Gazdasági Versenyhivatal

Vj-134/2000/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Mosonyi Richard ügyvéd (Gárdos, Benke, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda (1056 Budapest, Havas utca 6.) által képviselt Pannon Lízing Rt. (1051 Budapest, Október 6. utca 4.) eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztésének megállapítására indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálatát, a kézhezvételt követő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetben kérheti az eljárás alá vont.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást, mivel észlelte, hogy az eljárás alá vont lízingszolgáltatásával kapcsolatos tájékoztató tevékenysége a kamatrészek változtathatósága tekintetében sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 8. §-át.

A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása, az általa becsatolt okiratok, valamint a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg. Az eljárás alá vont gépjármű finanszírozási tevékenységet, így HUF alapú pénzügyi lízingszolgáltatást végez. A szolgáltatást személy- vagy kishaszon gépjárművek esetében magánszemélyek, illetve Magyarországon bejegyzett legalább 50 %-ban magyar tulajdonú cégek vehetik igénybe.
Új gépjárművek esetében 6 millió forintos értékhatárt állapítottak meg, míg a kizárólag márkakereskedőnél értékesített használt gépjárművek esetében igényléskori korhatárt állapítottak meg, ami maximum 4 éves.
A gépjárművek finanszírozásával kapcsolatos belső eljárási rendet a "Szerződési ajánlatok ügyviteli utasítása" tartalmazza. A pénzügyi lízingszolgáltatás lényeges jellemzőit a "Pannon Lízing Üzletszabályzat", a szerződésblanketta és annak mellékletét képező Általános Szerződési Feltételek, a Kondíciólista, illetve a Hirdetménynek minősülő tájékoztató a "Pénzügyi lízingfeltételek gépjárművek finanszírozásához" tartalmazzák.

Az eljárás alá vont reklámtevékenysége a vizsgálat megállapítása szerint nem minősíthető jelentősnek. Az eseti jelleggel megjelentetett hirdetések elsősorban a vállalkozás piacon való ismertségének fenntartását szolgálták. Ugyanakkor a szolgáltatás részleteiről nem nyújtottak tájékoztatást, kizárólag a szolgáltatás tényére és elérhetőségére utaltak. A vizsgálat az eljárás alá vont 1999. január 1-e utáni szerződési-, és kamatváltoztatási gyakorlatát vizsgálta.

A szolgáltatás iránt érdeklődő fogyasztó a lízing kondícióival, így a kamat változtathatóságával kapcsolatban is a kereskedőnél juthat információhoz. A kereskedő a megvásárolandó gépjárműve annak árától és a fogyasztói igényektől függő egyedi törlesztési tervet egy számítógépes szoftver segítségével számítja ki, amelyet a szerződéskötéskor átad az ügyfélnek. Ha a kereskedő nem rendelkezik ezzel a kalkulációs szoftverrel, akkor az üzlethelyiségben kihelyezett kondíciós lista alapján tájékozódhat az érdeklődő. A lízingszerződés fix, vagy változó kamatozású voltára az egyedi kinyomtatott pénzügyi lízingkalkuláción kívül semmilyen adat, megjegyzés nem utal. A kondíciós lista lábjegyzetében azonban fellelhető egy a változó kamatozásra utaló megjegyzés, miszerint a kamat az MNB "alapkamat függvényében változhat".
Az Általános Szerződési Feltételek 5. pontja szerint: "kamatrész (kamattörlesztő részlet): a fennálló tőketartozás százalékában meghatározott összeg (összege csak a jegybanki alapkamat legalább +- egy százalékpontos változása következtében változhat)". Ezen kívül az Általános Szerződési Feltételek 4. pontja tartalmazza "a lízingbeadó jogosult a törlesztőrészletekben foglalt kamatrészeket, a jegybanki alapkamat minden +- egy százalékpontos változásakor a kamatmódosítás hatálybalépésének időpontjától a módosításnak megfelelő mértékben arányosan megváltoztatni." Lábjegyzetként tüntetik fel a szerződésen: "lízingbevevő tudomásulveszi, hogy az itt megadott havi törlesztőrészletek meghatározása a szerződés lízingbeadó általi aláírásának napján érvényes MNB alapkamat mellett történik és azok nem tartalmazzák az esetleges alapkamat +- változástól függő kamatkülönbözetet. Lízingbevevő visszavonhatatlanul kijelenti, hogy az MNB alapkamat- változások kockázatát az 1. Melléklet Általános Szerződési Feltételek 4. pontja szerint viseli.

A jegybanki alapkamat mértéke a vizsgált időszakban (1999. Január 1-2000. Július 31.) hat százalékponttal csökkent.

A vizsgált időszakban az eljárás alá vont a kamatlábakat sem pozitív, sem negatív irányba nem változtatta. A vizsgálat során az eljárás alá vont a kamatláb csökkentés elmaradását azzal magyarázta, hogy a vállalkozás a változtathatóság jogosultságát "csupán a nagymértékű, előre nem jelezhető (hiperinflációs jellegű) kamatváltoztatásokra építette be a szerződéseibe és nem azért, hogy a természetes pénzpiaci kamatmozgásokat, illetve a lassú kamatrendekhez is alkalmazkodó u.n. "változó kamatozású" szerződéseket kössön."
A változó kamatmozgások követéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltétele hiányoznak. Az eljárás során az eljárás alá vont képviselője úgy nyilatkozott, hogy az újonnan megkötésre kerülő szerződések esetében mindig felülvizsgálták kamatpolitikájukat a MNB alapkamat -0 változások tükrében.

A vizsgáló indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vontnak a kamatozással kapcsolatos tájékoztatása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, így megvalósítja a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő tényállást.

A Versenytanács a rendelkezésre álló iratok alapján nem tartotta megállapíthatónak a jogsértés elkövetését.
A Tpvt. III. fejezete tiltja a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását. Jelen esetben a fogyasztó döntésének meghozatalában nem volt szerepe a kamatrészek változtathatóságával kapcsolatos eljárás alá vonti magatartásnak. Az eljárás alá vont tájékoztatási tevékenysége során reklámjaiban nem ígérte, hogy a kamatokat illetve törlesztő részleteket az MNB alapkamat változáshoz fogja igazítani. Amennyiben erre a fogyasztónak bármilyen tájékoztatás formájában ígéretet tett és a szerződéskötéskor olyan szerződést köt a fogyasztóval, amely ezen ígéret megvalósulását nem teszi lehetővé, akkor lenne alkalmas magatartása a fogyasztók megtévesztésére. Jelen esetben az eljárás alá vont fenntartotta magának a lehetőséget a kamat változtatására, ez azonban egyértelműen egy lehetőség volt, amely a Tpvt. 9. §-a szerint az átlagos, megfelelő figyelemmel eljáró fogyasztó részére is lehetőséget és nem automatikus kamatváltoztatást jelentett. Ezek alapján a Versenytanács úgy döntött, hogy az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja 2. fordulata alapján megszünteti, mivel az eljárás alá vont lízingszolgáltatásával kapcsolatos tájékoztató tevékenysége nem sérti a Tpvt. 8. §-ában megfogalmazott tilalmakat.

A jogorvoslati rendelkezés a Tpvt. 83. §-án alapul.

Budapest, 2000. október 16.

dr. Lénárd Réka sk.
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné