Gazdasági Versenyhivatal

Vj-39/2001/26

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Jeszenszky Zoltán ügyvéd (1052 Budapest, Fehérhajó u. 8-10.) által képviselt FiberNet Rt. (1021 Budapest, Budakeszi u. 51.) I. rendű és a Gács József ügyvezető által képviselt Gelka Balatoni Kft (8640 Fonyód Béke u. 10.) II. rendű eljárás alá vont vállalkozások ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozások által 2001. évben alkalmazott előfizetési díjak vonatkozásában az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhetnek az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított eljárást annak megállapítására, hogy az I. rendű és a II. rendű eljárás alá vont vállalkozások gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósítottak-e meg a 2001. évi előfizetési díj összegének megállapításakor, illetve az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás az általános szerződési feltételként (továbbiakban: ászf.) alkalmazott Vállalkozási Feltételekben és az előfizetési szerződésekben (továbbiakban: egyedi szerződés) a vállalkozást megillető egyoldalú díjemelési jogot jogellenesen határozta-e meg.

II.

1) A Hévíz, Lánycsók, Mohács és Siófok területén kábeltelevíziós szolgáltatást biztosító I. rendű eljárás alá vont vállalkozás a rendelkezésre álló adatok szerint a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás tulajdonosa. Fonyód területén az eljárás megindulásakor a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás rendelkezett szolgáltatási engedéllyel, mely szolgáltatási engedély a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás bejelentése szerint 2001. április 1. napjával megszűnt.
Ezen dátumtól kezdődően a szolgáltatást Fonyód területén is az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás biztosítja úgy, hogy a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás csak alvállalkozóként működik közre az előfizetői szerződésekben foglalt I. rendű eljárás alá vont vállalkozást terhelő kötelezettségek teljesítésében.

2) A rendelkezésre álló adatok szerint a 2001. április l. napjától üzemeltetett fonyódi hálózatot 1999. novemberében, a 2000. szeptember 15. napjától üzemeltetett hévízi, lánycsóki és mohácsi hálózatokat 2000. júniusában és júliusában vásárolta meg az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás, míg a siófoki hálózat - hol az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás 2000. augusztus 3-tól szolgáltat - vételi időpontja nem ismert.
A hálózatok vételárát az I. r. eljárás alá vont vállalkozás nem jelölte meg.

3) Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás a különböző szolgáltatási területeken más-más feltételek mellett szolgáltat.
Hévízen és Lánycsókon a rendszer soros rendszerű, míg Mohácson két programcsomag van úgy, hogy kb. 50 előfizető részére az 5 csatornát tartalmazó un. szociális programcsomag biztosított, míg a többi előfizető ténylegesen soros rendszerű szolgáltatást vesz igénybe.
Siófokon a rendszer egy része soros, másik része csillagpontos rendszerű melyben három - egymástól eltérő választékú - programcsomag vétele biztosított.
Fonyódon a II. rendű eljárás alá vont vállalkozástól átvett soros programcsomag áll a fogyasztók rendelkezésére. A 2001. évi díjakat a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás közölte ki az előfizetőkkel.

4) Az I. és a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás nem bocsátott a vizsgálat rendelkezésére részletes, előzetes kalkulációt az előfizetési díjakra vonatkozóan. A Versenytanács kialakult gyakorlatának megfelelően a vizsgálati jelentés kimunkálta azokat az un. számított díjakat, melyek az előző évi díjakra alapítottan, részletes költségfelszámítás hiányában - piaci helyzetet feltételezve - lennének felszámíthatók.
A számított díjak meghatározásánál figyelemmel volt az 5. pontban irt közvetlen költségnek minősülő műsordíjak emelkedésére, illetve a számításokkal alá nem támasztott közvetett költségek és nyereség tekintetében azoknak az infláció mértékével növelt 2000. évi értékére.

5) Az I. és részben a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás által 2000.-ben és 2001.-ben felszámított nettó előfizetési díjakat, az általuk biztosított csatornák számát, valamint a 2001. évi díjaknak a számított díjhoz viszonyított %-os eltérését az alábbi táblázat tartalmazza földrajzi piaconként.

1. számú táblázat

Település	2000. évi		2001. év		Műsorköltség változás/Ft
	Csatornaszám	Nettó díj/hó/Ft	Csatornaszám	Nettó díj/hó/Ft
Hévíz	20	450	20	884	32,57
Lánycsók	21	700	22	1062	58,31
Mohács	28	884	28	1161	19,24
Fonyód *	18	500	22	1063	53,00
Siófok	22	920	22	1339	78,14

*Fonyódon 2001. április 1-ig a II. r. eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatott.

2. számú táblázat

Siófok	2000. évi		2001. év		Műsorköltség változás/Ft
	Csatornaszám	Nettó díj/hó/Ft	Csatornaszám	Nettó díj/hó/Ft
Szociális	5	186	5	348	0,18
Alap	23	920	23	1399	78,14
Bővített	29	1339	29	1696	96,97

Fentiek és a 4. pontban írtak alapján a vizsgálat megállapította, hogy az alkalmazott és számított díjak helyenként jelentősen eltérnek egymástól.

III.

1) A kábeltelevíziós piacon új vállalkozások piacralépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályokba.
A magas beruházási költségek és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés lehetősége gazdasági szempontból korlátozott, mely körülmény nemcsak az új vállalkozások piacralépését nehezíti meg, hanem a már ott tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza.
Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás eljárással érintett szolgáltatási területein belül csak Mohácson van más kábeltelevíziós szolgáltató (Polár Bt.). A két kábeltelevíziós szolgáltató szolgáltatási területe egymástól elkülönül.

2) Az I.r. eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül - melyeket a határozat melléklete tartalmaz - az M1, a TV2 és az RTL Klub, vagyis az un. földi sugárzású adások tető -, esetleg szobaantennával foghatók, legalább 5000 Ft-os egyszeri beruházás mellett.
A folyamatos díj nélküli szolgáltatás karbantartási és pótlási költségeit a fogyasztó viseli.

3) A kb. 60 csatorna vételét biztosító, szabad hozzáférésű, műholdas műsorszórás un. egyedi műholdvevők révén fogható.

• -

  - A műholdak (Astra, Hot Bird) a magyar adások közül a Duna TV és az M2 műsorát sugározzák a főként német (PRO7, SAT1, RTL2, RTL, Super RTL, ORF1, VOX, VIVA1. stb.) és egyéb idegen nyelvű (pl.: Fashion TV, MTV Europe, BBC, CNN angol; Rai Uno olasz; TVE spanyol, TV5 francia stb.) csatornákon kívül.

Dekódolás nélkül nem fogható ugyanakkor pl. a közkedvelt és az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás által is sugárzott Spectrum, a magyar ATV, Cartoon Network, Romantica, illetve a HBO műsora, illetve nem biztosított az M1, TV2 és RTL Klub vétele sem.
Amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás által közvetített kódolt adásokat is fogni kívánja az előfizető, ennek költségkihatása kb. 170000 Ft.

A műszaki fejlődéssel együttjáró többletszolgáltatások igénybevételére (telefon, PPV, Internet) a szolgáltatás nem tehető alkalmassá.
A műholddal szabadon fogható csatornák száma csökken, mivel egyre több tv adást sugároznak szerzői jogdíjak mellett kódolt formában, ami további berendezések vételét, illetve külföldre átutalandó előfizetési díj fizetését teheti szükségessé.
A kódolatlan műsorok vétele egyszeri legalább 48000-76000 Ft beruházással (parabolaantenna, fejek, vagy antennaforgató, beltéri egység, szerelési költség) jár úgy, hogy egyben a folyamatos karbantartás költségei is a fogyasztót terhelik.
Több televízió egy háztartáson belüli üzemelése esetén több beltéri egységre van szükség

A 2) pontban irt magyar közszolgálati és kereskedelmi adók és a 3) pont szerinti csatornák együttes vétele, tető(szoba)antenna és műholdvevők együttes alkalmazása mellett oldható meg.
Nagyszámú fogyasztó un. kisközösségi rendszer formájában veheti az a), b) pontban irt csatornákat, ami több millió Ft-os beruházási költséggel jár, illetve a tetőantennának és egyedi műholdvevőnek a lakók többsége általi egyéni felszerelése többlakásos házban gyakorlatilag kivitelezhetetlen.


4) Az UPC Magyarország Kft leányvállalata, a UPC Kft, mint ügynök terjeszti a kábeles csomagokhoz részben hasonló választékot nyújtó, de annak kínálatát jóval meghaladó, műholdról sugárzott, így az ország bármely pontján, bárki számára hozzáférhető televíziós programcsomagot.

• -

  Az un. Direct Home szolgáltatás azon túl, hogy részben átfedi a kábelrendszeren vehető programokat (pld. Spectrum, Romantica, Eurosport, CNN, Cartoon Network), előfizetési lehetőséget biztosít az HBO mozicsatornára, a Sport1 sport műsort sugárzó csatornára, és a Private Gold szex csatornára is.

  A szolgáltatás hiányossága, hogy a magyar országos TV adásokat, így az M1, RTL Klub, TV2, M2, és Duna TV, nem sugározza.

• -

  A programcsomag havi előfizetési díja 4170.- Ft, illetve a prémium csatornák 2700.-Ft/hó/csomag előfizetési díjért vehetők igénybe.

Egyéb költségként 3.500.- Ft-os csatlakozási díj, illetve a 14.000 Ft-os - beltéri egységenként fizetendő - letéti díj (kaució), valamint a beszerelési költség (kb. 12.000.- Ft) merül fel.
Amennyiben egy háztartásban egyidejűleg több készüléket kívánnak üzemeltetni, az előfizető a több beltéri egységért külön letéti díjat és külön-külön előfizetési díjat is köteles fizetni.

IV.

Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás a gazdasági erőfölénnyel összefüggésben hivatkozott arra, hogy áruját (szolgáltatását) helyettesítő termékként figyelembe vehető a UPC Direct szolgáltatás, mely az ország egész területén elérhető és egyszeri bekötési költsége csak csekély mértékben haladja meg a kábeltelevíziós csatlakozás díját. Helyettesítő áruként jelölte meg továbbá a tető- és szobaantennával fogható földi sugárzású műsort.
Hivatkozott arra, hogy Siófokon és Mohácson más kábeltelevíziós társaság szolgáltatása is helyettesítő terméknek minősül.

Előadta, hogy díjainak kialakítására a közvetlen és közvetett költségek alapján kerül sor. Az ászf. díjemeléssel kapocsaltos rendelkezésére nézve úgy nyilatkozott, hogy az eljárással érintett piacokon alkalmazott ászf.-et a legfrissebb, a Budapesti Hírközlési Felügyelet által jóváhagyott Vállalkozási Feltételek szerint kívánja módosítani, illetve álláspontja szerint jogszerűen, a 18/1999. Korm. rend. (továbbiakban: R.) 2.§ d) pontja alapján jár el akkor, amikor a díjemelést elutasító előfizetői nyilatkozat a szerződés megszűnését vonja maga után, mivel ezáltal biztosítja az előfizetőnek az R. által megkívánt felmondási jogot.

V.

A vizsgálati jelentés ésszerűen helyettesítő termék hiányában megállapította, hogy az érintett piacokon fennálló gazdasági erőfölényt.
Azt követően, hogy kimutatta a tényleges előfizetési díj és a számított díj közötti %-os eltérés mértékét, a részletes adatok hiányára tekintettel a területi erőfölényben lévő vállalkozás által érvényesített díjak megítélésénél az összehasonlítás módszerét alkalmazta.
Összehasonlító adatként a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség 224 tagjára és 910 ezer előfizetőjére vonatkozó adatokat és a MATÁV KábelTV Kft díjait vette figyelembe, melyek alapulvételével azt az álláspontot foglalta el, hogy az eljárásban vizsgált díjak nem tekinthetők túlzottan magasnak, így e vonatkozásban az eljárás megszüntetését indítványozta.
A vizsgált ászf.-re, illetve előfizetői szerződésre a jogsértés megállapítását látta indokoltnak, figyelemmel a Versenytanács Vj-126/2000. és Vj-10/2001. számú ügyekben hozott határozataira.

VI.

A Tpvt. 21.§-ban irt törvényi tényállás megvalósulásának - mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - kettős feltétele van, egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás érintett piacon fennálló gazdasági erőfölényes helyzete, másrészt az ezzel való visszaélésszerű magatartás.
Fentiek értelmében elsősorban azzal kapcsolatban kellett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon gazdasági erőfölényben van-e.

VII.

A Tpvt. 14.§ (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14.§ (1) és (2) bekezdés).
A Tpvt. 14.§ (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekintendő, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni.

Az eljárás alá vont vállalkozás áruját, figyelembevéve védekezését is - a felhasználási cél azonossága vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából -az alábbi áruk képesek helyettesíteni elvileg:

• 1)

  tetőantenna (esetleg szobaantenna),

• 2)

  tetőantenna és műholdvevő rendszer kombinációja,

• 3)

  Direct Home szolgáltatás

A Tpvt. 14.§ (2) bekezdése értelmében azonban - fent írtak szerint -a felhasználási cél mellett további árujellemzőket is figyelembe kell venni az ésszerűen helyettesítő áruk meghatározásakor.

1) A tetőantenna - miután kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas - az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatásnál lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatás, mivel kevesebb program vételére alkalmas, (RTL-Klub, TV2, M1), ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek az alacsony összegű beruházásra tekintet nélkül.

2) Az egyénileg vagy közösségek által beszerezhető tetőantenna és műholdvevő kombinációja nagy számú műsor biztosítására alkalmas, így foghatók általa a magyar közszolgálati műsorok, valamint a TV2 és RTL Klub kereskedelmi adás, és egyéb idegen nyelvű adások. Nem alkalmas ugyanakkor pl. a magyar nyelvű népszerű Spectrum, a magyar ATV hírműsor, a Romantica film, illetve a Cartoon Network gyermekműsor, valamint a HBO adásának vételére.
A kombinált vétel a műsortartalom hiányosságain túl a technikai fejlődés szempontjából nézve lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatásnak tekinthető, mint az eljárás alá vonti termék, mivel a kábeltelevíziós rendszerekkel szemben nem tehető alkalmassá telefon, Internet, illetve PPV szolgáltatás igénybevételére, továbbá a műholdas vétel jövőbeni hátránya a szabadon fogható csatornaszám kódolás miatti csökkenése is.
Fentieken túl az érintett földrajzi piactól függően a szolgáltatásra való egyéni, de főleg kisközösségi áttérés jelentős összegű egyszeri beruházást igényel, valamint további költségként jelentkezik, hogy a rendszer fenntartásával, javításával és pótlásával járó kiadás teljes egészében a fogyasztót terheli.
Figyelembevette a Versenytanács azt is, hogy a szolgáltatást további folyamatos költség (havi előfizetési díj) nem terheli, ami az álláspontja szerint e szolgáltatást a kábeltelevíziós szolgáltatásoktól az áru ára szempontjából a kombinált vétel javára megkülönböztetheti.
Álláspontja szerint azonban bár a folyamatos és egyszeri kiadások összevethetők és meghatározható egy olyan működési idő, amely alatt az egyszeri beruházás költsége megtérül, ez a körülmény legfeljebb az esetben teheti ésszerűen helyettesíthető áruvá az egyszeri jelentős beruházással járó szolgáltatást, ha a helyettesítendő és az esetlegesen helyettesítő áru a minőség és az igénybevétel egyéb jellemzőit tekintve is közel azonos. A Versenytanács szerint azonban - a már kifejtettek értelmében - a két fajta szolgáltatás a minőségre és az igénybevétel egyéb feltételeire nézve nem minősül közel azonosnak, így az antenna és műholdas kombinált vételi lehetőség nem tekinthető a kábeltelevíziós szolgáltatást ésszerűen helyettesítő árunak.

3) A nagy választékot biztosító Direct Home szolgáltatást a Versenytanács szintén nem tekintette az eljárás alá vonti szolgáltatás helyettesítőjének, mivel a nagy műsorkínálat ellenére hiányoznak abból a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások, valamint ésszerű helyettesítésre alkalmatlanná teszi a szolgáltatást az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott egyszeri költségeken túl az azt terhelő magas havi díj, és az a körülmény is, hogy amennyiben egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, az egyszeri költségként felmerülő letéti díj többszörösén kívül - beltéri egységenként - több előfizetési díjat is fizetni kell, mely a szolgáltatást lényegesen megdrágítja.

Fentiek alapján a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Versenytanács megállapította, hogy fenti, több csatorna vételét lehetővé tevő megoldások a felhasználási cél azonossága ellenére nem vehetők figyelembe ésszerűen helyettesítő árúként.

A Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak más ésszerű helyettesítő áru hiányában csak a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül, míg az egyéb, fent vizsgált műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli, de nem ésszerű helyettesítői az eljárás alá vonti szolgáltatásnak.

4) A Tpvt. 14.§ (3) bekezdésében irt földrajzi területen - melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlen feltételek mellett tudja az árut beszerezni - azt a területet kell érteni, melyen az érintett árut igénybevevő fogyasztó a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi.
Jelen eljárásban így - egymástól elkülönült földrajzi piacként - az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás különböző szolgáltatási területei voltak figyelembe vehetők.

VIII.

A Tpvt. 22.§ értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőitől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez, az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés költségeit (befagyott költség), kockázatát, illetve műszaki, gazdasági és jogi feltételeit kell különösen vizsgálni, figyelembevéve az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, valamint a piaci részesedése arányát, illetve a piac más résztvevőinek magatartását is (22.§ (2) bekezdés).

Az érintett árupiac fentiek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, melynek igénybevételére elvileg is csak azon ügyfelei térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét érinti, vagy azzal határos. Figyelemmel azonban arra, hogy az eljárásban érintett egyedi földrajzi piacokon az előfizetők számára más kábeltelevíziós szolgáltatásnak, mint ésszerűen helyettesítő árunak az igénybevétele nem oldható meg (Fonyód, Hévíz, Siófok, Lánycsók), illetve a vállalkozás piaci helyzetét az esetben is a fogyasztók nagyobb hányadának választási (reagálási) lehetősége határozza meg, ha valamely szolgáltató által ellátott terület mellett más szolgáltató is van (Mohács), a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 22.§-a alkalmazásában valamennyi földrajzi piacon gazdasági erőfölényben van, figyelembevéve a 22.§ (2) bekezdésében írtakat is.

A hálózati típusú szolgáltatások piacára való belépés, illetve terjeszkedés - bár jogi nehézségekkel nem jár - jelentős beruházási költségekkel (gazdasági feltétel) és egyben más hálózat kiépítettsége esetén jelentős kockázattal is jár figyelembevéve azt is, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. A verseny kialakítását akadályozza az is, ha az érintett piacon a fogyasztói igényeket már kielégítő magas piaci részesedésű szolgáltató van jelen, mely fent részletezett szolgáltatási körülmények megalapozzák azt, hogy az I. rendű eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor nem kell érdemben tekintetben lennie a piac többi szereplőjének vele kapcsolatos magatartására.

IX.

A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás az érintett földrajzi piacokon 2000-ben szerezte meg a hálózatok tulajdonjogát, melyeken addig egymástól különböző gazdálkodási feltételek mellett működő kábeltelevíziós szolgáltatók szolgáltattak úgy, hogy közel azonos csatornaszámú, illetve hasonló közvetlen költségű soros rendszerben biztosított programcsomagjaikat egymástól eltérő havi nettó díj mellett biztosították az előfizetőknek. (kivéve Mohácsot, ahol a biztosított csatornaszám és közvetett költség lényegesen meghaladta a többi szolgáltató csatornaszámát és közvetlen költségét).

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I-es törvény 115. § (8) bekezdése értelmében valamennyi szolgáltató - így a kis tőkeerejű, helyi hálózatokat üzemeltető szolgáltatók is - kötelesek a meglévő rendszereknek a korszerű adatátvitel követelményeinek megfelelő, jelentős beruházással járó átépítésére.
Fentiekkel is összefüggésben indult meg országosan a folyamat, miszerint az átépítéshez kellő anyagi erővel rendelkező vállalkozások vásárolták, illetve vásárolják fel (mint a jelen eljárással érintett földrajzi piacokon is) azon kábeltelevíziós hálózatokat, melyek korszerűsítését a korábbi tulajdonos vagy üzemeltető a rendelkezésére álló anyagi források hiányában nem tudta, vagy tudja biztosítani a törvényi előírásoknak megfelelően.
Fenti koncentrációs folyamat maga után vonta azt is, hogy a különböző földrajzi piacokon az egymástól eltérő gazdálkodási feltételek mellett kialakított hasonló tartalmú szolgáltatások díjai egységesednek, részben annak következtében is, hogy a korábbi helyi támogatások megszűntek vagy csökkentek, mely támogatások korábban lehetővé tették az egyébként veszteséges hálózatok működését is.

Fentiek alapján a Versenytanács elfogadta a vizsgálati jelentésben alkalmazott módszert, melynek értelmében nem az egyes földrajzi piacokon felszámított 2000. évi díjhoz képest minősítette a 2001. évi díjakat, hanem azok túlzottan magas voltát, vagy annak hiányát, más vállalkozásnak a Gazdasági Versenyhivatal által már ellenőrzött díjaihoz hasonlította függetlenül attól, hogy a másik vállalkozás un. területi gazdasági erőfölényben van.

Összehasonlító adatként a MATÁVKábelTV Kft-nek a Gazdasági Versenyhivatal által a Vj-10/2001. számon folyamatban volt ügyben értékelt adatait vette figyelembe, mellőzve egyben a Magyar Kábelkommunikációs Szövetségre vonatkozó adatokat, mely utóbbiak jogszabálynak való megfelelőségét a Gazdasági Versenyhivatal nem bírálta felül.
A MATÁVKábelTV Kft-nek jelen eljárás szempontjából figyelembeveendő díjait, valamint a csatorna számokat a 3-as számú táblázat tartalmazza.

3. táblázat

MATÁVKábelTV	Csatornaszám	Havi nettó előfizetési díj felső Ft határa
Soros	23-26	1400
Szociális	5-9	489
Alap	16-25	1440
Bővített	25-35	2200

Fenti körülmények egybevetéséből a Versenytanács megállapította a táblázatban foglalt díjak alapulvételével, hogy az eljárásban vizsgált soros rendszerű, illetve a még nem korszerűsített csillagpontos rendszerű szolgáltatásában felszámított díjak nem minősülnek Tpvt. 21.§ a) pontjába ütközően tisztességtelenül megállapítottnak, azaz túlzottan magasnak.

X.

Fentiek alapján a Versenytanács a 2001. évi díjak vonatkozásában a Tpvt. 77.§ j) pontja alapján az eljárást megszüntette.

A vizsgálat tárgyát képezte az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott Vállalkozási Feltétel és az előfizetői szerződések egyoldalú díjemelési jogra vonatkozó kikötése.
A Versenytanács előzetes véleményét - melyben az egyoldalú díjemelésre vonatkozó szerződéses kikötéseket kifogásolta - az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás elfogadta, és egyben vállalta azt, hogy ezeket nem alkalmazza, illetve az új szerződési feltételeket beterjeszti az illetékes Hírközlési Felügyeletekhez.

Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás vállalására tekintettel a Versenytanács - ez utóbbi részében - az eljárást szüneteltette, és attól függően, hogy az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás eleget tesz-e vállalásának, fog dönteni arról, hogy megállapítja-e a jogsértést, vagy annak időközbeni kiküszöbölése miatt az eljárást megszünteti.

Budapest, 2001. november 20.

Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
dr. Köbli József sk.
Szabó Györgyi