonnakészítményeket is.
Jelentősebb mennyiséget március és áprilisban a Pick Rt., Bólyi Apróhús, Komáromi Mg. Rt., Zemplén Hús, Agrár Coop Mezőkövesd állított elő.
A termelés húsvétra márciusban kezdődött.
Az I-VI., VIII-IX. r. eljárás alá vont termelése március, április hónapban a nyers és főtt sertéskészítményből 2175 tonna volt. Ebből március végétől illetőleg április elejétől húsvétig (április 23.) 1480 tonnát értékesítettek 1019,2 millió Ft értékben, ebből 36 %-ot XII., XIII. rendűnek, amelyről a részletes kimutatást a határozat nem betekinthető 3. sz. táblázata tartalmazza.
A Baromfi Terméktanács tagjai forgalmát - nem termelését - tartja nyilván. Eszerint pácolt, füstölt, darabolt baromfiból évi kb. 1000 tonnát értékesítenek. 1997-99-ben az első félévi forgalom 5-6 %-kal haladta meg a második félévi forgalmat; 2000. évre adatfeldolgozás csak az első negyedévre történt, az értékesített mennyiség 233 tonna, így 2 hónapra (március-április) legfeljebb 200-250 tonna eshet.
III.
A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy eljárás alá vont vállalkozások 2000. február 29-én kötött megállapodással megsértették-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-át.
A vizsgálati jelentés álláspontja szerint az I-IX., XI-XIII. r. eljárás alá vontak, - beleértve a VII. r. eljárás alá vontat is, annak megállapítása mellett, hogy értékesítési tevékenységet saját nevében nem folytat -, részesei voltak a tiltott megállapodásnak. Azt ugyan a XII-XIII. r. nem írta alá, de közreműködésükkel jött létre a versenykorlátozás.
Érintett piacnak a nyers füstölt sertésből készült áruk piacát tekintette, amely árunak - álláspontja szerint - helyettesítője nincs. A megállapodásban részt vevő feldolgozók piaci részesedését 50 %-ban határozta meg.
A megállapodást - melyben foglaltakat a feldolgozók március 20-tól április 11-ig nagyrészt alkalmazták is - a Tpvt. 11. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) és g) pontjába ütközőnek minősítette. Ezért indítványozta az I-IX. r., XI-XIII. r. eljárás alá vont terhére jogsértés megállapítását és összesen 100.000.000.- Ft bírság kiszabását, aminek összegét 50-50 %-ban és ezen belül az értékesítés arányában javasolt megosztani. A X. r. eljárás alá vonttal szemben az eljárás megszüntetésére tett indítványt, mert a megállapodásban nem vett részt.
IV.
Az eljárás alá vontak védekezése kétirányú volt:
1) Nem tanúsítottak olyan magatartást, amely sértené a Tpvt. 11. §-át.
2) Ha mégis abba ütközőnek ítélné meg a Versenytanács, úgy hivatkoztak arra, hogy az nem esik tilalom alá a Tpvt. 12. § a) pontja értelmében, mert csekély jelentőségű; a felek együttes piaci részesedése nem éri el ugyanis a 10 %-ot (13. §).
1) A Tpvt. 11. §-ában foglalt törvényi tényállást többségükben úgy értelmezték, hogy megvalósulásához két feltétel együttes fennállása szükséges; a megállapodás és az összehangolt magatartás. Minthogy ezek együttesen nem állnak fenn, (utóbbit még a vizsgálati jelentés sem állította) ezen túlmenően hiányzik a célzat, nem lehetett versenykorlátozó hatása, így nem állapítható meg a jogsértés.
a)A megállapodás
- aa) nem jött létre, (nincs konszenzus) az irat nem tekinthető a felek megállapodásának;
- ab) ha mégis létrejött a szerződés, az alaki és tartalmi fogyatékossága miatt nem érvényes.
aa) Nem tettek a kereskedők és feldolgozók egybehangzó akaratnyilatkozatot az árra vonatkozóan. Az összejövetel nem ármegállapításra irányult, csupán a XI. r. igényeinek egyeztetésére a feldolgozókkal. Az ár csupán tájékoztató jelleggel került az iratba, melyet nem tartottak magukra nézve kötelezőnek. V. r. eljárás alá vont arra is hivatkozott, hogy a XI. r. eljárás alá vont nem számíthat vevői oldalon partnernek, hiszen ténylegesen nem ő a szerződés alanya.
ab) Ha a szerződés létrejött:
- az alakiságot sért, mert nem képviseletre jogosult személyek, nem cégszerűen írták alá.
- Tartalmi hibák:
A szöveg a - IX. r. eljárás alá vont szerint - nyelvtanilag és logikailag is értelmezhetetlen.
A szerződés lényegi eleme, az ár (NN ár) olyan módon volt meghatározva, hogy nem számszerűsíthető, tényleges egyeztetett ármeghatározásra nem alkalmas, ez ugyanis a forgalomhoz kötött, sávos bónusz miatt ténylegesen különböző árat jelent. A kereskedőkkel ténylegesen alkalmazott ár mindig az NNN ár, - olyan NN ár, amelyből levonásra kerülnek a kedvezmények, - így ez lehetett volna legfeljebb a kiindulási alap. A vizsgált esetben az árképzés módja került rögzítésre, ami egyedi árképzést nem biztosít.
Az 5 %-os klauzula csupán a nagykereskedelmi árrést jelentette, vagyis, hogy a XI. r. eljárás alá vont, mint nagykereskedő a kb. 5 %-os nagykereskedelmi árréssel csökkentett összegen vásárolhat.
A II. r. eljárás alá vont nyilatkozott úgy (6/6. számú irat), hogy az NN árat minimál árnak tekintette, míg pl. a IV. r. utalt arra, hogy önköltség alá nem mehetett, amely viszont az NN árral egyező.
A XII. r. eljárás alá vont előadta, hogy az NN ár számlázási ár, a végleges kedvezményekkel csökkentett ár az NNN ár. Igy az NN árnak a beszerzési árnál van közvetett jelentősége, a megállapodásnál csak a tervezhetőséget szolgálta; a listaárak közül a XII., XIII. r. eljárás alá vont részére a nagykereskedelmi ár ajánlatát foglalta magába.
V. r. eljárás alá vont nem vitatta, hogy a XI. r. eljárás alá vont számára árelőnyt biztosítottak, de ez méltányolható, mert a szállítás legalább ekkora mértékű ráfordítás megtakarítását tette lehetővé a feldolgozók számára a nagy tételek, a jól megközelíthető raktárakba való fuvarozás miatt, amely sokkal előnyösebb, mint a különböző kis- és nagykereskedők számára történő szállítás.
b) Nem valósult megösszehangolt magatartássem, mert a megállapodást a I-IX. r. nem tartotta be, más kereskedőkkel szemben nem alkalmazta az egységesen magasabb árat, az a piaci viszonyoktól függően az NN +5% alatt és felett szóródott. Többségükben tagadták, hogy a megállapodás hatására új árajánlatokat tettek - esetleg a korábbi visszavonásával.
c) Ugyancsak hiányzik a törvényi tényállási elemek közül a célzat, mert az összejövetel és az ott történtek írásbeli rögzítése nem az ármegkötésre irányult, hanem egy véletlenszerűen létrejött egyeztetés eredményét írták le. Ennek lényege az árualap árszint rögzítése volt, nem irányult a verseny korlátozására, torzítására.
d) Nem volt alkalmas arra sem, hogy versenytorzító vagy korlátozó hatást fejtsen ki, mert a már említettek szerint az ármeghatározás ilyet nem eredményezhetett. Utaltak itt arra is, hogy a hatás vizsgálata legfeljebb a húsvét előtti két hétre eshet, nem a vizsgálati jelentésben írt március 20-i időponttól számítottan, hiszen akkor még a húsvéti forgalom nem indult be; azt pedig a vizsgálati jelentés sem vitatta, hogy április közepétől ezek az árak már egyáltalán nem voltak érvényesek.
2) A megállapodáscsekély jelentőségévelkapcsolatosan a következőkre hivatkoztak:
a)Az érintett piac:
aa) Földrajzi piacként egyes eljárás alá vontak szerint nem csupán a magyarországi piac értendő, hanem azért, mert ezen eljárás alá vontak exportra is termelnek, a külföldi piacok is, - figyelemmel a 14. § (3) bekezdésére.
ab) Az árupiac tekintetében nem osztották a vizsgálati jelentés helyettesítésre vonatkozó álláspontját:
A Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerint a felhasználási cél és nem az előállítás módja a lényeg, és minthogy a fogyasztói szokások megváltoztak, a húsvéti nyers füstölt húst helyettesíti a főtt füstölt sertés és valamennyi nyers és főtt baromfihús is.
b) A piacirészesedésükkelkapcsolatosan hiányosnak találták a vizsgálati jelentés adatait, és kifogásolták, hogy a forgalmi adatok közelítőleg sem állnak rendelkezésre. Előadták, hogy Magyarországon a kb. 200 engedélyezett feldolgozón kívül legalább 5-600 kisfeldolgozó működik, vagy engedéllyel, vagy anélkül. Az eljárásba vontakon kívül komoly piaci részesedéssel rendelkezik a Pick Rt., a Kaiser Food Rt., a Vasi Hús Rt., de I. r. eljárás alá vont ide értette a CBA-t, az ÁFÉSZ-ek forgalmát is.
Előadták, hogy a feldolgozott hús legalább 50 %-ban illegális és házi vágásból származik, amelyet mindenképpen hozzá kell számítani a piachoz. A teljes húsvéti húsforgalmazáshoz különböző adatokat szolgáltattak:
- Abszolút számokban:
V. r. szerint 5000 tonna összesen (fekete vágással) a füstölt sertéshús mennyisége (9/5. számú irat). III. r. eljárás alá vont szerint 8-11000 tonna (7/5. számú irat) és ugyanennyit jelölt meg a XII. r. eljárás alá vont - aki az 1999-ben nyilvántartott félszáraz (nem csupán füstölt) áru termelését (3649 tonna) 40 %-nak vette és hozzászámította a nem nyilvántartott egyéb forgalmat (48. számú irat).
- Arányait illetően a forgalmat az alábbiak szerint becsülték:
Az V. r. eljárás alá vont (34. számú irat) a sertés házi- és feketevágásból származó terméket 55-65 %-ra tette, míg a fennmaradó mennyiségből a baromfi 15 %, a főtt sertés 15-20 %, nyers füstölt sertés 10-15 %; utóbbi termékből azonban részt vállal a többi feldolgozó is, amiért I-IX. r. részesedése e termék érintett piacán 10 % alatt van. Az I. r. a legális forgalomból (50 %) ugyancsak 15 %-ra tette a baromfit, 20 %-ra a főtt, 15 %-ra a nyers sertést. Utóbbin belül 8-9 % az eljárás alá vontak részesedése, erre alapította a csekély jelentőséget (39. számú irat). A II. r. eljárás alá vont hasonló adatokkal számol: a 35 % arányú sertéskészítményekből, nyers termékből 6 % az eljárás alá vont részesedése (38. számú irat). A VI. r. eljárás alá vont saját részesedését a teljes füstölt sertésáru piachoz képest 0,24 %-ban adta meg (40. számú irat). Egyezően adták elő, hogy húsvétkor aktivizálják magukat a kisfeldolgozók, mert rövid idő alatt elő tudják állítani a terméket.
V.
A Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés nevesíti az előbbi általános tilalmat, így az a) pontban a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározását, illetve a g) pontban az azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfelek indokolatlan megkülönböztetését, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okozhat a versenyben.
A Versenytanács elöljáróban utal arra, hogy téves az eljárás alá vontak többségének e törvényhely kapcsán tett értelmezése, miszerint a kartell törvényi tényállása megvalósulásának konjunktív feltétele a megállapodás és összehangolt magatartás, ezért önmagában még a megállapodás léte sem valósítja meg a kartelltilalmat.
Az (1) bekezdés ugyanis a kartell elkövetési magatartását írja le, amely létrejön
- a vállalkozások közti megállapodással,
- összehangolt magatartással,
- vállalkozások szervezetének döntésével,
amelyek tekintetében a törvényhez fűzött Indokolás szerint is gyűjtőfogalom a "megállapodás" kategóriája és a továbbiakban ezt az egy fogalmat használja. Az Indokolás más helyütt is úgy fogalmaz, hogy a tilalom kiterjed a megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, azaz az (1) bekezdés felsorolásként tartalmazza azokat a különböző magatartásokat, cselekményeket, amelyekkel a kartell megvalósul. A törvény összhangban van az EK Római Szerződésének 85. cikkével is, melynek (1) bekezdése három formát nevez meg, amelyekkel a versenykorlátozást meg lehet valósítani: a megállapodást, az egyeztetett gyakorlatot és a társulás döntését. A megállapodás fogalma is tág, beleértendő az írásbeli szerződéstől egészen a "gentlemen`s agreement"-t is, míg ettől eltérő elkövetési forma az informális megállapodás nélküli, egyszerű összehangolt magatartás, vagy párhuzamos viselkedés.
Ha tehát a vizsgált irat megfelel a "megállapodás" ismérveinek, úgy a jogsértés önmagában megvalósulhat, nem szükséges az összehangolt magatartás, melyet csak akkor kellene csak vizsgálni és bizonyítani, ha nem lenne szerződéses megállapodás.
Ezért a jelen ügyben a Versenytanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy
- a 2000. február 29-én létrejött iratot hogyan kell minősíteni (tartalmát, formáját illetően),
- ha létrejött a megállapodás, kik tekintendők résztvevőinek,
- mi az érintett piac, amelyre a megállapodás vonatkozott,
- mi a célja,
- járhat-e versenykorlátozó hatással,
- milyen a résztvevők piaci részesedése az érintett piacon (bagatell kartell).
VI.
A megállapodás
1. a) Annak elbírálása, hogy a február 29-i szerződés érvényesen létrejött-e avagy valamilyen fogyatékossága miatt érvénytelen, a bíróság hatáskörébe tartozik.
A védekezésre tekintettel a Versenytanácsnak e körben csak azzal kellett foglalkoznia, hogyaz irat minek tekintendő; ennek kapcsán a következőket emeli ki:
aa) azon a tárgyaláson, amelyen a megállapodás létrejött, mind a kereskedők, mind a feldolgozók részéről az értékesítési feltételek tekintetében nyilatkozatra jogosult delegáltak vettek részt - melyet alátámaszt, hogy a vállalkozások az ott leírtakhoz általánosságban tartották magukat;
ab) előbbi delegáltak kölcsönös és egybehangzó nyilatkozatát foglalja magában az irat, amely a felajánlott mennyiségekre, az árakra és feltételekre vonatkozik;
ac) a megállapodás (kifogásolt) tárgya az, hogy a jelenlévők a részt nem vevő vállalkozásokkal szemben milyen diszkriminációt alkalmaznak (előbbiekhez viszonyítva magasabb árat), amely egyúttal a feldolgozók részéről azonos ár alkalmazását is jelenti. Ilyen típusú szerződésekre egyébként - de a szállítási szerződésekre sem - a Ptk. nem ír elő semmiféle alakiságot. Az eljárás alá vontak nyilatkozatából azonban az is megállapítható, hogy az éves keretszerződések megkötése után a részleteket nem foglalták írásba, tehát a szerződő felek akaratából sem volt érvényességi kellék az írásbeliség.
Ebből következően az irat a - későbbiekben megnevezett - felek konszenzusát tartalmazza, mégpedig egyrészről a termelők, másrészről a kereskedők megbízottja (képviselők)többoldalú jogügylete, amely vagyoni tartalmú hatás kiváltására irányult.
b) Azt a védekezést nem fogadja el a Versenytanács, hogy a megállapodást - szankció hiányában - nem tekintették kötelezőnek. Ha az irat megfogalmazásra került és azt a felek aláírták, bizonyítja a tárgyalás végeredményét; közömbös, hogy milyen fenntartásaik voltak. A szerződés lényege, hogy kötelezettségeket és jogokat keletkeztet a benne résztvevő felekre, melynek megszegését jogszabály - a felek megállapodása nélkül is - szankcionálja.
2. a)A megállapodás tartalmaegyértelműen megállapítható, szövege nyelvtanilag nem aggályos. Kitűnik belőle a tárgyát képező termék, annak ajánlott ára - amely a XII-XIII. r. eljárás alá vonttal szemben alkalmazandó -, illetőleg minden más kereskedővel szemben alkalmazandó 5 %-os klauzula.
b) Az eljárás alá vontak alaptalanul állítják, hogy ez az ármegjelölés alkalmatlan árrögzítésre, nem számszerűsíthető; a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének a) pontja ugyanis elegendőnek tartja a közvetett ármeghatározást, és ez ennek megfelel.
Az NN ár a XII. r. előadásából is kitűnően számlázási ár, a listaárból levonásra kerülő szokásos kereskedelmi kedvezmények eredményeként alakul ki, ehhez képest biztosítható a további forgalomból kedvezmény; így valóban különböző lehet ugyanazon NN ár esetén is a beszerzési ár.
A megállapodásban azonban nem konkrét átadási árat rögzítettek, hanem a XII-XIII. rendűnek biztosított NN árhoz viszonyítva más kereskedőkkel szemben meghatározott NN árat, ami - leegyszerűsítve - előbbit meghaladó.
Nem fogadja el a Versenytanács azt a védekezést, hogy ez csak a XII., XIII. r. eljárás alá vont részére biztosított nagykereskedelmi ár, hiszen egyrészt a XIII. r. főként kiskereskedő, másrészt eljárás alá vontak partnerei közt számos nagykereskedő van, akikkel szemben pedig az NN + 5%-os mértéknek megfelelő árat ajánlottak kiindulásként.
Igy nincs jelentősége, hogy abból különböző kedvezmények folytán milyen végső ár alakulhatott ki, mert az azonos kiindulási pont miatt akülönbségígy is megmaradhatott.
Arra is utal a Versenytanács, ha ennek nem lett volna semmilyen számszerűsíthető következménye, úgy e megállapodásra sor sem kerül, a tárgyalási eredményt nem tartották volna lényegesnek rögzíteni. Ezt pedig a körülmények nem igazolják, ellenkezőleg, IV. r. előadásából kitűnően (8/7. számú jegyzőkönyv) az 5 %-os mértékben való megállapodást a feldolgozók részéről vita előzte meg, hiszen nem mindegyiküknek volt a XI. r. a legnagyobb mennyiséget vásárló partnere, ez pedig más, nagyobb partnerek tekintetében kedvezőtlenebb kondíciók biztosítását eredményezhette. Az, hogy az ajánlott ártól eltérés lehet, nem releváns. A Versenytanács hasonló ügyben (Vj-224/1992.) kifejtette, hogy már az ajánlati ár kialakítására irányuló összehangolt magatartás is eredményezheti a verseny korlátozását, mert az eladók egységes árajánlata azt a látszatot keltheti, hogy nem érdemes más eladót keresni a piacon.
Nem támasztják alá egyébként a forgalmi adatok, hogy I-IX. r. ténylegesen nem tartotta be ezt a megállapodást, mert a kimutatásokból látható a tendencia, hogy másokkal szemben alkalmazták az NN+5% árat.
Összegezve: a megállapodás
a) elsődlegesenvertikális korlátozásnak minősül, mert azért jött létre termelők illetve a kereskedők között, hogy a XII., XIII. r. eljárás alá vonton kívül minden más kereskedő az ott meghatározott NN árnál 5 %-kal magasabb áron juthat csak a (árból következően nyers) füstölt termékekhez,
b)horizontális jellegeannyiban van, hogy nem egy, hanem több termelő közösen kötött olyan megállapodást, melyben a termelők meghatározták azt a minimálárat, amely alatt nem adják el a terméket.
VII.
A megállapodás résztvevőiA megállapodást az I-IX., és XI. r. eljárás alá vont részéről jelenlévő alkalmazott írta alá.
A XI. rendűnek a XII. és XIII. r. eljárás alá vonttal írásbeli, megbízásként nevesített szerződése van, amely szerint jogosult a megbízó részére előkészíteni és lefolytatni a kijelölt szállítókkal a kondíciós tárgyalásokat és koordinálja a szállítói szerződések előkészítését.
A Versenytanácsnak azt kellett eldöntenie, hogy a megállapodásnak ki volt a résztvevője, a XI. r., vagy a XII-XIII. r. eljárás alá vont, amely attól függ, hogy a XI. r. megbízottként, vagy képviselőként (is) járt el, függetlenül a köztük létrejött szerződés elnevezésétől.
A XI-XIII. r. eljárás alá vont előadása szerint (46-48. számú irat) a XI. r. eljárás alá vont a XII. és XIII. r.nevébenkizárólag az éves keretszerződéseket köti meg, amelyben az árut, a tárgyalások során kialakított listaárhoz képest alkalmazandó kedvezményeket, fizetési határidőt, bónuszt rögzítik és amely irányadó a képviseltekre.
Nincs akadálya, hogy a XII., XIII. r. közvetlenül is eltérő feltételeket kössön ki, amely azt jelenti, hogy a keretszerződést módosíthatja.
Ebből az következik, hogy a XI. r. nem csupán a megbízási szerződés alapján járt el (Ptk. 474. §) - amely önmagában képviseleti jogot nem ad - hanem azon túlmenően az meghatalmazást is magában foglalt, ami jognyilatkozatok tételével járt. A keretszerződést illetően tehát képviseleti joggal is rendelkezett a XI. r. eljárás alá vont (Ptk. 219. § (1) és (2) bekezdése), azaz cselekménye által a képviseltek váltak jogosítottá és kötelezetté.
Az eljárásban vizsgált megállapodás az éves szerződés konkretizálása körében született arra vonatkozóan, hogy milyen mennyiséget képesek a húsfeldolgozók a szezonárúból leszállítani, illetőleg mi legyen az ajánlott NN ár, amely ármeghatározás azonban a megállapodásban szereplő kereskedőkön kívüli kereskedők felé alkalmazott árral való viszonyt is tartalmazta.
Ezért a Versenytanács úgy tekintette, hogy ezen nyilatkozat tekintetében nem lépte túl képviseleti jogkörét a XI. r. eljárás alá vont, a megállapodást egyébként a jelen lévő XII. r. tudomásul vette, míg a XIII. r. beszerzője tájékoztatást kapott. Ezért a XII. és XIII. r. eljárás alá vont az, aki ezen megállapodásért felelősséggel tartozik.
VII. r. eljárás alá vont a piacon önálló értékesítési tevékenységet nem végez, a Ceglédhús Kft-nek bérmunkában termel, képviselője mégis jelen volt a megállapodás megkötésekor és azt alá is írta, előadása szerint a Ceglédhús megbízottjaként (11/8. számú jegyzőkönyv).
A vizsgálat nem ellenőrizte ezen állítást, nem tárta fel VII. r. és a Ceglédhús viszonyát. A Versenytanács a rendelkezésére álló eljárási határidőben csak a Ceglédhús nyilatkozatát tudta beszerezni, aki állította, hogy nem kapott információt az értékesítés feltételeire. Ezért arra is figyelemmel, hogy a VII. r. adatai szerint áruja a XII-XIII. r. eljárás alá vonton kívül csak saját boltjaiban - minimális mennyiségben - került értékesítésre, az eljárás ezen szakaszában a Ceglédhús bevonására a közérdek hiányára tekintettel nem látott indokot, míg a VII. r. eljárás alá vont részéről - bizonyíték hiányában - nem tekintette az értékesítés körében nyilatkozatra jogosultnak a részt vevő személyt.
VIII.
Az érintett piacota Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
a) A 14. § (2) bekezdése szerint a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni, melynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.
A Versenytanács nem ért egyet a vizsgálói jelentésben foglaltakkal az árupiac meghatározását illetően. Álláspontja szerint a megállapodással érintett hat termék (nyers füstölt áru) tekintetében a húsvéti időszakot megelőzően a felhasználási cél a domináns, hiszen tradicionálisan a húsvéti ünnepekhez ugyanúgy kötődik a "sonka" (illetve az annak megfelelő füstölt hasonló áruk) tálalása, mint például a karácsonyhoz pulyka; vagyis a fogyasztó kizárólag szokásból, azért vásárolja, hogy az ünnepeken ez a füstölt áru az asztalon legyen. A füstölt-főtt húsokat ezért a nyers húsok helyettesítőinek tekinti, mert minőségre, ízre, ugyanolyanok, csupán az áruk magasabb, kényelmi szempontból vásárolják. A vallási tradícióknak nincs olyan súlya, hogy az előkészítést ne mellőzzék a háziasszonyok.
A fogyasztói szokások változása miatt a sertéshús fogyasztása háttérbe szorul a baromfi javára. Tény, hogy a füstölt sonkát ízben, minőségben nem helyettesíti, jellegében azonban hasonló és az egészséges táplálkozás hívei szívesebben fogyasztják - a szokásokhoz való ragaszkodás mellett is.
2000. év húsvétjára forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre (csak az első negyedévre), de az elmúlt évek statisztikája azt mutatja, hogy összességében mégis az első félévben magasabb az értékesített mennyiség, amely feltételezhetően a húsvéti ünnepekkel van összefüggésben. Ezért a füstölt baromfit is helyettesítő árunak tekintette.
b)Földrajzi piac: a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
Nem ért egyet a Versenytanács az eljárás alá vontak álláspontjával, miszerint földrajzi területnek nem csupán Magyarország, hanem meg nem nevezett külföldi államok területe is értendő, ahová a húsfeldolgozók exportálnak.
A jelen megállapodás ugyanis kereskedők és termelők között jött létre, így az export földrajzi szempontból érdektelen; a fogyasztó (kereskedő), mint potenciális üzletfél máshozfordulási lehetőségét kell vizsgálni, az pedig nem merült fel, hogy külföldről kívánnának vásárolni (akkor is legfeljebb az importnak lehetne jelentősége, ha számottevő lenne). Igy nem releváns az érintett piac tekintetében, hogy a termelők külföldre ki tudják vinni a terméket.
Ezért a Versenytanács földrajzi piacnak Magyarország egész területét tekintette, amelyre a termelők - távolságtól függetlenül - teljes lefedettséget biztosítanak.
IX.
A megállapodás céljaA Tpvt. 11. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy olyan megállapodást tilt, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását,vagytorzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet illetve fejt ki; a cél-hatás viszonya tehát vagylagos. Igy megvalósul a jogsértés, ha a megállapodás célja a verseny korlátozása, de akkor is, ha nem is a célja, de alkalmas ilyen hatás kifejtésére, vagy a ténylegesen tanúsított magatartás versenykorlátozó.
A felek szándéka a megállapodásból leszűrhető: azt kívánták elérni, hogy az ott szereplő, NN + 5 % mértékű ár alatt más kereskedőnek ne történjen értékesítés, ezzel korlátozzák a többi viszonteladó és a XII-XIII. r. versenyét, befolyásolják utóbbiak piaci pozícióját, ugyanakkor a minimálárral a feldolgozók egymás között is korlátozták a versenyt.
Nem fogadja el a Versenytanács azt a védekezést, hogy "véletlenszerűen" került sor ezen irat megfogalmazására. Az összejövetel célja ugyanis pontosan az árualap tisztázása volt, ennek körében az árak véglegesítése, melynek írásbeli rögzítésére a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően nem volt szükség, tehát csakis azért kerülhetett sor az irat elkészítésére, mert jelentőséget tulajdonítottak a szállítás feltételeinek. Ezek közé tartozott az, hogy XI. r. eljárás alá vont megfogalmazta további igényét annak fejében, hogy nagy mennyiség átvételére mutatott készséget, és ezért az árelőny biztosítása megérte a feldolgozóknak, mert az átveendő tétel mennyisége és a fuvarozási feltételek lehetővé tették a ráfordítás csökkenését. Annak rögzítésére nem lett volna szükség, hogy nagykereskedelmi áron adják a XI. rendűnek, hiszen az nagykereskedő és bevett gyakorlat ilyen mértékű nagykereskedelmi árrés.
A XI. r. részéről hozzáfűzött záradék mintegy szankcióként értendő, hiszen a kikötött mennyiség átvételét függővé tette az 5 %-os áreltérítés alkalmazásától. Habár eljárás alá vontak tagadták, nagy a valószínűsége, hogy a IV. r. eljárás alá vont által előadott fenyegetettség (kilistázás) is elhangzott, ennek megerősítése azonban nem érdeke már a többi eljárás alá vontnak.
Ez az 5 %-os különbség kifejezetten diszkriminatív célzatú akkor is, ha az engedmények folytán kialakítandó tényleges beszerzési árnál nem jelentkezik mindig ilyen mérvű különbség. A szolgáltatott adatok szerint egyébként ténylegesen a szállítás kezdetén élt ez a diszkrimináció, amelyet igazol az is, hogy pl. a TESCO tudomást szerezve a megállapodásról, kilistázta IV. r. eljárás alá vontat; júniusig nem vásárolt tőle (8/7. számú irat).
Megjegyzi azonban azt a Versenytanács azt is, hogy habár az előbbiek miatt a versenykorlátozó hatás vizsgálatára nem volt szükség, ténylegesen annak elérésére alkalmas lehetett a 5 %-os klauzula, mert ha a piacon nincs túltermelés és nem lépnek fel mások alacsonyabb árakkal, úgy ezen árak tartották volna magukat.
Nem osztja azt a védekezést, miszerint a megállapodás hatása azért jelentéktelen, mert a XII., XIII. r. összesen 119 üzletét érintette, hiszen a szerződés kifogásolt része nem elsősorban az volt, hogy mennyiért adják e két kereskedőnek, hanem hogy harmadik személyeket hogyan érintett.
X.
A csekély jelentőség vizsgálataA Tpvt. 12. § a) pontja szerint nem esik tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű, vagyis a megállapodást kötő feleknek az együttes részesedése az érintett piacon a 10 %-ot nem haladja meg.
a) Annak bizonyítása, hogy a megállapodás nem esik tilalom alá, a 12. § alapján azt terheli, aki ennek megállapítását kéri (Tpvt. 20. §).
Eljárás alá vontak részéről volt olyan védekezés, miszerint e szabály csak a kérelmes eljárásokra vonatkozik, a hivatalbóli eljárás esetén a Versenyhivatal terhe a bizonyítás. Ezt az értelmezést a Versenytanács nem osztja: a Tpvt. 44. §-án keresztül alkalmazandó Áe. 26. § (1) bekezdés szerint főszabályként a bizonyítás a hatóságot terheli. Minthogy a jelen eljárást a Gazdasági Versenyhivatal hivatalból indította, őt terhelte annak bizonyítása, hogy a megállapodás jogszabályba ütközik, - amelynek eleget is tett. Ezzel szemben hivatkoztak eljárás alá vontak arra, hogy magatartásuk nem tiltott. Logikailag sem következhet a jogszabályból az, hogy egy tényt és annak ellenkezőjét is a hatóságnak kellene igazolnia. A Tpvt. az Áe. szabályával szemben fogalmazta meg e speciális rendelkezést, és nem tesz külön említést a kérelmes eljárásokról (a törvény Indokolása sem). Az ugyanis, hogy valaki az ügyben védekezésként egy tény megállapítását kéri, nem egyjelentésű azzal, mint a 18. §-ban felsorolt kérelmes eljárás.
Ettől függetlenül - a bizonyítási nehézségekre is tekintettel - a Versenyhivatal feltárta e körben a tényállást azért, mert az eljárás alá vont vállalkozások becsléseinek valószínűsítése esetén ok lett volna a szakértői vélemény beszerzésére.
b) A Versenytanács az eljárás alá vontak védekezése kapcsán a következőket tartja szükségesnek előrebocsátani:
ba) a piaci részesedés olyan viszonyszám, amely a megállapodás résztvevőjének piaci részarányát mutatja az érintett piacon (az érintett és helyettesítő termékekből). Az együttes piaci részesedés számítása a Versenytanács gyakorlata szerint úgy történik, hogy nevezője: az érintett piac teljes forgalma (a megállapodással érintett és helyettesítő termékből: füstölt, főtt és nyers baromfi és sertés); számlálója: az (eladóknak, termelőknek) az adott érintett piaci teljes forgalma (az érintett és helyettesítő termékekből: jelen esetben: füstölt főtt és nyers sertés).
Tehát téves az egyes eljárás alá vontak azon értelmezése és számítása, miszerint csak a megállapodással érintett nyers füstölt sertéskészítményt viszonyítják a földrajzi piac teljes forgalmához; a Tpvt. 13. §-a ugyanis a résztvevő vállalkozások piaci részesedéséről beszél és nem csak a megállapodással érintett árukról, amivel ellentétes és a fenti viszonyszám torzulását is eredményezi, ha nem ugyanazon összetételű árucsoport összehasonlítása történik.
bb) Vertikális kartellnél a piaci részesedéshez nem kell hozzászámítani a vevők (XII., XIII. r.) részesedését, mert az összegzés halmozódást okozna.
bc) Nem számíthatók be a teljes forgalomba a házi vágás eredményeként előállított termékek, mert ezek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, saját fogyasztást szolgálnak.
bd) Az illegális vágóhidakon előállított termék a piac részét képezi, de átmenet a saját fogyasztás és legális értékesítés között, hiszen a termékek szűk, regionális piacon jelennek meg; ezen forgalmazóktól a kereskedők elvileg nem vásárolhatnak, hiszen nem ellenőrzött termékek. A Versenytanács ennek ellenére ezen árukat figyelembe vette.
c) Statisztikai összesítés csak az engedéllyel rendelkező vállalkozások általmegtermeltsertéskészítményekről készül, amely adatszolgáltatás - nem pontos teljesítése miatt - csak közelíti a valós állapotot; ismert azonban I-IX. r. eljárás alá vont március végétől, illetve április elejétől húsvétig elért forgalma a nyers és főtt sertésből.
ca) A X. r. eljárás alá vont és a Húscéh nyilatkozatát összevetve megállapítható, hogy a termelésből előbbi tagjainak részesedése sertéskészítményekből 70-80 %, a többit a Húscéh tagjai termelik.
A vizsgálat a sertéshús termelésre vonatkozóan minden adatot beszerzett, a forgalmi adatok teljes feltárására országos statisztikai összesítés hiányában gyakorlatilag nincs lehetőség. A forgalmazók nagy száma, az egyes áruféleségek forgalmi adatainak hiányos nyilvántartása miatt nem lehet pontos képet kapni.
A Baromfi Terméktanács viszont csakforgalmiadatokat tart nyilván.
A I., II., III., V. és XII. r. eljárás alá vont próbálta becsléssel megközelíteni a piaci arányokat, pontos adatokkal szolgálni sem az eljárás alá vontak, sem a megkeresettek nem voltak képesek, a részesedés számításánál tehát becsült adatokra kellett támaszkodni.
cb)Az illegálisan és házi vágással előállított termékek(sertés, baromfi) mennyiségét átlagban 40-50 %-ra becsülték az eljárás alá vontak.
A sertéstermelésre a X. r. által csatolt "A magyar húsipar helyzetképe 1999. évben" című összegzés (14/5/2.) alatt tartalmazza, hogy kb. 6,5 millió sertésből 1,5 millió házi vágásba kerül, 2 millió külföldre, a fennmaradó hazai piacra kerül. Ugyanitt a Hússzövetség tagjainak a belföldi összes részesedését 60 %-ra teszi, arra utalva, hogy 600 üzemből csak 130 felel meg a vágósertések minősítéséről szóló rendeletnek. A KSH szerint 1999-ben 5,8 millió sertés volt, amelyből 4 millió került a Vágóállat Terméktanácsnál adatfeldolgozásra (14/6. számú irat). X. r. eljárás alá vont utóbb 200-ra tette a rendeletnek megfelelő üzemeket, melyek termeléséről nyilvántartás van.
Mindebből csupán annyi vonható le, hogy a nem ellenőrzött sertéshús termelése igen jelentős; de mert a felek előadásán kívül, illetőleg a fenti becsléseken kívül nincs remény pontosabb adatok beszerzésére, a Versenytanács elsősorban a X. r. által szolgáltatott adatokból következtetve legfeljebb 50 %-ban elfogadta az illegális és házi vágásból keletkező termék mennyiséget (füstölt áru esetében csak sertés értendő ide).
Ebből eljárás alá vontak szerint közel a felét teszi ki a házi vágás, a többi (kb. 25 %) illegális.
cc) A fennmaradó - legálisan forgalmazott - mennyiségből a füstölt, főtt és nyers sertéshúsok kb. 35 %-ot - ebből a nyers 15 % -, a füstölt baromfi kb. 15 %-ot tesz ki, vagyis az összes sertéshús forgalom közel négyszerese a baromfinak. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a baromfi forgalmazás esetében az eljárás alá vontak számára a lehető legkedvezőbb - általuk megjelölt - mennyiséget vette figyelembe, mert a tényleges húsvéti adatok nem állnak rendelkezésre. A korábbi évek és a 2000. első negyedévi adatokból reálisan nem vonható le következtetés a forgalom ugrásszerű emelkedésére; - de még ezesetben sem tolódhatna el jobban a fenti arány a baromfi javára. Az I-IX. r. eljárás alá vont kimutatott forgalmából kiindulva ugyanis a legális forgalom az illegális forgalommal együtt csak a húsvétot közvetlenül megelőző időszakban elérte a 3-4000 tonnát, ehhez képest pedig a 15 % megfelel az előző években nyilvántartott szinte egészéves füstölt baromfi forgalmazásnak.
cd) Ilyen számítás mellett úgy, hogy a házi vágás a már említett teljes termelésből kimaradt, az illegális és legális sertés- valamint baromfi forgalmazást 100 %-nak tekintve, a fenti arányok az alábbiak szerint változnak:
|
illegális sertés: |
33 % |
|
legális sertés: |
47 % |
|
baromfi: |
20 % |
Az eljárás alá vontak hivatkoztak arra, hogy a fogalmazás 30 %-kal kisebb a termelésnél, így a baromfi javára lényegesen megváltozik az arány.
A Versenytanács álláspontja szerint nincs ok feltételezni, hogy a termeléshez képest a forgalmazás nagyságrendileg kisebb lenne, hiszen olyan áruról van szó, amely nem tárolható, eljárás alá vontak hivatkoztak is arra, hogy szezon után akcióban értékesítik.
Ha igaz is a forgalmazás és a termelés ilyen különbsége, a füstölt sertéshús forgalmazáson belüli arányokat illetően akkor sincs jelentősége, hiszen ezesetben más termelők értékesítési aránya is ugyanúgy alakult; a baromfi forgalmazás arányára pedig kihatása nem lehetett, mert abszolút számok ismeretében a 15 % a maximális mérték.
Összegezve a Versenytanács álláspontja az, hogy a legszélesebben is értelmezve a földrajzi és árupiacot, a legszélesebben értelmezett versenytársi kör mellett is a megállapodásban résztvevők részesedése jóval 10 % felett volt, ezért a megállapodás csekély jelentősége nem bizonyított; így szükségtelennek látta szakértő kirendelését.
XI.
Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében megállapította a magatartás törvénybe ütközését az I-VI., VIII., IX., XII., XIII. r. eljárás alá vontak tekintetében, mert a megállapodás kimerítette a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a) illetőleg b) pontját.
A X. r. eljárás alá vont nem vett részt a megállapodásban, a XI. r. saját nevében nem állapodott meg, míg a VII. r. tekintetében nem nyert bizonyítást, hogy milyen minőségben vett részt, jogosult volt-e a megállapodást aláírni, ezért velük szemben az eljárást megszüntette.
A jogsértő eljárás alá vontakkal szemben a Tpvt. 78. § (1) bekezdés alapján bírságot szabott ki, melynek alapja a (2) bekezdésre figyelemmel az I-VI., VIII-IX. r. húsvéti füstölthúsból elért forgalma, a bírságot ennek 10 %-ához közeli összegben határozta meg. Megállapításánál a következőkre volt figyelemmel:
Az eljárás alá vontak javára értékelte, hogy a megállapodás
- jelentős piaci zavart nem okozott,
- nem volt sikeres, a piaci viszonyok gátolták,
- számszerűsíthető előny nem keletkezett,
- rövid időre jött létre,
- a megállapodást kötő felek az ott írt versenykorlátozó kitételt csak részben alkalmazták.
Ugyanakkor súlyosnak minősül abból a szempontból, hogy nagy számú, nagy piaci részesedéssel bíró érdekelt vett benne részt, nem csupán vertikális, de horizontális jellege is volt.
A bírság megosztása a kereskedők illetve termelők között felelősségük arányában történt. A Versenytanács álláspontja az volt, hogy a megállapodás elsősorban a kereskedők piaci érdekét szolgálta, mert forgalmuk növelése irányába hatott, ha a terméket más kereskedőknél olcsóbb fogyasztói áron tudták forgalomba hozni. Természetesen a termelőknek is anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy a nagy mennyiségű terméket, egy beszerzőnek tudják eladni, de ennek a súlya lényegesen kisebb.
Ezért a bírság nagyobb hányadát terhelte a két kereskedőre, ezen belül eljárás alá vontakat forgalmuk arányában marasztalta.
A határozat egyéb rendelkezései a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésein alapulnak.
Budapest, 2000. augusztus 23.
dr. Sólyom Eszter sk előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika