Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-101/2005/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Szinga Sport Kereskedelmi Kft. (Göd) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Szinga Sport Kereskedelmi Kft. ellen, hogy észlelte, az eljárás alá vont egyes általa forgalmazott cipőket nem a 2005 tavaszi/nyári katalógusában feltüntetett áron árusított, amellyel megsérthette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban Tpvt.) 8.§-át. Az eljárás kiterjesztésre került az eljárás alá vont internetes honlapján (www.playersroom.hu) közölt tájékoztatásokra is, tekintettel arra, hogy azok szintén téves árakon hirdették az érintett termékeket.

I.

Az eljárás alá vont és az érintett piac

  • 1.

    Az 1989-ben létrejött eljárás alá vont fő tevékenysége ruházati, lábbeli és bőráru-kiskereskedelem. Jelenleg 52 üzlettel rendelkezik. 2005 márciusában hozta létre a "Playersroom" üzletláncot, amelyben speciálisan sport célú, illetve sportos utcai ruházat és lábbelik kerülnek forgalmazásra. Az eljárás alá vont 2004. évi nettó árbevétele megközelítette a 3 milliárd forintot.

  • 2.

    A jelen eljárásban érintett termékpiacnak a sportruházat és lábbeli kiskereskedelem piaca minősül, amelyen igen sok vállalkozás van jelen.

    Sportruházatot, lábbelit legnagyobb választékban a nagy alapterületű, szakosodott áruházláncok kínálnak (Decathlon, Divex, Hervis). Ugyancsak széles választékban kínálnak ruházati cikkeket az alapvetően élelmiszereket, egyéb termékeket is forgalmazó kereskedelmi láncok hipermarketei (Tesco, Cora, Auchan, Metro stb.). Kisebb alapterülettel rendelkeznek a független, sportcikkekre szakosodott üzletek/üzlethálózatok (pl. Spuri Futóbolt, Dockyard) és a márkakereskedelmi boltok (Nike, Adidas, Puma, Arena, Budmil stb.). Az érintett piacon jelen vannak egyéb, ruházati cikkek és lábbelik értékesítésével foglalkozó üzletek is.

    A piacot éles versenyhelyzet jellemzi.

  • 3.

    Érintett földrajzi piacnak Magyarország területe tekintendő.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

  • 4.

    Az eljárás alá vont 2005-ben egy A5 méretű tavaszi/nyári reklámkatalógust jelentetett meg mintegy 80 oldal terjedelemben, előadása szerint 10.000 példányban, amelyből a jelen eljárásban vizsgált tájékoztatásbeli pontatlanság észleléséig 1.000 példányt küldtek ki a "Playersroom" üzletlánc üzleteibe.

    A katalógus 58. oldalán 9 pár "Adidas" márkájú "unisex utcai" megjelölésű, a fényképek alapján hasonló típusú, színében eltérő cipő látható. Ezek közül az 552119, illetve az 552115 cikkszámú cipők alatt 14.990 Ft-os ár szerepelt, ugyanakkor ezeket a cipőket az eljárás alá vont ténylegesen 19.990 Ft-ért értékesítette.

    A Gazdasági Versenyhivatal jelzését követően az eljárás alá vont arról adott tájékoztatást, hogy a még raktáron lévő 9.000 katalógust utólag, golyóstollal módosította. A vizsgálat ennek ellenére két üzletben a téves árakat tartalmazó katalógust lelt fel.

  • 5.

    Az eljárás alá vont internetes honlapján szintén elhelyezte 2005 tavaszi/nyári katalógusát, amely ugyancsak tévesen tartalmazta a két cipő árát. A versenyfelügyeleti eljárás e vonatkozásban történt kiterjesztését követően az eljárás alá vont intézkedett az internetes honlap módosítása iránt.

  • 6.

    Eljárás alá vont 2005. július 1-től nyári vásárt, illetve akciókat hirdetett, így a vizsgálat megállapítása szerint a katalógusban szereplő árakat ténylegesen a 2005 áprilisától júniusig terjedő időszak alatt alkalmazta.

III.

A vizsgálati jelentés

  • 7.

    A vizsgáló jogsértés megállapítását és bírság kiszabását, illetve önkéntes jogkövetés vállalása esetén az eljárásnak a Tpvt. 75.§-a szerinti szüneteltetését indítványozta.

IV.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 8.

    Az eljárás alá vont elismerte, hogy a katalógus árai hibásak voltak. A hibás árak nyomdahiba következtében kerültek a katalógusba, amelyet a nyomda írásbeli nyilatkozattal el is ismert. Nem kívánta megtéveszteni a fogyasztókat. Ez volt az első általa kiadott katalógus, az elkövetkezőkben hasznosítani fogja a jelen eljárás tapasztalatait.

  • 9.

    Előadta, a Gazdasági Versenyhivatal jelzését követően a még raktáron lévő 9.000 darab katalógus kijavítása megtörtént, illetve körlevélben hívta fel az üzletvezetőket, hogy az üzletekben lévő katalógusokat javítsák ki. Amint azt a vizsgáló megállapította, két üzletben ez nem történt. Az eljárás során csatolta a két üzlet vezetőjének azon nyilatkozatát, hogy vezetői utasítás ellenére nem végezték el a javításokat.

V.

Jogi háttér

  • 10.

    A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

    A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

    A Tpvt. 75.§-ának (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint b) kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében. A (2) bekezdés előírja, az eljárás szünetelésének időtartamát az eljáró versenytanács határozza meg, az azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

    A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában a 72.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljárást megszünteti. A Tpvt. 72.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását, illetve megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 11.

    A Tpvt. III. fejezetének (a Tpvt. 8. és 10.§-ának) célja a fogyasztók döntési szabadságának mint védett jogi tárgynak az áruk, illetve szolgáltatások közötti választással összefüggésben történő védelmezése, tilalmazva, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása révén a gazdasági verseny sérelmet szenvedjen. A Tpvt. III. fejezete a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására. A versenyjogi relevancia megállapításához ugyanakkor nem kell a kedvezőtlen piaci hatásnak ténylegesen bekövetkeznie, elegendő, hogy a magatartás alkalmas legyen ilyen hatás kiváltására.

  • 12.

    Amint azt a Versenytanács legutóbb a Vj-63/2005. számú ügyben hozott határozatában megállapította, ha a versenyfelügyeleti eljárás során bebizonyosodik, hogy a vizsgált magatartás versenyre gyakorolt hatása csekély, akkor a Versenytanács többféle döntést hozhat az ügyben, így különösen az alábbiakat:
    - ha a vizsgált magatartás minden, versenyjogi értékelés szempontjából releváns eleme, illetőleg minden vizsgált magatartás feltárt, s a vizsgált magatartás(ok) jogsértő jellege megállapítható, ezzel összefüggésben minden kérdés tisztázott és az ügyben nem szükséges további eljárási cselekmény (jellemzően azért, mert a jogsértő magatartás tanúsítása időben már lezárult), akkor a Versenytanács a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megállapíthatja a jogsértést és eltekinthet a bírság kiszabásától (kivéve, ha valamely különleges körülmény miatt bírság kiszabása mégis indokolt),
    - ha a vizsgált magatartás minden, versenyjogi értékelés szempontjából releváns eleme, illetőleg minden vizsgált magatartás feltárt, s a vizsgált magatartás(ok) jogsértő jellege megállapítható, ezzel összefüggésben minden kérdés tisztázott, de az ügy további intézkedést kíván (pl. az eljárás alá vontnak aktív magatartást kell tanúsítania a jogsértő magatartást további folytatásának elkerülése végett, vissza kell vonnia a fogyasztók által még hozzáférhető, jogsértő tájékoztatást nyújtó tájékoztató anyagait), akkor a Versenytanács (az eljárás alá vont ezirányú vállalását követően) megvizsgálhatja annak a lehetőségét, hogy a Tpvt. 75.§-a alapján az eljárást szüneteltesse [amennyiben a szüneteltetés feltételei nem teljesülnek, a Versenytanács ennek megfelelően hozhatja meg döntését, így a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett megtilthatja a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását]. Ha a szünetelés időtartama alatt az eljárás alá vont teljesítette vállalását, akkor a Versenytanács a Tpvt. 76.§-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti,
    - ha a vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a vizsgálat magatartás(ok) jogsértőnek minősül(nek), de a vizsgált magatartás minden, versenyjogi értékelés szempontjából releváns eleme, illetőleg minden vizsgált magatartás vonatkozásban a végleges versenyjogi minősítéshez (a minősítés egyes elemeihez) még további kérdések tisztása szükséges, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható a magatartás versenyre gyakorolt hatásának csekély (bírság kiszabását még jogsértés megállapítása esetén sem indokoló) volta, s jogsértés megállapítása mellett sem lenne szükség további eljárási cselekményre, intézkedésre, akkor a Versenytanács a Tpvt. [77.§ (1) bekezdésének j) pontja által felhívott] 72.§-a (1) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján az eljárást megszüntetheti.

  • 13.

    Egy terméknek a Tpvt. által kiemelten is lényeges tulajdonsága az érte fizetendő ár, olyan tulajdonsága, hogy az erről való tájékoztatás alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására.

    A jelen esetben megállapítást nyert, hogy a fogyasztók az 552119, illetve az 552115 cikkszámú cipőket nem az eljárás alá vont 2005 tavaszi/nyári katalógusában közölt áron, hanem annál drágábban vásárolhatták meg (14.990 Ft helyett 19.990 Ft-ért).

    A katalógust készítő nyomda elismerte a katalógusban lévő adatok hibájáért fennálló felelősségét, a Versenytanács előtt ugyanakkor nem ismert a katalógus elkészítésének folyamata, így különösen az, hogy az eljárás alá vont milyen módon köteles ellenőrizni az abban foglalt adatokat. Ennek megfelelően pontosan nem tudott, hogy a valóságnak nyilvánvalóan és az eljárás alá vont által sem vitatottan meg nem felelő tájékoztatás megjelentetésére milyen módon került sort, abban milyen szerepe volt az eljárás alá vontnak. Nem ismertek a Versenytanács előtt az eljárás alá vont internetes honlapja látogatottságának az adatai sem. Ezeket az adatokat csak további eljárási cselekmények megvalósítással lehetne megtudni.

  • 14.

    Megjegyzi a Versenytanács, az eljárás alá vont belső ügyének minősül, hogy munkatársai a vezetői utasítást nem teljesítik és nem módosítják a téves tájékoztatást nyújtó katalógust.

  • 15.

    A Versenytanács rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható, hogy a korábban versenyfelügyeleti eljárásban nem érintett eljárás alá vont magatartása csekély hatást gyakorolt a versenyre, tekintettel a pontatlan tájékoztatást tartalmazó katalógusok mennyiségére, arra, hogy a katalógusban szereplő jelentős számú termék közül csak kettő esetében fogalmazható meg kifogás, továbbá különösen arra a tényre, hogy a katalógusok terjesztése az üzleteken belül történt, illetőleg az eljárás alá vont intézkedett a tájékoztatási hiba megszüntetése érdekében, s alappal vélelmezhető az is, hogy az internetes honlapon a két cipőről közzétett tájékoztatás csak kis számú fogyasztóhoz jutott el.

  • 16.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszüntette a Tpvt. - a törvény 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott - 72.§-a (1) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján.

  • 17.

    A Versenytanács megjegyzi, az eljárás Tpvt. 75.§-a alapján történő szüneteltetésének feltételei nem voltak adottak, mivel a magatartás tanúsítása időben már lezárult, így az eljárás alá vont nem tehetett volna például olyan vállalást, hogy tartózkodik a jogsértő magatartás folytatásától.

  • 18.

    A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§-a második mondatának figyelembevételével tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 19.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2005. október 27.