Gazdasági Versenyhivatal

Vj-207/2000/7

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Lakatos Péter ügyvéd (1075 Budapest, Madách Imre u. 14.) által képviselt UPC Magyarország Kft (1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.
a határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azáltal, hogy áruként a programcsomagot - vagyis nem az egyes csatornákat - értékesíti, gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg a Tpvt. 21.§ b) vagy f) pontjába ütközően, mely jogszabályhelyek szerint tilos

• -

  a termelést, forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni (21.§ b) pont); illetve

• -

  az árú szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől függővé tenni (21.§ f) pont).

Az eljárás lefolytatásánál a műszaki lehetőségekre, illetve a műszaki fejlesztésnek a költségekre és díjakra gyakorolt hatására, valamint a magyar és a nemzetközi szolgáltatási gyakorlatra kellett figyelemmel lenni.

I.

Magyarország területén a különböző földrajzi piacokon - becsült adatok szerint - közel ezer vállalkozás nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást kb. 1,3 millió előfizető részére.

A vállalkozások az 1996. évi I. tv. (továbbiakban:
Médiatörvény) 115.§ (8) bekezdése előírása szerint jelenleg folyó műszaki átalakítást megelőzően soros rendszerben, egységes, választási lehetőség nélküli szolgáltatást nyújtottak, melyet a műszaki fejlesztéssel párhuzamosan folyamatosan váltott, illetve vált fel a korszerű adatátvitelre is alkalmas csillagpontos rendszerű szolgáltatás, mely a soros rendszerrel szemben a fogyasztók részére bizonyos fokú választási lehetőséget biztosit azáltal, hogy a szolgáltatók kettő, illetve általában három programcsomagot kínálnak az előfizetőknek.
A programcsomagok mellett az un. prémium szolgáltatások keretében egyes csatornák (pl: HBO) külön is megrendelhetők.
A magyar piacon - a prémium szolgáltatások kivételével - egyetlen szolgáltató sem biztosit az előfizetők részére olyan lehetőséget, miszerint szolgáltatásuk csatornánként lehetne megrendelhető.

II.

A programonkénti szolgáltatás un. feltételes hozzáférést biztosító berendezés (dekóder) használatával oldható meg műszakilag, analóg vagy digitális set-top-box-os hozzáférés korlátozó rendszerekkel.
A csatornánkénti választás teljes körű megteremtése érdekében minden csatornát analóg vagy digitális módon kódolni kell a teljes hálózaton, ami egyben azt is jelenti, hogy a műsorok vétele érdekében minden előfizetői hozzáférési ponton el kell helyezni egy dekódoló set-top-box berendezést az esetben is, ha az adott előfizető az eredeti programcsomagos szolgáltatást venné igénybe.
Az olcsóbb analóg technika bevezetése előfizetőkként kb. 50 eFt egyszeri költséget eredményezne minden előfizető esetében, illetve a technológia változásával összefüggésben szükségessé váló beruházások növelnék az előfizetési díjakat is.

A díjak esetleges növekedése kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás előfizetési díjából jelenleg is átlagosan mintegy 80 %-ot tesznek ki az un. közvetett költségek (hálózat, fejállomás építés, fenntartás, javítás, ügyfélszolgálat működtetése stb.).

A műsorok egyedi vételét biztosító rendszer fentiek szerint komoly - az előfizetőkre is kiható - beruházást igényelne a szolgáltatók részéről, amit növelne a szolgáltatási forma átalakítása folytán az egyedi számlázással, illetve az ügyfélszolgálat fejlesztésével együtt járó további költség is.

III.

A kábeltelevíziós szolgáltatók az általuk továbbított műsorokat a műsorszolgáltatókkal kötött szerződések alapján biztosítják.

A műsorszolgáltatók által követett műsorértékesítési gyakorlat a kábeltelevíziós szolgáltatók számára meghatározza, hogy egy adott műsort mely programcsomagban kell továbbítaniuk az előfizetők részére, mely gyakorlatot a műsorszolgáltatók azon törekvése alapozza meg, hogy az általuk szolgáltatott műsorok a lehető legnagyobb számú előfizetőt érjék el.

A műsorszolgáltatók árbevételi forrásaik szerint az alábbi módon csoportosíthatók:

• -

  Reklámbevételből élő csatornák: kiknek számára reklámbevételeik fokozása érdekében fontos, hogy milyen nagyságrendben jut el műsoruk a fogyasztókhoz, minek következtében a kábeltelevíziós szolgáltatókkal szemben a biztos nézőszám kimutatásának igényével lépnek fel. Ilyen csatornák a kereskedelmi csatornák.

• -

  Reklámbevételből és műsordíjakból élő csatornák: kiknek számára részint reklámbevételeik miatt, másrészt azért fontos a nézőszám, mivel a műsorelosztóktól előfizetőnként kérik a műsordíjat. Ilyen csatornák pld. az Eurosport, a Spektrum, a Z+.

• -

  A kizárólag előfizetési díjból élő csatornák: melyek prémiumcsatornaként, kódoltan, egyedi elosztású csatornaként kerülnek továbbításra, mint pld. a HBO, a Sport1, SKY Movies stb.

Utóbbi csatornák havi díja eléri, illetve meghaladja az egyes programcsomagok díját.

A kábeltelevíziós szolgáltatókat szerződések kötik a műsorelosztókhoz, kik ugyancsak szerződések révén kapcsolódnak a szerzői és szomszédos jogok jogosultjaihoz.
Ahhoz, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók egyedi válogatás alapján biztosítsák a fogyasztók felé a csatornákat, úgy a kábeltelevíziós szolgáltatók és műsorszolgáltatók, mint a műsorszolgáltatók és filmstúdiók, sportligák és egyéb jogtulajdonosok szerződéseit felül kellene bírálni.

IV.

Az Európai Unió országaiban jellemzően az alábbi megoldások léteznek a televíziós műsorjelek továbbítására:

• -

  a szolgáltató egyetlen csomagban továbbítja az összes programot - mely gyakorlat Németországra jellemző -: amikoris a bevezethetőség legfontosabb feltétele, hogy az előfizetők olyan anyagi háttérrel rendelkezzenek, mely lehetővé teszi számukra a magas előfizetési díj kifizetését,

• -

  programcsomagos megoldás: ami lehetőséget biztosit a fogyasztó számára bizonyos mértékű - programcsomagok közötti - választásra, mely megoldás Magyarországon most van elterjedőben.

• -

  set-top-box-os (továbbiakban: STB) szolgáltatás: amikoris a televízió mellett elhelyezett STB készülék segítségével az alapszolgáltatás programcsomagjain felül un. "mini" csomagok és prémium csatornák közvetítésére nyílik mód azon előfizetők számára, akik erre külön előfizettek. Az ily módon továbbított műsorokat a központi fejállomáson kódolják és az előfizetőnél elhelyezett STB készülék dekódolja a műsor jeleit.

V.

A Magyarországon legtöbb előfizetővel rendelkező eljárás alá vont vállalkozás Budapest 15 kerületében, valamint az ország jelentős számú 39 településén, biztosit kábeltelevíziós szolgáltatást.

A részben soros, de az általa megvalósított műszaki fejlesztés folytán túlnyomó részt csillagpontos rendszerben szolgáltató eljárás alá vont vállalkozás csillagpontos rendszerben biztosított szolgáltatása keretén belül három programcsomag vételét biztosítja az előfizetőknek, illetve a programcsomagokon túl lehetővé teszi un. prémium szolgáltatások igénybevételét is.

VI.

A vizsgálati jelentés az erőfölény feltárása nélkül - megállapítva, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nem tanúsított visszaélésszerű magatartást - indítványozta az eljárás megszüntetését.

Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte, hivatkozva arra, hogy a magyarországi szolgáltatókon túl külföldön is programcsomag formájában értékesítik szolgáltatásukat a kábeltelevíziós szolgáltatók. Előadta továbbá, hogy a Médiatörvény is biztosítja a programcsomagok kialakításának jogát, illetve a műszaki átalakítás jelentős - a fogyasztókat is érintő - beruházással járna.

VII.

A Tpvt. 21.§-ban irt törvényi tényállás megvalósulásának - mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - kettős feltétele van, egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másrészt erőfölény felhasználásával megvalósított az ezzel való visszaélésszerű magatartás.

Jelen eljárásban figyelemmel arra, hogy a Versenytanács osztotta azon vizsgálói álláspontot, miszerint az eljárás alá vont vállalkozás sem valósított meg visszaélést, a Versenytanács sem nem látta szükségesnek az érintett piac, illetve az eljárás alá vont vállalkozás piaci erejének pótlólagos meghatározását, mivel a jogsértés megállapításának egyik feltétele, azaz a visszaélés nem volt megállapítható.

VIII.

A kábeltelevíziós szolgáltatók a Médiatörvény 120.§ (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117.§ (1) bekezdésben irt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. felhatalmazásában versenyszempontból vizsgálhatja a szolgáltatók tevékenységét abban a vonatkozásban, hogy

• -

  az eljárás alá vonti vállalkozás a forgalmazást, vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozza-e, illetve

• -

  azáltal, hogy szolgáltatását programcsomagokban biztosítja, magatartása árukapcsolásnak minősül-e.

Fentiekkel összefüggésben megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás áruja - a kialakult magyar és nemzetközi piaci szokásoknak megfelelően - a programcsomag, nem pedig annak egyes csatornái.
Megállapítható volt az is, hogy a jelenlegi műszaki fejlettségi szinten a programonkénti szolgáltatás további műszaki fejlesztés mellett megoldható, minek következtében abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a műszaki fejlesztés hiánya , illetve ezzel összefüggésben a forgalmazás jelenlegi formája a forgalmazásnak a fogyasztók kárára történő korlátozását jelenti-e (21.§ b) pont).

Ennek eldöntésénél a Versenytanács a műszaki fejlesztéssel összefüggő és a fogyasztókra áthárítható költségeket és a műsoronként megrendelhető szolgáltatással járó fogyasztói megtakarításokat vetette egybe.
Az esetleges fogyasztói megtakarításoknál abból indult ki, hogy a magas előfizetői és műsor- díjú prémiumszolgáltatások (pl. HBO) nem részei a programcsomagoknak, így az előfizetési díjaknak csak alacsony (kb. 20 %-os) hányadát teszik ki a változó költségként felmerülő a programcsomagokban szolgáltatott csatornák műsordíjai. . Az előfizetési díjak fennmaradó kb. 80 %-át ugyanakkor az állandó költség és nyereség teszi ki, melynek az előfizetési díjban attól függetlenül meg kell térülnie, hogy egy-egy előfizető ténylegesen hány csatornára fizet elő.

Fentieket figyelembevéve - a jelenlegi kb. 2000 Ft-os előfizetési díjak mellett - a megtakarítás felső határa maximálisan 400 Ft lehetne az esetben, ha az előfizető kis számú csatornát venne igénybe, reálisabb azonban annak feltételezése, hogy a fogyasztók többsége legalább a sugárzott műsorok felére igényt tart, vagyis a megtakarítható díj valószínűsíthető összege - a konkrétan megrendelt műsorok műsordíjától függően - kb. 200 Ft lehetne havonta.

Fenti megtakarítással szembeállítható ugyanakkor a valamennyi - vagyis nemcsak a csatornánkénti szolgáltatást igénylő - fogyasztót terhelő kb. 50.000 Ft-os egyszeri beruházási költség, továbbá a fejlesztés állandó költségben jelentkező költségnövekménye és az esetlegesen bekövetkező műsordíj emelkedés, utóbbi a tényállás III. pontjában irt okokból.

A megtakarítás és költségnövekedés egybevetéséből a Versenytanács álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a jelenlegi piaci, illetve jövedelmi körülmények között a műszaki fejlesztés mellőzése miatti forgalmazási mód a fogyasztók választását azok kárára korlátozza, amit alátámaszt az eljárásban feltárt - és a tényállás IV. pontjában irt - nemzetközi jeltovábbítási gyakorlat is, mely piacokon magasabb vásárlóerő mellett sem alkalmazzák a szolgáltatók a csatornánkénti értékesítést.

Az eljárás alá vonti magatartással összefüggésben nem volt megállapítható a Tpvt. 21.§ f) pontjába ütköző jogsértés sem, mivel a fent kifejtették alapulvételével a programcsomag mint áru mellőzése illetve egy-egy csatorna önálló áruként való értékesítése - a jelenlegi piaci viszonyok mellett - nem tekinthető ésszerű szolgáltatói magatartásnak olyan körülmények között, amikoris a csatornánként értékesítést a piac sem Magyarországon, sem a világ más országaiban nem tudja megfizetni.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára - jogsértés hiányában - az eljárást megszüntette.

Budapest, 2001. február 20.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi