Vj-172/2001/11
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Daróczy Éva ügyvéd (1064 Budapest, Rózsa u. 72. fsz. 5.) által képviselt SZINUHE B. S. D Kft. (1074 Budapest, Hársfa u. 25.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartását tanúsított az általa forgalmazott OCRAM-14 elnevezésű mágneses és elektro-akupunktúrás készülékkel kapcsolatos írásbeli (szórólap, használati útmutató) és az Állapotjavulások OCRAM-Terápia segítségével és Gyógyítani és egészségben tartani című dokumentumokon alapuló szóbeli tájékoztatóival,
továbbá azáltal hogy elhallgatta azt, hogy az általa gyártott és forgalmazott áru nem rendelkezik a forgalmazáshoz szükséges minősítéssel.
Az eljárás alá vont vállalkozást - a határozat kézhezvételétől számítottan - eltiltja a további jogsértő tájékoztatástól.
Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára 1.000.000.- (azaz Egymillió) Ft bírságot.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az OCRAM-14 elnevezésű készülék reklámozásával, illetve fogyasztói tájékoztatásával összefüggésben a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított-e a készülék egészségre gyakorolt hatása (daganatos megbetegedés, sugárfertőzés), illetve avonatkozásban, hogy az áru megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
II.
1) Az eljárás alá vont vállalkozás által - nem a tevékenységi körébe esően - gyártott és forgalmazott OCRAM-14 elnevezésű mágneses és elektro-akupunkturás készülék használata a hagyományos akupunktúrás módszertől annyiban tér el, hogy az un. akupunktúrás pontokat elektromos impulzussal stimulálja egy állandó, viszonylag erős mágneses térben.
Az ilyen típusú készülékkel közel a hagyományos kezelésekkel (pld. akupunktúra-tűkkel, moxa, akupresszúra) azonos eredmény érhető el.
Az akupunktúra évezredes, Kínából származó gyógymód, mely - feltételezve egy, a szervezetben lévő energiahálózat létét - a szervezet belső energiájának szabályozására irányul az un. akupunktúrás pontok megszúrása, illetve stimulálása révén.
2) Az eljárás alá vont vállalkozás 2000. óta folytat piaci tevékenységet.
Piacrálépésekor már forgalomban volt - egy másik gyártó által gyártott - az eljárással érintett áruval azonos fantázianevű készülék, melyet a rendelkezésre álló klinikai szakvélemény alapján az erre hatáskörrel bíró Országos Kórház-és Orvostechnikai Intézet (továbbiakban: ORKI) akupunktúrás eszköznek minősített, és az áru, mint természetgyógyászati eszköz gyártása és forgalmazása ellen nem emelt kifogást.
Az eljárás alá vont vállalkozás által forgalmazni kívánt készülékre 1999. végén adták be a minősítő vizsgálat iránti megrendelést. Gyártóként a fenti készülék gyártója lett megjelölve, míg fantázianévként dr. Markó féle OCRAM-14 nevet tüntették fel. A készülék - az azonos gyártóra tekintettel - az ORKI-tól megkapta a minősítő határozatot.
3) Az eljárás alá vont vállalkozás, mint gyártó, 2001. tavaszán kérte minősítő határozat kiadását, melyet az ORKI 2001. április végén megtagadott.
A készülék - mely csak a Mertcontrol Minőségellenőrző Rt. érintésvédelmi szakvéleményével rendelkezik - forgalmazását az Egészségügyi Minisztérium Orvostechnikai Hivatala 2001. november 20-án kelt határozatával felfüggesztette azzal az indokolással, hogy a készülékre, mint orvostechnikai eszközre, az előirt megfelelőség értékelési eljárást a 47/1999. (X. 6.) EüM. rendeletben előírtak szerint nem folytatták le.
Az ORKI közbejöttével lefolytatandó megfelelőség értékelési eljárás eredményeként megszerezhető megfelelőségi tanúsítvány megküldésének határidejéül a határozat 2002. május 21. napját jelölte meg azzal, hogy tanúsítvány hiányában a terméket véglegesen kivonatják a forgalomból.
4) A Szabadalmi Hivatalnál dr. Markó Endre onkológus - az eljárás alá vont vállalkozással együttműködő orvos - által szabadalmaztatott árut az eljárás alá vont vállalkozás multilevel marketinges rendszer keretében értékesíti, úgy, hogy. azt a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatba lépő tagok ajánlják az általuk kapott tájékoztatás alapján.
Fentieken túl az eljárás alá vont vállalkozás szórólapon, a készülék használati útmutatója útján, illetve előadásokon, tájékoztatókon ismerteti meg áruját a fogyasztókkal.
A rendszer 17 tagja 105 készüléket értékesített 2001. november végéig áruként kb. 300.000.- Ft-os nettó áron.
a) az a termékkel terjesztett szórólapok a használattal járó pozitív hatások ismertetése érdekében a Használók tapasztalatai címszó alatt - más előadások mellett - olyan fogyasztói vallomásokat is közzétettek, mely szerint egy beteg sugárfertőzésből gyógyult meg, míg egy másik, agydaganatos betegnek a készülék hatására vált kiválóvá a közérzete, illetve múltak el agydaganattal kapcsolatos tünetei.
A további betegek az eljárás tárgyát nem képező betegségekkel összefüggésben számoltak be gyógyulásról, illetve egy gyógyszerész a készüléknek a gyógyszerek elhagyhatóságára vezető terápiás hatásáról beszélt általánosságban, a betegség nevesítése nélkül.
b) A használati útmutató, mely szintén részletesen taglalta a 7-7 pontos kezelést biztosító készülék előnyeit, a Mit tud a készülék? címszó alatt azon túl, hogy informált arról, hogy a készülék használatával csökkenthető a súlyos betegségek, így a rákos betegség kialakulása is, a már kialakult betegségekre - anélkül, hogy a daganatos megbetegedést kizárta volna - arról tájékoztatott, hogy az ott írtak szerint kell folytatni a terápiát és "mindegy, hogy milyen betegség"-nél és - lehet, hogy hosszabb idő után - de bekövetkezik a gyógyulás.
c) Az Állapotjavulások az OCRAM-terápia segítségével című - a munkatársak által gyűjtött, folyamatosan bővülő tapasztalatokból összeállított - irat, melyet a terjesztők a használati tapasztalatok ismertetéseként használnak, a készülék egészségre gyakorolt pozitív, gyógyító hatását - a betegek előadására alapozva - sok más betegség mellett tapasztalati tényként mutatja be az agy és más daganatok (2/4-es irat, 4.12. pontja) viszonyában is. Az irat "Rák-párbaj" címszó alatt (16. pont) az újszerű és a hagyományos gyógymódok sajátos ötvözeteként ismertette az árut, továbbá az általa alkalmazható terápiát, és anélkül, hogy a betegségek között differenciált volna, rögzítette, hogy a WHO elismeri az akupunktúra létjogosultságát.
Ugyancsak a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatot fenntartó terjesztők kommunikációját segíti a Gyógyítani és egészségben tartani megnevezésű irat, melynek tartalma a terjesztők ismeretanyagaként jut el a fogyasztókhoz.
Ez az irat is említi bevezető részében a rákos megbetegedést anélkül azonban, hogy szólna a gyógyulásról. Az iratnál elfekvő egyes fogyasztói vallomások ugyanakkor - továbbközlendően - azt a hatást keltik, hogy a készülék a daganatos megbetegedést is megszünteti.
A szövegezés a betegség kiküszöbölését ígéri a radioaktív sugárzás következményei alól is.
5) Az egészségügyi világszervezet (WHO) az általa közzétett ajánlásban az ott meghatározott betegségek esetén javasolja az akupunktúrás kezelést.
Ezek a betegségek: a légúti megbetegedések (heveny arc- és orrüreggyulladás, megfázások, heveny mandulagyulladás és bronchitis, tüdőasztma), különböző szembetegségek (kötőhártyagyulladás, szemideghártyagyulladás, rövidlátás, szürkehályog), szájbetegségek (fogfájás, fogínygyulladás, garatgyulladás) gastrointestinalis kórképek (nyelőcső és szív görcse, csuklás, gyomorsüllyedés, gyomorhártyagyulladás, illetve savbőség, nyombélfekély és a bélrendszer egyes megbetegedései), az idegrendszer és vállizomzat megbetegedései (fejfájás, migrén, enyhe arcbénulás, perifériális idegbántalom, gerincvelő szürkeállományának gyulladása, hát-nyak-váll fájdalom, különböző idegi eredetű megbetegedések, ízületi gyulladás, fájdalommal járó csontbetegség, stb.). Az akupunktúrás eljárás azon túl, hogy a már kialakult betegséggel járó fájdalmat csökkenti, segít az egyes betegségek megelőzésében is.
A daganatos megbetegedésekkel, illetve sugárfertőzéssel összefüggésben a WHO nem tett ajánlást az akupunktúra alkalmazására.
6) Az Országos Onkológiai Intézet gondozásában megjelent Onkoterápiás protokoll című kiadványban minden olyan eszköz, terápia, gyógyszer szerepel, amely bizonyítottan, vagyis kísérletekkel alátámasztva alkalmazható a rákos megbetegedés ellen.
A készülék, melyet az eljárás alá vont vállalkozás népszerűsít, nem szerepel a listán.
Az Országos Onkológiai Intézet főorvosának álláspontja szerint a nem konvencionális (paramedikális) gyógymódok nem helyettesíthetik a konvencionális gyógymódokat.
Az elektroakupunktúra ugyan hatékony módszer (I.2. pont), bizonyos megbetegedésekre kifejtett hatására nézve (pld. rákos megbetegedés) azonban jelenleg nem áll rendelkezésre hiteles, orvosilag ellenörzött és onkológiailag is kontrolált adatbázis.
A készülék használati utasításában javasolt 7-7 pontos kezelés alkalmas lehet az egészség megőrzésére, és bizonyos betegségek kezelésére, komoly betegségek kezelése azonban csak más pontkombinációkkal történhet (dr. Rideg Sándor főorvos véleménye).
III.
A vizsgálati jelentés indítványozta jogsértés megállapítását azzal, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott tájékoztatás az áru lényeges tulajdonsága - használata, egészségre gyakorolt hatása - vonatkozásában megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott, továbbá elhallgatta, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Az eljárás alá vont vállalkozás 2001. évi árbevételének 10 %-át (4,3 millió forint) javasolta figyelembe venni a bírság összegének meghatározásakor előadva, hogy a készülék beszerzési ára 30.000.- Ft volt, ami tízszeres értéken került értékesítésre. A bírság kiszabása körében rögzítette, hogy a tájékoztatók azt a betegcsoportot célozták meg, akik a gyógyulás érdekében hajlandók erejüket meghaladó kiadásokra is.
IV.
Az eljárás alá vont vállalkozás - jogsértés hiányában - kérte az eljárás megszüntetését, vitatva, hogy akár a használati útmutatóban, akár más tájékoztatásban megtévesztésre alkalmas módon informálta volna a fogyasztókat.
Előadta, hogy nem ajánlották kifejezetten rákos, illetve sugárfertőzött betegek részére a készüléket, vagyis nem írták le, illetve szövegkörnyezet szintjén sem sugallták, hogy a készülékkel fenti betegségeket - a megelőzésen túl - adott esetben más gyógymódok mellőzésével, gyógyítani lehet. A használati útmutató a kemoterápia, illetve a sugárkezelés utáni, hosszú idő után érvényesülő hatásról szól, illetve csak arról tájékoztat, hogy a készülék használata előrehaladott betegség esetén a beteg életét fájdalommentessé teszi.
Az előadottakat használati tapasztalatokra alapították (2/4-es irat), mely tájékoztatási forma - jellegénél fogva - nem alapozza meg a jogsértést.
Kérte figyelembe venni, hogy a vásárlást megelőzően díjmentes kipróbálásra van lehetőség, továbbá azt is, hogy a fogyasztókat tájékoztató munkatársaikat képzésben részesítik, illetve az eljárás alá vont vállalkozás abban a hiszemben volt, hogy egy más gyártóra vonatkozó korábbi engedély alapján - az azonos hatásmechanizmus folytán - az általa gyártott készülék is jogszerűen hozható forgalomba.
V.
A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztóknak a gazdasági versenyben való megtévesztése.
A 8. § (2) bekezdés a) pontja a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások között nevesíti azt, ha valamely vállalkozás az áru valamely lényeges tulajdonsága - így például egészségre gyakorolt hatása, használata - vonatkozásában szóbeli vagy írásbeli tájékoztatóiban, reklámjaiban valótlan tényt állít vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
A fogyasztók megtévesztésének minősül az is, ha a vállalkozások elhallgatják azt, hogy árujuk nem felel meg a jogszabályi előírásoknak (Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pont).
A Versenytanács álláspontja szerint az emberi egészséggel összefüggésben kifejtett reklámtevékenység, illetve ezzel kapcsolatban adott tájékoztatás (a továbbiakban: tájékoztatás) esetén különös jelentőséggel bír, hogy az abban foglalt információ valós, azaz megfelelően bizonyított legyen.
Az árukkal kapcsolatos jogszerű tájékoztatásoktól - és különösen a gyógyítással kapcsolatos árutulajdonságokra vonatkozó közlésektől - a megtévesztésre való alkalmasság kiküszöbölése érdekében elvárható, hogy azok az áru jellegéhez igazodóan kellően dokumentált, igazolt, jelen esetben klinikailag alátámasztott állításokat, következtetéseket tartalmazzanak, illetve ne közöljenek olyan tényeket, körülményeket, melyek - akár a szövegkörnyezetből adódóan is - alkalmasak lehetnek a megtévesztésre.
A különböző betegségek gyógyításáról szóló tájékoztatások által megcélzott fogyasztói csoport, éppen betegsége, gyógyulni akarása folytán, fogékonyabb a számára kedvező üzenetet hordozó tájékoztatások - és egyben piaci kínálat - iránt, miből eredően gyógyulása érdekében jelentősebb anyagi áldozatokkal járó vásárlásra is hajlandó.
2) Az eljárás alá vont vállalkozás az általa terjesztett szórólapokon közzétett un. fogyasztói vallomások között daganatos (agydaganat) és sugárfertőzött beteg számolt be gyógyulásról, illetve a betegség tüneteinek megszűnéséről, továbbá az áru használatával összefüggésben - konkrét betegség nevesítése nélkül - a gyógyszerek elhagyhatóságáról.
Az áru használati útmutatója ugyan a megelőzés körében említette a daganatos megbetegedést, azzal a közléssel azonban, hogy a "mindegy, hogy milyen betegség"-re használják a készüléket, mindenképpen be fog következni a gyógyulás, az adott szövegkörnyezetben azt sugallta, hogy ez a hatás a daganatos megbetegedés esetén is fennáll.
Az eljárás alá vont vállalkozás alkalmazottai, mint terjesztők által használt - iratokhoz csatolt - tájékoztató anyagok, melyek az írásos információk alapján a szóbeli meggyőzés eszközéül szolgáltak, a szórólapokkal és a használati útmutatóval egybehangzóan ígérték összhatásukban az áru daganatos megbetegedést megszüntető jótékony hatását, a sugárfertőzésre is kiterjedően.
3) Jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozás anélkül fejtett ki tájékoztató tevékenységet árujának a daganatos és sugárfertőzéses betegségekre gyakorolt gyógyító hatása vonatkozásában, hogy a szükséges klinikai vizsgálatokat elvégeztette volna.
Az Országos Onkológiai Intézet gondozásában megjelent kiadvány - a tényállásban írtak szerint - minden olyan eszközt, terápiát tartalmaz, mely kísérletekkel alátámasztottan, bizonyítottan alkalmazható a rákos megbetegedés ellen.
Fentiekből következően a listán nem szereplő elektroakupunktúra - mivel jelenleg nem áll rendelkezésre hiteles, orvosilag is ellenőrzött és onkológiailag is kontrollált adatbázis, illetve egyéb bizonyíték - nem alkalmas ezen betegség gyógyítására.
Nem alkalmas továbbá - az eljárás alá vont vállalkozás által sem vitatottan - sugárfertőzött betegek gyógyítására sem, így a Versenytanács megállapíthatónak találta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott a tényállás 4) a), b), c) pontjában írt magatartásával, melyet alátámaszt az is, hogy a WHO sem ajánlja fenti betegségek kezelésére az akupunktúrát.
Megtévesztésre alkalmasnak minősül - az eljárás alá vont vállalkozás bizonyításának hiánya és dr. Pólus Károly, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa előadása alapján - az, az egyes tájékoztatókban foglalt (tényállás 4) a) pont - a szövegkörnyezetből adódó - közlés is, hogy a készülékkel történő kezelés hatására más gyógymódok (kemoterápia, gyógyszer) elhagyhatók.
A Versenytanács - a fentiekben figyelembevett - álláspontja szerint azt, hogy valamely reklám vagy tájékoztatás jogsértőnek minősül-e, a tájékoztatás teljes szövegezése, illetve az azáltal közvetített üzenete alapján kell megítélni. Ennek megfelelően a tájékoztatásban foglalt direkt állításon túl jogsértőnek minősült az olyan szövegezés is, mely összhatásában - akár a szöveg szerkesztése, akár a tartalmi összefüggés miatt - volt alkalmas a megtévesztésre.
Az eljárás alá vont vállalkozás tájékoztató tevékenységét olyan piaci környezetben fejtette ki, ahol más vállalkozások azonos vagy hasonló árut, illetve szolgáltatást kínálnak, így megtévesztésre alkalmas tevékenysége egyben alkalmas volt a fogyasztók döntési szabadságának piaci versenyben való befolyásolására is, vagyis olyan piaci hatás kiváltására, miáltal a tájékoztatás tartalma folytán az eljárás alá vont vállalkozás piaci előnyre tehetett szert más vállalkozásokkal, vagyis versenytársaival szemben (Tpvt. 8. § (1) bekezdés).
4) A Versenytanács - a tájékoztatások szövegezésére tekintettel - nem fogadta el az eljárás alá vont vállalkozás védekezését, miszerint azok csak a megelőzésről szóltak.
Nem volt elfogadható továbbá az a védekezés sem, hogy a használati tapasztalatokra (betegek előadása) alapított tájékoztatás jogszerű volt. A kereskedelemben szokásos az eljárás alá vont által is alkalmazott un. fogyasztói vallomások használata, melyek más fogyasztók személyes tapasztalatainak ismertetése révén kívánják meggyőzni a fogyasztókat az értékesíteni kívánt áru lényeges tulajdonságairól. Az ilyen - egyébként sem személy, sem valóságtartalom szempontjából nem ellenőrizhető - előadások valóságtartalmáért a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozások éppúgy felelősséggel tartoznak, mint más formában tett közléseikért, figyelemmel arra, hogy adott esetben ezzel a reklámfogással kívánják forgalmuk és piaci részesedésük emelése érdekében árujukat értékesíteni profitorientált tevékenységük körében, felhasználva egyben a "személyes" hangú meggyőzés szubjektív többlethatását is.
Fentiekkel ellentétes felfogás érvényesíthetősége azt eredményezné, hogy az áru potenciális fogyasztói által ellenőrizhetetlen - esetleg fantom - fogyasztók létező vagy nem létező véleménye pótolhatná a valós állításokat alátámasztó klinikai vizsgálatot, miáltal az ily formában valótlan vagy megtévesztésre alkalmas állításokat közlő reklámokat közzétevő vállalkozások mentesülnének a versenyjogi felelősség alól.
Az eljárás alá vont vállalkozás magatartását nem teszi jogszerűvé az sem, hogy a vásárlást megelőzően a vásárlók kipróbálhatták az árut, figyelemmel részben arra, hogy a jogsértés már a tájékoztatással megvalósult, másrészt arra is, hogy éppen az eljárás alá vont vállalkozás tájékoztatásaiból állapítható meg, hogy az ígért esetleges pozitív hatás csak hosszú időn át tartó használat során jelentkezik. Ugyanígy nem küszöböli ki az esetleges hibás teljesítés utólagos megállapíthatósága sem a már megvalósult versenyjogi jogsértést, mivel a versenyjog a tájékoztatás jogszerűségét kontrollálja a polgári joggal szemben, mely utóbbi alapján a szerződésszerű teljesítés ítélhető meg.
Az eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott azon körülmény, hogy munkatársait képzésben részesítette, szintén nem alkalmas - egyik jogsértés vonatkozásában sem - a jogsértés megszüntetésére, mivel éppen a tájékoztatás alapjául felhasznált iratok, illetve előadás tartalmazott jogsértő megállapításokat.
7) A Versenytanács álláspontja szerint meghatározott áruk (például gyógyszerek, orvostechnikai eszközök) vonatkozásában - éppen ezen áruk jellege folytán - az áru lényeges tulajdonságának minősül, hogy az adott gyártmány, illetve ezáltal a forgalombakerülő konkrét áru megfeleljen a jogszabályi feltételeknek, illetve az ezzel kapcsolatos körülményekről a fogyasztók tájékoztatva legyenek.
Jelen áru minősítésére jogszabály által feljogosítottan meghatározott szervezet (ORKI) jogosult és csak az adott gyártmány megfelelő minősítése esetén kerülhet az áru forgalomba az Orvostechnikai Hivatal határozata alapján. Ez az eljárás garantálhatja azt, hogy az adott gyártmány - fent írt megbetegedéseken túl (daganat, sugárfertőzés) - más betegségek kezelésére alkalmas, illetve használható megelőzés céljából.
Fentiek értelmében az engedély léte vagy hiánya, illetve az erről való tudomásszerzés a Versenytanács álláspontja szerint lényeges a fogyasztói döntés szempontjából, így a Tpvt. 8. § (2) bekezdés b) pontjába ütközőnek minősült az a magatartás, amikoris az eljárás alá vont vállalkozás elhallgatta azt, hogy áruja nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
A Versenytanács álláspontja szerint nem volt elfogadható az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezése, hogy az esetleges azonos hatásmechanizmus folytán egy más gyártó által gyártott készülék engedélyére alapítva forgalombahozható volt a saját gyártású áru, mivel az engedélyek mindig adott gyártó - ellenőrzött hatásmechanizmusú - árujára vonatkoznak, igazolva azt, hogy a megvásárlandó áru képes az egyébként fennálló általános hatás tényleges kifejtésére.
8) A törvény rendelkezéseit megsértő eljárás alá vont vállalkozással szemben a Versenytanács bírságot szabott ki.
A bírság összegét a 78. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelembevéve az eset összes körülményei alapján határozta meg., mely körben a jogsérelem súlyánál különösen a fogyasztói érdekek sérelmére volt figyelemmel annak alapulvételével, hogy a forgalmazott készülék sem az ilyen típusú készülékek általános hatásával, sem egyes kiemelt betegségek (daganatos megbetegedés, sugárfertőzés) gyógyító hatásával nem rendelkezik igazoltan, így azon túl, hogy a forgalmazással összefüggő tájékoztatás jogszerűtlen volt, nem volt jogszerű maga a forgalmazás sem. A fogyasztói érdeksérelmen túl a gazdasági versenyt (versenytársi érdekeket) is veszélyeztető magatartás a forgalmazás egész idejére fennállt, illetve annak megszűntetésére csak más hatóság intézkedése folytán került sor, miáltal - figyelembevéve a forgalmazás módját is (multilevel marketinges rendszer) - a jogsértő tájékoztatás az eljárás alá vont vállalkozás egész tevékenységére kiterjedt, nála jogsértéssel elért előnyt eredményezve.
Budapest, 2002. március 20.
Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Zavodnyik József sk.
Ágoston Marika