Vj-73/2003/98

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Távközlési Rt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtott keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

1)
A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2002. április 22-én versenyfelügyeleti eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a Magyar Távközlési Rt. (a továbbiakban: Matáv) megsérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit azzal, hogy:

- a)
  a Minimál és Bázis elnevezésű díjcsomagjain kívüli, lakossági előfizetőknek kínált díjcsomagjaiban kizárja a szolgáltató-választás lehetőségét, illetve olyan korlátozásokat alkalmaz, amelyek megnehezítik a fogyasztók számára a váltást;
- b)
  2003. márciusában a nyilvánosság számára a helyi és helyközi I. hívásokra nézve meghirdetett (bár ténylegesen nem léptetett életbe) egy olyan díjváltozást, amely megkülönböztette volna a Matáv-Matáv és a Matáv-Betelepült Szolgáltató hívásirányt;
- c)
  2002. és 2003. években lakossági díjcsomagjaiban olyan kiskereskedelmi árakat alkalmazott, amelyek a hatóságilag jóváhagyott nagykereskedelmi díjakra tekintettel nem teszik lehetővé a hatékonyan működő versenytársak számára a piacralépést, illetve a piacon maradást.

2)
A GVH az eljárás megindításakor azt valószínűsítette, hogy a Matáv fentiek szerinti magatartásai sérthetik a Tpvt. 21. §-ába foglalat gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát, továbbá az 1.b. pont szerinti magatartás sértheti a Tpvt. 8. § (2) bekezdésének a) pontját is.
3)
A GVH a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján az elintézési határidőt két alkalommal, egyenként 180 nappal meghosszabbította.

II.

A Matáv tevékenysége

4)
A Matáv a vezetékes fővonalak 78-79 százalékával rendelkezve Magyarország legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatója, mely egyaránt nyújt helyi, belföldi távolsági és nemzetközi vezetékes távbeszélő szolgáltatásokat. A Matáv üzleti tevékenység eredménye 2002. évben 30,6 milliárd, 2003. évben 26 milliárd forint volt.
5)
A Matáv - az irányítása alá tartozó vállalkozások által alkotott vállalkozáscsoportba (a továbbiakban: Matáv-csoport) tartozó vállalkozásokon keresztül - a távközlési piac további szegmenseiben is jelen van. A Matáv-csoport tagjai közül a T-Mobile Távközlési Rt. Magyarország piacvezető mobiltávközlési szolgáltatója, az Axelero Rt. pedig az Internet szolgáltatási piac meghatározó szereplője (mind keskeny-, mind szélessávú szolgáltatást nyújt különböző technológiákkal). Ezen túlmenően, a Matáv csoporthoz tartozó további vállalkozások béreltvonali, adatátviteli, kábeltelevíziós (MATÁVkábelTV Kft.) és vagyonbiztonsági szolgáltatásokat nyújtanak, valamint a csoport foglalkozik távközlési berendezések értékesítésével és bérbeadásával is.
6)
A Matáv 1993. év végéig az egyedüli magyarországi vezetékes szolgáltató volt és 1994. évtől is kizárólagos joggal rendelkezett a belföldi távolsági és nemzetközi hívások nyújtására, továbbá az 1994. évben kialakított 54 ún. primer körzet közül 39-ben a helyi hívások tekintetében (a fennmaradó 15 primer körzetben más vállalkozásoknak volt kizárólagos joga a helyi hívásokra).
7)
Az előzőek szerinti helyzethez képest alapvető változást eredményezett, hogy 2001. december 23-án hatályba lépett a 2001. évi XL. törvény a hírközlésről (a továbbiakban: Hkt. ^[1] ), melyet preambuluma szerint "a hírközlési piac fejlődése, védelme, a verseny biztosítása, továbbá a hírközlési hálózatok hatékony együttműködésének biztosítása céljából" alkotott az Országgyűlés.
8)
A verseny megteremtése szempontjából a Hkt. által életbeléptetett változások közül (a 6. pont szerinti kizárólagosságok megszüntetésén túlmenően) a legjelentősebbek azok a rendelkezések, amelyek előírták a vezetékes hálózattal rendelkező távközlési vállalkozások részére, hogy - meghatározott feltételek mellett - kötelesek hálózatukat más vállalkozások részére átengedni a fogyasztóknak nyújtandó távközlési szolgáltatásokhoz.
9)
Az előzőek alapján a Matáv által nyújtott vezetékes távközlési szolgáltatásoknak két alaptípusa különböztethető meg

- -
  a más távközlési vállalkozás részére nyújtott (nagykereskedelmi); illetve
- -
  a végfogyasztónak nyújtott (kiskereskedelmi)

szolgáltatások.

III.

Nagykereskedelmi szolgáltatások

A Hkt. szerinti szabályozás

10)
A távbeszélő szolgáltatások piacára más vállalkozás hálózatának használatán keresztül történő belépést:

- -
  egyrészt a helyi hurok ^[2] átengedésének a Hkt. szabályai szerinti ún. jelentős piaci erővel (JPE) bíró szolgáltatókra vonatkozó kötelezettsége,
- -
  másrészt a belföldi távolsági és nemzetközi hívások tekintetében a szolgáltató-választás biztosításának kötelezettsége, illetőleg az összekapcsolási kötelezettség

kívánja elősegíteni.

11)
A távközlési szolgáltatókat a Hkt. szerint együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében a szolgáltatók gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetén kötelesek egymással összekapcsolási, a JPE szolgáltatók pedig az őket megkeresőkkel hálózati hozzáférési szerződést is kötni.
12)
A Hkt. 40. és 41. §-a értelmében a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles referencia összekapcsolási ajánlatot (RIO), illetve a helyi hurok átengedésére vonatkozó referencia ajánlatot (RUO) összeállítani, és a Hírközlési Döntőbizottság (a továbbiakban: HDB) részére jóváhagyás céljából benyújtani. A referencia összekapcsolási ajánlatnak tartalmaznia kell többek között a költségalapúságnak megfelelően kiszámított díjakat és azok alkalmazási feltételeit. A HDB a RIO-ban, illetve RUO-ban foglaltakat a Hkt-ban meghatározott szempontok alapján, az ott szabályozott eljárásban hagyja jóvá.

A Matáv nagykereskedelmi díjai

13)
A Matáv 2002. január 22-én - jóváhagyás végett - benyújtotta a HDB-hez referencia összekapcsolási ajánlatát, melyet a HDB - többszöri módosítás után - 2002. július 18-i határozatával jóváhagyott azzal, hogy azokat 2002. január 1-jével visszamenőleg kell alkalmazni. A Matáv részére jóváhagyott 2002. évi nettó (ÁFA nélküli) RIO díjakat (MARIO) az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat

A 2002. évi nettó MARIO-díjak

Szolgáltatás megnevezése	Nettó MARIO-díj (Ft/perc)
Szolgáltatás megnevezése	csúcsidőben	csúcsidőn kívül
Helyi híváskezdeményezés	5,44	2,03
Regionális híváskezdeményezés	6,46	2,41
Országos híváskezdeményezés	8,32	3,11
Helyi hívásvégződtetés	5,07	1,90
Regionális hívásvégződtetés	6,09	2,27
Országos hívásvégződtetés	7,95	2,97
Híváskezdeményezés és regionális tranzit	1,21	1,21
Hívásvégződtetés és regionális tranzit	1,21	1,21
Híváskezdeményezés és országos tranzit	2,41	2,41
Hívásvégződtetés és országos tranzit	2,41	2,41

14)
A Hkt. felhatalmazása alapján kiadott, a hálózati szolgáltatások költség számítására vonatkozó szabályokról szóló 1/2002. MeHVM rendelet értelmében "a helyi hozzáférési hiányból (a továbbiakban: HHH) egy szolgáltatási egységre jutó érték címén a távbeszélő piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató percenként 2 forintot számíthat fel" az általa nyújtott összekapcsolási forgalmi szolgáltatások tekintetében. Az érintett vállalkozások (így a Matáv is) a gyakorlatban éltek ezzel a lehetőséggel, és a jogszabály által meghatározott maximális értéket számították fel nagykereskedelmi partnereik számára.
15)
A Matávnak a helyi hurok átengedésére vonatkozó RUO díját (MARUO) a HDB 2002. február 28-án nettó 3.177 Ft/hó összegben hagyta jóvá, szintén 2002. január 1-jei hatállyal.
16)
A 2003. évre vonatkozó MARIO-díjakat (melyeket a HDB 2003. május 19-én hagyott jóvá, 2003. január 1-jei visszamenőleges hatállyal) a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A 2003. évi nettó MARIO-díjak

Szolgáltatás megnevezése	MARIO-díj (Ft/perc)
Szolgáltatás megnevezése	csúcsidőben	csúcsidőn kívül
Helyi híváskezdeményezés	4,48	1,65
Regionális híváskezdeményezés	5,93	2,19
Országos híváskezdeményezés	6,88	2,54
Helyi hívásvégződtetés	3,93	1,45
Regionális hívásvégződtetés	5,38	1,99
Országos hívásvégződtetés	6,34	2,24
Híváskezdeményezés és regionális tranzit	1,18	1,18
Hívásvégződtetés és regionális tranzit	1,18	1,18
Híváskezdeményezés és országos tranzit	1,92	1,92
Hívásvégződtetés és országos tranzit	1,92	1,92

17)
2003. február 15-től a Matáv részére fizetendő HHH mértéke 1.- Ft/perc összegre változott.
18)
A MARUO díjat a HDB 2003. június 13-án 3.544 Ft/hó összegben hagyta jóvá, szintén 2003. január 1-jei visszamenőleges hatállyal.

IV.

Kiskereskedelmi szolgáltatások

A szabályozás

19)
A mások mellett a Matávra is vonatkozó kiskereskedelmi szabályozás részleteit a Hkt. felhatalmazása alapján kiadott a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő-szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról szóló 3/2002. (I.21.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: Mr.) tartalmazza.
20)
Az Mr. szerint a távbeszélő szolgáltató az előfizetőtől a szolgáltatás létesítésével összefüggésben egyszeri (az előfizetői szerződéshez kapcsolódó) díjat, majd a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan rendszeresen (havonta előre) előfizetési díjat, valamint (utólag) sikeres hívásonként hívásfelépítési (ún. kapcsolási) és forgalmi díjat szedhet. Az egyszeri díjak legmagasabb nettó mértékét maga a rendelet meghatározza külön az egyéni és üzleti előfizetőkre, illetve külön a fő- és ikervonalra. A forgalmi díjazás perc alapú, és a hívásdíjak az órákban vagy napszakokban meghatározott díjazási időszakokban eltérőek lehetnek.
21)
Az Mr. a Matáv részére 2002. február 1-jétől az előfizetési díjat nettó 2.400.- Ft/hó-, a kapcsolási díjat nettó 3,80 Ft/hívás legmagasabb összegben állapította meg, egyidejűleg előírva a 3. táblázat szerinti maximált nettó forgalmi díjakat.

3. táblázat

A Matávra 2002. ferbuár 1-jétől
vonatkozó nettó forgalmi díjak

Ft/perc

Hívásirány	Csúcsidőben	Csúcsidőn kívül
Helyi	7,20	3,60
Helyközi I.	7,20	3,60
Helyközi II.	15,00	9,00
Belföldi távolsági III.	24,00	12,00
Matáv-PGSM	63,00	38,00
Matáv-Westel	60,00	40,00
Matáv-Vodafone	61,00	45,00

22)
A Matáv 2002. július 1-jéig a 21. pontban foglaltaknál magasabb díjakat nem alkalmazhatott. Az azt követő időszakra az Mr. ún. ársapka szabályozást írt elő, melynek lényege, hogy a 21. pont szerinti díjak változásának átlagos mértéke egy naptári évben nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó előremutató (az állami költségvetésben tervezett) fogyasztói árszintemelkedés és a korrekciós tényező összegének a hatékonysági tényezővel csökkentett összegét. A korrekciós tényező mértéke a tárgyévet megelőző évre vonatkozó előremutató fogyasztói árszintemelkedés és az ugyanezen évre vonatkozó tényleges fogyasztói árszintemelkedés különbségének kétharmada. A hatékonysági tényező 3%. A feltételnek az összes díjelem tekintetében, bevételi arányuknak megfelelően kell teljesülnie az Mr. értelmében úgy, hogy azon belül:

- -
  a helyi hívások díjának átlagos növekedése 2002. július 1. és december 31. között nem haladhatja meg az 5%-ot, 2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig pedig évente a 6%-ot;
- -
  a legmagasabb előfizetési díjú egyéni fővonali díjcsomag előfizetési díjának átlagos díjemelkedése 2002. július 1. és december 31. között nem haladhatja meg a 3%-ot, 2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig pedig évente nem érheti el a 10%-ot.

Az Mr. alapján az előzőek szerinti áremelési korlátok túllépése esetén a következő évi áremelési lehetőség a túllépés kétszeresével csökken.

23)
A távbeszélő szolgáltató jogosult díjcsomagokat képezni, azaz az egyes távbeszélő szolgáltatási díjelemek, illetőleg a szolgáltatás igénybevételének egyes feltételeivel összefüggő díjmértékek egymásra tekintettel való meghatározásával képezni a díjakat. A Matáv, mint a Hkt. szerinti egyetemes távközlési szolgáltató köteles legalább egy kedvezményes és egy normál díjcsomagot kialakítani.
24)
A Hkt. előírja, hogy a távbeszélő szolgáltató a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások esetében köteles előfizetője számára lehetővé tenni a szolgáltató-választást előválasztás, illetve hívásonkénti előtétválasztás alkalmazásával, az Mr. szerint azonban ez alól kivételt képeznek azok az előfizetők, akik az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott kedvezményes díjcsomagra fizetnek elő. A szolgáltató-választás kétféle formában valósulhat meg. Egyik esetben az előfizető a belföldi távolsági vagy a nemzetközi vagy mindkét hívástípus tekintetében szerződést köt a választott szolgáltatóval (ún. közreműködő szolgáltatóval), és az adott hívástípus esetében mindig az adott szolgáltatót választja (szolgáltató előválasztás). A másik esetben az előfizető hívásonként, esetileg egy előtét-szám tárcsázásával választ szolgáltatót (hívásonkénti előtétválasztás). Az előfizető mindkét esetben csak olyan szolgáltatót választhat a hivatkozott hívástípusokra, amellyel a hálózati szolgáltatója összekapcsolási szerződést kötött.

A Matáv lakossági díjcsomagjai

25)
A Matáv az Mr. rendelkezéseit is figyelembevéve a vizsgált 2002-2003. években az alábbi díjcsomagokat kínálta a lakossági fogyasztóknak.

- 1.
  A Bázis díjcsomag a Matáv Mr. szerinti normál díjcsomagja. A Bázis díjcsomag igénybe vételének nincsenek speciális feltételei, és a díjcsomagról korlátozás nélkül lehet más csomagra váltani. A csomagban alkalmazott árak 2002. szeptemberéig megegyeztek az Mr. szerinti maximált díjakkal, azt követően a Matáv - az Mr. szerinti ársapka szabályozás adta jogával élve - a díjakat több ízben is emelte. 2002. július-december időszakban a Matáv az előfizetési díjakat átlagosan 5,4 százalékkal, a helyi hívások percdíjait pedig 4,2 százalékkal emelte. A valamennyi díjcsomag, valamennyi díjemelésére nézve számított átlagos díjemelés a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) által 2004. évben elvégzett számítás szerint 2,4 százalék volt, ami nem érte el az Mr. szerinti, szintén az NHH által számított 4 százalékos mértéket. A 2003. évi díjakra vonatkozóan az NHH még nem végzett számításokat.
- 2.
  A Csevegő díjcsomag havi előfizetési díja, valamint percdíjai mind csúcs-, mind kedvezményes időszakban megegyeznek a Bázis díjcsomag tarifáival, ugyanakkor a havidíj fele a Matáv nyílt Internet hozzáférési szolgáltatása ^[3] keretében leinternetezhető, és a beszélgetési idő arányában kedvezmény jár a beszélgetés díjára (az 5. perctől a 10. percig 20%, majd a 10. és 60. perc között 30%, a 60. percet követően kedvezmény nem jár). Ez a díjcsomag tehát kedvező mindazon előfizetők számára, akik rendszeresen az átlagosnál hosszabb beszélgetéseket is folytatnak, valamint emellett kapcsolt vonali Internet elérést igényelnek.
- 3.
  A Sokatmondó díjcsomag - bevezetésének ideje 2002. október - minden hívásirányban és minden időszakban a Bázis csomag tarifáinál kedvezőbb díjakat tartalmaz, és a Matáv hálózatán belüli hívásirány esetében a csúcsidő munkanapokon délután 15.00 órakor véget ér (egyébként 18.00 óráig tart). Ez a díjcsomag a gyakori használatnak a beszélgetés időtartamától függetlenül kedvez. A díjcsomag előfizetési díjához ugyanakkor 375 Ft-os havidíj társul. Az előfizetői szerződés határozott időre, egy év + 15 napra jön létre, melynek letelte előtti felmondás esetén az előfizetőt kötbérfizetési kötelezettség terheli, de az egy éves időszakot követő 15 napos időszakban a felmondásra kötbér fizetése nélkül van lehetőség. A kapcsolási díj összege 2003 áprilisától a Bázis díjcsomagban felszámított 4 Ft-hoz képest felére csökkent, illetve ugyanezen időponttól kezdve a mobildíjak mértéke is csökkent, azaz a Bázis díjcsomaghoz képest még kedvezőbbé vált.
- 4.
  A Felező díjcsomag bevezetésének időpontja 2003. február 1. volt. A csomag előfizetési díjának fele lebeszélhető (de Internetezésre ez a kedvezmény nem használható). Kapcsolási díjat a díjcsomagban a Matáv nem számít fel, a percdíjak a mobil és nemzetközi hívásirányokat kivéve minden irányba egységesek (ez helyi és helyközi I. irányban kedvezőtlenebb a Bázis díjaknál). A csomagra határozott idejű előfizetési szerződést lehet kötni, felmondására a Sokatmondó díjcsomagnál ismertetett feltételek mellett kerülhet sor. A Felező díjcsomag bevezetésével egyidőben a Matáv Rt a Felező Plusz díjcsomagot is bevezette, amely a Felező kicsit eltérő változatának tekinthető, amennyiben az igénybevétel feltételei megegyeznek, de az előfizetési díj (és így a lebeszélhető összeg) magasabb, valamint a percdíjak is magasabbak, de ugyanúgy egységesek (kivéve a mobil és nemzetközi díjakat, amelyek a Bázis díjakkal egyeznek meg ez esetben is).
- 5.
  A Minimál díjcsomagban az alacsony előfizetési díj mellé magas percdíjak társulnak (Bázis díjak háromszorosa), ami egyértelműen a kis fogyasztású előfizetőket célozta meg, akik elsősorban az elérhetőséget tarthatták értéknek: ennek oka lehet anyagi jellegű (a Minimál díjcsomag részben szociális jellegű csomagként is funkcionált), illetve abból fakadó, hogy az előfizető jórészt más módon elégíti ki kommunikációs igényeit (pl. mobiltelefonnal), ugyanakkor a díjcsomaggal lehetőség volt szélessávú Internet szolgáltatás igénybevételére is.
- 6.
  A Kontroll díjcsomaggal havi előfizetési díj és kapcsolási díj nélkül lehet telefonálni oly módon, hogy az előfizető előre fizet egy meghatározott összeget, és azt telefonálja le adott időn belül a Bázis díjaknál magasabb (közel egységes) díjak viselése mellett. A díjcsomag nem különböztet meg csúcs- és kedvezményes időszakot sem. A mobil hívásdíjak ugyanakkor az ugyanilyen Bázis díjaknál alacsonyabbak. A díjcsomaggal csak kapcsolt vonali (behívószámos) Internet szolgáltatások érhetők el.

26)
A Matáv a 24) pont szerinti szolgáltató választást a vizsgált időszakban kizárólag a Bázis díjcsomag előfizetői számára tette lehetővé.

A 2003. március díjmódosítási szándék

27)
A Matáv a 2003. március havi Hírmondó c. kiadványában "Két hívásirány a helyi és a helyközi I. irányon belül" címmel arról tájékoztatta előfizetőit, hogy a Csevegő, a Bázis és a Minimál díjcsomagokban, valamint a nyilvános állomásokról kezdeményezett hívások esetén a helyi és a helyközi I. hívásirányokon belül 2003. április 01. napjától két hívásirányt különböztet meg. Az egyik hívásirány az, amikor Matáv előfizető Matáv előfizetőt hív, a másik pedig az, amikor Matáv előfizető a díjkörzetén belüli más vezetékes szolgáltató (Betelepült Szolgáltató) ^[4] előfizetőjét hívja. A Matáv közölte továbbá, hogy mely körzetből, mely számokra indított hívás esetén merülhetnek fel a betelepülti irány új percdíjai, továbbá felhívta a kék és zöld szám előfizetőinek figyelmét, hogy a Matávon kívüli vezetékes szolgáltatói hálózatból indított kék és zöld számon folytatott beszélgetések után fizetendő díjak is megváltoznak.
28)
A tájékoztatás szerint a Matáv - Matáv irány díjai változatlanok, míg a Matáv - Betelepült Szolgáltató irány díjai emelkednek. A régi és a tervezett díjakat, illetve az emelkedés mértékét az 5. táblázat mutatja be.

5. táblázat

A hívásirány-megkülönböztetéssel járó díjváltozások

A hívás jellege	Régi díj (Ft/perc)	Tervezett díj (Ft/perc)	Emelkedés (%)
Bázis és csevegő díjcsomagban - csúcsidőben	10,50	17,75	69
Bázis és csevegő díjcsomagban - csúcsidőn kívül	5,25	9,40	79
Minimál díjcsomagban - csúcsidőben	31,50	53,25	69
Minimál díjcsomagban - csúcsidőn kívül	15,75	28,20	79
Nyilvános távbeszélő állomások esetében - csúcsidőben	16,80	28,40	69
Nyilvános távbeszélő állomások esetében - csúcsidőn kívül	8,40	15,04	79

29)
A PanTel Rt. ezt követően 2003. március 7-én kelt levelével megkereste a Matávot, és az akkor hatályban lévő Összekapcsolási szerződésre hivatkozva kérte, hogy a Matáv álljon el a hívásirány-megkülönböztetés bevezetésétől. Az Összekapcsolási szerződés ugyanis kimondta, hogy a Matáv a MARIO alapján megkötendő Összekapcsolási szerződés hatályba lépéséig nem alkalmaz eltérő végfelhasználói díjakat a PanTel Rt. hálózatába, illetve a saját hálózatába irányuló hívások esetén.
30)
A Matáv 2003. március 14-i keltezésű levélben arról tájékoztatta a PanTel Rt.-t, hogy átmenetileg eláll szándékától, és nem vezeti be a helyi hívásdíj megkülönböztetést 2003.április 1-jétől.
31)
Az egyeztetéseket követően a Matáv Internetes oldalán és 2003. március 28-án két országos napilapban is megjelentette, hogy nem különböztet meg hívásirányokat, és nem változtat a hatályos hívásdíj tételeken.
32)
A GVH-hoz érkezett piaci jelzések szerint a Matáv bejelentésének hatására két vállalkozás potenciális ügyfeleket veszített, egy vállalkozás pedig csak úgy tudott szerződést kötni egyik ügyfelével, hogy biztosította neki a szerződés felmondásának jogát arra az esetre, ha a Matáv jövőbeni esetleges hívásirány-megkülönböztetésekor a felek egymás közt a díjat nem tudják módosítani.
33)
A Betelepülő Szolgáltatók számára az egy vagy kevés telephellyel rendelkező nagy forgalmú vállalkozások a leginkább elérhetők, mert ezek esetében van reális esély a hálózat kiépítéséből fakadó költségek megtérülésére. Az üzleti előfizetők az üzletfeleik (lehetséges üzletfeleik) általi elérhetőségük biztosítása érdekében jellemzően olyan telefonos ügyfélszolgálatot tartanak fenn, mely módot ad a megrendelések fogadására, az esetlegesen szükséges segítségnyújtásra.

V.

A Matáv kiskereskedelmi és nagykereskedelmi
díjainak (költségeinek) összehasonlítása

34)
A vizsgálat során összevetésre kerültek egymással a Matáv lakossági díjcsomagjainak kiskereskedelmi díjai (bevételei) az ahhoz kapcsolódó nagykereskedelmi, illetve kiskereskedelmi költségekkel.

A kiskereskedelmi bevételek

35)
A számítások során az egyes díjcsomagok - az azokon belüli díjelemekhez (előfizetési díj, hívásdíj, percdíj), illetve hívásirányokhoz kapcsolódó bevételek - nem külön-külön, hanem összességükben kerültek értékelésre azzal, hogy nem lett figyelembevéve

- -
  a díjcsomagok közül a Minimál és Kontroll csomag;
- -
  a hívásirányok közül pedig a nemzetközi és az egyéb hívásirányok.

36)
Az előzőek alapján - a Matáv által rendelkezésre bocsátott adatokból - a Matáv kiskereskedelmi bevétele az alábbiak szerint került meghatározásra a 2002. január - 2003. szeptember időszak egyes hónapjaira:

B=P+E+KxHv/Hö
ahol: P - a Bázis, a Csevegő, a Sokatmondó, a Felező és a Felező Plusz

díjcsomagok (a továbbiakban együtt: lakossági díjcsomagok) forgalmi bevétele
E - a lakossági díjcsomagok előfizetési díj bevétele
K - a lakossági díjcsomagok kapcsolási bevétele
Hö - a lakossági díjcsomagok hívás száma
Hv - a lakossági díjcsomagok hívás száma a nemzetközi és egyéb hívások nélkül
B - a lakossági díjcsomagok összes kiskereskedelmi bevétele

A nagykereskedelmi költségek

37)
A forgalmi szolgáltatás nagykereskedelmi költsége a híváskezdeményezés és hívásvégződtetés költségének összegeként került meghatározásra, melyhez

- -
  a költségalapon meghatározott és a HDB által jóváhagyott MARIO-díjak (lásd 1. és 2. táblázat); illetve
- -
  a nem Matáv hálózatba történt hívás végződtetés esetén a Matávon kívüli vezetékes távközlési szolgáltatók (a továbbiakban: LTO) szintén a HDB által jóváhagyott díjai, valamint mobilszolgáltatók vezetékes hívásvégződtetés díjai

szolgáltak alapul (az LTO-k végződtetési díjait a 6. táblázat, a mobilszolgáltatókét a 7. táblázat tartalmazza).

6. táblázat

Az LTO-k nettó hívásvégződtetési díjai

Ft/perc

LTO	2002. év		2003. év
LTO	csúcsidőben	csúcsidőn kívül	csúcsidőben	csúcsidőn kívül
VTH	6,06	3,03	5,22	2,09
Emitel	6,50	2,24	5,20	1,80
Monortel	6,67	2,35	6,67	2,35
Hungarotel	7,60	3,77	6,10	3,10

7. táblázat

A mobilszolgáltatók fix-mobil nettó végződtetési díjai

Ft/perc

Szolgáltató	2002. év		2003. év
Szolgáltató	csúcsidőben	csúcsidőn kívül	csúcsidőben	csúcsidőn kívül
Pannon	48,15	23,15	44,40	23,15
Vodafone	48,15	30,15	46,15	30,15
Westel 450	45,15	25,15	45,15	25,15
Westel 900	45,15	25,15	40,50	22,50

38)
A Matáv és az LTO-k híváskezdeményezési és hívásvégződtetési díjai eltérnek attól függően, hogy helyi-, regionális- vagy országos híváshoz kapcsolódnak. Ennek megfelelően a különböző hívástípusok egy percre eső nagykereskedelmi költségei is eltérnek egymástól, az alábbiak szerint.

- 1.
  A helyi és helyközi I. típusú hívások megvalósítása egy helyi híváskezdeményezés és egy helyi hívásvégződtetés szolgáltatást igényel, mivel ebben az esetben arról van szó, hogy a hívás az adott primer (számozási) körzeten belül marad. Budapest esetében ennél bonyolultabb a helyzet, a főváros ugyanis 14 számozási alkörzetre van osztva, közöttük pedig a forgalmat a két ún. tandem központ bonyolítja. Itt tehát nem feltétlenül marad az adott számozási körzeten belül a hívás, ami miatt a megvalósításhoz az egyik helyi összekapcsolási szolgáltatás helyett regionálisra van szükség. A Budapesten belüli, illetve a főváros alkörzetei közötti forgalomra vonatkozó adatok hiányában azonban az ebből eredő költségtöbbleteket a számítások során nem lehetett figyelembe venni.
- 2.
  A helyközi II. típusú hívások Budapest és az agglomerációs körzetébe tartozó települések közti forgalmat jelentik, ezek megvalósításához - a hívás irányától függően - egy helyi híváskezdeményezésre és egy regionális hívásvégződtetésre vagy fordítva, egy regionális híváskezdeményezésre és egy helyi hívásvégződtetésre van szükség. Ehhez képest speciális helyzet, ha a hívás valamely LTO hálózatába irányul. Ebben az esetben ugyanis a végződtetési szolgáltatást - a Matáv-étól eltérő költséggel - az LTO nyújtja, amely érvényesítheti a Matáv felé a helyi hozzáférési hiány (HHH) pótdíjat is.
- 3.
  A belföldi távolsági hívások különböző primer (számozási) körzetek - a MARIO szóhasználatával különböző alap zónák - közötti hívások, melyek megvalósítására többféle megoldás is kínálkozik, attól függően, hogy a hívó és a hívott fél primer körzetének központjai egyben szekunder körzetközpontok-e, illetve, hogy az egyes primer körzetek azonos vagy különböző szekunder körzetben - a MARIO szerinti regionális zónában - vannak-e. Ennek mentén a hívások négy csoportra oszthatók, melyek mindegyikéhez különböző költségek tartoznak. A belföldi távolsági hívások költségének számítása során ezen négy típushoz rendelhető költségek egyszerű számtani átlaga került figyelembevételre, miután arra vonatkozóan nem állt rendelkezésükre információ, hogy a különböző hívásúttal rendelkező hívások a belföldi távolsági hívásokon belül milyen arányban fordulnak elő. Külön lettek kezelve a belföldi távolsági hívások közül a valamely LTO egy előfizetőjéhez irányuló hívások, az LTO-k Matávétól eltérő végződtetési díjai miatt. Lévén, hogy az LTO-k ebben az esetben is csak helyi hívásvégződtetést tudnak nyújtani, a Matáv összekapcsolási szolgáltatásai közül itt regionális vagy országos híváskezdeményezésre van szükség a hívás megvalósításához. A számítások során a költségek között ezen hívástípusnál is a kétféle megoldáshoz tartozó költség egyszerű számtani átlaga került figyelembevételre.
- 4.
  A belföldi távolsági hívások különböző primer (számozási) körzetek - a MARIO szóhasználatával különböző alap zónák - közötti hívások, melyek megvalósítására többféle megoldás is kínálkozik, attól függően, hogy a hívó és a hívott fél primer körzetének központjai egyben szekunder körzetközpontok-e, illetve, hogy az egyes primer körzetek azonos vagy különböző szekunder körzetben - a MARIO szerinti regionális zónában - vannak-e. Ennek mentén a hívások négy csoportra oszthatók, melyek mindegyikéhez különböző költségek tartoznak. A belföldi távolsági hívások költségének számítása során ezen négy típushoz rendelhető költségek egyszerű számtani átlaga került figyelembevételre, miután arra vonatkozóan nem állt rendelkezésükre információ, hogy a különböző hívásúttal rendelkező hívások a belföldi távolsági hívásokon belül milyen arányban fordulnak elő. Külön lettek kezelve a belföldi távolsági hívások közül a valamely LTO egy előfizetőjéhez irányuló hívások, az LTO-k Matávétól eltérő végződtetési díjai miatt. Lévén, hogy az LTO-k ebben az esetben is csak helyi hívásvégződtetést tudnak nyújtani, a Matáv összekapcsolási szolgáltatásai közül itt regionális vagy országos híváskezdeményezésre van szükség a hívás megvalósításához. A számítások során a költségek között ezen hívástípusnál is a kétféle megoldáshoz tartozó költség egyszerű számtani átlaga került figyelembevételre.

39)
A forgalmi szolgáltatások 38. pontban részletezettek szerint számított nagykereskedelmi költségeit az 1. melléklet tartalmazza.
40)
A hozzáférési szolgáltatáshoz kapcsolódó nagykereskedelmi költségként a HDB által jóváhagyott MARUO kerül figyelembevételre (lásd 15. és 18. pont).
41)
Az előzőek szerinti egy percre jutó forgalmi költségek, valamint egy előfizetőre jutó hozzáférési költség, továbbá a Matáv által rendelkezésre bocsátott forgalmi adatok (tartásidő percben) és előfizetőszámok alapján a Matáv nagykereskedelmi költség összege az alábbiak szerint került meghatározásra a 2002. január - 2003. szeptember időszak egyes hónapjaira.

ahol: PCi - a lakossági díjcsomagok egy percre jutó forgalmi költsége az i-ik hívásirányban csúcsidőben
PKi - a lakossági díjcsomagok egy percre jutó forgalmi költsége az i-ik hívásirányban nem csúcsidőben
KCi - a lakossági díjcsomagok tartásideje az i-ik hívásirányban csúcsidőben
KKi - a lakossági díjcsomagok tartásideje az i-ik hívásirányban nem csúcsidőben
L - a lakossági díjcsomagok előfizetőinek száma
M - a MARUO-díj

A kiskereskedelmi költségek

42)
A kiskereskedelmi költségek meghatározásához a kiindulópontot a Matáv által benyújtott ABC (tevékenységalapú) költség dokumentáció és a távbeszélő szolgáltatás egyes termékkategóriáihoz rendelt kiskereskedelmi jellegű tevékenységek tényleges költség adatai (havi bontásban a teljes 2002-es évre és 2003. évre szeptemberrel bezárólag) képezték. A Matáv a következő kiskereskedelmi tevékenységeket azonosította: marketing menedzsment (piac megismerése, üzleti lehetőségek feltárása, marketing tervezés), termék menedzselés (termék életciklus menedzsment), értékesítés és megrendelés feldolgozás, bevételbiztosítás (kintlévőség menedzsment) és számlázás, ügyfélszolgálat és szerviz (információ és reklamációkezelés).
43)
Az egyes díjelemek közül - összhangban a figyelembevett bevételekkel - az előfizetési díjak, a kapcsolási díjak, a díjcsomagok (2003. évre a komplex szolgáltatás csomagok) és az egyes forgalmi irányok (helyi forgalom, helyközi I. forgalom, helyközi II. forgalom, belföldi távolsági, mobil, LTO) kiskereskedelmi tevékenységköltségei lettek figyelembevéve.
44)
A Matáv költség elszámolási rendszerében az üzleti és lakossági csomagokra vonatkozó kiskereskedelmi költségeket nem választja szét, ezért szükséges volt az egyes kiskereskedelmi költségelemek szétosztása az üzleti (és a Minimál és Kontroll csomagok), valamint a lakossági csomagok között. A felosztás:

- -
  az előfizetési díjakhoz rendelt kiskereskedelmi tevékenységköltségek esetében előfizetőszám;
- -
  a kapcsolási díjakhoz rendelt költségeknél kapcsolási díjbevétel;
- -
  a forgalmi irányokhoz rendelt költségek esetében az adott forgalmi irány tartásideje;
- -
  a díjcsomagokhoz köthető egyéb tételek (2002. évben a Díjcsomagok, 2003-ban a Komplex szolgáltatáscsomagok elnevezésű termékkategória) pedig az összes bevétel

arányok alapján történt.

45)
A Matáv lakossági díjcsomagjainak előzőek szerint számított bevételeit és költségeit, a bevételek és a nagykereskedelmi költségek különbözetét (a továbbiakban: árrés), valamint az árrés és a kiskereskedelmi költségek különbözetét (a továbbiakban: nyereség) a 2. melléklet mutatja be.

VI.

A vizsgálói indítvány

46)
A Tpvt. 71. § szerinti vizsgálati jelentésben a vizsgálók indítványozták annak megállapítását, hogy a Matáv:

- a)
  a Tpvt. 21. § a) és i) pontjába ütköző jogsértést valósított meg azáltal, hogy a 2002. január 1.-jétől 2003. december 31-ig tartó időszakban a lakossági előfizetők körében úgy állapította meg kiskereskedelmi díjait, hogy azok - az ezen szolgáltatások versenytársak általi nyújtásához elengedhetetlenül szükséges nagykereskedelmi szolgáltatási árai mellett - nem biztosították a kiskereskedelmi költségeket és az "elvárható" haszont fedező árrést, ami alkalmas volt a versenytársak piacra lépésének megakadályozására, illetve a már piacra lépett versenytársak kiszorítására;
- b)
  a Tpvt. 21. § a), i) és j) pontjába ütköző jogsértést követett el azáltal, hogy 2003. márciusában úgy jelentett be egy hívásirány szerinti díj-megkülönböztetést, hogy önmagában a bejelentés alkalmas volt a szolgáltató-váltást fontolgató üzleti előfizetők szándékuktól való eltántorítására, illetve elbizonytalanítására, miáltal akadályozta versenytársai piacralépését, illetve számukra hátrányos piaci helyzetet teremtett.

47)
A további vizsgálati irányokban a vizsgálók az eljárás megszüntetését indítványozták.
48)
A Versenytanács a Tpvt. 73. § alapján a vizsgálói indítványtól annyiban eltérő előzetes álláspontot közölt a Matáv-val, hogy a 46.a. pont szerinti jogsértést (az ún. árprés alkalmazását) csak 2002. évre tervezi megállapítani, és csak a Tpvt. 21. § i) pontja tekintetében.

VII.

A Matáv álláspontja

49)
Az árprés tekintetében a Matáv az alábbiakra hivatkozott.

- 1.
  A GVH által elvégzett számítás több szempontból is hibás módszertanon alapul. Egyrészt indokolatlan a nemzetközi hívásirány figyelmen kívül hagyása, másrészt eltúlzottak a helyi hívásoknak a számításokban figyelembevett költségei.
- 2.
  A 49.1. pontban foglaltaktól függetlenül is a GVH számításai szerint mutatkozó árprés oka az Mr. szerinti ársapka-szabályozás, mely megakadályozta a Matávot abban, hogy kiskereskedelmi díjait nagyobb mértékben emelje. A Matáv szerint ez annak ellenére fennállt, hogy az NHH 2004. évben elvégzett számításai szerint az "összesített ársapka" tekintetében 2002. évben egy "minimális" tartaléka képződött, mert:

- - a)
    egyrészt az áremelés időszakában még jelentős bizonytalanságok voltak az ársapka-számítás módszertanát illetően (ezt mutatja, hogy az NHH végül csak 2004-ben végezte el ez ellenőrzést), miközben az Mr. szerint a túllépésnek jogkövetkezményei vannak;
- - b)
    másrészt annak érdekében, hogy az előfizetési díjak és a hívás díjak arányai közeledjenek azok költségarányaihoz, az előfizetési díjakat kellett nagyobb arányban emelnie, aminek viszont határt szabott az előfizetési díjakra vonatkozó külön áremelési korlát.

- 3.
  A Matáv álláspontja szerint az előzőekből az is következik, hogy a szabályozás alapján tanúsított magatartására nem terjed ki a Tpvt. hatálya, annak 1. §-a alapján. A szabályozás által lehetővé tett legmagasabb előfizetési díj alkalmazása esetén ugyanis nem merülhet fel a túlzottan alacsony ár(rés) vádja, illetve a jogsértőnek minősített helyzetnek a Tpvt. alapján történő megszüntetésére sincs mód, mert az a hírközlési ágazati szabályozásba ütközne. Az esetleges nem kívánatos helyzet ellen álláspontja szerint - egyezően az általa hivatkozott külföldi (spanyol, olasz) példákkal - nem versenyjogi alapon, hanem ágazati szabályozással lehet eredményesen fellépni.
- 4.
  A Matáv álláspontja szerint a jogsértés csak akkor állapítható meg, ha a GVH igazolta volna, hogy a vizsgált időszakban volt olyan potenciális piacralépő, amelyet (kizárólag vagy elsősorban) a vélelmezett árprés akadályozott meg a lakossági piacra való belépésben, ilyen vállalkozást azonban a GVH nem azonosított, és a Matáv állítása szerint ilyen vállalkozás nem is volt.

50)
A 46.b. pont szerinti díj-megkülönböztetés tekintetében a Matáv hivatkozott arra, hogy:

- a)
  a különbségtétel indokolt volt, mert a két hívásfajta költségei nem azonosak (egy másik szolgáltató hálózatában végződő hívás mindenképpen igényli összekapcsolási szolgáltatások igénybevételét), márpedig egy jogszerű magatartásnak a bejelentése sem lehet jogellenes (álláspontja szerint a különbségtétel megalapozottsága esetén a jogsértés megállapíthatóságához a GVH-nak kell igazolnia a különbség mértékének esetleges aránytalanságát, amire azonban nem került sor);
- b)
  a meghirdetésnek önmagában - figyelemmel annak rövid időn belüli visszavonására - nem lehetett tartós káros versenyhatása;
- c)
  azt a GVH egy másik folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárásban is vizsgálja, márpedig álláspontja szerint ugyanazt a magatartást nem lehet és nem is célszerű egyszerre két, egymástól független versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálni (utalt arra is, hogy az említett eljárásban a vizsgált már kiterjedt a díjeltérítést megalapozó számításokra).

B.

A JOGI ÉRTÉKELÉS

VIII.

A gazdasági erőfölény

51)
A Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piac szerkezetét és az érintett piac támadhatóságát (a be- és kilépés feltételeit).
52)
A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A (2) bekezdés szerint a megállapodás tárgyát (vizsgált magatartás) alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
53)
Az előzőek szerint az érintett piacot a vizsgált magatartás tárgyát alkotó árukat vásárló (szolgáltatásokat igénybevevő) üzleti partnerek (fogyasztók) által ésszerűen választható szükséglet kielégítési alternatívák alkotják. Ezek az alternatívák az eltérő igényű, illetve keresleti jellemzőkkel rendelkező fogyasztók esetében nem feltétlenül azonosak. A Matáv a nagykereskedelmi szolgáltatásait a vele kiskereskedelmi piacon versenyző (versenyezni kívánó) más távbeszélő szolgáltatóknak nyújtja, melyek esetében a helyettesítés az alapján ítélhető meg, hogy ezek a vállalkozások milyen más módon tudnak szolgáltatást nyújtani a Matáv szolgáltatási területén lévő előfizetőknek. A kiskereskedelmi piacon a Matáv szolgáltatására előfizetők minősülnek fogyasztóknak, akik esetében a távbeszélő kapcsolat más módon történő ésszerű felvételének lehetőségei alapján ítélhető meg a helyettesítés.

Erőfölény a nagykereskedelmi piacon

54)
A hálózattal nem rendelkező, de hangátviteli (kiskereskedelmi) szolgáltatásokat kínálni kívánó távközlési szolgáltatók számára nélkülözhetetlen eszköznek tekinthető a vezetékes hálózati szolgáltató által nyújtott hívásindítási, tranzit és végződtetési szolgáltatásokhoz, illetve az ehhez szükséges infrastruktúrához való hozzáférés.
55)
A Matáv országosan a legnagyobb lefedettségű távbeszélő-hálózattal rendelkező szolgáltató, infrastruktúrájának valamilyen mértékű használatára minden távközlési szolgáltatónak szüksége van, amely országos - vagy legalább az ország jelentős részére kiterjedő - szolgáltatást kíván nyújtani. Ennek helyettesítésére kizárólag saját hálózat kiépítésével lenne lehetőség. A helyi hurok átengedésének igénybevétele (amire egyébként a gyakorlatban ezidáig nem volt példa) ugyanis nem tekinthető a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti helyettesítési lehetőségnek, mert az szintén a Matáv által nyújtott szolgáltatás.
56)
A saját hálózat kiépítését adminisztratív-jogi akadályok nem gátolják, a legtöbb távközlési tevékenység nyújtásának megkezdéséhez csupán bejelentést kell tenni. A hálózat kiépítéséhez természetesen az építési engedélyezési eljárás lefolytatása nélkülözhetetlen, és a használt berendezéseknek is meg kell felelniük a vonatkozó szabványoknak. Az ilyen jogszabályi előírások azonban önmagukban nem tekinthetők érdemi piacra lépési korlátnak. A saját infrastruktúrával való megjelenésnek érdemi akadálya ugyanakkor annak beruházási vonzata. A rézvezeték-hálózat kiépítését egy már meglévő vezeték-hálózattal párhuzamosan sehol a világon nem tekintik reális alternatívának, amit jelez az is, hogy a magyarországi telefon-hálózat kiépítését koncessziós jogok biztosításával oldották meg annak érdekében, hogy a lassan megtérülő befektetések megtörténjenek. A más technológiával (optikai hálózat, mikrohullám) működő hálózat létrehozása ugyancsak nagyon költséges, legfeljebb olyan esetben lehetséges, ha a befektető vállalkozás számíthat arra, hogy akkora forgalmat generál a hálózat, amely biztosítja a helyi hozzáférési pontok kiépítésének megtérülését is. A jelentős egyszeri beruházási költség, mint fix költség mellett ugyanis a hálózaton nyújtott szolgáltatások esetében a változó költség már nem annyira jelentős, ezért a megtérülés szempontjából meghatározó a hálózat nagysága és kihasználtsága. Ebből következően fontos piacra lépési korlát az a hátrány, amellyel a hálózattal nem rendelkező piacra lépőknek szembe kell nézniük, ezért a távközlő hálózat mint infrastruktúra nem tekinthető támadható piacnak.
57)
Mindezek alapján a Matáv az általa nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatások (forgalmi szolgáltatások, helyi hurok átengedése) piacán gazdasági erőfölényben van, mert:

- -
  egyrészt a szolgáltatások más szolgáltatással a gyakorlatban ésszerűen nem helyettesíthetők, ezért érintett piaci részesedése a szolgáltatást a területén igénybevenni kívánó (kényszerülő) vállalkozások tekintetében (figyelembevéve, hogy ezek szempontjából érintett földrajzi piacnak saját működési területe tekinthető) 100 százalék, a szolgáltatások országos igénybevétele szempontjából pedig 78-79 százalék;
- -
  másrészt a gyakorlatban piac nem megtámadható.

Helyettesítés a kiskereskedelmi piacon

58)
A Versenytanács gyakorlata szerint a Matáv által lakossági és üzleti előfizetőknek kínált kiskereskedelmi szolgáltatások külön-külön érintett piacot alkotnak. A kínált szolgáltatás ugyan alapvetően azonos, a keresletben azonban olyan jelentős különbségek léteznek, amely miatt a szolgáltatók eltérő üzleti megközelítést alakítottak ki az elmúlt években (Vj-100/2002.).
59)
A lakosság részére nyújtott szolgáltatások (díjcsomagok) közül - lényegesen eltérő árujellemzőire tekintettel - elkülönült érintett piacnak minősül a Minimál és a Kontroll díjcsomag, míg a többi lakossági díjcsomag a Tpvt. 14. § (2) bekezdésében foglaltak alapján egymást ésszerűen helyettesítő szolgáltatások, vagyis azonos érintett piachoz tartoznak.
60)
A vezetékes távközlési szolgáltatás elvileg lehetséges helyettesítője a mobil távközlési szolgáltatás, ami azonban a Versenytanács gyakorlata szerint az üzleti előfizetők körében nem tekinthető ésszerű helyettesítő árunak (Vj-100/2002.).A lakossági előfizetők tekintetében a jelen eljárásban a Versenytanács szükségtelennek tartotta a vezetékes és a mobil szolgáltatás helyettesíthetőségének részletes vizsgálatát, mert a vizsgált magatartás a nagykereskedelmi piacot érinti.

IX.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

A szolgáltató választás kizárása

61)
A Hkt-ben előírt szolgáltató választás kizárására a Hkt. alapján kiadott Mr. kizárólag az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos kedvezményes díjcsomag (a Matáv esetében: a Minimál csomag) esetében ad felhatalmazást, a többi lakossági díjcsomag esetében ilyen felhatalmazás nincs, így a szolgáltató választás azokban történt korlátozása ellentétes a Hkt. előírásaival.
62)
A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint valamely más jogszabály rendelkezéseinek megsértése nem eredményezi automatikusan a Tpvt. megsértését abban az esetben sem, ha annak hatása érvényesül a piacon, másoldalról viszont az a körülmény, hogy adott magatartás valamely más jogszabályt is sérthet nem képezi akadályát a magatartás Tpvt. alapján történő megítélhetőségének (Versenytanács Elvi állásfoglalásai 33.). Minderre tekintettel a Versenytanács a szolgáltató választás egyes díjcsomagokban történő kizárását nem a Hkt., hanem a Tpvt. rendelkezéseivel összefüggésben értékelte.
63)
A szolgáltató választás kizárása általános esetben korlátozhatja a gazdasági versenyt, mert akadályozza azt, hogy a fogyasztók más vállalkozással lépjenek üzleti kapcsolatba. Az adott esetben azonban mindez nem volt megállapítható, mert a Bázis díjcsomag (melyben a Matáv lehetővé teszi a szolgáltató választást) ésszerű helyettesítő áruja a többi lakossági díjcsomagnak.
64)
Mindezek alapján a Versenytanács a szolgáltató választás kizárása (lásd 1.a. pont) tekintetében az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogsértés hiányában megszüntette.

A 2003. márciusi díjmódosítási szándék

65)
A Matávnak a Matáv-Betelepült Szolgáltató hívásirányra 2003. márciusában bejelentett díjemelése az előfizetők számára nyilvánvalóan hátrányos lett volna. A Versenytanács azonban ebben a (kizsákmányoló visszaélés jellegű) összefüggésben nem tartotta szükségesnek a Matáv magatartásának értékelését, mert a díjak emelésére nem került sor.
66)
Vizsgálta ugyanakkor a Versenytanács, hogy önmagában a díjemelési szándék bejelentése beleütközik-e a Tpvt. 21. § d), i) illetve j) pontjába, vagyis:

- -
  gyakorolt (gyakorolhatott-e) olyan hatást a Matáv üzletfeleinek gazdasági döntéseire, ami a Matáv számára indokolatlan előnyt eredményezhetett;
- -
  akadályozta-e indokolatlanul versenytársai piacralépését; illetve
- -
  teremtett-e a versenytársak számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet.

67)
A Versenytanács a hívás díját fizető előfizetők szempontjából ilyen hatást nem tudott azonosítani. Lehetnek azonban olyan helyzetek, amikor a hívott fél számára sem közömbös, hogy a hívást kezdeményező előfizető milyen összegű díjat fizet. Tipikusan ilyennek tekinthetők azok a széles ügyfélkörrel rendelkező üzleti előfizetők, akik számára lényeges, hogy ügyfeleik milyen távbeszélő költségek mellett érhetik el, illetve, hogy elérésük költsége miként viszonylik versenytársaik elérésének költségéhez (lásd 33. pont).
68)
Másoldalról viszont éppen a nagy forgalmú üzleti előfizetők azok, akik számára a betelepülni szándékozó szolgáltató képes lehet olyan, a Matávénál kedvezőbb ajánlatot tenni, ami mellett belátható időn belül megtérülnek az infrastruktúra kiépítésére fordított költségei. Mindezt egyértelműen jelzi, hogy 2002-2003. évben kizárólag az előzőek szerinti körbe tartozó üzleti előfizetők választottak más szolgáltatót a Matáv helyett.
69)
2003. év március elején is több vállalkozás volt tárgyalásban a szolgáltató váltásról. Ezeknek a szolgáltató választással kapcsolatos (gazdasági) döntésére nyilvánvalóan hatással volt a Matáv díjmegkülönböztetésre vonatkozó bejelentése, amit valószínűsítenek azok a piaci jelzések, melyek szerint a bejelentést követően a Matáv versenytársaival tárgyaló nagy üzleti előfizetők

- -
  álltak el a szerződés megkötésétől; illetve
- -
  a szolgáltatóra nézve hátrányosabb feltétellel voltak hajlandók szerződést kötni.

70)
Az a körülmény, hogy a Matáv 2003. március 28-án nyilvánosan visszavonta a bejelentett hívásirány-megkülönböztetést, nem teszi meg nem történtté azt, hogy a közlés hatással volt a tárgyalásban álló, illetve a szolgáltató-váltást fontolgató üzleti előfizetők gazdasági döntésére. A Versenytanács álláspontja szerint azonban az a mintegy háromhetes időszak, amíg a Matáv közlése érvényben volt, önmagában nem elégséges arra, hogy valamely vállalkozásnak egy olyan nyilvánvalóan alapos, hosszú előkészítést igénylő döntését, mint a távközlési szolgáltató-váltás, képes legyen végérvényesen megváltoztatni. Ez annál is kevésbé valószínű, mert a meghirdetéskor tárgyalásban lévő vállalkozás esetében annak lehetséges üzletfele (a betelepülni szándékozó szolgáltató) már egy hét elmúltával értesült arról, hogy a Matáv megváltoztatta szándékát, amit módja volt jelezni tárgyaló partnere felé. Egy olyan vállalkozás esetében pedig, amely még csak fontolgatta a szolgáltató-váltást (de még nem állt tárgyalásban) legfeljebb háromheti késedelmet eredményezhetett a Matáv utóbb visszavont bejelentése, ami szintén nem tekinthető jelentős piaci hatásnak.
71)
A Versenytanács vizsgálta azt is, hogy a Matáv bejelentésének lehetett-e (és, ha igen meddig) a 2003. március 28-i visszavonást követően is érezhető piaci hatása. A Matáv a nyilvános visszavonás során egyértelműen "tévedés"-nek minősítette korábbi bejelentését. Ebből a szempontból tehát a szolgáltató-váltási döntésben érintett vállalkozások befolyásoltsága 2003. március 28-án megszűnt, vagy csak igen csekély fokú lehetett.
72)
Abból a szempontból, hogy a 70-71. pont szerinti hatások végülis milyen intenzitásnak - vagyis, hogy a Matáv bejelentése mennyiben befolyásolta hamisan az érintett vállalkozások gazdasági döntéseit - nem közömbös, hogy a bejelentett díj-megkülönböztetés későbbi bevezetésének fennálltak-e a feltételei. A Matáv és a legnagyobb Betelepült Szolgáltató (a Pantel Rt.) közötti szerződés - mely a visszavonást eredményezte - csak átmeneti korlátot jelentett a Matáv számára, a szabályozó hatóság által jóváhagyott MAIRO alapján megkötendő új szerződés hatálybalépéséig. Másrészt az átementi időszak tényétől, így az alkalmazandó díjak későbbi megállapításáról a megállapodást aláíró Betelepült Szolgáltató is nyilvánvalóan tudomással bírt, mely tényről elvárható módon potenciális ügyfeleit is tájékoztatnia kellett. Nem vitatta a Versenytanács azt sem, hogy amennyiben a két hívásirány költségei eltérnek egymástól, akkor a költségkülönbözettel arányban álló díjeltérés versenyjogilag nem tekinthető indokolatlannak.
73)
Az előzőek alapján az, hogy lehetett-e a Matáv által 2003. március elején meghirdetett (és március végén visszavont) díj-megkülönböztetésnek olyan hatása üzletfeleinek gazdasági döntéseire, ami beleütközik a Tpvt. 21. § d) pontjába, attól is függ, hogy a bejelentett 70-80 százalékos díjkülönbség arányban áll-e a költségekkel. Ennek vizsgálatára a jelen eljárásban nem került sor, és ilyen irányú további vizsgálatot a Versenytanács nem is látott szükségesnek, figyelemmel arra, hogy a folyamatban lévő Vj-66/2004. számú eljárás a költségek vizsgálatára is kitérve értékeli a Matáv jelen eljárásnak is tárgyát képező díj-megkülönböztetési szándékát.
74)
Mindezek alapján a Versenytanács az eljárást - a 2003. március elején a Matáv-Matáv és Matáv-Betelepült Szolgáltató hívásirányokat megkülönböztető díjak meghirdetése, mint gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tekintetében - a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulata ("az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak további folytatását") alapján megszüntette.
75)
Az 1.b. pont szerinti magatartás tekintetében a GVH a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjának megsértésének vizsgálatára is megindította az eljárást. A vizsgálat eredményére tekintettel a Versenytanács az eljárást ebben a tekintetben is megszüntette.

Az árprés

76)
76) A vizsgált magatartás megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet egyaránt végző Matáv - árai révén - akkor tudja akadályozni a versenytársak belépését a kiskereskedelmi piacra, ha:

- a)
  túlzottan magas nagykereskedelmi árakat alkalmaz (Tpvt. 21. § a) pont); vagy
- b)
  túlzottan alacsony kiskereskedelmi árakat érvényesít (Tpvt. 21. § h) pont); vagy
- c)
  a kis- és nagykereskedelmi árai viszonya alapján olyan ún. árprés alakul ki, amely mellett a versenytársak által a Matávéval azonos hatékonyság mellett nem végezhető gazdaságosan a kiskereskedelmi tevékenység.

77)
A Matáv által nagykereskedőként érvényesített MARIO-díjakat, illetve MARUO-díjat a Hkt. értelmében a HDB hagyja jóvá, azok alkalmazása a Matáv számára kötelező, ezért ezek a Tpvt. alapján nem vizsgálhatók.
78)
A Matáv kiskereskedelmi áraira vonatkozóan is vannak szabályok. Az érvényes ársapka szabályozás - bizonyos korlátok között - a díjak átlagára vonatkozik. Ezen belül az egyes konkrét díjakat (díjemeléseket) a Matáv szabadon határozhatja meg. Különösen igaz ez a vizsgált magatartás szempontjából releváns túlzottan alacsony kiskereskedelmi árakra nézve, hiszen a szabályozás a díjak maximumára irányul. A 76.b. pont szerinti jogsértő magatartás Tpvt. alapján történő vizsgálatának tehát nincs a szabályozásból fakadó akadálya. A Versenytanács álláspontja szerint azonban nem valószínűsíthető, hogy a Matáv kiskereskedelmi díjai a Tpvt. 21. § h) pontjába ütköznének. A Matáv 2002. évi több, mint 30 milliárd forintos, illetve 2003. évi 26 milliárd forintos üzemi eredménye alapján ugyanis a kiskereskedelmi árak "költségalattisága" - mint a 21. § h) pont elengedhetetlen feltétele - aligha lenne megállapítható. Elvileg ugyan nem zárható ki, hogy a nyereség nem a vizsgált lakossági díjcsomagokból származik, a Matáv további díjcsomagjai azonban a vizsgált időszakban nem volt olyan mértékűek (az időszak egészét tekintve a bevételek túlnyomó része a lakossági díjcsomagokból származott), ami ilyen összegű nyereséget eredményezhetett volna. Másoldalról, ha a kiskereskedelmi árak mégis túlzottan alacsonyak lennének minősíthetők, akkor sem valószínűsíthető, hogy az ebből fakadó veszteséget a Matáv képes lenne visszanyerni. A nagykereskedelmi piacra való belépés ugyanis jellegéből adódóan nem feltétlenül igényli a versenytársak részéről kapacitások kiépítését, vagyis a kiskereskedelmi árak későbbi jelentős emelése esetén (aminek egyébként az ársapka szabályozás is határt szabna), a versenytársak viszonylag gyorsan képesek lennének belépni a piacra.
79)
Mindezek alapján a Versenytanács a 76.c. pont szerinti árprés esetleges fennállását vizsgálta. Árprés általános esetben akkor alakul ki, ha a kiskereskedelmi ár nem fedezi a nagykereskedelmi ár és a kiskereskedelmi költségek összegét. Az előzőek szerinti ún. árprés-teszt hátterében az a megfontolás húzódik, hogy - lévén a kiskereskedelmi termék előállításához azonos nagykereskedelmi inputra van szükség, függetlenül attól, hogy ténylegesen ki (maga a nagykereskedelmi tevékenységet is végző vállalkozás, vagy más versenytárs szolgáltató) nyújtja a kiskereskedelmi piaci szolgáltatást - a mindkét tevékenységet végző (integrált) vállalkozásnak (mint a Matáv) a nagykereskedelmi termék igénybevétele ugyanannyiba kerül, mint más piaci szereplőknek. Az árprés vizsgálatakor ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a vertikális integrációból fakadó költségmegtakarítási lehetőség (hatékonysági előny). A Versenytanács álláspontja szerint ezen hatékonysági előny kihasználása versenyjogi alapon (mint gazdasági erőfölénnyel való visszaélés) nem kifogásolható. Ez az előny kizárólag szabályozással "vonható el" az integrált vállalkozástól. Ezért a versenyjogi alapú árprés-vizsgálatnál a vertikálisan integrált vállalkozás nagykereskedelmi fázisát terhelő költségekből (ebbe beleértve a kiskereskedelmi versenytársak felé a MARIO-ban és a MARUO-ban megjelenő tőkehozamokat is) kell kiindulni. Ebből következőleg nem számíthatók fel a Matávot (mint integrált szolgáltatót) nem terhelő olyan költségek, mint a HHH.
80)
A távközlési szolgáltatások esetében az árprés-teszt nem végezhető el a 79) pont szerinti közvetlen díj-, illetve költségösszehasonlítással. A távközlési szolgáltatók ugyanis (miként a Matáv is) a szolgáltatást különböző változatokban (díjcsomagokban) kínálják, továbbá az egyes díjcsomagok ára is több elemű (előfizetési díj, hívásdíj, forgalmi díj), illetve egyes díjelemek eltérőek lehetnek hívásirányonként, napszakonként. Ezért ilyen esetben az összehasonlítás a különböző díjak, egységköltségek átlaga-, vagy a díjcsomagok összességéhez kapcsolódó bevételek és költségek egymáshoz való viszonya alapján végezhető el (a két lehetőség között nem elvi, hanem technikai a különbség, megfelelő számítási módszer esetén a végeredménynek azonosnak kell lennie).
81)
Az előzőek szerinti átlagolás (összegzés során) azon tevékenységek díjai (bevételei) vonhatók össze, amely tevékenységek azonos érintett piachoz tartoznak, és ezeket össze is kell vonni. Az érintett piacnál szűkebb "részpiacokon" érvényesülő árprés ugyanis versenyjogi szempontból nem kifogásolható, mert a kiskereskedelmi versenytársaknak is módjuk van arra, hogy az árpréssel nem érintett (nyereséges) részpiacokon végezzék tevékenységüket.
82)
Az adott esetben a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a vizsgált lakossági díjcsomagok azonos érintett piachoz tartoznak (lásd 59. pont), ezért a Versenytanács ezen díjcsomagok összesített bevételei és költségei (lásd 2. melléklet) alapján vizsgálta, hogy a Matáv a vizsgált időszakban alkalmazott-e árprést.
83)
A 2. melléklet adatai alapján a Matáv lakossági díjcsomagjain képződő árrését (a bevételek és a nagykereskedelmi költségek különbsége) és nyereségét (az árrés és a kiskereskedelmi költségek különbsége) a bevételek százalékában a 8. táblázat mutatja be.

8. táblázat

A Matáv lakossági díjcsomagjainak árrése
és nyeresége a bevétel százalékában ^[5]

Időszak	Árrés	Nyereség
Időszak	a bevételek százalékában
2002.	3-7	kisebb, mint 1
2003. I-IX. hó	nagyobb, mint 10	5-10

84)
84) A 8. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Matáv 2002. évben ugyan a nagykereskedelmi költségeit meghaladó kiskereskedelmi bevételeket ér el (átlagos díjszínvonala magasabb volt, mint a nagykereskedelmi költségszint), az így képződő árrés azonban csak arra volt elég, hogy éppen fedezze kiskereskedelmi költségeit, ami a piacralépéshez (a piacon maradáshoz) elengedhetetlen gazdaságos működést nem biztosítja. Ez másoldalról azt jelenti, hogy a Matávval azonos hatékonyságú kiskereskedelmi versenytársak sem lettek volna képesek nyereséget elérni, ami nem vitathatóan akadályozta piacralépésüket. Osztotta ugyanakkor a Versenytanács a Matáv álláspontját abban a tekintetben, hogy ez a helyzet nem a Matáv versenyjogilag szankcionálható autonóm magatartásának következménye, hanem nagy- és kiskereskedelmi árainak állami szabályozásából fakad. Nevezetesen:

- -
  a nagykereskedelmi árakat a Hkt. alapján a HDB hagyja jóvá, és azok alkalmazása a Matáv számára kötelező;
- -
  a kiskereskedelmi árak tekintetében pedig a Matáv - figyelembevéve az Mr. szerinti ársapka szabályozás ellenőrzési módszerének 2002. évi bizonytalanságait is - a rá vonatkozó szabályok megsértésének kockázata nélkül 2002. évben nem érvényesíthetett magasabb árakat.

85)
Megjegyzi a Versenytanács, hogy az ársapkát összességében gyakorlatilag kihasználó árak érvényesítése nem zárja ki automatikusan a Tpvt. 21. § i) pontjába ütköző árprés lehetőségét. Az ársapka szabályozás ugyanis általában széles mozgásteret biztosít a szabályozás alá vont egyes termékek (szolgáltatások) árának alakításában. Az adott esetben azonban a Matávnak ez a lehetősége is korlátozott volt abból adódóan, hogy az előfizetési díjra és egyes hívásdíjakra külön-külön is érvényesült ársapka. Másrészt a GVH által alkalmazott árprés számítás sem külön-külön vizsgálta az egyes kiskereskedelmi díjakat, hanem - csakúgy mint az ársapka szabályozás - a kiskereskedelmi díjak összességét értékelte.
86)
A Matáv 2003. I-IX. havi díjai melletti 5-10 százalék közötti bevételarányos nyereség alapján a Versenytanács álláspontja szerint 2003. évre nézve nem állapítható meg árprés.
87)
Mindezek alapján a Matáv 2002. és 2003. évi nagy- és kiskereskedelmi árainak egymáshoz való viszonya (1.c. pont) tekintetében a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogsértés hiányában megszüntette.
88)
A Versenytanács - miután a GVH által alkalmazott számítási módszer mellett sem állapított meg jogsértést - érdemben nem vizsgálta a Matávnak a számítási módszerrel kapcsolatos észrevételeit.

X.

Eljárási kérdések

89)
Miután a Versenytanács az eljárást teljeskörűen megszüntette az eljárás során felmerült költséget a Tpvt. 62. § (4) bekezdés utolsó mondata alapján az állam viseli.
90)
A Matávot megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

1. melléklet

Az egyes hívástípusok nagykereskedelmi hívásköltsége

Hívástípus	Hívás tartalma	hívás költsége (Ft/perc) 2002.		hívás költsége (Ft/perc) 2003.
Hívástípus	Hívás tartalma	csúcsidőben	csúcsidőn kívül	csúcsidőben	csúcsidőn kívül
Hálózaton belüli
Helyi (adott településen belül)	Helyi híváskezdeményezés + Helyi hívásvégződtetés	10,51	3,93	8,41	3,10
Helyközi I (primer körzeten belül)	Helyi híváskezdeményezés + Helyi hívásvégződtetés	10,51	3,93	8,41	3,10
Helyközi II (Bp. és agglomerációja között)	Helyi/Regionális híváskezdeményezés + Regionális/Helyi hívásvégződtetés	11,53	4,30	9,86	3,64
Belföldi távolsági III (azonos regionális zónában)	Regionális híváskezdeményezés + Regionális hívásvégződtetés	12,55	4,68	11,31	4,18
Belföldi távolsági III (azonos regionális zónában)	Helyi/Regionális híváskezdeményezés + Regionális/Helyi hívásvégződtetés	11,53	4,30	9,86	3,64
Belföldi távolsági III (eltérő regionális zónák között)	Helyi/Országos híváskezdeményezés + Országos/Helyi hívásvégződtetés	13,39	5,00	10,82	3,89
Belföldi távolsági III (eltérő regionális zónák között)	Országos/Regionális híváskezdeményezés + Regionális/Országos hívásvégződtetés	14,41	5,38	12,26	4,53
Mobil
Matáv-Pannon irány	Regionális/Országos híváskezdeményezés + Pannon F2M végződtetési díj	54,61	25,56	54,08	25,56
Matáv-Vodafone irány	Regionális/Országos híváskezdeményezés + Vodafone F2M végződtetési díj	52,61	32,56	52,08	32,56
Matáv-Westel 450 irány	Regionális/Országos híváskezdeményezés + Westel 450 F2M végződtetési díj	51,61	27,56	51,08	27,56
Matáv-Westel 900 irány	Regionális/Országos híváskezdeményezés + Westel 900 F2M végződtetési díj	51,61	27,56	51,08	27,56
LTO*
LTO agglomeráció (helyközi II)	Regionális híváskezdeményezés + LTO Hívásvégződtetés + HHH	14,52	6,65	13,13	5,99
LTO nem agglomeráció (távolsági III - azonos reg. zónában)	Regionális híváskezdeményezés + LTO Hívásvégződtetés + HHH	14,52	6,65	13,13	5,99
LTO nem agglomeráció (távolsági III - eltérő reg. zónák között)	Országos híváskezdeményezés + LTO Hívásvégződtetés + HHH	16,38	7,35	14,08	6,34

* A minimális költség-elv miatt csúcsidőben a VTH, csúcsidőn kívül az Emitel díjai alapján.

2. melléklet

A Matáv lakossági díjcsomagjainak* bevételei és költségei
(az adatok a Matáv üzleti titkát képezik)

millió Ft

Időszak	1. Bevétel	2. Nagykereskedelmi költség	3. Árrés (1.-2.)	4. Kiskereskedelmi költség	5. Nyereség (3.-4.)
2002. I. hó
2002. II. hó
2002. III. hó
2002. IV. hó
2002. V. hó
2002. VI. hó
2002. VII. hó
2002. VIII. hó
2002. IX. hó
2002. X. hó
2002. XI. hó
2002. XII. hó
2002. év (Bevétel=100)

2003. I. hó
2003. II. hó
2003. III. hó
2003. IV. hó
2003. V. hó
2003. VI. hó
2003. VII. hó
2003.VIII. hó
2003. IX. hó
2003. I-IX. hó (Bevétel=100)

*Bázis, Csevegő, Sokatmondó, Felező, Felező Plusz

Budapest, 2004. szeptember 14.

Jegyzetek

A Hkt-t 2004. január 1-jével hatályon kívül helyezte a helyébe lépő, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.), a vizsgált 2002. és 2003. években azonban a Hkt. rendelkezései voltak érvényben.
Az előfizetőt a helyi központtal összekapcsoló vezeték (réz érpár).
Olyan keskenysávú, kapcsolt vonali Internet hozzáférési szolgáltatás, amelyet a Matáv előfizetői a 06-51-622622 hívószámra való betárcsázással anélkül érhetnek el, hogy erre külön Internet előfizetési szerződést kellene kötniük.
A fogalom a távközlésben ismert betelepülés fogalmához kapcsolódik, amely az egymással összekapcsolódó távközlési szolgáltatók esetében merül fel, amikor egy szolgáltató a hálózatát a másik telephelyéig kiépíti, és ott a partner által biztosított helyre "betelepül", ahol egyúttal a hálózatok fizikai összekapcsolása is létrejön.
A pontos adatok a Matáv üzleti titkát képezik.

I.