Gazdasági Versenyhivatal

Vj-10/2001/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Petrányi Dóra ügyvéd (1118 Budapest, Kelenhegyi u. 42/a.) és Rajki Annamária osztályvezető (1089 Budapest, Baross u. 133.) által képviselt MATÁVkábelTV Kft alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott egyedi előfizetői szerződés 3.4. pontjában írt díjemeléssel kapcsolatos szerződési kikötés - az 5.4. és 5.5. ponttal történő együttes alkalmazás mellett - gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósit meg.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 5.000.000.- (Ötmillió) Ft versenyfelügyeleti bírságot szab ki, melyet az eljárás alá vont vállalkozás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a GVH 10032000-01037571 számú bírságbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg budapesti szolgáltatási területein

• -

  a 2001. január 1. napjától kezdődően alkalmazott, megemelt mértékű díjainak érvényesítésével, továbbá

• -

  programcsomagjai tartalmának átalakításával, illetve

• -

  a hatályos általános szerződési feltételben alkalmazott, a programcsomagok és előfizetői díjak megváltoztatására vonatkozó rendelkezésekkel.

Versenytanács az alábbi tényállást az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozatai, az általa becsatolt és beszerzett iratok, a vizsgálati jelentés ténymegállapításai és a Vj-61/1999., a Vj-115/2000., a Vj-126/2000. és a Vj-178/2000. sz. ügy iratai alapján állapította meg.

II.

A MATÁV Rt által kábeltelevíziós szolgáltatás biztosítása céljából alapított eljárás alá vont vállalkozás 1999. január 1. napjától kapott szolgáltatási engedélyt a Budapesti Hírközlési Felügyelettől. (továbbiakban: HIF) tevékenysége folytatására.

A mintegy 100.000 előfizetőt ellátó eljárás alá vont vállalkozás a UPC Magyarország Kft mögött Budapest második legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatója, ki kisebb részben soros, nagyobb részben - a folyamatos hálózat korszerűsítési munkák következtében - csillagpontos rendszerben biztosítja a szolgáltatását. A jelentős költséggel járó hálózatátépítés miatt a korábbi évekhez hasonlóan a 2001. első félévében is folyamatosan szűntek, illetve szűnnek meg a soros hálózatok, minek eredményeképpen kizárólagos soros rendszer már csak a II. és a VIII. kerületben, míg vegyes hálózat a III., XV., kerületben üzemel illetve üzemelt a vizsgálat ideje alatt. A X., XVI., XVII., XVIII., XX., XXIII. kerületben csillagpontos szolgáltatás biztosított - úgy, hogy jelentős számú előfizető (kb. 40.000 lakás) a központi fejállomásról veheti igénybe az adást.

III.

A programcsomagok összetétele - melyek tartalmát a határozat melléklete tartalmazza - fejállomásonként változó. A programcsomagok vizsgálat által értékelt változása az alábbi két csomagban következett be.
Az eljárás alá vont vállalkozó jogelődjétől olyan programkiosztást vett át a III. kerületben, Óbudán, melyben az RTL Klub és TV2 csatorna a legszélesebb kínálatú, legmagasabb árfekvésű III. programcsomagban volt elhelyezve.
Az eljárás alá vont vállalkozás időközben biztosította a csatornák áthelyezését az alacsonyabb árfekvésű II. programcsomagba azzal, hogy az átépítést követően az érintett előfizetők a központi fejállomás kínálatát vehetik igénybe, ahol a két országos kereskedelmi adó II. programcsomagban fogható.

A központi fejállomás által ellátott X., XVI., XVII., XVIII., XX. és XXIII. kerületben az eljárás alá vont vállalkozás az általa szolgáltatott II. programcsomagból 2001-ben a Spektrum műsorát áthelyezte a III. programcsomagba.
A programcsomagváltozás következtében a II. programcsomagban a Magyar ATV , TV2, Satelit, RTL Klub, VIVASAT3, magyar nyelvű kereskedelmi; Z+, a MusikBOX magyar nyelvű zenei; az Eurosport magyar-angol nyelvű sport; az ORF1, Super RTL1, RTL, Sat1, német nyelvű közszolgálati, kereskedelmi és ifjúsági; az MTV Europe angol nyelvű hírműsor, valamint a spanyol nyelvű TVE kereskedelmi és olasz nyelvű közszolgálati RAIUNO csatorna fogható.
A III. programcsomag kínálatában 2001-ig a Discovery és a National Geographic dokumentum-, és természettudományos ismeretterjesztő program szerepelt. A programcsomag átalakítás következtében a II. programcsomagban fenti tematikájú adás nem fogható, míg a III. számú programcsomag három azonos tematikájú rétegműsort tartalmaz.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás a 2001. évben érvényesített díjak megállapításához részletes, előzetes kalkulációt nem készített. A múlt évi tény, illetve az erre az évre tervezett amortizációs költségeket szolgáltatási területenként mutatta be, azt a kalkulációban területi közvetett költségként szerepeltette, nem építve be azt közvetlenül az adott terület díjaiba.
A Versenytanács kialakult gyakorlatának megfelelően a vizsgálati jelentés kimunkálta azokat az un. számított díjakat, melyek részletes költségfelszámítás hiányában - piaci helyzetet feltételezve - még indokoltan lennének felszámíthatók.
Ennél figyelemmel volt a közvetlen költségnek minősülő műsordíjak emelkedésére, illetve a számításokkal alá nem támasztott közvetett költségek és nyereség tekintetében azoknak az infláció mértékével növelt 2000. évi értékére.
A 2000. és 2001. évi nettó előfizetési díjakat, a számított díjakat, illetve a 2001. évi díjaknak a számított díjhoz viszonyított %-os eltérését az alábbi táblázat tartalmazza.

Táblázat

Soros rendszer Terület	2000. július	2001. január	Számított díj	Eltérés %-ban
	Nettó díj/hó/Ft
II.Nyék I.	931	1076	1027	6,6
II.Nyék II.	402	446	443	0,7
II.Marczibányi tér.	749	749	797	- 6
III.Óbuda *	795	964	873	10,4
VIII.kerület.	1062	1250	1202	3,9
Csillagpontos rendszer
III. Óbuda I. csomag	226	250	250	0
III. Óbuda II. csomag	1519	597	572	10,2
III. Óbuda III. csomag	841	964	918	9,5
XV.Rákospalota I. csomag	669	834	712	17,2
XV.Rákospalota II. csomag	887	1107	966	14,6
Központi fejállomás
I. csomag	437	437	482	0,9
II. csomag	1119	1286	1189	8,1
III. csomag	1652	1964	1887	4,0

V.

A Gazdasági Versenyhivatal több alkalommal vizsgálta az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott általános szerződési feltételül szolgáló Vállalkozási Feltételt.
A Vj-61/1999. számon folyamatban volt versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás alá vont vállalkozás vállalta, hogy a budapesti szolgáltatási területen alkalmazott általános szerződési feltétel (továbbiakban: ászf) 4.5.4. pontjából törli azt a kikötést, miszerint megszűnik a szerződés, ha a szolgáltató megváltozatja a díjakat és az előfizető az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül jelzi, hogy a díjváltozás mértékét nem fogadja el. Az eljárás alá vont vállalkozás ezen vállalására tekintettel az eljárás, annak szünetelése után megszűnt.
A Vj-115/2000. számon folyamatban volt ügyből megállapíthatóan a versenyhivatali vizsgálattal összefüggésben az előző eljárásban már kifogásolt szerződési kikötést módosította az eljárás alá vont vállalkozás az utóbbi eljárásban vizsgált érintett piacon.

Fenti versenyhivatali eljárás következtében az eljárás alá vont vállalkozás által Budapesten alkalmazott hatályos ászf a díjtétel változtatásával összefüggésben nem tartalmaz közvetlen rendelkezést.

Az egyedi előfizetői szerződés aláírásával az előfizetők, az ott írtak szerint, elfogadják az eljárás alá vont vállalkozás által használt ászf-t, mire nézve az előfizetői szerződés azt a tájékoztatást tartalmazza, hogy az előfizetői szerződés hátoldalán az ászf kivonata található.
Az előfizetői (emelt előfizetői) díjjal a hatályos ászf azon rendelkezése hozható összefüggésbe, miszerint a 4.5.2. pont kimondja, hogy díjfizetés elmulasztása esetén a szolgáltató az eredménytelen fizetési felszólítást követő 30 nap elteltével 15 napos felmondási idővel felmondhatja a szerződést, mely felmondási jog az előfizetőt is megilleti.

Az eljárás alá vont vállalkozás előadása szerint az ászf rendelkezésének hiányában az egyedi szerződések hátoldalán az un. kivonatban (továbbiakban: egyedi szerződés) foglaltakat tekintik irányadónak az előfizetői jogviszonyok rendezésénél az új ászf-nek a HIF által történő elfogadásáig.
Az új ászf a HIF-hez benyújtásra került és annak elfogadása rövid időn belül várható.

A szolgáltatási területen alkalmazott egyedi szerződések 3.4. pontja értelmében a szabadáras kábeltelevíziós szolgáltatás díjait a szolgáltató költség és megtérülés elemzéssel határozza meg. A díjakat a szolgáltató jogosult módosítani, amennyiben azt a gazdálkodását, illetőleg a kábeltelevíziós szolgáltatást befolyásoló körülmények indokolják: üzemeltetési, működési költségek emelkedése, programválaszték változása, hálózat műszaki korszerűsítése. A kivonat szerint, az előfizetési díj módosításáról a szolgáltató annak hatályba lépését megelőzően 30 nappal köteles az előfizetőt értesíteni képújság, az ügyfélszolgálaton elhelyezett hirdetmény, illetve írásban történő előfizetői értesítés útján. Abban az esetben, amennyiben az előfizető a módosítási ajánlatot nem fogadja el, jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
Az egyedi szerződés 5.4. pontja és 5.5. pontja a díj (adott esetben emelt díj) fizetésének elmulasztását rendkívüli, illetve rendes szolgáltatói felmondási okként jelöli meg.

A hatályos ászf 4.4.3. pontja értelmében az eljárás alá vont vállalkozás az előfizetők előzetes értesítése mellett megváltoztathatja a programcsomagot, illetve új programcsomagokat alakíthat ki. A programcsomagokban szereplő programok számát az eljárás alá vont vállalkozás az ászf szerint csak az előfizetővel történt megállapodás esetén csökkentheti le.
Az egyedi előfizetői szerződések hátoldalán található 3.2. pont szerint az eljárás alá vont vállalkozásnak módja van a csomagok összeállítását módosítani az előfizető előzetes értesítése mellett. Arra vonatkozóan nem tartalmaz külön rendelkezést, ha valamely programcsomagban foglalt programszámot kívánja az eljárás alá vont vállalkozás csökkenteni.

VI.

Budapest területén több szolgáltató biztosít kábeltelevíziós szolgáltatást.

• a)

  A kábeltelevíziós piacon új vállalkozások piacralépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályokba.
  A magas beruházási költségek és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés lehetősége gazdasági szempontból korlátozott, mely körülmény nemcsak az új vállalkozások piacralépését nehezíti meg, hanem a már ott tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza.
  Bár a különböző szolgáltatók szolgáltatási területei egymással lehetnek határosak, de közöttük átfedés ritkán fordul elő.
  Az eljárás alá vont vállalkozás által becsatolt, utca határokkal megjelölt földrajzi területeken a II., VIII., XVII. kerületben az UPC Magyarország Kft, a X., XV., és XVIII. kerületben az EMKTV Kft, míg a további földrajzi területeken kisebb szolgáltatók nyújtanak kábeltelevíziós szolgáltatást az eljárás alá vont vállalkozás mellett.
  
  

• b)

  A fővárosban és az agglomerációban élőknek a Széchenyi hegyről érkező, a korábbi kódolatlan AM-Mikro szolgáltatást felváltó AntennaMikró adás vételére van lehetőségük az adó 17 km sugarú körzetben, illetve ezen belül azon területeken - ami az érintett terület kb. 63 %-a - ahonnan az adóra vagy az óbudai átjátszó állomásra közvetlen rálátás van. Az árnyékolt területek főként a II; III; XII; kerületben helyezkednek el, de árnyékolást okozhat valamely építmény vagy a növényzet más területeken is (XVI; VII; XIII; XIX; XX. kerület).
  - A csatornák kódolása, 2000. szeptembertől kezdődött meg, minek folytán a műsorok csak dekóder használatával váltak nézhetővé.
  A szolgáltatás biztosító Antenna Hungária Rt - a rendelkezésére álló korlátozott csatornakapacitást is figyelembevéve - az alábbi műsortartalmú, illetve csatornaszámú csomagot értékesíti.
  - Induló csomag: Ml, M2, Duna TV és SAT1 190.- Ft/hó előfizetési díjért
  - Alapcsomag: mely az Induló csomagot és a Cartoon Network/Turner Classic Movies, CNN, Eurosport, Magyar ATV, Minimax/Game One , MTV Europe, National Geographic/CNBC, ORFI, Romantica/Private Gold, RTL Klub, TV2, Spectrum, Z+ adását tartalmazza: - 990 Ft/hó előfizetési díjért.
  Prémium csomag: az Induló és Alapcsomagon túl az HBO műsorát tartalmazza - 3.150 Ft/hó előfizetési díjért.
  A díjak akciósak, melyek az induláskori készlet erejéig érvényesek.
  - Az Antenna Hungária Rt a dekódoló berendezés bérletére háromféle akciós lehetőséget kínál.
  Határozatlan időre szóló szerződés esetén egy dekódoló berendezésért 9.800 Ft egyszeri hozzáférési díjat, valamint az első dekóder havi hozzáférési díjaként 350.- Ft-ot kell fizetni. Négy és két évre szóló szerződés esetén az egyszeri hozzáférési díj összege 5.800 Ft, illetve 3800 Ft.
  Az esetben, ha az előfizető több dekódert kíván használni, - mely több televízió egyidejű üzemeltetéséhez szükséges - a második dekóder egyszeri hozzáférési díja 9800.- Ft, míg havi hozzáférési díja 400.- Ft úgy, hogy külön előfizetési díjat nem kell fizetni.
  - Induló kiadásként (vételhez szükséges eszközök és szerelés és belépési díj) a csomagtól és eszközöktől függően 29.000-42.000 Ft kiadás merül fel (Vj-178/2000.sz. ügy).
  A folyamatos szolgáltatással járó költségeket részben a szolgáltató, másrészt a fogyasztó (antenna és tartozékai) viseli, illetve jellemzi még a szolgáltatást, hogy alkalmassá tehető - kiegészítő eszközökkel és technológiával - egyéb szolgáltatások (Internet, PPV) biztosítására is.
  
  

• c)

  A UPC Magyarország Kft leányvállalata, a UPC Kft, mint ügynök terjeszti a kábeles csomagokhoz részben hasonló választékot nyújtó, de annak kínálatát jóval meghaladó, műholdról sugárzott, így az ország bármely pontján, bárki számára hozzáférhető televíziós programcsomagot.
  - Az un. Direct Home szolgáltatás azon túl, hogy részben átfedi a kábelrendszeren vehető programokat (pld. Spectrum, Nacional Geographic, Romantica, Discovery Travel, Eurosport, CNN, Cartoon Network), előfizetési lehetőséget biztosít az HBO mozicsatornára, a Sport1 sport műsort sugárzó csatornára, és a Private Gold szexcsatornára is.
  A szolgáltatás hiányossága, hogy a magyar országos TV adásokat, így az M1, RTL Klub, TV2, és Duna TV, nem sugározza.
  - A programcsomag havi előfizetési díja 3490.- Ft, illetve a Prémium csatornák 2700 és 2100 Ft/hó/csomag előfizetési díjért vehetők igénybe.
  Egyéb költségként 3.500.- Ft-os csatlakozási díj, illetve a 14.000 Ft-os - beltéri egységenként fizetendő - *letéti díj (kaució), valamint a beszerelési költség (5.200-9.500.- Ft között) merül fel.
  Amennyiben egy háztartásban egyidejűleg több készüléket kívánnak üzemeltetni, az előfizető a több beltéri egységért külön letéti díjat és külön-külön előfizetési díjat is köteles fizetni.
  Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül az M1, TV2, és az RTL-Klub vagyis az un. földi sugárzású adások, tető -, esetleg szobaantennával foghatók, kb. 5000 Ft-os egyszeri beruházás mellett.
  A folyamatos díjnélküli szolgáltatás karbantartási és pótlási költségei a fogyasztót terhelik.
  *Letéti díjat a 2001. május 1-től - június 15-ig tartó akció ideje alatt nem kell fizetni.
  
  

• d)

  Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül az M1, TV2, RTLKlub, vagyis az un. földi sugárzású adások tető-, esetleg szobaantennával is foghatók. A folyamatos szolgáltatási díj nélküli, kb. 5000 Ft-os beruházással járó szolgáltatás karbantartási és pótlási költségeit a fogyasztó viseli. A kb. 60 csatorna vételét biztosító, szabad hozzáférésű műholdas műsorszórás un. egyedi műholdvevők révén fogható, mely a magyar adások közül a Duna TV és az M2 műsorát sugározza a főként német és egyéb idegen nyelvű csatornákon kívül.
  A dekódolás nélkül nem fogható pld. Spektrum, Magyar ATV, Discovery, Cartoon Netvork, Animal Planet, Romantica, illetve HBO műsora kb. 170.000 Ft költség mellett vehető igénybe.
  A kb. 48.000 -- Nem vitatta, hogy a hatályos ászf nem rendelkezik az ármegállapításról, így az egyedi szerződésként alkalmazott kivonat határozza meg azokat, iránymutatást adva mindkét fél eljárási lehetőségeire. Előadta, hogy a hatályos ászf-ben szereplő 15 napos felmondási idő módosítása a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 2.§ d) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel történt úgy, hogy az előfizetőt megilleti az azonnali felmondás lehetősége. 76.000 Ft-os beruházással járó szolgáltatás folyamatos karbantartási költségei ez esetben is a fogyasztót terhelik amellett, hogy a műszaki fejlődéssel együtt járó többlet szolgáltatás igénybevételére (telefon, PPV, Internet) a szolgáltatás nem tehető alkalmassá.

VII.

A módosított vizsgálati jelentés indítványozta az eljárás megszüntetését a 2001. január 1. napjától kezdődően érvényesített díjak tekintetében figyelemmel arra, hogy az un. számított díjaktól az eljárás alá vont vállalkozás által érvényesített tényleges díjak nem térnek el számottevően, illetve az átépítések jelentős beruházással járnak.
A programcsomagok átalakításával kapcsolatban jogsértést megállapítását indítványozta avonatkozásban, hogy a központi fejállomás II. programcsomagjából a Spektrum műsora átkerült a III.-as számú csomagba. A jelentésben kifejtett álláspont szerint az egyetlen magyar nyelvű ismeretterjesztő csatorna áthelyezése visszaélésszerű magatartásnak minősül olyan körülmények között, amikor a II.-es számú programcsomag a kereskedelmi adókon kívül más tematikus csatornákat is tartalmaz.
Az Óbudai RTL Klub és TV2 csatornával kapcsolatban az eljárás megszüntetését indítványozta azzal, hogy e vonatkozásban az eljárás folytatása nem indokolt, mivel időközben a két kereskedelmi adást szolgáltatni kezdte az eljárás alá vont vállalkozás a II. programcsomag megrendelői számára is.
Kifogásolta, hogy bár a hatályos ászf szerint a programcsomagban szereplő programok száma csak az előfizetővel történt megállapodás alapján csökkenthető le, ezt az egyedi szerződés nem tartalmazza.

Megállapítva, hogy a hatályos ászf nem tartalmaz rendelkezést a díjváltozatra, kifogásolta, hogy az egyedi szerződés a szolgáltatási díj emelésének módját oly módon határozza meg, hogy a mindenkori teljesítés időpontjában az előfizetők által nem számítható ki egyértelműen, és észrevételezési jog biztosítása nélkül csak az azonnali felmondási lehetőségét biztosítja.

VIII.

Az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölény hiányában kérte az eljárás megszüntetését.

Előadta, hogy álláspontja szerint földrajzi piacként Budapest teljes közigazgatási területét indokolt figyelembe venni, tekintettel arra, hogy Budapesten több kábeltelevíziós vállalkozás biztosit szolgáltatást, melyek közül a tényállásban irt vállalkozások párhuzamos hálózatokat építettek ki az eljárás alá vont vállalkozással.
Előadta, hogy álláspontja szerint földrajzi piacként Budapest teljes közigazgatási területét indokolt figyelembe venni, tekintettel arra, hogy Budapesten több kábeltelevíziós vállalkozás biztosit szolgáltatást, melyek közül a tényállásban irt vállalkozások párhuzamos hálózatokat építettek ki az eljárás alá vont vállalkozással.

Az árupiac meghatározásával kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint a fogyasztói igények szempontjából kell az árupiacot megítélni, illetve kérte figyelembe venni a Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 28.1686/1998/5. számú ítéletét, mely megállapította, hogy Budapest területén a vezetékes műsorelosztásnak van ésszerű helyettesítési lehetősége.
Érdemi ellenkérelmében ésszerűen helyettesíthető termékként az AntennaMikro és a Direct Home szolgáltatást kérte figyelembe venni, utóbbit azzal, hogy a műsorkínálatból hiányzó magyar közszolgálati és kereskedelmi adók kb. 2000 Ft-os beruházással foghatók. Hivatkozott arra is, hogy a műsorelosztásban, illetve általában a távközlésben bekövetkezett rohamos fejlődés miatt a vezetékes műsorelosztás legnagyobb új versenytársa a digitális földfelszíni műsorelosztás lesz a közeli jövőben.
Hivatkozott a Versenytanács Vj-178/2000. számú határozatára, mely álláspontja szerint az AntennaMikro szolgáltatást és a kábeltelevíziós szolgáltatást egymást ésszerűen helyettesítő termékként fogadta el, továbbá arra, hogy a Direct Home szolgáltatással kapcsolatban 2001. május 1. napjától kezdődően nem kell letéti díjat fizetni.

Álláspontja szerint, mivel szolgáltatási feltételeinek meghatározásakor az Antenna Hungária Rt illetve a UPC Kft piaci magatartására tekintettel kell lennie, illetve az előfizetők választásuknál úgyszintén figyelembe veszik a két szolgáltatást, a Tpvt. 22.§ (2) bekezdésében irt cselekvési függetlensége és egyben erőfölényes helyzete nem áll fenn.

Arra az esetre, ha a Versenytanács a gazdasági erőfölényes helyzetet megállapítaná, túlnyomó visszaélés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.

• -

  a Vj-59/2000. és Vj-126/2000. sz. ügyben hozott határozatban kifejtett versenytanácsi álláspontra hivatkozva előadta, hogy a Spektrum csatorna áthelyezésével nem tanúsított visszaélésszerű magatartást, illetve hivatkozott arra, hogy a II. programcsomagban túlnyomó részt kereskedelmi csatornákat sugároz, kivéve, ha a tematikus adás műsorelosztója ehhez nem járul hozzá. Előadta, hogy a csatorna a kisebb nézettségű műsorok közé tartozik.

• -

  A díjemelés mértéke és az Óbudai TV2 és RTL Klub adása vonatkozásában a vizsgálati jelentést elfogadta, utóbbi kérdésben azzal, hogy az eljárás folytatása nem indokolt.

• -

  Előadta, hogy elsődlegesen az ászf rendezi az előfizetőkkel fennálló jogviszonyt a, illetve annak szabályozására szolgálnak az arra vonatkozó jogszabályok is.
  Előadta, hogy a hatályos ászf-nek a programcsomag tartalom csökkenésre vonatkozó kitétele gyakorlati megvalósításával kapcsolatos nehézségek miatt tér el a kivonat szövegezése az ászf-től

• -

  Nem vitatta, hogy a hatályos ászf nem rendelkezik az ármegállapításról, így az egyedi szerződésként alkalmazott kivonat határozza meg azokat, iránymutatást adva mindkét fél eljárási lehetőségeire. Előadta, hogy a hatályos ászf-ben szereplő 15 napos felmondási idő módosítása a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 2.§ d) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel történt úgy, hogy az előfizetőt megilleti az azonnali felmondás lehetősége.

IX.

A Tpvt. 21. §-ban irt törvényi tényállás megvalósulásának, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kettős feltétele van, egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másrészt az ezzel való visszaélésszerű magatartás.
Fentiek értelmében elsősorban azzal kapcsolatban kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon gazdasági erőfölényben van-e.

X.

A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14.§ (1) és (2) bekezdés).
A Tpvt. 14.§ (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekintendő, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni.

Az érintett piac meghatározása érdekében a Versenytanácsnak először az érintett árupiacot, illetve ennek érdekében az eljárás alá vonti szolgáltatást ésszerűen helyettesíteni képes más szolgáltatások körét vagy ezek hiányát kellett megállapítani a felhasználási cél, az ár, a minőség (műsortartalom és egyéb hasznos tulajdonság) és a teljesítés feltételeinek egybevetése révén (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés).

Az eljárás alá vont vállalkozás áruját, - az érintett áruk körébe előadott érdemi védekezését figyelembevéve - a felhasználási cél azonossága vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából az alábbi áruk képesek helyettesíteni elvileg:

• a)

  AntennaMikro,

• b)

  Direct Home szolgáltatás

• a)

  A tényállás VI. b) pontjában irt AntennaMikro szolgáltatás, mely Budapesten és környékén korlátozottan fogható az árnyékolt területekre tekintettel, az ajánlott csomagokban színvonalas, de lényegesen kisebb választékkal (alacsonyabb minőség) áll a fogyasztók rendelkezésére, mint a kábeltelevíziós szolgáltatás.
  A korábbi - az akkor kódolatlan műsorokért kért - jelképes díjakat(1998-ig 90 Ft/hó; majd 159 Ft/hó) a szolgáltató megemelte úgy, hogy havi díja (előfizetési díj + dekóder bérleti díj) minimum 1340 Ft, az eljárás alá vont vállalkozás III. programcsomagjához viszonyított alacsonyabb kínálat mellett, mely havi díj további 400 Ft-tal (dekóder bérleti díj) emelkedik az esetben, ha - amint az gyakori - egy háztartásban két készülék üzemel.
  Az előfizető a tényállásban irt az induló költség mellett, amit az új előfizetőnek be kell ruháznia, a folyamatos szolgáltatással kapcsolatos kiadások egy részét is viseli szemben a kábeles műsorelosztással, amikoris az összes költség a szolgáltatót terheli.
  Megjegyzendő, hogy a szolgáltató az akció lejártát követően a piaci helyzettől is függő előfizetői-, dekóder bérleti- és egyszeri hozzáférési díjemelést tervez, melynek hozzávetőleges - a Budapesti Hírközlési Felügyelet felé jelzett - összegét a Vj-178/2000/4., 5. sorszám alatti üzleti titkot képező iratok tartalmazzák.
  
  

• b)

  Az AntennaMikro vételi lehetőségén túl, mely a minőségre és a szolgáltatás egyéb feltételeire tekintettel nem minősül ésszerű helyettesítésnek, a nagy választékot biztosító Direct Home szolgáltatást sem tekintette a Versenytanács az eljárás alá vonti szolgáltatás helyettesítőjének részben azért, mivel a nagy műsorkínálat ellenére hiányoznak abból a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások, másrészt ésszerű helyettesítésre alkalmatlanná teszi a szolgáltatást annak magas havi díja, és egyéb költsége, továbbá az a körülmény is, hogy amennyiben egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, az egyszeri költségként felmerülő letéti díj többszörösén kívül - beltéri egységenként - több előfizetési díjat is fizetni kell, ami a szolgáltatást lényegesen megdrágítja.

Fentiek alapján a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Versenytanács megállapította, hogy fenti, több csatorna vételét lehetővé tevő megoldások a felhasználási cél azonossága ellenére sem vehetők figyelembe ésszerűen helyettesítő árúként a díjra, a beruházási és fenntartási költségekre, az igénybevétel feltételeire és az áruminőségre tekintettel.

A Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak más ésszerű helyettesítő áru hiányában a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül, míg az egyéb, fent vizsgált műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli, de nem ésszerű helyettesítői az eljárás alá vonti szolgáltatásnak.

A Versenytanács nem vitatja, az eljárás alá vont azon előadását, hogy az árupiac megítélésénél a fogyasztói igényekre kell figyelemmel lenni. Álláspontja szerint a Tpvt. 14.§ (2)bekezdésében irt - fent mérlegelt - szempontokat azonban éppen a fogyasztói igények alapulvételével határozta meg a jogszabály, a felhasználási célon túl további szempontokat azonban is megfogalmazva.

Nem fogadta el a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését, miszerint a Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 28.168/1998/5. számú ítélete jelen ügy elbírálásakor alkalmazható az ésszerűen helyettesítő termékkör. Ennek okai meghatározásánál az alábbiak:

• -

  Az érintett árupiac nem statikus, a piaci viszonyok változása folytán úgy a gazdasági erőfölényes helyzet, mint az ésszerű helyettesítésre alkalmas áruk köre változhat.

• -

  A Legfelsőbb Bíróság által elbírált piaci helyzetben az Antenna Hungária Rt az AM-Mikro - azóta megszűnt - szolgáltatását biztosította, melynek minősége és ára lényegesen eltért a jelenleg szolgáltatott AntennaMikro szolgáltatástól.

• -

  Legfelsőbb Bíróság által elbírált piaci helyzetben az Antenna Hungária Rt az AM-Mikro - azóta megszűnt - szolgáltatását biztosította, melynek minősége és ára lényegesen eltért a jelenleg szolgáltatott AntennaMikro szolgáltatástól.

Az ésszerű helyettesítésre alkalmas áruk körével kapcsolatos eljárás alá vonti állásponttal kapcsolatban a fent már kifejtetteken túl megjegyzi a Versenytanács, hogy az egyébként sem ésszerű helyettesítő Direct Home szolgáltatást nem teszi ilyenné az a körülmény, hogy a műsor minősége (tartalma) szobaantennával kiegészíthető, mert ezáltal a szolgáltatás jellemzői nem változnak.
Megjegyzi továbbá, hogy a hivatkozott Vj-178/2000. sz. versenytanácsi határozat csak az AntennaMikro kábeltelevíziós szolgáltatással való helyettesíthetőségét állapította meg a kölcsönös helyettesítés kimondása nélkül.
Az érintett áruk körénél nem volt figyelembe vehető a jövőben digitális földfelszíni műsorelosztás sem, mivel az jelenleg, igénybevehetőség hiányában nem tekinthető ésszerűen helyettesítő terméknek.
A letéti díjjal kapcsolatos védekezést a Versenytanács szintén nem tudta elfogadni, mivel a letéti díj alkalmazását csak egy rövid akcióban mellőzi a szolgáltató.
- A Tpvt. 14.§ (3) bekezdésében irt földrajzi területen - melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlen feltételek mellett tudja az árut beszerezni - azt a területet kell érteni, melyen az érintett árut igénybevevő fogyasztó a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi.
A jogszabályhelyben használt fogyasztó kifejezésen a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás eljárás tárgyát képező magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. E fogyasztói kör számára nyilvánvalóan számottevően kedvezőtlenebb feltétel lenne, ha a szolgáltatás tárgyát képező áru mástól való beszerzése érdekében adott esetben el kellene költöznie lakhelyéről.
Fentiek folytán az érintett földrajzi terület - szemben az eljárás alá vont álláspontjával - nem lehet Budapest területe. Az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a Versenytanács szerint a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével (területeivel) egyezik meg.

XI.

A Tpvt. 22.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14.§) az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni.
A Tpvt. 22.§ (2) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőitől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez, az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés költségeit (befagyott költség), kockázatát, illetve műszaki, gazdasági és jogi feltételeit kell különösen vizsgálni, figyelembevéve az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, valamint a piaci részesedése arányát, illetve a piac más résztvevőinek magatartását is (22.§ (3) bekezdés).

Az érintett árupiac fentiek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehetne, melynek igénybevételére elvileg is csak azon ügyfelei térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét érinti, vagy azzal határos. Figyelemmel azonban arra, hogy a tágabb értelemben vett földrajzi piacon az előfizetők nagy része számára más kábeltelevíziós szolgáltatásnak, mint ésszerűen helyettesítő árunak az igénybevétele nem oldható meg, ugyanakkor a vállalkozás piaci helyzetét mindig a fogyasztók nagyobb hányadának választási (reagálási) lehetősége határozza meg, az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 22.§ (1) bekezdése alkalmazásában gazdasági erőfölényben van.

Azon körülmény, hogy a hálózati típusú szolgáltatások piacára való belépés - bár jogi nehézségekkel nem jár - jelentős beruházási költségeket (gazdasági feltétel) és egyben más hálózat kiépítettsége esetén jelentős kockázatot is okoz olyan körülmények között, amikor a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység, a magas beruházási költség és kockázat a lehetséges verseny kialakítását is akadályozza, főként akkor, ha a már piacon lévő vállalkozás magas piaci részesedése kilátástalanná teszi az új belépő számára az azonos feltételekkel való versenyzést.
Fentiekre, valamint arra is tekintettel , hogy az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek túlnyomó többsége számára nem áll rendelkezésre ésszerű helyettesítési lehetőség, az eléjárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzete a Tpvt. 22.§ (2) bekezdése alapján is megállapítható, mivel piaci magatartásának meghatározásakor érdemben nem kell tekintetben lennie a piac többi szereplőjének, mindenekelőtt előfizetőinek vele kapcsolatos magatartására.
Ésszerű helyettesítésre való alkalmatlansága miatt nem volt elfogadható az eljárás alá vont vállalkozásnak az AntennaMikró és Direct Home szolgáltatásra, mint erőfölényt megszüntető szolgáltatásra való hivatkozása sem, amelyek - mint már kifejtésre került - csak távoli helyettesítőknek minősülnek.

XII.

A Tpvt. 21.§-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - indokolatlan előnyt kikötni.
Az erőfölényes vállalkozások - jelentős piaci hatású, adott esetben nagyszámú piaci partnert érintő szerződéseik, és ezáltal a versenyt (a közérdeket) széleskörűen érintő negatív piaci hatás miatt - az átlagos piaci erejű vállalkozásokhoz képest fokozott felelősséggel bírnak.
Fentiek alapján, míg a gazdasági erőfölényben nem lévő - piaci viszonyok között szolgáltató - vállalkozások jogviszonyait a Ptk. rendezi, addig a jelentős piaci hatalommal bíró vállalkozások magatartásának (szerződéses magatartásának) megítélése - az általa szabályozott jogviszonyok sajátos természete miatt - a Tpvt. alapján történik, és a magatartás kimentéséhez nem elegendő a piaci viszonyok között tevékenykedő vállalkozásokra vonatkozó Ptk. szabályok, illetve az azon alapuló, eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott R. rendelkezéseinek betartása.

Az eljárás alá vont vállalkozás a hatályos ászf rendelkezése hiányában egyedi szerződésben rendezi a díjemelés kérdését.
A Versenytanács álláspontja szerint az egyedi szerződés 3.4. pontja a szerződés lényeges tartalmi elemét képező feltétel értelmezésére és ezáltal a díjemelésnél figyelembe veendő szempontok konkrét meghatározására az eljárás alá vont vállalkozást egyoldalúan jogosítja fel anélkül, hogy a mindenkori teljesítés időpontjában a díj a szerződéses partnerek által egyértelműen kiszámítható és ellenőrizhető lenne.
Az ily módon megállapított és közölt díj alapot ad arra is, hogy díjemelésre - a 3.4. pontban irt általános megfogalmazás alapján - alapos ok nélkül kerüljön sor.
Fenti körben megjegyzi a Versenytanács, hogy a fenti magatartás a piaci viszonyok között szerződő felek esetén is jogsértő lehet a R 1.§ (1) bekezdés a) és 2.§ d) pontja alapján.

Az iratokból megállapíthatóan az egyedi szerződés nem tartalmaz kikötést arra vonatkozóan, hogy az előfizetőt a megváltozott díj el nem fogadása esetére bármilyen jog megilletné a szerződéses alku keretében, ugyanis egyet nem értés esetén csak a szerződés azonnali hatállyal történő felmondásának joga illeti meg.
A Versenytanács álláspontja szerint a jelentős piaci hatalommal rendelkező vállalkozások esetén a jogsértést megalapozza, illetve nem hárítja el az a jog, hogy az erőfölényes vállalkozással szerződő felek maguk is felmondhatják a szerződést az indokolatlan feltételre alapított díjemelés miatt, ugyanis ez utóbbi esetben - ésszerűen helyettesítő áru hiányában - magukat zárnák ki szolgáltatásból, szemben azon fogyasztókkal, akik piaci viszonyok között kötöttek szerződést, amikoris a felmondás megalapozhatja más szolgáltatás igénybevételét.
Az árkikötés jogszerűtlenségét megalapozza az is, hogy az önmagát a szolgáltatásból ki nem záró fogyasztót az esetre, ha egyet nem értése miatt a megemelt díjat el nem érő előfizetési díjat fizetne további joghátrányok (felmondás: 5.4 és 5.5 pont) érhetik, melyek értelmében a szolgáltatásból ugyancsak kizárható.

Fentiekre figyelembevéve az eljárás alá vont vállalkozás

• -

  vagy vállalja ésszerű kifogásolási idő biztosítása mellett a szerződés szükség szerinti folyamatos módosítását, az előfizetőkkel való közös megegyezés alapján, illetve ennek hiányában kéri a szerződések bírósági módosítását a Ptk. 241. §-a alapján,

• -

  vagy olyan szerződéses kikötést (un. csúszó árklauzulát) szerepeltet, amely összhangban a Legfelsőbb Bíróság GK. 68. számú állásfoglalásával lehetőséget biztosit arra, hogy az előfizetési díjak a mindenkori teljesítés időpontjában az előfizető által ellenőrizhető módon egyértelműen kiszámíthatók legyenek, vagy versenyjogi szempontból az a szerződés kikötés is jogszerű lehet, amely szerint az előző évi fogyasztói árindexet meghaladó díjemelés esetére az előfizetők ászf-ben rögzített módon megismerhetik és ellenőrizhetik az eljárás alá vont vállalkozásnak a díjemelés indokoltságát bizonyító számításait.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy azon költségek esetében, amelyeknek az előfizetési díjakra gyakorolt évenkénti hatása egyértelműen számszerűsíthető, célszerű lehet a számítás módját - az előző évi fogyasztói indexhez hasonlóan - az ászf-ben rögzíteni. A Versenytanács álláspontja szerint mindenképpen ilyennek tekinthetők a műsordíjak, amelyek az adott programcsomag minden egyes előfizetőjét egységesen terhelik.

XIII.

Az egyedi előfizetői szerződésből megállapíthatóan az ászf-ben rendezett kérdésekben az ott irt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az iratokból megállapíthatóan programcsomagok átalakítására nézve a módosítás mikéntje vonatkozásában az ászf nem tartalmaz visszaélésszerű rendelkezést.
A Versenytanács észlelte azt, hogy az egyedi szerződésként használt kivonat szövegezése részben eltér a programcsomagokban elhelyezett műsorok számának csökkentése tekintetében az ászf-től. Álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy mivel a ténylegesen alkalmazandó ászf rendelkezései nem jogsértők, a kivonatban foglalt eltérés nem valósit meg versenyjogi jogsértést függetlenül az egyedi szerződés eltérő rendelkezésétől, mivel annak piaci érvényesítésére nincs mód.
Megjegyzi azonban, hogy a 48/1997. (III.14.) Korm. sz. rendelet 8.§ (2) bekezdése értelmében fenti esetben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség javasolhatja a HIF-nek a szolgáltatási engedély visszavonását.

XIV.

A vizsgálati jelentéssel ellentétben nem találta jogsértőnek a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás magatartását avonatkozásban, hogy a Spektrum műsorát áthelyezte a III-as programcsomagba.

A kábeltelevíziós szolgáltatók a Médiatörvény 120.§ (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117.§ (1) bekezdésében irt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. felhatalmazásában versenyszempontból vizsgálhatja a szolgáltatók tevékenységét az alábbiak figyelembevételével.

Az eljárás alá vont vállalkozás áruja a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a programcsomag, nem pedig a programcsomag egyes műsorai.
A fogyasztók számára természetesen jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg. A fogyasztói igények heterogének, így az egyes fogyasztói csoportok más-más csoportot preferálnak, illetve a fogyasztói igényeket is figyelembevéve a kínálat minősége és a csomagok eladhatósága érdekében a szolgáltatók is különböző műsorokat helyeznek el a programcsomagokban. Egyes, kiemelkedő nézettséggel rendelkező műsorok kivételével azonban a Versenytanács álláspontja szerint nem tekinthető jogellenesnek egy-egy műsor más programcsomagba történő áthelyezése még egy népszerű, de alapvetően rétegigényt kielégítő műsor, így a Spektrum csatorna esetében sem.

A Versenytanács fenntartva a Vj-59/2000/9. számú határozatának indokolását ezen határozatban is rögzíti, hogy versenyjogi beavatkozásra azesetben van szükség, ha valamely vállalkozás egy adott programcsomagban foglalt műsorokat úgy helyez át egy másik programcsomagba, hogy ezzel az adott olcsóbb árfekvésű programcsomagot kiüríti, ezáltal terelve a fogyasztókat egy magasabb árfekvésű programcsomag felé, vagy amennyiben az adott programcsomag műsorait úgy alakítja át, hogy ezáltal az érintett programcsomag díja aránytalanul magas lesz.
A Versenytanács álláspontja szerint a Spektrum műsor - áthelyezése a tényállás III. pontjából megállapíthatóan fenti kritériumokat nem meríti ki annak ellenére, hogy ezáltal a II.-es programcsomagban nem maradt természettudományos műsor, ugyanis a II. programcsomag - megfelelő árfekvés mellett - az egyébként magas műsordíjú Spektrum csatorna nélkül is tartalmas programkínálatot biztosit.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak jellemzően nincs módja olymértékben beleszólni az egyes műsorszolgáltatók műsorpolitikájába, miáltal meghatározhatná azt, hogy valamely és ezáltal végső soron valamennyi rétegműsorból el kell helyezni egy-egy műsort a közepes árfekvésű II-es programcsomagba, ugyanis ez esetben átvenné annak jogát is, hogy a programcsomagok tartalmát ténylegesen programonként határozza meg.

XV.

A vizsgálati jelentéssel egyetértve a Versenytanács sem látta indokoltnak az eljárás folytatását az Óbudai programcsomag vonatkozásában, mivel az eljárás alá vont vállalkozás a II-es csomag nézőinek biztosítja a TV2 és az RTL Klub műsorát, illetve az előfizetők helyzete véglegesen rendeződik azáltal, hogy a központi fejállomásról igénybevett II-es csomag révén nézhetik a két kereskedelmi adót.

XVI.

Elfogadva a vizsgálati jelentésben foglaltakat a Versenytanács nem látta indokoltnak annak megállapítását sem, hogy az eljárás alá vont vállalkozás visszaélésszerűen megállapított díjakat alkalmazott 2001-ben.
A Versenytanács gyakorlata szerint (Vj-23/99, Vj-115/2000) a tényállásban irt számított díjakhoz képest kisebb eltérést mutató tényleges díj alkalmazása nem minősül visszaélésszerű magatartásnak.

Arra nézve, hogy milyen mértékű eltérés esetén állapítható meg a Tpvt. 21.§ a) pontjának megsértésével megállapított díj, nem adható egyértelmű norma, azt csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével lehet meghatározni. Az eltérés megengedhető mértéke nem független attól, hogy milyen pontossággal alapítható meg a számított díj. Minél pontosabb a számított díj annál kisebb eltérés esetén minősíthető a díj túlzottan magasnak, illetve fordítva.
Fentieket is figyelembevéve a Versenytanács a tényállásban irt számított (versenypiaci körülmények között érvényesülő) és a tényleges díj eltérésének minősítésekor értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont vállalkozás különböző, többnyire veszteséges szolgáltatást nyújtó vállalkozások hálózatait vette át olyan időszakban, amikor a Médiatörvény 115.§-nak (8) bekezdése értelmében a hálózatokat nagyarányú, jelenleg is folyó beruházás mellett úgy kell átépíteni, hogy azok megfeleljenek a korszerű adatátvitel követelményeinek.

XVII.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács az egyedi előfizetői szerződések díjmódosításra vonatkozó rendelkezéseire a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütköző jogsértést, míg a továbbiakban a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72.§ (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulatára - az eljárást megszüntette.

Az eljárás alá vont vállalkozást a jogsértő szerződési kikötés alkalmazásától nem tiltotta el, mivel annak alkalmazásával, az új ászf hatálybalépésével egyidejűleg, az eljárás alá vont vállalkozásonként felhagy.

A Tpvt. 78.§ (1) bekezdése alapján az eljárás alá vont vállalkozással szemben bírságot szabott ki, melynek összegét a (2) bekezdésében írtakra figyelemmel határozta meg.
Az érintett piacokon nagyszámú, kb. 100.000 előfizetővel rendelkező eljárás alá vont vállalkozás a Vj-61/1999. számú ügy befejezését követően az ászf mellőzésével, az egyedi szerződésekben gyakorlatilag ugyanazt a jogsértő állapotot alakította ki, mint amit korábban az ászf létrehozott, így a jogsérelem súlyára, ezen belül a fogyasztói érdekek sérelmének körére, kiterjedtségére, illetve a gyakorlatilag meghosszabbított jogsértő állapot időtartamára tekintettel látta indokoltnak a Versenytanács a rendelkező részben irt birság kiszabását, mely mértékének meghatározásánál arra is figyelemmel volt, hogy az egyedi előfizetői szerződéseket az új ászf hatálybalépése után az eljárás alá vont vállalkozás nem alkalmazza.

Budapest, 2001. május 15.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi sk.