Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-206/2005/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Katedra Nyelviskola Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított egyes, a nyomtatott sajtóban közzétett reklámjával.

A bírság kiszabását mellőzi.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) a 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont Katedra nyelviskola az általa megjelentetett reklámokkal a Tpvt. III. fejezetébe ütköző magatartást tanúsított-e.

II.

• 1.

  Az eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi körébe tartozóan lakossági csoportos és egyéni nyelvtanfolyamokat, cégnél tartott nyelvtanfolyamokat, külföldi nyelvtanulást, nyelvvizsgáztatást, tolmácsolási-fordítási tevékenységet és tankönyvforgalmazást végez.

• 2.

  Az eljárás alá vont vállalkozás a lakossági szolgáltatás piacának piacvezetője. A rendelkezésre álló adatok szerint második helyen álló versenytárs forgalma a Katedra Nyelviskola Kft. forgalmának mintegy 50%-át teszi ki. A következő versenytársi csoportba tartozó hét iskola forgalma az eljárás alá vont vállalkozás forgalmának kb. 20-30%-át éri el.

• 3.

  A kifogásolt hirdetés az alábbi tartalommal és formában jelent meg:

• 4.

  Az eljárás alá vont vállalkozás, az általa szervezett reklámkampány keretén belül - melyet nem folytatott a kifogásolt formában - jelentette meg az eljárás tárgyát képező reklámot a HVG október 29-i számában egy alkalommal, 1/6 terjedelemben, fekete-fehér színben, a Pesti Est október 27-i számában egy alkalommal 1/1 terjedelemben, színes formátumban, a Pesti Est Nyelvkalauz mellékletének címlapján november 3-án, egy alkalommal, színes formátumban és az EXIT magazin október 26-i számban egy alkalommal 1/1 terjedelemben, színes formátumban.

• 5.

  Reklámköltségként összesen: 1.988.695 Ft merült fel.

III.

• 6.

  Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.
  Nem vitatta, hogy "legjobb" jelzőt önmagában nem lehet használni, de álláspontja szerint az adott szövegkörnyezetre a tiltás nem érvényes. Az eljárás alá vont szerint a legjobb nyelviskola kijelentés nem támasztható alá objektív paraméterekkel, és, hogy a "legjobb" jelző a szolgáltatások területén az egyén szubjektív döntésétől függ. Előadása szerint azonban a hirdetés harmadik harmadában sem kívánták azt sugallni a fogyasztóknak, hogy a Katedra lenne a legjobb nyelviskola.
  Előadta, hogy a hirdetés összképi megjelenítése, illetve tartalma azt nem teszi alkalmassá a reklám egészét tekintve a fogyasztók megtévesztésére. A bevezető állítás ugyanolyan méretű, kis formátumú betűvel lett megjelenítve, mint a későbbi, például a beiratkozásra vonatkozó információ, ami azt mutatja, hogy a beiratkozás idején megjelentetett reklámban azonos hangsúlyt kívántak adni az ott közölt különböző állításoknak.
  A reklámszöveg megalkotásával olyan szlogent kívántak megalkotni, "amely semmilyen formában nem alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztókat, ugyanakkor kreativitásával, humorával, meghökkentő jellegével kitűnik a médiazajból, ezért nagyobb eséllyel marad meg az emberek emlékezetében".
  
  Az eljárás alá vont vállalkozásnak nem volt célja a fogyasztók megtévesztése, ez nem üzleti érdeke. Céljuk annak illusztrálása volt, hogy a nyelviskola érdemes a fogyasztók bizalmára.
  
  Az egyes állításokra vonatkozóan előadta, miszerint nem vitatja, hogy az az állítás, miszerint a Katedrát választotta több, mint 1000 vállalat, valótlan, illetve pontatlan, amint azt előadtuk a korábbiakban.
  Előadta, hogy arra az állításra, miszerint a Katedránál tesznek legtöbben nyelvvizsgát a budapesti nyelviskolák közül további bizonyítási indítványa nincs.
  Álláspontjuk szerint az okozza a különböző felfogást, hogy a vizsgálati jelentés nemcsak a nyelviskolákat vette figyelembe, a nyelvvizsgák száma szempontjából.
  Azon állítás vonatkozásában, hogy az eljárás alá vont vállalkozás indítja a legtöbb tanfolyamot, előadta, hogy 1794 tanfolyamot indítottunk el csoportos lakossági kategóriában. Nem vitatta, hogy nem bizonyította kellően, hogy az iskola indított-e a legtöbb tanfolyamot.

IV.

• 7.

  A vizsgálati jelentés a Tpvt. 8. §-a alapján a jogsértés megállapítását indítványozta azzal, hogy mivel a jogsértő reklámozást az eljárás alá vont vállalkozás megszüntette az eljárás megindulása után, a magatartás csekély mértékben alkalmas a verseny torzítására.
  A vizsgálati jelentés a bírság kiszabásának mellőzését indítványozta.
  
  A vizsgálat az eljárás alá vont által előterjesztett bizonyítás alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont piacvezető pozícióját és a méreteiből fakadó versenyelőnyét kívánta fokozni azzal, hogy a nyelviskoláról szóló, a kifogásolt reklámban található 12 - többnyire valóságnak megfelelő - jellemzőt úgy állította be, hogy az egyenlő a legjobb nyelviskola kategóriájával.
  A piacelsőséget kifejező felsőfokú jelző esetében a jelző megalapozottságát a vállalkozásnak kellett volna bizonyítani.
  A jelentés szerint a "legjobb nyelviskola" nem határozható meg objektíve az a különböző fogyasztók számára eltérő jelentéstartalommal bíró kategória.

V.

• 8.

  A Tpvt. 8. §-a (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni.
  A Tpvt. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha valamely vállalkozás az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
  A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére.
  
  8.1. A tényállásból megállapíthatóan az eljárás alá vont vállalkozás magatartását versenypiacon fejtette ki, hol jelentős számú vállalkozás kínálja szolgáltatását, így a Tpvt. 8. § (1) bekezdésében írt egyik tényállási elem, vagyis az, hogy a magatartást a gazdasági versenyben fejtették ki - a Versenytanács jogalkalmazási gyakorlata szerint (Vj139/2004/7 számú határozat) - megvalósult.
  
  8.2. Vizsgálta a Versenytanács, hogy a reklám egésze, illetve annak egyes állításai megtévesztésre alkalmasak-e. Előrebocsátja a Versenytanács, hogy annak megítélésénél, hogy egy adott reklám egésze megtévesztésre alkalmasnak minősül-e, figyelemmel kell lenni a reklámban foglalt szöveges információra, azok elhelyezésének módjára, az alkalmazott betűnagyságra, vagyis a reklám összhatására. Fentiek folytán a Tpvt. 8. § (1) bekezdése alkalmazásában a fogyasztót ért összbenyomás az esetben is lehet jogsértő, ha az abban írt egy-egy közlés önmagában nem valótlan. (Vj139/2004/20. számú versenytanácsi határozat).
  
  8.3. A jelen eljárásban vizsgált reklám - annak bal felső sarkában, apró betűkkel írva közölte, hogy "a reklámtörvény szerint azt nem írhatjuk", hogy a Katedra a legjobb nyelviskola. A mondaton belül a "Katedra a legjobb nyelviskola" információ kiemelten, nagy betűvel lett megjelenítve.
  Ezután, a mondat folytatásaként, úgyszintén kis méretű, de vastagított betűvel közölték, hogy fentiekkel összefüggésben jellemzik a nyelviskolát a lentebb közölt állításokkal. A nyelviskolát jellemző állításokat a reklám ugyanolyan méretű betűvel jelenítette meg, mint a bevezető részt.
  A Versenytanács szerint az a tény, hogy "A Katedra a legjobb nyelviskola" részmondat nagy betűvel szedve, hangsúlyosan szerepelt a reklámban - a reklám megjelenítését tekintve - azt az üzenetet közvetítette a kiemelt részüzenet révén képileg és tartalmilag a fogyasztók számára, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a legjobb nyelviskola.
  Ezen nem változtatott az a körülmény, hogy a hangsúlyos kijelentéstől való elhatárolódás - alig észlelhető formában - megfogalmazódott a szöveg első részében. Az elhatárolódás és a reklám többi állítása - a 8.2. pontban írt szempontokat figyelembe véve - hangsúlytalanná válva, mintegy eltűnt a reklám összhatását tekintve. (Vj-139/2004/20. számú versenytanácsi határozat).
  A Versenytanács szerint az összkép szempontjából nem releváns az az eljárás alá vonti szándék, hogy a különböző betűnagyságokkal megjelenített információknak azonos jelentőséget kívánt tulajdonítani, mivel a reklám megítélése szempontjából a reklámot megjelentető vállalkozás szándékának, illetve céljának nincs versenyjogi jelentősége, mivel a reklámot annak üzenete, nem pedig a reklámozó szándéka szerint kell megítélni a Tpvt. alkalmazásában (Vj-24/1992. számú versenytanácsi határozatot felülbíráló Legfelsőbb Bíróság Kf.I.25.949/1993/3 számú ítélete).
  
  8.4. A reklám részállításainak egyik csoportja az iskolával kapcsolatban közölt különböző információkat anélkül, hogy a szövegezésből következően az eljárás alá vont vállalkozást összehasonlította volna más nyelviskolákkal.
  Fenti állításokkal kapcsolatban a Versenytanács a Tpvt. 8. § (2) bek. a.) pontja alapján vizsgálta ezen reklám-állítások valóságtartalmát.
  A rendelkezésre álló adatok szerint a beiratkozók, illetve az azon fogyasztók számára, akik az eljárás alá vont vállalkozást választották, adott esetben külföldi nyelvtanfolyam szervezésére tett állításokat a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás által előterjesztett bizonyítás alapján valósnak találta.
  Nem tartalmazott ugyanakkor valós állítást - így jogsértőnek minősül - az az információ, hogy hány vállalat választotta kihelyezett nyelvtanfolyami szolgáltatóként az eljárás alá vont vállalkozást. E közben eljárás alá vont vállalkozás sem vitatta, hogy a közölt adat túlzó volt, az helyesen a vállalatoknál szervezett tanfolyamok számára vonatkozott.
  
  8.5. A további állításokkal elsőbbségi állítást fogalmazott meg a reklám más piaci szereplőkhöz viszonyítva azáltal, hogy a nyelviskola tevékenységének jellemzőjeként a "legtöbb" szó használatával, mintegy piacelsőbbségi összehasonlítást fogalmazott meg.
  Az elsőbbségi állítások közül valósnak tekinthetők az eljárás alá vont vállalkozás által felajánlott bizonyítás alapján az akkreditált nyelvi programokra, a legtöbb oktatási helyszínre, valamint az ügyfélszolgálati ellátottságra vonatkozó állítások.
  Az a közlés azonban, amely az eljárás alá vont vállalkozást úgy tüntette fel, hogy az adott nyelviskola hirdeti meg és indítja el a legtöbb tanfolyamot, csak részben minősült valósnak, az elindított tanfolyamok vonatkozásában ugyanis az eljárás alá vont vállalkozás nem bizonyította hitelt érdemlően a reklámban foglalt közlés valósságát az adott piac vonatkozásában.
  Úgyszintén nem bizonyította az eljárás alá vont vállalkozásnál azt az állítást sem, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnál tesznek legtöbb nyelvvizsgát a nyelviskolák közül.
  Az állítás úgy a budapesti, mint az ország területén működő nyelviskola vonatkozásában értékelendő volt, és a reklám állítását nem támasztotta alá az erre hiteles adatokkal rendelkező Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK), aki közölte, hogy ezen adatokat nem adhatja és nem is adja ki a nyelviskoláknak, így e vonatkozásban a nyelviskolák nem adhatnak megalapozott információt.
  Az eljárás alá vont vállalkozás védekezésére tekintettel megjegyzi a Versenytanács, a vállalkozások piaci becslése nem alapozza meg önmagában hitelesen a reklámok állításait.
  
  8.6. Fentiekre tekintettel a Versenytanács - a fent részletezettek szerint - a reklám egésze és egyes részállításai vonatkozásában megállapította a jogsértést a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a.) pontjára, figyelemmel a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d.) pontja alapján.
  Mivel a jogsértő állapottal az eljárás alá vont vállalkozás önkéntesen felhagyott, a magatartástól való eltiltásról nem kellett rendelkezni.
  
  A Versenytanács a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alkalmazásában mellőzte a bírság kiszabását. Ezen rendelkezésnél a Tpvt. 78. § (3) bekezdésében írtakra tekintettel figyelemmel volt arra, hogy a kis számban megjelentetett jogsértő reklámok rövid időn keresztül kerültek megjelentetésre, miáltal a reklám kevés fogyasztót ért el, így a versenyre gyakorolt hatása csekély volt. Ezen kívül a vállalkozás - a jogsértés valószínüsítését követően - nyomban felhagyott reklámozási gyakorlatával, és a versenyfelügyeleti eljárásban együttműködést tanúsított.

Budapest, 2006. március 20.