Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-130/2005/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Dunavet-B Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor az "Aivlosin oldható por" elnevezésű készítményt a "Baromfiágazat" című lap 2004/4. számában, illetve amikor az "Enrocoli oral solutio" elnevezésű állatgyógyászati készítményt a 2003. és a 2004. évben a "Baromfi" és a "Baromfiágazat" című lapokban forgalomba hozatali engedély hiányában, e tényt elhallgatva reklámozta.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 1.000.000 Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Dunavet-B Rt. ellen, hogy tudomására jutott, az eljárás alá vont reklámokat jelentetett meg forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező állatgyógyászati készítményekről. A vizsgálat a "Baromfi" és a "Baromfiágazat" című lapokban 2003-ban és 2004-ben megjelent reklámokra terjedt ki.

I.

Az eljárás alá vont, az érintett piac

• 1.

  Az 1994-ben alakult eljárás alá vont fő tevékenysége állatgyógyszerek és -gyógyászati segédeszközök, valamint takarmányok kis- és nagykereskedelmi értékesítése. Értékesítési tevékenységét alapvetően üzletkötői és bizományosi hálózatán keresztül bonyolítja, kiskereskedelmi forgalmazás csak egy patikában folyik. Nettó árbevétele 2004-ben 1,25 milliárd forint volt.

• 2.

  Az eljárás alá vont forgalmazza az "Aivlosin oldható por" és az "Enrocoli oral solutio" elnevezésű termékeket.

• 3.

  Az "Aivlosin oldható por" a házityúkoknál mycoplasmák okozta megbetegedések megelőzésére és gyógykezelésére szolgál.
  
  A készítmény hazai engedélyeztetését az eljárás alá vont 1996 májusában kezdeményezte. A termék forgalomba hozatalát többszöri hiánypótlást, illetve a szakhatóságok szakvéleményezését követően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az állatgyógyászati készítményekről szóló 22/1996. (VII. 9.) FM rendeletben foglaltak alapján (az egészségügyi miniszterrel egyetértésben) 2001-ben engedélyezte, s vette a terméket nyilvántartásba.
  
  A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) a kiadott engedélyt az "FVM Értesítő"-ben 2004. május 10-én megjelent határozatával 2004. május 1-jei hatállyal felfüggesztette, mivel a készítmény hatóanyagára a 2377/90/EGK rendelet nem határozott meg MRL-értéket a célállat házityúk vonatkozásában. A felfüggesztésről az eljárás alá vont az "FVM Értesítő" 2004. május 10-i számából értesült.
  
  Az eljárás alá vont kérelmezte a felfüggesztés visszavonását, miután tudomására jutott az Európai Unió illetékes bizottságának (Állatgyógyászati Készítmények Bizottsága, Commitee for Veterinary Medicinal Products) 2004. július 14-i, a határértékre vonatkozó állásfoglalása. Mivel a bizottság a fenti állásfoglalást elfogadta és a hatóanyag MRL-értéke a 75/2005 Commission Regulation-ben 2005. január 21-i hatállyal megjelent, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő előírásával a készítmény forgalomba hozatala újra engedélyezhető lett.
  
  A minisztérium 2005. január 21-én kelt határozatában az eljárás alá vont kérelmére korábbi határozatának az "Aivlosin oldható por" elnevezésű készítmény forgalomba hozatali engedélyének felfüggesztésére vonatkozó részét visszavonta. A készítmény forgalomba hozatalát - az országos tisztiorvossal egyetértésben - engedélyezte és az eredeti engedély érvényességét a felfüggesztés időtartamával megnövelte.

• 4.

  Az "Enrocoli oral solutio" a Colibabacillosis, E.coli, pasteurellosis, salmonellosis, valamint vírusos betegségekkel összefüggő staphylococcusos vagy streptococcusos fertőzések gyógykezelésére szolgáló oldat.
  
  Az eljárás alá vont a készítmény hazai engedélyezését és kipróbálását 2002 januárjában kezdeményezte az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatalánál (a továbbiakban: ÁOGYTI). A készítmény törzskönyvi dokumentációjához szükséges kipróbálását az FVM 2002-ben és 2003-ban, ezen évekre szólóan engedélyezte. Az engedély meghatározta, hogy a készítmény mely helyeken próbálható ki, felsorolva az adott vállalkozásokat, azzal, hogy az eljárás alá vontnak az üzemek helyét az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomással egyeztetnie kell. Az FVM tájékoztatása szerint a kipróbálásra (külön részletes jogszabályi rendelkezés hiányában is) egyrészt a megnevezett vállalkozásoknál, másrészt az ezekhez kapcsolódó telephelyeken, vállalkozásoknál volt lehetőség.
  
  A termék a 2004 évben sem kipróbálási, sem forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezett. A készítmény forgalomba hozatalát az állatgyógyászati készítményekről szóló 88/2004. (V.15.) FVM rendelet alapján - az országos tisztiorvossal egyetértésben - az FVM 2005. március 31-én engedélyezte, s vette a terméket nyilvántartásba.

• 5.

  A jelen versenyfelügyeleti eljárásban érintett földrajzi piacnak Magyarország területe tekintendő, érintett termékpiacnak pedig azoknak az állatgyógyászati készítményeknek a piaca minősül, amelyek házityúkoknál ugyanazon indikációk megelőzésére, illetve gyógykezelésére szolgálnak, mint az eljárás alá vont "Aivlosin oldható por" és "Enrocoli oral solutio" termékei.

• 6.

  Magyarországon 1912-ben került sor az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezése intézményének a bevezetésére. Eljárásrendjét a mindenkor hatályos rendeletek szabályozták, az engedélyeket a mindenkori földművelésügyi miniszter adta ki. Korábban az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendelet alapján kiadott "Állategészségügyi Szabályzat"-ban foglaltak szerint történt a hazai készítmények törzskönyvezése. Az import készítményeket nem törzskönyvezték, tekintettel arra, hogy az FVM által meghatározott készítmények kerültek be az országba az FVM által meghatározott mennyiségben, az FVM engedélyével. 1989-ben az állatgyógyászati készítmények a liberalizált termékkörbe kerültek, ezt követően az import készítményeket is törzskönyvezni kellett.

• 7.

  Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 20.§-ának (1) és (3) bekezdése értelmében állatgyógyászati készítményt - jogszabályban meghatározott kivétellel - belföldön előállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, az országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetőleg forgalmazási engedéllyel szabad. Az állatgyógyászati készítmény törzskönyvezésének, előállításának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg. A törvény 27.§-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter állategészségügyi hatósági jogkörében eljárva engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát. A (2) bekezdés kimondja, hogy a miniszter az engedélyt - az állati testbe nem kerülő kórjelző anyagok kivételével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalával egyetértésben adja ki.

• 8.

  Az állatgyógyászati készítményekről szóló 22/1996. (VII. 9.) FM rendelet, az ennek helyébe lépő 36/2002. (IV. 29.) FVM rendelet, illetőleg az ezt felváltó 88/2004. (V.15.) FVM rendelet (az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény rendelkezéseivel összhangban) egyaránt kimondta, hogy állatgyógyászati készítményt belföldön forgalomba hozni, forgalmazni, illetve felhasználni - takarmányba kevert formában is - csak törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali engedéllyel lehet. A forgalomba hozatali engedélyt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adja ki, figyelembe véve a jogszabályban meghatározott intézmények szakvéleményét.
  
  Az állatgyógyászati készítményekről szóló 88/2004. (V.15.) FVM rendelet értelmében élelmiszer-termelő állat kezelésére szolgáló állatgyógyászati készítményre csak akkor adható forgalomba hozatali engedély, ha a készítmény hatóanyaga szerepel a 2377/90/EGK rendelet I-III. mellékletében, és az állatgyógyászati készítményre az élelmezés egészségügyi várakozási időt az állatfaj szerint megállapították.
  
  Az állatgyógyászati készítményekről szóló 22/1996. (VII. 9.) FM rendelet, illetőleg 36/2002. (IV. 29.) FVM rendelet 4.§ (1) bekezdése, illetve 4.§-ának (3) bekezdése előírta, vizsgálati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálását a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter engedélyezi. A gyakorlati kipróbálást állatorvos irányításával kell végezni, s azt az illetékes megyei állat-egészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás ellenőrzi.

• 9.

  Az FVM tájékoztatása szerint az 1990-es évek második felétől ha egy vállalkozás Magyarországra állatgyógyászati készítményeket hozott be és benyújtotta annak dokumentációit az engedélyező hatóságnak, az FVM nem emelt kifogást a termék belföldi értékesítésével szemben. Ha az engedélyezési eljárás során kiderült, hogy a készítmény nem törzskönyvezhető, az FVM a további importot nem engedélyezte. Az importáló cégek által gyakorlati kipróbálásra behozott állatgyógyászati termékeket az FVM által kiadott engedélyben szereplő vállalkozásoknál és a velük integrációs kapcsolatban lévő társaságoknál lehetett alkalmazni.

• 10.

  Az állatgyógyászati készítményekről szóló mindhárom rendelet [22/1996. (VII. 9.) FM rendelet, 36/2002. (IV. 29.) FVM rendelet, 88/2004. (V.15.) FVM rendelet] kimondta, hogy a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények kizárólag a forgalomba hozatali engedélyben foglaltakkal összhangban lehet reklámozni.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

• 11.

  Az eljárás alá vont a 2003. és a 2004. év folyamán több alkalommal jelentette meg az "Aivlosin oldható por" és az "Enrocoli oral solutio" elnevezésű termékek reklámjait a "Baromfi" és a "Baromfiágazat" című lapokban.

• 12.

  Az eljárás alá vont a 2003. és a 2004. év folyamán több alkalommal jelentette meg az "Aivlosin oldható por" és az "Enrocoli oral solutio" elnevezésű termékek reklámjait a "Baromfi" és a "Baromfiágazat" című lapokban.

• 13.

  Az "Enrocoli oral solutio" alábbi reklámja a "Baromfi" című lap 2003. évi 1., 2., 4. és 2004. évi 2. számában, valamint a "Baromfiágazat" című lap 2003. évi 2., 3. és 2004. évi 1., 2. és 4. számában került közlésre:

  Enrocoli oral solutio
  Enrofloxacin 5%
  Colistin 50,000,000 NE
  Most már együtt az E.coli ellen.

• 14.

  A "Baromfi" című lap évente négy alkalommal, megközelítőleg három havonta jelenik meg, 1.500 példányban. A lapot állatorvosok, állattartók, az ágazatban érintett kutatók, tanárok, szolgáltató cégek rendelik meg. A lapban megjelenő reklámok leadásának határideje az adott lapszám megjelenését megelőzően két hónap, s a leadott reklámok szövegének megváltoztatására (a kiadó nyilatkozata szerint) később már nincs lehetőség.
  
  A "Baromfiágazat" című lap évente négyszer (februárban, májusban, augusztusban és decemberben) jelenik meg, 2.500 példányban. A lap előfizetői kis- és nagyvállalatok, termelők és feldolgozók. A hirdetni szándékozók reklámjaikat egy hónappal a megjelenés előtt kell leadják, azon a nyomdába kerülésig, azaz általában a lapzárta utáni második hét végéig még változtatni lehet.

III.

A vizsgálati jelentés

• 15.

  A vizsgálat szerint alkalmas a fogyasztók megtévesztésére az eljárás alá vont azon reklámozási gyakorlata, hogy forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező illetve időszakosan felfüggesztett forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező állatgyógyászati készítményeit reklámozta. A vizsgáló a jogsértés megállapítása mellett nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását, egyrészt mert a sérelmezett magatartás piaci hatása elhanyagolható, másrészt mert az eljárásban érintett két állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalát időközben az FVM engedélyezte, illetve annak felfüggesztését megszüntette.

IV.

Az eljárás alá vont védekezése

• 16.

  Az eljárás alá vont előadta, az FVM annak ellenére csak 2005. január 21-én szüntette meg az "Aivlosin oldható por" forgalomba hozatali engedélyének felfüggesztését, hogy az Európai Unió illetékes bizottsága, az EMEA/CVMP már mintegy fél évvel korábban foglalkozott a készítmény hatóanyaga MRL-értékének baromfira történő kiterjesztésével, s ezzel kapcsolatos határozata 728/04. számon, 2004. július 4-én jelent meg.
  
  Megítélése szerint joggal várhatta a forgalomba hozatali engedély felfüggesztésének 2004. július 4. napját követő néhány napon belüli megszüntetését, s nem számíthatott arra, hogy a készítményre vonatkozó reklámját tartalmazó "Baromfiágazat" című lap 2004/3. számának megjelenésekor a felfüggesztés még nem kerül megszüntetésre. Az EMEA/CVMP 2004. július 4-én közzétett határozatának megjelenését követően azt is joggal gondolhatta, hogy a készítmény forgalmazása nem ütközik semmilyen jogszabályba, és a készítménnyel kezelt állatok egészségét nem veszélyezteti. Tekintettel a 210 napos kötelező eljárási határidőre is, joggal várhatta a termék forgalmazásával kapcsolatos, már kizárólag adminisztratív akadályok gyors elhárulását a "Baromfiágazat" című lap adott számának a megjelenéséig.

• 17.

  Az "Enrocoli oral solutio" elnevezésű készítménnyel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy az állatgyógyászati készítményekről szóló, korábban hatályos 36/2002. (IV.29.) FVM rendelet - szemben a 88/2004. (V.15.) FVM rendelettel - a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás tekintetében nem írt elő eljárási határidőt. Az általa készíttetett és becsatolt jogi vélemény szerint a termék engedélyezési eljárásának elhúzódása kapcsán megállapítható az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 4.§-a alapján az államigazgatási szerv ún. jogellenes hallgatása, amely végső soron hatáskör-elvételi, költségviselési, fegyelmi, pénzbírságolási szankciót válthat ki a felettes részéről, sőt, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 349.§-a nyomán mulasztással megvalósult államigazgatási kárfelelőséget is maga után vonhat.

V.

Jogi háttér

• 18.

  A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban Tpvt.) 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
  
  A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
  
  A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja szerint az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetve megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.
  
  Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VI.

A Versenytanács döntése

• 19.

  A Versenytanácsnak a jelen eljárásban abban kellett állást foglalnia, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított-e az eljárás alá vont akkor, amikor a "Baromfi" és a "Baromfiágazat" című lapok egyes 2003. és 2004. évi számaiban annak ellenére közzétette az "Aivlosin oldható por" és az "Enrocoli oral solutio" elnevezésű termékek reklámjait, hogy azok nem rendelkeztek forgalomba hozatali engedéllyel.

• 20.

  Mindazok a vállalkozások, amelyek állatgyógyászati (az állatok egészséget gyógyító, de adott esetben a készítmény jellegéből adódóan egyben - közvetetten akár az emberi egészségre is kiható módon - veszélyeztető) készítményt kívánnak forgalomba hozni, ezt csak a megfelelő törzskönyvezési eljárás után tehetik meg, forgalomba hozatali, illetőleg forgalmazási engedély birtokában. Az eljárás egyik fontos célja az, hogy az állatok egészségét, s ezáltal akár az emberi egészségre is ártalmas termékek ne kerüljenek forgalomba, s a forgalomba hozás feltételei egyértelműen legyenek meghatározva. E szűrés elengedhetetlen velejárója, hogy az esetleg hatásos és jó termékek később, nehezebben kerülhetnek a piacra, illetve amely vállalkozás e szűrőn nem kíván átesni, nem is viheti piacra - még esetleg akár nagyon is jó - termékét.
  
  Az állatgyógyászati készítményekkel összefüggésben kiemelendő, a termék (a hatóság által megszabott körben történő) kipróbálásának engedélyezése nem azonosítható a forgalomba hozatal engedélyezésével [ez jelenik meg az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 20.§-ának (1) bekezdésében is]. Maga a gyakorlati kipróbálás engedélyezését - amint azt az FVM-nek az "Enrocoli oral solutio" esetében hozott határozatai is rögzítik - az teszi indokolttá, hogy a gyakorlati kipróbálás eredményei a készítmény törzskönyvi dokumentációjához szükségesek.
  
  Az állatgyógyászati készítmények piacra lépésének szabályai nemcsak a forgalomba hozatal, hanem az adott termékről való tájékoztatás korlátait is meghatározzák.
  
  Ha egy vállalkozás állatgyógyászati készítményt reklámoz, az azt az üzenetet is közvetíti a fogyasztók felé, hogy az adott készítmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül forgalomba, vonatkozásában lefolytatásra került a szükséges engedélyezési eljárás és rendelkezik a forgalomba hozatalhoz szükséges engedéllyel. Az állatgyógyászati készítményeknek lényeges tulajdonsága, hogy a termék átesett-e a jogszabályban előírt vizsgálatokon és azt forgalomba hozhatónak ítélték-e az illetékes hatóságok vagy sem. Ennek megfelelően ha egy állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatali engedély hiányában kerül reklámozásra, s a fogyasztók nem kap tájékoztatást arról, hogy a termék nem rendelkezik ilyen engedéllyel, akkor az adott vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsít.

• 21.

  A feltárt tényállás alapján megállapítást nyert, hogy az "Aivlosin oldható por" elnevezésű termék forgalomba hozatali engedélyét 2004. május 1-jén felfüggesztették, amely azt jelentette, hogy a készítmény ezt követően nem volt jogszerűen forgalomba hozható. A forgalomba hozatali engedély felfüggesztésének visszavonására, illetve a forgalomba hozatal engedélyezésére 2005. január 21-én került sor.
  
  A készítmény reklámja megjelent a "Baromfi" című lap 2004/2. számában, 2004. májusában-júniusában, illetve a "Baromfiágazat" című lap 2004/2. és 4. számában, 2004. májusában és decemberében. Az eljárás alá vont más bizonyítékok által nem cáfolt előadása szerint az engedély felfüggesztéséről csak az "FVM Értesítő" 2004. május 10-i számából, egy közelebbről meg nem határozott időpontban értesült. Erre figyelemmel a Versenytanács szerint az eljárás alá vont versenyjogi felelőssége - figyelemmel a lapoktól beszerzett nyilatkozatokra is - nem állapítható meg a "Baromfi" című lap 2004/2. számában és a "Baromfiágazat" című lap 2004/2. számában megjelent reklámmal összefüggésben, mivel a reklám megjelentetése érdekében az eljárás alá vont még annak tudatában járt el, hogy a készítmény 1996-tól forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.
  
  A "Baromfiágazat" című lap 2004/4. számában megjelent reklám vonatkozásában ugyanakkor megállapítható, az annak eljárás alá vont általi ismerete mellett jelent meg, hogy az engedélyt felfüggesztették. A Versenytanács szerint nem vehető figyelembe, hogy az eljárás alá vont miként vélekedett a felfüggesztés visszavonásának indokoltságáról, annak várható időpontjáról, a reklámtevékenység során abból a tényből kellett volna kiindulnia, hogy a termék nem rendelkezik a forgalomba hozatalhoz szükséges engedéllyel.

• 22.

  Az "Enrocoli oral solutio" esetében a 2002. és a 2003. évre forgalomba hozatali engedéllyel nem, csak kipróbálási engedéllyel rendelkező eljárás alá vont reklámokat jelentetett meg a "Baromfi" című lap 2003/1., 2. és 4. számában, illetőleg a "Baromfiágazat" című lap 2003/2. és 3. számában. A kipróbálás engedélyezése ugyanakkor - amint az az előzőekben kifejtésre került - nem azonos a forgalomba hozatali engedéllyel, s a készítmény reklámozása során ezt szem előtt tartva kellett volna eljárnia az eljárás alá vontnak. A termékről megjelent reklám magában hordozta azon üzenetet is, hogy a készítmény forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, amely azonban csak 2005. március 31-én teljesült. Tekintettel minderre a Versenytanács megítélése szerint jogsértő magatartást tanúsított az eljárás alá vont, amikor a "Baromfi" című lap 2003/1., 2. és 4. számában, illetőleg a "Baromfiágazat" című lap 2003/2. és 3. számában megjelentette az "Enrocoli oral solutio" készítmény reklámjait.
  
  A 2004. évre szólóan az eljárás alá vont nem rendelkezett sem fogalomba hozatali engedéllyel, sem kipróbálást lehetővé tevő engedéllyel. Ennek ellenére az eljárás alá vont reklámot jelentetett meg a "Baromfi" című lap 2004/2. számában, továbbá a "Baromfiágazat" című lap 2004/1., 2. és 4. számában. E reklámok kapcsán az eljárás alá vont szintén a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított.
  
  A Versenytanács kiemeli, a magatartás versenyjogi értékelése körében nincs annak jelentősége, hogy az engedélyező hatóságok megsértették-e vagy sem az eljárásukra irányadó előírásokat. A szükséges engedély hiányában az eljárás alá vont önhatalmúan nem léphet túl, nem hághatja át a termék forgalomba hozatalára és ezzel együtt a termékre vonatkozó tájékoztatásra vonatkozó korlátokat. Ezzel ellentétes magatartás lehetőségét az FVM azon gyakorlata sem teremtette meg, hogy meghatározott szűk körben mód nyílt a gyakorlati kipróbálásra behozott állatgyógyászati termékeknek az FVM kipróbálási engedélyében szereplő vállalkozásoknál és a velük integrációs kapcsolatban lévő társaságoknál történő alkalmazására.

• 23.

  Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács megállapította, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor az "Aivlosin oldható por" elnevezésű készítményt a "Baromfiágazat" című lap 2004/4. számában, illetve amikor az "Enrocoli oral solutio" elnevezésű állatgyógyászati készítményt a 2003. és a 2004. évben a "Baromfi" című és a "Baromfiágazat" című lapban forgalomba hozatali engedély hiányában, e tényt elhallgatva reklámozta.
  
  Az eljárás alá vont magatartásával megsértette a Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének b) pontját.

• 24.

  A Versenytanács nem tartotta szükségesnek a jogsértő magatartást további folytatásának a megtiltását, mivel a magatartás tanúsítása időben már lezárult.

• 25.

  A jogsértés megállapítása mellett a Versenytanács bírság kiszabását is indokoltnak tartotta az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegét a Versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján határozta meg, így különösen az alábbiakra figyelemmel:
  - az érintett termékek az élő szervezetben fejtik ki hatásukat,
  - a jogsértő reklámtevékenység két évet ölelt fel,
  - a reklámok olyan lapokban jelentek meg, amelyek a baromfiágazat szereplőit célzottan érik el, így a viszonylag kis példányszámban megjelenő szakmai lapokban közzétett reklámok az ágazat teljességé előtt ismertté váltak.
  
  A bírság mértéke kapcsán a Versenytanács tekintettel volt a két termék forgalmazásából származó bevételre is.
  
  A Versenytanács szükségesnek tartja aláhúzni, a vizsgálónak a vizsgálati jelentésben az adott versenyfelügyeleti eljárás lezárására tett javaslata nem köti a Versenytanácsot, az attól való eltérést a Versenytanács nem köteles megindokolni.
  
  Tekintettel arra ugyanakkor arra, hogy az eljárás alá vont a Versenytanács tárgyalásán külön észrevételezte a vizsgálati jelentés és az előzetes álláspont közötti eltérést a bírság kiszabásának indokoltsága körében, a Versenytanács megjegyzi, megítélése szerint az előzőekben ismertetett szempontok alapján az eljárás alá vont magatartása nem minősíthető olyan csekély súlyúnak, amely nem indokolná bírság kiszabását.
  
  A Versenytanács a bírság kiszabása körében enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az illetékes hatóság mindkét érintett készítmény forgalomba hozatalát engedélyezte. Mindazonáltal önmagában ez nem tette indokolatlanná az ilyen engedéllyel még nem rendelkező termékekről adott tájékoztatás vonatkozásában fennálló korlátokat több esetben áthágó eljárás alá vonttal szembeni bírság alkalmazását.

• 26.

  A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2005. december 19.