Vj-60/2001/34
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. (1091 Budapest, Üllői út 1.) eljárás alá vont vállalkozással szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 1999. és 2000. évi a CSÉB Évgyűrű Biztosítással rendelkező fogyasztóknak tett termékcsere ajánlatai alkalmasak voltak a fogyasztók döntésének tisztességtelen befolyásolására.
Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára 30 napon belül 10.000.000.- (azaz Tízmillió) Ft bírságot.
A határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó illetékköteles felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.
Indoklás
A hivatali vizsgálat annak feltárására indult, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a CSÉB Évgyűrű Biztosítással rendelkező ügyfelek részére 1999. évtől tett termékváltási ajánlatai során tanúsított magatartása megsérti-e a versenytörvény 8. § (1) bekezdésében foglalt tilalmat.
Az eljárásban vizsgált cselekmény az Életág nyugdíj- és az Életbiztosítási termék részpiacán történt, ahol az érintett földrajzi piac országos. Az érintett piac az utóbbi években jelentősen bővült, a piaci szereplők közötti éles verseny és a kínált termékek széles palettája jellemzi. A piac, illetve a kínált áruk lényeges sajátosságai közé tartozik, hogy egy fogyasztó több terméket is vásárolhat és mindegyiknél jogosult a kedvezményezett a biztosítók szolgáltatására, a biztosítási összegre.
Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. novemberében majd 2000. októberében összesen mintegy 17 ezer CSÉB Évgyűrű Biztosítással rendelkező ügyfélnek küldte meg azt az ajánlatát, hogy az Évgyűrű Biztosításán felhalmozott tőkét helyezze át a teljes biztosítási termékpaletta bármelyikébe. 2000. októberében konkrétan megnevezetten a Kortárs Biztosítást jelölte meg, amely akciók során mintegy 1.200 átkötésre sor is került.
A CSÉB Évgyűrű Biztosítás Szabályzata a biztosítás megszűnésének és az ahhoz kapcsolódó összegszerűségeknek három típusát tartalmazza. Az első, ha a biztosított nyugdíjba vonulása esetén a járadékszolgáltatást választja, akkor a Szabályzat 10. pontja szerinti számított tőkeérték - a Biztosító szóhasználatában 5/5-ös tőke - a járadék meghatározás alapja. Ha a biztosított a nyugdíjba vonuláskor a tőkeérték felvétele mellett dönt, akkor a 10. pontban meghatározott kamat és részesedés 4/5-e szerint számítja ki az Állami Biztosító a teljes tőkeértéket. E szerint a Biztosító a befizetett díjak mellett nem a teljes kamatot és részesedést, hanem csak azok 4/5-ét írja jóvá az adott fogyasztónak. A harmadik lehetőség a CSÉB Évgyűrű Biztosítás nyugdíjba vonulás előtti, felmondással való megszűnése. Ebben az esetben az eljárás alá vont a Szabályzat 13. pontja szerint a szerződésben rögzített táblázat szerinti összeget fizet ki a biztosítottnak. Ez az úgynevezett visszavásárlási összeg többségében töredéke az előző két típusban szereplő összegeknek.
A Szabályzat a fentieken túl más típusokat nem tartalmaz, így sem az egyik, sem egy másik termékbe történő áttétel, sem a közös megegyezéssel való megszüntetés esetére a Szabályzatból a fogyasztó információkhoz nem juthat.
Az 1999. évi akcióba bevont biztosítottak 1999. július elején kaptak tőkeértesítést, amelyben a nyugdíjazáskor életjáradékra váltható tőkéje és az egy összegben felvehető tőkéje meghatározással szerepeltek konkrét összegek. A termékcserét felajánló novemberi levelekben viszont összeg nem szerepelt. A 2000. évi akcióban a termékcserét felajánló levél tartalmazta a jelenleg egy összegben felvehető tőkéje és a nyugdíjazáskor kizárólag életjáradékra váltható tőkéje összeginformációkat. Ezeken kívül szerepelt összegmegjelölés nélkül, hogy "Most lehetősége van arra, hogy CSÉB Évgyűrű Biztosításában lévő tőkeösszeget áttegye új nyugdíjtermékünkbe, a Kortárs Biztosításba, amely rugalmasságának köszönhetően kedvezőbben képes kielégíteni ügyfeleik igényeit." Az 1999. évi termékcsere lebonyolításában ügynökök is részt vettek, azonban sem felkészítésük, sem segédanyaggal való ellátásuk nem történt meg. A 2000. évi akcióban a személyre kidolgozott és megküldött Kortárs biztosítási ajánlat beépítve tartalmazta a CSÉB Évgyűrűből átvihető összeget, azt külön nem jelenítették meg.
A vizsgálat megállapította, hogy a Biztosító termékcserére tett ajánlataiban használt fogalmaknak, az azokhoz kapcsolható tőkeértékeknek, összegeknek nem volt a fogyasztók rendelkezésére állóan sem értelmezése, sem magyarázata. Az ebből felmerülő problémákat bizonyítja az iratoknál elfekvő ügynöki levelezés. A Biztosító által előkészített ajánlaton szereplő "a CSÉB Évgyűrű Biztosításom .... közös megegyezéssel megszűnik" a termékcserét ajánló mód megjelölésekkel szemben a dokumentációban a "visszavásárlás" jelenik meg.
A vizsgálati jelentés rámutat, hogy a Tpvt. 9. §-a kimondja, hogy a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. Az eljárás alá vont 1999. évi az ügyfeleknek megküldött termékcserét ajánló levelében lényegében azt közölte, hogy ha elfogadja ajánlatunkat és az Évgyűrű Biztosításán felhalmozott tőkét most áthelyezi egyik új konstrukciónkba felkínáljuk Önnek teljes biztosítási termékpalettánkat, illetve a 2000. évben kiküldött levél szerint lehetőség van arra, hogy a CSÉB Évgyűrű Biztosításán lévő tőkeösszeget áttegye új nyugdíjtermékünkbe, az ésszerűen eljáró, de a biztosítási szakmában járatlan fogyasztó arra a következtetésre juthatott, hogy az általa ismert legmagasabb tőkeérték átvitelét ajánlja az eljárás alá vont. Mivel a Biztosító mindkét esetben termékcserére tett ajánlatot, sem az egy összegű felvétel sem a járadékválasztásról döntés nem született, így a CSÉB Évgyűrű Biztosítás Szabályzatának ezen pontjai nem vehetők figyelembe. Az a magatartás, hogy az eljárás alá vont végül a CSÉB Évgyűrű Biztosításon felhalmozott tőkeösszeg 4/5-e tekintetében érvényesítette az ajánlatát, a fentiek értelmében a fogyasztó számára nem volt előzetesen követhető.
Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetése iránti kérelmét arra alapította, hogy eljárása minden tekintetben szabályszerű volt és az ügyfelek a számukra legkedvezőbb módozatot választhatták, amely mindenképpen jobb volt a korábbinál, nem voltak továbbá reklamációk. Álláspontja szerint az 5/5-ös tőke az általa alkalmazott számítási móddal 125 %-os tőkének tekinthető, így a 4/5-ös tőkeátvitel ténylegesen a 100 %-ot jelenti. Mivel az 5/5-ös tőke a CSÉB Szabályzata szerint csak a járadék választásánál áll rendelkezésre, az az összeg nem jöhetett szóba a termékcserénél.
A Versenytanács már több döntésében rámutatott, hogy a hirdetés, vagy bármely a vállalkozások által árujuk értékesítése érdekében tett írásbeli vagy szóbeli ajánlatával szemben alapkövetelmény, hogy tényszerűen igaz, részletesen pontos legyen, és alkalmas legyen arra, hogy azt az ésszerűen eljáró átlagos fogyasztó külön utánjárás nélkül megfelelően értelmezhesse.
A vizsgálati jelentés helytállóan mutatott rá, hogy az eljárás alá vontnak a termékcserére tett ajánlata, illetve a tőkeösszeg átvitele nem értelmezhető a CSÉB Évgyűrű Biztosítás Szabályzatának a fogalmaival, hiszen nem az ott meghatározott megszüntetési módokról van szó. Emiatt az eljárás alá vont vállalkozás akkor járt volna el helyesen, ha részletesen, az átlagos fogyasztó számára is érthetően magyarázza el, hogy új, a korábbinál más biztosítási formába való áttétel milyen konkrét követelményeket támaszt a fogyasztóval szemben, milyen összeg tekintetében kell döntését meghoznia.
Arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont vállalkozás ezt elmulasztotta, magatartása alkalmas volt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, azáltal a fogyasztónak kárt okozott és a versenytársakkal szemben az érintett piacon tisztességtelen módon juthatott versenyelőnyhöz.
A Versenytanács ezért a jogsértést megállapította és a Tpvt. 78. § (1) bekezdése értelmében a vizsgálati jelentésben foglaltakra is tekintettel az ügy súlyával és az eljárás alá vont piaci szerepével arányban álló bírságot szabott ki.
Budapest, 2001. június 29.
dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika