Vj-70/2000/19

A Gazdasági Versenyhivatal a Mosonyi György vezérigazgató által képviselt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező a Slovnaft, a.s. felett, az azt jelenleg irányító Slovintegra, a.s. és Slovbena, a.s. gazdasági társaságokkal közösen irányítást szerezzen.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódást eredményező szerződés

  • 1.)

    A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt (a továbbiakban: MOL Rt) 2000. március 31-én Részvényesi Szerződést, valamint Részvényvásárlási és Jegyzési Szerződést (a továbbiakban együtt: Szerződés) kötött a szlovákiai Slovnaft, a.s. (a továbbiakban: Slovnaft) irányító részvényeseivel, a Slovintegra, a.s. és a Slovbena, a.s. (a továbbiakban együtt: S&S) szlovákiai gazdasági társaságokkal.

  • 2.)

    A Szerződés értelmében a MOL Rt jogosulttá vált a Slovnaft részvényei 36,2 százalékának alaptőke-emelés, illetve adásvétel útján történő megszerzésére, továbbá vételi opciót szerzett a Slovnaft részvényei 51 százalékára vonatkozóan. A vételi opció legkorábban 2002. júniusában gyakorolható.

  • 3.)

    A vételi opció gyakorlását megelőző időszakban (a továbbiakban: Zárlati Időszak) - amikor az S&S a részvények 33,34 százalékával rendelkezik majd - a Slovnaft

    • -

      Közgyűlésének határozatai 69 százalékos többséggel hozhatók;

    • -

      nyolc tagú Igazgatóságában pedig egyaránt négy-négy taggal képviseltetheti magát a MOL Rt és az S&S.

  • 4.)

    A Zárlati Időszak után az S&S-nek mindaddig, amíg a Slovnaft részvényeiből 25 százaléknál nagyobb mértékben részesedik, vétójoga van a társasági és részvényesi struktúrát, a tőkeszerkezetet, az osztalékfizetést, valamint a hitelállományt érintő kérdéseken túlmenően - egyebek mellett - az alábbi üzleti döntések tekintetében is.

    4.1. Lényeges változás a Slovnaft fő üzleti tevékenységének jellegében vagy körében, ideértve bármely tevékenységi terület felvételét vagy törlését vagy új megállapodás kötését, vagy létező megállapodás módosítását, amelynek értelmében az új vagy módosított megállapodás nem a szokásos és korrekt kereskedelmi feltételeken alapulna, illetve nem a szokásos üzletmenetben jönne létre.

    4.2. Új üzleti terv elfogadása, vagy a Szerződés aláírásakor jóváhagyott üzleti terv módosítása.

    4.3. A Slovnaft finomító üzemben a kőolaj-feldolgozó tevékenységnek - átlagos éves alapon mérve - a maximális kőolaj átmenő teljesítmény 90 százalékos kihasználási fok alá csökkentése, kivéve, ha a kisebb termelési szint a Slovnaft számára pénzügyileg előnyös.

II.

A Slovnaft-csoport

  • 5.)

    A Slovnaft és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Slovnaft csoport) meghatározó tevékenysége a kőolaj-feldolgozás. Pozsonyban levő finomítójának kőolaj-feldolgozó kapacitása 5,4 millió tonna/év. A Slovnaft-csoport a kőolaj-feldolgozóipari termékek mellett polietilént, polipropilént és egyéb vegyi termékeket is gyárt.

  • 6.)

    Termelő és nagykereskedelmi tevékenysége mellett a Slovnaft-csoport Szlovákiában 315, Csehországban 41, Lengyelországban és Ukrajnában 2-2 üzemanyagtöltő állomással rendelkezik.

  • 7.)

    A Slovnaft-csoport által a Magyar Köztársaság területén 1999. évben elért nettó árbevételt - főbb termékcsoportonként - az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat

A Slovnaft-csoport magyarországi értékesítése

(1999. év)

Árucsoport

Nettó árbevétel (MdFt)

Motorbenzinek

4,1

Gáz- és tüzelőolajok

4,9

Fűtőolajok

1,6

Egyéb termékek

1,8

Összesen

12,4

  • 8.)

    A Slovnaft-csoport Magyarországon üzemanyagtöltő állomással nem rendelkezik, üzemanyagot nagyobb részben viszonteladók, kisebb részben nagyfelhasználók részére értékesít. A Slovnafttól vásárolt üzemanyag túlnyomó része Magyarország észak-nyugati részén kerül értékesítésre.

A MOL-csoport

  • 9.)

    A MOL Rt, az általa irányított összesen 67 magyarországi vállalkozás, a világ számos országában (elsősorban a környező országokban és a Közel-Keleten) bejegyzett 17 további irányítása alatt álló vállalkozás (a továbbiakban együtt: MOL-csoport) 1999. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 735 milliárd forint volt.

  • 10.)

    A MOL-csoport meghatározó tevékenysége az alábbi területekre terjed ki:>

    • -

      kőolaj, földgáz és gáztermékek kutatása és termelése;

    • -

      kőolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás;

    • -

      kőolajtermékek szállítása, tárolása, nagy- és kiskereskedelme;

    • -

      földgáz és egyéb gáztermékek importja, szállítása, tárolása és nagykereskedelme.

  • 11.)

    A MOL-csoport Magyarország területén három kőolajfinomítóval rendelkezik amelyek közül:

    • -

      a Százhalombattán lévő Dunai Kőolajfinomító a legnagyobb: lepárlási kapacitása 7,5 millió tonna/év;

    • -

      a Tiszai Kőolajfinomító (Tiszaújváros) éves lepárlási kapacitása 3 millió tonna;

    • -

      az évi 0,5 millió tonna kapacitású Zalai Finomító a környékén kitermelt kőolajat dolgozza fel bitumenné.

  • 12.)

    1999. évben a MOL-csoport összesen mintegy 7 millió tonna kőolajat dolgozott fel. A feldolgozott mennyiségből 1,2 millió tonna volt a MOL-csoport által Magyarország területén kitermelt kőolaj. A fennmaradó rész importból a "Barátság I" és a "Barátság II" kőolajvezetékeken érkezett az országba (elvileg az "Adria vezetéken" is lehet kőolajat behozni, az azonban a jelenlegi feltételek mellett gazdaságtalan). A kőolaj import részben hosszú távú szerződéseken, részben azonnali (spot) vásárlásokon alapul, a Brent kőolaj jegyzésárhoz kötött mindenkori világpiaci áron. A hazai kőolaj kitermelés költsége nem éri el a világpiaci árat, azt 12 százalék bányajáradék terheli.

  • 13.)

    A MOL-csoport az előállított kőolaj-feldolgozóipari termékeket

    • -

      nagyobb részt belföldön értékesíti: nagy felhasználók és viszonteladók részére, továbbá saját töltőállomásain közvetlenül a fogyasztóknak;

    • -

      kisebb részét pedig exportálja.

  • 14.)

    A MOL-csoport Magyarországon 368, Romániában 34, Szlovákiában 14, Ukrajnában 3, Szlovéniában 2 üzemanyagtöltő állomással rendelkezik.

III.

A kőolaj-feldolgozóipari termékek magyarországi piaci helyzete

  • 15.)

    A Slovnaft- és a MOL-csoport azonos gazdasági tevékenysége a kőolaj-feldolgozás és kereskedelem. A két vállalkozáscsoport további tevékenységei (a MOL esetében a gázüzletág; a Slovnaft tekintetében a vegyipari termékek gyártása) között nincs átfedés, és ezen tevékenységek tekintetében vertikális (vevő-eladói) kapcsolat sincs a két vállalkozás csoport között.

  • 16.)

    Magyarországon kőolaj-feldolgozással kizárólag a MOL-csoport foglalkozik. A MOL-csoport kőolaj-feldolgozó (finomító) kapacitása a lepárlás tekintetében ugyan csak 70 százalékban van kihasználva, a végtermékek (ezen belül is elsősorban az üzemanyagok) mennyisége szempontjából azonban a meglévő szűk technológiai keresztmetszeteket (kénmentesítő-, alkiláló-, reformáló üzem) is figyelembevéve a kapacitáskihasználás teljes, és a kapacitás bővítése nem is szerepel a MOL-csoport tervei között.

Az import feltételei

  • 17.)

    A kőolaj importja engedélymentes (liberalizált), ahhoz vám és más pénzügyi teher nem járul. Ennek ellenére nincs reális esélye további kőolaj-feldolgozó vállalkozás piacra lépésének, mert

    • -

      új finomító építése gazdaságossági szempontból teljesen kizárt;

    • -

      az importált kőolaj szállítására és bérfeldolgozására pedig gyakorlatilag csak a versenytárs MOL Rt eszközeinek igénybevételével lenne mód, a hozzáférés azonban egyrészt nincs szabályozva, másrészt a MOL Rt-nek nincsenek - és az előzőek alapján várhatóan a közeljövőben sem lesznek - érdemleges szabad termelési kapacitásai.

  • 18.)

    A kőolaj-feldolgozóipari termékek importja szintén liberalizált, vám- és egyéb pénzügyi-teher mentes.

  • 19.)

    Az üzemanyagok (benzin, gázolaj) és a fűtőolajok esetében az importot korlátozza, hogy azokat - reális, a világpiaci kőolajáron alapuló előállítási költségeket feltételezve - tankautóban legfeljebb 200-250 kilométer sugarú környezetben célszerű szállítani. Ebből is adódóan érdemi mennyiségű import tartósan csupán a magyar határ közelében lévő szlovákiai Pozsonyból (Slovnaft) és az osztrák nemzeti olajtársaság (OMV) 10 millió tonna/év kapacitású schwechati finomítójából érkezik az országba. A környező országokban (Horvátország, Jugoszlávia, Románia) lévő további finomítók által előállított termékek minősége ez idő szerint nem felel meg a magyar szabványoknak.

  • 20.)

    A nagyobb értékű speciális benzinek és az aromás vegyületek (toluol, xilol, ortoxilol) esetében a gazdaságos szállítási távolság 500-800 kilométer, ami már nem képezi érdemi akadályát a távolabbról (gyakorlatilag egész Európából) származó importnak.

A nagykereskedelmi piac

  • 21.)

    Az üzemanyagok közül a motorbenzin gyakorlatilag teljes egészében, a gázolaj pedig közel negyven százalékban a gyártótól, illetve importálótól (együtt: nagykereskedő), a kiskereskedelmen (töltőállomásokon) keresztül jut el a végső felhasználóhoz, a gázolaj fennmaradó része és a többi kőolaj-feldolgozóipari termék esetében a nagykereskedő és a felhasználó közötti közvetlen kapcsolat a jellemző.

  • 22.)

    A Slovnaft- és a MOL-csoport részesedését a főbb kőolaj-feldolgozóipari termékek magyarországi forgalmából a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A Slovnaft- és a MOL-csoport részesedése a kőolaj-feldolgozóipari termékek 1999. évi magyarországi forgalmából

Árucsoport

Részesedés (%)

MOL*

Slovnaft

Együtt

Motorbenzinek

83,9

6,2

90,1

Gáz- és tüzelőolajok

84,7

6,7

91,4

Nehéz fűtőolajok

70,5

6,9

77,4

Kenőolajok és zsírok

58,8

0,1

58,9

Útépítési bitumen

99,8

0,2

100,0

Kerozin

98,6

0,2

98,8

Speciális benzinek

84,3

8,9

93,2

Toluol

87,9

11,3

99,2

Xilol

91,5

8,5

100,0

Ortoxilol

73,9

26,1

100,0

Aromás oldószer

94,4

5,6

100,0

Megjegyzés : *A töltőállomásokon történő értékesítéssel együtt

  • 23.)

    Az üzemanyagok (benzin, gázolaj) esetében a hazai felhasználásnak a MOL- és a Slovnaft-csoport által nem fedezett részét túlnyomó részben az OMV-től szerzik be a kiskereskedők, illetve a végső felhasználók. Az OMV - schwechati finomítójának magyar határhoz közeli elhelyezkedése következtében - kedvező versenyhelyzetben van Magyarország nyugati felében, mivel közvetlen tankautós szállítással egészen a Duna vonaláig eljuthatnak, közbenső tárolási költség felmerülése nélkül. Így az OMV - miközben magyarországi kúthálózatának üzemanyag ellátását nagyobb részben a MOL-csoport révén biztosítja - szinte valamennyi jelentős üzemanyag-kiskereskedelmi vállalkozás részére szállít, és vannak olyanok (pl. AVANTI), amelyek kizárólag az OMV-től szerzik be a forgalmazott üzemanyagot.

Az üzemanyagok nagykereskedelmi ára

  • 24.)

    A MOL Rt a hazai felhasználás szempontjából meghatározó jelentőségű üzemanyagok nagykereskedelmi árait folyamatosan a világpiacon érvényesülő árakhoz igazítja oly módon, hogy

    • -

      a mediterrán (dél-olasz) térségben érvényesülő un. Platt`s CIF MED 5 napos jegyzési átlagárat növeli,

    • -

      a mediterrán térségből vasúttal Magyarország közepébe történő szállítás költségeivel, valamint

    • -

      az országon belüli további logisztikai (pl. tárolási) költségekkel,

vagyis az alkalmazott árelv szerint a belföldi ár a mediterrán térségből származó lehetséges import bekerülési költségével egyezik meg.

  • 25.)

    A MOL Rt az üzemanyagok tényleges nagykereskedelmi árait az utóbbi években éves átlagban a lehetséges import fentiek szerint meghatározott bekerülési költsége (árelv szerinti ár) közvetlen közelében (jellemzően két-három százalékkal alatta, esetenként minimális mértékben felette) tartotta, amint azt a 3. táblázat mutatja.

3. táblázat

A MOL Rt által alkalmazott üzemanyag nagykereskedelmi árak és az árelv szerinti ár viszonya

Év

Áru

Nagykereskedelmi ár

(árelv szerinti ár=100)

1995.

benzin

103,4

gázolaj

85,5

1996.

benzin

97,4

gázolaj

95,4

1997.

benzin

96,5

gázolaj

98,8

1998.

benzin

97,2

gázolaj

101,5

1999.

benzin

97,5

gázolaj

101,2

Az üzemanyag kiskereskedelem

  • 26.)

    A MOL-csoport az általa gyártott üzemanyagok egy részét nem értékesíti csoporton kívülre nagykereskedelmi áron, hanem saját kúthálózatán keresztül - mint kiskereskedő - hozza forgalomba.

  • 27.)

    A magyarországi üzemanyag kiskereskedelem piacán ezidő szerint szinte valamennyi nagy nemzetközi olajtársaság jelen van. Fokozatos térnyerésük ellenére az üzemanyag kiskereskedelem legnagyobb szereplője még mindig a MOL-csoport. A főbb piaci szereplők részesedését az 1999. évi üzemanyag kiskereskedelmi forgalomból a 4. táblázat mutatja be.

4. táblázat

Az egyes vállalkozások részesedése az 1999. évi magyarországi üzemanyag kiskereskedelmi forgalomból

Vállalkozás

Részesedés (%)

MOL

37

SHELL

12

OMV

11

ARAL

6

AGIP

8

TOTAL

4

ESSO

3

CONOCO-JET

3

AVANTI

5

TAMOIL

1

EGYÉB

10

IV.

A kérelem

  • 28.)

    A kérelmező MOL Rt 2000. április 10-én kelt kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24-30. §-ai alapján kérte a Gazdasági Versenyhivataltól az 1.) pont szerinti Szerződéssel létrejövő összefonódás engedélyezését.

  • 29.)

    A vizsgálónak a Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján készített - az összefonódás engedélyezését indítványozó - jelentését a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés b.) pontja alapján visszaadta a vizsgálónak - egyebek mellett - annak egyértelműsítésére, hogy a kérelem, illetve az annak helyt adó vizsgálói indítvány

    • -

      a MOL Rt-nek a Slovnaft, a.s. feletti egyedüli irányításának, vagy

    • -

      a MOL Rt és az S&S, Slovnaft, a.s. feletti közös irányításának

engedélyezésére irányul-e.

  • 30.)

    A kérelmező MOL Rt 2000 július 11-i keltezésű beadványában akként nyilatkozott, hogy "a kérelem szerinti összefonódás közös irányításszerzésnek minősül", mert "amíg egy további részvényes legalább jelentős (azaz 25 százalékos) részesedéssel rendelkezik a Slovnaftban, a vétójogokra tekintettel a MOL Rt nem rendelkezik egyedüli irányítási joggal".

  • 31.)

    Kérelmében és további beadványaiban a MOL Rt elsősorban az alábbi körülményekre hivatkozott.

    31.1. Egyrészt a Szerződés révén a MOL-csoport és a Slovnaft-csoport nem válik egy gazdasági-irányítási egységgé ("economic unity"), mert a MOL Rt a Slovnaft tekintetében nem kerül az üzleti lépéseket önmaga ténylegesen meghatározó irányítási pozícióba, mire tekintettel - álláspontja szerint - az összefonódás nem eredményezi a gazdasági erőfölény erősödését.

    Másrészt az összefonódásnak kedvező hatása lenne a kelet-közép európai térségben (Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Románia) folyó regionális verseny hosszú távú biztosítására, azáltal, hogy a MOL-csoport pozíciója erősödne a térségében - és ezen belül Magyarországon is - jelenlevő nagy nemzetközi olajvállalkozásokhoz képest.

  • 32.)

    Az összefonódásnak, az azzal érintett főbb árupiacokon folyó versenyre gyakorolt várható hatásaira nézve a MOL Rt az alábbiakat fejtette ki.

    32.1. A Slovnaft által Magyarországra behozott kőolaj-feldolgozóipari termékek esetében - a benzin és a gázolaj kivételével - eleve kizárt, hogy az összefonódásnak bármiféle káros versenyhatása legyen, tekintettel

    • -

      a Slovnaft jelenlegi magyarországi piaci részesedésére (kenőolajok és zsírok, útépítési bitumen, kerozin);

    • -

      a közeljövőben megszűnő magyarországi felhasználásra (nehéz fűtőolajok); illetve

    • -

      a nagy távolságból is gazdaságos importra (aromások, speciális benzinek).

      32.2. A benzin és a gázolaj esetében az OMV már jelenleg is jelentős versenynyomást gyakorol, mégpedig elsősorban a Slovnaft által is elérhető Észak-nyugat Magyarországon. Emellett perspektivikusan számolni lehet a többi környező ország (mindenekelőtt Horvátország és Románia) finomítóinak versenyével is, aminek közeljövőbeni bekövetkezésére alapot ad:

      • -

        a dunai hajózás helyreállása (ami nem egy bizonytalan, hanem kézzelfogható közelségű és biztosan bekövetkező fejlemény); továbbá az, hogy

      • -

        a régióban megfigyelhető politikai-gazdasági folyamatok egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a környező országok kormányai nagy hangsúlyt fektetnek hazai finomítóik megőrzésére és fejlesztésére, ez különösen a ma még fejletlenebb országokban számít nemzetgazdasági stratégiai kérdésnek.

32.3. Az előzőek alapján - a kérelmező álláspontja szerint - a kőolaj-feldolgozóipari termékek piaca egyre kevésbé tekinthető nemzeti piacnak, a piac erősen regionális. Lényegében a 31.2. pontban említett országok alkotnak egy régiót, amelyeken belül a MOL- és a Slovnaft csoport együttes termelése az üzemanyag igény kb. 20 százalékát biztosítja.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 33.)

    33.) A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b.) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez egy további vállalkozás felett. Az irányítási jog alapulhat:

    • -

      többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeken, részvényeken (Tpvt. 23. § (2) bekezdés a. pont);

    • -

      a vezető tisztségviselők többségének kijelölési jogán (Tpvt. 23. § (2) bekezdés b. pont); továbbá

    • -

      szerződésen (Tpvt. 23. § (3) bekezdés).

Az összefonódás jellege

  • 34.)

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint közös az irányítás, ha a vállalkozások a Tpvt. 23. § (2) és (3) bekezdés szerinti jogosítványaikat közösen gyakorolják (Elvi állásfoglalások 24., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám).

  • 35.)

    A közös irányítás lényegi eleme, hogy a közösen irányító tulajdonosoknak az irányított vállalkozás piaci magatartását (üzletpolitikáját) meghatározó minden lényeges kérdésben egyezségre kell jutniuk egymással. Az eddigi versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján a közös irányítás ténye alapulhat: a közös irányítók objektív helyzetén vagy a köztük létrejött megállapodáson.

    35.1. Az objektív helyzeten alapuló közös irányítás tipikus esete, ha két tulajdonos

    • -

      egyaránt 50-50 százalékos szavazati joggal rendelkezik, és a vállalkozás döntési fórumainak működési rendje az egyenlőséget nem bontja meg (Elvi állásfoglalások 83., Versenyfelügyeleti Értesítő, 2000. évi 5. szám); vagy

    • -

      a vezető tisztségviselők felét-felét jelölheti ki.

Ezekben az esetekben ugyanis a két tulajdonosnak minden körülmények között meg kell egyeznie egymással a vállalkozás irányítását érintő kérdésekben.

35.2. Az előzőek szerinti objektív helyzet hiányában az a tény, hogy két (vagy akár több) vállalkozás együttesen rendelkezik egy további vállalkozásra nézve a Tpvt. 23. § (2) bekezdése szerinti jogosítványokkal önmagában még nem eredményez közös irányítást, az feltételezi a tulajdonosok arra vonatkozó megállapodását. Ilyen megállapodásnak minősülnek azok a vétójogok, amelyek - a tulajdonos pénzügyi érdekeinek védelmén túlmenően - a vállalkozás piaci magatartására (üzletpolitikájára) vagy annak valamely meghatározó elemére (elemeire) is kiterjednek, mert a vétójoggal rendelkező tulajdonossal történő megegyezés nélkül a vállalkozás irányítására vonatkozó döntések nem hozhatók meg.

  • 36.)

    A Szerződés értelmében a Slovnaft irányítási viszonyai a Szerződésben rögzített különböző időszakokban eltérőek lesznek, illetve lehetnek.

    36.1. A Zárlati Időszakban a Slovnaft egyik tulajdonosa sem rendelkezik majd 50 százalék feletti szavazati joggal, egyik tulajdonosnak sem lesz jogosultsága a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére, továbbá nincs olyan megállapodás a tulajdonosok között, amely valamelyiküket a Slovnaft egyedüli irányítójává tenné, vagyis az egyedüli irányítás törvényi feltételeinek (lásd: 33. pont) egyike sem áll fenn. Ugyanakkor

    • -

      egyrészt a Közgyűlés valamennyi döntéséhez a szavazatok legalább 69 százaléka szükséges, amit a MOL Rt és az S&S együttesen (36,3 % + 33,34 % = 69,64 %) és csak együttesen (a fennmaradó részvények: 100 %-36,3 %-33,34 %=30,48 % sem a MOL Rt, sem az S&S részvényeivel együtt nem érik el a 69 százalékot) képes biztosítani, vagyis a MOL Rt és az S&S a Slovnaft irányítása szempontjából olyan helyzetben vannak, mintha 50-50 százaléknyi részvénnyel rendelkeznének;

    • -

      másrészt a nyolc tagú Igazgatóságba kizárólag a MOL Rt és az S&S delegálhat, mégpedig azonos számú (négy-négy) tagot,

mire tekintettel a Versenytanács álláspontja szerint a Zárlati Időszakban a MOL Rt és az S&S - 35.1. pontban részletezettek szerinti - objektív helyzetén alapuló közös irányítása valósul meg.

36.2. A Zárlati Időszakot (az opciós részvényvásárlást) követően a MOL Rt 50 százalék feletti részvény (és szavazati jog) tulajdonosa lesz, ami elvileg megalapozhatná a MOL Rt Tpvt. 23. § (2) bekezdés a.) pontja szerinti egyedüli irányítást. Miután azonban a Szerződés értelmében az S&S (amíg legalább 25 százaléknyi részvényt tulajdonol) a Slovnaft üzletpolitikáját meghatározó valamennyi lényeges kérdés (lásd: 4. pont) tekintetében vétójoggal rendelkezik, a Zárlati Időszak lezárultát követően a Versenytanács álláspontja szerint - figyelemmel a 35.2. pontban kifejtettekre - a MOL Rt és az S&S megállapodáson alapuló köztös irányítása jön létre.

A MOL Rt csak akkor válna a Slovnaft egyedüli irányítójává, ha az S&S részvénytulajdona 25 százalék alá csökkenne, ami a Szerződés alapján nem kizárható, de nem is feltétlenül bekövetkező esemény.

  • 37.)

    Az előzőekre is tekintettel a Versenytanácsnak elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a Szerződés szerinti tranzakciót a MOL Rt egyedüli irányítás szerzéseként, vagy a MOL Rt és az S&S közös irányításaként értékelje-e. A Versenytanács abból indult ki, hogy ha egy tranzakció előbb közös irányítást valósít meg, de az később - megállapodásban rögzített módon - az egyik tulajdonos egyedüli irányításává válik, akkor (és csak akkor) a teljes tranzakciót egyedüli irányításként kell elbírálni.

  • 38.)

    A MOL Rt és az S&S közötti Szerződés önmagában nem ad alapot arra, hogy az S&S részesedése 25 százalék alá csökkenjen, ami a MOL Rt egyedüli irányításának feltétele, mire tekintettel - egyezően a MOL Rt kérelmet pontosító nyilatkozatával - a Versenytanács az összefonódást, mint a MOL Rt és az S&S, Slovnaft feletti közös irányítását bírálta el, és érdemben nem foglalkozott azzal a jövőben - esetlegesen - bekövetkező helyzettel, amikor a MOL Rt a Slovnaft egyedüli irányítójává válik (válhat).

A területi hatály

  • 39.)

    A kérelem szerinti összefonódásra (jóllehet az nem a Magyar Köztársaság területén jön létre) a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed, hiszen az összefonódás hatása - a Slovnaft Magyarországra irányuló exportja következtében - érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén.

Az árbevételi küszöb értékek

  • 40.)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a MOL- és a Slovnaft-csoport) együttes 1999. évi nettó árbevétele meghaladta a tíz milliárd forintot, az irányítás alá kerülő Slovnaft 1999. évi - a Magyar Köztársaság területén elért (Tpvt. 27. § (2) bekezdés) - nettó árbevétele pedig 500 millió forint felett volt, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

VI.

Az engedélyezés

  • 41.)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §) vagy annak jelentős részén.

Az érintett piac

  • 42.)

    Az összefonódással érintett piacoknak azok az áru és földrajzi terület kombinációk minősülnek, amelyeken az összefonódással érintett vállalkozások jelen vannak. Ezek közül a versenyhelyzetnek az összefonódás következtében bekövetkező változása szempontjából azok bírnak jelentőséggel, amelyeken az összefonódással érintett két vállalkozás csoport mindegyike jelen van

    • -

      akár egymás (lehetséges) versenytársaként,

    • -

      akár egymás (lehetséges) üzleti partnereként.

Áru szempontjából ilyen piacnak minősül a kőolaj-feldolgozóipari termékek piaca.

Földrajzi szempontból a Versenytanács - nem vitatva a kérelmező azon álláspontját, hogy a kőolaj-feldolgozóipari termékek piaca egyre inkább regionálissá válik - Magyarország területét vette figyelembe. Kialakult gyakorlatával összhangban azonban a versenyképes importot, mint gyors - és ezáltal a piac szereplőinek magatartására befolyással bíró - piacralépési lehetőséget figyelembe vette. Rövid távon versenyképes importálónak a Slovnaft mellett csupán az OMV-t tekintette, hosszabb távon (néhány éven belül) azonban - osztva a kérelmező MOL Rt álláspontját (lásd: 32.2. pont) - a többi környező ország kőolajfinomító vállalkozásait is reális magyarországi piacra lépőnek tekintette.

Versenyhatások főbb árucsoportonként

  • 43.)

    A Slovnaft Magyarországon kőolaj-feldolgozóipari termék kiskereskedelemmel nem foglalkozik, ezért az előzőek alapján a kiskereskedelmi fázisban az összefonódásnak a magyar piacon nincsenek érdemi versenyhatásai. Pontosabban: csak annyiban lehetnek, amennyiben a MOL Rt egyidejűleg nagykereskedő és kiskereskedő is, s így nagykereskedelmi pozíciójának változása kihatással lehet a kiskereskedelmi piacra is. A szlovákiai kiskereskedelmi piacra természetesen lehetnek hatásai az összefonódásnak, hiszen a MOL-csoport ott is rendelkezik töltőállomásokkal, ennek értékelése azonban a jelen eljárás szempontjából nem bír jelentőséggel.

  • 44.)

    A kőolaj-feldolgozóipari termékek nagykereskedelme tekintetében a Slovnaft - az OMV mellett - a MOL-csoport egyetlen érdemi magyarországi versenytársa: az üzemanyagok esetében tíz százalékot megközelítő, az aromás vegyületek tekintetében azt meg is haladó piaci részesedéssel (lásd: 2. táblázat)

  • 45.)

    Az aromás vegyületek tekintetében a Versenytanács osztotta a kérelmező MOL Rt azon álláspontját, hogy - figyelemmel ezen termékek liberalizált, és gyakorlatilag egész Európára kiterjedően gazdaságos importjára - az összefonódás a gazdasági verseny szempontjából nem hordoz magában veszélyeket.

Az üzemanyagok nagykereskedelme

  • 46.)

    Az üzemanyagok (a benzin és a gázolaj) magyarországi nagykereskedelmi piacán a MOL-csoportnak ez idő szerint a Slovnafton és az OMV-n kívül más jelentős versenytárssal nem kell számolnia. Ebből következőleg a MOL Rt és a Slovnaft összefonódása e piacon magában rejtheti a versenyhelyzet romlásának lehetőségét. A Versenytanács ezért részletesen vizsgálta, hogy a Slovnaft a jelenlegi piaci helyzetben milyen jellegű és mértékű versenynyomást képes gyakorolni a MOL-csoport magyarországi piaci magatartására, ezen belül is elsősorban ár- és üzletpolitikájára.

  • 47.)

    A Slovnaft, mint nagykereskedő a magyarországi üzemanyag forgalomból - az utóbbi években állandónak tekinthető - 6-7 százalékos mértékű részesedéssel bír, mégpedig oly módon, hogy szállításai a Pozsonyhoz közel eső Észak-nyugat Magyarországra koncentrálódnak. Ez a körülmény azonban nem látszik érdemi hatást gyakorolni a MOL-csoport ár- és üzletpolitikájára. A MOL-csoport ugyanis üzemanyag nagykereskedelmi árait immár évek óta a lehetséges legmagasabb szinten tartja: azok 1995. és 1999. között lényegében megegyeztek a dél-olasz térségből érkező lehetséges import számított bekerülési költségével (lásd: 24. és 25. pont).

  • 48.)

    Az előzőek azért bírnak jelentőséggel, mert a MOL-csoport számára az üzemanyagok nagykereskedelmi árában figyelembe vett szállítási költség és egyéb, az importhoz kapcsolódó költségek ténylegesen nem merülnek fel. A MOL-csoport ugyanis az üzemanyagokat nem importálja, hanem saját maga állítja elő.

  • 49.)

    Mindez azt valószínűsíti, hogy a MOL-csoport az üzemanyagok nagykereskedelmi árait - a Slovnaft (és az OMV) magyar piacon való jelenléte ellenére - képes azon árszint felett tartani, ami tényleges verseny mellett alakulna ki (az indokolt költségek és a méltányos nyereség összege).

  • 50.)

    Az előző pont szerinti megállapítást az sem kérdőjelezi meg, hogy a MOL-csoportnak - az üzemanyagok jegyzésárában tükröződővel azonos költség hatékonyság mellett is - objektíve magasabbak a költségei abból adódóan, hogy a feldolgozásra kerülő kőolajat túlnyomórészben importálja. Ez a többletköltség ugyanis szükségszerűen kevesebb, mint az üzemanyag ár meghatározásakor az üzemanyagimport költségének számításba vett mértéke, mert:

    • -

      egyrészt a MOL-csoport a kőolajat a vasúti szállításnál olcsóbban, csővezetéken importálja;

    • -

      másrészt a feldolgozott kőolaj egy része hazai termelésből származik, amit kizárólag a belföldi szállítás költsége terhel. (Emellett a MOL-csoport számára költségelőnyt jelenthet az is, hogy a hazai kőolaj bányajáradéka a jelenleginél lényegesen alacsonyabb világpiaci kőolajár és árfolyam idején került megállapításra).

  • 51.)

    A Versenytanács megjegyzi, hogy a MOL-csoport benzin és gázolaj nagykereskedelmi árait nem abból a szempontból vizsgálta, hogy azokat a Tpvt. 21. § a.) pontjába ütközően - tisztességtelenül - állapította-e meg a MOL-csoport. Ezt a körülményt a Gazdasági Versenyhivatal a jelen - a MOL Rt összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult - eljárásban értelemszerűen nem is vizsgálhatta. A MOL-csoport üzemanyag nagykereskedelmi árait a Versenytanács kizárólag a MOL-csoportnak az összefonódást megelőző, illetve az összefonódást követően várhatóan kialakuló piaci helyzetének összevetése céljából értékelte. Ebben az összefüggésben az a körülmény, hogy a MOL-csoport az üzemanyagok nagykereskedelmi árait a Slovnaft (és az OMV) piaci jelenléte ellenére sem csökkentette a lehetséges import bekerülési költségszintje alá, a Versenytanács álláspontja szerint azt jelzi, hogy a Slovnaft a jelenlegi piaci helyzetben nem képes érdemi versenynyomást teremteni a MOL-csoport számára.

  • 52.)

    Másoldalról viszont azt, hogy a MOL-csoport az üzemanyagok árait ne legyen képes a lehetséges import árszintje fölé emelni, az OMV piaci jelenléte is képes biztosítani, különös tekintettel arra, hogy az OMV (miként természetesen a Slovnaft is) nyilvánvalóan alacsonyabb szállítási költség mellett képes az üzemanyagokat Magyarországra behozni, mint amilyen mértékű szállítási költséget a MOL-csoport a mediterrán térség tekintetében számításba vesz.

  • 53.)

    Az előzőek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az üzemanyagok nagykereskedelmi piacán a jelenlegi - és rövid távon nagy valószínűséggel fennmaradó - piaci körülmények között az összefonódás ugyan erősíti a MOL-csoport gazdasági erőfölényes helyzetét, annak azonban nem valószínűsíthető érdemleges hatása a versenyhelyzetre, és ezen keresztül a MOL-csoport üzemanyag ár- és üzletpolitikájára. Hosszabb távon (néhány éven belül) pedig reálisan lehet számolni azzal, hogy a ma még - technikai okok miatt - a magyar piacon megjelenni nem képes, környező országbeli vállalkozások is megjelennek a MOL-Slovnaft versenytársaként, ami a MOL-csoport gazdasági erőfölényes helyzetét a magyar piacon várhatóan fokozatosan mérsékli majd.

További szempontok

  • 54.)

    Figyelembe vette a Versenytanács azt is, hogy a szerződés szerinti összefonódás révén a Slovnaft nem kerül a MOL Rt egyedüli irányítása alá, hanem a MOL Rt és az S&S közösen irányítja majd a Slovnaftot. Nem osztotta ugyan a kérelmező azon álláspontját, hogy ez a körülmény önmagában kizár minden, a gazdasági versennyel kapcsolatos aggályt, (lásd: 31.1. pont), azzal azonban a Versenytanács is egyetértett, hogy az S&S vétójogaira tekintettel a Slovnaft nem válik a MOL-csoport tagjává, és így - ha a jelenlegihez képest korlátozottan is, de - fennmaradhat bizonyos mértékű verseny a MOL- és a Slovnaft-csoport között.

  • 55.)

    Az előző pontban kifejtettek ugyanakkor nem változtatnak azon a tényen, hogy a MOL Rt - ha nem is korlátozás nélkül, de - képes befolyást gyakorolni az egyik meghatározó nagykereskedelmi versenytársa magyarországi piaci magatartására, beleláthat annak üzleti stratégiájába. Mindez pedig nem vitathatóan erősítheti a MOL-csoport meglévő gazdasági erőfölényes helyzetét. Másoldalról viszont a MOL-csoport gazdasági erőfölényének erősödése kisebb mértékű annál, mintha a MOL Rt egyedüli irányítást szerezne a Slovnaft felett. Ilyen összefüggésben az a körülmény, hogy a MOL Rt nem egyedüli, hanem az S&S-el közös irányítást szerez a Slovnaft felett mérséklőleg hat a MOL-csoport gazdasági erőfölényének az összefonódás miatt bekövetkező erősödésére, és így azt a Versenytanács - minden egyéb tényezőt változatlannak feltételezve - az összefonódás engedélyezése irányába mutató tényezőként értékelte.

  • 56.)

    Nem vitatta a Versenytanács a kérelmező azon megközelítését, miszerint az összefonódás javíthatja a MOL-csoport pozícióját az egyre inkább kibontakozó regionális versenyben, amit - egyezően a kérelmezővel - az összefonódás előnyeként értékelt.

A döntés

  • 57.)

    Összegezve az előzőeket a kérelem szerinti összefonódás - figyelemmel arra is, hogy a MOL Rt nem egyedüli irányítást szerez a Slovnaft felett - rövid távon nem erősíti meg olyan mértékben a MOL-csoport gazdasági erőfölényes helyzetét, ami az érintett piacon a verseny helyzetet érdemben rontaná. Hosszabb távon pedig - a versenyképes importálási lehetőségek fokozatos bővülésével - reálisan lehet számolni a versenyhelyzet olyan változásával, amelyben az összefonódás csekély mértékű hátrányos hatásai tovább mérséklődnek, sőt a jövőbeni - egyre inkább a közép-kelet európai térség egészére kiterjedő - verseny szempontjából az összefonódás előnyeként értékelhető a MOL-csoport piaci pozíciójának erősödése.

  • 58.)

    Mindezek alapján a Versenytanács - figyelemmel a Tpvt. 30. § (2) bekezdésére - a Tpvt.77. § (1) bekezdésének a.) pontja szerinti határozatában engedélyezte, hogy a MOL Rt az S&S-sel közösen irányítást szerezzen a Slovnaft felett.

  • 59.)

    Az engedély megadásával összefüggésben a Versenytanács az alábbiakra hívja fel a kérelmező MOL Rt figyelmét.

    59.1. Kialakult gyakorlata szerint a jogszerűen (a Gazdasági Versenyhivatal engedélyével, vagy engedélykérési kötelezettség hiányában) megszerzett irányítás módjának vagy mértékének megváltozása nem minősül vállalkozások összefonódásának (Elvi állásfoglalások 59., Versenyfelügyeleti Értesítő 1999. évi 4. szám). Ebből következőleg az engedély értelemszerűen kiterjed a MOL Rt-nek a Szerződés szerinti Zárlati Időszakot lezáró opciós részvényvásárlására is, mert a Szerződés értelmében azt követően is fennmarad a közös irányítás.

    59.2. Szintén kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy a közös irányításnak a közös irányítók egyikének egyedüli irányítássá történő átalakítása vállalkozások összefonódásának minősül (Elvi állásfoglalások 82, Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám), ezért a MOL Rt-nek a Slovnaft feletti esetleges későbbi egyedüli irányítás szerzése esetén - jóllehet annak lehetőségét a Szerződés nem zárja ki - ismételten a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kell kérni.

VII.

Eljárási kérdések

  • 60.)

    A kérelmező MOL Rt, továbbá azon ügyfelek, amelyekre a kérelem vonatkozik (Slovnaft, S&S) képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 61.)

    A kérelmező MOL Rt a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 62.)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. szeptember 1.

Dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Véghelyi Ágnes