Vj-61/2001/23
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Forrai Gábor ügyvéd (1073 Budapest, Dob u. 66.) által képviselt Credit Center 2000 Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozással szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon állításai, hogy áruját banki kamat nélküli részletfizetési lehetőségként hirdeti, továbbá ingatlanra, gépvásárlásra, vállalkozásra, szabad felhasználásra a legkedvezőbb feltételű hiteleket ígéri, alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.
Ezen magatartás folytatását 30 napon belül megtiltja.
Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára 30 napon belül 500.000.- (azaz Ötszázezer) Ft bírságot.
A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal Kereskedelmi Irodája az eljárás alá vont vállalkozással szemben hirdetési tevékenysége jogszabályba ütköző voltának gyanúja miatt közérdekből hivatali vizsgálatot folytatott annak feltárására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás szabad felhasználású jelzáloghitelek, valamint banki kamat nélküli részletfizetési lehetőségeket kínálva tisztességtelenül befolyásolja-e a fogyasztók döntési szabadságát.
A vizsgálat megállapította, hogy a budapesti székhelyű eljárás alá vont vállalkozást a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság Cg.01-09-679879. számon jegyezte be a cégjegyzékbe. Az eljárás alá vont vállalkozás a cégbejegyzés szerint igen sok tevékenységre jogosult, ténylegesen azonban megalakulását követően vásárlói klubok szervezésével, valamint pénzügyi szolgáltatás közvetítésével azaz ügynöki tevékenységgel foglalkozik.
Az eljárás alá vont a vásárlói csoport szervezési tevékenysége körében a vizsgálat idején hét csoportot működtetett, amelynek vagy négy vagy tíz év a futamideje. A tízéves futamidejű csoportokban legfeljebb 240 fő, míg a négyéves futamidejű csoportokban legfeljebb 96 fő lehet. A csoportok feltöltése folyamatosan történik, így létszámuk havonta változik.
A fogyasztói csoportrendszer Nyugat-Európában az 1980-as években először Portugáliában honosodott meg. A vállalkozások tevékenységére, amelyek ezt a rendszert működtetik az jellemző, hogy az egyes csoportok olyan tagok összességéből állnak, akik vagy ingatlant, vagy autót, vagy valamilyen más árut szeretnének megvásárolni, nem egyszer vállalkozásuk beindításához szükséges az általuk igényelt összeg és ezzel az összeggel nem rendelkeznek. A fogyasztói csoport olyan önkéntes, ideiglenes vásárlási társulási forma, amely közös érdekeltségű személyek egyesülésén alapszik. A közös érdek az, hogy bizonyos javakat alacsony részletfizetési összeg és viszonylag hosszú futamidő mellett szerezzenek meg. A cél úgy realizálódik, hogy a kívánt cél elérése érdekében az egyes csoportok tagjai előtakarékosságot vállalnak, vagyis a vásárláshoz szükséges összeg, illetve a kívánt árucikk átvétele előtt már hosszabb-rövidebb ideig fizetik a megállapított részletek összegét. A kívánt cél elérése úgy történik, hogy különböző megoldások mellett, de sorsolással választják ki azt a csoporttagot, amely az adott és meghatározott időpontban az árucikket megkapja. Ilyen formán lehet olyan tag, aki az első hónapban, de lehet, aki a futamidő végén jut a kívánt áruhoz, ugyanakkor a részleteket minden esetben a futamidő végéig fizetni kell.
Az eljárás alá vont vállalkozás és a hasonló tevékenységet folytató más vállalkozások a csoport tagjai által befizetett pénzösszeggel nem rendelkeznek, a havi részletek összegyűjtését végzik és a csoport tagjait a cél eléréséhez szükséges mértékben segítik.
Az eljárás alá vont vállalkozás a tevékenységét országosan hirdeti, a tagokat az ország egész területéről toborozza a beszerzett hirdetési adatok szerint. A hazai hasonló tevékenységet végző cégek száma meghaladja a tizet. A piac tehát versenypiacnak minősíthető. Ilyen körülmények között pedig az egyes versenytársak hirdetési tevékenysége fokozott figyelmet kíván.
Az eljárás alá vont vállalkozás a vásárlói csoport szervezésére vonatkozó hirdetését akként teszi közzé, hogy megjelöli a cég nevét, a csoport szervezésére hivatott iroda címét, illetve telefonszámát. A hirdetés vastag betűs, kiemelt szöveggel úgy kezdődik, hogy "banki kamat nélküli részletfizetési lehetőség!". Ezt követően tartalmazza, hogy -tól -ig határig négyéves, illetve tízéves futamidőre milyen kiemelt célra lehet részletfizetés árán jelentkezni. A hirdetés nem zárja ki az ott jelölt apró betűs szövegen túl az egyéb célokat sem.
A vizsgálati jelentés a hirdetéssel kapcsolatban rámutat, hogy a hirdetés, amikor banki kamat nélküli részletfizetési lehetőséget kínál, sem a kiemelt a nagy betűs szöveggel, amely elsősorban megragadja a fogyasztók figyelmét, sem pedig a kis betűs az összeghatárokat feltüntető szövegben, illetve a részletfizetési célt feltüntető kis betűs szövegben nem utal arra, hogy tényleges áruja nem ezen hirdetésen feltüntetett banki tevékenység, illetve nem rendelkezik a kis betűs szövegben feltüntetett anyagi javakkal, hanem csak vásárlói csoportok szervezésével és adminisztrálásával foglalkozó vállalkozás. A fogyasztó, amikor személyesen a szerződéskötés céljából felveszi a kapcsolatot az eljárás alá vonttal kétségtelenül tájékozódhat a részvételi szabályzatból, illetve a szerződés szövegéből, hogy ténylegesen vásárlói csoportok szervezéséről van szó.
A vizsgálati jelentés indítványozta, hogy a hirdetés jogellenes voltát a Versenytanács állapítsa meg. Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint a szöveg nem sugallja azt a látszatot, mintha banki tevékenységet végezne, másrészt a fogyasztó döntése előtt a helyszínen kérdéseket tehet fel, illetve az írott szövegeket áttanulmányozva valós tények alapján kerül döntési helyzetbe.
A Versenytanács a módosított Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértést megállapította, mert a fogyasztó a hirdetésből sem közvetlenül sem közvetve nem jut olyan információhoz, amely szerint az eljárás alá vont vállalkozás vásárlói csoportok szervezésével foglalkozik és nem rendelkezik sem a hitelnyújtáshoz szükséges összeggel, sem pedig a hirdetésben megjelölt anyagi javakkal sem közvetve sem közvetlenül. A fogyasztó ezekhez a javakhoz csak bizonyos meghatározott feltételek teljesítése esetén nem azonnal vagy rövid időn belül, hanem a szerencsére bízva a sorsolástól függően juthat hozzá, feltéve, hogy az adott cél elérése érdekében megfelelő létszámú vásárlói csoport jön létre, amely a kívánt áruhoz való jutás egyetlen valós biztosítéka. Az eljárás alá vont vállalkozás tehát áruja lényegét elhallgatta, arról csak a közvetlen kontaktus felvétele után szerezhetett tudomást a fogyasztó, a reklám közzététele az a magatartás, amely tisztességtelen módon alkalmas a fogyasztó választását befolyásolni a számára megfelelő finanszírozási formák közül.
A pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység gyakorlása során az eljárás alá vont vállalkozás országosan többek között olyan szövegű hirdetést tett közzé, amely a legkedvezőbb feltételű hiteleket ígérte a fogyasztóknak ingatlanra, gépvásárlásra, vállalkozásra, szabad felhasználásra. A tevékenység során egyébként, amelyet az eljárás alá vont vállalkozás a vizsgálat ideje alatt a Kereskedelmi és Hitel Bank Rt-vel, valamint a HBW Expressz Takarékszövetkezettel kötött szerződés alapján közvetített 5 %-os jutalékot számít fel. Termék tehát nem az eljárás alá vonté, az általa nyújtott szolgáltatás a közvetítés.
A vizsgálati jelentés rámutatott, hogy a vizsgálat során az eljárás alá vont nem bizonyította, hogy a legkedvezőbb kitétel valós tényt takar. Ennek a követelménynek az eljárás alá vont álláspontja szerint azért nem tett eleget, mert a bizonyítás a vizsgálatot terhelte volna.
Az eljárás alá vont álláspontja téves. Általános jogelv, hogy a bizonyítás sikertelensége annak a félnek a terhére esik, amelynek érdekében áll, hogy valamely tényt az elbíráló valósnak fogadjon el. Kétségtelen tény, hogy a hirdetést megjelentető vállalkozás érdekében áll a legkedvezőbb kitétel valóságtartalmának bizonyítása, hiszen a hirdetésnek megjelenése időpontjában kell igaznak és pontosnak lennie. A párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) által kiadott a Hirdetési Gyakorlat Nemzetközi Kódexe, amelyet a Magyar Gazdasági Kamara 1993-ban jelentetett meg az alapelvek között külön kiemeli, hogy a hirdetés legyen törvényes, ízléses, becsületes és igaz. Minden hirdetés készítője legyen tudatában társadalmi felelősségének és tartsa magát a tisztességes verseny elveihez, ahogyan ezeket az üzleti életben általánosan elfogadják.
A hirdetésben megjelölt valamely állításnak tehát igaznak, valósnak kell lennie, és igazodnia kell a tisztességes verseny követelményeihez, vagyis nem tartalmazhat olyan állítást, amely valótlan és alkalmas a fogyasztó döntési folyamatába való tisztességtelen beavatkozásra és egyben sérti a versenytársak törvényes érdekeit.
Az eljárás alá vont kifogásolt hirdetési gyakorlata tisztességtelenül beavatkozik a fogyasztói döntési folyamatba, sérti a versenytársak érdekeit és alkalmas a fogyasztóknak és a versenytársaknak anyagi és erkölcsi kár okozására. A Versenytanács ezért a jogsértést megállapította, a Tpvt. 77. § e) pontja alapján megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását és a 78. § (1) bekezdése alapján az eljárás alá vont vállalkozás piaci súlya, a hirdetésekre fordított költségei, bevétele és a sérelemmel összhangban álló összegű bírságot szabott ki.
Budapest, 2001. június 18.
dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika