Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-19/2005/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. (Budapest) mint kérelmező, illetve a Vértes Erőmű Rt. (Oroszlány) mint kérelmezett vállalkozások összefonódásának engedélyezése tárgyában kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. megvásárolja a Vértes Erőmű Rt. tulajdonában lévő Bánhidai Erőmű Telephely vállalkozásrészt.

Jelen határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Versenytanácshoz benyújtott, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

  • 1.

    A Kárpát Energo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft és a Vértesi Erőmű Rt. (a továbbiakban: VÉRt) képviselői 2005. január 7-én adásvételi szerződést kötöttek a Bánhidai Erőműhöz tartozóan a VÉRt kizárólagos tulajdonát képező földterület, ingatlan (épületek és építmények), tárgyi eszközök, meghatározott raktárkészletek tulajdonjogának átruházásáról. A Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. (jelen eljárásban a kérelmező), a Kárpát Energo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft és a Vértesi erőmű Rt. között 2005. január 17-én újabb szerződés jött létre, amelyben a felek megállapodnak, illetve tudomásul veszik, hogy a 2005. január 7-én aláírt szerződésben a Kárpát Energo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vállalt kötelezettségeit és a szerzett jogait a Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft veszi át. Az adásvételi szerződés értelmében a kérelmező a Bánhidai Erőmű Telephely tulajdonosává válik.

  • 2.

    A Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft 2005. február 7-i keltezéssel kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), hogy a kérelmező és a VÉRt. (jelen eljárásban: kérelmezett) között a fentiek szerint keletkezett szerződés által létrejött összefonódást a GVH engedélyezze.

  • 3.

    A kérelem a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 68.§ (2) bekezdésben megfogalmazott kötelezettségnek, miszerint a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, nem tett eleget, ezért 2005. február 17-én hiánypótlásra felszólító határozat került kiadásra. A hiánypótlást a felek 2005. március 4-én teljesítették, a versenyfelügyeleti eljárás ezzel egyidőben megindult.

II.

  • 4.

    A kérelmezett 1991-ben átalakulással jött létre a Tatabányai Hőerőmű Vállalat és az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat összeolvadását követően. 1996-ban a Tatabányai Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft olvadt a VÉRt-be.

  • 5.

    A VÉRt ezidő szerint három erőművet foglal magában: a Bánhidai, a Tatabányai és az Oroszlányi Erőművet. A Bánhidai Erőműben a tevékenységi kör az alapítás óta 2004. január 1-től változott, ezen időponttól az erőmű nem folytat távhőtermelési és szolgáltatási tevékenységet. A Bánhidai Erőmű 2005-ben semmiféle gazdasági tevékenységet nem végez.

  • 6.

    A VÉRt fő tevékenysége eszerint a villamos energia termelés, melyet szénbányászati tevékenység segít, továbbá a hőenergia termelés a Tatabányai és az Oroszlányi Erőműben.

  • 7.

    A kérelmező vállalkozás Magyarországon bejegyzett cég, mely a System csoporthoz tartozik. A System csoport vállalkozásai az USA-ban, Ukrajnában és Magyarországon bejegyzett cégek, melyek tevékenységüket is ezen országok területén végzik. A System csoport vállalkozásai ukrajnai beruházások megvalósításával, valamint villamos áram kereskedelmével foglalkoznak döntően Magyarország területén kívül. Magyarországon tevékenységi körük a villamos áram kereskedelmére terjed ki, és egyetlen kereskedelmi partnerük a Magyar Villamos Művek Rt.

  • 8.

    A VÉRt tulajdonosai a Magyar Villamos Művek Rt, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint egyéb vállalkozások, önkormányzatok és magán személyek. Az MVM Rt. a VÉRt által előállított villamos energia legfontosabb és 2003-ban egyetlen vásárlója. 2004-ben az MVM Rt-n kívül az MVM Partner Rt villamos energia kereskedő vállalkozásnak is adott el a VÉRt energiát, ebben a Bánhidai Erőmű is részt vett. A Bánhidai Erőműnek, mint vállalkozásrésznek nincs kapcsolódó vállalkozása.

III.

  • 9.

    A VÉRt tulajdonosai a Magyar Villamos Művek Rt, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint egyéb vállalkozások, önkormányzatok és magán személyek. Az MVM Rt. a VÉRt által előállított villamos energia legfontosabb és 2003-ban egyetlen vásárlója. 2004-ben az MVM Rt-n kívül az MVM Partner Rt villamos energia kereskedő vállalkozásnak is adott el a VÉRt energiát, ebben a Bánhidai Erőmű is részt vett. A Bánhidai Erőműnek, mint vállalkozásrésznek nincs kapcsolódó vállalkozása.

  • 10.

    Az adásvételi szerződéshez nem kapcsolódik kiegészítő versenykorlátozó megállapodás.

  • 11.

    A Magyar Energia Hivatal (MEH) 30/2005. számú határozatában jóváhagyta, hogy a Vértesi Erőmű Rt a Bánhidai Erőmű villamos energia termeléséhez szükséges - a MEH által a határozat mellékletében részletesen körülírt és felsorolt - termelői eszközökkel 2005. január 27-i hatállyal a VÉRt rendelkezzen. A határozat tartalmazza azt a felhatalmazást is, hogy a meghatározott termelői eszközök (tartozékok, felszerelések) tulajdonjogát aVÉRt a Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. részére átruházza.

  • 12.

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az engedélykérési kötelezettség fennállásának szükséges feltétele, hogy az összefonódással érintett vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve az, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevőkkel együtt meghaladja az ötszázmillió forintot.

  • 13.

    A benyújtott, illetve a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Tpvt. 26. § bekezdése szerint meghatározott érintett vállalkozási kör előző évi nettó árbevételi adatai alapján megállapítható, hogy az összefonódás által érintett vállalkozások előző üzleti évben Magyarországon realizált nettó árbevétele eléri a Tpvt. 24. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket.

IV.

  • 14.

    A kérelmező vállalkozást 2003-ban alapították a VÉRt megvásárlása céljából. A tranzakció nem ment teljesülésbe, ezért a vállalkozás gazdasági tevékenységet nem végzett. A Bánhidai Erőmű tevékenysége 2004-ben csak a villamos energia termelés volt, mert a hőenergia termeléssel 2003 év végén felhagyott. Az összefonódás által érintett termékpiac a villamos energia piacának az alábbiak szerinti liberalizált szegmense, a földrajzi piac Magyarország.

  • 15.

    A villamos energia a szabályozott gazdasági szektorok közé tartozott. Az alapvető szabályokat a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (VET) rendelkezései adják, amelynek túlnyomórészt 2003. január 1-től léptek hatályba. A VET-hez számos végrehajtó rendelet kapcsolódik. A szabályozás célja, hogy a vonatkozó közösségi irányelvnek megfelelően részleges piacnyitást vezessen be: az ún. feljogosított fogyasztóknak módjukban áll megválasztani, hogy kitől vásároljanak villamos energiát. A részleges piacnyitásból adódóan egymás mellett él a mai állapotokat továbbvivő ún. közüzemi rendszer és a szabad versenyre épülő piac.

  • 16.

    A jelen kérelem tárgyát adó szerződés révén megszerezni kívánt társaság főtevékenysége a villamos energia termelése. A villamos energia termelés a fent ismertetett villamos energia ágazat vertikumának az első lépcsője. A fogyasztóknál megjelenő áramdíj összetételében megközelítőleg 75 %-ot képvisel az erőműi áramár és 25 %-ot minden egyéb tevékenység díja.

  • 17.

    Új erőművi kapacitás létesítése jelentős idő- és költségvonzattal jár. Egy új erőmű engedélyeztetési eljárása és létesítése körülbelül öt év alatt lehetséges, a belépéshez speciális eszközök és beruházások szükségesek. A megépült termelő berendezés esetén nagy az un. elsüllyedt költség. Az erőművi beruházásnak igen hosszú a megtérülési ideje. Jelenleg Magyarországon szabad kapacitások vannak, ezért jelentős, új erőmű beruházás az elmúlt években nem volt.

  • 18.

    Az elmúlt két évben jelentek meg és folyamatosan jelennek meg új vállalkozások, mert a hatósági árszabályozás változása miatt hamar megtérülő beruházásként lehet létesíteni kisteljesítményű áramtermelő létesítményeket. Ezek egységteljesítménye kicsi, a versenyben nem játszanak jelentős szerepet, azonban összességében már 600 MW megközelítő beépített kapacitásukkal a rendszerben szerepük van, bár kapacitás kihasználtságuk alig haladja meg az 50 %-ot.

  • 19.

    A Magyar Energia Hivatal 2003. évi tájékoztatója alapján Magyarországon 2003. évben 34.144.000 MWh volt a hazai termelők által megtermelt villamos energia. Ebből a Magyar Villamos Művek, mint szállító felé 29.870.000 MWh került értékesítésre. Az importált villamos energia mennyisége 8.905.000 MWh, az exporté 1.966 MWh volt. A rendelkezésre álló villamos energia döntő hányadát közcélú erőművek, egy kisebb részét pedig un. kiserőművek állítják elő. A termelés területén 13 vállalkozás keretében működő 21 engedélyes erőmű és 141 kiserőmű működik.

  • 20.

    A VÉRt. 373 MW beépített teljesítményű erőműveivel 2003. évben az összes termelő által eladott villamos energiából 1.569.370 MWh-val részesedik, azaz 4,15 % volt a számított részesedése az erőművek között. Ebben a Bánhidai Erőmű 1,2 %-ban részesedett. 2004-ben a Bánhidai Erőmű 259.000 MWh villamos energiát értékesített, amely alig haladja meg az előző évi mennyiség felét. Ez a mennyiség az országos értékesítés 1 %-át sem éri el.

  • 21.

    A kérelmezőnek és a tulajdonosi csoportjához tartozó vállalkozásoknak nincs termelő kapacitásuk Magyarországon. Az összes felhasználható (termelt és importált) villamos energia mennyiségét tekintve a kérelmező 2003. évi piaci részaránya 1,9 %. A teljes hálózatra adott energiát (függetlenül annak származásától) figyelembe véve, ez 2 %-os arányt képvisel.

  • 22.

    Az ügyfelek tájékoztatása szerint a Bánhidai Erőmű 2005-ben nem termel energiát, ezért a beépített kapacitásai nem kerülnek kihasználásra. A Bánhidai Erőmű 240 MW beépített kapacitással rendelkezik. Ebből a ténylegesen igénybe vehető kapacitás 197 MW, az ún. hideg tartaléka 23 MW. A kérelmező szándéka szerint 2005 és 2008 között az erőmű teljes kapacitását hideg tartalékként tartja meg és végzi a szükséges karbantartási tevékenységet. Magyarországon 2003-ban a hideg tartalékok összkapacitása 1.350 MW volt. Ezt növelné most a Bánhidai Erőmű kapacitása, egyúttal a villamos energia értékesítés piacán a részaránya 0 % lenne.

  • 23.

    A VET rendelkezése szerinti kereskedelem a villamos energia rendszeres és üzletszerű, a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes által végzett, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése. Mivel a kérelmezett csak villamos energia termelői működési engedéllyel rendelkezik, a versenyhatások megítélése szempontjából a kérelmezőnek a magyar villamos energia kereskedelemben játszott szerepe bír jelentőséggel.

  • 24.

    A Magyar Energia Hivatal 2002. évi tájékoztató kiadványa szerint a kérelmező tulajdonosi csoportjához tartozó System Consulting Rt a feljogosított fogyasztók piacán kereskedői engedélyesként, egyben a "határon keresztül szállítók"-ként vesz részt. 2004-ig 15 villamos energia kereskedői engedély került kibocsátásra. A "határon keresztül szállítók" csoportjába 22 vállalkozás tartozik, valamennyien magyar bejegyzésű cégek.

  • 25.

    A System Consulting Inc. az Amerikai Egyesült Államokban, Delaware államban bejegyzett társaság, amely villamos áram ügyletekkel foglalkozik. Hosszú távú kereskedelmi szerződést kötött az MVM Rt-vel, amelynek során évek óta a System Consulting Rt-től ukrán-magyar határon megvásárolt villamosenergiát értékesíti. A System Consulting Rt. az Ukrajnában beszerzett áramot a határon értékesítette a System Consulting Incorporated-nek, az Energy Financing Ltd.-nek (EFT csoport), valamint az E.ON Sales & Trading Ltd.-nek (Mindegyik cégnek van villamos energia kereskedelmi vállalkozása Magyarországon.). A System Consulting Rt. 2003. évtől terjesztette ki a tevékenységét belföldi áram-kereskedelemre. Az összes felhasználható (termelt és importált) villamos energia mennyiségét tekintve a kérelmező 2003. évi piaci részaránya 1,9 %. A teljes hálózatra adott energiát (függetlenül annak származásától) figyelembe véve, ez 2 %-os arányt képvisel.

V.

  • 26.

    Az összefonódással az állami tulajdonú és államilag támogatott vállalat piacgazdaságnak megfelelő átstrukturálása valósul meg. Az összefonódás eredményeképpen egy új, 270 MW teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesül majd a Bánhidai Erőmű telephelyén. Ennek megfelelően várható a termelés költségeinek csökkenése és a hatékonyság növekedése. Az összefonódást követő beruházások a termelés többszörösére történő növelésének lehetőségét biztosítják. Az összefonódás által a fogyasztók várhatóan kedvezőbb helyzetbe kerülnek, hiszen egy tőkeerős új szállító jelenik meg a piacon, ami a villamos energia árának csökkenése irányába hathat.

  • 27.

    Az összefonódás révén összekapcsolódnak a System csoportnak a villamos áram kereskedelemben szerzett tapasztalatai a VÉRt Bánhidai Erőműve termelési tapasztalataival. A System csoport az összefonódást követően már nem csak a villamos energia kereskedelmében vesz részt, hanem közvetlen a termelésben is. A termelésben - az évek múlva befejeződő fejlesztési beruházások után - a Bánhidai Erőmű részesedése növekedhet, (a jelenlegi beépített kapacitás országos szintjéhez viszonyítva) mely növekedés azonban nem eredményezhet számottevő piaci részesedést.

VI.

  • 28.

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás egyetlen érintett piacon sem hoz létre, illetve erősít meg a Tpvt. 22. §-ában foglaltakra tekintettel meghatározott olyan gazdasági erőfölényes helyzetet, amely akadályozná a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacokon vagy azok jelentős részén. Ezért a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján az engedély nem tagadható meg.

  • 29.

    A Versenytanács a Tpvt. 63. § (3) bekezdésével összefüggésben megvizsgálta, hogy jelen eljárásban fennálltak-e a GVH Elnöke és a Versenytanács Elnöke által kiadott 3/2003. sz. Közlemény szerinti I. fázisú, ún. egyszerűsített eljárás lefolytatásának feltételei. Az érintett piacokra vonatkozóan fentebb ismertetett információk alapján megállapította, hogy jelen eljárásban a GVH határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerint a hiánypótlástól számított 45 napon belül kell kiadnia, mert az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

VII.

  • 30.

    A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozott a kérelemről, és a kérelmezett összefonódást a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

  • 31.

    A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint - a GVH, illetve a Versenytanács Elnökének 3/2003. sz. Közleményében foglalt egyszerűsített eljárásra vonatkozóan - az eljárás díja két millió forint. A Tpvt. 62. § (1) bekezdésének második mondata szerint a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni a kétmillió forint eljárási díjat. Az eljárási díjat a kérelmező megfizetette.

  • 32.

    A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint az ügyfelek képviselője kérte, hogy a Versenytanács az engedélyező határozatát tárgyaláson kívül hozta meg, ezért tárgyalás kitűzésére nem volt szükség.

  • 33.

    A jelen határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2005. március 29.