Gazdasági Versenyhivatal

Vj-169/2001/37

Az OTP Bank Rt. (Budapest), a MOL Rt. (Budapest) és a MATÁV Rt. (Budapest) kérelmezőknek a Multipont kártya létrehozatala és működtetése tárgyában általuk kötött megállapodás tekintetében nemleges megállapításra, illetőleg mentesítésre irányuló kérelme ügyében a Versenytanács zárt tárgyaláson meghozta, és nyilvánosan kihirdette a következő

határozatot

A Versenytanács a megállapodást a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó törvényi tilalom alól mentesíti a 2004. december 31. napjáig tartó időtartamra, azzal az utólagos feltétellel, hogy a kibocsátott összes Multipont kártyák száma nem haladhatja meg a kétszázötvenezret, valamint azzal a kötelezettséggel, hogy a kérelmezők a forgalomban lévő törzsvásárlói és bankkártyáikról félévente a Gazdasági Versenyhivatal részére adjanak tájékoztatást.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Versenytanácsnál benyújtandó kereset terjeszthető elő.

Indoklás

A kérelmezők a Multipont elnevezésű közös törzsvásárlói program létrehozatala és működtetése céljából több megállapodást kötöttek, ezeket mint egész terjesztették a Gazdasági Versenyhivatal elé, teljességükre kérve az üzleti titokként történő kezelést. A Multipont konstrukció és a partnerek viszonyának alapvető jellemzőit a keretmegállapodás határozza meg, mellette pedig léteznek több tárgykörben un. specifikus megállapodások, így például a jelen határozat indokolásában konkrétan is említett marketing terv, illetőleg az adatszolgáltatás tárgyában (összességükre utalóan a továbbiakban: megállapodás). Jelen indokolás bevezető részében a megállapodások ismertetésétől eltekinthetünk, mivel az alábbiakban a releváns részeikben megfelelően ismertetésre kerülnek, az adott szövegrész szerint beazonosíthatóan szólva a keretmegállapodásról vagy valamely specifikus megállapodásról. A kérelmezők üzleti titokhoz fűződő, jogosnak elismert érdeke miatt a Versenytanács az egyes megállapodások tartalmát csak az elengedhetetlen mértékben idézi fel az indokolásban, csak az adott tartalomból következő megállapításai, következtetései megfogalmazásához szükséges módon.

A kérelmezők elsődlegesen azt indítványozták, hogy a versenyhatóság határozatában mondja ki: a megállapodás nem esik a tisztességtelen piaci magatatás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának tilalmi szabálya alá. A másodlagos kérelemként pedig azt terjesztették elő, hogy - amennyiben a Tpvt. 11. §-a alkalmazandó a megállapodásra - a versenytanácsi határozat a kérelem szerint részesítse mentesítésben a megállapodást.

I.

A Tpvt. alkalmazhatósága és a megközelítés általános szempontjai

• 1.

  A Tpvt. 11. § értelme szerint, nem kizárólag a versenytárs vállalkozások közötti megállapodás tartozhat e § alkalmazási körébe. A nem versenytárs vállalkozások közötti vertikális és horizontális megállapodások a Versenytanács értelmezése szerint egyaránt a Tpvt. 11. § hatálya alá tartozhatnak. Utóbbiak tekintetében különösen abban az esetben állapítható meg e rendelkezés alkalmazandósága, ha a megállapodás jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások között jött létre, és tartalma szerint a gazdasági versenyt a Tpvt. 11. § értelmében korlátozó, annak intenzitását csökkentő célja vagy hatása lehet az érintett piac(ok)on. A jelentős piaci erő ebből a szempontból nem feltétlenül azonos a Tpvt. 21. § szerint definiált - és a gyakorlatban alkalmazott jelentésével értendő - gazdasági erőfölénnyel. A jelentős piaci erő az adott piac viszonyait és fejlődését nagyban meghatározó piaci pozícióra és potenciálra utal, amit érdemi tényezőként kell figyelembe venni a kartellmentesítési vizsgálatok során. Ezen értelmezési megállapításokat a Versenytanács a Tpvt. alkalmazásában alakította ki.

• 2.

  A Tpvt. 11. §-a értelmében a vállalkozások megállapodásai - a "de minimis" határt meghaladva - céljuk vagy hatásuk szerint lehetnek versenykorlátozóak. Önmagában az nem zárja ki, hogy a megállapodás célja vagy hatása szerint versenykorlátozónak legyen tekinthető, ha annak egyébként vannak pozitív célkitűzései vagy hatásai is, akár olyanok is, amelyeket - külön, magukban tekintve - a versenyjog is ilyenként elismer. Annak megállapítása, hogy egy megállapodás célja szerint alkalmas a verseny korlátozására nem a megállapodást megkötők szubjektív szándékától függ, hanem a tartalmától, amelyeket az adott megállapodás szereplőire tekintettel, az adott piaci-gazdasági kontextus alapul vételével kell e szempontból is elemezni. A megállapodás tartalmát pedig az egyes rendelkezéseit alapul véve, illetőleg - a résztvevőkre és az érintett piacokra tekintettel - összességében értékelve szükséges megítélni a Tpvt. 11. §-ának alkalmazásában.

• 3.

  A versenykorlátozó céljai vagy hatásai vizsgálatakor az adott megállapodást továbbá nem csak absztraktan, mint egy bizonyos együttműködési típust vagy konstrukciót kell megítélni, hanem a vizsgált megállapodás tartalmát a maga konkrét kontextusában szükséges figyelni, és az abban résztvevő vállalkozások gazdasági-piaci jellemzőit is alapul véve kell a kérelmet elbírálni. Ugyanaz a lényegi tartalmú megállapodás a résztvevők körére, gazdasági-piaci -jellemzőikre és pozíciójukra tekintettel, versenykorlátozó célzatúnak vagy hatásúnak minősülhet egyik esetben, míg nem ilyennek értékelhető másik esetben. Ezen értékelésnek is figyelemben kell tartani, hogy nem a megállapodást kötő vállalkozások szubjektív törekvése vagy véleménye határozza meg az adott megállapodás versenykorlátozó célzatúként vagy hatásúként való értékelhetőségét.

• 4.

  A nemleges megállapításra és a mentesítés megadására irányuló kérelmek alapján zajló eljárásban ugyanakkor a megállapodás hatását elemezve is csak a jövőbeni hatások előrevetítő megállapításáról és mérlegeléséről lehet szó - szemben a Tpvt. 11. §-a (vagy 21. §-a) alapján folyó un. jogsértési eljárásokkal, amikor egy konkrét piaci magatartás, a már kifejtett cselekmény (elkövetési magatartás) tekintetében, a jogsértés gyanújával indulva, utólagosan történik a vizsgálat, és a hatáselemzés is retrospektív módon történik. Az említett kérelmes eljárásokban, a megállapodásban résztvevők piaci helyzetét mindazonáltal értékelni kell, amikor az adott megállapodás versenykorlátozó célkitűzése, illetőleg jövőbeni hatása ítélendő meg (ebből a szempontból itt felértékelődnek az un. strukturális piacelemzési jellemzők és a prospektív elemzés eszközei).

• 5.

  Egy megállapodás versenykorlátozó célzatának, jellegének megállapításához, illetőleg a versenykorlátozó hatás valószínűsítéséhez nem feltétel az, hogy a megállapodás tartalmazzon a benne résztvevő vállalkozások üzleti-piaci magatartását, e magatartás autonóm kialakítását érdemben korlátozó kikötéseket. Ilyenek hiányában is lehet egy, lényege szerint kooperatív, együttműködést kiépítő megállapodás versenykorlátozó a Tpvt. 11. § értelmében. Az együttműködési kapcsolat pusztán szerződésen is alapulhat, vagy megvalósulhat valamely társasági jogi entitás formáját öltő kooperatív közös vállalkozásként.

• 6.

  A Versenytanácsnak a jelenlegihez hasonló eljárások során először azt kell eldöntenie, hogy az adott megállapodás a Tpvt. 11. §-ának tilalmi szabálya alá esik-e, és ennek alapján hozható un. nemleges megállapítást kimondó határozat. A Tpvt. 11. § alkalmazási körébe kerülve - mintegy második lépésben - pedig a tilalmi szabály érvényesülése felől kell dönteni, illetőleg arról, hogy az adott megállapodás mentesíthető-e, valamint a mentesítés milyen feltételek mellett és milyen időtartamra adható meg. A döntéshozatal során a versenyhatósági beavatkozás indokoltságát kijelölő szükségesség és arányosság szempontját mindvégig szem előtt kell tartani.

• 7.

  A Tpvt-beli kartelltilalmi tényállások csak példálózó felsorolásnak számítanak, 17. § szerinti egyedi mentesítés négy feltétele viszont együttesen kell teljesüljön. A megállapodásnak a Tpvt. képviselte közérdek javára kell előnyösnek lennie a mentesíthetőségéhez. Tehát, nem pusztán a megállapodást kötő vállalkozások, illetőleg aktuális ügyfeleik, fogyasztóik számára azonosítható előnyöknek kell fennállniuk, hanem a versenyalapú gazdasági-piaci üzleti tevékenység feltételeinek - hosszabb távra szóló - biztosítása, biztosítottsága érdekét mindenek előtt szem előtt tartva kell értelmezni és alkalmazni a Tpvt. mentesítési feltételeit, a megállapodás lehetséges előnyei vizsgálatakor.

• 8.

  Ha a Tpvt. 11. § szerinti tilalmi szabály alkalmazható, a mentesítés - a tilalmi főszabály kivételének esete lévén - konjunktív feltételeit szigorúan kell értelmezni, a megadhatóságát, a tartalmát és az időtartamát illetően egyaránt. Ebből adódóan, a megállapodásnak a Tpvt. képviselte közérdek alapján elismerhető pozitív célja megvalósulásához valóban szükséges és elengedhetetlen versenykorlátozó célzatú, illetőleg ilyen hatást valószínűsítő kikötések mentesíthetők. Az időtartama, a kapcsolt feltétel(ek), kötelezettség(ek) megszabása is megszorító módon ahhoz kell kötődjön, illetőleg arra kell szolgáljon, hogy a megállapodás pozitívnak elismert célját a felek megvalósíthassák, bizonyos versenykorlátozó célzat vagy hatás mellett is, amely ugyanakkor a releváns piacon a verseny kiiktatását sem rövid, sem hosszú távon nem jelentheti.

• 9.

  A mentesítés megadásának alapvető és első feltétele, hogy a Tpvt. hordozta közérdek alapul vételével a versenyhatóság tudjon előnyöket azonosítani, pontosabban az ügyfelek ezirányú előadását - a megállapodás célkitűzéseiről, illetőleg bekövetkező hatásairól - el tudja fogadni. Egy pozitívként elismerhető célkitűzés a mentesítéshez szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel. A pénzügyi rendszer működésében az un. kártyás fizetési módozat terjesztése a versenyhatóság által is pozitívként elismerhető célkitűzés a mentesítés lehetőségének megítélésekor. Ám az előbbi megközelítés alapján, a Tpvt. 17. §-a további elemei szerint vizsgálat még szükséges, a kérdéses megállapodás egymagában e pozitív célkitűzés alapján még nem mentesíthető. A közérdekre hivatkozással pártfogolható előbbi cél elérésén túlmutató tartalma, célja és valószínűsíthető hatása is vizsgálandó egy adott megállapodásnak, hogy a mentesítés kérdésében dönteni lehessen.

• 10.

  A fogyasztóknak juttatott előnyök kapcsán arra kell kiindulásként rámutatni, hogy a verseny intenzitása az érintett piacokon a megállapodás következtében hosszabb távon, és tekintettel a releváns piacok - különösen a lakossági pénzügyi szolgáltatások - igényelte innováció kényszerére is, mennyiben csökkenhet, illetőleg a verseny jövőbeni intenzitásának növekedése mennyiben akadályozódhat. A jelenlegi esetben is több piacot egyaránt figyelni kell: a törzsvásárlói hűségkártyák piacát, továbbá a három résztvevő partner tevékenységével érintett kapcsolódó piacokat. A fogyasztóknak juttatott előnyök kérdését illetően a kérelmezőknek azt kell tudniuk bemutatni, hogy a hosszabb távú versenyalapú gazdasági-piaci folyamatok intenzitását a releváns piacokon a vizsgált konstrukció, a benne szereplő vállalkozások jellemzőit és piaci helyzetét figyelembe véve, valószínűsíthetően és beláthatóan nem csökkenti. Önmagában az a körülmény, hogy a vizsgált megállapodás futamideje alatt az általa generált haszon bizonyos mértéke jutalompontok formájában egy bizonyos fogyasztói körhöz jut, még nem elégséges ahhoz, hogy - hosszabb távra tekintettel - általánosan a fogyasztóknak juttatott előnyökről, a versenyviszonyban álló áruk közötti választás hosszú távon valós lehetőségéről lehessen beszélni.

• 11.

  A bizonyítási teher és a bizonyítottság igénye a nemleges megállapítást, ill. egyedi mentesítést elérni kívánó kérelmek esetén a Tpvt. 20. §-a alapján a kérelmet előterjesztőket terheli. A versenyhatóság részéről pedig azt kell figyelembe venni, hogy ezekben az un. kérelmes eljárásokban nem lehet szó a Tpvt. 11. §-a vagy a 21. §-a tilalmai alkalmazásával un. jogsértéses eljárásról, illetőleg az ilyen jogsértéses eljárások keretében megítélendő anyagi jogi kérdések elbírálásáról.

II.

A megállapodás versenyjogi értékelése

• 1.

  A Multipont program konstrukciós lényege

• 2.

  A Multipont kártya nem egyszerűen a résztvevő partnerek lehetséges egyéni (cégenkénti) vásárlói törzskártyáinak kombinált rendszerét jelenti. Hanem jelenti azt is, hogy a résztvevő bank (kártyakibocsátó) saját ügyfelei számára a program szerint egy definiált pénzügyi funkciójú bankkártyaként működő (betéti- vagy hitel-) kártyát bocsát ki, ez hordozza a co-branded törzsvásárlói funkciókat is, a kedvezménypontokhoz kizárólag ennek használatával lehet hozzájutni. A Multipont programban résztvevők által aláírt keretmegállapodás külön kategóriaként szól a Multipont kártya kártyabirtokosáról, ill. a kártyakibocsátó ügyfeleiről. A banki üzletszabályzattal együtt képezi az igénylőlap kitöltése a létrejött szerződést a kibocsátó és az ügyfél között, a banknak így ügyfelévé váló természetes személy lehet a multipont kártya birtokosa. A kártyának ugyanakkor van egy un. családi jellege is, a gyűjtött pontok összegezhetőségével.

• 3.

  A keretmegállapodás értelmében a pontgyűjtő helyek köréből kizárhatók belföldi kereskedői helyek. E klauzula alapján nem számíthatnak pontgyűjtő helynek a partnerek versenytársainak értékesítési helyei. Az elfogadott pontgyűjtő helyeknél pedig az ottani POS terminálokon "a Kártyával" (ez a Multipont kártyát jelöli) történő készpénzkímélő fizetés eredményeként "a Kártya" mögötti számlán az OTP Bank központi rendszere általi pontfelírással történik a pontgyűjtés. Pontgyűjtő helyek a ki nem zárt valamennyi belföldi kereskedői kártyaelfogadó helyek. A Kártya definíciója pedig: a kibocsátó OTP Bank által a multipont program emblémájával kibocsátott olyan co-branded jellegű bankkártya, amely alkalmas lojalitás kezelésére és egyúttal banki pénzügyi funkciókkal rendelkezik. (A kártyák költségei a kibocsátó bankot terhelik, ill. a pénzügyi funkcióival összefüggő jogvitáknak vagy kártérítési igényeknek a másik két partner nem részese.)

• 4.

  Ez a definíció is világossá teszi, hogy nem egy, a partnerek egyéni hűségkártyáinak a kombinálásával létrejött csoportos (többcéges) hűségkártyáról van esetünkben szó, hanem egy olyan, pénzügyi funkciókkal rendelkező (hagyományos értelmű) bankkártyáról, amely meghatározott további funkciókkal is bír, és e további kedvezmény-funkció legelső feltétele, hogy a résztvevő bank ügyfelévé váljon valaki és az OTP Bankon keresztül működtesse a Kártya pénzügyi funkcióját. A pontgyűjtés ugyanis csak azáltal lehetséges, hogy a pontgyűjtésből ki nem zárt kereskedői helyeken (pontgyűjtő helyek) "a Kártyával" történik a fizetés, a betéti kártya esetében egy mögötte álló OTP lakossági (természetes személy által nyitható) számláról. Esetünkben tehát egy kettős kombinációjú kártyáról van szó: egyrészt a csoportos törzsvásárlói kártyák funkióival is bír a Multipont kártya, ám emellett (és ez egy hangsúlyos differenciáló lényege) ez a kártya egy co-branded hűségkártyával kombinált hagyományos fizetési funkciójú bankkártya. E második funkciójához kötődik az első, mert csak azáltal viselkedik hűségkártyaként, ha a fizetési funkciójú bankkártya mivoltában felhasználásra kerül.

• 5.

  A áru mibenléte és az érintett (releváns) piacok

• 6.

  Abban a kérdésben, hogy mi tekintendő a releváns árunak, és ezzel összefüggésben a releváns piacnak, jó kiindulást szolgáltat maga a keretmegállapodás. A 15.1. pontja szerint: mindegyik partner vállalja, hogy a Kártyát annak konkurenciájához képest értékesítési és marketing eszközökkel előnyben részesíti. Ilyen vonatkozásban versenytársnak minősül minden teljesen vagy részben helyettesítő termék, különösen a saját Törzsvásárlói-, VIP- vagy bármely más, kedvezményeket hordozó kártyák, illetve a bankkártyák. A nem saját, kedvezményeket hordozó kártyák közé tartozik pl: Shell Smart, SuperShop, Cora bizalomkártya, Total Club, Westel aranykártya. Figyelemre méltó, hogy a versenytárs felsorolásban külön kategóriaként szó van külön is a bankkártyákról, tekintettel a Multipont kártya hagyományos, pénzügyi funkciójára, amivel önállóan, a hűségkártya jellegétől függetlenül is bír, e funkciójában a pontgyűjtésből kizárt helyeken is működik, lehet vele fizetni.

• 7.

  Mindezzel összhangban állóan, további jó kiindulás a marketing tervről szóló kapcsolódó megállapodás. Ebben a program létrehozói, a maguk ésszerű üzleti értékelése szerint szólnak a program versenytársairól is. Eszerint: a Multipont kártya közvetlen konkurenciáját a hűségkártyákkal rendelkező törzsvásárlói programok jelentik. Ezek egy sajátos "loyalty piac" elnevezéssel illetett piacon léteznek és működnek, az ilyen kártyák száma 2,5-3 millió közé becsülhető. A bankkártya piacon szereplő kártyák szintén konkurenciát jelentenek a Multipont számára, ám egyben potenciált is, amennyiben a bankkártyák piacán a Multipont konstrukciója - a többszereplős törzsvásárlói jelleg és a hagyományos kártyafunkció kombinációja miatt - egy hatékony versenytermék lehet. A fentiek alapján mindjárt két piac - a törzsvásárlói kártyák piaca és a bankkártyák piaca - mutatkozik, mint a programban résztvevők által is azonosított piac. A Versenytanácsnak elfogadja és osztja a programbeli üzleti szereplők piacdefiníciós vonatkozású megközelítését, azt fel is használja elemzésében.

• 8.

  Mindezekkel összefüggésben, a Multipont kártya hordozta szolgáltatás alapul vételével kell meghatározni a releváns áru mibenlétét, nem mellőzve azt sem, hogy a versenytársak kijelölése is indikatív az árumeghatározást illetően. A Multipont kártya egy önálló termék, amely maga hordoz egy üzleti és marketing ötletet, amely tartalma szerint egy összekapcsolt törzsvásárlói program és egy hagyományos bankkártya összessége. A programban való részvételhez kötődő szolgáltatások és kedvezmények jelentik a piacmeghatározás szerinti árufogalom ügybeli tartalmát. A figyelembe veendő áru és a releváns piac egyrészt a fogyasztói oldalról értelmezhető, annak alapján, hogy a Multipont mit hoz a fogyasztó számára. Másrészt viszont (a résztvevők szerint is) versenytársként tekintendő piaci szereplők oldaláról közelítve is értelmezhető e két fogalom, ekkor a versenytárs, illetőleg a versenytermék identifikálása mutatja meg, hogy üzleti-piaci tartalma szerint miben is áll a versenyjogilag is figyelembe veendő áru a Multipont konstrukciójában.

• 9.

  A Tpvt. 14. §-a értelmében, az érintett (releváns) piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru figyelembe vételével kell meghatározni. Esetünkben az adott áru a következő piacokra van érzékelhető versenyhatással:

• • a)

    a törzsvásárlói kártyák piaca, az un. "loyalty piac" (hűségpiac), azaz a létező és potenciális vásárlóknak címzett "hűségkiváltó és hűségfenntartó megoldások" piaca,

• • b)

    a bankkártya szolgáltatások piaca - a betéti- és a hitelkártyákat egyaránt ideértve - , amelyek közül a jelenlegi versenyjogi megítélésben a betéti kártyák piacát kell külön figyelni, mivel azokhoz kapcsolódik a lakossági számlavezetés is, amit egy külön piacnak is lehet tekinteni, a Multipont e piacon szintén helyettesítő termék (az un. egyirányú helyettesítés szerint) és így versenyeszközként hat,

• • c)

    a programban résztvevő vállalkozások egyenként megállapítható - a megelőző pontban nem említett - "törzspiaca":
    ca) a közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatások (helyi, belföldi távolsági és nemzetközi), valamint a végberendezések (elsősorban telefonkészülékek és tartozékok) kiskereskedelmi értékesítési piaca,
    cb) az üzemanyag kiskereskedelem és a benzinkúti értékesítőhelyi egyéb kiskereskedelem természetes személy célfogyasztóknak.

• 10.

  A b) és c) alatti érintett piacok meghatározása a vizsgálati jelentésben e vonatkozásban írtakon alapul. Igaz, hogy a fenti b) pont is tekinthető úgy, mint az egyik résztvevő hagyományos törzspiaca, külön kezelését mégis az indokolja, hogy maga a Multipont kártya - mint önálló termék - a maga árutartalom jellemzőjét tekintve közvetlenül is a bankkártya piac szereplőjének tekintendő. A c) pontban írt mögöttes piacokon nem ilyen közvetlen jelenléte van a Multipont kártyának, hanem e piacok vonatkozásában arról van szó, hogy a figyelembe vett árujelentésből kiindulva a Multipont ezeken a mögöttes törzspiacokon is érzékelhető versenyhatást gyakorol azzal, hogy az egyébként homogén termékeket, illetőleg szolgáltatásokat a Multipont program differenciálja, mivel a hűségpontok beváltása miatt árkedvezménnyel - akár csak közvetetten, mint a Matáv esetében - történik az értékesítésük.

• 11.

  A versenyjogi értékelésben az eddigi gyakorlatban még elő nem fordult új elem a hűségpiac piacdefiníciós problémája. Az alapkérdés az, hogy vajon versenyjogi értelemben lehet-e beszélni egy önálló piacként értelmezhető hűségpiacról, vagy pedig a piacdefiníció céljára kizárólag az adott hűség-konstrukcióval befolyásolni kívánt hagyományos piacairól lehet beszélni külön-külön az adott program résztvevőinek. Az alapvető marketing és üzleti szempontokat, kapcsolódóan a versenyjogi értelmezés előkészítéséhez, az alapkérdés megítélésében a következők szerint veszi figyelembe a Versenytanács.

• 12.

  Marketing szempontból az un. co-branded hűségkártyák egy önálló, unikális terméknek minősülnek, amelyek a célközönség eredményesebb elérését célozzák, produkálják. A versenyhivatali vizsgálat során elemzett co-branded kártyák jellemzője, hogy egy speciális bankkártya formájában a partnerek (egyikük bank) egyesítik erőiket: egy hagyományos bankkártyát azzal tesznek speciálissá, hogy azt a többi partner ügyfélbázisa számára célzottan alakítják ki (ilyen pl. az OTP-Metro kártya: ami hagyományos Maestro kártya is, és egyben Metro ügyfélkártya is). Ez a co-branded konstrukció nem feltétlenül bír kombinált törzsvásárlói hűségprogram jellemzőkkel.

• 13.

  A Multipont az előbb írt co-branded kártya jelleg mellett egy olyan összekapcsolt törzsvásárlói hűségkártya, amely a partnerek mindegyikének érdekeire tekintettel, a partnerek erőit összekapcsolva építi ki a vásárlói hűség konstrukciót. A Multipont versenyszempontú jellemzője alapvetően a hűségkártya jellegéhez kötődik, ami speciális annyiban, hogy a Multipont kártya hűségpontokat generál a hagyományos bankkártya funkciójában történő használatakor, egyszerűen azzal, ha a belföldi elfogadóhelyeken fizetésre használják, és az így generált hűségpontokat a partnerek piacán lehet beváltani. A bank tehát a maga ügyfeleinek hűségét jutalmazza, ezt a kártyahasználattal méri, ám (jelenleg) a partner ügyfélbázisán manifesztálódik a jutalmazottság, a partner ügyfelévé is kell válni a jutalmakban részesülés érdekében. A Multipont bankkártyakénti, kedvezményt adó használata nem kötődik a másik két partnernél történő felhasználáshoz, ők ebből a szempontból a többi elfogadóhely módjára szerepelnek (jutalékot is ugyanúgy fizetnek a kibocsátó banknak). A co-branded kártyák lényegén túlmenően a Multipont esetében arról van szó, hogy a közös hűségkártya jelleg miatt a résztvevő partnerek ügyfélbázisának - a co-branded kártyákhoz képest még erősebb - összekapcsolása, kölcsönös terelése a program alapvető üzleti célja. Ezt így a program dokumentumai tartalmazzák is amikor a program előnyeit összegzik.

• 14.

  A hűségkártyáknak - és közöttük a többrésztvevős (kombinált, egyesített) hűségkártyáknak - ahhoz, hogy értelmezhető legyen az önálló sajátos piaca (mint ahogyan a "loyalty piac" kifejezés ezt érzékelteti), a versenyjogi levezetésben szólni kell a hűségkártyák helyettesíthetőségének kérdéséről is. A helyettesíthetőség kérdését a versenyjogban általában az áruk tényleges vagy lehetséges versenyviszonyban állásának kimondhatóságához szokás megvizsgálni, és ennek során a teljes- és a részleges helyettesíthetőség kategóriákat szokás használni, mint amelyek a versenyviszonyban állást, illetőleg annak jellemzőit, mértékét, határait meghatározzák. Ennek során az áruk meghatározott jellemzői szerint a keresleti és kínálati helyettesíthetőséget kell figyelni. E vonatkozásban sem haszontalan indikációt tartalmaz a keretmegállapodás már hivatkozott pontja, amely a Multipont teljesen vagy részben helyettesítő versenytermékeiről szól.

• 15.

  A Versenytanács megítélése szerint, a fentebb a)-c) pontokba sorolt érintett piacok közül az a) alatti loyalty piac definiálhatóságával kapcsolatban is kimondható a helyettesítés lehetősége az ezen a piacon szereplő hűségkártyák között. A keresleti helyettesítés lehetősége akkor is érdemi piacdefiníciós következménnyel veendő figyelembe, ha az csak meghatározott típusú hűségkártyák között áll fenn, illetőleg ha az csak részleges is. Például, egy másik bankot és egy másik benzinkúthálózatot (is) tömörítő törzsvásárlói kártya - a meghatározó résztvevőkre tekintettel - ésszerű közelítés szerint versenytársa a Multipontnak a keresleti, fogyasztói oldalról nézve (bár tartalma szerint a Multipont a magyar piacon elsőként újat is hoz a bankok partnerségével működő törzsvásárlói kártyákhoz képest). A kínálati helyettesíthetőség pedig az ügybeli Multiponthoz hasonló résztvevői kört és konstrukciót tekintve szintén kimondható.

• 16.

  A keresleti helyettesíthetőség a fogyasztók szempontjából való helyettesíthetőséget jelenti. Ennek megítélésben döntő kiinduló szempont, hogy a racionális fogyasztó számára a hűségkártyák használatra ösztönző hatása is ismert és befolyásoló tényező: a hűségkártya csakis a használatával generál jutalompontokat, azaz egy meghatározott hűségkártya konstrukcióhoz való ragaszkodás a kifizetődő és ésszerű fogyasztói magatartás. Maguk a hűségkártyákat kibocsátók is erre alapoznak, a Versenytanács is ebből indul ki. Ez pedig azt is indukálja, hogy meghatározott hűségkártyák - az általuk hordozott szolgáltatások mibenléte és a kedvezmények jellemzői alapján - egymással versenyben állnak.

• 17.

  Az összevethetőség, és ezáltal a helyettesíthetőség fontos mércéje az, hogy az adott hűségkártyák szolgáltatásai miben állnak, milyen körben használhatók és a kedvezményeik milyenek. A szolgáltatások mibenléte pedig nyilván a hűségprogrammal érintett - az előbbiekben mögöttesnek nevezett - piacokat is jelenti, ahol a jutalompontokat gyűjteni, illetőleg beváltani lehet. Legalább részleges keresleti helyettesíthetőséget a Multipont és a piacon lévő több hűségkártya között aktuálisan is ki lehet jelenteni, ezeket a program marketing tervéről szóló megállapodás nevesíti is. A helyettesíthetőséget ki lehet mondani azzal együtt is, hogy a Multipont a magyar piacon elsőként megjelent olyan törzsvásárlói kártya, aminek a konstrukciójában a résztvevő bank meghatározó szereplőként van jelen, minthogy az általa kibocsátott kártya használóinak hűségét (a bank jutalékhozamára tekintettel) a kártyának a partneri körön kívüli használata során is jutalmazza, majd a jutalompontok beváltása érdekében kapcsolja magához a pontbeváltó partnerét. A hazai piacon létező további többrésztvevős törzsvásárlói kártyák a partneri körön belüli vásárlásokat jutalmazzák mindegyik partner tekintetében. A Multipont ezen újszerűsége miatt is komoly versenytársként jelentkezik, valószínűsíthetően intenzívebb versenyt gerjeszt - a létező törzsvásárlói konstrukciókra is kiterjedően - a fentebb definiált un. loyalty piacon.

• 18.

  Tekintettel arra, hogy az ésszerű fogyasztói magatartásból kell kiindulni a versenyhatások feltérképezésekor, nem lehet arról beszélni, hogy a kibocsátó és az ügyfél közötti kapcsolatról van szó a Multipont kapcsán sem, miáltal kizárható lehetne a helyettesíthetőség bizonyos törzsvásárlói kártyák között. Ez utóbbi éppen a partnercsoportok közötti választás reális lehetőségét - és fogyasztói oldalról a szükségességét is - jelenti, azaz a különböző többrésztvevős törzsvásárlói hűségprogramok közötti választást. Azt az ügyféli álláspontot sem tudta a Versenytanács elfogadni, miszerint a Multipont kártya képében csak a mögöttes piacokon létező hagyományos üzleti tevékenysége versenyez külön-külön az egyes partnereknek, mert a Multipont tartalma éppen az, hogy összekapcsoltan versenyeztet több, un. mögöttes piacot, és ezeket egy sajátos közös konstrukció alá szervezi a programban.

• 19.

  Éppen annak meghaladásáról van szó esetünkben, hogy a mögöttes törzspiacok - amelyek egyébként valóban önmaguk erejéből és külön-külön lennének a versenypiacok a maguk árui tekintetében - a Multipont beindítása után továbbra is izolált külön piacok legyenek és az áruik egymástól minden szempontból elszigeteltek legyenek. A Multipont a piacok összekapcsolása mellett a kedvezményekkel a mögöttes piacok árui, szolgáltatásai tekintetében differenciál. A Multipont nem értelmezhető a hagyományos mögöttes piacok árujaként, még kevésbé csak az egyik mögöttes piac árujaként, hanem ezen mögöttes piacokból nő ki, ezeket kapcsolja össze, és ezekre hat vissza - ám maga a Multipont egy külön termék, amely külön kapcsolódó piacot is jelent. Nem fogadhatóak el tehát azok az állítások, hogy a partnerek saját külön törzspiacain létező "főszolgáltatása" lenne kizárólag az, ami versenyez, viszont maga a Multipont kártya nem versenytermék a maga hűség-piacán, mint egy többrésztvevős hűségkonstrukció, a maga üzleti tartalmával, fogyasztói oldalú értelmével. A Versenytanács a Multipont kártyát a hűségpiac versenytermékének (is) tekinti, mert ugyan a partnerek mögöttes törzspiacaiból alakul ki, azokhoz kötődik, a kedvezmény is a törzspiac(ok)on manifesztálódik, ám a törzspiacok összekapcsolásával éppen egy új termékként születik meg a Multipont és jelenik meg a fogyasztók számára, választhatóan a hűségkártyák köréből, egy un. hűségpiacon működve.

• 20.

  A Multipont által lehet hozzájutni a három partner összekapcsolt piacához és a hűségprogram által a kedvezményekkel differenciált áruihoz (főszolgáltatásaihoz). Tehát maga a Multipont kártya, ami egy sajátos önálló áru, definiál egy nélküle nem értelmezhető piacot, ami a partnereknek a Multipont által összekötött piacaiból épül fel, amin a partnerek hagyományos termékei és szolgáltatásai differenciálódnak ahhoz képest, mint ahogyan azokat a Multipont programon kívül igénybe vehetik a vásárlók (végső soron eltérő, a programon kívüli vásárlásokhoz képest kedvezőbb áron). A Versenytanács konklúziója szerint: a Multipont egy önálló termék, ami az un. loyalty piac terméke, a vásárlói hűségkiváltó és megtartó megoldások (termékek) piacát pedig külön piacként lehet is, és szükséges is értelmezni. Ezt a szokásos piacdefiníciós eszközként használatos helyettesíthetőség szempontja szerint is le lehet vezetni, a kellő mértékű részleges helyettesítés realitásának figyelembe vételével.

• 21.

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a hűségkártyák teljes helyettesíthetőségéről is lehet elvileg beszélni. A részleges helyettesítés pedig a különböző törzspiacokon szereplő többrésztvevős hűségkártya konstrukciókban jelen lévő húzó piacokhoz kötődik: ezek azok a mögöttes törzspiacok, amelyek a leginkább tömegfogyasztás jellegűek, amelyekre a leggyakoribb vásárlói megjelenés jellemző, mégpedig érdemi vásárlási értékben, a hűségpont generáló jellegük tehát a legnagyobb. A mindennapi vásárlások során tett kártyás fizetés, a tankolás, a szupermarketekben való vásárlás, a különböző telekommunikációs szolgáltatások igénybe vétele általában is jellemzően a leginkább húzó mögöttes piacoknak tekinthetők. Ezért van, hogy a közös törzsvásárlói hűségprogramok magját ilyen tevékenységet végző szereplők adják, akikhez csatlakoznak majd a további, vásárlásokkal tipikusan kevésbé intenzíven (ritkábban, kisebb értékben) igénybe vett résztvevők (pl. könyvesboltok, utazási irodák, híradástechnikai üzletek).
  
  A fenti b) és c) pontok alatt nevesített érintett piacok tekintetében piacdefiníciós kérdést külön nem kell tárgyalni, e tekintetben a Versenytanács határozata a vizsgálati jelentésben foglaltakra támaszkodik.

• 22.

  Az érintett piacok jellemzői és a versenyhatások

• 23.

  Az érintett piacok alapvető jellemzőit a 2.4. pont b) és c) alatti releváns piacok tekintetében a vizsgálati jelentés alapján tekinti a Versenytanács is, az alábbi kiegészítéssel, illetőleg kiemeléssel. A Versenytanács által a 2.4 pontban önállóan nevesített "loyalty piac" -a fentebb írt levezetéssel definiált külön érintett piac - tekintetében a piac jellemzői és a Multipont e piacon valószínűsíthetően gyakorolt versenyhatásai a következők szerint összegezhetők. A döntéshozatal során a Versenytanács egyrészt a vizsgálati jelentésre, az eljárás dokumentumaira támaszkodhat, másrészt a Tpvt. 20. §-át kell szem előtt tartania. A vizsgált megállapodásnak az érintett piacokon a gazdasági versenyre gyakorolt valószínűsíthető hatása, illetőleg a gazdasági versenyt befolyásoló célja áll az elemzés középpontjában a Tpvt. 11. §-a szerinti döntéshozatalban. Rá kell mutatni elöljáróban, hogy a lehetséges versenyaggályok nem a vizsgált megállapodásra, mint együttműködési konstrukcióra vonatkoznak, mert egy, a Multiponthoz hasonló konstrukcióban testet öltő hűségpiaci terméket a magyar versenyjog sem akadályoz általános tételként. A megítélés a konkrét ügy tartalma és körülményei, az együttműködés szereplői és az érintett piacok jellemzői alapján történik.

• 24.

  Ad 2.4. a): az un. loyalty piac (hűségpiac)

• 25.

  Ezen releváns piac tekintetében az vetődik fel, hogy a többszereplős törzsvásárlói kártyák piaca Magyarországon - mint releváns földrajzi piacon - csak most van kialakulóban, a bankkártya alapú - a co-branded kártyák és a törzsvásárlói kártyák jellemzőit egyesítő - multipartner törzsvásárlói kártyák piaca és a különböző konstrukciók és partner-együttesek közötti verseny pedig a Multipont megjelenésével vesz várhatóan érdemben fordulatot. A Multipont új termék a törzsvásárlói kártyák piacán. Az egy vállalkozás által kibocsátott törzskártya (hűségkártya, klubkártya), a korábbiakban már értelmezett co-branded bank- plusz ügyfélkártya, a bank ügyfelének hűségét nem mérő és nem jutalmazó többszereplős törzsvásárlói kártya (pl. a magyar piacon létező SuperShop) mellett a Multipont konstrukciója egy új változatot jelent, amely versenytényezőként értelmezhető a további, korábban kialakított és bevezetett, több év alatt különböző nagyságú ügyfélkört akkumulált törzsvásárlói kártyáknak.

• 26.

  A Versenytanács e ponton rögzíteni kívánja, hogy a kérelmezők "de minimis" alapú érvelését nem fogadhatta el, mert a vizsgált megállapodás versenyhatásait a jövőre nézve, hosszabb távra tekintve kell elemezni, ahogyan a partnerek is hosszú távú stratégiai marketing szövetségként értik a programot. Ezért az aktuális üzleti terv kibocsátási célkitűzéseit, illetve a határozat meghozatalának idején - egy ezidáig meglehetősen visszafogott bevezető reklámkampány mellett - kibocsátott Multipont kártyák számát a "de minimis" hivatkozás indokaként elfogadni nem lehet. A programbeli vállalkozások saját piacain - mint az alábbiakban írtak szerint szóbajövő érintett piacokon - a piaci részesedésük a törvényi 10 % feletti. A "de minimis" hivatkozás a kérelemre induló kartellmentesítési eljárásokban egyébként is nehezen értelmezhető, mert a jövőre is tekintő prospektív versenyhatás vizsgálatot kell végezni, szemben a Tpvt. 11. §-ának un. jogsértési eljárásban való alkalmazásával, amikor a múlt tényei (egy történeti tényállás) alapján lehetséges a piaci részesedéseket rögzíteni és erre alapozottan a csekély jelentőséget megállapítani és ahhoz jogkövetkezményt fűzni. A kérelemre induló kartellmentesítési eljárásokban a "csekély jelentőségre" alapozott mentesülés valójában azt jelentheti, hogy a versenyhatóság a mentesítés feltételeként megszabja a piaci részesedésnek azt a - Tpvt. 13. §-ában írt limitnél értelemszerűen nagyobb - mértékét, amelyhez meghatározott időtartamra a mentesítést kapcsolja, ám ekkor már valójában nem a csekély jelentőségű megállapodásokról szóló törvényhely alkalmazásáról van szó, hanem a mentesítéshez kötődő egyik tényezőről.

• 27.

  A Versenytanács abból indul ki a versenyjogi elemzésnél és a valószínűsíthető versenyvonatkozások számbavételénél, hogy a tudatos vásárlói, fogyasztói magatartás szerint a többrésztvevős törzsvásárlói konstrukciók, programok - és az ezeket tartalmilag kifejező törzskártyák - között választani lehet is és kell is, mert az ígért jutalmakat a kártya kizárólag a használatával, a minél gyakoribb használatával arányosan biztosítja. Azt is tekintetbe kellett vennie a Versenytanácsnak, hogy a többszereplős törzsvásárlói kártyák körében érdemi verseny eddig nem igazán volt, azonban a Multipont konstrukcióban szereplő három vállalkozás ezen együttműködése élesen fel fogja vetni a verseny szempontját, aminek következtében várhatóan a közeljövőben bontakozik ki egy érdemibb, a (lehetséges) fogyasztók felé a törzsvásárlói konstrukciót magát is reklámozó, további kedvezményekkel azt ajánló versenyalapú kampány. E várható verseny során válnak pontosabban láthatóvá azok a tényezők, amelyek a többrésztvevős törzsvásárlói kártyák piacán a versenyt, az egyes konstrukciók versenypozícióját leginkább befolyásolják, amelyeket ezért a vállalkozások a maguk termékének a jobb pozícionálása érdekében kiemelnek, kifejlesztenek, hangsúlyoznak a törzskártyájuk előnyeként.

• 28.

  Alapvetően fontos ilyen tényező lehet a használati gyakoriság (mint pontgenerálási gyakoriság) kiemelése, amit a partneri körben szereplő húzó vállalkozások határozhatnak meg alapvetően, azzal, hogy az elfogadóhelyek (pontgyűjtő helyek) minél nagyobb sokaságát kínálják a programban. További fontos tényező a programban gyűjthető jutalom mértéke, a felhalmozás és a beváltás szempontjából egyaránt (miért mennyi pont jár, illetve mire lehet és milyen beszámítással felhasználni). A kártya technikai háttere szintén fontos tényező több szempontból is: a törzsvásárlói funkciókban való felhasználhatóság és nyilvántartás okán, valamint a bankkártya funkcióban való használat kapcsán a kártya biztonsági jellemzője miatt (e vonatkozásokban eltérőek a mágnes- és a chip-kártyák). E tényezők a piac dinamikáját, az adott program piaci esélyét leginkább befolyásoló versenyfaktorok. A jelenlegi ügyben emellett arra is figyelni kellett, hogy a várhatóan érdemi versenypiaccá formálódó törzsvásárlói kártyák piacán a Multipont megjelenésével milyen kezdeti statikus állapot jellemzi az érdemi verseny kezdetekor létező állapotokat.

• 29.

  A vizsgálat során beszerzett, a vásárlói hűségakciók marketinghatásairól szóló szakértői anyagra, a külföldi tapasztalatok vizsgálói összegzésére is támaszkodva, a Versenytanács az un. loyalty piacon a Multipont program versenyvonatkozásait a következők szerint találta aggályosnak a beterjesztett megállapodás valószínűsíthető hatásainak számbavételekor. Ennek során a Versenytanács azt is tekintetbe vette, hogy a Multipont elterjesztési kampánya nyilván az eddigieknél erősebb lesz, illetőleg a kedvezmények szintje és mértéke a partnerek döntésétől függően szükség esetén megváltoztatható, annak érdekében, hogy egy bármikori versenykihívással a Multipont sikeresen szembeszállhasson.

• 30.

  Maguk a résztvevők is megállapítják (a programot előkészítő anyagokban), hogy a Multipont előnye a más hazai hasonló programokkal való összevetésben az, hogy a Multipont keretében hatalmas ügyfélbázisok egyesülnek. A résztvevő partnerek meglévő fogyasztóinak - egy, az előbbiekben írtak szerint, tudatos fogyasztói magatartást feltételező - összekapcsolásában és a partneri körben való terelésében, illetőleg megtartásában áll tehát a Multipont egyik üzleti lényege. A másik pedig abban állhat, hogy potenciálisan a vásárlókat arra ösztönzi a program, hogy a résztvevő partnerek mindegyikének fogyasztójává váljanak, a három vállalkozás szolgáltatásait mintegy csomagban vegyék igénybe a Multipont keretei között. Aki tehát a három partner egyikének is ügyfele, vásárlója, az ésszerűen a további partnerekhez is terelődik a Multipont hordozta előnyök igénybevehetősége érdekében, és ezzel együtt rögzül is a már korábban is igénybevett partner ügyfeleként. E vonatkozásban van döntő jelentősege a Multipont jövőbeni versenyhatásai kapcsán annak, hogy a program keretében hatalmas ügyfélbázisok egyesülnek. Mindez az egyes partnerek számára az ügyfélrögzítésben, ügyfélmegtartásban jelentkező előnyt, illetőleg a további partnerek ügyfélköréből új ügyfelek szerzésében álló előnyt jelenti.

• 31.

  A többrésztvevős törzsvásárlói programok között választani kívánó fogyasztó számára ésszerű, hogy a leggyakoribb pontgyűjtési lehetőséget ajánló konstrukcióhoz fordul. E vonatkozásban is releváns, hogy a Multipont az egyetlen létező konstrukció, amely önmagában a bankkártya használatra építi a jutalmazást, függetlenül attól, hogy az a partnereknél történt vásárláshoz használták vagy sem (a partnerek versenytársai lehetnek csak kizárva a pontgyűjtő helyek sorából, ám fizetni ott is lehet a Multipont kártyával). A jutalompontok generálásához tehát a Multipont kártyával történő fizetés elégséges - és szükséges - feltétel, ez a Multipont alapvető konstrukciós jellemzője (kivételesen csak a Matáv pontgeneráló szolgáltatásainak kifizetése kapcsán van ettől eltérés).

• 32.

  A Multipont program célját és a hasonló konstrukciók más országokban már tapasztalt hozadékát alapul véve, azt kell kiemelni, hogy - akár az ügyfelek megtartásában, akár az új ügyfelek szerzésében is áll a program célja az egyes résztvevők számára - a partnerek számára olyan komoly hálózati hozadéka van a megállapodásnak, hogy ez a co-branded kártyák piacán a magyarországi érdemi verseny kialakulását a Tpvt. 11. §-a értelmében akadályozza, ésszerűen megítélve ilyen hatást fejthet ki. A hálózati hozadékra hivatkozó versenyaggály alapja egyrészt az, hogy a három résztvevő vállalkozás a maga ügyfélkörét, a fogyasztók számát tekintve is meghatározó, legjelentősebb piaci pozíciójú piacvezető szereplője a maga tevékenysége szerint érintett releváns piacoknak. A Multipont rendszerben pedig ebből kiindulva hálózati alapon épülnek fel a kedvezmények. A másik, kapcsolódó szempont pedig az, hogy Magyarországon a Multipont program résztvevőinek érintett piacain szereplő versenytársak együttműködéséből nem állítható össze egy, a most vizsgált Multipont programbelit megközelítő hálózati hozadékú másik törzsvásárlói program - de még más piacokon szereplő újabb vállalkozások hasonló együttműködéséből sem. A hálózati hozadék magának a Multipontnak - mint a közös projektben kialakított önálló terméknek - a piacán is érvényesül, amikor a hasonló tevékenységet végző vállalkozások által összeállítható versenytárs törzsvásárlói program és a Multipont versenyviszonyára gondolunk.

• 33.

  A hálózati hozadék, a hálózati erő szempontjából a megállapodás hatását tekintve a Multipont termék hordozta versenyaggály fennáll, ha a Multipont célzott fogyasztói közönségét figyeljük is. Az OTP Bank mintegy hárommillió kártyabirtokos ügyfelét tekintve, a Mol esetén csak a mintegy négyszázezres törzskártya birtokost tekintve (bár itt a célzott kör ennél jelentősen nagyobb lehet, mert a kombinált előnyök miatt nyilván több vásárló megnyerését lehet célul tűzni), a Matáv esetén pedig a megcélzott - a liberalizáció által leginkább veszélyeztetett - ügyfélkör nagysága szintén több milliós nagyságrendű lehet. A Mol kapcsán fontos szempont e vonatkozásban, hogy a vásárlói szokások szerint kb. 50% számára a Mol a fő benzinkúthálózat, további 27 % vásárlói sokaság pedig a második számúként szerepeltette.

• 34.

  A törzsvásárlói pontgyűjtő rendszerek egyik célja a vásárlói adatbázis létrehozása, és ezen építkezve a direkt marketing akciók kialakítása. Személyre szólóan lebontva lehet a vásárlókról és vásárlásokról adatokhoz jutni és azokat további marketing célokra hasznosítani. E személyre szóló adatszerzés a Multipont működésében is jelen van, a vonatkozó specifikus megállapodásból láthatóan. A hűségkártyák kiváltói és használói tudatában vannak (ésszerűen tudatában kell legyenek) annak, hogy a kártyával elérhető előnyökért cserébe a tranzakciós adatmennyiség feldolgozásával lényegében információt szolgáltatnak a hűségprogram működtetőinek, valójában ez az "ára" a kártyával elérhető kedvezményeknek. A hűségprogramok működtetői pedig az információk alapján a maguk marketing tevékenységüket teszik így célzottabbá és hatékonyabbá. A nemzetközi tapasztalatok, elemzések szerint a tömegfogyasztással jellemezhető üzletágakban a marketing hatékonysága kiemelkedően fontos eleme az üzleti sikernek, a fogyasztó személyére szabott marketing tartalom, illetőleg a direkt marketing módszer a piaci sikerességet, illetőleg ennek tartósságát képes nagyban segíteni. A hűségkártyák, törzsvásárlói programok döntő haszna a működtetőik számára valójában abban áll, hogy információhoz lehet jutni ezek által a fogyasztói szokásokról.

• 35.

  E jellemvonást a Versenytanács is hangsúlyosan veszi figyelembe, tekintettel arra, hogy a Multipont is egy un. személyes (személyhez kötött) hűségkártya. (A személyre szóló információszerzés lehetőségét érzékeltető ezen jellegén nem változtat az, hogy családi keretben is akkumulálhatók a jutalompontok.) A személyre szóló marketing-célú adatok megszerezhetősége Multipont programban az egyes résztvevők számára eltérően jelent új vagy döntő körülményt, leginkább a Matáv számára jelentkezik eddig nem volt előnyként, de a Mol szempontjából is egy átfogóbb információs bázist jelentenek a Multipont működésében képződő vásárlói szokásokat mutató adatok, a saját törzskártya programja által megszerezhetőkhöz képest. A Multipont működése során képződő adatbázis és annak marketing célú, a piaci- és versenyviszonyokra nyilván kiható felhasználhatósága a Versenytanács megítélése szerint önmagában is egy fontos faktor a jövőbeni versenyhatások sorában.

• 36.

  A Versenytanács gondolatmenetében fontos szempontként van jelen az a körülmény, hogy a hazai piacon a Multipont szerinti törzsvásárlói konstrukció egy újfajta termék. Abban a vonatkozásban új, hogy a bankkártya használata bármilyen - nem csupán a partneri körön belüli - belföldi elfogadóhelyen már jutalompontokat eredményez, és így a bankkártya alapú többrésztvevős törzsvásárlói kártyák egy külön kategóriájaként minősül. Előbbi jellemzője miatt (a pontszerzési tranzakciók gyakorisága a bárhol végzett kártyás fizetésekkel) a fogyasztók oldaláról nézve - ésszerű megközelítésben - attraktívabb, mint a piacon lévő bankkártya alapú törzsvásárlói kártyák, amelyek termékjellemzőjük szerint a Multipont versenytársai lehetnek (a teljes vagy a részleges, akár egyoldalú helyettesíthetőség alapján). A termékdefinícióját alapul véve, a Multipont a magyar piacon az első szereplő a maga kategóriájában.

• 37.

  A fogyasztás, a használat gyakoriságára építő törzsvásárlói kártyák versenyviszonyait tekintve figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott releváns piac (az un. loyalty piac) fejlettsége milyen mértékű, az egymással összevethető konstrukciójú és hálózati hatású kártyák, programok mennyire elterjedtek, mennyiben telítődött ezekkel az a bizonyos "hűségkonstrukciók" piaca. A Versenytanács hangsúlyosan veszi figyelembe azt a körülményt, hogy a piac fejlettsége, érettsége fontos tényező a Multipont versenyhatásainak megítélésekor, mert a kevésbé kialakult piacokon nagy szerep jut az adott piacra a konstrukcióval először piacra lépőnek (ez az un. "first mover advantage" hatás a vizsgálati eljárásban készült nemzetközi tapasztalat-összegzéséből is leszűrhető). Ugyanis a használatra ösztönző jelleg a programba belépett fogyasztókat ésszerűen a programhoz köti - hacsak nem jelenik meg hasonló vállalkozói körből kiépült, hasonló konstrukciójú, versenyképes kedvezményeket biztosító, szintén a használati gyakoriságra építő és azt ösztönző másik, versengő termék.

• 38.

  A Versenytanács tehát a jelenlegi hazai viszonyokat kellett alapul vegye, azzal, hogy a Multipont versenyhatásainak megítélésében a piaci viszonyok változása, más hasonló konstrukciók sikeres piacra lépése, értelemszerűen változást hozhat. A jelenlegi viszonyok mellett azonban a versenyhatóság feladata és felelőssége abban áll, hogy a hosszú távú működőképes verseny lehetősége fennálljon és fennmaradjon, illetőleg az ne korlátozódjon a Multipont megjelenésével és működésével, a számba vett releváns piacokon. A Versenytanács megítélése szerint, az un. loyalty piacon a Multipont - az új konstrukció termékjellemzőire, a hatalmas ügyfélkörök egyesítésére, a hálózati hozadékra, az elsőként piacra lépő előnyére tekintettel, a partnerek üzleti erejére épülő kedvezménypolitika szükség szerinti alakításával - a verseny korlátozásával járó hatással rendelkezik a Tpvt. 11. § értelmében.

• 39.

  Ad 2.4. b): az OTP Bank érintett piaca

• 40.

  A Multipont helyettesítője a hagyományos bankkártyáknak, ám ez fordított irányban nem igaz. Azonban ez az un. egyirányú helyettesítés elégséges ahhoz, hogy ezt a két termékkategóriát az egyirányú helyettesítéssel érintett egyazon releváns piachoz tartozónak lehessen kimondani. Ezt a gyakorlati fejlemények is mutatják más országokban, ahol már bekövetkezett az, amit a Multipont - és a vele törzsvásárlói kártya mivoltában versengő más hasonló, bankkártya funkcióval is bíró konstrukciók - várhatóan nálunk is produkálni fognak: a hagyományos (egyfunkciós, csak fizetési felhasználási célú) bankkártyák fokozatos kiszorulása a bankkártyák piacán. Ezért lehetséges és szükséges a versenyjogi elemzésben figyelni azt is, hogy a Multipont a hagyományos bankkártyáknak is versenyterméke, a fizetési funkciójú betéti és hitelkártyák piacán is piaci szereplőnek tekintendő és versenyhatásainak vizsgálatában ezt a piacot is figyelembe kell venni.

• 41.

  A mintegy ötmillió betéti bankkártya jelenlétét mutató magyar piacon az OTP Bank mintegy 60% piaci részesedéssel rendelkezik, a lakossági bankszámlapiacon szintén meghatározó vezető piaci szereplő. A fentebb b) alatt említett bankkártya piacon a hazai állapotaink mellett a versenyjogi fókusz a telítődéshez közeli betéti kártyák és a kapcsolódó lakossági számlavezetés piacára esik. A Multipont mint speciális termék ezen a piacon azzal a hatással bír, hogy az OTP Bank piaci pozícióját tovább erősíti a betéti kártyák és a kapcsolódó lakossági számlavezetés piacán, a Multipont hálózati hozadékánál fogva. A Multipont érdemi versenytényező a bankkártyák és a lakossági bankszámlák piacán, ahol ez az eszköz a versenyt korlátozza, a nagy kapcsolódó ügyfélbázisok terelése, illetőleg rögzítése miatt.

• 42.

  Kizárólag a pénzügyi funkciójában történő Multipont kártyahasználat lehet a kedvezmények alapja. A betéti kártyákat tekintve, az OTP Banknál lévő lakossági folyószámla, és az erre épülő bankkártya használat juttathat valakit olyan kedvezményekhez, amilyeneket a Mol saját törzsvásárlói programjában sem ad ügyfeleinek. Ezzel egyrészt diszkriminációt szenvednek el a más bankkártyával fizetők, valamint a Mol a saját meglévő törzsvásárlóit is a Multipont kártya felé tereli, ezzel pedig az OTP ügyfelei sorába. Ez a célkitűzése a Multipont programnak világosan megmutatkozik. Az OTP Bank részéről a Multipont kártya preferálása azt jelenti, hogy a Multipont kártyakonstrukciók díját a programon kívüli hasonló kártyakonstrukciók díjához képest előnyben részesíti (kivéve a készpénzfelvételnél).

• 43.

  Ad 2.4. ca): a Matáv érintett piaca

• 44.

  A Matáv esetében a távközlési liberalizáció céljával és folyamatával a Multipont - az általa megcélzott, megtartandó ügyfélkörre tekintettel is - direkt összefüggésben van. A Matáv részvétele a Multipont programban azt a törekvést hordozza, hogy a létező ügyfeleit megtartsa a Multipont hálózati előnyeivel, valamint azt, hogy lehetőleg (a leginkább jutalmazottan) a híváskezdeményezés és végződtetés is Matáv szolgáltatás legyen. Tekintettel az egyesülő ügyfélbázisok nagyságrendjére, és a Multipont ésszerű fogyasztóban megjelenő hatására, a Matáv tekintetében is kimondható az, hogy a maga érintett szolgáltatásai körében a Multipont program a céljában a versenyt korlátozza, illetőleg ilyen hatást fejthet ki a Tpvt. 11. § értelmében. Ez a vonatkozás, illetőleg hatás a Multipont hálózati hozadéka miatt érvényesülhet.

• 45.

  A Matáv szerepe ugyan a Multipont programban relatíve kisebb, mivel jelenleg csak mint pontgyűjtőhely számít (ez változhat), ám ekként speciális a helyzete, minthogy nem csupán a Multipont kártyával való fizetés esetén jár a Matáv ügyfeleinek a programban beváltható jutalompont. A hálózati hozadék, ennek ügyfélmegtartó és -terelő hatása ugyanakkor a Matáv számára is jelentős, aminek kiaknázását a maga szempontjából ésszerű módon kívánja megvalósítani a kedvezménypontok feltételeivel is (hálózaton belülre irányuló hívások duplán jutalmazása). A Multipont kártya nem generál jutalompontot, amikor a Matáv versenytársainál történik a fizetési célú felhasználása. E körülmények azt mutatják, hogy a Matáv piacán is versenyfaktorként kell figyelembe venni a Multipont programot, továbbá azt is érzékeltetik, hogy a programban résztvevő vállalkozásoknak egy kollektív, közös identitása jelenik meg a Multipont kártyával, amit ezáltal is egy "sui generis" piaci hatású, új terméknek kell tekintetni.

• 46.

  Ad 2.4. cb): a Mol érintett piaca

• 47.

  A Versenytanács a Mol tekintetében látja legenyhébbnek a versenyaggályokat, amelyek ugyan azonosíthatók, de mértéküket tekintve - a Mol kiskereskedelmi piacát figyelve, a Mol piaci részesedésére, a jelenlévő vállalkozásokra és a piac jellemzőire tekintettel - az intenzív versenypiaci jellemzőket érdemben és tartósan a Multipont program kevésbé érinti verseny intenzitását korlátozó, a versenyt, annak kibontakozását vagy fennmaradását megakadályozó módon. A megfogalmazható versenyaggályok itt is a Multipont hálózati hozadékához kapcsolódnak, a partnerek ügyfélkörei összekapcsolásának a Mol számára is bizonyos ügyfélterelő és ügyfélmegtartó hatása valószínűsíthetően van. Mint ahogyan a Matáv kapcsán is, a Mol tekintetében is figyelemmel van a Versenytanács arra, hogy a Multipont konstrukció fogyasztók számára megjelenő kedvezményeit a partnerek megállapodásukkal bármikor előnyösebbé tehetik, ha ezt célszerűnek látják, e tekintetben is a nagy ügyfélbázis miatt előnyösebb helyzetben vannak egy "árversenyben", mint a lehetséges kisebb hálózatú alternatív versengő programok.

• 48.

  A versenyaggályok ahhoz kötődnek, hogy a Mol fenntartja ugyan a saját céges törzsvásárlói programját is, ám a Multipont kártyát előnyben részesíti, marketingben és a kedvezménypontok mértékében egyaránt. Más fizetési módozat, ill. más kártya használata esetén a Mol tehát a saját törzsvásárlói programja szerint adhat kedvezményt, ám ez kisebb mértékű, mint ami a Multipont kártyával elérhető. Másrészt, a Multipont kártya viszont a konkurens benzinkutaknál való használatakor, amikor fizetési funkciója szerint bankkártyaként működik, nem eredményez pontgyűjtést. Tekintettel a bankkártya funkciójára, ami a törzsvásárlói kártya funkciótól adott esetben teljesen elválik a pontgyűjtésből kizárt helyeken, a Mol versenytársai is kötelesek elfogadni a Multipont kártyát.

• 49.

  A piaci hatást tekintve az lehet a kérdés, hogy a Mol versenytársai megtagadják-e a maguk törzsvásárlói programjában való részvételt abban az esetben, ha valaki Multipont kártyával fizet. A verseny szempontjai szerint ennek egy racionális válaszlépésnek kellene lennie, ám ezzel az OTP Bank ügyfélállományát zárná ki a maga programjából, lehetséges ügyfélköréből. A Mol versenytársai a Multipont kártyára azért nem tudnak a Multipont szerinti kizáráshoz hasonló kizárással reagálni, mert így az OTP Bank ügyfeleinek kizárásával a kiemelkedően legnagyobb lakossági számla ügyfélállományát hárítanák el maguktól. Ez kétségtelenül versenyszempont, bár a gyakorlati súlya a fogyasztó magatartás racionalitásától függ, minthogy a használatra ösztönző Multipont birtokosai ésszerűen a Mol kutakat kell válasszák a jutalompontokhoz jutás érdekében. Ezért van az, hogy az érdemi versenyfaktort a Versenytanács a törzsvásárlói kártyák, mint sajátos termékek külön piacán vizsgálta döntő súllyal, aminek során a Multipont újszerű specialitása, az ügyfélbázisok nagysága, a hálózati hozadék voltak a meghatározó kérdések.

• 50.

  A kérelemről való döntés, a feltétel és a kötelezettség

• 51.

  A fenti I.1. pontban írtak fényében is, a Versenytanács az elemzése végén megvont eső konklúziója szerint nem látott lehetőséget annak megállapítására, hogy a megállapodás nem tartozik a Tpvt. 11. § alkalmazási körébe.

• 52.

  Az egyedi mentesítés lehetőségét illetően a Tpvt. 17. §-ában írt konjunktív feltételeket kell értékelni. A Versenytanács megítélése szerint a fizetési célú kártyahasználat elterjesztése jelen esetben nem adekvát és önmagában egyébként sem elégséges hivatkozás. A fentiekben írtak szerint továbbá a fogyasztóknak juttatott méltányos előnyök kérdése sem szűkíthető arra, hogy az aktuális ügyfelek és a remélt leendő ügyfelek a Multipont program szerint kedvezményekhez jutnak (árengedmények formájában). A fogyasztóknak jutatott előnyökért a fogyasztók a programban való részvétellel a vállalkozások számára értékes információkkal fizetnek. A Multipont és a hasonló konstrukciók egyik célja és eredménye az a marketing szempontú üzleti érték, ami a fogyasztói-fogyasztási adatokhoz való hozzájutást jelenti. A negatív feltételeket illetően pedig arra kell rámutatni, hogy a vizsgált megállapodás célja és valószínűsíthető következménye szerint az érintett piacokon a versenyt akadályozza, illetőleg korlátozza, ilyen hatást fejthet ki, különösen a fenti elemzésben írt loyalty piacon és az OTP Bank kapcsán figyelembe veendő piacon mutatkozhat meg ez a hatás, mégpedig strukturális okokból is adódóan, és tartósan.

• 53.

  Ugyanakkor, arra is tekintettel kellett lenni a döntés során, hogy Magyarországon ma még valójában kialakulatlannak tekinthető az un. hűségpiac, nem lehet arról beszélni, hogy tömeges és racionális fogyasztó magatartás jellemezné a különböző törzsvásárlói programokhoz való viszonyulást. Ennek a hűségpiacnak a kialakulása elkezdődött, ám igazi tétje és versenyvonatkozású kezelése ennek a piacnak a Versenytanács megítélése szerint éppen a jelenlegi ügyben szereplő Multipont konstrukció megjelenésével lesz, tekintettel annak tartalmi újszerűségére és a benne résztvevő vállalkozásokra tekintettel. A Multipont megjelenése szükségszerűen versenyalapú reakcióra készteti a hűségpiacon való megjelenés szempontjából is a Multipont lehetséges versenytársait. A Multipont kapcsán megfogalmazott versenyaggályok mellett, a hűségpiac versenyalapú kialakulását és fennmaradását elősegítendő, a Versenytanács nem gátolta meg a Multipont piacra lépését, ám a versenyviszonyok kialakulása és fennmaradása érdekében korlátokat állított a Multipont - újszerűségéből és a hatalmas ügyfélbázisokból adódó - terjeszkedése elé.

• 54.

  A mentesítést a Versenytanács viszonylag rövid időre látta megadhatónak, azzal, hogy a hűségpiac jellemzői és dinamikája várhatóan kimutatható és értékelhető lesz ezen időtartam alatt, abból a szempontból, hogy a Multipont milyen piaci fejleményeket generált, a versenyviszonyok miként alakulhattak ki, illetőleg maradhattak fenn az érintett piacokon. A kibocsátható Multipont kártyák számának meghatározásakor a Versenytanács nem csupán a különféle hűségkártyák jelenleg piacon lévő számát vette figyelembe, hanem a lakossági bankkártyák piacán kibocsátott kártyák számát is, ez utóbbi piac telítettségét és versenyfeltételeit. A hűségpiacon az újszerű Multipont, mint első piacralépő a piac jellemzőit egy gyorsan megszerezhető meghatározó pozícióval alapvetően meghatározhatná, ez viszont a hosszú távú versenyalapú piaci viszonyok, a működőképes verseny szempontjából a Tpvt. 11. §- a értelmében megakadályozandó. A kibocsátható kártyák számának korlátozása tehát egyrészt ehhez a szemponthoz kötődik.

• 55.

  A konkrét számbeli korlátozás mértéke a telített bankkártya piacra tekintettel alakult ki, ahol új ügyfelek megszerzése egyre nehezebb, az ügyfelek megtartása is innovációt kíván, és ahol a Multipont egy vonzó újszerű szolgáltatáscsomagként jelenik meg, a partnerek közös identitását és kombinált kedvezményeit ajánlva a bankkártya funkciók mellé. A visszafogott kampány melletti első időszakban a Multipont kiváltóinak kb. egyhatoda lett az OTP Bank új ügyfele (arról nem kapott a Versenytanács nyilatkozatot, hogy a Multipont miatt mennyi ügyfél maradt meg a banknál, de az ügyfelek megtartásában a Multipont nyilvánvalóan fontos tényező, az új kártyaigénylők kb. egyötöde Multipont kártyát kért). A telítettséghez közeledő hazai bankkártyapiac szűkülő növekedési potenciálját és erősödő versenyét tekintve határozta meg a Versenytanács a limitet - tekintettel az OTP Bank piaci részesedésére, a versenytársai piaci pozíciójára, a hazai bankkártya piac megismert jellemzőire, a verseny intenzitásának prognosztizált fokozódására.

• 56.

  A határozatban megállapított kibocsátási limit ésszerűsége abban áll, hogy egyfelől nem akadályozza az érintett piacokon a piacralépést és az innovációt, a piacok fejlődését - azonban korlátot szab a Multipont hálózati hatása és újszerűsége miatt bekövetkezhető piaci dominancia kialakulásának az un. hűségpiacon, illetőleg a meghatározó pozíció erősbödésének a lakossági bankkártyák piacán. Ha kizárólag az un. hűségpiacot kellett volna alapul venni a döntésben (mert a bankkártyák piacán versenyaggály nem adódott volna), akkor a Multipontról az un. hűségpiac kapcsán leírt versenyaggályok mellett is, a kibocsátható kártyák számának a limitálása a jelen határozatban rögzítettől eltérő mértékben történhetett volna meg, nagyobb kibocsátható kártyavolument lehetővé téve.

• 57.

  A kibocsátható Multipont kártyák számának, illetőleg a mentesítés időtartamának meghatározásakor a Versenytanács figyelemmel volt a partnerek által az üzleti tervben megcélzott kibocsátandó kártyamennyiséget, és a partnerek üzleti tevékenységét a saját tervükhöz képest nem kívánta érdemben korlátozni. Ezáltal, a versenyhatósági beavatkozás szükségességét megalapozva, a beavatkozás arányosságát a meghatározott kibocsátási korlát mellett - meghatározott időtartamra mintegy keretet szabva az érintett piacokon beálló következményeknek - a Versenytanács teljesülve látja. A határozatban szabott kötelezettség ahhoz szükséges, hogy a feltétel teljesítése ellenőrizhető legyen, valamint ahhoz is, hogy - más információkkal együtt - a Gazdasági Versenyhivatal az un. hűségpiac szereplőiről, termékeiről és versenyviszonyairól megfelelően informált lehessen, amit szükségessé tehet a mentesítés meghatározott időtartamának lejártával bekövetkező esetleges újabb versenyhatósági eljárás is.

A határozattal szembeni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2002. május 09.