Vj-5/2004/36

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Prímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt (Budapest) I. rendű, a Mol Rt (Budapest) II. rendű, és a Total Hungaria Kft. (Budapest) III. rendű eljárás alá vontakkal szemben versenykorlátozó megállapodás miatt hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban, nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vontak a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Versenytanácsnál benyújtandó keresettel kérhetik a határozat kézhezvételét követő harminc napon belül.

Indoklás

I.

Az eljárás indítása és előzményei

  • 1)

    Az eljárás megindítását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tudomást szerzett arról, hogy a Prímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt (a továbbiakban: Prímagáz), a Mol Rt. és a Total Hungaria Kft. (a továbbiakban: Totalgaz) a palackos propán-bután (PB-)gáz nagykereskedelmi forgalmazása során a termékeiket továbbértékesítő viszonteladó kiskereskedőkkel saját termékeik vonatkozásában kizárólagos szállítási kikötéseket tartalmazó szerződéseket kötöttek. Ez a magatartás alkalmas a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ában foglalt tilalmak megsértésére. Az eljárás 2004. január 7-én indult.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozások és az érintett termék

  • 2)

    Az I. rendű eljárás alá vont Prímagáz Rt. a holland SHV Gas N.V. által irányított vállalkozás. Fő tevékenysége palackos és tartályos kiszerelésű PB gáz forgalmazása.

  • 3)

    A Mol Rt. a budapesti tőzsdére bevezetett nyilvános részvénytársaság, amelyben a magyar állam tartósan kisebbségi tulajdoni részesedést tart fenn. A Mol Rt. a középeurópai térség egyik vezető integrált olaj- és gázipari társasága. Alaptevékenysége kőolaj-, földgáz- és más gáztermékek előállítása, szállítása, nagy- és kiskereskedelmi forgalmazása.

  • 4)

    A Totalgaz a Franciaországban bejegyzett Total S.A. irányítása alatt áll. A magyar vállalkozás-csoport üzleti tevékenysége kiterjed a tartályos és palackos PB-gáz nagy- és kiskereskedelmi forgalmazásán túlmenően üzemanyagok, oldószerek, kenőanyagok és a bitumen nagykereskedelmére is.

III.

Az érintett termékpiac jellemzői

  • 5)

    A palackos PB-gáz különböző kiszerelésben kerül forgalomba, a leggyakrabban használt kiszerelések a 11,5 kg, az 5 kg és a 23 kg töltősúlyú palackok. A palackos PB-gáz csere útján jut a fogyasztóhoz. A fogyasztók az általuk megvásárolt és birtokolt üres PB-gáz palackot a cseretelepen becserélhetik feltöltött palackra. A palackokat akkor is becserélhetik, ha azt eredetileg más PB-gáz szolgáltató töltötte fel és a palackon ennek a vállalkozásnak a megjelölése szerepel. A palackok ilyen módon forognak a forgalmazók között.

  • 6)

    A PB-gázt korábban leginkább háztartási célokra (főzésre, vízmelegítésre, ritkábban fűtésre) használták. A háztartási célú felhasználás csökkenő tendenciájú, miközben az ún. szabadidős felhasználás aránya növekszik. A háztartási célú felhasználó háztartások aránya a PB-gázt használó háztartásokon belül jelenleg kb. 30 %-os.

  • 7)

    A PB-gáz fizikai tulajdonságai tekintetében homogén termék, a különböző szolgáltatók által a palackokba töltött gáz jellemzői ugyanazok. A termék szavatossági és felelősségi garanciáit a palackon nem lehet feltüntetni, mert a szolgáltató egy másik szolgáltató jelzéseit hordozó palackot is köteles feltüntetni. A szavatossági és felelősségi garanciát legfeljebb a zárószelepen lehet feltüntetni.

  • 8)

    A PB-gáz forgalmazását szabályozó 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet szerint a piacra lépéshez szükséges PB-gáz beszerzési forrás, töltőüzem, tárolókapacitás és szállítási eszköz meglétének igazolása, illetve a forgalom öt százalékának megfelelő saját palackkészlet és nyomáspróbázó kapacitás.

  • 9)

    A PB-gáz forgalmazása a gyártást, a nagy- és kiskereskedelmet magában foglaló vertikumban történik. PB-gázt be lehet szerezni hazai gyártásból és importból egyaránt. Hazai gyártókapacitással kizárólag a MOL Rt. rendelkezik.

  • 10)

    A PB-gáz nagykereskedelmi forgalmazásával 2003-ban öt vállalkozás foglalkozott - a forgalmi adatok alapján - az alábbi piaci részesedésekkel: Prímagáz 40 %, MOL Rt. 18 %, Shell Rt. 20 %, Totalgaz 20 %, Középeurópai Gázterminál (KEG) Rt. 2 %.

  • 11)

    PB-gáz kiskereskedelmével foglalkozó vállalkozásoknak három típusa különböztethető meg: (1) a saját csereteleppel rendelkező önálló kiskereskedők (viszonteladók); (2) a nagykereskedő általi közvetlen értékesítés; és (3) a nagykereskedőtől független értékesítési hálózat. Az (1) típusba tartozó kiskereskedők rendszerint egyetlen csereteleppel rendelkeznek. Egyes kiskereskedők házhozszállítást is vállalnak. A (2) típusba tartoznak azok a cseretelepek, amelyeket a nagykereskedő vállalkozás birtokol és/vagy közvetlenül üzemeltet. A (3) kategóriába tartoznak például a benzinkút- vagy kiskereskedelmi hálózatok.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozások kiskereskedelmi értékesítési rendszere

  • 12)

    A Prímagáz a PB-gáz palackos forgalmazását két csatornán keresztül végzi: viszonteladókon keresztül, illetve közvetlen értékesítés formájában. A Prímagáz a viszonteladóival "szolgáltatási szerződést" köt. A viszonteladók fő tevékenysége rendszerint nem a PB-gázpalack értékesítése, hanem más kiskereskedelmi tevékenység. A PB-gázpalackok fogyasztóknak történő értékesítése a viszonteladó tulajdonában vagy bérleményében álló ingatlan területen történik, de a cseretelep létesítésében a Prímagáz is közreműködik és viseli a költségek egy részét. A palackok tárolására szolgáló berendezések, felszerelések, valamint a PB-gáz termékek a Prímagáz tulajdonában maradnak. A termékek fogyasztói árát a viszonteladó határozza meg, a Prímagáz Rt. rendszeresen közöl ajánlott fogyasztói árakat. A Prímagáz Rt-t a szerződés által meghatározott nagykereskedelmi elszámolás ár illeti meg. A viszonteladókkal való elszámolás az eladott készlet alapján időszakosan történik. Az értékesítési rendszerben részt vevő viszonteladók száma a vizsgálati jelentés alapján kb. [...]. [1] A benyújtott kitöltetlen mintapéldány szerint a szolgáltatási szerződés azt a versenykorlátozó kikötést tartalmazza, hogy a viszonteladó kizárólag a Prímagáz által forgalmazott termékeket árusíthatja. (Vj-5/2004/7.)

  • 13)

    A Prímagáz három közvetlen értékesítési lehetőséget tart fenn. A fogyasztóval történő megállapodás alapján a Prímagáz a fogyasztó telephelyén, de a Prímagáz költségén tárolóhelyet létesíthet, amelyre igény szerint szállítja a termékeket. Bizonyos mennyiségre vonatkozó megrendelés esetén közvetlenül a megrendelő címére is vállal szállítást. A harmadik lehetőség az ún. utalványos értékesítés, amelynek keretében a fogyasztó a Prímagáztól vásárol PB-gázpalackra szóló vásárlási utalványt, amelyet további fizetési kötelezettség nélkül válthat be bármely bizományos cseretelepén.

  • 14)

    A Totalgaz értékesítési rendszerének felépítése hasonló a Prímagázéhoz azzal az eltéréssel, hogy a Totalgaz csak ún. motorgázt értékesít közvetlenül, a "szokványos" PB-gáz palackok értékesítését kiskereskedőkön keresztül bonyolítja. A kiskereskedőket az eljárás alá vont három csoportba sorolja (Vj-5/2004/11.):

    • a)

      a forgalmának több mint [...] százalékát az egy-egy cseretelepet üzemeltető kiskereskedőkön keresztül bonyolítja, akik többnyire élelmiszerboltot, italboltot, műszaki kereskedést, stb. üzemeltetnek fő tevékenységként;

    • b)

      külön kezeli azokat a cseretelepeket, amelyek nagyobb települések közelében helyezkednek el és a környékbeli kistelepüléseken lakó fogyasztók számára házhozszállítást is vállalnak saját szállítóeszközeikkel ([...] %);

    • c)

      a saját hálózattal rendelkező kiskereskedő vállalkozások (benzinkutak, áruházak, stb.) ([...] %).

  • 15)

    A Totalgaz a kiskereskedőivel ún. "palackos viszonteladói" szerződést köt. A szerződés 1.2. pontja szerint a viszonteladó vállalja, hogy a szerződésben megjelölt cseretelep(ek)en kizárólag a Totalgáz által forgalmazott PB-gáz palackokat értékesíti a Totálgáz által ajánlott értékesítési feltételek mellett. E feltétel megszegése esetén kötbérfizetési kötelezettség terheli a viszonteladót.

  • 16)

    A Totalgaz az egy-egy cseretelepet üzemeltető kiskereskedőkkel más fizetési feltételekben állapodik meg, mint az értékesítési láncokat működtető kiskereskedők esetében. A házhozszállítást és marketing tevékenységet is vállaló kiskereskedők számára szerződés kiegészítés keretében Totalgaz támogatást nyújt, de a kiszállítás költségeit nem téríti. Egyéb tekintetben a viszonteladói szerződés kikötései érvényesek. A Totalgaz által kötött viszonteladói szerződések rendelkezései hasonlóak a Prímagáz által megkötött szolgáltatási szerződésekben rögzítettekhez.

  • 17)

    A Mol Rt összesen [...] cseretelepre szállít palackos PB-gázt tovább-eladás céljából. A Mol-kutaknál elhelyezett [...] PB-gáz cseretelepet részben az üzemanyag-forgalmazást megbízási jellegű jogviszony keretében végző partnerek, részben pedig a Mol Rt-vel a kutaknál elhelyezett üzletek működésére franchise-megállapodásokat kötött kiskereskedő vállalkozások működtetik, amely kiterjednek a PB-gáz forgalmazására is. A Mol üzemanyagtöltő állomásain a PB-gáz forgalmazására vonatkozóan nem köt külön megállapodást, hanem általános keretszerződés rögzíti a PB-gáz forgalmazásának feltételeit.

  • 18)

    A többi cseretelep egyéb tevékenységet is folytató, üzlethelyiséggel rendelkező vállalkozó üzemeltetésében van, amelyekkel a PB-gáz forgalmazására vonatkozóan a Mol egyedi viszonteladói megállapodásokat köt. E szerződések előírásai hasonlóak a másik két eljárás alá vont által kötött szerződésekben rögzítettekhez.

  • 19)

    A GVH vizsgálója információkat kért a jelen eljárás alá nem vont Shell Gas Hungary (a továbbiakban: Shell) Rt-től is - egyebek mellett - a PB-gázpalackok értékesítési rendszerére vonatkozóan. A Shell három értékesítési csatornát működtet: (1) megbízott ügynökök közvetítésén keresztül, (2) a Shell-üzemanyagtöltő állomásokat üzemeltető viszonteladókon keresztül, és (3) a nagyfogyasztóknak történő közvetlen értékesítéssel. Az ügynöki szerződéseket a GVH a Vj-91/2000. sz. eljárásban már vizsgálat alá vonta.

  • 20)

    A versenyfelügyeleti eljárás Tpvt. 47. § (1) bekezdésének b) pontja által meghatározott szakasz a versenytanács eljárásának szakasza, amelyben - a Tpvt. 65. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - az eljáró versenytanács felvilágosítást, illetve információk adására kötelezte a II. és III. rendű eljárás alá vontakat, illetőleg - a Tpvt. 65. § (3) bekezdése alapján - felvilágosítást kért a jelen eljárásban ügyfélként be nem vont Shell vállalkozástól is elsősorban arra vonatkozóan, hogy az üzemanyagtöltő állomások (franchise) hálózatával is rendelkező PB-gázpalack nagykereskedelmi forgalmazók milyen módon írják elő a hálózaton belüli kiskereskedőiknek a PB-gázpalackok forgalmazásának körülményeit.

V.

Az ügyfelek álláspontja

  • 21)

    A Prímagáz Rt álláspontja szerint a viszonteladóival kötött szolgáltatási szerződés bizományosi értékesítési jogviszonyt hoz létre a Prímagáz és a viszonteladói között. Hivatkozik a Versenytanács Vj-91/2000/50. sz. határozatára, amelynek alapján a bizományosok nem tekinthetők az eljárás alá vonttól független vállalkozásnak, ezért a közöttük lévő kapcsolat versenyjogi tilalom vizsgálata alá nem vonható. Álláspontját az alábbiakra alapozza:

    • -

      a Prímagáz hozzájárul a viszonteladók cseretelepei létesítésének költségeihez, segíti az engedélyek beszerzését;

    • -

      a palackok értékesítéséhez, tárolásához szükséges eszközökbe a Prímagáz fektet be tőkét, amely eszközök a tulajdonában maradnak;

    • -

      a Prímagáz folyamatosan ellenőrzi a viszonteladó tevékenységét, különös tekintettel a biztonsági, műszaki és technikai vonatkozásaira;

    • -

      a Prímagáz finanszírozza a viszonteladó raktárkészletét;

    • -

      a viszonteladó köteles feltüntetni a Prímagáz nevét és megjelöléseit, felhasználni a kapott marketing- és reklámanyagokat, ezért a fogyasztó előtt úgy jelenik meg, mint a Prímagáz képviselője;

    • -

      a termékkel kapcsolatos szavatossági és felelősségi garanciák a Prímagáz Rt-t terheli.

  • 22)

    A Prímagáz szerint a bizományosi szerződés magánjogi szempontból ügynöki jogviszonynak is minősül, hivatkozással az önálló ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény 1. § 2) és 3) bekezdéseire. Az ügynöki megállapodások versenyjogi megítélése szempontjából irányadó a Versenytanács Vj-2/2003. sz. ügyben hozott határozata, amelyben - figyelemmel az EK Bizottságának 2000/C 291/01. sz. Közleményében foglaltakra is - megállapította, hogy nem esik a Tpvt. 11. §-ának tilalma alá a megbízó és az ügynök közötti megállapodás, még ha annak versenykorlátozó rendelkezései is vannak, feltéve, hogy a megbízó-ügynök kapcsolat olyan jellegű, hogy azok együtt egy gazdasági egységet alkotnak. E vonatkozásban nem a megállapodás elnevezése, hanem annak tartalma az irányadó. Következésképpen, azt hogy egy megállapodás valódi ügynöki megállapodás-e az abban foglaltak szerint kell megítélni. Az e határozatban lefektetett szempontrendszer szerint a Prímagáz viszonteladókkal kötött szerződései valódi ügynöki megállapodásnak minősülnek, ezért nem vonhatók a Tpvt. 11. §-a alá.

  • 23)

    A Totalgaz a viszonteladói szerződései kizárólagosságra vonatkozó kikötéseivel kapcsolatban előadta, hogy ő viseli a palackos PB-gáz forgalmazásához szükséges minden olyan költséget, amelyek nem a kiskereskedő személyéhez kapcsolódnak, így elsősorban a cseretelep létesítésének költségeit. A cseretelepen kialakított tárolók, eszközök, palackok ingyenesen kerülnek a kiskereskedő használatába, amelynek ellentételezéseként köt ki kizárólagosságot. E kikötés hiányában a cseretelep létesítése nehézkesebb, a kínálat végső soron kisebb lenne.

  • 24)

    Álláspontja szerint a kizárólagosság teszi lehetővé azt is, hogy a PB-gáz ellátás folyamatos és biztonságos legyen, tekintettel arra, hogy a Totalgaz pontosan ismeri a kiskereskedő szükségleteit, így racionalizálni tudja a szállítást és ezáltal csökkenti a fajlagos szállítási költségeket. A Totalgaz viseli továbbá a szavatossági felelősséget, amelyhez kapcsolódó biztonságtechnikai okok is szükségessé teszik az értékesítési lánc feletti bizonyos mértékű ellenőrzést. A kizárólagosságot indokolja továbbá a kiskereskedők esetleges visszaélésének megelőzése. Mivel az üres gázpalackok nem különböztethetők meg egymástól, ha a viszonteladó egy cseretelepen egyszerre több forgalmazó PB-gázpalackjait árulhatná, akkor a forgalmazó által létesített tárolót olyan forgalmazó termékeinek tárolására is használhatnák, amelyek nem járultak hozzá annak létesítéséhez. Továbbá, a gázpalackokat rendszeresen nyomáspróba alá kell vetni, amelynek a költségeit a forgalmazó viseli. Kizárólagosság hiányában előfordulhatna, hogy a forgalmazónak más forgalmazó által használt palackot adnak vissza nyomáspróbára.

  • 25)

    A Totalgaz álláspontja szerint a viszonteladó kiskereskedői a PB-gázpalackok forgalmazásával kapcsolatban nem viselnek semmilyen pénzügyi vagy kereskedelmi kockázatot, versenyjogi szempontból lényegében véve ügynöknek tekintendők. Értelmezésében a Versenytanács Vj-135/2001. sz. eljárásban hozott érdemi határozat kizárólag a Prímagáz és az Avanti Rt. között létrejött szerződés kizárólagossági kikötésének alkalmazását tiltotta meg, de a Totalgaz és a kiskereskedői közötti kizárólagos forgalmazásra vonatkozó megállapodások jogellenességét a jövőre nézve nem állapította meg.

  • 26)

    Előadta továbbá, hogy a kiskereskedelmi üzemanyagtöltő állomásait 2003-ban eladta a Shell-nek. Azóta nem értékesít PB-gáz palackokat a korábbi üzemanyagtöltő állomásain. Ebben a tekintetben kivételt képez az a [...] franchise partner vállalkozás, amelyek nem fogadták el a Shell szerződéses ajánlatát. Ezen partnereinek egyedi szerződések keretében szállít, amely szerződések mintapéldányait a GVH-nak benyújtotta.

  • 27)

    A Totalgaz kizárólagos előírásokat tartalmazó keretmegállapodást írt alá az Agip Hungária Kft. (Agip) vállalkozással. E keretmegállapodás előírja, hogy az Agip 2004. március 1-től kezdődően három évig kizárólag a Totalgaz PB-gáz palackjait fogja forgalmazni üzemanyagtöltő állomásain. A keretmegállapodáson belül a Totalgaz minden viszonteladóval egyedi viszonteladói szerződéseket köt. A Totalgaz az OMV Hungária Kft-vel (OMV) hasonló tartalmú keretmegállapodást kötött 2003-ban egy éves időtartamra. A fenti keretmegállapodással összefüggésben előadja, hogy a viszonteladók lényegében véve nem viselnek pénzügyi kockázatot, mert a Totalgaz saját költségén helyezi ki a készletet, viseli a szállítási költségeket, a marketing támogatás költségét és felelős a termékéért. A viszonteladók többsége akkor fizet, amikor az üres palackot visszaadja, a többiek a megrendeléstől számított 30 napon belül. Ugyancsak a Totalgaz viseli a piacra lépés és kilépés költségeinek többségét.

  • 28)

    A MOL Rt álláspontja szerint a saját, partneri kútjai megbízási jellegű jogviszony keretében, ügynöki formában működnek. Az ügynöki jogviszonyra - hivatkozással a Vj-91/2000. sz. eljárásban hozott határozatra, illetve az EK Bizottságának 2000/C 291/01. sz. iránymutatására - nem terjed ki a Tpvt. 11. §-ában megfogalmazott versenyjogi tilalom. A franchise formában üzemeltetett üzemanyagtöltő állomással kötött megállapodások - a PB-gáz forgalmazására is kiterjedően - mentességet élveznek a Vj-171/2002. sz. eljárásban hozott határozat értelmében.

  • 29)

    A cseretelepre vonatkozóan az azokat működtető vállalkozással megkötött megállapodások kizárólagosságot tartalmazó kikötéseinek biztonságtechnikai és jogszabályban rögzített szigorú felelősségi okai vannak. Ezen túlmenően a márkanév védelme és a fogyasztói bizalom megőrzése is indokolja. A kiskereskedő a viszonteladói megállapodást bármikor következmények nélkül felmondhatja, ha a cseretelepén más forgalmazó termékét óhajtja forgalmazni. Álláspontja szerint a kiskereskedőkkel megkötött viszonteladói megállapodások nem versenykorlátozóak és nem alkalmasak a versenyakadályozására, korlátozására vagy torzítására, már csak azért sem, mert bármely szerződött viszonteladójának lehetősége van más szolgáltató termékének forgalmazására is. A fent említett megállapodásban rögzített kizárólagosság kifejezetten csak a Mol által telepített tárolóból történő kiszolgálásra vonatkozik, és nincs szerződéses akadálya annak, hogy a viszonteladó a cseretelepén más PB-gázpalack forgalmazó tárolóját is elhelyezze.

  • 30)

    A Mol Rt. és az Agip közötti PB-gázpalack forgalmazásra vonatkozó keretszerződés 2004-ben lejárt, azt a felek nem újították meg. A Mol és az Esso Hungária Kft. (Esso) között évente megújítandó hasonló keretmegállapodás van érvényben.

VI.

A palackos PB-gáz forgalmazását közvetlenül vagy közvetve érintő korábbi VT-határozatok

  • 31)

    A palackos PB-gáz forgalmazását is érintően a Versenytanács jelen eljárást megelőzően három ügyben hozott határozatot. A Vj-91/2000. sz. eljárás a Shell Gas Hungary Rt. ellen indult a PB-gázpalackok, illetve a gáz és hozzákapcsolódó termékek kiskereskedelmi forgalmazása körében kötött szerződések versenykorlátozó kitételeinek versenyfelügyeleti vizsgálatára. A PB-gázpalack és gáz-kiegészítő termékek kiskereskedését a vele szerződött kiskereskedőkön keresztül végzi. A megállapodás szerint a megbízott kiskereskedő helyette és nevében, a Shell számlájára értékesíti a termékeket. A szerződés tartalmazta azt is, hogy a megbízott szerződésszegése, illetve a szerződés részéről rendes felmondással történő megszüntetése esetén kötelezettséget vállal arra, hogy egy évig PB gáz értékesítést sem maga, sem megbízottja nevében nem lát el, ennek megszegése esetén [...] - Ft kötbért fizet. Egyéb tekintetben a szerződés kikötései a jelen eljárás alá vont vállalkozások által megkötött szerződésekben megfogalmazott feltételekkel egyeztek meg tartalmukat tekintve.

  • 32)

    A Versenytanács a Vj-91/2000/50. sz. határozatában az eljárás alá vont és a kiskereskedők szerződése kapcsán azt állapította meg, hogy megnevezésétől függetlenül, tartalmilag, illetőleg a megvalósított gyakorlatban e szerződése nem tekinthetők vertikális megállapodásnak. Amennyiben ugyanis a kiskereskedő az eljárás alá vont nevében és számlájára köt az eljárás alá vont árujára adásvételi szerződéseket és a szerződés teljesítése kapcsán a felelősség is az eljárás alá vontat terheli, úgy a megállapodás nem vonható a 11. §-a alá. A felek közötti fenti jogviszony a Ptk. 474. § (1) bekezdése szerinti megbízás, amelynek értelmében az eljárás alá vonttal szerződött kereskedő (megbízott) köteles az ügyet ellátni a megbízó utasítása szerint, érdekeinek megfelelően.

  • 33)

    A Vj-135/2001. sz. versenyfelügyeleti eljárás azzal összefüggésben indult, hogy az Avanti és a Prímagáz között a Prímagáz javára kizárólagossági kikötést tartalmazó megállapodás kötött az Avanti üzemanyag töltőállomásain üzemelő palackos PB-gáz forgalmazására vonatkozóan, és erre hivatkozással felbontatta az Avanti kutak üzemeltetőivel a más PB-forgalmazóval megkötött szállítási szerződéseit - függetlenül attól, hogy saját üzemeltetésű vagy franchise megállapodás keretében történt a benzinkút működtetése.

  • 34)

    Az eljárás során megállapításra került, hogy a benzinkutaknál lévő cseretelepeken zajlik a palackos PB-gáz értékesítésének jelentős része (hozzávetőlegesen 15-30 százaléka). Az érintett piac sajátosságai alapján a Versenytanács azt állapította meg, hogy a benzinkutaknál értékesített palackos PB-gáz kizárólagos beszerzésére vonatkozó megállapodások az érintett piacon, illetőleg országos méretekben is kizárják az árversenyt a forgalmazók és a viszonteladók közötti viszonylatban. Az árverseny kizárása homogén termék esetében egyben a verseny teljes kizárását is jelenti. Erre tekintettel a Versenytanács megállapította, hogy az Avanti és a Prímagáz között 2001. február 23-án létrejött keretszerződésre a csoportos mentesség kedvezménye nem vonatkozik. A határozat indoklásában rögzítésre került, hogy a jogerőre emelkedéstől kezdődően a palackos PB-gáz forgalmazásának piacán korábban és ezt követően megkötött kizárólagos beszerzési megállapodásokra a jövőre nézve nem alkalmazható a csoportmentesség.

  • 35)

    A Vj-171/2002. sz. eljárás tárgya a Mol Rt. és a Mol benzinkutakat üzemeltető franchise partnerek közötti megállapodások versenykorlátozó jellegének megállapítása volt. A megállapodások értelmében a franchise partner a saját tulajdonú töltőállomását saját felelőségére üzemelteti, a Mol által biztosított tárgyi eszközök igénybevételével és a Mol standardnak megfelelően. Az üzemanyagot, a kenőanyagot és a palackos PB-gázt a Mol-tól kell kizárólagosan beszerezniük, ezeken felül önállóan döntenek az egyéb termékek választékáról, és önállóan határozzák meg a beszállítók körét. A töltőállomások külső megjelenésüket tekintve azonosak. A franchise partner alapvetően önállóan alakítja ki az üzletpolitikáját. Ennek megfelelően maga határozza meg a fogyasztói árait, saját költségére önállóan is végezhet reklámtevékenységet, az üzemeltetéshez szükséges termékeket a keresletnek megfelelő mennyiségben és választékban maga rendeli meg.

  • 36)

    Versenytanács a Vj-171/2002/15. sz. határozatában - egyebek mellett - versenykorlátozónak és nem mentesíthetőnek tartotta az üzemanyag, kenőanyag és PB-gáz termékek, valamint minden olyan árucikk kizárólag Mol-tól történő beszerzését előíró szerződéses kikötést, amelyet a Mol a jövőben forgalomba hoz saját nevében a Mol-partnerek egymás közötti forgalmára vonatkozóan. E határozatában a Versenytanács elvi éllel megállapította, hogy a kifogásolt franchise megállapodásokban szereplő kizárólagos beszerzésekre vonatkozó kikötések alkalmasak a márkán belüli verseny korlátozására, indokolatlanul szűk keretek közé szorítva az üzemeltetők gazdálkodási szabadságát és azon döntését, hogy - a vonatkozó jogszabályi keretek között mozogva - honnan szerezzék be a franchise tárgyát képező árukat. Igaz, hogy a piacok optimális működése szempontjából a márkák közötti verseny bír elsőrangú szereppel. A Tpvt. 11. §-a ugyanakkor nem zárja ki a márkán belüli verseny korlátozásának tilalmát sem. Különösen fontos lehet a márkán belüli verseny védelme egy olyan piacon, ahol országos szinten kevés szereplő tevékenykedik, s közülük a legnagyobb részesedésű vállalkozás márkán belüli versenyt korlátozó szerződését kell megítélni. Mindezek megállapítása mellett a Versenytanács a fent említett határozatában arra kötelezte a Mol-t, hogy a franchise szerződéses partnereivel kötött megállapodásokból törölje a franchise vevők közötti továbbértékesítés tilalmára vonatkozó kikötéseket.

  • 37)

    A Prímagáz védekezését arra alapozta, hogy a közötte és a viszonteladói között bizományosi értékesítési jogviszony jött létre, amely magánjogi szempontból ügynöki szerződésnek minősül. Az ügynöki megállapodások versenyjogi megítélésében hivatkozik a Vj-2/2003. sz. eljárásban hozott határozatra, valamint az EK Bizottságának 2000/C 291/01. sz. a vertikális versenykorlátozásokról szóló iránymutatására. A Vj-2/2003. sz. eljárás annak megállapítására indult, hogy a Westel és a Fotex vállalkozás csoport egyes részei között, a Westel Domino termékek értékesítésére vonatkozó szerződések fogyasztói árak rögzítésére, a kereskedelmi árrés nagyságára, illetőleg a termékek kizárólagos beszerzésére vonatkozó előírások versenykorlátozónak minősülnek-e a Tpvt. 11. §-a alapján. Az eljárás során megállapításra került, hogy a szerződés szerint a viszonteladók jogosultak a havidíjas előfizetői szerződések, illetve Dominó csomagok értékesítésére a Westel nevében, illetve Domino termékek értékesítésére saját nevükben olyan módon, hogy a Domino termékekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettség kizárólag a Westelt terheli. Az ügyfél a Westel ügyfele, a Westelt terhelik a készülékkel kapcsolatos jótállási és szavatossági kötelezettségek is. A megbízottak ügynökként értékesítik a Westel mobiltelefon szolgáltatását, viszonteladóként értékesítik a készülékeket és a Domino termékeket. A Domino termékek értékesítésére a megbízottak nem kaptak kizárólagos jogot, de vállalták, hogy más mobiltelefon szolgáltató hasonló szolgáltatását, termékét nem értékesítik A megbízó a normál és Domino előfizetésért jutalékot fizet, továbbá a Domino termékeket csökkentett átadási áron számlázza partnerei felé (a fogyasztói ár és a csökkentett átadási ár különbözete az árrés). A partnerek a post-paid előfizetéseket és mobiltelefonokat a Westel számlájára, a Domino termékeket saját számlára értékesítik.

  • 38)

    A Vj-2/2003/49. sz. határozatában a Versenytanács megállapította, hogy a szerződő felek között hagyományosan ügynöki kapcsolat állt fenn, amelybe viszonteladói elemek is fellelhetők voltak. Nehezen volt elképzelhető azonban, hogy ugyanazon partner, ugyanazon értékesítési pontnál egyik pillanatban ügynök, a másikban független kereskedő, attól függően, hogy post-paid vagy pre-paid szolgáltatás értékesítésében működik közre. Az áru/szolgáltatás sajátos jellege abban mutatkozott meg, hogy a SIM kártya a Westel tulajdonában maradt mindvégig, a feltöltőkártya viszonteladási ára a Westel szolgáltatásának díjával esett egybe, a készülék pedig csomagban volt elhelyezve. A készülék külön nem volt kapható és az ára a Westel által jelentősen támogatott volt. A partnerek alapvetően más vállalkozás (a Westel) szolgáltatását értékesítik, az egyéb áruk (telefon, kártya) ehhez szorosan, szervesen kapcsolódnak. Az aldealerek érdemi, ügynöki tevékenységüktől idegen üzleti kockázatot nem viselnek. A szerződéses kapcsolatban megjelenő viszonteladói elemek nem eredményezik a dealer, illetve aldealerek független kereskedői minőségét. E sajátosságokra való tekintettel a Versenytanács a Vj-2/2003/49. sz. határozatában a kérdéses szerződéses jogviszonyt versenyjogi értelemben valódi ügynöki megbízási viszonynak minősítette.

  • 39)

    A Vj-2/2003/49. sz. határozatában a Versenytanács figyelemmel volt az EK Bizottság ügynöki megállapodások versenyjogi megítélésének legfontosabb alapelveit összefoglaló 2000/C291/01. sz. iránymutatására is. Ez utóbbi szerint az ügynöki megállapodás versenyjogi értelemben vett valódisága két kockázat telepítésének kérdésétől függ:

    • a)

      ki viseli azon kockázatokat, melyek közvetlenül azon szerződésekre irányulnak, melyeket az ügynök a megbízó javára végez, például az árukészlet finanszírozása;

    • b)

      ki viseli a piac sajátossága miatt eszközölt befektetések kockázatát, azaz azon, többnyire elsüllyedt költségeket, melyek egy meghatározott piacon való működéshez szükségesek.

Egy megállapodás valódi ügynöki megállapodásnak bizonyul, ha az ügynök nem vagy legfeljebb csak jelentéktelen mértékben viseli a fenti két körbe tartozó kockázatokat. Ebben az esetben ugyanis a megbízó vállalkozás minősül a vétel és az eladás részesének - jóllehet az ügynök önálló vállalkozás.

  • 40)

    A hivatkozott EK iránymutatás (16) bekezdése szerint a kockázat kérdését eseti alapon kell értékelni, a mindenkori helyzet gazdasági adottságainak és nem a jogi formának a figyelembevételével. A Bizottság mindazonáltal úgy tekinti, hogy a 81 (1) cikkely általában nem alkalmazható a megbízó megbízásából kialkudott és/vagy megkötött szerződésekkel összefüggésben az ügynökre rótt kötelezettségekre abban az esetben, ha az ügynök

    • a)

      nem tulajdonosa a megvett vagy eladott szerződéses áruknak vagy nem saját maga szállítja a szerződéses szolgáltatásokat,

    • b)

      nem járul hozzá a termék forgalmazásának költségeihez, ideértve a szállítási költségeket, (kivéve, ha maga végzi a szállítást amit a megbízó finanszíroz),

    • c)

      közvetve vagy közvetlenül sem vesz részt a megbízó promócióiban, ideértve a hirdetési költségekből való részesedést,

    • d)

      saját költségére vagy kockázatára nem tart árukészletet és lehetősége van a megmaradt áru visszaadására külön díj fizetése nélkül (kivéve, ha nem teljesített bizonyos biztonsági előírásokat),

    • e)

      nem hoz létre vagy tart fenn, saját költségére, eladás utáni szolgáltatásokat (pl: javítás),e) nem hoz létre vagy tart fenn, saját költségére, eladás utáni szolgáltatásokat (pl: javítás),

    • f)

      nem valósít meg eszközökbe, képzésekbe történő piac-specifikus beruházásokat,

    • g)

      nem áll fent a felelőssége harmadik felek felé a termék által okozott kárért,

    • h)

      nem felel a vásárlók szerződésszegéseiért, kivéve ha jutaléka csökkentésével teszi felelőssé a megbízó, a szerződésszegésért egyébként nem felelős ügynököt.

  • 41)

    Az iránymutatás (18) bekezdése szerint ha egy ügynöki megállapodás nem esik a 81 (1) cikk hatálya alá, akkor a megbízó megbízásából kötött és/vagy kialkudott szerződésekkel összefüggésben az ügynökre rótt minden kötelezettség is a 81 (1) cikk hatályán kívül esik. Általában azokat az ügynököt terhelő kötelezettségeket tekintik az ügynöki megállapodás szerves részének, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a megbízó viselje a kockázatokat és abban a helyzetben legyen, hogy meghatározza az üzleti stratégiát. Ezen belül lehetősége van az árra vonatkozó korlátozások megkötésére, amelyen az ügynök eladhatja ezeket az árukat vagy szolgáltatásokat, illetve azokra a vevőkre vonatkozó korlátozások kikötésére, akiknek az ügynök eladhatja ezeket az árukat vagy szolgáltatásokat, valamint azokra az egyéb feltételekre, amelyeken/amelyekkel az ügynöknek el kell adnia vagy be kell szereznie ezeket az árukat vagy szolgáltatásokat.

  • 42)

    Az iránymutatás (19) bekezdése szerint az ügynöki megállapodások nem csak azt szabályozhatják, hogy az ügynök milyen feltételek mellett ad el vagy szerez be árukat vagy szolgáltatásokat a megbízó megbízásából, hanem gyakran tartalmaznak az ügynök és a megbízó kapcsolatára vonatkozó kikötéseket is. Különösképpen tartalmazhatnak olyan kikötést, amely megakadályozza, hogy a megbízó bizonyos típusú ügyletre, vevőkre vagy területre más ügynököket jelöljön ki (kizárólagos ügynöki klauzulák) és/vagy olyan kikötést, amely megakadályozza, hogy az ügynök a megbízóval versenyző vállalatok ügynökeként vagy forgalmazó kereskedőjeként működjön (versenytilalmi kikötések). A kizárólagos ügynöki klauzulák csak a márkán belüli versenyt érintik és versenysértő hatást általában nem idéznek elő. A versenytilalmi klauzulák, köztük a megállapodás lejártát követő időszakra vonatkozó versenytilalmi klauzulák érintik a márkák közti versenyt és a 81(1) cikkbe ütközhetnek, ha annak az érintett piacnak a lezárásához vezetnek, amelyen a szerződéses árukat vagy szolgáltatásokat eladják vagy beszerzik.

VII.

Jogi értékelés

  • 43)

    A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. E tilalom kiterjed nem csak a versenytársi, hanem az egymással vertikális viszonylatban álló vállalkozások közötti megállapodásokra is.

  • 44)

    A törvény hivatkozott bekezdése csak az egymástól független vállalkozások közötti megállapodást tiltja, mivel potenciálisan csak ennek lehet versenyellenes célja vagy hatása. A Versenytanács gyakorlata szerint, az EK jogalkalmazási elveihez hasonlóan, nem esik a Tpvt. 11. § tilalma alá a megbízó és az ügynök közötti valódi ügynöki megállapodás, még ha annak egyébként versenykorlátozó rendelkezései vannak is. A megbízó-ügynök kapcsolat olyan jellegű, hogy azok együtt versenyjogi szempontból egy gazdasági egységet alkotnak, még ha egyébként önálló vállalkozások is.

  • 45)

    Az ügynök-megbízó viszony "valódiságának" elbírálása esetről esetre, számos szempont együttes mérlegelésével történhet. Ennek érdekében a Versenytanács azt vizsgálta meg, hogy az eljárás alá vontak és a viszonteladóik közötti üzleti kapcsolat vajon a fenti értelemben valódi ügynöki megállapodásnak minősülhet-e. A Versenytanács ezzel összefüggésben az eljárás alá vontak két jellemző értékesítési csatornáját - a PB-gázpalackok üzemeltetésére kötött viszonteladói szerződések alapján történő értékesítést, illetve az üzemanyag-töltő állomások üzemeltetésére kötött viszonteladói megbízások alapján történő értékesítést - külön-külön vonta mérlegelés alá. A közvetlen értékesítési forma értelemszerűen nem vonható a jelen eljárásban tárgyát képezően, a Tpvt. 11. §-ába ütköző megállapodások körébe, hiszen ebben az esetben nem jön létre viszonteladói kapcsolat.

    A PB-gázpalackok üzemeltetésére kötött viszonteladói szerződések alapján történő értékesítés

  • 46)

    A Prímagáz által kötött szolgáltatási szerződések szerint a kereskedő nem lesz tulajdonosa a cseretelepére szállított PB-gázpalackoknak, illetve a benne lévő gázmennyiségnek, nem saját maga szállítja a PB-gázpalackokat, nem járul hozzá a termék forgalmazásának költségeihez, saját költségére vagy kockázatára nem tart PB-gázpalack készletet. E szempontokra tekintettel a Versenytanács megállapítja, hogy a Prímagáz és a PB-gázpalackok forgalmazására vele szerződött kiskereskedők között versenyjogi értelemben valódi ügynöki megállapodás van életben. A szerződések által megszabott, az ügynök üzleti mozgásterét korlátozó kikötések köre nem haladja meg az EK Bizottsága által kiadott iránymutatás (18)-(19) pontjaiban leírtakat.

  • 47)

    A Totalgaz által a viszonteladókkal kötött palackos viszonteladói szerződések alapján a PB-gázpalackok tárolásához és forgalmazásához szükséges eszközöket (beleértve a palacktesteket is) díjmentesen adja használatba, a szállításról a megbízó gondoskodik, költségeit viseli, a garanciális felelősséget a megbízó viseli, az üres palackokat lecseréli. Szerződésbontás esetén az el nem adott palackokat díjmentesen átveszi. Ennek alapján megállapítható, hogy a szerződésekre irányuló kockázatok, illetőleg a piac sajátossága miatt szükséges befektetés túlnyomó részét a Totalgaz viseli. A megbízott által szükséges egyedüli jelentősebb piacspecifikus kiadás az engedélyek beszerzéséhez kapcsolódik. E szerződések által megszabott, az ügynök üzleti mozgásterét korlátozó kikötések köre nem haladja meg az EK Bizottsága által kiadott iránymutatás (18)-(19) pontjaiban leírtakat.

  • 48)

    A Totalgaz egyes viszonteladóival kötött, fentebb említett viszonteladói szerződését kiegészítette házhozszállítási és marketing tevékenységekre vonatkozó rendelkezésekkel is. Ebben az esetben a viszonteladónak a szállító járműről gondoskodnia kell, ami a piac kiskereskedelmi szegmensének szokásos forgalmához képest jelentős mértékű is lehet. Vállalást kell továbbá tennie arra vonatkozóan is, hogy meghatározott idő alatt legalább a szerződés kiegészítésben rögzített mennyiségű PB-gázpalackot forgalmazza. Részt vesz továbbá, a Totalgaz marketing akcióinak reklámozásában is. Az ezzel együtt járó többletköltségeinek egy részének fedezésére a Totalgaz a szerződés kiegészítés aláírásakor egyszeri támogatásban részesíti a viszonteladót. A kiegészítésben továbbá igen hosszú időre elkötelezi magát a viszonteladó. A szerződés rendes felmondása esetén a fentebb leírt támogatás időarányos részét vissza kell fizetnie.

  • 49)

    A fenti kiegészítésekkel együtt a Totalgaz viszonteladói szerződéseinek versenyjogi megítélése is némiképp módosul. Ez e szerződés keretében létrejött kapcsolatban a viszonteladó nagyobb kockázatot vállal a PB-gázpalackok értékesítésében, mint a kiegészítés nélküli szerződések esetében. Hozzájárul a termék forgalmazásának költségeihez, fedezi a szállítási költségeket is. Részt vesz a megbízó promóciós tevékenységében. A viszonteladói szerződés fentebb említett egyéb versenyjogi vonatkozásai nem változtak. Mindezek ellenére a Versenytanácsnak az az álláspontja, hogy a Totalgaz és a PB-gázpalackok forgalmazására vele szerződés kiegészítéssel szerződött kiskereskedők között létrejött viszony versenyjogi értelemben szintén valódi ügynöki megállapodásnak minősül, tekintettel arra, hogy a fenti kiegészítést nem tartalmazó viszonteladói szerződésekhez hasonlóan a piacra lépési és forgalmazási költségek nagyobb részét továbbra is a Totalgaz viseli.

  • 50)

    A Mol Rt. által megkötött viszonteladói megállapodások szerint a viszonteladó nem lesz tulajdonosa a cseretelepére szállított PB-gázpalackoknak, illetve a benne lévő gázmennyiségnek, nem saját maga szállítja a PB-gázpalackokat, nem járul hozzá a termék forgalmazásának költségeihez, saját költségére vagy kockázatára nem tart PB-gázpalack készletet. E szempontokra tekintettel a Versenytanács megállapítja, hogy a Mol Rt. és a PB-gázpalackok forgalmazására vele szerződött viszonteladók között versenyjogi értelemben valódi ügynöki megállapodás van életben. A megállapodások tartalmaznak olyan előírást, amely a PB-gázpalackos használatához kapcsolódó termékek (pl. tömítőgyűrűk, szelepek, stb.) készletezését, viszonteladói árát írja elő a viszonteladó számára, miközben a Mol nem vállal kötelezettséget a nem értékesített készlet visszavételére. A viszonteladó ezen kapcsolódó termékekért azok szállításakor fizet. A Versenytanács álláspontja szerint a kapcsolódó termékekre vonatkozó szerződéses kikötések említett rendelkezései az ügynök üzleti mozgásterét a PB-gázpalackok értékesítéséhez kapcsolódóan ugyan a valódi ügynöki megbízás versenyjogi szempontjai alapján túlzott mértékben korlátozza, miközben az értékesítésükkel kapcsolatos kockázatok jelentős részét a viszonteladó viseli. A Mol Rt. által alkalmazott e kikötések túlterjeszkednek azon a mértéken, amelyeket az iránymutatások bekezdései rögzítenek. A PB-gázpalackok értékesítéséhez kapcsolódó termékekre vonatkozóan a viszonteladói megállapodások eltérő, a viszonteladó számára nagyobb kockázatot jelentő feltételeket határoznak meg. Az e körbe tartozó termékek köre és forgalma azonban elenyésző a PB-gázpalackok forgalmához képest, ezért nem alkalmas számottevő versenykorlátozó hatás kiváltására.

    Az üzemanyag-töltő állomások üzemeltetésére kötött viszonteladói megbízások (keretszerződések) alapján történő értékesítés

  • 51)

    Az eljárás alá vont vállalkozások közül a Mol Rt. és a Totalgaz PB-gázpalackok forgalmazását nem csak az erre külön szerződött viszonteladókon keresztül végzik, hanem az üzemanyagtöltő állomások üzemeltetőivel kötött keretszerződések keretében is. A franchise formában üzemeltetett üzemanyagtöltő kutakra vonatkozó franchise szerződések a Mol Rt. esetében külön rendelkezéseket tartalmaznak a PB-gáz forgalmazására vonatkozóan. E külön rendelkezések versenyjogi elemzését a GVH a Vj-171/2002. sz. eljárásban valóban elvégezte, és az ebben az ügyben hozott határozat rendelkezései irányadóak más üzemanyag-forgalmazók által a kutaknál történő PB-gázpalack értékesítésének versenyjogi megítélésére is.

  • 52)

    A Totalgaz álláspontját a Vj-135/2001. sz. eljárásban hozott határozatra alapítja arra hivatkozva, hogy ebben a határozatában a Versenytanács csak a Prímagáz és az Avanti közötti keretmegállapodást vonta ki az akkor hatályban lévő csoportmentességi rendelet hatálya alól. Valójában azonban a Versenytanács a Vj-135/2001/35. sz. határozatának 50. pontjában azt mondta ki, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően a PB-gázpalack forgalmazásának kiskereskedelmi piacán korábban és ezt követően megkötött kizárólagos beszerzési megállapodásokra a jövőre nézve nem alkalmazható a csoportmentesség. Ugyanezen határozat 47. pontja egyértelműen rögzítette, hogy a csoportmentesség alóli kivétel a benzinkutak mentén elhelyezett cseretelepek PB-gáz beszerzésére kizárólagossági kikötést tartalmazó hasonló megállapodásokra vonatkozott.

  • 53)

    Az üzemanyagtöltő állomások mentén elhelyezett cseretelepekre megkötött kizárólagossági kikötéseket tartalmazó megállapodások csak abban az esetben vonhatók ki a Tpvt. 11. §-a alól, ha versenyjogi értelemben valódi ügynöki szerződéseknek minősülnek. Egyébként a Vj-135/2001/35. sz. határozat értelmében a valódi ügynöki szerződésnek nem minősülő megállapodásokra a csoportmentesség nem alkalmazható.

  • 54)

    A Totalgaz - a Versenytanács felhívására - csatolta a benzinkút-hálózatokat üzemeltető viszonteladóival kötött szerződéseit, illetve közölte az ezekkel kapcsolatos releváns információkat.

    • a)

      A Totalgaz a kiskereskedelmi üzemanyagtöltő állomás-hálózatát a Shell-nek 2003-ban eladta, az eladott töltőállomásokon a Totalgaz nem értékesít PB-gázpalackokat, ebben a tekintetben kivételt képeznek kivételt képez az a [...] partner, akik nem fogadták el a Shell új szerződéses ajánlatát, ezekkel a partnereivel jelenleg is az egyedi viszonteladói standard szerződések vannak hatályban.

    • b)

      A Totalgaz és az Agip között három évre szóló kizárólagos keretmegállapodás van érvényben, amely előírja, hogy a megállapodás mellékletében felsorolt saját [...] (értsd: Agip) tulajdonú üzemanyagtöltő állomásokon forgalmazott PB-gázpalackok ellátását kizárólag a Totálgáz szállíthatja. Ezen túlmenően a Totalgaz az Agip [...] franchise partnerével a PB-gáz forgalmazására egyedi viszonteladói megállapodásokat is kötött.

    • c)

      A Totalgaz és az OMV között egy évre szóló kizárólagos keretmegállapodás van érvényben az OMV [...] saját kútjára vonatkozóan. Ezen kutak üzemeltetőivel a keretmegállapodás kiegészítéseként egyedi viszonteladói szerződéseket is kötöttek, a Totalgaz standard viszonteladói szerződéseihez hasonló tartalommal.

    • d)

      A Totalgaz fenti információkhoz fűzött észrevételében hangsúlyozta, hogy - hasonló az egyedi viszonteladói szerződésekhez - az üzemanyagtöltő állomás-hálózatok birtokosaival aláírt keretmegállapodások alapján a Totalgaz viseli az értékesítési és a piacralépési kockázatokat, ezért valódi ügynöki szerződéseknek tekinthetők, és nem esnek a Tpvt. 11. §-ának tilalma alá.

  • 55)

    A Mol - a Versenytanács felhívására - csatolta a benzinkút-hálózatokat üzemeltető viszonteladóival kötött szerződéseit, illetve közölte az ezekkel kapcsolatos releváns információkat.

    • a)

      A Mol és az Agip között korábban érvényben volt megállapodást a felek 2004-ben nem újították meg.

    • b)

      A Mol és az Esso Hungária Kft. (Esso) között kizárólagos megállapodás van érvényben, amelyet évente kell megújítani.

    • c)

      A Mol és a fent nevezett két, üzemanyagtöltő hálózat tulajdonos vállalkozás közötti megállapodásokban foglalt kizárólagossági kikötés csak a Mol által rendszeresített tárolókra vonatkozott. A Mol Rt. álláspontja szerint ez nem akadályozta (volna) a másik felet abban, hogy az üzemanyagtöltő állomásán más forgalmazó által rendszeresített tárolóban, más forgalmazó PB-gáz termékeit forgalmazza.

  • 56)

    A Shell - a Versenytanács kérésére - közölte, hogy a saját márkájú üzemanyagtöltő állomásain kívül 2002-ben a PB-gáz forgalmazására megállapodást kötött a Klubpetrol Üzemanyag Értékesítési Kft-vel, de a megállapodás alapján végül is nem került sor értékesítési helyek létrehozására, illetve PB-gáz forgalmazására. Ezt követően a Klubpetrol hálózatának [...] tagjával kötöttek egyedi értékesítési megállapodásokat.

  • 57)

    Az üzemanyag kiskereskedelmi hálózatok franchise tulajdonosai által a PB-gáz forgalmazására megkötött keretmegállapodások versenyjogi megítélése során a Versenytanács a Vj-135/2001., illetve Vj-171/2002. sz. eljárások során hozott határozataiban, valamint 2000/C 291/01 sz. bizottsági iránymutatásban lefektetett alapelvekből indult ki. A Vj-135/2001/35. sz. határozatában a Versenytanács megtiltotta az Avanti és a Prímagáz között öt évre megkötött keretmegállapodásnak a kizárólagosságot biztosító rendelkezés alkalmazását. A tiltó rendelkezést tartalmazó határozat meghozatalában fontos szempont volt az a GVH tudomására jutott információ, hogy az Avanti, mint üzemanyagtöltő állomás-hálózat birtokosa arra "kényszerítette" a franchise formában üzemeltetett kútjainak tulajdonosait is (azaz, nem csak a saját tulajdonában lévő kutak bérlőit), hogy felbontsák a más PB-gáz forgalmazására más szállítóval érvényben lévő megállapodásaikat, és a Prímagázzal, az Avantival megkötött keretszerződésen rögzítettek alapján fogja a PB-gáz palackokat forgalmazni. Ezzel a rendelkezéssel a Versenytanácsnak elsősorban az volt a célja, hogy megakadályozza a PB-gázpalack "márka"-nagykereskedők közötti verseny további csökkenését.

  • 58)

    A fenti határozatát a Versenytanács a Vj-171/2002/15. sz. határozatában tovább pontosította olymódon, hogy a Mol Rt. franchise áruinak (beleértve a PB-gáz forgalmazását is) franchise vevői közötti kereskedését korlátozó rendelkezésekre vonatkozóan mondta ki, hogy azok a Tpvt. 11. §-ának tilalma alól nem mentesíthetők. Ez a rendelkezés a "márkán" belüli verseny intenzitását volt hivatott növelni.

  • 59)

    Az üzemanyagtöltő-állomások franchise tulajdonosai által valamely PB-gáz nagykereskedő céggel kötött keretmegállapodások az egyes kútüzemeltetők előző pontban leírt szállítók között választási szabadságát korlátozhatják, esetleg ki is zárhatják. A jelen eljárásban vizsgált keretmegállapodások feltételei és körülményei alapján kell eldönteni azt, hogy vajon egy adott keretmegállapodás túllépte-e azt a mértéket, amelynek hatására a PB-gázpalack viszonteladóinak szállítók közötti választási szabadsága a versenyjogilag indokolt szintet, ezért azok a Tpvt. 11. §-ának tilalma alá eshetnek.

  • 60)

    A jelen eljárásban vizsgált Totalgaz-Agip, Totalgaz-OMV, Mol-Agip és a Mol-Esso keretmegállapodások alapján az Agip, az OMV, illetve az Esso sajátos közvetítő szerepet töltenek be a PB-gáz nagykereskedelmi forgalmazója, illetve a hálózataik franchise rendszerben üzemeltetett kúttulajdonosok, mint a PB-gáz viszonteladói között. A PB-gáz nagykereskedő és kúttulajdonos között megkötött egyedi szerződések versenyjogi értelemben éppúgy valódi ügynöki szerződéseknek minősülnek, mintha e szerződéseket az üzemanyagtöltő hálózat tulajdonosának közvetítése nélkül kötötték volna meg.

  • 61)

    A franchise vevők közötti forgalom franchise tulajdonos általi korlátozására vonatkozóan a Vj-171/2002/15. sz. határozatban foglaltak az irányadóak. Ennek megfelelően, a franchise tulajdonos nem korlátozhatja a franchise áruk forgalmazását a franchise vevők egymás közötti forgalmában. A határozat ezen részének a Mol olymódon tett eleget, hogy a kizárólagosságot tartalmazó viszonteladói szerződéses partnereit levélben értesítette arról, hogy a kizárólagosság a Mol Rt-től való kizárólagos beszerzési kötelezettsége nem vonatkozik a franchise vevők egymás közötti forgalmára. A fentebb megkötött keretmegállapodásokra azonban a Vj-171/2002. sz. ügyben hozott határozat nem vonatkozik, mert az Agip, az OMV, illetve az Esso nem saját franchise termékeire vonatkozóan kötötte meg a keretmegállapodásokat a Totalgáz-zal, illetve a Mol-lal, hanem ez utóbbiak termékeire vonatkozóan. Amint azt fentebb említettük, ebben az esetben az Agip, az OMV, illetve az Esso az ügylet lényegét tekintve ügynököket "közvetített" a PB-gáz nagykereskedők számára. Ezek a vállalkozások hasonló szerepet töltenek be, mint amit az Avanti a Prímagáz és a saját franchise kúttulajdonosai között játszott. E keretmegállapodásokat a Vj-135/2001/35. sz. határozat kivonta a csoportmentesség hatálya alól, illetőleg megtiltotta a kizárólagosságot tartalmazó kitétel alkalmazását.

  • 62)

    A Versenytanács álláspontja erre tekintettel az, hogy az Agip, az OMV, illetve az Esso a hálózatának franchise kútjainak üzemeltetőire kiterjedően nem köthet jogszerűen rájuk nézve kötelező érvényűen, az Agip, az OMV, illetve az Esso szempontjából franchise terméknek nem tekinthető PB-gáz forgalmazására kizárólagos megállapodást a Totalgazzal, illetve a Mol-lal. Ugyanez érvényes a Shell és Klubpetrol közötti megállapodásra nézve is, annak ellenére, hogy ez utóbbi végül nem ment megvalósulásba.

  • 63)

    A Mol Rt. és a Totalgaz által a Versenytanács rendelkezésére bocsátott pótlólagos információk (Vj-005/2004/34. ill. 35. sz. iratok) alapján megállapítható volt, hogy

    • a)

      a Mol és az Esso, illetőleg a Totalgaz és az OMV közötti közvetítői keretmegállapodások kizárólag az Esso, illetve az OMV saját tulajdonú kútjaira terjednek ki;

    • b)

      a Mol és az Agip közötti már nem hatályos, illetve a Totalgaz és az Agip közötti jelenleg is hatályos keretmegállapodás nem terjed ki kötelező érvénnyel az Agip franchise kútjaira.

  • 64)

    Ezek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a fentebb különösen vizsgált keretmegállapodásokkal az üzemanyagtöltő hálózatok tulajdonosai nem korlátozzák a franchise üzemeltetőik választási szabadságát. Az ügynöki szerződés a PB-gázpalack szállítója és a kút üzemeltetője között jön létre, és mint ilyen versenyjogi értelemben valódi ügynöki viszonyt hoz létre. A kúthálózatok jogszerűen köthetnek ilyen szerződést saját kútjaikra vonatkozóan, illetve a franchise vevőkkel köthető kizárólagos szállításra vonatkozó megállapodás a franchise árukra vonatkozóan.

  • 65)

    A jelen eljárásban vizsgált - illetőleg az eljárás alá nem vont Shell és a Klubpetrol - között megkötött keretmegállapodások közös vonása, hogy nem terjednek(tek) ki kötelező érvénnyel az üzemanyagtöltő hálózat franchise tagjaira. A franchise kútüzemeltetőnek lehetősége marad arra, hogy ha úgy látja előnyösebbnek, akkor ne fogadja el a keretmegállapodásban megnevezett PB-gáz forgalmazót. Továbbá, e keretmegállapodás egy része évente, másik része három évente kerül megújításra, illetve újratárgyalásra, amely szintén elvileg lehetőséget ad arra, hogy ha a franchise kútüzemeltetők nem elégedettek a PB-gáz forgalmazó szolgáltatásával, akkor - azt jelezve az üzemanyagtöltő állomás hálózat franchise tulajdonosának - másik PB-gáz forgalmazót keressenek.

  • 66)

    A fentiekre való tekintettel a Versenytanács az eljárást megszüntette. E határozatában tekintetben vette azt, hogy a PB-gázpalackok magyarországi piacán a termékek (a közvetlen értékesítésen túlmenően) szinte kizárólag versenyjogi értelemben valódi ügynöki szerződések által meghatározott viszonteladói megállapodások keretében kerülnek a fogyasztókhoz. A piac mind a négy jelentősebb szereplője egymáséihoz nagyon hasonló ügynöki szerződéseket köt a viszonteladóival. A viszonteladói szerződések nem tartalmaznak olyan kikötéseket, amely a viszonteladó kiskereskedő számára kizárnák azt, hogy az egyik PB-gáz forgalmazóval megkötött ügynöki szerződést felbontva egy másik forgalmazót válasszon. Mivel a piacra lépés, illetve az értékesítési kockázatát túlnyomó részben a szállító viseli, a szállító-váltásnak különösebb gazdasági korlátja sincs.

VIII.

Egyebek

  • 67)

    E határozattal szembeni jogorvoslat lehetősége a Tpvt. 83. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. szeptember 3.

Jegyzetek

  • :: d1e203

    A vastagon szedett pontos adat itt és a továbbiakban az eljárás alá vont üzleti titkát képezi, ezért a nyilvánosságra hozható változatból törlendő.