Vj-66/2000/30
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Darázs Lénárd ügyvéd (1055 Budapest, Kossuth tér 9. V. em.) által képviselt Mistral Computer World Kft. Budapest eljárás alá vont vállalkozással szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon magatartása, hogy 1999. október 13-tól a Budapesti Piacban, 2000. március 2-tól az Expressz Napilapban "Budapest legnagyobb árukínálata" szlogennel folyamatosan, továbbá a Budapesti Piacban 2000. március 29. és április 26-a között, az Expresszben 2000. március 30. és április 26-a között "komplett konfigurációk a legjobb árakon" szlogennel hirdette tevékenységét, alkalmas a fogyasztónak a gazdasági versenyben történő megtévesztésére.
E magatartás folytatását megtiltja.
Egyebekben az eljárást megszünteti.
Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bevételi számla javára 500.000.-Ft, azaz Ötszázezer Ft bírságot 30 napon belül.
A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó felülvizsgálati kérelemnek van helye.
Indoklás
I.
A hivatali vizsgálat megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Budapesti Piac című hetilapban 1999. október 13-tól, az Expressz című napilapban 2000.március 2-tól folyamatosan "Budapest legnagyobb árukínálata" szlogennel, míg a Budapesti Piacban 2000. március 29-e és április 26-a között, az Expresszben 2000. március 30-a és április 26-a között "komplett konfigurációk a legjobb árakon" szlogen feltüntetésével kívánta gazdasági tevékenységét a fogyasztók számára vonzóvá tenni. Árukínálatát napi árlistákon ismerteti azonban az ott közölt választék nem áll minden időben a betérő fogyasztó rendelkezésére.
Ezek a magatartások kimeríthetik a Tpvt. 8. § (1) bekezdésben tilalmazott törvényi tényállást.
Az eljárás alá vont vállalkozás 1999-ben alakult, tevékenységi körébe főként számítógépes eszközök és más iparcikkek értékesítése tartozik. Az értékesítés Magyarországra korlátozódik, a reklámozott áruk az un. hardware csoportba sorolható számítógépek és számítógépalkatrészek. Ebben a termékcsoportban igen nagyfokú a teljesítmény, gyorsaság és adatelérési sebesség változatossága, a gyártó cégek száma, általában a termékváltás gyorsasága.
A piacon működő kereskedőnek ezért elemi érdeke a változások nyomon követése, a változó árukészletről a lehetőség szerinti legfrissebb adatok szolgáltatása.
Az érintett árut forgalmazó vállalkozások kedden és szerdán kapnak heti szállításokat. Az árlisták ezért, de a termékek USD árfolyamfüggősége miatt is többnyire napi, ritkább heti kínálatot ajánlanak. A piacot a kis tőkeerejű cégek uralják, a köztük a fogyasztókért zajló verseny átlátható - az interneten, az Iridium Faxbankban naponta, a Budapesti Piac csütörtökön megjelenő több oldalas számítógépes mellékletében hetente figyelemmel kísérhetik egymás ajánlatait, ezért az üzleti siker alapvető feltétele a tájékoztatás frissessége, az egyéb szolgáltatások, így a konfigurációk összeállításához nyújtott szakmai segítség feltűnő és a versenytársaktól minőségében, egyéb paramétereiben kitűnő ismertetése.
Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. októberétől külön személyt alkalmaz a konkurencia ajánlatainak teljes körű figyelemmel kísérésére, a fent jelzett fórumok adatai értékelése alapján, s a napi árulistát oly módon készíti, hogy számítógép ellenőrzi a raktárkészletet, így az árlistára csak olyan áru kerül, amely a raktárból aktiválható. Arra tekintettel, hogy nagyobb tételű megrendelés, esetleges időközi eladás kiürítheti a raktárat, előfordul a napi kétszeri árlista nyomtatása és terítése is.
Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja szerint a reggel készített árlistán valós, aktív raktári készlet szerepel, azonban a kereskedelmi tevékenység természetes velejárója - ha jól megy az üzlet -,hogy a készlet folyamatosan fogy. Szakmailag képzett munkatársai azonban az esetek döntő többségében képesek a fogyasztó által kiválasztott és időközben elfogyott árut helyettesítő terméket kínálni.
A kifogásolt két szlogennel kapcsolatban annak valóságtartalmát úgy biztosítja, hogy a versenytársak kínálata és saját napi készlete összevetésével a napi árlista elkészítésekor külön munkatárs foglalkozik, a konfigurációk legjobb áron történő hirdetése pedig részben vásárlói visszajelzésre is alapozódik, bár kétségtelen azonos teljesítményű összeállításnak az alkatrészeket gyártó cég ismertsége, a termék minőségétől függően - az összeállításokra vonatkozó igények sokszínűségén és nagymértékű variálhatóságán túl - az eladó üzletpolitikájától függetlenül is eltérő lehet az ára. Kérte jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését.
II.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában a fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.
A 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; a c) pont szerint az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A Versenytanács az eljárás alá vont magatartása értékelésénél abból az alapelvből indul ki, hogy a fogyasztó a piac központi szereplője, mert döntése/választása alapvetően meghatározza a gazdasági verseny kimenetelét (Vj-26/1998. Vf.Ért.7/1998.)
A jól működő piacon a vállalkozó függetlenül dönt abban, hogy mit kínál, mennyiért és milyen feltételekkel, s hasonló szabadsággal a fogyasztó abban, hogy melyik árut kitől vásárolja. A tisztességtelen reklámtevékenység ezért az ésszerűen eljáró átlagos fogyasztó félrevezetésével, annak döntési szabadságát csökkentve, vagy megszüntetve a piaci működés zavaraihoz vezet és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt felhasználó vállalkozást. (Vj-6/1993. Vf.Ért. 6/1993.)
A "legjobb árak" és a "legjobb áruválaszték" olyan üzenet, amelynek az ésszerűen eljáró átlagos fogyasztó összehasonlítási alap és kellő mélységű szakmai ismeret hiányában hitelt adni kénytelen. Az üzenetnek a tisztességes volta akkor állapítható meg, ha egyértelmű és objektíven megalapozott. A két feltételnek egyszerre, egyidőben a hirdetés egész tartama alatt kell fennállania.
A felsőfokú jelzők használatával szemben arra tekintettel, hogy azok nem minősülnek összehasonlító reklámnak (Vj-67/1993. Vf.Ért. 1/1994.) követelmény, hogy az általuk ígért valamely, az áruhoz kötődő tulajdonság a reklámozás teljes ideje alatt, minden üzleti percben igaz és pontos legyen. Csak a fenti feltétel teheti a felsőfokú jelző használatát objektíven megalapozottá.
A Versenytanács megállapította, hogy a kifogásolt jelzők egyértelmű üzenetet küldenek a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint, azonban nem tekinthetők objektíven megalapozottaknak.
A legjobb árak valóságtartalmának folytonosságát a konfigurációk végtelen változatossága, az alkatrészek erkölcsi avulásának gyorsasága egymagában is illuzórikussá teszi; ugyanakkor a nem-szakember fogyasztók nyilvánvalóan csak az általuk vágyott egyfajta összeállításra asszociálnak, de a szakemberek döntését is joggal megzavarhatja és próbát tesznek az eljárás alá vontnál, vagyis a becsalogatás sikerrel járhat.
A versenytársak ajánlatait a saját készlettel és árakkal történő összevetés pedig csak a napi árajánlat elkészítése időszakában jelenthet valamelyest és korántsem teljes körű kontrolt; nem képes biztosítani a folyamatos igazodást.
A Versenytanács ezért megállapította, hogy a felsőfokú jelzőknek a reklámokban történő felhasználásával az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) és c) pontja tilalmát. A magatartás folytatását megtiltotta és az okozott versenysérelemmel, a jogsértés időtartamával, az eljárás alá vont piaci súlyával arányos bírságot szabott ki.
A Versenytanács az eljárást ezt meghaladóan megszüntette, mert a napi árlista kiadásakori valóságtartalmát az eljárás alá vont igazolta, az pedig az üzletvitel elháríthatatlan kockázatához tartozik, hogy a nem tervezhető vásárlások a raktárkészletet zárás előtt kimerítik; ez a körülmény az ésszerű átlagos fogyasztó előtt is ismert.
Budapest, 2000. július 27.
dr. Győrffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Kis Lászlóné