Gazdasági Versenyhivatal

Vj-111/2004/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Metropol 1 Budapest KG (D-65760 Eschborn kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként érintett az ING Park Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság kérelmezett - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács engedélyezi, hogy a Metropol 1 Budapest KG közvetlen irányítást szerezzen az ING Park Ingatlanfejlesztő Kft. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett tranzakció

• 1.

  A Metropol 1 Budapest KG - korábbi nevén: DB Immobilienfonds Vega Dr. Juncker KG - (a továbbiakban: Metropol) német vállalat - mint vevő - 2004. május 19-én tulajdonrész-átruházási megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) kötött az ING Real Estate Development International B.V., valamint a ING Real Estate Development Holding B.V. vállalatokkal (a továbbiakban: eladók). A megállapodás értelmében az eladók a Metropolnak eladják az ING Park Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaságban (a továbbiakban: Park Kft.) meglévő 100 százalékos tulajdonrészesedésüket. A tranzakció révén a Metropol megszerzi a teljes mértékben a Park Kft. tulajdonában lévő DB-Bővítés Kft. kizárólagos üzletrészét képező Budapest Dózsa György út 84/B szám alatti ingatlant és a rajta található irodaházat, a hozzá tartozó mélygarázzsal együtt. A tranzakcióhoz a jövőben további tranzakciók kapcsolódnak.

• 2.

  A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. § (2) pontja szerint eljárva a Metropol mint kérelmező, jogi képviselőjén keresztül 2004. június 18-án kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy Tpvt. 23. § (2) bekezdés (a) pontja alapján a 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az érintett vállalkozások közvetlen irányításszerzésnek minősülő összefonódását engedélyezze.

• 3.

  A GVH vizsgálójának hiánypótlást kellett elrendelnie hiányzó adatok, információ és az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok és iratok beszerzése végett, ezért az engedélyezési eljárás 2004. június 21-án indult meg.

• 4.

  A kérelmező a Tpvt. 55. § (2) bekezdése adta lehetőséggel élve kérte az adásvételi szerződés és annak fordításának (Vj-111/2004/23 és Vj-111/2004/24 ügyiratszámon nyilvántartott), valamint a Deutsche Immobilien Leasing (DIL) csoport irányítási kapcsolatait bemutató ábra tartalmának üzleti titokként való kezelését.

• 5.

  A koncentrációt eredményező szerződés részeként vagy ahhoz kapcsolódóan az érintett vállalkozások versenykorlátozó megállapodást nem kötöttek.

• 6.

  A Tpvt. 74. § (1) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve a tranzakcióban érintett felek jogi képviselőjükön keresztül kérvénnyel fordultak a GVH-hoz, melyben indítványozták az érdemi határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát.

II.

A kérelmezett tranzakció résztvevői

• 7.

  A tranzakciónak a Metropol és a Park Kft. közvetlen résztvevői. A közvetlen irányításszerzést eredményező tranzakcióban érintett felek jelentős egyéb érdekeltségekkel közvetlenül nem rendelkeznek.
  
  A Metropo német vállalkozás a német jog alapján létrehozott zárt végű ingatlanalap, melynek beltagja Klaus Juncker magánszemély, kültagja pedig a DB Real Estate Management GmbH 100 százalékos tulajdonában lévő DI Deutsche Immobilien Treuhandgesellschaft GmbH. Az ingatlanalap a jelenlegi tulajdonosok döntése alapján a közeljövőben jelentős változásokon fog keresztül menni. A vállalkozás Magyarországon aktív tevékenységet nem fejtett ki, kizárólagos funkciója az említett ingatlan leasingelése és működtetése.
  
  A Park Kft. Magyarországon bejegyzett vállalkozás, mely ingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével és egyéb ingatlan beruházásokkal foglalkozik. A Park Kft. a közeljövőben összeolvad a DB-Bővítés Kft-vel, így a kérdéses ingatlan elkészülte után a vállalkozás feladata a Dózsa György úti ingatlan üzemeltetése.

• 8.

  A tranzakcióban közvetve érintett vállalatok köre széles. Ez a kérelmező társaság tevékenységi köréből közvetlenül következik, és ami miatt annak részletezésétől el lehet tekinteni. (A közvetetten érintett részvevők listája a kérelmezők részéről benyújtott Vj-111/2004/1 ügyiratszámú engedélyezési kérelem és annak mellékleteiben megtalálható.)

• 9.

  A bejelentési Űrlapban megadott adatok alapján megállapítható, hogy a tranzakcióban érintettek közül a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben, azaz 2003-ban a Metropol révén érintett társaságok magyarországi nettó árbevétele 11,317 milliárd forint volt, míg a Park Kft. nem realizált Magyarországon árbevételt a kérdéses időszakban.

• 10.

  A fenti forgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a koncentrációban érintett két vállalkozás együttes forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, ám az irányítás alá kerülő éves nettó árbevétele nem nagyobb, mint 500 millió forint. A közölt adatokból megállapítható, hogy a tranzakció önmagában nem lenne engedélyköteles, mivel a Park Kft. az előző évben Magyarországon nem realizált bevételt, azaz az irányítás alá kerülő vállalkozás nettó árbevétele nem éri el a Tpvt-ben meghatározott 500 millió forintos határt. A Metropol azonban a Deutsche Bank érdekeltségi körébe tartozik, melynek nemcsak magyarországi érdekeltségei vannak közvetlenül, illetve közvetve, hanem a 2002. év folyamán a Deutsche Bank érdekeltségi körébe tartozó DB Real Estate Investment GmbH megszerezte a 2001-ben 646 milliós forgalmat lebonyolító MOM Park Torony Ingatlanfejlesztő, Beruházó és Szolgáltató Kft-t is. Az összefonódás az érintettek küszöbszám alatti forgalmi adatai miatt 2002-ben nem volt engedélyköteles. Mivel a szóban forgó összefonódás 2003. június 30-án vált érvényessé a tulajdonjogi bejegyzések alapján, és a Metropol révén érintett vállalkozások nettó forgalmi adatai időközben meghaladták a 10 milliárdos küszöbértéket a Tpvt. 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint is mérlegelni kell az összefonódást. A MOM Park Torony Ingatlanfejlesztő, Beruházó és Szolgáltató Kft. összefonódása a kérelem benyújtását megelőző két éven belül történtnek tekinthető, és a hozzá kapcsolódó árbevételi adat ötszáz millió forint feletti. Így a kérelmezett tranzakciót megelőző két évben az irányítás alá kerülő vállalkozások összes árbevétele (646 + 0 =) 646 millió forint, ami meghaladja a Tpvt. által előírt küszöbszámot.

• 11.

  Ezzel a kiegészítéssel azonban teljesülnek a Tpvt. 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek. A cégek olyan összforgalmat realizáltak Magyarországon, hogy az engedélykéréshez szükséges árbevételi határok az időbeli határokat is és az összes releváns tranzakciót figyelembe véve már teljesülnek.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 12.

  A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ... (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására ... . E törvény hatálya alá tartozik, továbbá ... a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet".

• 13.

  A kérelem szerinti összefonódás egy Magyarországon bejegyzett és egy Magyarországon nem bejegyzett vállalkozás Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.

• 14.

  A Tpvt. 23. § (2) bekezdése értelmében "közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik".

• 15.

  A Metropol közvetlen irányítást szerez a Park Kft. felett a kérelmezett tranzakció révén, mert a Tpvt. 23. § (2) a) pontja teljesül a Megállapodás értelmében, hiszen a Metropol 100 százalékos részesedést szerez a tranzakcióval a Park Kft. felett.

• 16.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha egy "vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez, további egy vagy tőle független vállalkozás egésze vagy része felett".

• 17.

  A fentiek alapján versenytanács a Metropol kérelem szerinti közvetlen irányításszerzését összefonódásnak minősítette.

• 18.

  A kérelemben érintett vállalkozások saját tevékenységükön keresztül és közvetetten is realizáltak bevételt Magyarország területén a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben. A Tpvt. 24. § értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha "az érintett vállalkozások ... előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és a) ... az irányítás alá kerülő ... előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van ...b) ... az irányítás alá kerülő vállalkozásnak az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt .. az irányítást megszerző ... vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg".

• 19.

  Amint az a Határozat II. szakaszának 9-10. pontjaiban foglaltakból kiderül, az érintett vállalkozások kérdéses nettó árbevételi értékei meghaladják a törvényben meghatározott küszöbértékeket.

• 20.

  Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az érintett piac meghatározása

• 21.

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot "a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni".

• 22.

  A fent említett paragrafus (2) bekezdése szerint "a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell vennie az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait."

• 23.

  A kérdéses paragrafus (3) bekezdése szerint "földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni".

• 24.

  Az adott engedélyezési kérelem kapcsán közvetlenül érintett piac - tágan értelmezve - az ingatlanpiac. Az összefonódásban közvetlenül érintett vállalkozások tevékenysége alapján azonban e piacnak csak egy szegmensét, az A és B kategóriás irodaépületek létesítésének és üzemeltetésének részpiacát tekinthetjük releváns termékpiacnak.

• 25.

  Az adott piacon meglévő kínálati és keresleti helyettesíthetőséget is figyelembe véve az érintett piac földrajzi határait a Magyar Köztársaság határainál lehet tág értelemben elsődlegesen meghúzni, ám e földrajzi piacnak is csak a budapesti ingatlanpiac tekinthető relevánsnak a szóban forgó tranzakcióval érintett ingatlan elhelyezkedése miatt.

• 26.

  A Metropol és Park Kft. a budapesti irodai ingatlanok piacán jelenlévő viszonylag nagy számú vállalkozással versengve folytatja tevékenységét Magyarországon. A közvetve érintetteket is figyelembe véve a vállalatok piaci részesedése a rendelkezésre álló információk alapján jó esetben is pár százalékra tehető. A szóban forgó piacon nagy multinacionális cégek, azok hazai leányvállalatai és néhány hazai nagyvállalat számít jelentős forgalommal bíró szereplőnek, de ezek piaci részesedése sem tekinthető meghatározónak. A szóban forgó összefonódással érintett vállalkozások a maguk üzemeltetési területeikkel kis-, közepes vállalkozásoknak számítanak ezen a piacon.

• 27.

  A szóban forgó tevékenység piacán a keresleti helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy arra jelentős mértékben van lehetőség. Ezen a piacon élénk verseny figyelhető meg. Hasonló módon, a kínálati helyettesíthetőség is jelentős mértékű.

• 28.

  A piacra való belépés vonatkozásában a versenytanács a helyzetet úgy ítéli meg, hogy a piacra való belépést jogi, technikai, műszaki és pénzügyi korlátok nem akadályozzák jelentős mértékben.

• 29.

  A versenytanács megjegyzi, hogy a helyettesítő szolgáltatások körének kiszélesítését, illetve annak vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, továbbá, amennyiben az érintett releváns földrajzi terület határait általában tágabban határoznánk meg, akkor az összefonódásnak nyilvánvalóan továbbra sem jelentkezhetnének a verseny szempontjából káros hatásai, hisz a kínálati helyettesíthetőség még jelentősebb mértékű lenne.

V.

Az összefonódás piaci hatásai

• 30.

  30. A Tpvt. 30. § (1) bekezdése értelmében az összefonódási tranzakció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor az eljáró hatóságnak "mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat", melynek során vizsgálni kell különösen:
  "a) az érintett piac szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;
  b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;
  c) az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását."

• 31.

  A versenytanács egyebek mellet az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

• 32.

  A versenytanács véleménye szerint a Metropol közvetlen irányításszerzése a hatékony verseny kialakulása, fennmaradása vagy fejlődése szempontjából nem tekinthető kifogásolhatónak. Az összefonódásnak nem valószínűsíthetőek olyan új és jelentős horizontális, vertikális, portfolió és konglomerátum hatásai, melyeket a versenytanács összességükben károsnak ítélt volna.

• 33.

  A szóban forgó összefonódás gyakorlatilag nem érinti a reálfolyamatokat, mert az ingatlanfejlesztés és üzemeltetés mértékére közvetlenül és érdemben nem hat.

• 34.

  Az összefonódásnak nincsenek közvetlen és érdemi horizontális hatásai. A vállalkozások piaci, ezen belül is fogyasztókat érintő kapcsolataira a kérdéses tranzakció érdemben nem hat.

• 35.

  A szóban forgó összefonódásnak nincsenek érdemi vertikális hatásai, mert a szerződés nyomán létrejövő új tulajdonosi struktúra nem hat érdemlegesen a vertikális kapcsolatokra sem. A közös vállalatvezetés és marketing pedig a fogyasztók érdekeit szolgálhatják.

• 36.

  Az összefonódásnak káros portfolió és konglomerátum hatásai sem valószínűsíthetők, mivel a tranzakció következtében új termék, vagy a termékek új kombinációja nem jelenik meg a piacon és új pénzügyi források sem nyílnak meg a szereplők számára.

• 37.

  Az összefonódás piaci hatásainak értékelésekor az összefonódásnak az érintett piac szerkezetére, az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyre gyakorolt várható hatásának, az adott piacon fennálló beszerzési és az értékesítési lehetőségeknek, a piacra, illetve piacról történő be- és kilépés költségeinek, kockázatainak, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek a számbavétele mellett a versenytanács az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait is igyekezett mérlegelni eljárása során, és nem talált kifogásolni valót.

• 38.

  Az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását tekintve megállapítható, hogy azokra az adott tranzakciónak nincs érdemi hatása, hiszen az értékesítési folyamatot, a piac szerkezetét, a verseny folyamatának alakulását érdemben nem befolyásolja. Az összefonódásnak ezért nincs efféle hatása, mert az az ingatlanfejlesztési és üzemeltetési folyamatot alapvetően nem változtatja meg. Az ingatlanfejlesztést és üzemeltetést ugyanazok a szereplők végzik a tranzakciót követően is, akik korábban azt tették.

VI.

Engedélyezés

• 39.

  Amint arra már e Határozat 5. pontjában kitért a versenytanács, az összefonódásban érdekelt felek a közvetlen irányítást eredményező, illetve megalapozó Megállapodásukban nem kötöttek a verseny korlátozására vonatkozó kiegészítő megállapodást.

• 40.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal "nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha ... az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon ... vagy annak jelentős részén."

• 41.

  Mindezek alapján a versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

• 42.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint "vállalkozás összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlástól számított" határidőn belül kell meghozni.

• 43.

  A versenytanács e Határozat V. fejezetének 35-41. pontjaiban foglaltakra tekintettel - a Közlemény alapján - a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

• 44.

  Az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen befizette.

• 45.

  A kérelmezők képviselőjük útján a kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 46.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. július 28.