Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-101/2004/59

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

• -

  Kemira GrowHow Oy és a Kemira GrowHow Kereskedelmi és Szolgáltató Kft , valamint

• -

  Tessenderlo Chemie NV és Tessenderlo Chemie Hungária Kft.

ellen versenykorlátozó megállapodás, illetve összehangolt magatartás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

A versenytanács megállapítja, hogy eljárás alá vont vállalkozások magyarországi takarmányfoszfát értékesítésük terén piacfelosztó, áregyeztető és bizalmas üzleti információkat megosztó versenykorlátozó megállapodásban vettek részt.

A versenytanács a jogsértésben való részvételért a Tessenderlo Chemie NV és Tessenderlo Chemie Hungária Kft-vel szemben egyetemlegesen 131 millió Ft bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kötelesek a GVH 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára befizetni. A többi eljárás alá vonttal szemben mellőzi a bírság kiszabását.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztett keresetnek van helye.

Indoklás

I.

Tényállás

Az eljárás tárgya

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal 2004. július 6-án indított eljárást az eljárás alá vont vállalkozásokkal szemben, mert információi szerint Magyarországot érintően piacfelosztó és áregyeztető megállapodásban vettek részt, mellyel valószínűsíthetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 11. §-át, amely a versenykorlátozó megállapodások és összehangolt magatartás tilalmát tartalmazza.

• 2.

  Az eljárás alá vontak, élve az ún. engedékenységi politika által biztosított lehetőséggel (a GVH elnöke és a Versenytanács elnökének 3/2003. számú közleménye), tevékenyen hozzájárultak az eljárás megindulásához és a bizonyítékok összegyűjtéséhez.. A Kemira GrowHow Oy és a Kemira GrowHow Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2004. június 2-án a bírság teljes elengedését kérte. A GVH-hoz szóban augusztus 3-án, írásban szeptember 13-án forduló Tessenderlo Chemie NV és Tessenderlo Chemie Hungária Kft. elsődlegesen a bírság teljes elengedését, másodlagosan a bírságot csökkentését kérték, mert az ügy iratainak ismerete alapján megítélésük szerint nyilatkozatuk többlet bizonyítékot tartalmaz.

• 3.

  A GVH birtokába került információk alapján a vizsgálók a vizsgálat megindításának napján helyszíni kutatást végeztek az eljárás alá vontak magyarországi székhelyein, ahol a megállapodással kapcsolatos írásos és elektronikus bizonyítékok kerültek a hivatal birtokába.

• 4.

  Mivel az eljárás tárgyát képező együttműködés a GVH rendelkezésére álló iratok szerint 2004. május 1. előtt véget ért, a GVH az eljárást nem terjesztette ki az EKSz 81. cikkének alkalmazására. Tekintettel ugyanakkor a valószínűsített jogsértés múltba nyúló időszakára, szükséges volt a megállapodás 1990. évi LXXXVI. törvény (Vtv.) szerinti értékelése is.

Az eljárás alá vont vállalkozások

• 5.

  A finn központú Kemira GrowHow Oy (továbbiakban: Kemira GrowHow) érdekeltségei révén a vizsgált időszakban jelen volt egyebek között növényi és állati tápanyagok piacán. Magyarországon 1987 óta szerepel a takarmányfoszfát piacon, a Kemira GrowHow Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t 1999-ben alapította. Magyarországi érdekeltségeinek összevonása után változtatta meg nevét Kemira GrowHow Kft-re.

• 6.

  A Tessenderlo Chemie NV (továbbiakban: TCNV) belga székhelyű vegyipari társaság, főbb tevékenységi területei a szervetlen vegyipari termékek - ideértve a takarmányfoszfátot is -, vegyszerek, feldolgozott műanyagok, PVC és természetes vegyipari termékek gyártása, forgalmazása. Magyarországi leányvállalata az 1991-ben alapított Tessenderlo Chemie Hungária Kft. (továbbiakban: TCKft.).

A takarmányfoszfátok magyar piaca

• 7.

  A foszfátokat az alaptakarmány foszfor-, kálcium-, és magnézium tartalmának kiegyenlítésére használják. A takarmányfoszfátoknak kémiai tulajdonságaiktól (tartalmazhatnak kálciumot vagy magnéziumot vagy lehetnek különböző foszfor összetételűek), biológiai értéküktől vagy emészthetőségüktől függően különböző fajtáik vannak. A Tessenderlo Chemie által előállított valamennyi takarmányfoszfát termék a megállapodások részét képezte, a magyar piac szempontjából a monokálcium-foszfát (MCP) volt a domináns foszfát fajta.

• 8.

  A takarmányfoszfátokat megőrölve hozzák forgalomba, azonban eltérő szemcsenagyságúak lehetnek. Alapvetően a szemcsés és a porszerű állag között lehet különbséget tenni. Rakományban, vagy nagy illetve kis zsákokba csomagolva, hajón, teherautón és vonaton is lehet szállítani a takarmányfoszfátot a végső felhasználóhoz. A takarmányfoszfátot vagy belekeverik a takarmányba, vagy ásványi kiegészítőként a farmi vagy silózott takarmány termelésénél használják.

• 9.

  A magyar takarmányfoszfát piacot a kilencvenes évektől két vállalkozás uralta: a TCNV és a BASF 1998. áprilisig, majd ezt követően a TCNV és a BASF üzletágát átvevő Kemira GrowHow. A Kemirának ezt megelőzően saját képviselete nem volt Magyarországon, termékeit bizományoson keresztül értékesítette. A BASF 1992-ben döntött ezen üzletág leépítéséről, szerződést kötve a Kemirával, melynek keretében a Kemira GrowHow által gyártott termékeket BASF név alatt továbbra is forgalmazta. 1998-ban végleges profiltisztítás keretében átadta üzletágát a Kemirának. Kapcsolódó versenykorlátozásként vállalta, hogy öt éven belül nem lép be semmilyen formában a takarmányfoszfát piacra. Ebben a megállapodásban voltak kivételek, így pl. Magyarországon is forgalmazhatott a BASF takarmányfoszfátot, de a Kemira GrowHow márkanevei (Bolifor) alatt.

• 10.

  A takarmányfoszfát import árak a Kemira GrowHow Kft. adatszolgáltatása szerint (CIF/tonna,) 2001-től 290-350 eurós tartományban mozogtak, 2003. nyarától jelentősen csökkentek (180-220 euró közötti nagyságrendre). A Kemira GrowHow magyarországi eladásai 2000 óta 45 ezer tonna körül mozognak, piaci részesedésének csúcsát 2001-2002-ben érte el, azóta csökkent, de még mindig a piac legjelentősebb szereplője (mind a Kemira GrowHow adatai, mind a Kopint-Datorg vámstatisztikája alapján).

• 11.

  Ellentétben az európai gyakorlattal, ahol a TCNV a piacvezető, Magyarországon a Kemira GrowHow tudott magasabb részesedést fenntartani. Ehhez hozzájárult, hogy a Kemirának jelentős raktározási kapacitása van Magyarországon, a rendelések időben történő teljesítése fontos versenyelőny számára. Raktározási kapacitás hiányában a TCNV csak nagyobb mennyiségek szállítása esetére tudott az árversenyben versenyképes maradni. A multinacionális vevőkkel megkötött európai szintű, e vevők számára a mennyiségi kedvezmények miatt kedvező szállítási szerződések alapján sok esetben a TC volt a preferált szállító.

• 12.

  Miközben a TCNV kizárólag a TCKft-n keresztül jár és járt el Magyarországon és nincs ügynöki szerződése magyar viszonteladókkal, a Kemira GrowHow szerződéses kapcsolatban állt több magyar viszonteladóval is.

• 13.

  Az együttműködésnek nem voltak részesei a Lifosa, illetve a magyar piacon szintén aktív orosz, cseh és görög termelők.

A versenytársak közötti egyeztetések

• 14.

  Az eljárás során tevékenyen együttműködő ügyfelek nyilatkozatai és a tanúvallomás alapján a versenytanács az alábbi tényállást tárta fel. A magyar versenyjog alkalmazása szempontjából az 1991-et megelőző eseményekre csak annyiban szükséges kitérni, amennyiben azok az 1991-et követő piaci fejlemények megértéséhez szükségesek.

A külföldi anyavállalatok közötti egyeztetések

• 15.

  A TCNV nyilatkozata szerint a piacon a versenytársak - melyek jogutódjai ma a TCNV és a Kemira GrowHow - 1969 körül kezdtek együttműködni; a Kemira GrowHow a Boliden 1989-as megvásárlásától lett részvevője a megállapodásnak. A piac versenyszempontból jelentős paramétereit érintő megállapodással a felek piaci részesedésük megőrzését kívánták biztosítani.

• 16.

  A megbeszélések két szinten folytatták: az általános döntéseket európai szinten "központi megbeszéléseken" hozták, míg a meghatározott árakat és/vagy mennyiségeket országos szinten, "szakértői megbeszéléseken" vitatták meg. Magyarország esetében a megbeszélések két típusát általában egyszerre tartották meg a Tessenderlo és a Kemira között.

• 17.

  Az évek során a megállapodás számos feltétele, a résztvevők köre és földrajzi lefedettsége is - szükségszerűen - módosult, 1991 után terjesztették ki egyebek között Magyarország területére is. A felek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a megállapodás Magyarországot csak 2003-ig érintette; attól kezdve a Kemira GrowHow és a Tessenderlo együttműködése megszűnt.

• 18.

  Az együttműködés időtartama alatt a résztvevők információt cseréltek - többek között - az eladott mennyiségekről és az árakról, mennyiségileg értékelték a piaci keresletet, elosztották a kvótákat a résztvevők között, amikor túlhaladták a tervezett rögzített kvótákat, kompenzációs eljárásban állapodtak meg.

• 19.

  Jóllehet az értékesítendő mennyiségeket rögzítették, a résztvevő társaságok - a TCNV nyilatkozata szerint - nem tartották be következetesen a megállapodást, így korrekciós/kompenzációs mechanizmus működtetésére volt szükség. Ez azt jelentette, hogy annak a társaságnak, amelyik túl nagy mennyiséget adott el egy időszakban (ez lehetett egy év, de akár több is), biztosítania kellett, hogy az a társaság, amelyik kisebb mennyiséget adott el, a következő évben/években nagyobb mennyiséget tudjon eladni.

A magyar piacot érintő egyeztetések

• 20.

  Magyarország vonatkozásában a szakmai megbeszélések a központi megbeszélések részét képezték, ezért - három alkalmat leszámítva - Magyarország vonatkozásában külön nem rendeztek szakmai megbeszéléseket.

• 21.

  1998. augusztus 31-én a TCNV brüsszeli irodájában megtartott megbeszélésén, amelyen és a TCNV és a Kemira GrowHow képviselői vettek részt, Magyarország is napirendre került. A magyar piacra vonatkozóan jellemzően általánosságokról volt szó, de a termékmennyiség elosztásáról és az árszínvonalról külön egyeztettek.

• 22.

  A TCNV tudomása szerint két kifejezetten Magyarországgal foglalkozó megbeszélést tartottak a Kemira képviselőivel, melyeken a magyar vevői kör megosztását, az árakat és kompenzációs kérdéseket vitattak meg:

• • -

    1999. június 10. vagy 11-én, Párizsban rendezett megbeszélésen

• • -

    2000. november 21-én Budapesten, a Kemira GrowHow irodájában tartottak megbeszélését.

• 23.

  A TCNV képviselői nem tudták ugyan a megbeszélésen elhangzottakat pontosan felidézni, de az effajta megbeszélések tartalma jellemzően a következő szokott lenni.

• 24.

  Minden egyes résztvevő hozott egy listát, amelyen az egy vevőre jutó értékesített mennyiségek szerepeltek. A listák csak a legfontosabb vevőket tartalmazták. A listáról kiszorult vevőkért a résztvevők versenyben álltak helyi szinten Magyarországon, melynek célja a legtöbb vevő megszerzése volt. Azonban a listán szereplő vevőkért is állandóan versengtek és eközben gyakran eltértek az anyavállalati megállapodástól.

• 25.

  A megbeszéléseken az árakat is megvitatták. A vevőket jellemzően három kategóriába sorolták: (i) jelentős vevők, (ii) átlagos vevők, (iii) kis vevők. A jelentős vevőknek általában alacsonyabb árat (árengedményt) határoztak meg.

• 26.

  A kompenzációra a vevői kör megosztásán keresztül került sor. Annak biztosítása érdekében, hogy a vevő a versenytársaktól rendeljen, egy ún. "védelmi árat" vagy "fedezeti árat" alakítottak ki (amely a versenytársak által alkalmazott árnál magasabb volt). A TCNV szerint az erre irányuló megállapodásukat a felek gyakran nem tartották be. Ezt példázza az 1999-es párizsi egyeztetés, ahol a megbeszélés tárgya a Kemira GrowHow kérésének megfelelően a TC kompenzációja volt a Kemira GrowHow felé. Abban egyeztek meg, hogy a TC magasabb árakat alkalmaz bizonyos vevőkkel szemben.

• 27.

  B. R. - a Kemira GrowHow Kft. akkori ügyvezető igazgatója - tanúként elismerte mind a budapesti, mind a párizsi találkozó megtörténtét. A budapesti megbeszélésen emlékezete szerint a TCNV képviselői kifejtették, hogy nem tetszik nekik az, hogy ő túl sokat ad el a magyar piacon. Javasolták, hogy kicsivel magasabb árszintet alkalmazva rögzítsék, ki kinek szállítson. A TCNV azt is javasolta, hogy egyik cég sem adjon 30 napnál hosszabb áruhitelt. A tanú vonakodó hozzáállására válaszul a TCNV említett egy a cégek piaci részesedéséről szóló megállapodást, amely Kemira GrowHow alkalmazottként őrá is vonatkozik. Az anyavállalkozás jelen levő két belga képviselője elismerte, hogy 1990 óta valóban létezik szóbeli megállapodás.

• 28.

  B. R. tanú hangsúlyozta, hogy nem volt hajlandó betartani a piacfelosztást, hanem legjobb tudása szerint a Kemira GrowHow piacnyerése érdekében dolgozott. A kilencvenes évek közepén vált számára nyilvánvalóvá, hogy kétfajta kondíció létezik: egy, amelyen el akarnak adni és egy, amelyen nem is céljuk eladni. E-mail üzenetekkel alátámasztott nyilatkozata szerint többször vitatkozott feletteseivel az ügyfelek körének bővítése érdekében. Az Agrokomplex Rt. esete jól szemlélteti a piacfelosztást: a nyolcvanas években a BASF volt a szállítója, de később TCNV vevővé vált. A tanú szerint világosan megmondták a német központból, hogy ez nem a Kemira GrowHow vevője, a tendert nem ők fogják nyerni. Miután másodikként mégis szállított az Agrokomplex Rt-nek, figyelmeztetést kapott, hogy nem az ő dolga minden vevő kiszolgálása, mert ez árháborúhoz vezethet a piacon.

• 29.

  A továbbiakban a tanú viszonteladókon keresztül adott el árut a "kényes" vevőknek. Az a benyomása alakult ki, hogy a külföldi cégvezetők egyfelől támogatják az ő piacnyerő lépéseit, miközben kifelé azt mutatták, hogy próbálják visszafogni. 1998. decemberétől tapasztalta, hogy a Kemira GrowHow visszafogja a szállításokat és meg kellett mondania, hogy kinek akar szállítani. 2000-ben felmerült, hogy szüntesse meg a kapcsolatot a viszontforgalmazókkal, a külföldi vezetők többször nehezményezték, hogy nem látták a pontos értékesítési helyeket.

• 30.

  A TCNV nyilatkozata szerint a TCKft. (illetve valójában a magyar értékesítési vezetői) nem vett részt a magyar vevői kör megosztására és az árak meghatározására vonatkozó döntések meghozatalában (ideértve az árcsökkentések megállapítását is a kis és jelentős vevőknek). Magyarországra tekintettel döntéshozatali jogkörük a TCNV alkalmazottainak. A TCNV leányvállalataként a TCKft. értékesítési igazgatója a TCNV által meghatározott transzferárakat alkalmazta, a takarmányfoszfátot annyival magasabb áron adta el, hogy az a magyarországi TCKft. működtetésének költségeit fedezze.

• 31.

  A vizsgálók megkeresték az eljárás alá vontak fontosabb magyarországi vevőit is. Ezek egy részének nem volt tudomása a kartell megállapodásról, volt olyan vélemény is, amely erős árversenyt igazolt vissza. A jelentős vevőnek minősülő Agrokomplex Rt. belső feljegyzései között 2001. szeptember 21-i dátummal viszont az szerepel, hogy "Úgy tűnik, a foszforbeszállítók ismét beszélgettek egymással". Megjegyezte, hogy a kartell megállapodásról sejtése minden komolyabb takarmánygyártónak volt, ennek nyilvánvaló jelei az azonos időpontban azonos mértékű ármozgások voltak.

II.

Jogi értékelés

A versenykorlátozó megállapodások és összehangolt magatartás tilalma

• 32.

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés pontja szerint e tilalom vonatkozik különösen a vételi vagy eladási árak, egyéb üzleti feltételek meghatározására (a) pont), a forgalmazás korlátozására, ellenőrzés alatt tartására (b) pont), a piac felosztására (d) pont).

• 33.

  A Vtv. 14. § (1) tiltotta az olyan versenytársak közötti megállapodást, amely a gazdasági versenyt korlátozását eredményezheti, függetlenül attól, hogy a megállapodást a Magyar Köztársaság területén kötötték-e vagy sem.

• 34.

  Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban hatályos kartelljogi rendelkezések tartalmukban megegyezők voltak, azaz a szóban forgó megállapodást ugyanolyan módon tiltották, a határozat további indokolása szempontjából a versenytanács mellőzi a két törvény tényállásának külön-külön történő elemzését.

Egymástól független vállalkozások

• 35.

  Az eljárás alá vont vállalkozások, illetve vállalkozás-csoportok gazdasági tevékenységet folytatnak, ezért - függetlenül attól, hogy külföldi székhellyel rendelkeznek - a Tpvt. szempontjából vállalkozónak minősülnek, a közöttük létrejött megállapodás a Tpvt. 11. § alá eshet.

A megállapodás, illetve összehangolt magatartás

• 36.

  Mindkét eljárás alá vont vállalkozás-csoport elismerte a takarmányfoszfát piacon folyó versenyt korlátozó megállapodás létrejöttét, annak fontosabb tartalmi elemeit, a bizonyítékokat maguk hozták a GVH tudomására. Ennek megfelelően részletes indokolás e tekintetben mellőzhető.

• 37.

  Az együttműködés időtartama alatt a résztvevők:

• • 1.

    információt cseréltek - többek között - az eladott mennyiségekről és az árakról,

• • 2.

    mennyiségileg értékelték a piaci keresletet, felosztották ezeket a mennyiségeket és árakat is egyeztetve elosztották a kvótákat a résztvevők között,

• • 3.

    a tervezett rögzített kvóták túllépése esetére kompenzációs eljárásban állapodtak meg.

• 38.

  A megállapodást az anyavállalatok szintjén kötötték meg, a magyarországi leányvállalatok adatgyűjtést és végrehajtási feladatokat láttak el a TCNV, illetve a Kemira GrowHow iránymutatása alapján.

• 39.

  A versenyellenes együttműködés 1991 előtt kezdődött, érintve a magyar piacot, hatályos versenyjogi tilalom hiányában azonban emiatt nem marasztalhatók az eljárás alá vontak. Az eljárás alá vontak egyező nyilatkozatuk szerint a megállapodás 2003-ban megszűnt létezni. Ezt megkérdőjelező információ nem jutott a versenytanács birtokába, így megállapítható, hogy a kartell a magyar piacot 1991-2003 között eltelt tizenhárom év folyamán érintette. A Kemira GrowHow esetében a versenytanács nem tartotta szükségesnek a jogsértés kezdő időpontjának pontos meghatározását, mivel vele szemben bírságot nem szabott ki.

Versenykorlátozó cél vagy hatás

• 40.

  Adott magatartás versenyhatásait az érintett piacon lehet vizsgálni. A Tpvt. 14. § 1) alapján az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi piac figyelembe vételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun kívül figyelembe kell venni az azt- felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel- ésszerűen helyettesíthető árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 41.

  Jelen eljárásban érintett piacnak - a megállapodás tárgya alapján - a takarmányfoszfát tekintendő, melynek legfontosabb vevő állati takarmánygyártók és nagy hústermelők, akik maguk keverik a takarmányt.

• 42.

  Az állati takarmányozáshoz használt foszfát piacát felosztó kartell több éven keresztül érintette Magyarországot, a megállapodásnak megfelelően ide szállított termékek eladása révén. A megállapodás hatása, tekintettel különösen a Kemira GrowHow Kft. ügyvezető igazgatójának vallomására, nem volt teljes, mivel a magyar leányvállalat próbált kibúvókat keresni a kínálatát visszafogó kartellel szemben. A Versenytanács megjegyzi azonban, hogy önmagában az a tény, hogy az egyik kartell tag a többiek rovására, akár a kartell megállapodás részleges be nem tartásával is, további piacot szeretne nyerni, természetes velejárója a hosszabb ideig működő kartelleknek - éppen ennek kivédésére kerültek garanciális elemek a kartell megállapodásba.

A magyar leányvállalatok részvétele a megállapodásban

• 43.

  A Kemira GrowHow és a TVNC magyar leányvállalatait külföldről irányították, azok lényeges üzleti szabadsággal nem rendelkeztek, nem tekinthetők anyavállalataiktól független piaci szereplőnek. Mint a takarmányfoszfát magyarországi forgalmazói, szükségképpen részt vettek az anyavállalkozások által szervezett és kézben tartott kartell magyarországi végrehajtásában, ezért versenyjogi felelősségük megállapítható. Piaci magatartásáért nem csak annak a vállalkozásnak kell felelnie, aki tevékenyen részt vett a megállapodás létrehozásában, hanem annak is, aki a megállapodás megvalósításában szerepet játszott.

III.

A jogsértés szankciói

• 44.

  A Tpvt. 77. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács - egyebek mellett - megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, a Tpvt. 78. § szerint bírságot szabhat ki a Tpvt. megsértőivel szemben. A kiszabandó bírságnak egyrészt arányosnak kell lennie az elkövetett jogsértéssel, másrészt elrettentő erőt is kell hordoznia. A bírság összege nem lehet több a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10 %-ánál. A Tpvt. 78. § (2) bekezdése példálódzó felsorolását adja a bírság összegének mérlegelésekor alkalmazható szempontoknak.

• 45.

  Mindkét eljárás alá vont vállalkozás-csoport vonatkozásában alkalmazandónak találta a versenytanács a bírság mértékének megállapításáról szóló 2003/1. sz. közleményt, valamint - a 2004/1. számú közleménnyel kiegészítve - az engedékenységi politikáról szóló 2003/3. számú közleményt.

• 46.

  A kiszabható bírság összegének mérlegelésekor a versenytanács a feltárt tényeket az alábbiak szerint mérlegelte. A jogsértés természete szerint rendkívül súlyos korlátozása a versenynek, az összetett kartell a verseny legfontosabb aspektusait mind lefedte: piacfelosztás, egyes árak egyeztetése, kompenzációs mechanizmus kiépítése (30 pont). A jogsértés piaci hatásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a két vállalkozáscsoport a magyar piac jelentős részét lefedte, az lényegében megvalósult (ezt mutatja a kartell végét követő jelentős árcsökkenés is) (15 pont), a tovább-feldolgozás miatt más kapcsolódó piacokra is kihatott a kartell (5 pont). A jogsértéshez való viszonyulás kapcsán megállapítható, hogy mindkét vállalkozás aktívan részt vett a kartell szervezésében, magatartásuk a közismert versenyszabályok megsértése miatt felróható, és semmilyen lépést nem tettek a kartell miatt hátrányt szenvedett vásárlók kompenzálására (30 pont). Enyhítő körülményként vette figyelembe a versenytanács, hogy az irati bizonyítékok szerint - különösen a Kemira GrowHow Kft. esetében - mutatkozott szándék, legalábbis a magyar vonatkozásokban kihátrálni a kartell jelentette megkötöttségből.

• 47.

  E szempontok mérlegelésével mindösszesen 80 pont adódik. Vetítési alapként a magyar takarmányfoszfát piacon a jogsértés utolsó évében (2003) realizált árbevételt vette figyelembe a versenytanács.

• 48.

  A bírság közlemény 21. pontja szerint az alapösszeget a jogsértés megkezdett éveinek számával kell megszorozni: ez a Tessenderlo csoport esetében 13 év, így az irányadó bírság összege 1.316.000.000 Ft. A kilátásba helyezett bírság összeg nem éri el az eljárás alá vont két vállalkozás előző évi - teljes - nettó árbevételének 10 %-át, így az nem tekinthető eltúlzottnak, amely a piaci szereplő tönkretételével fenyegetne.

• 49.

  A GVH elnökének és a Versenytanács elnökének 3/2003. sz. és az átmenetileg érvényesülő 1/2004-es közleményének 6.b. pontja szerint a kartell megállapodásban résztvevő vállalkozással szemben kiszabható bírság teljes összegét a GVH - a korábbiakkal megegyező módon - mértékben elengedi, ha a GVH által már megindított eljárásban elsőként szolgáltat olyan új bizonyítékokat és információkat, amelyek alapján a jogsértés megállapítható, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a GVH még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést megállapítsa.

• 50.

  Az 1/2004. közlemény 7. pontja szerint, ha egy adott ügy kapcsán a GVH már feltételesen elengedte a teljes bírságösszeget egy vállalkozás számára, egy újabb együttműködő vállalkozás kérelme már nem felelhet meg a 6. pontban leírtaknak, ezért a bizonyíték szolgáltatásának ellentételezéseképpen a GVH vele szemben a várható bírságot nem teljesen engedi el, csak a 8. pontban foglaltaknak megfelelően csökkenti, ha a vállalkozás az eljárás során az ott részletezett módon együttműködik. A bírságösszeg csökkentésének mértéke (a) az eljárás során többletértékű bizonyítékot átadó vállalkozás esetében 70-90 % között; (b) a többletértékű bizonyítékot szolgáltatni nem tudó, de a jogsértést elismerő vállalkozás esetében 30-50 % közötti.

• 51.

  A bírság teljes vagy részleges elengedésének további feltétele, hogy a vállalkozás (a) az eljárás során teljes körűen és folyamatosan együttműködött a GVH-val, valamennyi birtokában lévő bizonyítékot és információt átadta, azok valóságtartalmát nem változtatta meg, és (b) a kartellbeli tevékenységét a GVH-val megállapodott időpontig megszüntette.

• 52.

  A Kemira GrowHow csoport tagjai elsőként fordultak olyan bizonyíték prezentálása mellett a GVH-hoz, amely alapján az eljárás megindítható, a jogsértés bizonyítható volt, ezért a Versenytanács nem szabott ki bírságot.

• 53.

  A TCNV és a TCKft. korábban nem közölt információt adott a felek megállapodásának tényleges időtartamával kapcsolatban, részletesen, áttekinthetően, iratokkal gazdagon alátámasztva mutatta be a megállapodás, ideértve a kompenzációs mechanizmus működését, ezért a versenytanács - követve a vizsgálói indítványt - az egyébként kiszabandó bírság 90 %-os elengedése mellett döntött.

• 54.

  A versenytanács a bírság megfizetésére a Tessenderlo Chemie NV és Tessenderlo Chemie Hungária Kft. vállalkozásokat egyetemlegesen kötelezte, mivel egy gazdasági egységhez, vállalkozás csoporthoz tartoznak, a kartellben szükségszerűen közösen vettek részt, részesedve annak előnyeiből.

• 55.

  A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2005. június 29.