Vj-107/2001/18
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bárd, Cseri és Társai Ügyvédi Iroda (1056 Budapest, Belgrád rakpart 13-15., ügyintéző: dr. Bárd Károly ügyvéd) által képviselt GTE Yellow Pages Kiadó Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy a Fehér Lapok elnevezésű jövőbeni kiadványát "első országos telefonkönyv"-ként hirdette, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
E magatartás további folytatását a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megtiltja.
Vele szemben bírság kiszabását mellőzi.
Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.
E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
I.
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A telefonkönyvek és azon belül is a jelen eljárást érintően a szakmai telefonkönyvek kiadásának hazai piacát a korábbi monopolisztikus viszonyokat felváltó éles verseny jellemzi. A telefonkönyvek általában vállalkozások, intézmények, magánszemélyek nevét, címét, telefonszámát tartalmazzák, esetlegesen vállalkozások hirdetéseit, reklámjait is. A szakmai telefonkönyvek valamely szempont szerint rendezve csak vállalkozások adatait, hirdetéseit, reklámjait tüntetik fel.
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban. Kft.) szakmai telefonkönyveket jelentet meg szerte az ország megyéiben, régióiban az 1990-es évek közepe óta.
Egyéni és társas vállalkozások engedélyével adataikat ingyenesen helyezi el kiadványaiban, kivéve, ha a vállalkozások adatai reklám jelleget öltenek. A kiadványok ingyenesek a lakossági fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt.
2000. őszén a Kft. elhatározta, hogy országos szakmai telefonkönyvet fog megjelentetni, amelyben abc-sorrendbe rendezi az ország területéről gyűjtött vállalkozások adatait és egy kötetben adja ki 2001. november-decemberében. A vállalkozói ötletet az adta, hogy csak megyei, regionális szinten készültek szakmai telefonkönyvek.
A Kft. a tervezés korai szakaszában vállalkozásokat célzottan keresett meg, felmérve érdeklődésüket és ügynökein keresztül megkezdve a megrendelésgyűjtést a majdani kiadványban elhelyezendő hirdetésekre.
A visszajelzések és az adatbázisából merített adatok felhasználásával a szervezés következő lépcsőfokán egy prospektus készült, amely fedőlapján már tartalmazta a jövendő kiadvány nevét - Fehér Lapok -, mint 2001-es országos telefonkönyvet és mutatóba néhány oldalt vállalkozások adataival, hirdetéseivel.
A prospektus tartalmazta azt a mondatot is, hogy "nincs többé szükség megyei telefonkönyvekre" és mellette néhány könyv X-jellel áthúzott ábráját, egyúttal magyarázattal is szolgálva a mondat értelmezéséhez. E szerint a megyei telefonkönyvekre azért nincs szükség, mert egy könyvben vannak az ország cégei, vállalkozásai és intézményei, elegendő csak a cég nevét tudni, 200 ezer példányban jelenik meg, villámgyors információforrás, ingyenes, stb.
A prospektus, mint hirdetés, mint a vállalkozások adatainak közléséhez szükséges engedélyszerzési eszköz, lakossági fogyasztókhoz nem került, akárcsak a majdani kötet bemutató példánya, amely immár vaskosabb kötetben, s hasonló felépítéssel, mint a prospektus, az ügynökhálózat szervezési munkáját volt hivatott szolgálni. A kötet fedőlapján a név azzal a kiegészítéssel szerepelt, hogy "első országos telefonkönyv" és a kötet néhány belső oldalán X-el áthúzott könyvábrák kíséretében megismétlődött a "nincs többé szükség a megyei telefonkönyvekre" kitétel, most már mindenféle magyarázat nélkül.
E kötet nyomdai munkálatai 2001. március 28-29-én kezdődtek és körülbelül egy hét múlva el is készült 2374 példány. A példányok egy részét az ügynökök a szervezés során használták és mintaként körbevitték az ország vállalkozói között. Más része állítólagosan visszamaradt és raktározzák.
Közelebbről meg nem határozott időpontban, de körülbelül 2001. márciusában a Kft. tervezett őszi kiadását megelőzve, megjelent a piacon versenytársa országos szakmai telefonkönyve.
2001. szeptemberében a Kft-nek is megjelent a jelen eljárást nem érintően egy másik telefonkönyve, amelyben megismételte azt az állítását, hogy a Fehér Lapok az első országos telefonkönyv, azzal a kiegészítéssel, hogy helyettesíti a megyei telefonkönyveket, s ezúttal mellőzve a már ismert "nincs többé szükség megyei telefonkönyvekre" mondatot.
II.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indította a jelen eljárást a Kft. ellen, mert vélelmezte, hogy "az első országos telefonkönyv", valamint a "nincs többé..." állítások alkalmasak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.
A készült vizsgálati jelentés a jogsértést megállapíthatónak tartotta, mert egyrészt úgy találta, hogy a Fehér Lapok minőségbeli elsősége a telefonkönyvek piacán nem igazolható, másrészt a Fehér Lapok a versenytárs megyei telefonkönyveiben lévő névsorhoz képest csak korlátozott választékot tud nyújtani az előfizetők engedélye alapján, s így a "nincs többé szükség..." megfogalmazás mind a lakossági, mind a lehetséges hirdetők számára megtévesztő.
A Kft. jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy a Fehér Lapok elnevezésű kiadvánnyal még nem lépett piacra, a bemutató példány lakossági fogyasztók kezébe még a kiadvány előzetes formájában sem kerülhetett a szervezési rendszer felépítése folytán. Kiadványának elsőségét az országos jelzővel együtt kell értelmezni, s így az állítás igaz volt a szervezés 2000. őszi megindulásakor. Miután a versenytárs országos kiadványa a piacon megjelent, felhagyott a bemutató kötet szervezésbeli használatával. Véletlen hibának tartotta az elsőségre vonatkozó közlés ennek ellenére történt ismétlődését. Saját értelmezésében a "nincs többé szükség..." kijelentés nem jelentette a megyei (szakmai) telefonkönyvek feleslegességét, hiszen ha a valóban alfabetikus módon választékot biztosító kiadvány valamely vállalkozásnak nem felel meg, választhatja a megyei kiadványt is.
A Versenytanács a sérelmezett magatartást részben találta jogsértőnek.
Bár a Kft. tervezett kiadványa még nincs a piacon, de a 2000. év ősze óta folytatott szervezés a piacralépés része. Az ismertetett írásbeliségek eszközül szolgáltak, hogy a Kft. megrendelő hirdetőket szerezzen a majdani megjelenés érdekében. Ezért úgy tekintendő, hogy a Kft. ténylegesen piaci magatartást tanúsított a vállalkozások körében, amikor a prospektust és a bemutató kötetet megismertette a lehetséges hirdetőkkel (fogyasztókkal), akik számára a tervezett kiadvány áru, mert ellenérték fejében kerülhetnek a kötetbe, mint hirdető vállalkozások.
Ezért velük szemben a Kft. a szervezés során és nemcsak a szűken értelmezett jövőbeni piaci jelenlét kezdetétől köteles betartani azokat a versenyjogi tilalmakat, amelyeket az eljárásbeli kifogásolt magatartáshoz kapcsolódóan az ügyben felmerülő Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja felállít. E jogszabályhely - egyebek mellett - nem engedi az áru lényeges tulajdonságát illetően valótlan tény állítását.
A Versenytanácsnak ebből a szempontból kellett a két kifogásolt kijelentést minősíteni, szem előtt tartva a Tpvt. 9. §-ában írt azon általános előírást, amely szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A Versenytanács a két kifogásolt kijelentést mint szakmai telefonkönyvekre utaló állítást kezelte annak ellenére, hogy a szakmai megjelölést a két állítás kifejezetten nem tartalmazta, de a fogyasztók szükségszerűen a prospektussal és a bemutató példánnyal való megismerkedésükkor másféle telefonkönyvre nem is gondolhattak.
A Versenytanács szerint is az "első" és az "országos" jelzőket együttesen kell értelmezni, ahogy a szöveg is tartalmazza. Ennek viszont az a következménye, hogy a fedőlapi megnevezés elveszti a jövőbeni kiadvány kiválóságára utaló értelmét, s így csak egyetlenként, olyan időbeli elsőséget előlegező kiadványként jellemezheti a Fehér Lapokat, amelybe más ilyen kiadvány piacon léte hiányában érdemes a vállalkozásoknak jelen lenni. Ez az ígéret azonban a Kft. saját előadása szerint sem tartható be, mert okafogyottá tette a versenytársi termék időközbeni megjelenése. Az a Kft-i felvetés, hogy a Kft. elsőként foglalkozott országos kiadvány megjelentetésének gondolatával, szervezésével, az ügyben közömbös, hiszen a kifogásolt írásbeli kijelentések nem erre az esetlegesen valamikor igaz megállapításra utaltak vissza.
Ugyancsak a Tpvt. 9. §-ában foglaltakra visszavezethetően a Kft-nek olyan országos kiadványt kell a jövőben megjelentetnie, ha versenyjogszerű magatartást kíván tanúsítani, amely feleslegessé teszi a megyei (szakmai) telefonkönyvek használatát. Ezt az értelmezést erősíti a Kft. saját szóhasználata is, amikor a versenytársi kötet megjelenését követő időben ugyancsak piaci magatartásnak minősülően és a korábbi magatartással egységben, jövőbeni kötete helyettesítő tulajdonságára hívta fel a vállalkozások figyelmét. A megyei telefonkönyvek helyettesíthetősége, feleslegessége avagy "többé nem szükségessége" annak a függvénye, hogy a Kft. országosan a vállalkozások olyan széles körének engedélyét tudja-e megnyerni adataik ingyenes közzététele érdekében, hogy ezáltal valóban objektíve nélkülözhetővé válik a megyei, regionális szakmai telefonkönyvekben való vállalkozói megjelenés. A Versenytanács nem vitatja, hogy emellett bármely vállalkozó egyéni vélekedése, véleménye alapján indokoltnak tarthatja a megyei (szakmai) telefonkönyvek létét, az abban való saját megjelenését.
A Versenytanács annak ismeretében, hogy a Kft. saját adatbázissal rendelkezik, ami könnyen továbbfejleszthető, továbbá a vállalkozások gazdasági érdeke az, hogy vállalkozásuk elérhetősége, ismertsége fokozódjon - különösen ingyenesen - nem állapíthatta meg, hogy a Kft. általa eleve nem teljesíthető célt tűzött a jövőbeni kiadvány kiadásával maga elé.
A fentiek alapján a Versenytanács a jogsértést az "első országos telefonkönyv" állítás tekintetében a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, egyben megtiltotta a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását (Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pont). A kifogásolt magatartás csekély tárgyi súlya, a Kft. beismerő tényelőadása miatt bírság kiszabását mellőzte. Az eljárás egyéb részében a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulatára figyelemmel az eljárást megszüntette, mert nem tartotta indokoltnak folytatni az eljárást - megjelenés hiányában - annak megállapítása érdekében, hogy milyen széles választékú tartalmat fog nyújtani a Kft. Fehér Lapok című majdani kiadványa.
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. §-a biztosítja a Kft. számára.
Budapest, 2001. szeptember 20.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika