Gazdasági Versenyhivatal

Vj-65/2003/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bank Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanusított az általa szervezett "Abszolút Nulla" akcióval kapcsolatban sugárzott rádió reklámjaiban, a TESCO újságban megjelentetett hirdetéseiben illetve az általa terjesztett plakátokon, kirakatmatricákon és Wablereken, továbbá a fogyasztók választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszert alkalmazott az akció szervezése során.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozás, hogy a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. sz. bírságbevételi számlájára 6 millió Ft (Hatmillió) forint versenyfelügyeleti bírságot.

A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételét követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az "Abszolút Nulla" áruhitellel kapcsolatos - 2002 utolsó negyedévében megtartott - akcióban folytatott tájékoztató tevékenysége alkalmas volt-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

II.

• 1.

  Az 56 fiókkal rendelkező eljárás alá vont vállalkozás - ki a lakossági hitelezés piacán második helyen áll, és különböző áruhiteleket, személyi hiteleket, autóvásárlási hiteleket, illetve lakossági jelzáloghiteleket nyújt ügyfeleinek, az áruhitelek piacán kb. 28-30%-os piaci résszel rendelkezik. Utóbbi termékét az ország teljes területén - különböző kisebb-nagyobb üzletekben, továbbá az üzletláncokban - értékesíti.

• 2.

  Az áruhitelek piacán az eljárás alá vont vállalkozáson túl az OTP Bank, a szövetkezeti szektor vállalkozásai, továbbá - a jellemzően külföldi tulajdonú - kifejezetten áruhitelezési céllal piacra lépő vállalkozások (Credigin Rt., CC Credit Rt.) továbbá áruhitelezésre szakosodott bank (Cetelem) van jelen.

• 3.

  Magyarországon a lakosság szívesen él az áruvásárlási hitel igénybevételének lehetőségével, főként tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor. A lakossági hitelek nagy hányadát az áruhitelek piaca teszi ki.
  
  Az áruhitel jellemző vonása, hogy azt a vásárlás időpontjában és helyszínén veszik igénybe a fogyasztók és ott választanak, illetve döntenek a többnyire az ügyintéző/eladó által ajánlott kölcsönkínálat igénybevételéről. A fogyasztók jellemzően nem fordulnak meg a hitelt nyújtó vállalkozás irodahelyiségében, vagyis alapvetően a helyszínen tájékozódnak a kölcsön feltételeiről.

• 4.

  Az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatásról az oktatásban részesült, és az áruhitel ügyintézést végző kereskedelmi alkalmazottak, vagy a kifejezetten erre a célra szerződött ügynökök. /továbbiakban együtt: ügynökök/ tájékoztatják a fogyasztókat.
  Az áruhitelt értékesítő ügynökök munkáját az eljárás alá vont vállalkozás különböző írásbeli anyagokkal segíti, így az oktatási anyagként használt szórólapokkal, a bank Hirdetményeivel, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó kölcsön-nyomtatványokkal, a bankról szóló tájékoztatóval, illetve az ügyintézés folyamatát ismertető tájékoztató anyaggal.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztókat is tájékoztató Hirdetményeken kívül - melyeket az üzletekben jól látható helyen kell elhelyezni - ún. Hírleveleket is küld üzleti partnereinek.
  
  A fogyasztók tájékoztatása - az ügynökök szóbeli tájékoztatásán és a Hirdetményen túl - különböző reklámhordozókon történik.

• 5.

  2002 novemberében és decemberében az eljárás alá vont vállalkozás karácsonyi akciót szervezett "Abszolút Nulla" néven.
  
  Fenti időszakban különböző áruhitel-konstrukcóikat alkalmazott.
  A nyolc - különböző elnevezésű - áruhitel-konstrukció közül fenti akció csak a "Standard" "Előleg nélküli" és az un. "Elérhetőségi telefonos" konstrukciójú áruhitelt érintette.
  
  Az "Abszolút nulla" akció 2002. november 15-től december 31-ig tartott, és abban azok a fogyasztók vehettek részt, akik fenti időszakban 20 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő összegben vásároltak.
  
  Az áruhitelt igénylő fogyasztóknak sem kamatot, sem kezelési költséget, sem előleget, vagy más költséget nem kellett fizetniük - innen kapta az akció a megnevezést - illetve a kedvezmény igénybevételének az volt a feltétele, hogy a fogyasztóknak az általuk felvett kölcsönösszeget az első törlesztés időpontjáig kellett visszafizetni azzal, hogy fenti fizetési határidő elmulasztása esetén az egyébkénti - az áruhitel felvételekor hatályos -, kamat és egyéb költség-feltételek mellet kellett visszafizetni a kölcsönt havi törlesztés formájában.

• 6.

  Az akció konkrét lebonyolításával összefüggésben az eljárás alá vont vállalkozás 2002. november 15-től 2002. december 31-ig érvényes Hírlevelet küldött a kereskedőknek.
  
  A bank méretük és teljesítményük szerint különbözteti meg a kereskedelmi partnereket, minek megfelelően két típusú Hírlevél került kiküldésre.

• • 1.

    Azon túl, hogy mindkét Hírlevél részletezte az akció mibenlétét - arra is kiterjedően, hogy az azon lévő táblázat első oszlopában szereplő konstrukciót választó vásárlóknak az akcióban való részvétel igazolására szolgáló kupont kell adni - a Hírlevelek nem azonosan sorolták fel az akcióban résztvevő konstrukciókat.

• • 2.

    A Metro üzletlánc üzleteinek megküldött Hírlevél csak a "Metro-Standard" illetve "Standard gyűjtő" konstrukciót nevesítette (olyan konstrukcióként, melyre kiterjed az "Abszolút Nulla" százalék akció (3/3/8 sorszámú irat). A nem a Metro-üzletlánchoz tartozó kereskedők az un. karácsonyi "Abszolút Nulla" ajánlat keretében a Hírlevélben részben arról értesültek, hogy "egyes konstrukciók igénylésénél akár 0 %-os THM mellett" értékesíthetnek, másrészt a Hírlevél azt a kiemelt tájékoztatást tartalmazta, hogy "az akció időtartama alatt, minden áruhitelre megvásárolható termék, akár 0 % előleggel is elvihető".
    Az akcióban résztvevő konstrukciók körének megjelölése meghaladta az abban ténylegesen résztvevő konstrukciókét (3/3/9. sorszámú irat.)

• • 3.

    A fogyasztókhoz a kereskedők közbejöttével eljuttatott Hirdetmények úgy a Metro üzletlánc, mint a további üzletek vonatkozásában általánosabb szövegezést tartalmazott.
    
    A Metro áruházakban megkötött áruhitel-szerződéseket ismertető Hirdetmény az eljárásban vizsgált akciókhoz tartozó konstrukciókon túl az un. "Halasztott fizetésű" konstrukciót is megjelölte (melynek lényege, hogy az első részletet csak a vásárlást követő három hónap múlva kell fizetni a fogyasztónak - 3/1/8 irat/, míg a további üzleteknek elküldött Hirdetmények - a Standard konstrukcióra vonatkozó részben - szólt a Halasztott fizetésű konstrukcióról is illetve további konstrukcióról is tájékoztatott (Kockázat Alapú Árazás).
    
    Valamennyi Hirdetmény tartalmazta ugyanakkor - a táblázattól elkülönített részen -, hogy az "Abszolút Nulla" ajánlat a 2002. november 15-e és 31-e között megkötött "Standard" "Előleg nélküli" és "Elérhetőségi telefonos" konstrukció esetében alkalmazható az ott írt további feltétel mellett.

• • 4.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a már fent említett Hirdetményeken túl a rádióban, nyomtatott reklámokban, nagyszámú ügyfelének küldött direkt mailban tájékoztatott a vizsgált akcióról.

• • • 1.

      A Danubius Rádió 76 alkalommal, a Sláger Rádió 84 alkalommal sugározta az akció reklámját. A reklám általában szólt a bank áruhiteléről - mint a Budapest Áruhitelről - ami kamat, kezelési költség és előleg fizetése nélkül vehető igénybe december 31-ig azzal, hogy a fogyasztónak csak a kölcsön összegét kell visszafizetnie. (A reklám pontos szövegét a vizsgálati jelentés l. sz. melléklete tartalmazza.)

• • • 2.

      A Tesco újságban 2002. november 27-től december 10-ig jelent meg az eljárás alá vonti terméket népszerűsítő reklám, mely /ugyancsak/ "minden áruhitelre megvásárolható" árura kiterjedően közölte, hogy azok kamat és kezelési költségmentesen /THM 0%/ vehetők fel, az esetben, ha az ügyfél az első törlesztőrészlet esedékességig visszafizeti a teljes kölcsön összeget.
      
      A reklám arról is tájékoztatott, hogy nem kell fizetni un. előtörlesztési díjat. (A reklám teljes szövegét a vizsgálati jelentés 1.sz. mellékletének 2. pontja tartalmazza.)

• • • 3.

      Az értékesítési pontokon különböző méretű plakátok is hirdették az akciót, kirakatmatricák kíséretében. Fenti reklámhordozók úgyszintén a "Budapest Áruhitel"-t népszerűsítették azzal, hogy ahhoz sem kamat, sem kezelési költség, sem előleg, sem egyéb költség nem társul, vagyis a hitel díja nulla százalék.
      
      A reklám alsó részén lévő apró betűs tájékoztatás közölte azt is, hogy "a Hirdetményben szereplő konstrukcióknál a THM nulla százalék, amennyiben a hitel teljes tőkerészét az első törlesztő részlet befizetésének napjáig visszafizeti. Standard THM: 33,88% -40,10%" (a reklám szövegét a jelentés 1. mellékletének 3. pontja tartalmazza.

• • • 4.

      Kör alakú "lifegőkön", un. Woblereken is reklámozott az eljárás alá vont vállalkozás, melyek szövegezése megegyezett a plakát és kirakatmatrica szövegezésével. (jelentés 1. melléklet 4. pont.)

• • • 5.

      A tényleges hitelnyújtási feltételeknek megfelelően - a Standard, az Előleg nélküli" illetve "Elérhetőségi telefonos" konstrukciójú áruhiteleket megjelölve tájékoztatta az eljárás alá vont vállalkozás a különböző üzletláncok üzleteinek vásárlóit az ott terjesztett reklámújságokban (jelentés 1. sz. melléklet 5. és 6. pont).

• 7.

  Az eljárásban szereplő akció bonyolítása során szóban az a ügynökök tájékoztatták az érdeklődő fogyasztókat a hitelvásárlás feltételeiről. A fogyasztó a különböző reklámokból és az ügynököktől kapott tájékoztatás alapján töltötte ki jövedelemigazolását (minek és a többi dokumentációnak) birtokában bírálta el az eljárás alá vont vállalkozás a hiteligénylést.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás pozitív döntése alapján a fogyasztó megkapta az akcióban való részvételt igazoló kupont és hazavihette az árut.
  
  A kupon igazolta, hogy a fogyasztó az un. "Budapest Áruhitel" karácsonyi ajánlatával vásárol, hol az un. THM: 0 %. A kupon tartalmazta azt is, hogy amennyiben a fogyasztó nem kíván élni az akciós ajánlattal (vagyis nem kívánja a kölcsön tőkeösszegét visszafizetni egyösszegben az első törlesztés időpontjáig), az egyébkénti kölcsönszerződés feltétele szerint kell visszafizetnie a kölcsönt, amikor is a THM: 33,88-40,1 %.
  
  A kupon részletezte, hogy az azon szereplő akciós ajánlat csak a "Standard" az "Előleg nélküli", és az "Elérhetőségi telefonos" konstrukciók keretében vehető igénybe.

• 8.

  2003 január második felétől érkeztek fogyasztói panaszok az eljárás alá vont vállalkozáshoz - a fenti időszakban megkötött 2409 db kölcsönszerződést kötő - egyes fogyasztóktól.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás alkalmazottjai a tapasztalatokból úgy ítélték meg, hogy az akció szervezésével kapcsolatban félreértésre alkalmas tájékoztatások hangoztak el az ügynökök részéről az akcióval érintett konstrukciók körére nézve, így akként döntöttek, hogy azon fogyasztók részére, akik nem fogadták el azt a magyarázatot, miszerint nem minden áruhitel-konstrukciót igénybevevő fogyasztó jogosult az akcióban való részvételre, megadják az akcióval járó hitelfeltételeket.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.
Előadta, hogy a jelentős számú (55573 db) november-decemberben kötött áruhitel konstrukciós szerződésből csak 2409 db tartozott az "Abszolút Nulla" akcióhoz, mely egyébként kedvező vételi lehetőséget biztosított a fogyasztóknak.
A reklámok önmagukban nem alkalmasak a fogyasztók tájékoztatására, azokat együtt kell érzékelni a szóbeli tájékoztatásokkal.
Kiemelte, hogy a rádióban sugárzott reklám a figyelem felkeltésére irányult és ezzel egyidőben az adott áru, illetve szolgáltatás vonatkozásában közölt olyan információkat, melyek segítik a fogyasztókat abban, hogy megismerjék az áru illetve szolgáltatás lényeges tulajdonságait, s ezáltal ösztönözzenek az áru illetve szolgáltatás igénybevételére.
A reklám nem tartalmazott valótlan kijelentést és nem hallgatott el olyan a fogyasztó szempontjából lényeges körülményt, mellyel a fogyasztó döntését jogellenesen befolyásolhatta volna.
Hivatkozott arra, hogy az a körülmény, miszerint konkrétan nem jelölték meg az egyes reklámhordozók az akcióhoz tartozó hitel-konstrukciókat, nem jogellenes, mivel az elnevezések konkrét üzleti tartalma csak az azok valamennyi elemét részletesen tartalmazó leírás ismeretében hozható meg.

Az ügyintézői téves tájékoztatások- melyek csekély számúnak minősültek - következményeit utólag korrigálták azon fogyasztóknak, akik nem fogadták el az eljárás alá vonti utólagos magyarázatot.

IV.

A vizsgálati jelentés jogsértés megállapítását indítványozta a rádióban és a TESCO újságban megjelent reklámok vonatkozásában azzal, hogy azok elhallgatták, miszerint az akció csak bizonyos kölcsönfajták igénybevétele esetén volt igénybevehető.

A rádióban elhangzott reklámokra nézve jogsértőnek találta azt is, hogy az ott sugárzott reklámok nem tájékoztattak arról sem, hogy az első törlesztőrészlet esedékességéig vissza kell fizetni a teljes kölcsönösszeget annak érdekében, hogy az áru THM-je 0 % legyen.

Jogsértőnek találta az eljárás alá vont vállalkozás által használt - és a jelentésben megjelölt - fogalmakat és konstrukció -megjelöléseket, továbbá azt, hogy bizonyos kifejezéseket nem használt következetesen.

V.

• 9.

  A Tpvt. III. fejezetéhez tartozóan a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának minősül a Tpvt. 8. § (1) és /2/bekezdésében, továbbá Tpvt. 10. §-ában foglalt rendelkezések megsértése.
  
  A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás magatartását részben a Tpvt. 8. § (1) bekezdése alapján tartja elbírálandónak, miszerint tilos a fogyasztóknak a gazdasági versenyben történő megtévesztése.
  
  A Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy jogsértőnek minősül, ha valamely vállalkozás az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről, - így különösen a fizetési módról, feltételekről, engedményekről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
  
  A Tpvt. 10. §-a értelmében tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. A törvény értelmében ilyen módszernek minősül, ha olyan körülményeket teremtenek, melyek megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval, vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

• • 1.

    A Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás által közzétett rádió-reklámokat, a Tesco újságban megjelent reklámokat a vizsgálati jelentéssel egybehangzóan jogsértőnek találta.

• • • 1.

      A rádió-reklám sem a korlátozott áruhitel konstrukció-kört, sem a kedvezményes vásárlás másik alapvető feltételét - vagyis azt, hogy az áruhiteleknél jellemzően ismert feltételektől eltérően az első részlet esedékességekor a teljes tartozást meg kell fizetni az akcióban való részvétel érdekében - nem közölte.
      Ezzel szemben a reklámban, mintegy általánosítva "Budapest Áruhitel"-nek nevezve szolgáltatását állította azt, hogy a fogyasztók nulla százalékos THM mellett vásárolhatnak.
      
      A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozásnak a különböző rádióadásokban elhangzott reklámokkal kapcsolatban kifejtett álláspontját nem osztja.
      A Versenytanács gyakorlata szerint más elvárások mellett értékeli az un. figyelemfelhívó reklámokat, illetve azokat a reklámokat, melyek a fogyasztókkal közlik az áruk lényeges tulajdonságait is.
      A Versenytanács szerint a rádióban sugárzott reklámok nem minősülnek un. figyelemfelhívó reklámnak, tekintettel arra, hogy a reklám részletes tájékoztatást adott az akcióban való részvétel fogyasztókra kedvezőbb feltételeiről (kamat, kezelési költség, előleg), szemben azon, figyelemfelhívó reklámoknak minősülő reklámokkal, melyek rövid információval pl. "kedvező akció a Budapest Banknál" egyszerűen felhívják a fogyasztók figyelmét valamilyen akcióra.
      A reklám ezentúl azáltal, hogy általánosságban a "Budapest Áruhitelt" nevesítette nulla százalékos THM-ű hitelnek, valótlant állított, tekintettel arra, hogy nem valamennyi un. "Budapest Áruhitel" tartozott az akciós körbe.
      A Versenytanács álláspontja szerint a reklámot megjelentető vállalkozásoknak választaniuk kell avonatkozásban, hogy szolgáltatásukról milyen mélységben adnak tájékoztatást egy adott reklámban.
      Arra természetesen mód van, hogy részletesen tájékoztassanak a fogyasztók szempontjából lényeges árutulajdonságokról, vagy szolgáltatási feltételekről, az azonban nem jogszerű, hogy az un. figyelemfelhívó reklámokra hivatkozva csak egyes, a fogyasztók szempontjából kedvező lényeges tulajdonságot ragadnak ki a hirdetésben anélkül, hogy a fogyasztókra esetleg kedvezőtlenebb áru, vagy szolgáltatási feltételek is feltüntetésre kerülnének.
      Fenti vonatkozásban az eljárás alá vont vállalkozás is ellentmondóan nyilatkozott, mert egyrészt reklámját figyelemfelhívó reklámnak minősítette, másrészt előadta, hogy a reklámnak célja volt az is, hogy a szolgáltatás lényeges tulajdonságait közölje a fogyasztókkal.
      Fentiekre tekintettel a Versenytanács álláspontja szerint a reklám részben valótlan állítást tartalmazott, másrészt olyan igénnyel lépett fel, hogy a fogyasztók részletesebben tudjanak a szolgáltatás mibenlétéről, elhallgatva azon lényeges hitel-feltételeket, amelyek alkalmasak voltak a fogyasztók döntésének befolyásolására (pl. az áruhitelekre jellemző feltételektől eltérően a teljes tartozást meg kellett fizetni az első részlet esedékességekor).

• • • 2.

      A fogyasztók szempontjából lényeges egyik feltételt - vagyis, hogy a reklám közlésével szemben, nem "minden áruhitelre megvásárolható" árura vehető fel az akciós hitel - a Tesco újság nem, miáltal az eljárás alá vont vállalkozás áruja értékesítésével összefüggésben a Tpvt. 8. § c) pontjába ütköző megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott.
      
      A Versenytanács álláspontja szerint jogsértőnek minősülnek - a vizsgálati jelentéstől eltérően - a plakátokon, kirakatmatricákon és woblereken közzétett információk is fenti, vagyis a TESCO újságban megjelölt reklámokkal azonos indokolással.
      
      A TESCO újságban és a plakátokon kirakatmatricákon és woglereken közzétett információkból - a rádióreklámhoz hasonlóan - nem volt megállapítható a fogyasztók által, hogy az eljárás alá vont vállalkozás csak egyes hitel-konstrukciói vesznek részt az akcióban.
      Ezen reklámhordozók kifejezetten azt állították, hogy december 31-ig minden áruhitelre megvásárolható termék esetében kamat-, kezelési költség-mentesen (THM 0 %) lehet hitelt felvenni az esetben, ha az ügyfél az első törlesztőrészlet esedékességéig visszafizeti a teljes kölcsönösszeget.
      Fenti reklámok "minden áruhitelre" vonatkozó kitétele valótlan, így az, különösen azt figyelembevéve, hogy ugyanezen információkat kapták a fogyasztók a rádióreklámokban is (miáltal a reklámok hatása összeadódott), megtévesztésre alkalmas.
      
      Az eljárásban vizsgált további reklám nem minősül jogsértőnek.

• • 2.

    Az eljárás alá vont vállalkozás által csatolt - üzleti titkot képező - fogyasztói panaszokból megállapítható volt, hogy a lefolytatott akció olyan körülményeket teremtett, melyek jelentősen megnehezítették az eljárás alá vont vállalkozás ajánlatának valós megítélését.
    
    Az ajánlat valós megítélésének nehézsége a Versenytanács szerint azáltal következett be, hogy az akcióban résztvevő kereskedők sem rendelkeztek megfelelő ismeretekkel az akció lefolytatására nézve, miáltal - az akció megszervezésének milyenségéből adódóan - az eljárás alá vont vállalkozás által sem vitatottan -, a kerskedők nem voltak abban a helyzetben, hogy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlításra alkalmas információt adjanak tovább a fogyasztóknak.
    
    Az eljárás alá vont vállalkozás által csatolt Hírlevelek kizárólag az ügynökök informálására szolgálnak.
    A tényállásban írtak szerint a fogyasztók tájékoztatásának alapjául szolgáló Hírlevelek egymásnak ellentmondó információkat hordoztak, így az egyik Hírlevél sem tartalmazta pontosan az akciókba bevont áruhitel konstrukciók körét.
    
    Fenti hatást erősíti, hogy a kereskedőkhöz is került - az eljárás alá vont vállalkozás szerint őket is informáló /alkalmilag oktatási céllal is használt/ - egymásnak ellentmondó tartalmú (pl. újságok, plakátok, matricák) többletinformáció.
    
    Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozásnak az akció megszervezésével és kivitelezésével kapcsolatos üzleti módszerét a Tpvt. 10. §-ába ütközőnek találta.

• 10.

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint bírság szabható ki azzal a vállalkozással szemben, aki megsérti a törvény rendelkezéseit.
  A Tpvt. 78. § (2 bekezdése értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni.
  A bírság összegének meghatározásakor jelentőséggel bír a jogsérelem súlya, vagyis az a körülmény, hogy mennyiben veszélyezteti a gazdasági versenyt a kifejtett magatartás, illetve hogyan, és milyen körben érinti ennek hatása a fogyasztókat.
  A tényállásban kifejtettek szerint az áruhitel-piacon jelentős verseny alakult ki, így az eljárás alá vonti magatartás, különös tekintettel arra, hogy kifejtésére az ünnepek előtt került sor, befolyásolta a piacon folyó versenyt és mivel az akció széles körben került reklámozásra, az jelentős számban érintette a fogyasztókat is.
  Az eljárás alá vont vállalkozás nagyszámú kereskedővel állt kapcsolatban illetve akcióit különböző reklámhordozókon (pl. nagyszámú rádió-reklám) hirdette, így a reklám hatása jelentős kiterjedtségűnek tekinthető.
  A bírság összegének megállapításánál fenti körülményeket túl az eljárás alá vont vállalkozás terhére vette figyelembe a Versenytanács, hogy egyes reklámjai jogszerűek voltak, amiből az következik, hogy a jogsértő reklámok megszerkesztésekor nem volt vétlen.
  Figyelembe vette a Versenytanács azt, az eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott körülményt is, miszerint a reklámok hiányosságait észlelő fogyasztókat bevonták az akcióba az esetben is, ha az eredeti feltételek szerint nem részesülhettek annak előnyeiben.
  Álláspontja szerint azonban az utólagos reklamáció folytán kifejtett magatartás nem volt alkalmas a bírság jelentősebb csökkentésére, főként arra tekintettel, hogy az utólagos kedvezményt - az eljárás alá vont vállalkozás előadása szerint - csak azok a fogyasztók kapták meg, akik nem fogadták el az eljárás alá vont utólagos magyarázatát az akció szándékolt mibenlétéről

Budapest, 2003. augusztus 26.