Vj-175/2001/51

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., (Debrecen) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban meghozta a következő

határozatot

I.

A Versenytanács megállapítja, hogy a TITÁSZ visszaélt gazdasági erőfölényes helyzetével, amikor

  • -

    a közvilágítás korszerűsítési terv elkészítéséhez szükséges adatok kiadását egyéb, a korszerűsítés kivitelezéséhez, megvalósításához kötődő kérdéstől tette függővé;

  • -

    a közvilágítás korszerűsítés kivitelezéshez csak akkor járult hozzá, ha a Közvil Rt. megvásárolja tőle a leszerelésre kerülő lámpatesteket;

  • -

    egyes önkormányzatokkal olyan hosszú távú teljes körű közvilágítás szolgáltatási szerződéseket kötött, amelyekkel megakadályozza, de legalábbis korlátozza az önkormányzatokat abban, hogy feljogosított fogyasztóként mástól is vásárolhassanak közvilágítási célra villamos energiát.

II.

A Versenytanács megtiltja, hogy a TITÁSZ a fent nevezett magatartásokat a jövőben folytassa.

III.

A Versenytanács 65 000 000 Ft, azaz hatvanöt millió Ft bírságot szab ki, melyet a TITÁSZ a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatalnál 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára befizetni.

IV.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

Tényállás

Az eljárás indításának körülményei

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a 2000. évi CXXXVII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 67.§ (1) bekezdése és a 70.§ (1) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., (TITÁSZ) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg - a közvilágítás szolgáltatásának piacára belépni szándékozó versenytársaival szemben - a Tpvt. 21.§ (i) pontjába ütközően, amely szerint tilos "a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen a piacra lépést (más módon) indokolatlanul akadályozni."

  • 2.

    Ezen belül is elsősorban azt vizsgálta a GVH, hogy (1) a TITÁSZ akadályozza-e a Közvil Rt. vagy más versenytárs piacra lépését azzal, hogy az önkormányzatok és a TITÁSZ között megkötendő hosszú távú (15 éves) áramszállítási és karbantartási szerződés eléréséhez köti a Közvil Rt. és a TITÁSZ közötti együttműködést a közvilágítási szolgáltatás piacán és (2) a TITÁSZ belső utasítása vagy más gyakorlata tiltja-e vagy korlátozza-e a közvilágítási szolgáltatás tervezéséhez szükséges adatok kiadását, illetve másként hátráltatja-e az újonnan piacralépők közvilágítás korszerűsítési tevékenységét

A TITÁSZ tevékenysége

  • 3.

    A TITÁSZ az E.ON csoport tagjaként Kelet-Magyarország területén - összesen 389 településen - szolgáltatja a villamos áramot. Legfontosabb tevékenysége közé tartozik a villamos energia beszerzése, szállítása, értékesítése és az ehhez szükséges elosztóhálózatok, transzformátorállomások és kapcsoló-berendezések biztonságos üzemeltetése, karbantartása és a keletkező üzemzavarok elhárítása.

  • 4.

    A részvénytársaság működési területén - 8 település kivételével - maga végzi el a települések közvilágítását is. Teljes tevékenységén belül a közvilágítási szolgáltatáson keresztül elért árbevételének aránya 3,6 %.

A közvilágítási piacon érvényes szabályozás

  • 5.

    A villamos energia ágazat, ezen belül is a közvilágítási tevékenység végzése részben szabályozott piac. A jelen esetben vizsgált közvilágítási tevékenység ugyanakkor nem nevezhető teljes mértékben szabályozottnak, illetve erre nem terjed ki az adott területen működő áramszolgáltató jogi monopóliuma.

  • 6.

    A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése írja elő, hogy a közvilágításról a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell. A jelenleg még hatályos, a villamos energia ágazat alapvető szabályait tartalmazó 1994. évi XLVIII. tv. (Vet.) csak érintőlegesen foglalkozik a közvilágítással. A Vet. végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a szolgáltató a települési önkormányzattal vagy egyéb társasággal egyedi közüzemi szerződést köt. A (2) bekezdés nyomán e szerződés tartalmi és szerkezeti követelményeit az áramszolgáltató üzleti szabályzatában köteles meghatározni. A rendelet mellékletét képező Villamos Energia Közüzemi Szabályzat 18. § (3) bekezdése szerint a közvilágításra a közvilágításról szóló külön jogszabály rendelkezései az áramszolgáltató üzletszabályzatának jóváhagyásáig irányadók. A TITÁSZ rendelkezik jóváhagyott üzletszabályzattal, amely véleményük szerint összhangban áll a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.

  • 7.

    A közvilágítással kapcsolatos részletszabályokat a módosított 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet tartalmazza. E rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében közvilágítási berendezés létesítésére, illetőleg meglevő berendezés bővítésére, átalakítására, rekonstrukciójára, korszerűsítésére, áthelyezésére vonatkozó igényeket be kell jelenteni a területileg illetékes jegyzőnek be kell jelenteni. A (3) bekezdés szerint a közvilágítási berendezés létesítési költségeit a megvalósításban érdekelt jogi személy is vállalhatja. A (4) bekezdés arról rendelkezik, hogy az áramszolgáltató csak azt a közvilágítási berendezést köteles átvenni és üzemeltetni, amelyre a jegyzővel Közvilágítási Szolgáltatási Szerződést kötött. A rendelet 4. § szerint a közvilágításra vonatkozó kötelező előírások megtartását a jegyző ellenőrzi.

  • 8.

    Az IpM rendelet mellékletét képezi a közvilágítási célra történő villamosenergia-szolgáltatásról, továbbá a közvilágítás létesítési, rekonstrukciós, fenntartási és üzemben tartási feltételeinek megállapításáról szóló Közvilágítási Szabályzat (továbbiakban KSz.). A KSz. 1. § a közvilágítás fogalmának körét definiálja: "A közvilágítás a közterületnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása. (...) közvilágításnak kell tekinteni a közutak (autópálya, autóút, főút, mellékút, járda, gyalogút és kerékpárút) megvilágítását, függetlenül attól, hogy a közút téren, parkban, alul- vagy felüljárón, alagútban, hídon, árkád alatt stb. van, ideértve az autóparkolók világítását, illetőleg a középületek előtti területek, a menetrend szerint közlekedő közforgalmú járművek (a továbbiakban: tömegközlekedési járatok) megállóhelyei miatt esetleg szükséges világítási igényt, valamint a kijelölt gyalogosátkelő helyek emelt szintű világítását is."

  • 9.

    A közvilágítás létesítését - amely alatt a rendelet szerint értendő egyebek mellett a rekonstrukció, korszerűsítés is - a 7. § (1) bekezdés szerint csak az erre jogosult tervező által elkészített, a jegyző által jóváhagyott és elfogadott kivitelezési terv alapján lehet megkezdeni. Jelen eljárás kapcsán fontos szabály, hogy a jegyzői jóváhagyásnak feltétele a 6. § (2) bekezdés szerint az érintett közcélú villamosenergia-szolgáltató és a leendő üzemeltető előzetes hozzájárulása.

  • 10.

    Az üzemviteli szabályok kapcsán a KSz. felsorolja a lehetséges üzemeltetési módokat (12. §). A 13. § szerint a közvilágítás fenntartása alatt értendő az üzemzavar elhárítása, hibajavítás, tisztítás, fényforrás- és lámpatestcsere. E szakasz (2) bekezdése rendelkezése szerint a meghibásodott közvilágítást az áramszolgáltató köteles az itt meghatározott időn belül kijavítani. A közvilágítás szolgáltatása a 14. § (1) bekezdése értelmében a jegyző és az áramszolgáltató között létrejött Közvilágítási Szolgáltatási Szerződés alapján történik.

  • 11.

    Közvilágítás létesítése kapcsán számos más jogszabály tartalmaz erre vonatkozó előírást, így pl. a 11/198. (VII. 22.) IpM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről, a 47/1999 (VIII. 4.) GM rendelet az emelőgép biztonsági szabályzatról (8.6. pont).

  • 12.

    E jogszabályok nem tartalmaznak olyan szempontokat, amelyek a közvilágítási létesítmények kiviteli terveihez való áramszolgáltatói hozzájárulás feltételeiről adnának iránymutatást.

  • 13.

    A közvilágításhoz felhasznált villamos energia vásárlásához a villamos energia árára vonatkozó megállapodáskor a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 9/1999. (III. 19.) GM rendelet és az azt módosító 48/2000. (XII.21) GM rendelet előírásait kell figyelembe venni, amely alapján az önkormányzatok a közvilágítás céljára, az áramszolgáltató vállalattól vásárolt villamos energiát teljesítménydíjas, alapdíjas, valamint közvilágítási árszabás szerint vásárolhatják. A kedvezőbb díjszabás kiválasztása az önkormányzat döntése azzal a megkötéssel, hogy teljesítménydíjas árszabást csak akkor lehet alkalmazni, ha 20kW-nál nem kisebb teljesítményt köt le csúcsidőszakban vagy csúcsidőn kívüli időszakban, legalább 12 hónapi időtartamra. Az alapdíjas árszabás a beépített teljesítményből számított áramérték után megállapított alapdíj és a beépített teljesítménytől függő áramdíj összegét tartalmazza, és e díjszabást azok az önkormányzatok választhatják, amelyek nem lépik túl a 20 kW-os teljesítményt. A közvilágítási árszabás magasabb, mint a teljesítménydíjas ill. az alapdíjas, azonban a közvilágítási árban már hatóságilag szerepel a szolgáltató által végzett közvilágítás üzemeltetésének/ karbantartásának díja is. Tehát ez utóbbi díjszabás alkalmazása során az áramszolgáltató nem számíthat fel külön üzemeltetési díjat.

Belső rendelkezések

A TITÁSZ Üzletszabályzata

  • 14.

    A TITÁSZ 2000. februárjában készült Üzletszabályzatában rögzíti a közvilágításra vonatkozó belső szabályait, amelyben definiálja a közvilágítás fogalmát, majd ismerteti annak részleteire vonatkozó tudnivalókat.

Szolgáltatói tájékoztatás

  • 15.

    Az önkormányzati igénybejelentéstől számított 30 napon belül köteles az áramszolgáltató tájékoztatást adni:

    • -

      az igénybejelentésre vonatkozó álláspontjáról,

    • -

      a közvilágításhoz szükséges villamos teljesítmény nagyságáról,

    • -

      az igényelt villamos energia bekapcsolás és a szolgáltatás pénzügyi feltételeiről,

    • -

      az áramszolgáltatás megkezdett időpontjáról és a választható díjszabásról,

    • -

      a közvilágítás működtetésének hozzávetőleges éves díjáról,

    • -

      amennyiben az önkormányzat a kiviteli terv elkészítésével az áramszolgáltatót kívánja megbízni, a határidőről és a vállalkozási díjról.

  • 16.

    Amennyiben az önkormányzat az áramszolgáltató tulajdonában lévő tartószerkezetekre kívánja a világítótesteket elhelyezni, a kivitelezést csak az áramszolgáltató hozzájárulásával szabad megkezdeni. Az áramszolgáltató részére az önkormányzat köteles megtéríteni a létesítéssel kapcsolatban felmerülő költségeit (feszültség-mentesítések előkészítése, végrehajtása, műszaki ellenőrzés biztosítása).

Létesítés igénybejelentése

  • 17.

    Az üzletszabályzat részletezi, hogy az önkormányzat a közvilágítás létesítésére vonatkozó igényét köteles bejelenteni az áramszolgáltatónak és a bejelentésnek tartalmaznia kell:

    • -

      a közvilágítás helyét,

    • -

      a közvilágítási célra vásárolt villamos energiáért az önkormányzat áram-, alap- ill. teljesítménydíjat szándékozik-e az áramszolgáltatónak fizetni,

    • -

      közvilágítási szolgáltatás hibája esetén az elszámolásnál díjcsökkentést is figyelembe kell venni.

Működtetés

  • 18.

    A közvilágítás működtetése az aktív és passzív elemek igénybe vételével történik. Aktív elemeknek nevezi a csatlakozási pont utáni elemeket: elsősorban a fényforrásokat és tartozékait (foglalat, előtét, gyújtó, sorkapocs, kondenzátor), bekötővezetékeket, szerelvény lapokat, csatlakozódobozokat stb.) Az aktív elemeken végzendő munkák: a meghibásodott fényforrások és tartozékaik cseréje, pótlása, javítása, valamint a bekötő vezeték elhasználódása, sérülése esetén annak cseréje, javítása.

  • 19.

    Passzív elemek a csatlakozási pont előtti elemek: a közép/kisfeszültségű transzformátor állomások kisfeszültségű oldalán lévő leágazástól a csatlakozási pontig tartó földkábeles, falikábeles vagy szabadvezetékes hálózat, illetve ezen a hálózatszakaszon belül a közvilágítási kapcsoló és vezérlő berendezések, készülékek és szekrények.

  • 20.

    Kisebb közvilágítási berendezés (legfeljebb 5 lámpahelyre kiterjedő) létesítése esetén a határidőktől és tartalmi kellékektől az önkormányzat és az áramszolgáltató közös megegyezéssel eltérhet. Az elkészített kiviteli terveket az áramszolgáltatóhoz be kell nyújtani, aki 15 napon belül azt felülvizsgálhatja és - a fogyasztóval egyeztetve - módosításokat végeztethet rajta. A kiviteli tervek jóváhagyása után az önkormányzat köteles az áramszolgáltatóval közölni, hogy a terv szerinti közvilágítási berendezést üzembe helyezése után a közvilágítási közüzemi szerződés hatálya alá tartozónak tekinti.

Kivitelezés, üzembe helyezés

  • 21.

    A kivitelező köteles a munka megkezdésének időpontját az áramszolgáltatónak legalább 30 nappal előbb bejelenteni. Az elkészült közvilágítási berendezést az áramszolgáltató helyezi üzembe, amely a feszültség alá helyezéssel jön létre.

Villamos energia szolgáltatása

  • 22.

    A villamos energia közvilágítási célra történő szolgáltatása az önkormányzat és az áramszolgáltató között, az önkormányzat által a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolására választott díjszabás szerint megkötött közüzemi szerződés alapján történik. Az elszámolás közvilágítási árszabás választása esetén közvilágítás közüzemi szerződés, más árszabás választása esetén villamos energia közüzemi szerződés alapján történik.

Elszámolás

  • 23.

    A közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolása történhet:

    • -

      a fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított beépített teljesítménye és a közvilágítási naptár szerinti égési időtartam szorzata alapján,

    • -

      a fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított beépített teljesítménye és a felszerelt üzemidő mérő mérési adatai alapján,

    • -

      a szolgáltató tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés adatai alapján.

  • 24.

    Amennyiben a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolására az önkormányzat a közvilágítási árszabást választotta, a közvilágítási berendezések hibáinak bejelentési rendjét, a karbantartás ütemezését és gyakoriságát az önkormányzat és az áramszolgáltató a közvilágítási közüzemi szerződésben közösen határozza meg.

  • 25.

    Amennyiben az önkormányzat nem a közvilágítási árszabást választotta, akkor a berendezés működtetésére az önkormányzatnak kell szerződést kötni. Ilyen esetben a passzív elemek működtetését - díjfizetés ellenében - az önkormányzattal kötött megállapodás alapján az áramszolgáltató végzi. Megbízás esetén a TITÁSZ vállalkozik az aktív elemek működtetésével összefüggő tevékenységek elvégzésére is.

Előírások a közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok műszaki-, kiviteli tervdokumentációjának tartalmi és formai követelményeire

  • 26.

    Az Előírások a közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok műszaki-, kiviteli tervdokumentációjának tartalmi és formai követelményeire c. belső szabályzat (továbbiakban: Előírások) részletes leírást tartalmaz a közvilágítási tervezési eljárásra, ezen belül a kiviteli tervdokumentáció tartalmi elemeire valamint a tervek jóváhagyásának kritériumaira.

  • 27.

    A közvilágítás tervezésére vonatkozóan az alábbi fontosabb követelményeket írja elő:

    • -

      a kiviteli tervekre azonos követelmények vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok hol készülnek;

    • -

      az előírások kötelezőek a TITÁSZ Rt-nél kiviteli tervezéssel foglalkozó tervezők számára, és ajánlott minden olyan idegen tervezőnek, akik a TITÁSZ tulajdonába kerülő villamos hálózati létesítményt terveznek, vagy tervüket a TITÁSZ Rt-nek kell jóváhagynia. Tehát a tudnivalók egyaránt vonatkoznak a belső és külső tervezőkre;

    • -

      szabályozza a tervezési eljárást. A kiviteli tervek elbírálására tervzsűrit alakítanak, amelynek tagjai döntenek a kiviteli tervek jóváhagyásáról, a jóváhagyás feltételeiről;

    • -

      részletesen előírja a kiviteli tervdokumentáció kötelező tartalmát és a szükséges számítások elvégzését;

    • -

      rendelkezik arról, hogy a tervdokumentáció jóváhagyása díjtalan.

  • 28.

    Az Előírások nem tartalmaz olyan elemet, amely hátrányosan megkülönböztetné az áramszolgáltatón belüli terv jóváhagyását a külső tervező által benyújtott tervek jóváhagyásától.

  • 29.

    Létezik azonban egy olyan, TITÁSZ felső vezetői által az egyes kirendeltség vezetőknek írott levél (2000. december 22-i dátummal), amelyben kifejezetten az áll, hogy a korszerűsítési tervekhez szükséges adatokat addig nem szabad kiadni, amíg a TITÁSZ Rt-vel e társaságok meg nem állapodnak a korszerűsítés megvalósításának formájáról.

A közvilágítási piac jellemzői

  • 30.

    A közvilágítás a közterületeknek a közlekedésbiztonság, közbiztonság és vagyonbiztonság érdekében létesített olyan rendszer, amely meghatározott időtartamban működik, a berendezések helyhez kötöttek és a fénykeltés céljára villamos energiát használnak fel. A gázzal működtetett világítás nem tekinthető közvilágításnak, és a külsőtéri világítások közül sem minősülnek közvilágításnak a különböző díszkivilágítások, vasúti hidak, közúti jelzőtáblák, telefonfülkék, kirakatok stb. világítása. Lakott területen belüli úthálózat világításáról a települési önkormányzatoknak kell gondoskodniuk.

  • 31.

    Az önkormányzati testületek elkülönülten felelnek és döntenek az adott települések közvilágításának állapotát érintően. Adott település határán kívül az önkormányzatoknak nincs jogi és műszaki lehetőségük (és igényük sem) a közvilágítási munkák megrendelésére. A TITÁSZ Rt. magatartásának vizsgálata több település által határolt földrajzi piacok olyan csoportjára terjedt ki, amelyek az áramszolgáltató működési területére esnek

  • 32.

    A közterületek világítása számos közreműködő együttes munkájával jön létre. A közvilágításban részt vesznek beruházók, hazai és külföldi fényforrás-gyártók, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők és karbantartók, valamint a működéshez szükséges villamos energia szolgáltatója. A résztvevők érdekei számos vonatkozásban eltérőek, esetleg ellentétesek. Az alapvető közösségi érdeket azonban átfogóan az önkormányzatok képviselik, és mint megbízók jogkörökkel rendelkeznek a többi közreműködő munkájának irányítására, ellenőrzésére és befolyásolására.

  • 33.

    2000. év végéig egyedül a TITÁSZ Rt. végezhette a működési területén az önkormányzatok által megigényelt közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó munkákat. A közvilágítási szolgáltatási piac elemekre történő szétválaszthatósága különösen az elmúlt egy-két évben került előtérbe, amikor több szolgáltató vállalkozás is megjelent az akkor még a közvilágítás természetes monopóliumával rendelkező áramszolgáltatók működési területén. Ennek következtében az alábbi részfeladatok nevesíthetők.

Közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó terv elkészítése

  • 34.

    Miután az önkormányzat kiválasztotta a számára kedvezőbb feltételeket kínáló szolgáltató vállalkozást, rendelkeznie kell egy tervvel, amelyet a TITÁSZ Rt-hez kell benyújtania jóváhagyásra. A tervet elkészíttetheti a TITÁSZ szakembereivel, egy másik közvilágító vállalkozással vagy az általa ill. a megbízott szolgáltató által kiválasztott alvállalkozóval. Az áramszolgáltató a tervet 30 napon belül köteles díjmentesen véleményezni.

A közvilágítás kivitelezése

  • 35.

    Általában a korszerűsítéssel megbízott vállalkozás végzi. Amennyiben ez nem az áramszolgáltató, minden esetben meg kell állapodni a közvilágításhoz szükséges eszközök tulajdoni kérdéseiben ill. annak használatában. A leszerelt lámpatestek a korszerűsítést megelőzően az áramszolgáltató vállalkozás tulajdonában voltak, és értéküket számviteli nyilvántartásban szerepeltették. A még jó állapotban lévő, üzemképes, de már könyv szerinti értékkel nem bíró lámpatestek is értékesek a tulajdonos számára, ezért a leszerelendő lámpatesteket az új szolgáltató nem szerelheti le az áramszolgáltatóval történő megállapodás nélkül.

Üzemeltetés, karbantartás

  • 36.

    A versenytársak megjelenése teremtette új helyzet miatt szét kellett választani a közvilágításra szolgáló eszközöket, amelyeket a szakma passzív és aktív elemek csoportjára oszt. Passzív elemek a lámpatartó oszlopok és a vezetékek. Tekintettel arra, hogy a tartóoszlopok nem csak a közvilágítási, hanem a közüzemi villamos energia ellátásához használt vezeték tartására is szolgál, az áramszolgáltató tulajdonát képezi és a karbantartást is az áramszolgáltató végzi. Az aktív elemek csoportját a különböző lámpatestek, búrák és a tartozékként alkalmazott csatlakozók alkotják. Az új lámpatestek az önkormányzat, az áramszolgáltató vagy az új szolgáltató tulajdonába kerülhetnek. Ezek üzemeltetését, karbantartását végezheti mind az áramszolgáltató, mind az új közvilágítási piaci szereplő ill. ez utóbbi vagy az önkormányzat által megbízott alvállalkozó, amely adott esetben az áramszolgáltató is lehet. Az eddig kialakult gyakorlat alapján az áramszolgáltató akkor végzi az aktív elemek karbantartását és üzemeltetését, ha azok a megállapodás alapján a tulajdonába kerülnek. Ellenkező esetben csak a passzív elemek üzemeltetésére vállalkozik.

Villamos energia szolgáltatás

  • 37.

    A közvilágításhoz felhasznált villamos energiát a TITÁSZ területén a jelenleg hatályban lévő szabályok szerint kizárólag a TITÁSZ-tól vásárolhatják az önkormányzatok. Két fajta tarifarendszer működik, a teljesítmény vagy alapdíjas, illetve a közvilágítási árszabás. A korszerűsítést megelőzően a közvilágítási árszabás volt gyakorlatban, és a megállapított hatósági árnak a villamos energia árán felül az üzemeltetési és karbantartási költségekre is fedezetet kellett nyújtania. A közvilágítási tarifa egy országosan átlagosan, beépített teljesítmény alapú tarifa, ahol a beépített teljesítmény alapján kerül megfizetésre az energia díja, és az üzemeltetés/karbantartás díja is. A közvilágítási tarifa azonban nem követi a korszerűsítések során megváltozott költségszerkezetet. A korszerűsítés során a lámpatestek nagyobb fényáramot adnak le kisebb mennyiségű energia felhasználásával, ugyanakkor sem a beruházás értéke, sem az üzemeltetési, karbantartási költség nincs benne reális szinten elismerve. Ezért tehát az áramszolgáltató arra törekszik, hogy külön megállapodást kössön a ténylegesen felhasznált villamos energia vételezésére, és külön állapodjon meg partnereivel az eszközök üzemeltetésére és karbantartására.

  • 38.

    A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény hatálybalépésének napjától (2002. január 1.) részben megnyitja a villamos energia piacot a verseny előtt. Az ún. feljogosított fogyasztók szabadon dönthetik el, kitől szerzik be a villamos energiát. A kormány 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelete értelmében saját döntése alapján feljogosított fogyasztóvá válhat - egyebek között - a települési önkormányzat a területén lévő közvilágítás villamos energia fogyasztásának mértékéig (3. § c) pont).

A közvilágítási piac szereplői

  • 39.

    A közvilágítási piac egyike azon piacoknak, amelyek egy ma még meglévő monopol piachoz kapcsolódnak. A legutóbbi időszakig kizárólag az áramszolgáltatók végeztek közvilágítási tevékenységet, így komoly kihívást jelentettek számukra a 2000. év végétől megjelenő versenytársak, akik részt kívántak szerezni az addig egy kézben lévő piacból, új közvilágítási modellt kínálva a közvilágításért felelős önkormányzatok számára. Az új modell szemléletváltást, és a piac mindhárom szereplőjétől (áramszolgáltató, közvilágítást szolgáltató, önkormányzat) újszerű piaci magatartást követel meg a korszerűbb, olcsóbb és a lakosság számára hasznosabb közvilágítás megteremtése érdekében.

  • 40.

    A TITÁSZ működési területén 400 település található, és valamennyiben szükséges a közvilágítás korszerűsítése.

    • -

      A 400 korszerűsítendő településen a TITÁSZ 155-ben már elvégezte a beruházást (amely a lámpatestek számának arányában 60%-ot jelen), és a 2001-ben megkezdettekhez hasonló intenzitással folytatja a többi településen is a munkát.

    • -

      Az ELMIB Rt. leányvállalata, a Közvil Rt. 4 településen fejezte be a korszerűsítést, és három továbbiban - köztük Debrecenben - kapott megbízást.

    • -

      Az Energie-Contracting Engeneering Kft. 4 településen fejezte be, és további 15 településen kapott korszerűsítésre szóló megbízást a Tiszántúlon.

    • -

      Ezen felül van néhány olyan önkormányzat, amely saját erőből végzi a korszerűsítési munkákat.

A közvilágítás korszerűsítésének gyakorlata a TITÁSZ területén

Tiszapüspöki, Tiszavárkony, Tiszaroff és Tiszasülly

  • 41.

    A közvilágítás fejlesztésével a TITÁSZ területén Tiszapüspöki, Tiszavárkony, Tiszaroff és Tiszasülly települések önkormányzatai a Közvil Rt-t bízták meg. A négy település önkormányzatai 2001. decemberében írták alá a TITÁSZ-szal, az ELMIB-bel, valamint a Közvil Rt-vel kötött megállapodásokat, amelyek tartalma az alábbiak voltak:

Együttműködési keretmegállapodás

  • 42.

    A megállapodás rögzíti, hogy a közvilágítás korszerűsítésének kivitelezését az ELMIB Rt 100%-os tulajdonában lévő vállalata, a Közvil Rt végzi az általa kiválasztott kivitelezővel, akivel vállalkozási szerződést köt. A TITÁSZ és a Közvil a munkák ütemezésében megállapodnak, mivel pl. a kivitelezési munkákhoz szükség van a hálózat feszültségmentesítésére, amit a TITÁSZ-nak kell elvégeznie. A közvilágítás üzembe helyezett aktív elemeinek (lámpatestek) tulajdonjoga, a felek megállapodása szerint, a Közvil-t illeti, míg az un. passzív elemek (pl. tartóoszlopok) továbbra is az áramszolgáltató tulajdonában maradnak. A tulajdoni és üzemeltetési határt a kábelvégelzárók kapcsaiban jelölték meg a felek. A passzív elemek üzemeltetésére és karbantartására 10 éves, valamint áramvásárlásra 1 éves időtartamra szólóan, közüzemi szerződést kötött a Közvil és a TITÁSZ. A TITÁSZ és a Közvil között megkötött közüzemi szerződések annyiban nem egységesek, hogy a négy településre, mivel Tiszasűly és Tiszapüspöki esetében alapdíjas két-tarifás, Tiszavárkony és Tiszaroff vonatkozásában pedig teljesítménydíjas I. tarifával kötöttek megállapodásokat.

Adásvételi Szerződés

  • 43.

    A megállapodás értelmében a régi (leszerelt vagy a közelmúltban felszerelt korszerűnek minősülő) lámpatestek tulajdonjoga átkerül a TITÁSZ tulajdonából a Közvil tulajdonába. Ezért tehát a feleknek meg kellett állapodniuk a korszerűsítést megelőzően a meglévő lámpatestek forgalmi értékében. Az alku folyamatában született levelezésekből megállapítható, hogy a TITÁSZ a lámpatestek árát 50%-kal csökkentette (2001. október 19-én) az eredetileg kitűzött árhoz képest. A könyv szerint nyilvántartott értékkel való összehasonlításban megállapítható, hogy a négy településen gazdát cserélt lámpatestek eladási értéke együttesen átlagosan megfeleltethető a nyilvántartásban szerepeltetett 2001. december 31-én kimutatott értékkel.

  • 44.

    Az adás-vétel kapcsán rögzítendő, hogy a levelezések tanúsága szerint a Közvil Rt. kényszerből állapodott meg a TITÁSZ-szal. A használt, korszerűtlen és elavult lámpatestek értékesítésének, a maradványérték kifizetésének szerintük nincs meg sem a jogi, sem a közgazdasági alapja. Az áramszolgáltató "árukapcsoló" magatartása mellett az önkormányzatokkal kötött határidős megállapodásaik késztették a szerződések aláírására.

Vállalkozási Szerződés

  • 45.

    A passzív elemek üzemeltetésére és karbantartására a Közvil Rt. és a TITÁSZ vállalkozási szerződést kötött, amely azonban nem terjed ki ezen elemek létesítésére és felújítására. A megállapodás értelmében az áramszolgáltató vállalja, hogy a közvilágítás szolgáltatásának folyamatos és zavartalan biztosítása érdekében gondoskodik a passzív elemek állagának megóvásáról és rendeltetésszerű működéséről. Így tehát az alábbi berendezések működéséért vállalt felelősséget:

    • -

      a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszerért (közvilágítási kábel, kapcsolószál és a kapcsolódó tápponti kapcsoló és védelmi berendezés),

    • -

      a közvilágításhoz szükséges villamos energia felhasználását, ill. üzemidejét mérő berendezés,

    • -

      a közvilágítás ki- és bekapcsolását vezérlő rendszer, ill. többcélú vezérlési rendszer esetén csak a közvilágítás célját szolgáló rész.

Az a.) pontban már említettek szerint tehát a szerződés 10 évre szól, a díjat évi 12 egyenlő részletre osztva havonta fizeti meg a Közvil Rt. a TITÁSZ-nak.

Egyedi Villamos Energia Közüzemi Szerződés

  • 46.

    A szerződés 2002. január 1-én lépett hatályba és egy éves időtartamra szól. Tiszavárkony és Tiszaroff településekre vonatkozóan teljesítménydíjas kisfeszültség I. díjszabást alkalmaznak, míg Tiszasüly és Tiszapüspöki települések esetében kisfeszültség alapdíjas kéttarifás díjszabás alkalmazásában állapodtak meg a felek.

  • 47.

    A szerződés szerinti árszabástételek:
    teljesítménydíjas:

    • -

      teljesítménydíj: a szerződéses időszakban napszakonként (csúcsidőn kívül és csúcsidőben) lekötött teljesítmény díja.

    • -

      áramdíj: az egyes napszakra számított hatásos villamos energia díja

    • -

      számlázás: havonta előre, a szerződésben lekötött teljesítmények szerint történik, növelve ezeket a hálózatveszteségi tényezővel (1,5%)

alapdíjas:

    • -

      alapdíj: a szerződéses időszakban a beépített teljesítménynek megfelelően lekötött, hálózatveszteségi tényezővel (1,5%) növelt névleges áramerősség árszabásrendelet szerinti díja.

    • -

      áramdíj: a hálózatveszteség (1,5%) figyelembevételével növelt beépített teljesítmény és égési idő szorzatából számított hatásos villamos energia díja.

    • -

      számlázás: havonta előre, a szerződésben lekötött teljesítmények szerint történik, növelve ezeket a hálózatveszteségi tényezővel (1,5%).

  • 48.

    A szerződésszegés szankciói egységesek mind a teljesítménydíjas, mind az alapdíjas árszabás esetében: amennyiben a szerződés a fogyasztónak felróható okból a szerződésben kikötött egy éves időtartam előtt megszűnik, ill. a fogyasztó a szerződésben kikötött teljesítménydíjas (vagy alapdíjas) árszabást közvilágítási árszabásra módosítja, azzal tudomásul veszi, hogy életbe lépnek a közvilágítási berendezések üzemeltetésére és karbantartására kötött jogkövetkezmények. Ezek szerint pedig (1) a szerződés az egy éves határidő lejárta előtt nem mondható fel, (2) azonnali hatállyal csak a másik fél súlyos szerződés-szegése esetén mondható fel, kivéve, ha a mulasztást 30 napon belül orvosolja, (3) a szerződés-szegésből az áramszolgáltatónak okozott kárt - az elmaradt haszonnal együtt - a fogyasztó köteles megtéríteni.

Kengyel, Tiszajenő, Esztár, Debrecen

  • 49.

    Kengyel és Tiszajenő községek közvilágítási fejlesztési tervét 2001. május 21-én visszaküldte a TITÁSZ hiánypótlásra az azt benyújtó SZEL-TERV Bt. (a Közvil Rt alvállalkozója) részére, és a tervező vállalkozás azóta nem jelentkezett a kiegészített tervvel. A TITÁSZ ezen tájékoztatását megerősítette a tervező vállalkozás is és további információként elmondta, hogy megbízójával kialakult anyagi jellegű nézeteltérése miatt áll Kengyel és Tiszajenő közvilágítására vonatkozó korszerűsítési terv javított változatának visszaküldése. A tervező vállalkozás tevékenysége során a TITÁSZ részéről nem tapasztalt szabályellenes magatartást a benyújtott tervek jóváhagyását illetően.

  • 50.

    Kengyel település polgármesterének tájékoztatása szerint - bár jobbnak ítélték a Közvil ajánlatát a TITÁSZ-énál - bizonytalan a vállalkozás kiválasztásának helyességében a késedelmes megvalósulás miatt.

  • 51.

    Tiszajenő jegyzőjének tájékoztatása szerint az önkormányzati testület az ELMIB-et bízta meg két évvel ezelőtt a közvilágítás korszerűsítésével, amely mindössze 2-3 bővítést és lámpatestek nagyarányú cseréjét foglalja magában. A TITÁSZ ajánlata késve érkezett és egyébként is - elsősorban a magasabb kamatok miatt - kedvezőtlenebbnek ítélték azt az ELMIB ajánlatánál. Az önkormányzat sürgette a beruházás megkezdését és a Közvil által megbízott tervezőt, a Qursive vállalkozást, is keresi a késedelem tisztázása miatt.

  • 52.

    Egy újabb keletű esetben, Esztár településre vonatkozó levelében a TITÁSZ kifejezetten úgy rendelkezik, hogy "A korszerűsítés a lámpatestek adás-vételi szerződés szerinti tulajdonszerzése után kezdhető el."

  • 53.

    Debrecen város közvilágítási korszerűsítésére is az ELMIB csoport kapott megbízást. 2002. május 27-i levelével a TITÁSZ a közvilágítás korszerűsítési kiviteli tervet megfelelőnek találták. Rögzítették viszont azt is, hogy a kivitelezés csak az együttműködési megállapodás aláírása és az adásvételi szerződésben szereplő összeg kifizetése után kezdhető el. 2002. június 24-i levelében a TITÁSZ arról tájékoztatta a Közvil Rt-t, hogy hozzájárultak a munkaterület átadásához annak ellenére, hogy a Közvil Rt. hátráltatja a szerződés aláírását. A hozzájárulás azonban csak a kivitelezés első ütemére szól. Ha a második ütem megkezdéséig nem sikerül megállapodni a lámpatestek tulajdonviszonyáról, akkor a folytatás mikéntjét újra kell tárgyalni.

Amikor a korszerűsítést az önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozás végzi

Újfehértó

  • 54.

    Újfehértó Város Önkormányzata a 100%-os tulajdonában lévő Újfehértó Városüzemeltetési KHT-t bízta meg a közvilágítás korszerűsítésének beruházásával, és annak műszaki átadása 2002. január 31-én megtörtént. 2001. novemberében a korszerűsítés megtervezésére, kivitelezésére és az új rendszer üzemeltetésére Együttműködési Megállapodást, a közvilágítási berendezések üzemeltetésére és karbantartására Vállalkozási Szerződést, valamint villamos energia vásárlására Egyedi Villamos Energia Közüzemi Szerződést kötött a TITÁSZ-szal.

Együttműködési Megállapodás a közvilágítás korszerűsítésére

  • 55.

    Az áramszolgáltató és az önkormányzati tulajdonban lévő KHT megállapodnak abban, hogy a településen végrehajtott korszerűsítés érinti - a lámpatestek cseréjén túl - a bekötővezetékek, lámpakarok cseréjét és szabványosítani kell a lámpatestek érintésvédelmét. A korszerűsített berendezések tulajdonjoga a KHT-t illeti, míg az egyéb berendezések és a közvilágítási hálózat továbbra is az áramszolgáltató tulajdonában marad. A tulajdoni határt a lámpatesteket hálózatra csatlakoztató kötőelemek jelentik.

  • 56.

    A kivitelezési munkákat és az üzemeltetést is a KHT látja el. Az üzemeltetési és karbantartási szerződést - 2002. január 1-től kezdődően - 10 évre, az energia vásárlásról szóló szerződést 15 évre köti az áramszolgáltatóval. Az áramszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a KHT-t kiemelt fogyasztóként kezeli és a villamos energia hatósági árszabályozásának megszűnését követően olyan ár-megállapítási módszert dolgoz ki és épít be a közüzemi szerződésbe, amely a jogszabályi előírásoknak megfelel, átlátható és versenyképes.

Vállalkozási szerződés

  • 57.

    A szerződés tárgya a meglévő közvilágítási hálózat és berendezések üzemeltetése és karbantartása, de nem vonatkozik új közvilágítási berendezések létesítésére, felújítására. A TITÁSZ kötelezettséget vállal mind a fényforrások, lámpatestek és azok tartozékai mind a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek (oszlop, falikar, útátfeszítés), valamint a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer, a villamos energia felhasználását mérő berendezés, a közvilágítás ki- és bekapcsolását vezérlő rendszer működtetésére. Az önkormányzati vállalkozás jogosult a szolgáltatás folyamatos ellenőrzésére és köteles a megállapodás szerinti díjat megfizetni. A szerződést 10 éves határozott időtartamra kötötték és annak egyoldalú azonnali hatályú felmondása súlyos szerződésszegésnek minősül. A településen felszerelt új lámpatestek és azok kiegészítő elemei az önkormányzat tulajdonába kerültek. Az Újfehértón leszerelt lámpatestek a TITÁSZ Rt tulajdonában maradtak.

Egyedi Villamos Energia Közüzemi Szerződés

  • 58.

    A Városüzemeltetési KHT és a TITÁSZ 2002. január 1-től számítva 15 évre szólóan kötötte meg a teljesítménydíjas árszabás szerinti vételezésre a közüzemi szerződést. A szerződést a felek e határidőn belül nem mondhatják fel. A 9/1999. (III. 19.) GM rendelet és az azt módosító 48/2000. (XII.21.) GM rendelet előírásait figyelembe véve a teljesítménydíjas kisfeszültség I. díjszabás díjtételeinek alkalmazásában állapodtak meg. A teljesítménydíj havonta előre, a szerződésben lekötött teljesítmények szerint történik, amelyet növelnek a 1,5%-os hálózatveszteségi tényezővel. Az eljárás során megkérdezett önkormányzat válaszában kifejtette, hogy a TITÁSZ-t stabil, tőkeerős partnernek tartja és előnyösnek ítéli a vele megkötött fenti szerződéseket.

Balmazújváros

  • 59.

    A település képviselőtestülete a közvilágítás korszerűsítésével a Balmazenergia Kft-t bízta meg, amely vállalkozásban az önkormányzatnak többségi tulajdona van. A megbízás két évvel ezelőtt történt, azonban a tervezés idáig még nem valósult meg. Az önkormányzat polgármestere ennek okát a szakértelem és tőkeerő hiányában látja.

  • 60.

    A Balmazenergia Kft és a TITÁSZ között 2001. szeptemberében születtek megállapodások (Egyedi villamos energia közüzemi szerződés, Együttműködési megállapodás, Vállalkozási szerződés), azonban a közvilágítás korszerűsítésének kivitelezése nem kezdődhet el mindaddig, amíg erre tervet nem készítenek és azt a TITÁSZ nem hagyja jóvá.

  • 61.

    A szerződések tartalma megegyezik az előző pontban ismertetett újfehértói megállapodásokkal, érvényességének kezdete attól eltérő: Egyedi villamos energia közüzemi szerződés: 2002. április 1.; Együttműködési megállapodás: 2002. március 1.; Vállalkozási szerződés: 2002. április 1.

  • 62.

    A TITÁSZ tájékoztatása szerint a szerződésekben megállapított határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a beruházást be nem fejezték, így a rögzített szankciók sem léphetnek hatályba. Az önkormányzat által meghirdetett pályázatra érkezett ajánlatot fenti vállalkozáson felül mind a Közvil-től mind a TITÁSZ-tól, azonban - a polgármester véleményével ellentétesen - a testület a Balmazenergia Kft ajánlatát fogadta el. A polgármester jónak találta az ELMIB ajánlatát, és a TITÁSZ-szal is kedvező a tapasztalatuk. A polgármester - tekintettel a korszerűsítés szükségességére - elképzelhetőnek tartja, hogy újra pályáztatni fognak.

Rákócziújfalú

  • 63.

    A legújabban - 2002. május 1-től érvényes - együttműködési keretmegállapodás alapján az önkormányzat végzi a közvilágítás korszerűsítését és minden költséget maga visel. A korszerűsítendő lámpatestek az önkormányzat tulajdonába kerülnek, amelyek árában a felek megegyeztek. A korszerűsítést követően a közvilágítási feladatokat az önkormányzat maga végzi el, mindössze a passzív elemekre kötött a TITÁSZ Rt-vel 10 évre szólóan karbantartási szerződést, amelynek feltételeit a Vállalkozói szerződésben rögzítették. Az aktív elemek üzemeltetésére az önkormányzat alvállalkozót szándékozik megbízni.

  • 64.

    Villamos energia vásárlásáról szóló Egyedi Villamos Energia Közüzemi szerződés hatálya 1 évre szól, és a megrendelőnek felróható okból történő megszűnés esetén az áramszolgáltató kárát megtéríteni köteles. A villamos energia árát az önkormányzat a kisfeszültség alapdíjas egytarifás díjszabás alapján fizeti, és az áramszolgáltató - a legtöbb üzleti partnerével ellentétben - nem alkalmazza a rendeletben megállapított díjon felül az 1,5%-os hálózatveszteségre vonatkozó további díjat, tekintettel arra, hogy Rákócziújfalun mérhető a közvilágítási célú villamos energia felhasználás.

Amikor a korszerűsítéssel az önkormányzat a TITÁSZ-t bízta meg

  • 65.

    A TITÁSZ Rt. működési területén 2001. januárjában kezdődött meg kampányszerűen a települések közvilágításának korszerűsítése, amely 2002-ben is hasonló intenzitással folyik. A korszerűsítés a lámpatestek száma tekintetében 60 %-ban már megvalósult, és a települések száma szerint a 400 településből mintegy 155 településen történt meg a közvilágítás korszerűsítése. A megkötött szerződések azonos konstrukcióban készültek, azonban az önkormányzat választja meg a számára kedvezőbb díjszabást, a 20 kW-os teljesítményhatár függvényében, így az egyedi villamos energia közüzemi szerződéseket tehát önkormányzatonként eltérően, teljesítménydíjas ill. alapdíjas árszabás szerint kötik.

Együttműködési Megállapodás a közvilágítás korszerűsítésére

  • 66.

    A felek között 10 évre szóló szerződés köttetett a település közvilágításának korszerűsítésére, amelyet az áramszolgáltató saját forrásból végez, és a korszerűsített közvilágítási berendezéssel közvilágítási szolgáltatást, üzemeltetést, karbantartást végez. Az önkormányzat ellenértékül vállalja, hogy az áramszolgáltató szolgáltatásait meghatározott ideig veszi igénybe a szolgáltatás díjának megfizetésével.

Vállalkozási szerződés

  • 67.

    A szerződés tárgya a települési önkormányzatok területén az emelt szintű közvilágítási berendezések üzemeltetése és karbantartása. Ezt követően már további berendezés létesítésére, felújítására és korszerűsítésére nem terjed ki a megállapodás. A szerződésben a felek rögzítik egyrészt a megvalósított beruházás értékét és annak a díjba való beépítés szerkezetét: hány éven keresztül, milyen összeg kerül kifizetésre évenként. A vállalkozói díj másik része pedig a fényforrásonkénti karbantartási összeg értéke, amelyet évenként korrigálnak az előző évi ipari árindex mértéke szerint. Ennek megfelelően pl. Tószeg önkormányzatával 8 éves, Tiszavasvári önkormányzatával 6 éves beruházási konstrukcióban állapodott meg az áramszolgáltató. A szerződés felmondásának szankciója ezen időtartamhoz igazodik, ugyanis a szerződés lejárta előtti felmondás esetén az önkormányzat a 8 ill. 6 évből hátralévő időszakra eső díjat köteles egy összegben megfizetni az áramszolgáltató részére. vagyis ezzel a korszerűsítés értékének megfizetésére kíván az áramszolgáltató biztosítékot találni.

Egyedi Villamos Energia Közüzemi Szerződés

  • 68.

    A tényleges megkötött Egyedi Villamos Energia Közüzemi Szerződések hatálya jellemzően 10 éves időtartamra szólnak, de előfordul 8, 6 ill. 5 évre szóló szerződés is. A vizsgálat rendelkezésére álló szerződésekben mind az alapdíjas, mind a teljesítménydíjas árszabás alkalmazása esetén felszámítanak 1,5%-os hálózati veszteséget, amelyet a szolgáltató arra alapoz, hogy a közcélú hálózatnak nem része a közvilágítási vezeték, és legtöbb településen nem mérik a felhasznált energiát a közvilágítási célú vezetéken. Ott ahol mérés történik, nem számítanak fel külön hálózati veszteséget, ahol azonban nem mérhető a felhasználás, ott modellezés alapján határozzák meg a közvilágítási célú felhasználást, amely magában foglalja a 1,5 %-os hálózati veszteséget is

  • 69.

    A szerződés lejárta előtti felmondás esetére vonatkozó szankciót a Vállalkozási szerződésben nevesített jogkövetkezménnyel azonosítja, tehát nem jelöli meg a jogkövetkezményt arra az esetre, ha az önkormányzat a beruházási konstrukció lejárta után, de a közüzemi szerződés lejárta előtt (Pl. Tiszavasvári esetében a 7. évben) mondja fel a szerződést.

II.

Jogi értékelés

A gazdasági erőfölény megléte

  • 70.

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A függetlenség alapulhat különösen az adott vállalkozás magas piaci részesedésén.

  • 71.

    A gazdasági erőfölény megalapozásához elsőként az érintett piacot kell meghatározni [Tpvt. 14. §].

  • 72.

    A közvilágítás nem nevezhető egységes piacnak, mivel több olyan tevékenységet foglal magában, amelyek külön-külön, más vállalatok által is végezhetők és egymással - jóllehet összefüggnek - nem helyettesíthetők. A Versenytanács szerint a közvilágítási szolgáltatás négy részpiacot ölel fel, ezek

    • -

      a közvilágítás létesítési, korszerűsítési tevékenység

    • -

      közvilágítás üzemeltetési tevékenység

    • -

      karbantartás

    • -

      villamos energia szolgáltatás.

  • 73.

    A korszerűsítésen belül jelentkező mozzanatok az áramszolgáltató adatszolgáltatása (a TITÁSZ birtokában levő, a kivitelezési terv elkészítéséhez alapvetően szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférés), a tervek elkészítése, a tervek véleményezése és a kivitelezés. Az üzemeltetésen belül különválasztható az aktív és a passzív elemek üzemeltetése.

  • 74.

    Érintett földrajzi piac a TITÁSZ álláspontja szerint az áramszolgáltatás esetében regionális (egybeesik az áramszolgáltató jogi monopóliumának területi kiterjedésével), itt egyben ellátási kötelezettség is terheli a TITÁSZ-t. A közvilágítás körébe tartozó korszerűsítés terén kétféle megközelítés képzelhető el. Az érintett piac, fogyasztói szempontból nézve, leszűkíthető az adott önkormányzatra, mivel ez az a terület, ahol a szolgáltatást az önkormányzat ténylegesen igénybe veszi. A szolgáltatók szemüvegén keresztül közelítve a kérdést, nem zárható ki azonban az sem, hogy az ország egészét tekintsük érintett földrajzi piacnak, mert a TITÁSZ, más áramszolgáltató és a többi vállalkozás is az ország egész területén megjelenhet kínálatával. Aktív elemek üzemeltetésénél az ország teljes területe is számításba jöhet, a passzív elemek vonatkozásában azonban az áramszolgáltató szolgáltatási területe tekinthető érintett földrajzi piacnak.

  • 75.

    A Versenytanács álláspontja szerint a villamos energia szolgáltatás tekintetében valóban regionális, jogi monopóliumok által kijelölt jelenleg a piac, a közeljövőben azonban várható, hogy a részleges liberalizációnak köszönhetően megnyílik e piac és az önkormányzatok országos szinten dönthetnek arról, hogy kitől, honnan szerzik be az áramot. Jelen eljárás tárgya azonban a múltban megtörtént események értékelése, így a piac jövőbeni várható változásai nem befolyásolják az érintett piac meghatározását.

  • 76.

    A közvilágítás korszerűsítése, illetve karbantartása, üzemeltetése folyamatos változást mutató piac. Hagyományosan e tevékenységeket is az áramszolgáltató végezte, jogi monopóliuma által megszabott regionális szinten. Nem utolsó sorban az ELMIB csoport megjelenésének köszönhetően is, ma már ténylegesen is lehetőségük van az önkormányzatoknak arra, hogy ne csak a "területileg illetékes" áramszolgáltatót bízzák meg e feladattal, hanem országos szinten tevékenykedő, alternatív szolgáltatóktól kérhetnek ajánlatot. E tevékenységek vonatkozásában így a Versenytanács a piacot országos kiterjedésűnek tekintette. Ami az üzemeltetést illeti, itt különbséget kell tenni aktív és passzív elemek között. A piac regionálisnál szélesebb meghatározása csak a korszerűsített aktív elemeknél képzelhető el, a passzív elemek "természetszerű" üzemeltetője a regionális monopóliummal rendelkező áramszolgáltató.

  • 77.

    A TITÁSZ a számára kijelölt földrajzi területen jogi monopóliumot élvez a villamos energia szolgáltatás területén. E jogi monopólium egyben a Tpvt. 22. § értelmében vett gazdasági erőfölényes helyzetnek is megfelel: az adott területen levő önkormányzatok közvilágítási célra mástól nem tudnak villamos energiát venni. A közvilágítás korszerűsítési és az aktív elemek üzemeltetési, karbantartási piacán nincsen sem jogi, sem tényleges monopóliuma, de mindenképpen elmondható, hogy a piac jelentős szereplője. A regionális áramszolgáltatók ugyanis nem hatolnak be mások területére, igazából csak az ELMIB-nek és a hozzá hasonló alternatív szolgáltatóknak köszönhető e tevékenység piacosodása, fokozatosan országos méretűvé szélesedése.

  • 78.

    Megjegyzendő, hogy még azokon a településeken, ahol nem a TITÁSZ végzi a közvilágítás korszerűsítését, illetve üzemeltetését, a TITÁSZ jelen van egyrészt, mint áramszolgáltató, másrészt - megállapodástól függően -, mint egyes közvilágítási résztevékenységek hagyományos végzőjeként.

  • 79.

    Ellentétben az eljárás alá vont álláspontjával, a Versenytanács úgy véli, hogy a piacralépés a közvilágítási résztevékenységeknél távolról sem mondható olyan szabadnak, ami megkérdőjelezné a TITÁSZ piaci hatalmát. A piacrajutáshoz, illetve a korszerűsítés kivitelezéséhez, a beruházás befejezéséhez számos olyan téma, kérdés adódik vagy jogszabályokból vagy az áramszolgáltató döntésénél fogva, amelyekben a piacot uraló, ellenérdekű áramszolgáltató jóváhagyásától, véleményétől vagy álláspontjától függ a piacralépés gyorsasága, sikeressége.

  • 80.

    A Versenytanács osztja az eljárás alá vont azon érvelését, hogy a gazdasági erőfölény megállapításának nem kizárólagos szempontja a piaci részesedés nagysága. Figyelembe kell ugyanis venni a részesedések mozgását, annak dinamikáját. A TITÁSZ álláspontja szerint az áramszolgáltató csökkenő piaci részesedése az erőfölény hiányát valószínűsíti. A Versenytanács ennek kapcsán - emlékeztetve arra is, hogy az áramszolgáltatás piacán nem vitatottan fennáll az erőfölény - megjegyzi, hogy olyan piacon, ahol korábbi monopolista vállalkozás térvesztése figyelhető meg, ez az állítás minden valószínűség szerint nem áll fenn. Nem mindegy ugyanis, egy példával élve, hogy egy vállalkozás piaci részesedése 100%-ról esik 80 %-ra, vagy például 60%-ról szorul vissza 40%-ra.

  • 81.

    Jelen ügy eldöntéséhez nem szükséges részletekbe menően bizonyítani, hogy az eljárás alá vont a földrajzilag bővülés fázisában álló közvilágítás korszerűsítési, illetve karbantartási-üzemeltetési piacokon is gazdasági erőfölényt élvez. Elegendő annyit rögzíteni, hogy jogi monopóliummal rendelkezik a közvilágítási célú áramszolgáltatás területén, a többi közvilágítási részpiacon hagyományosan nagyon erős pozíciói vannak, továbbá hogy ezek a részpiacok, jóllehet a Tpvt. szerint külön érintett piacként szegmentálhatók, egymással szorosan összefüggnek. Ennek ellenére rögzítésre érdemes tény, hogy jóllehet egy települési önkormányzat országos szinten választhat a közvilágítás korszerűsítést végző vállalkozások között, a gyakorlatban mégis csak a területén működő áramszolgáltató és egy-két, országosan még jelentős számú megbízást nem szerzett "alternatív" szolgáltató között választhat.

  • 82.

    A TITÁSZ piaci erejének vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni - mégha ezeket nem is nevezzük piaci tevékenységeknek -, hogy a közvilágítás korszerűsítési terv elkészítéséhez szükséges műszaki adatokkal kizárólag az áramszolgáltató rendelkezik, továbbá a kivitelezésnek jogszabály erejénél fogva feltétele, hogy ahhoz - külön nem nevesített kritériumok alapján - előzetes hozzájárulását adja.

  • 83.

    A Versenytanács nem tud egyetérteni az eljárás alá vont azon érveivel, mely szerint az áramszolgáltatót terhelő ellátási kötelezettség vagy a közvilágítás korszerűsítés terén a máshoz fordulási lehetőség olyan szempontok, amelyek kizárják az erőfölényes helyzetet. A jogszabályból eredő ellátási kötelezettség nem zárja ki az erőfölényt - sőt éppen ellenkezőleg: ilyen tartalmú szabályozásra a gazdasági erőfölény megléte ad okot. E kötelezettség legfeljebb bizonyos típusú visszaélésekkel szemben nyújt védelmet. A máshoz fordulási lehetőség sem jelentheti az erőfölény cáfolatát, hiszen ezzel a gazdasági erőfölényt a - valóságban ritkán előforduló - monopólium vagy monopszónium esetére szűkülne le.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

  • 84.

    A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, különösen

    • a)

      az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

    • b)

      a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;

    • c)

      indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

    • d)

      a piacra lépést indokolatlanul akadályozni;

    • e)

      a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

  • 85.

    Mégha a közvilágítás egyes részpiacain nincs is erőfölényben a TITÁSZ, támaszkodva az adatszolgáltatás, véleménynyilvánítás terén őt megillető kizárólagos pozícióra, az áramszolgáltatás piacán fennálló monopol helyzetével a különálló, de kapcsolódó piacokon is visszaélhet oly módon, hogy az egyik piacon fennálló erőfölényes helyzetét kiterjeszti egy másik szomszédos piacra, ahol egyébként helye lehetne versenynek, illetve amely tevékenységet rajta kívül más vállalkozó is elláthatna, hasonló vagy akár még nagyobb hatékonysággal.

  • 86.

    A közvilágítási piacon a versenytársak belépése 2001-ben új helyzetet teremtett. A közvilágítási piac a gyakorlatban is versenypiaccá kezd formálódni, és e folyamat a tulajdonosi viszonyok miatt érdekütközéssel jár. Az áramszolgáltatónak versenytársaival meg kell állapodnia az eszközök átengedésének feltételeiben, így az új versenytárs nem csak tulajdonosa lesz az új lámpatesteknek, hanem az üzleti tevékenységből származó bevétel jelentős részére is számíthat. Az új versenytárs számára lehetővé kell tenni, hogy az áramszolgáltató eszközein (lámpaoszlopok, vezetékek, tartók) folytathassa tevékenységét. A megújult közvilágítás kevesebb villamos energiát igényel a hosszabb élettartamú, energiatakarékos világítóberendezések segítségével, amely 30-40%-os díjkiesést jelent.

  • 87.

    A Versenytanács jelen eljárásban azt vizsgálta, hogy a TITÁSZ gazdasági erőfölényét arra használta-e fel, hogy megakadályozza vagy legalábbis késleltesse, hogy más szolgáltató belépjen a közvilágítás piacára, azon belül is elsősorban korszerűsítési munkálatok piacára. A Versenytanács álláspontja szerint különösen az alábbi fázisokban kerülhet sor visszaélésre az áramszolgáltató részéről.

  • 88.

    Adatkérés fázisa: a tervező a tervet akkor tudja elkészíteni, ha bizonyos műszaki adatokat megkap az áramszolgáltatótól. Visszaélésnek minősülhet, ha az áramszolgáltató nem ad ki számára adatot vagy azt indokolatlanul késlekedve teszi meg, ezzel hátráltatva az alternatív szolgáltató piacralépését. Az is visszaélésnek minősül, ha az áramszolgáltató a kért adatokért, másolatokért - jóllehet erre jogszabály kötelezi - indokolatlanul ellenértéket kér az alternatív szolgáltatótól, ezzel annak indokolatlanul költséget okozva. Mint azt a TITÁSZ kirendeltség vezetőknek írott, hivatkozott levele mutatja, az áramszolgáltató egyéb kérdésekben való megegyezéshez kötötte az adatszolgáltatást, amivel alapvetően hátráltatta a Közvil Rt. piacralépését. Lehetséges, hogy ezzel más jogszabályt is megsértett, de ha a versenytörvény szerinti korlátozó visszaélés valósul meg - különösen, ha egyéb korlátozó magatartások csokrában helyezkedik ez el -, akkor a Gazdasági Versenyhivatalnak kötelessége a törvénynek érvényt szerezve fellépni, nem várhatja a versenyprobléma más hatóságok vagy bíróságok esetleges jogérvényesítése által történő megszüntetésére.

  • 89.

    A kivitelezési terv véleményezése: jogszabály alapján a jegyző akkor hagyhatja jóvá a tervet, ha ahhoz az áramszolgáltató előzetesen hozzájárul. A vonatkozó rendelet azonban hallgat arról, hogy milyen szempontok alapján történik e hozzájárulás. A Versenytanács szerint az áramszolgáltató visszaél erőfölényes helyzetével, ha olyan műszaki vagy egyéb módosítás eszközlését kérné a terven, amely jogszabályilag nem indokolt, és amelynek következtében a kivitelezési munkálatok időben jelentősen elhúzódnak, vagy az alternatív szolgáltatónak többletköltségei keletkeznek. Indokolt ugyanakkor, hogy a rendszer biztonságos működéséért felelő áramszolgáltató azon üzembiztonsági, illetve élet- és egészségvédelmi követelményeknek betartását számon kérje, amely követelményeknek ő maga is köteles megfelelni.

  • 90.

    Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, ha az áramszolgáltató a kivitelezési tervre adott, műszaki szempontból pozitív véleményezését azzal a záradékkal látja el, hogy ez nem jogosítja fel a kivitelezés (a tényleges munka) megkezdésére - mivel egyéb, számára fontos kérdésekben nem állapodtak meg. Ez a fajta "árukapcsolás" nem csak a terv véleményezése kapcsán, hanem egyéb olyan tevékenységhez kötődően is megvalósulhat, amelynél az áramszolgáltató kizárólagos helyzetet élvez, például a műszaki adatok kiadása vagy a kivitelezéshez szükséges feszültségmentesítés.

  • 91.

    Nem vitatható, hogy a közösen üzemeltetett közvilágítási rendszer bizonyos tulajdoni és üzemeltetési kérdésekben történő megállapodást tesz szükségessé a felek között, mivel az alternatív szolgáltató nem vagy nem kizárólag saját tulajdonú eszközök felhasználásával nyújt közvilágítási szolgáltatást. Megkérdőjelezhető viszont a TITÁSZ azon igénye, hogy e tárgyalások - számára nézve kedvező - kimeneteléhez köti a kivitelezési munkálatok megkezdésének, folytatásának vagy éppen befejezésének engedélyezését, mivel ezzel olyan privilegizált tárgyalási pozícióba kerül, amellyel magára nézve kedvezőbb, az alternatív szolgáltatónak indokolatlanul költséget okozó szerződési feltételeket kényszeríthet ki.

  • 92.

    A megegyezés tárgyát képező témák egyoldalú - indokolatlan - meghatározása is visszaéléshez vezethet, amennyiben ez a kivitelezési munkálatok megkezdésének jelentősen elhúzódásához vezet, vagy az alternatív szolgáltatónak többlet költséget okoz. A fent leírt módon nem indokolt, hogy a TITÁSZ Rt. a kivitelezéshez csak akkor adja hozzájárulását, ha a piacra lépő szolgáltató először megvásárolja tőle a korszerűsítés során lecserélendő, kizárólag a TITÁSZ számára értékkel bíró lámpatesteket. E magatartásával képes a piacralépést halogatni, illetve a versenytársnak indokolatlanul költséget okozni. Amire nem kötelezhető az áramszolgáltató, az az, hogy az újonnan piacralépő meg nem térült költségeket okozzon számára a lámpatestek lecserélése során. Az áramszolgáltató tulajdonában álló lámpatestek lecserélése során felmerülő költségek viselésére, munkák elvégzésére nyilvánvalóan nem kötelezhető. A felek szabad akaratukból megállapodhatnak minden olyan ügyletben, ami jogszabályt nem sért - így a piacralépő akár meg is vásárolhatja a lámpatesteket -, de az áramszolgáltató gazdasági erőfölényét nem használhatja fel arra, hogy a korszerűsítést végző vállalkozás érdekeit nem szolgáló, annak indokolatlan költségeket okozó megállapodás köttessen közöttük.

  • 93.

    Irreleváns az eljárás alá vont azon érvelése, hogy a jogszabályi előírások és jogos üzleti érdekei alapján sem teheti meg, hogy ingyen mondjon le a lámpatestekről. A Versenytanács a Tpvt. alapján nem kötelezi az áramszolgáltatót a lámpákról való lemondásra, csupán az ellen lép fel, hogy az áramszolgáltató olyan vagyontárgy eladásától tegye függővé az újonnan piacralépő tevékenységének megkezdését, folytatását vagy befejezését, amelyre a korszerűsítést végző vállalkozásnak nincsen semmi szüksége. A kölcsönös érdekeken alapuló és így indokolatlan piacralépési költséget nem okozó megegyezésnek természetesen nincs akadálya, mint ahogy az is indokolt lehet, hogy a régi lámpatestek leszerelésével járó munkát vagy költségeket a korszerűsítést végző vállalkozás állja.

  • 94.

    Végezetül, a tárgyalás eredményeként előálló megállapodás tartalma is okot adhat erőfölénnyel való visszaélés feltételezésének. E vonatkozásban különösen a Tpvt. 21. § a) pontja bír jelentőséggel, amely szerint tilos az árakat, díjakat tisztességtelenül, így például túlzottan magas értékben megállapítani. A Versenytanács kifogásai nem a régi lámpatestek árának "helyességére" irányulnak, hanem önmagában arra az áramszolgáltatói üzletpolitikára, amely - kihasználva azt, hogy a kivitelezés megkezdésében és a korszerűsített rendszer tényleges üzembe helyezésében is komoly szerepe van - megköveteli az újonnan piacra lépétől a régi lámpatestek megvásárlását.

  • 95.

    További erőfölénnyel való visszaélésre kerülhet sor az új korszerűsítési megbízásokért folyó versenyben, ha az önkormányzatok által meghirdetett felújítási munkálatokat az áramszolgáltató azért nyeri el, mert olyan kedvező ajánlatot tesz, amelyen nem a jobb piaci teljesítményén, nem hatékonyságán, hanem más szomszédos piacon fennálló, - akár jogilag is védett - erőfölényes helyzetén alapszik. Visszaélésnek minősül a Versenytanács álláspontja szerint, ha a szerződés megnyeréséhez az is hozzájárult, hogy az áramszolgáltatásért a TITÁSZ, mint arra kizárólag jogosult vállalkozó, kevesebb díjat kér, mintha az önkormányzat az alternatív szolgáltatóval kötne szerződést. Visszaéléshez vezethet az is, ha az önkormányzatok számára pl. a karbantartás, üzemeltetés kapcsán olyan minőségi, gyorsasági feltételeket vállal, amelyeket nem vállal az alternatív szolgáltató irányába, ha az őt kéri fel e szolgáltatások nyújtására. Ezzel ugyanis elérheti, hogy az önkormányzat ne az alternatív szolgáltató ajánlatát válassza. Hangsúlyozandó, hogy nem tilos, hogy egy erőfölényes vállalkozás kedvezményeket adjon, de ezeket köteles nem-diszkriminatív módon alkalmazni. Jelen eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal nem tárt fel erre utaló bizonyítékot.

  • 96.

    A korszerűsítéstől némileg különválasztható módon, de ahhoz is kötődő problémaként merül fel a TITÁSZ által eszközölt korszerűsítések kapcsán kötött komplex közvilágítási szerződések - beleértve az áramszolgáltatást is - kérdése. A megállapítások szerint általában 10 éves időtartamra köti az önkormányzatokkal, de 5 és 1 éves időtartam is előfordul. Két önkormányzat (Balmazújváros és Újfehértó) kötött 15 évre szóló szerződést. Mindkét önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy a TITÁSZ-t tőkeerős, megbízható partnernek tartja, és az önkormányzat számára előnnyel jár a hosszú távú szerződés. Az áramszolgáltató arra alapozta a szokatlanul hosszú távra szóló megállapodást, hogy a lecserélt, valamint az új lámpatestek ellenértéke jelenik meg a hosszú távú elkötelezettségben. Ugyanakkor az áramszolgáltató kötelezettséget vállalt arra, hogy a liberalizált időszakban fellépő feltételek megváltozása esetén kész újraértékelni a jelenlegi feltételeket és az önkormányzatoknak akár kedvezőbb ajánlatot adni - ezen elígérkezés jól mutatja, hogy az áramszolgáltató magához kívánja kötni az önkormányzatokat. Megjegyzendő, hogy a Közvil Rt. által végzett korszerűsítéseknél az önkormányzattal és a szolgáltatóval a TITÁSZ rövid, 1 éves villamos energiavásárlási szerződést kötött.

  • 97.

    Az önkormányzatokat, mint közvilágítási célra villamos energiát vásárlókat hosszú évekre lekötő megállapodás piaclezáró hatású, eltántorítja az önkormányzatot attól, hogy a liberalizált piacon más, kedvezőbb forrásból szerezzen be energiát. Egy ilyen megállapodás kétségtelenül megfelel a most még monopolista áramszolgáltató érdekeinek és az önkormányzatnak sem hátrányos rövidtávon, azonban gyakorlattá válva mindenképpen negatívan hat a közeljövőben kibontakozó energiaszolgáltatási versenyre. Könnyű belátni, hogy a jövőben piacra lépő, villamos energiát eladásra szolgálók lehetőségei beszűkülnek, ha a települések nem lesznek olyan helyzetben, hogy ajánlataik között szabadon válasszanak. Ilyen hatást érhetnek el a kizárólagos szerződések, de a jelen ügyben feltárt kötbér kikötés is ezzel egyező hatással jár.

  • 98.

    Szükséges kiemelni, hogy nem az áramvásárlási szerződés időtartama önmagában az, ami kifogásolható, hanem az, hogy az abban foglalt rendelkezések kizárólagosságot eredményeznek, amivel magához köti az áramszolgáltató az önkormányzatot. E tekintetben megjegyzi a Versenytanács, hogy a piaclezárás, mint erőfölénnyel való visszaélés megállapításának nem akadálya, hogy a megállapodást egy kormányzati rendelet csoportmentesíti-e vagy sem a Tpvt. 11. §-ban foglalt versenykorlátozó megállapodások tilalma alól.

  • 99.

    Az eljárás alá vont érvelésével ellentétben a Versenytanács nem tudja elfogadni azt a jogértelmezést, amely szerint az áramszolgáltató előzetes jóváhagyása "quasi hatósági tevékenység", amire ily módon nem terjed ki a versenytörvény hatálya. Az áramszolgáltató által ténylegesen gyakorolt jóváhagyás nem csak műszaki-biztonság feltételeknek való megfelelést foglal magában, hanem egyes tulajdonosi-üzemeltetési kérdésekben való megegyezést is előfeltételez. Egyéb olyan feltételek, jellemzők is hiányoznak, amely alapján egy tevékenységet közhatalminak - és így a Tpvt. hatálya alá nem tartozónak - lehessen tekinteni: ezek pl. a jogosultság megítélésére vonatkozó kifejezett felhatalmazás, az ennek alapját képező szempontok jogszabályban való rögzítése és a közigazgatási vagy bírósági jogorvoslat hiánya.

  • 100.

    A Versenytanács végül szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a jelen ügyben felmerült problémák az állami szabályozás hiányosságaira is visszavezethetők. Különösen fontos a játékszabályok világos megállapítása, amikor monopolizált tevékenységek és versenypiaci tevékenységek kapcsolódnak egymáshoz. Elvi jelentőségű problémát okoz, ha az állam hatósági-ellenőrző szerephez hasonló pozícióba juttat egy piaci szereplőt, amely bizonyos tevékenységek vonatkozásában versenytársai piacralépését tudja ily módon kontrollálni. Azzal, hogy az IpM rendelet nem határozza meg, hogy az áramszolgáltató milyen szempontok szerint észrevételezi a tervet, nem ad jogorvoslati lehetőséget az áramszolgáltató quasi hatósági döntésével szemben, versenytorzító következményeket okoz, mivel alkalmat teremt arra, hogy az áramszolgáltató a számára nyilvánvalóan nem kívánatos versenytársakat elriassza egy olyan piacról, ahol a verseny kialakulása az önkormányzatok, mint fogyasztók, de végső soron adott település lakosai számára is kedvezőbb eredményeket teremthetne. A Versenytanács szükségesnek tartja a jogalkotásért felelős kormányzati szerv figyelmét felhívni e problémára.

Összegzés

  • 101.

    Megállapítható volt a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés az alábbi magtartások vonatkozásában.

    • -

      A korszerűsítési terv elkészítéséhez szükséges adatok kiadását egyéb, a korszerűsítés kivitelezéséhez, megvalósításához kötődő kérdéstől függővé tenni.

    • -

      A leszerelendő lámpatestek eladását nem kényszerítheti ki az újonnan piacralépő vállalkozástól, ezzel a versenytársnak nem okozhat indokolatlan költséget. A korszerűsítendő lámpák a TITÁSZ tulajdonát képezik, azok állítása szerint számára értékkel is bírnak. Ezért nem indokolt, hogy azokat a piacra belépni kívánóval megvásároltassa. Van olyan település, ahol az önkormányzat végezte a korszerűsítést és a lecserélt lámpák mégis a TITÁSZ tulajdonában maradtak.

    • -

      Az önkormányzatok máshoz fordulási lehetőségét kizáró vagy azt indokolatlanul költségessé tevő, több évre szóló áramvásárlási és karbantartási kizárólagos szerződések alkalmasak a versenytársak piacralépését kizárni. Csak annyiban indokoltak, ha az önkormányzat ily módon fizeti meg a TITÁSZ költségeit - de ilyenkor sem elfogadható, hogy a fizetési konstrukció a közeljövőben meginduló villamos energia piaci versenynek gátat szabjon az áram kereskedelmi piacon.

  • 102.

    E magatartások külön-külön is visszaélésként értékelhetők, de összeköti őket az egységes cél: ha nem is kizárni, de késleltetni a közvilágítás/korszerűsítés piacára új szolgáltatók belépését. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, a piac struktúráját kedvezőtlenül befolyásoló, ha a piacon levő erőfölényes vállalkozás helyzeti előnyét kihasználva, pozíciójának fenntartása érdekében piacralépési akadályokat teremt. Ezzel az önkormányzatoknak fogyasztás megtakarítás elmaradásában mérhető kárt okozott, ami a kibontakozó verseny jövőbeli esélyeit is rontja. Magatartásával az áramszolgáltató elérheti, hogy az alternatív szolgáltatóról olyan kép alakuljon ki, hogy az általa ígért korszerűsítés kivitelezése kétséges, de legalábbis meglehetősen hosszú ideig tart ahhoz képest, mintha a TITÁSZ végezné a felújítási munkálatot.

  • 103.

    Az utolsóként említett visszaélés a villamos áram piacán a verseny tényleges megindulását korlátozhatja - ennek káros hatásai azonban csak attól az időponttól érzékelhetők, amikor az önkormányzatok előtt megnyílik annak a szabad villamos energia vásárlás jogi lehetősége. A 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet alapján 2002. január 1-től az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, kitől vásárolnak villamos energiát közvilágítási célból. A nevezett szerződéses rendelkezés káros verseny hatása csak ezen időponttól kezdődően érzékelhető, ezért a rendelkező részben foglalt megtiltása is csak ettől az időponttól foganatosítható, válik ki nem kényszeríthetővé.

  • 104.

    Az áramszolgáltató azon magatartása nem kifogásolható a Tpvt. alapján, hogy a közvilágítás céljára vásárolt villamos áramot üzleti partnerei számára a hatósági áron felül 1,5%-os hálózati veszteség felszámításával adja el. Lehetséges, hogy az áramszolgáltató megsérti a díjra vonatkozó jogszabályokat, de az ágazati jogszabály által előírt mértéket meghaladó díj vizsgálata a Versenytanács gyakorlata szerint nem esik a Tpvt. hatálya alá, e kérdésben az illetékes ágazati hatóság vizsgálatát kell kezdeményezni.

III.

Szankciók

  • 105.

    A Tpvt. 77. § (1) szerint az eljáró versenytanács határozatában - egyebek mellett -

    • a)

      megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,

    • b)

      elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,

    • c)

      megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását

    • d)

      a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő.

  • 106.

    A Tpvt. 78. § alapján az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért teljes - tehát nem csak az adott érintett piacon realizált - nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

  • 107.

    E szankciók alkalmazásának célja az, hogy egyrészt megkísérelje a piaci versenynek ártó magatartás okozta sérelmek helyrehozását, , másrészt elriasztó erővel csökkentse hasonló jogsértések jövőbeni előfordulásának valószínűségét. Ennek fényében tartotta szükségesnek a Versenytanács a rendelkező részben foglalt rendelkezéseket, előírásokat.

  • 108.

    A bírság összegét a Tpvt. 78. § értelmében az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg. Mindezek alapján a Versenytanács széles körű diszkrecionális joggal rendelkezik a bírság összegének meghatározásakor. A bírság összegének meghatározása a Gazdasági Versenyhivatal aktuális versenypolitikájának egyik legfontosabb momentuma.

  • 109.

    A bírság összegének meghatározásához az eljáró versenytanács - hasonlóan például a Vj-145/2001. sz. határozatához - olyan módszert használt, amely minden szóba jöhető - akár enyhítő, akár súlyosbító - körülményt felölel, ezeknek a versenyre való hatásuk alapján különböző nagyságú súlyt ad, és amely e szempontok mérlegelésének eredményét az adott vállalkozás adott piacon elért forgalmával veti össze. A figyelembe vett szempontok közül meghatározó súlyt a verseny veszélyeztetettségének foka és annak piaci hatása képvisel. Az ily módon előálló összeg a jogsértés időtartamának fényében növelhető vagy csökkenthető. Az e módszerrel megállapított bírság egyrészt tükrözi a jogsértés súlyosságát, másrészt figyelembe veszi a jogsértésben részes vállalkozások különböző méretét, piaci súlyát, így mindkét tekintetben arányosnak mondható.

  • 110.

    A Versenytanács álláspontja szerint a korlátozó hatású gazdasági erőfölénnyel való visszaélés jogsértés természeténél nagyon súlyosnak tekintendő, mivel alkalmas a fogyasztói érdekeket szolgáló verseny kibontakozását megakadályozni vagy legalábbis késleltetni. A Versenytanács nem csak egy, hanem több magatartást is feltárt, amelyek önmagukban, egyenként vizsgálva is indokolták volna a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását. Az alábbi bírságszámítási módszert azonban - tekintettel ezek közös céljára - nem magatartásonként külön-külön (ami a bírság többszörös nagyságát eredményezte volna), hanem egységesen alkalmazta.

  • 111.

    Következő lépésként figyelembe kellett venni, hogy, hogy a jogsértés milyen piaci hatással járt. A Versenytanács az eljárás alá vont piaci helyzete, a feltárt gyakorlat általános jellege, a fogyasztói kör viszonylag széles érintettsége (jelentősebb méretű városok), a jogsértés esetleges továbbgyűrűző gazdasági hatásaira (pl. a közeljövőben verseny előtt megnyíló villamos energia kereskedelmi piac) tekintettel a jogsértés következményeit közepesen súlyosnak találta.

  • 112.

    A Versenytanács az eljárás alá vont attitűdjének, szerepének értékelésekor súlyosbító körülményként vette számításba, hogy az eljárás alá vonthoz hasonlóan nagy méretű, jelentős háttéraparátussal rendelkező vállalkozás nem hivatkozhat arra, hogy nem tudhatta, hogy magatartása jogszabálysértő lehet. Enyhítő körülményt jelent viszont, hogy a hiányos állami szabályozás és az újszerű jogi kérdések miatt létezett egyfajta bizonytalan helyzet, amelyet az áramszolgáltató erőfölényével élve kívánt a maga javára kihasználni. További enyhítő körülményként vette továbbá figyelembe a Versenytanács, hogy azonos vagy nagyon hasonló versenyjogi kérdésben még nem hozott határozatot. Súlyosbító szempont volt viszont, hogy az eljárás alá vont az eljárás alatt is folytatta a kifogásolt magatartásokat.

  • 113.

    A jogsértés időtartama átlagosnak mondható, így ez alapján a Versenytanács a bírság alapösszegét se nem csökkentette, se nem növelte.

  • 114.

    A Gazdasági Versenyhivatal ezen eljárással párhuzamosan, hasonló okokból A DÉMÁSZ Rt-vel szemben is eljárást folytatott és marasztaló határozatot hozott. A DÉMÁSZ Rt. némileg több jogsértéssel igyekezett az új piacralépő helyzetét megnehezíteni, amiért a Versenytanács 45. 000. 000 Ft. összegű bírságot látott indokoltnak kiszabni. Jelen eljárásban kiszabott bírság ehhez képest sem nevezhető aránytalanul nagynak, mert a TITÁSZ közvilágítási forgalma jóval nagyobb és a most konkrétan vizsgált települések is nagyobbak, a jogsértés hatása jelentősebb.

IV.

Eljárási kérdések

  • 115.

    Az eljárás alá vont kérte, hogy a bejelentő ELMIB Rt. által tett nyilatkozatokat, észrevételeket, kérelmeket a Versenytanács ne vegye figyelembe, mivel ezekre a Tpvt. a versenyfelügyeleti eljárásban nem ad lehetőséget. A Versenytanács álláspontja szerint való igaz, hogy a bejelentő érdemi kérelmet nem jogosult előterjeszteni jelen eljárásban - bár megjegyzendő, hogy mint minden vállalkozásnak, neki is megvan a lehetősége pl. ideiglenes intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni. Ennek megfelelően a bejelentő által az eljárás során csatolt írásbeli nyilatkozatokban foglalt kérelemtől függetlenül hozta meg a Versenytanács a döntését. Másik oldalról azonban a Versenytanács a jogsértés bizonyítására minden olyan iratot felhasználhat, amelyre az eljárás során törvényes úton jutott birtokába. A Tpvt. 65. § (3) bekezdése szerint a tényállás feltárása során, ha a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen kívül más személynél vagy szervezetnél is szükséges tájékozódni, az köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, és a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat rendelkezésre bocsátani. A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy jelen ügyben a bejelentő birtokában levő iratok a tényállás teljesebb feltárásához szükségesek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Versenytanácsot a bejelentő ezeken túlmenő, véleményét kifejező nyilatkozatai vagy kérelmei a határozat meghozatalában befolyásolták volna. A bejelentő által csatolt, zömében levelezéseket és szerződéseket tartalmazó iratokat az eljárás alá vontnak módjában állt megismerni, azok valóságtartalmáról és azokkal kapcsolatos véleményéről nyilatkozni.

  • 116.

    A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. szeptember 17.