Gazdasági Versenyhivatal

Vj-140/2003/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az ERSTE Bank der oesterreichischen Sparkassen Ag (Bécs) kérelmező és a Postabank és Takarékpénztár Rt. (Budapest) kérelmezett közötti összefonódás engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az ERSTE Bank der oesterreichischen Sparkassen Ag irányítást szerezzen a Postabank és Takarékpénztár Rt. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

Az ERSTE Bank der oesterreichischen Sparkassen Ag. privatizációs pályázat nyerteseként a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a Postabank és Takarékpénztár Rt. feletti - az állami tulajdonban lévő részvényeinek megvásárlásával történő - irányításszerzéséhez.

II.

ERSTE Bank der oesterreichischen Sparkassen Ag

A kérelmező 1819. óta működik, az osztrák takarékpénztárak csoportjának vezető bankja Közép-Európában 9,5 %-os piaci részesedéssel, az osztrák pénzügyi szolgáltatói piac mintegy 25 %-át lefedi.

Európában a tíz legjelentősebb lakossági bank közé tartozik. Az elmúlt években közép-európai lakossági bankokat vásárolt meg. A magyar pénzügyi szolgáltatási piacon érdekeltségei az alábbi területeken vannak:

• -

  kereskedelmi bank (Erste Bank Hungary Rt.)

• -

  brókercég (Erste Bank Befektetési Magyarország Rt.)

• -

  lízingcég (Erste S Leasing Pénzügyi Szolgáltató Rt., Immorent Hungary Lízing Rt.)

• -

  biztosító intézet (Erste Sparkassen Biztosító Rt.) és biztosítási alkusz

• -

  befektetési alapkezelő

• -

  pénztárszervező

A kérelmező érdekeltségi körébe tartozó további társaságok ingatlanpiaci és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak a magyar piacon.

Az Erste-csoport tevékenységi köre pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, valamint befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokat ölel fel. A legjellemzőbb tényleges tevékenységei: betét, hitel, jelzáloghitel, befektetési banki szolgáltatások, értékpapír-kereskedelem, származtatott ügyletek, portfolió-kezelés, projektfinanszírozás, nemzetközi kereskedelemfinanszírozás, társasági finanszírozás, tőke- és pénzpiaci szolgáltatások, külföldi tőzsdén való részvétel, lízing, faktoring, banki biztosíték nyújtása.

Postabank és Takarékpénztár Rt.

A kérelmezett kereskedelmi bankot 1988-ban alapították azzal a céllal, hogy az OTP Bank versenytársa legyen a lakossági piacon. Az 1990-es évek közepére az ország második legnagyobb bankja lett, ezt követően azonban többszöri állami beavatkozásra, konszolidációra szorult, közvetlen, illetve közvetett állami tulajdonba került.
A Postabank Rt. tényleges tevékenységi köre az alábbi pénzügyi szolgáltatásokat öleli fel: lakossági és vállalkozói szolgáltatások, úgymint számlavezetés, betét-, hitel- és bankkártya szolgáltatások, lízing tevékenység, értékpapír-kereskedelem.

A kérelmezett Postabank Rt. a részvényvásárlást megelőzően állami többségi tulajdonban volt, így a két közvetlen résztvevő egymástól független vállalkozásnak minősül.

A Postabank Rt. sajátos jellemzője a kiterjedt országos fiókhálózat és a Magyar Posta Rt.-vel való szoros együttműködés révén a postahivatalokban való jelenlét. A lakossági pénzügyi piacokon a postahivatalok útján történő termékforgalmazás lehetősége azonban a kiépített technikai megoldások miatt részben korlátozott, részben pedig nem kizárólagos. A postahivatalokban a Magyar Postával szerződést kötő más társaságok termékeit is értékesítik, a lakossági termékek közül jelenleg az OTP betéti termékeihez lehet hozzájutni, a bankkártyával történő készpénzfelvételi lehetőség pedig valamennyi bank által kibocsátott kártyával elérhető.

III.

Az érintett földrajzi piac - az európai piacmeghatározási gyakorlatnak is megfelelően - országos. Bár különösen a lakossági termékpiacok esetében az egyes pénzintézeti szolgáltatások igénybevételének jellemzői miatt a földrajzi piacok az ország egész területénél szűkebbek, azonban az országosan egységes szolgáltatási feltételek, a telefonos és internetes ügyintézés és információszerzés lehetősége, valamint az ebből következő transzparencia következtében az egy-két településen, régióban fennállhat az, hogy az összefonódást követően a lakossági szolgáltatások piaci szegmensén az összefonódó vállalkozások együttes piaci részesedése számottevően megemelkedhet, de a lokális piacra lépés nem túl jelentős korlátai miatt ezek a piaci szegmensek megtámadhatók, ezért a gazdasági erőfölény kialakulása nem valószínűsíthető. Ezért az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete a Versenytanács álláspontja szerint megfelelően jellemezhető az országos forgalomból való részesedéssekkel.

Az összefonódás a közvetlen résztvevők tevékenységei alapján az alábbi pénzügyi szolgáltatási termékpiacokat érinti:

• -

  hitelintézeti szolgáltatások, lakossági és vállalkozói betét-, hitel- és bankkártya szolgáltatások

• -

  értékpapír-kereskedelem

• -

  lízing

• -

  biztosítás

Az összeolvadással érintett - pénzügyi szakmai felügyelet ellenőrzése alá tartozó - termékpiacok működésével kapcsolatos kérdéseket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény rendezi.

Hitelintézeti szolgáltatások piaca

A hitelintézeti piacon erős verseny tapasztalható, különösen a lakossági (azon belül is a lakáshitelezési) szegmensben. A hitelpiacon jelenleg megközelítőleg 220 hitelintézet van jelen, 34 bank és számos - összeolvadó - takarékszövetkezet. 40-50 %-os piaci részesedéssel piacvezető az OTP Bank, az utána következő bankok piaci részesedése nagyságrenddel alacsonyabb.

A lakossági hitelpiac jellemzője, hogy napjainkban a banki ár-, illetve kamatversenyt felváltotta a szolgáltatások minőségével és a járulékos költségekkel való versenyzés. A fogyasztási hitelpiacot (személyi, áru, gépkocsi) erős verseny, növekvő hitelállomány jellemzi.

A vállalati hitelpiac növekedése elmaradt lakossági hitelállomány növekedésétől. A hitelállomány közel 70 %-át hat bank bonyolítja. A vállalkozói hitelpiacon a mikro- és kisvállalkozások szerepének növekedése várható.

A lakossági betétpiacot kiegyensúlyozott 5-8% növekedési ütem és a rövid távú bankbetétek dominanciája jellemzi. Alternatív befektetési forma lehet a befektetési jegyek vásárlása, ezek térnyerése azonban az elmúlt években nem volt látványos, szakértők azonban hosszú távon ezek piacának növekedésére és a rövid távú betétek visszaszorulására számítanak. A betétpiacon jelenleg erős ár-, illetve kamatverseny a jellemző.

A jelen eljárásban szereplő felek együttes piaci részesedéséről elmondható, hogy sem a hitelpiacon, sem a betétpiacon, ezeken belül sem a lakossági, sem a vállalati szegmensben nem haladja meg a 10 %-ot. A hitelintézeti szolgáltatások terén egyedül a bankkártya szolgáltatásokban érnek el együttesen valamivel több, mint 10%-ot.

Értékpapír-kereskedelem

Az értékpapír-kereskedői szolgáltatások piaca sokszereplős, a piacot erős verseny jellemzi. A tőzsdén folyó értékpapír-kereskedelemnek 2002-ben 39 szereplője volt. Ezen a piacon a kérelmező leányvállalata 15 %-kos piaci részesedéssel piacvezető (az utána következő részesedések 13-13 %). A Postabank csoport piaci részesedése 5 % körüli volt.

Lízingpiac

A lízingpiacon is kiélezett verseny folyik a nagy számú szereplő között, az Erste-csoport részesedése a gépkocsi lízing piacon 1 %-ra tehető, ingatlanlízing piacán 10 % körüli, a Postabank Leasing Rt. piaci részesedése 7 % körüli a gépkocsi lízing piacon (a piacvezetők lízing piaci részesedése 18-13 %) a Magyar Lízingszövetséghez tartozó cégek forgalmát alapul véve. A teljes lízing forgalomra vonatkozó arányok alacsonyabbak.

Biztosítási piac

A biztosítói piacon az Erste részesedése minimális, 1 % körüli. A Postabank Rt. a biztosítások piacán nincs jelen.

IV.

A kérelmezett a Magyar Köztársaság területén működő kereskedelmi bankként a Tpvt. hatálya alá tartozik.

A Tpvt. 23. § szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha

• a)

  két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

• b)

  egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy

• c)

  xtöbb egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

A Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

• a)

  a vállalkozás rész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

• b)

  a vállalkozás résznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

A Tpvt. 24. § (2) bekezdése szerint hitelintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hitelintézet mérlegfőösszege tíz százalékát kell figyelembe venni.

A kérelmező csoportjához tartozó vállalkozások közül 2002-ben az Erste Bank Hungary Rt. mérlegfőösszegének 10 %-a 39,23 md Ft volt, a kérelmezett Postabank Rt. esetében pedig ez az összeg 39,88 md Ft. A két társaság adatai tehát meghaladják a Gazdasági Versenyhivatal engedélykérelmet megalapozó küszöbszámokat, ezért a további résztvevők adatainak számbavételétől függetlenül, az irányításszerzéshez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre:

Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozáscsoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozáscsoport pedig vevőként van, illetve lehet jelen, azaz a két vállalkozáscsoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozáscsoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására.

A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozáscsoport által gyártott vagy forgalmazott áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozáscsoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás érvényesítésére.

Konglomerátumhatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői, és ezek alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák alkalmazására.

A Magyar Állam a Részvény Adásvételi Szerződésben meghatározott feltételek és körülmények szerinti privatizációs pályázat útján értékesítette a Postabank és Takarékpénztár Rt.-ben meglévő tulajdonrészét a kérelmezőnek.

Az összefonódás illeszkedik a magyar hitelintézeti piacon tapasztalható fúziós folyamatokba. A kérelmező az irányítás megszerzésével a magyar hitelintézeti piaci pozícióit kívánja erősíteni, az irányításszerzés kelet-európai stratégiája részeként értékelhető, az irányításszerzés átmeneti jellege kizárható.

A hitelintézeti piacon az összefonódott társaság a lakossági szegmensen az OTP, K&H Bank és takarékszövetkezetek mögötti szereplővé kíván válni, a vállalkozói üzletágban pedig elsősorban a Postabank eddigi önkormányzati kapcsolatait kívánja tovább erősíteni.

Az összefonódást követően a kérelmező a lízing, az értékpapír-kereskedelem és a befektetési alapkezelés piacán működő társaságokat egyesíteni fogja. Ez a tranzakció így az értékpapír-kereskedelem piacán fogja a legjelentősebb, együttesen 20 %-os piaci részesedést eredményezni. A lízingpiacon összességben 16 % körüli, az alapkezelésben pedig 2 % körüli együttes részesedés várható.

Ezeken a piacokon eltérő részesedéssel, de mind a két társaság jelen van, tehát a fúzió horizontális hatása érezhető lesz minden szegmensben, azonban erőfölényes helyzet nem alakul ki az együttes részesedések alacsony mértéke miatt. A piac szerkezete miatt a többi piaci szereplővel való összehangolt magatartás kialakulása sem valószínűsíthető. A horizontális hatásnak így a versenyre káros következménye nem lesz.

Az összefonódásnak a piaci szereplők ismertetett helyzetéből és a termékpiacok jellegéből adódóan vertikális hatása nem valószínűsíthető.

Az összefonódással létrejövő vállalkozáscsoport által kínált szolgáltatások köre - a modernizálódás és az esetleges hatékonyság növekedés mellett - lényegében változatlan marad, a várható együttes piaci részesedések jellemzően 10 % körüliek (egy részpiacon közelítik a 20 %-ot), így jelentős portfólió hatás sem várható.

Konglomerátum hatás jelen eljárás kapcsán nem releváns, mert az összefonódás révén nem javul a vállalkozáscsoport vagyoni, jövedelmi helyzete oly mértékben, hogy képes legyen versenykorlátozó stratégiák alkalmazására.

A kérelmezett irányításszerzéssel tehát a magyar hitelintézeti piac - mérlegfőösszeg szerinti - 7. és 8. helyen álló bankja fonódik össze, s ezzel várhatóan az 5. helyet szerezhetik meg az OTP, a K&H, az MKB és a CIB bankok mögött. Piaci részesedéseik alapján a lakossági piacon az OTP és K&H mögötti 3. helyre kerül az összefonódott társaság.

Az összefonódás előnyös hatásaként értékelhető, hogy az összefonódott vállalkozás egyesített piaci ereje a lakossági piacokon komolyabb ellensúlyt jelent a piacvezető vállalkozásokkal szemben, s a piaci szereplők számának csökkenését kedvezően ellensúlyozza a széleskörű hálózat rendelkezésre állása. Továbbá a vállalati szegmensben (különösen a kis- és középvállalkozásoknak, illetve az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat tekintve) is erősebb versenytársakká válhatnak.

Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezi.

A Versenytanács korábban kialakult gyakorlata alapján meghatározta azokat a feltételeket, amely megléte esetén a kérelmezett összefonódás egyszerűsített eljárásban, nyilvánvalóan engedélyezhető. E feltételeket korábbi határozataiban, illetőleg a GVH weboldalán közzétette. Jelen eljárásra vonatkozóan megállapította, hogy az összefonódás a feltételeknek megfelel.

A Versenytanács az előző pontban foglaltakra tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

VI.

A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. november 14.