Gazdasági Versenyhivatal

Vj-69/2003/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

• -

  Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarékpénztár Rt. I. rendű, valamint

• -

  Fundamenta Magyar-Német Lakástakarékpénztár Rt. II. rendű

kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi a Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarékpénztár Rt. beolvadását a Fundamenta Magyar-Német Lakástakarékpénztár Rt-be.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül egyetemlegesen fizessenek meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  Az I. rendű kérelmező Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarékpénztár Rt. (a továbbiakban: Lakáskassza) és a II. rendű kérelmező Fundamenta Magyar-Német Lakástakarékpénztár Rt. (a továbbiakban: Fundamenta) között 2003. március 31-én létrejött Egyesülési Szerződés értelmében a Lakáskassza beolvad a Fundamentába. A beolvadást követően létrejövő jogutód vállalkozás (a Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár Rt.) többségi tulajdonosa a Fundamenta korábbi többségi tulajdonosa, a Bausparkasse Schwäbisch Hall AG lesz. Az Egyesülési Szerződéssel egyidejűleg aláírt Alapító Okirat szerint a jogutód vállalkozás:

• • -

    közgyűlése határozatait - fő szabályként - egyszerű szótöbbséggel hozza;

• • -

    az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokkal kapcsolatban a részvényeseknek nincsenek speciális jogaik.

• 2)

  A kérelmezők az 1) pont szerint beolvadáshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2003. április 15-én kelt kérelmükben a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Fundamenta és a kapcsolódó vállalkozások

• 3)

  A Fundamenta lakástakarékpénztári tevékenységet folytat, 2002. évi mérlegfőösszege 27,1 milliárd forint volt.

• 4)

  A Fundamenta száz százalékos üzletrész tulajdonosa a Fundamenta Kft-nek, mely a lakástakarékpénztári tevékenységet segítő szolgáltatásokat (üzletviteli tanácsadás, képzés, stb.) nyújt. A Fundamenta Kft. 2002. évben 17 millió forint nettó árbevételt ért el.

• 5)

  A Fundamenta részvényeinek többségi tulajdonosa a Bausparkasse Schwäbisch Hall AG, melynek többségi tulajdonosa a DZ Bank AG. A két vállalkozás és a hozzájuk kapcsolódó további külföldön honos vállalkozások 2002. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

• 6)

  A Bausparkasse Schwäbisch Hall AG száz százalékos üzletrész tulajdonosa a Schwäbisch Hall Első Magyar Ingatlan Kft-nek, mely végelszámolás alatt áll, 2002. évben nettó árbevételt nem ért el.

• 7)

  A DZ Bank AG többségi részvénytulajdonosa a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nek, melynek mérlegfőösszege 2002. évben 168,1 milliárd forint volt. Az utóbbi vállalkozás többségi üzletrésztulajdonában álló Takinfo Kft. a banki tevékenységet segítő informatikai vállalkozás, amely 2002. évben 2,3 milliárd forint nettó árbevételt ért el.

A Lakáskassza

• 8)

  A Lakáskassza lakástakarékpénztári tevékenységet folytat, 2002. évi mérlegfőösszege 32 milliárd forint volt.

• 9)

  A Lakáskassza száz százalékos üzletrész tulajdonosa a Lakáskassza Képviseletek Kft-nek, mely a lakástakarékpénztári tevékenységet segítő szolgáltatásokat nyújt, 2002. évi nettó árbevétele 911 millió forint.

III.

A lakástakarékpénztári szolgáltatás sajátosságai

• 10)

  A lakástakarékpénztárak a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerint alapított és működő szakosított pénzintézetek, melyeknek meghatározó tevékenysége lakáselőtakarékossági szerződések keretében betétgyűjtés és hitelnyújtás.

• 11)

  Az Ltv. értelmében a lakáselőtakarékossági szerződésben a lakáselőtakarékoskodó betétet köt le (helyez el) meghatározott megtakarítási időre a lakástakarékpénztárnál, mely pedig lakáscélú kölcsön nyújtására vállal kötelezettséget a lakáselőtakarékoskodó számára. A lakáselőtakarékossági szerződés a szerződéses összegre szólhat, amely

• • -

    a betételhelyezés összegének;

• • -

    a betétre jóváírt kamatnak;

• • -

    az állami támogatásnak;

• • -

    az állami támogatásra jóváírt kamatnak; valamint

• • -

    az igényelhető lakáscélú kölcsön (lakáskölcsön) összegének

együttes összege.

• 12)

  Lakáskölcsön minimum négy éves megtakarítási idő után folyósítható, feltéve, hogy a teljes szerződéses összeg igazoltan lakáscélú felhasználásra kerül, melybe beletartozik a használt és új lakóingatlan (lakás, családi ház, telek) vásárlása, építése, felújítása, bővítése.

• 13)

  Az Ltv. alapján 1997. május 15-én három vállalkozás (a kérelmező Fundamenta és Lakáskassza, valamint az OTP-Lakástakarékpénztár Rt.) kapta meg a működési engedélyt, és jelenleg is ezek a vállalkozások vannak jelen a piacon.

• 14)

  A lakástakarékpénztárok 2002. év végi szerződés állományából és a 2002. évben kötött összes lakástakarékpénztári szerződésből is egyaránt 30-30 százalék körüli mértékben részesedett a Fundamenta és a Lakáskassza.

• 15)

  A lakástakarékpénztári szolgáltatást 1997. évi bevezetésekor az általa elérhető állami támogatás emelte ki az egyéb ingatlanfinanszírozási formák (lakáskölcsönök) közül. 2000. évtől azonban az ingatlanfinanszírozás egyéb területein is teret nyert az állami támogatás, így:

• • -

    az 1/2000. (I. 14.) Korm. rendelet bevezette a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatását;

• • -

    a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet pedig a hitelintézeti lakóingatlan finanszírozás kiegészítő kamattámogatását.

• 16)

  A lakástakarékpénztári szolgáltatás és a 15) pont szerinti további, állami támogatásban részesülő lakáskölcsönök között - a felhasználási cél azonossága mellett - több lényegi különbség is mutatkozik.

• • 1.

    A lakástakarékpénztéri szolgáltatás megtakarítási része után családi, szociális helyzettől és a lakásigény mértékétől független az állami támogatásra való jogosultság. A lakáskölcsönök esetében a közvetlen támogatás méltányolható lakásigényhez - azok két típusa (lakásépítési kedvezmény és akadálymentesítési támogatás) pedig szociális helyzethez - kötött. Ugyancsak méltányolható lakásigény szintjéig jár a kiegészítő kamattámogatás.

• • 2.

    A lakástakarékpénztári szolgáltatás bármilyen értékű lakáscélhoz felhasználható, míg a lakáskölcsönökhöz adott támogatások egyes típusai korlátozzák a támogatott cél értékét, illetve a kölcsön összegét.

• • 3.

    A lakástakarékpénztári szolgáltatás keretében finanszírozható lakáscél bővebb körű a lakáscélú kölcsönökre meghatározottnál.

• • 4.

    A lakástakarékpénztári kölcsön kamata a szerződés időtartama alatt (minimum nyolc év) nem változhat, a lakáskölcsön kamatok pedig változóak, még ha vannak is kikötve rövidebb-hosszabb kamatperiódusok.

• 17)

  2002. évben - amikor a 15) pontban említett lehetőségek már teljes körben érvényesültek - nem csökkent az előző évhez képest az lakástakarékpénztári szerződések száma (2001. év: 189574, 2002. év: 192269).

• 18)

  A 15) pontban említett kamattámogatásban részesülő lakáskölcsönök állománya 2001. és 2002. év folyamán folyamatosan és jelentősen emelkedett. A kérelmezők számítása szerint az összes államilag támogatott lakásfinanszírozási forma hitelállományából az érintett vállalkozások (Lakáskassza, Fundamenta, Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. ) a Táblázat szerinti mértékben részesedett.

  Táblázat

  Az érintett vállalkozások részesedése az államilag támogatott
  lakásfinanszírozási formák hitelállományából

  %-ban

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 19)

  A Lakáskasszának a Fundamentába történő beolvadása a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 20)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján a Fundamenta és a 4-7. pont szerinti hozzákapcsolódó vállalkozások, továbbá a Lakáskassza és az általa irányított Lakáskassza Képviseletek Kft.) 2002. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdése szerint számított - együttes nettó árbevétele (hitelintézetek esetében a mérlegfőösszeg tíz százaléka) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül a beolvadó Lakáskasszáé és az általa irányított Lakáskassza Képviseletek Kft-é együttesen az ötszázmillió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Lakáskasszát az összefonódást megelőzően irányító vállalkozás a beolvadással létrejövő vállalkozásnak nem lesz irányítója (lásd 1. pont), ezért ez a vállalkozás és a hozzá kapcsolódó további vállalkozások a Tpvt. 26. § (4) bekezdése alapján nem minősülnek az összefonódással érintett (közvetett résztvevő) vállalkozásnak.

V.

Az engedélyezés

• 21)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §). A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek velem kapcsolatos piaci magatartására. A (3) bekezdés szerint gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen.

• 22)

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

• • 1.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

• • 2.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

• • 3.

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

• • 4.

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b.) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 23)

  A Fundamenta és a hozzákapcsolódó vállalkozások, valamint a Lakáskassza közös tevékenysége a lakástakarékpénztári szolgáltatás. Ezért a Versenytanács az összefonódással érintett árupiacok közül horizontális összefüggésben a lakástakarékpénztári szolgáltatást vizsgálta. Első megközelítésben a Versenytanács abból indult ki, hogy annak az egyéb támogatott lakáskölcsön formák (lásd 15. pont) nem ésszerű helyettesítő árui (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). Az érintett termék jellege alapján az összefonódással érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) a Versenytanács álláspontja szerint Magyarország egész területe minősül.

• 24)

  Az előzőek szerinti érintett piacon a Fundamenta és a Lakáskassza együttesen 60 százalékos piaci részesedése jelentősen meghaladja azt a mértéket (20 százalék), amely alatt nyilvánvalóan nem léphetnek fel káros versenyhatások (lásd még 33. pont).

• 25)

  25) A Versenytanács álláspontja szerint azonban ez a piaci részesedés nem hozza egyedüli gazdasági erőfölényes helyzetbe az összefonódás révén létrejövő új vállalkozást. Annak ugyanis piaci magatartásának kialakításakor messzemenően tekintettel kell majd lennie a jelenlegi piacvezető OTP-Lakástakarékpénztár Rt-re. Az OTP-Lakástakarékpénztár Rt. relatíve csökkenő piaci súlya ellenére a piac meghatározó szereplője marad, tekintettel arra, hogy egy olyan vállalkozás-csoport (az OTP-csoport) tagja, amely:

• • -

    rendkívül erős finanszírozási (tőke) hátteret képes biztosítani;

• • -

    széles körben jelen van a kapcsolódó (bank, jelzálogbank, biztosítás) piacokon, továbbá

• • -

    sok éves lakáshitelezési gyakorlata során olyan hátteret (adminisztráció szervezettsége, kapcsolattartás az ügyfelekkel, informatikai háttér, szakember gárda, marketing-stratégia) teremtett, ami képessé teszi a piaci helyzethez való gyors alkalmazkodásra, és mindezek alapján

• • -

    versenytársának esetleges, a fogyasztók számára hátrányos magatartása esetén képes lehet piaci részesedését - a lakástakarékpénztári szolgáltatás jellegére tekintettel - annak terhére növelni.

• 26)

  Az a körülmény, hogy az összefonódás következtében az eddigi háromszereplős piac kétszereplőssé válik elvileg felvetheti, hogy az érintett piacon közös erőfölényes helyzet jön létre, illetve az esetleges jelenlegi közös erőfölény megerősödik. A Versenytanács azonban az adott esetben ennek részletes vizsgálatát szükségtelennek tartotta, mert álláspontja szerint a kérelem szerinti összefonódás egyértelműen előnyös az érintett piacon folyó verseny szempontjából. Következik ez abból, hogy jelenleg az OTP-Lakástakarékpénztár Rt. minden szempontból (piaci részesedés, tőkeerő, piaci háttér) piacvezetőnek minősül, mire tekintettel a jelenlegi piaci struktúra alapvetően a vezető-követő modellnek felel meg. Ehhez az állapothoz képest az összefonódás eredményeképpen a Fundamenta és a Lakáskassza egyesülésével létrejövő vállalkozásnak lényegesen nagyobb esélye lesz arra, hogy az OTP-Lakástakarékpénztár Rt. valós versenytársaként jelenjen meg a piacon, ami egyértelműen a verseny erősödésének irányába mutat.

• 27)

  A Versenytanács - miután a lehetséges legszűkebb érintett piac meghatározás mellett sem valószínűsíthetők az összefonódásnak káros horizontális versenyhatásai - szükségtelennek tartotta annak eldöntését, hogy az egyéb támogatott lakáskölcsön formák (vagy azok közül egyesek) ésszerű helyettesítői-e a lakástakarékpénztári szolgáltatásnak. Megjegyzi azonban a Versenytanács, hogy ezek léte mindenképpen jelent egy bizonyos mértékű versenynyomást a lakástakarékpénztári szolgáltatás piacának szereplői számára.

• 28)

  Az összefonódásban résztvevő vállalkozások tevékenységi köre alapján vertikális és portfolió hatásokkal nem kell számolni. Versenyaggályokra alapot adó konglomerátum hatás szintén nem valószínűsíthető.

• 29)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelem szerinti összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 30)

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 31)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

• 32)

  A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Ha viszont az együttes piaci részesedés viszonylag magas, akkor szükséges az érintett piac részletesebb elemzése, a tényleges és lehetséges versenytársak piaci helyzetének vizsgálata is.

• 33)

  A Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

• • a)

    Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

• • • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

• • • -

      nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

• • • -

      az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

• • a)

    Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

• • • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

• • • -

      nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

• • • -

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• 34)

  A Fundamenta és a Lakáskassza együttes piaci részesedése a lakástakarékpénztári szolgáltatás esetében lényegesen meghaladta a 33.b. pont szerinti 20 százalékos mértéket. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőket.

VII.

Eljárási kérdések

• 35)

  A kérelmezők képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 36)

  A kérelmezőket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. június 26.