Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-43/2005/33

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Fővárosi Közterület-Fenntartó Részvénytársaság (Budapest) I rendű, a Bencsics József egyéni vállalkozó (Budapest.) II. rendű, a MERKON Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Budapest) III. rendű, Kont Közszolgáltató és Fuvarozó Kft. (Budapest) IV. rendű, a BIOFILTER Környezetvédelmi Kft. (Budapest) V. rendű, a MULTISZINT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Budapest) VI. rendű, FIDÓ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Budapest) VII. rendű, LÉ-MA Sped Fuvarozó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Budapest) VIII. rendű, JÄGER Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Budapest) IX. rendű, az AVERMANN-HUNGÁRIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Budapest) X. rendű vállalkozások ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhetnek az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján - a Fővárosi Bíróság 7.Kpk.45.187/2004/6. számú végzésére is figyelemmel - indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a települési szilárd hulladék kezelési, közszolgáltatási tevékenység ellátására létrejött Együttműködési Szerződés versenykorlátozó módon kiterjed-e a versenypiac részét képező, a gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkező szilárd települési hulladékokra, illetve az eljárás alá vontak versenykorlátozó magatartást tanúsítottak-e.

Az eljárás kiterjedt továbbá annak megállapítására is, hogy az eljárás alá vontak magatartása gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg, például a hulladékszállítással érintett gazdálkodó szervezetek részére adott árengedmény folytán, a más versenytárs piacra lépését akadályozó árpolitika révén (Tpvt. 21.§ (1) bekezdés h. pont).

A versenyfelügyeleti eljárás az eljárás alá vont vállalkozásoknak a budapesti gazdálkodó szervezetek szilárd hulladékai fővárosi piacán tanúsított 2003. évi magatartására terjedt ki azon gazdálkodó szervezetek szilárd hulladékaival összefüggésben, akik viszonyában az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás, illetve társvállalkozásai (a további eljárás alá vont vállalkozások) - a rendelkezésre álló adatok szerint - tanúsíthatták a vizsgálat tárgyát képező jogsértő magatartásokat.

II.

Tényállás

• 1.

  Az I. rendű eljárás alá vont Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. - kinek 100 %-os tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata - főtevékenysége a hulladékgyűjtés és -kezelés.
  Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás 2003. évi nettó árbevételének százalékos megoszlása alapulvételével a kommunális tevékenység 81,5 % bevételi arányt képviselt, melyből a hulladékkezelés 60,5%-ot tett ki.
  Az I. rendű eljárás alá vont által ártalmatlanított települési szilárd hulladékok döntő hányadát a lakosság részére végzett szolgáltatás képezte.
  A nem kizárólagos joggal, versenypiacos keretek között, vállalkozási alapon végzett települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatás részaránya nem volt számottevő.
  
  A II. rendű eljárás alá vont Bencsics József egyéni vállalkozó az 1990-es évek közepétől foglalkozik hulladékszállítási tevékenységgel. Társvállalkozói jogviszony keretében 1998-től vesz részt a budapesti települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatásban.
  A vállalkozás árbevétele döntő hányadát az egyéb települési szilárd hulladékok begyűjtésével kapcsolatos szolgáltatás révén realizálja, míg a közszolgáltatáshoz kapcsolódó árbevétele kisebb részarányú.
  
  A III. rendű eljárás alá vont MERKON Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tevékenységi körei közül a konténeres törmelék és hulladékszállítás tekinthető meghatározónak, az ezzel kapcsolatos árbevétel kb. 1/3-os részarányt képvisel.
  
  A IV. rendű eljárás alá vont Kont Közszolgáltató és Fuvarozó Kft. kizárólagos tevékenységét képezi a kommunális hulladékszállítás.
  
  Az V. rendű eljárás alá vont BIOFILTER Környezetvédelmi Kft. - más tevékenységek melletti - fő tevékenysége a környezetvédelmi szolgáltatás keretében végzett folyékony és szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése és az újrahasznosításhoz szükséges előkezelése, tisztítása.
  
  A VI. rendű eljárás alá vont MULTISZINT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fő tevékenységi köre a szilárd hulladékszállítás, melyet egyéb szolgáltatásokkal is kiegészített.
  
  A VII. rendű eljárás alá vont FIDO Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. fő tevékenysége - a Társasági Szerződésben rögzítettek szerint - a hulladékgyűjtés, -kezelés, illetve ezen belül a települési szilárd hulladékszállítás. A közszolgáltatási feladatok ellátása mellett szabad kapacitásának erejéig építési törmelékszállítást, intézményeknél keletkező hulladékszállítást, eseti lomtalanítást, valamint gally- és lombszállítást is vállal.
  
  A VIII. rendű eljárás alá vont LÉ-MA Sped Fuvarozó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. több tevékenységi kört lát el, egyebek mellett tevékenységi körébe tartozik a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenység is.
  
  A IX. rendű eljárás alá vont JÄGER Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tevékenysége, más tevékenység mellett, a köztisztasági szolgáltatások területére is kiterjed.
  
  A X. rendű eljárás alá vont VERMANN - HUNGÁRIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., aki 1994 óta van jelen a magyarországi hulladékgazdálkodási piacon, főbb tevékenységi körei közé tartozik a települési hulladékok kezelése.

Az érintett piac jellemzése

• 2.

  Budapest területén a KSH által nyilvántartott adatok szerint 2001-ben 885 ezer, 2002-ben 887 ezer, míg 2003-ban 916 ezer tonnát tett ki az elszállított települési szilárd hulladékok mennyisége.
  A budapesti települési szilárd hulladékok fenti évekre vetített, eredet szerinti megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza:

A települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatás budapesti részpiacán - a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint I. fokú hatóság nyilvántartása szerint - 2003-ban tizenkét hulladékkezelési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végzett települési szilárd hulladékkezelést (begyűjtést, szállítást).
A vállalkozások száma 2005. év közepére 45-re emelkedett.

A piacra lépést befolyásoló jogi szabályozás

• 3.

  A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (1) bekezdése a helyi önkormányzat feladatkörébe utalta - a helyi közszolgáltatások közé tartozóan - a településtisztaság biztosítását.
  
  Budapest Főváros Közgyűlése, az Ötv-ben, valamint az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvényben (Hktv.) kapott felhatalmazás alapján a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal összefüggő egyes kérdésekről szóló - többször módosított - 39/1998.(VII.16.) számú rendeletben (Kgyr.) szabályozta a települési szilárd hulladékokra vonatkozó egyes kérdéseket.
  A Kgyr. települési szilárd hulladéknak minősítette az ingatlanon keletkező háztartási szilárd és az egyéb (nem háztartási) szilárd hulladékot is, ez utóbbi kategóriába tartozóan nevesítve az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység során, valamint a közintézményekben keletkező rendszeres egyéb szilárd hulladékot is (Kgyr. 2. § 1. és 5. pont).
  
  A komplex helyi közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékok (például sitt) ártalmatlanító helyre történő szállításáról - versenypiaci körülmények között - a tulajdonos maga, vagy az erre jogosult szakvállalat bevonásával gondoskodhatott.

• 4.

  A hulladékszállításról szóló (többször módosított) 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 2001. január 1. napján, míg egyes rendelkezései 2001. július l. napján léptek hatályba.
  
  4.1. A 2001. január 1-től hatályos törvény felhatalmazás adott a Kormánynak, és az ott írt minisztériumoknak a hulladékgazdálkodási és kezelési szakkérdések rendelet útján való szabályozására. Utóbbi jogszabályok részben a törvény hatályba lépése évének végén, másrészt az ezt követő időszakban jelentek meg.
  
  4.2. A Hgt. - melynek hatálya valamennyi települési szilárd hulladékra kiterjedt - a korábbi szabályozástól eltérően a hulladék termelőjének (vagyis annak, akinek tevékenysége során a hulladék keletkezik, vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik (Hgt. 3. § f. pont) előírta a tevékenység során keletkező, vagy más módon a termelő birtokába kerülő hulladék gyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását (Hgt. 13. § (1) bekezdés), ezen túl lehetőséget biztosít arra is (Hgt. 13. § (2) bekezdés), hogy a termelő a hasznosításra illetve ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettséget - a jogszabályban meghatározott feltételek mellett - maga teljesítse, vagy annak (a kezelés költségeinek megtérítése mellett) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek vállalkozás igénybevétele révén tegyen eleget.
  
  4.3. A Hgt. 21. § (1) bekezdése továbbra is a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladataként nevesítette az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelése érdekében történő hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését.
  A Hgt. 21. § (2) bekezdése ugyanakkor kimondta, hogy a gazdálkodó szervezetek csak akkor kötelesek a közszolgáltatás igénybevételére, ha
  - 21. § (2) bekezdés a) pont: a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett települési hulladék kezeléséről nem gondoskodnak a Hgtv. 13. §-ban foglaltaknak megfelelően, vagy
  - 21. § (2) bekezdés b) pont: azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés, a Környezetvédelmi Felügyelőség által igazoltan, környezeti szempontból a 13. §-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.
  A Hgt 21. § (2) bekezdésében írt rendelkezés következtében, bár a gazdálkodó szervek nem kerültek ki a közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek köréből, a Hgtv. 21. § (2) bekezdés a) és b) pontja által meghatározott feltételek esetén - a törvény rendelkezése folytán - lehetőségük nyílt arra is, hogy más, az erre megfelelő feltételekkel rendelkező hulladékkezelő vállalkozások szolgáltatásait vegyék igénybe.
  
  4.4. A Hgt. a települési szilárd hulladékokra vonatkozó IV. fejezetében a települési önkormányzatok számára kötelező feladatként határozza meg az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladékok kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és fenntartását (Hgtv. 23. §).
  A törvény a települési önkormányzat szabályozási kompetenciájába utalta:
  - a helyi közszolgáltatás tartalmának,
  - a közszolgáltatás ellátása rendjének és módjának, a közszolgáltató és az ingatlan- tulajdonos ezzel összefüggő jogainak és kötelezettségeinek (ideértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat is),
  - a közszolgáltatással összefüggő - jogszabályban nem rendezett - települési önkormányzati feladatok-, és hatáskörök meghatározásának, valamint
  - a gazdálkodó szervezetek - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét, a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.
  
  A Hgt. 24. § (1) bekezdése a szabályozási jogkörrel rendelkező önkormányzat számára a hulladékgazdálkodási feladatainak végrehajtása érdekében hozott rendelete tekintetében a más jogszabályokban előírtaknál szigorúbb hulladékgazdálkodási előírások meghatározására is jogot biztosított az önkormányzatok számára azzal a korláttal, hogy törvény, vagy kormányrendelet határozza meg azt a módot és mértéket, ahogyan és amilyen mértékben a szigorúbb szabályozás megengedett.
  
  4.5. A Hgt. rendelkezett úgy a közszolgáltatás, mint az ezen körön kívüli hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatási díjról. A Hgt. 23. § f) pontja kimondta, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a fizetendő díj legmagasabb mértékét, illetve a Hgt. 25. §-a részletesen felsorolta azokat a tényezőket, melyeket figyelembe kell venni a díj meghatározásakor.
  A Hgt. annyiban rendelkezett a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatásokra nézve is, hogy ez utóbbiak költségeit, elszámolását és díját szigorúan elkülönítetten kell kezelni és ezen költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.
  
  4.6. Az 56. § (9) bekezdése szerint a Hgt. hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerződések 2003. január l. napjával szűnnek meg, kivéve ha azt a szerződő felek a hatályos jogszabályokban foglalt feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosítják.

• 5.

  A 2001. január 1-vel hatályba lépett, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/1998.(VII.16.) Főv.Kgy. rendelet módosításáról szóló 73/2000.(XII.29.) Főv.Kgy. rendelet a korábbi rendelet előírásai szerint létrejött, a komplex helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételére vonatkozó szerződéseket - legalább - 2003. január 1-ig hatályban tartotta, és egyidejűleg meghatározta a maximált közszolgáltatási díjat.
  Rögzítette továbbá, hogy a Hgt.-ben jelzett, és a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatás területét érintő jogszabályok hatályba lépéséig kizárólag az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás tekinthető hulladékkezelőnek.

• 6.

  Kihirdetése napján, azaz 2002. október 18-án lépett hatályba - az Ötv. és a Hgt. felhatalmazása alapján - a Budapest Főváros Közgyűlése által megalkotott, a települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló - jelenleg hatályos - 61/2002 (X.18.) Főv.Kgy. rendelet (továbbiakban: R.).
  
  Az R. helyi hulladékkezelési közszolgáltatásként definiálta a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladéknak az ingatlantulajdonosoktól való, a közszolgáltató által történő rendszeres begyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítását, amelyről Budapest közigazgatási területén a korábban pályázati úton kiválasztott közszolgáltató, azaz az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás gondoskodik társvállalkozói bevonásával (R. 10.(4 bekezdés).
  
  6.1. Az R. 3.§ 1. pontja határozta meg a települési szilárd hulladékok halmazát, amely az R. szerint magába foglalta a háztartási, a közterületi, valamint - az R. 3.§ 1. pont c.) pont szerinti - a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékot, itt nevesítve a gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő kevert kereskedelmi, ipari és intézményi települési szilárd hulladékot, amely együtt kezelhető a háztartási hulladékkal.
  
  Az R-nek a közszolgálati szerződésre vonatkozó V. fejezete a jelen rendelet hatálybalépése előtt megkötött közszolgálati szerződésekre úgy rendelkezett, hogy azok a szerződésben rögzített időpontig érvényben maradnak az esetben, ha azokat a Hgt. előírásainak megfelelően módosítják (R. 13. (4) bekezdés). Az R. 13. (5) bekezdése kimondta, hogy az R. - az ott részletezettek szerint - a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban állapítja meg a közszolgálati szerződés részletes feltételeit és tartalmi követelményeit.
  
  6.2. Az ingatlantulajdonosoknak és a gazdálkodó szervezeteknek a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit szabályozó VI. fejezet úgy rendelkezett (15. § (1) bekezdés), hogy a Budapesten székhellyel, illetőleg telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek kötelesek a rendeletben foglalt közszolgáltatás igénybevételére az R. 3.§ 1. pont c.) pont szerinti hulladék tekintetében (a (2) bekezdésben írtak szerint).
  
  A gazdálkodó szervezeteket érintő R. 15. § (3) bekezdés - a Hgt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - rögzítette, hogy a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége nem áll fenn, ha
  - a hulladék kezeléséről a gazdálkodó szervezet a Hgt. 13. § (2) bekezdés a.) pontja és a 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint képes gondoskodni (15. § (3) bekezdés a. pont), vagy ha
  - a települési szilárd hulladékát elkülönítetten, hasznosítási célból gyűjti, és annak a Hgt. 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosítása az arra jogosult hulladékkezelőnek történő átadással kerül sor (15. § (3) bekezdés b. pont).
  
  A hasznosítás fogalmát a Hkt. 3. § j.) pontja rögzítette a 4. számú mellékletben írt eljárások felhívásával. Az R. 15. § (4) bekezdése előírta, hogy a gazdálkodószervezet köteles az R.15. § (3) bekezdése b.) pontja szerinti települési szilárd hulladék elkülönített gyűjtésére.
  
  6.3 Az R. a hulladék termelőjére, birtokosára és kezelőjére vonatkozóan - a Hgt.-ben előírt nyilvántartási, és a hatóság felé történő bejelentési kötelezettség alapján, továbbá a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001.(XII.10.) Kormány rendeletben rögzítettekkel összhangban - a főjegyző feladataként írta elő a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek nyilvántartását (R. 17.§ (1) (2) bekezdés).
  Előírásai szerint az a gazdálkodó szervezet, mely az R. 15.§ (3) bekezdésben írt hulladék kezeléséről a közszolgáltatás körén kívül kíván gondoskodni, köteles a hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, és erről a tényről - a közszolgáltató egyidejű értesítése mellett - írásban nyilatkozni, és egyidejűleg igazolni a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést (R. 17. § (1) (2) bekezdés).
  Ennek keretében, amennyiben a hasznosítás, vagy ártalmatlanítás a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező kezelő részére történő átadással valósul meg, a gazdálkodó szervezet köteles megnevezni az igénybevett hulladékkezelőt, továbbá közölni a hulladékkezelési engedély számát. Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról maga gondoskodik, köteles igazolni az ártalmatlanító berendezés, létesítmény környezetvédelmi hatósági engedélyezését.
  
  6.4. Az R. 29. § -a részletezte a közszolgáltatási díj meghatározásának szabályait.
  
  Az R. 3. § 23. pontja szerint a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónak közszolgáltatási díjat köteles fizetni, a jelen rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan.
  
  Az R. 29. § (1) bekezdése szerint a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési szilád hulladékkezelési közszolgáltatási díjat (a továbbiakban: közszolgáltatási díjat) kell fizetnie.
  
  Az R. 30. § (10) bekezdése értelmében a közszolgáltatási díj megállapítását, illetve felülvizsgálatát megelőzően részletes költségelemzést kell készíteni az (1)-(10) bekezdésben foglaltakra is tekintettel, melyhez a Közszolgáltató köteles díjkalkulációt és az (1)-(10) bekezdésekben foglaltaknak megfelelő költségelemzést készíteni a következő díjfizetési időszakban alkalmazandó közszolgáltatási díj alátámasztására, melyet az önkormányzat rendelkezésére kell bocsátania.
  
  Az R. 31. § (1) szerint egységnyi díjtételnek a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényben az elszállításra átvett hulladék - gyűjtőedényhez igazodó térfogata szerint meghatározott - egyszeri ürítési díja minősül. A települési hulladékkezelési közszolgáltatás legmagasabb egységnyi díját a rendelet 4. számú melléklete állapította meg.
  A (2) bekezdés úgy rendelkezett, hogy a közszolgáltatás igénybevételének éves díját az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott gyűjtőedények számának, azok egyszeri ürítési díjának és az évi ürítések számának szorzataként kell megállapítani.
  A (3) bekezdés szerint a közszolgáltatási díj havonta fizetendő összegét a Közszolgáltató állapítja meg. A havi díj megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést az ingatlantulajdonosok, illetve azok csoportjai között.
  
  Az R. 4. számú melléklete a kötelező közszolgáltatással ellátott területekre nézve a közszolgáltatás igénybevételének díját az ingatlanra rendelkezésre bocsátott gyűjtőtartályok számának, a tartályok űrméretétől függő egyszeri ürítési díjnak és az ürítések számának szorzataként határozza meg.

Megállapodás

• 7.

  Az önkormányzat a közszolgáltatás ellátására 1998-ban írt ki pályázatot. A pályázat nyertese az I rendű eljárás alá vont által vezetett tíz tagú konzorcium volt, amely a főváros területére vonatkozóan nyerte el a komplex helyi közszolgáltatás (kizárólagos) jogát, miáltal a közszolgáltatások piacára más vállalkozás nem léphetett be.

• 8.

  A megváltozott jogszabályi környezet, illetve ezen belül is az R. rendelkezéseire figyelemmel az önkormányzat és az eljárás alá vont vállalkozások 2002. október 31. napján módosították a korábbi települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést, mely módosított szerződés 2008. december 31-ig rendezte a felek jogviszonyát.
  A szerződés jellemzően a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás vonatkozásában tartalmazott részletes rendelkezéseket.
  
  A szerződés 5.1. pontja részletezte a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkategóriákat, a vegyesen gyűjtött háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékra kiterjedően, illetve 5.2. pontjában rendelkezett a közszolgáltatás körébe nem vonható hulladékokról is (pl. veszélyes hulladék).
  Az 5.3. pontban került rögzítésre az 5.1. pontban felsorolt hulladékok gyűjtésére vonatkozó szabály.
  A szerződés 6.9. pontja értelmében a vállalkozások vállalták, hogy a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékot a gazdálkodó szervek részére az alkalmazott más gyűjtő eszközökön kívül (6.8. pont) pl. konténerek segítségével gyűjtik be a mindenkori jogszabályi előírások betartása mellett.

Az eljárás alá vontak tevékenysége

• 9.

  Fenti, a piacot meghatározó körülmények mellett az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás komplex közszolgáltatási tevékenységet folytat, míg a társvállalkozóként eljáró további eljárás alá vont vállalkozások végzik a begyűjtést és szállítást.
  A települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenység két részből tevődhet össze, így a jogszabályi felhatalmazással összefüggő lakossági-, és az egyéb szervezetek részére végzett és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal kapcsolatban kizárólagos joggal végzett közszolgáltatásra, valamint a közszolgáltatás körén kívül eső, a gazdálkodó szervek gazdálkodásával összefüggésben keletkezett hulladékokkal kapcsolatos - verseny körülmények között, vállalkozási alapon végzett - szolgáltatásra.
  
  9.1. A közszolgáltatás végzésére nem jogosult, de a gazdálkodó szervek gazdálkodásával összefüggésben keletkezett hulladékok tekintetében versenytárs ASA Kft. az I. rendű eljárás alá vont vállalkozással, illetve egyes társvállalkozóival szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek részére több szerződési ajánlatot tett 2003-ban.
  
  9.2. Skála Divatáruház Rt.
  
  Fenti vállalkozás települési szilárd hulladékainak kezelését már a Hgt. hatálybalépését megelőzően is az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás végezte.
  A felek közötti szerződés több alkalommal módosult, 2002-ben névváltozás miatt, 2003. I. hó 1-től a szolgáltatási díj változott, míg 2003. III. 1-től a szolgáltatásba bevont szállítási címek bővülése miatt került sor a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére kötött szerződés módosítására.
  A Hgt., valamint a szerződések módosításának időpontjában a hatályos jogszabályok alapján módosított szerződésekben nem szerepel a hulladék elkülönített, gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező voltára utaló adat (VJ-43/2005/3/9/1.).
  Ezen időszakban az R. szerinti maximált ár a tömörített hulladékok vonatkozásában 16.092 Ft/m3, mint a laza hulladékok tekintetében 2.682 Ft/m3 volt.
  
  Az ASA Kft. ajánlatának megtételekor az I. r. eljárás alá vont vállalkozás a maximált ár alatti díjon végezte a laza hulladék keverésével kapcsolatos tevékenységet.
  A versenytárs ASA Kft. annál alacsonyabb díjra tett ajánlatot, amit követően az I. r. eljárás alá vont vállalkozás a korábban alkalmazott díját leszállította.
  A Skála Divatház Rt. az I. rendű eljárás alá vont vállalkozáshoz intézett levelében kezdeményezte a közszolgáltatási szerződés felmondását, amely a felek közötti egyeztetését követően nem került sor.
  A vállalkozás hulladékainak kezelését jelenleg is a közszolgáltató végzi.
  
  A Skála Divatáruház Rt. nyilatkozata szerint a gazdálkodó szervezetnél keletkező hulladék jellegét, összetételét tekintve olyan települési szilárd hulladék volt, amely gyakorlatilag majdnem megegyezett a háztartási kommunális hulladékkal, azzal igen nagymérvű hasonlóságot mutatott és ugyanolyan kezeléssel volt ártalmatlanítható. (műszaki igazgató nyilatkozata)
  A 2003-as időszakra vonatkozóan keletkezett hulladék nem csak a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, hanem valamennyi hulladékot tartalmazta, amely magába foglalta a gazdasági és egyéb más települési szilárd hulladékot is.
  Az FKF Rt. által elszállított hulladék összetételét tekintve nem volt szétválogatva, azaz kevert hulladékról volt szó, amely tartalmazta a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező és a nem a gazdasági tevékenység kapcsán keletkező hulladékot is.
  Álláspontja szerint, bár a minősítésre nem jogosult, a hulladék - kevert jellegéből adódóan - az Európai Hulladékkatalógus EWC 20 03 01 kódszámú alcsoportjában meghatározott kevert települési szilárd hulladékkal volt beazonosítható.
  
  9.3. PWB Hungary
  
  A PWB Hungary Rt. (korábbi nevén CDC Budapest Ingatlan Rt.) a Kgyr. hatálybalépésekor is közszolgáltatás keretében gondoskodott hulladékainak kezeléséről. Az első szerződésmódosításra névváltozás, majd 2002-ben díjmódosítás, illetve 2003-ban a szolgáltatási cím bővülése miatt került sor.
  
  A szerződésnek a Hgt. és a kapcsolódó jogszabályok alapján végrehajtott módosításaiban nem került rögzítésre a hulladék gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett volta. (VJ-43/2005/3/9/3.)
  
  Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott díjnál az ASA Kft. alacsonyabb díjat ajánlott a laza hulladék kezelésére, mit követően az I. r. eljárás alá vont vállalkozás nem változtatott a korábban alkalmazott díjon.
  
  A PWB Hungary Rt. a közszolgáltatás köréből történő kilépésre vonatkozó szándékának közlésekor az EWC 20 03 01 fajtájú kevert települési hulladékot jelölte meg a főjegyző felé. A bejelentésre jegyzői határozat nem született, mivel a vállalkozás a kilépési szándékától visszalépett, és továbbra is a közszolgáltatást vette igénybe.
  
  A PBW Hungary volt műszaki igazgatójának nyilatkozata szerint az FKF Rt-vel 2003-ban fennálló jogviszony valamennyi települési szilárd, azaz a kevert hulladékra vonatkozott, melynek az Európai Hulladék Katalógus (EWC) szerinti kódja 20 03 01-es volt, ami az egyéb települési hulladékot, ideértve a kevert települési hulladékot is, magában foglalja.
  
  9.4. Interfruct Cash & Carry Kft.
  
  I. rendű eljárás alá vont már a közszolgáltatás igénybevételi kötelezettségének gazdálkodó szervezetekre történő előírását megelőzően is végzett hulladékkezelési szolgáltatást az Interfruct Cash & Carry Kft. részére.
  
  Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás a települési szilárd hulladékaival kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatását társvállalkozójával, a VIII. rendű eljárás alá vont vállalkozással együtt biztosította 2003-ban.
  
  Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás a Hkt. alapján módosította az Interfruct Cash & Carry Kft.-vel kötött települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatási szerződést (VJ-43/2005/3/9/2.).
  
  Az érintett eljárás alá vont vállalkozások által alkalmazott díjnál az ASA Kft. alacsonyabb díjon tett ajánlatot, amit követően az eljárás alá vont vállalkozások nem csökkentették az alkalmazott díjtételt, illetve az emelésre is került.
  
  Az Interfruct Cash & Carry Kft. nyilatkozata szerint hulladéka a háztartási hulladékok összetételével nagy mértékű hasonlóságot mutatott, megítélése szerint azzal azonosan kezelhető és ártalmatlanítható.
  A hulladék a 2004. évi szerződésben rögzítettek szerint a hulladékok jegyzékének EWC 20 03 01 számjelű kevert települési hulladék alcsoportjába tartozik.
  
  9.5. TriGránit Rt.
  
  A TriGránit beruházásban megvalósított, és a kezdeti időszakban általa üzemeltetett WestEnd City Center hulladékainak kezelésére irányuló szerződés az I. rendű eljárás alá vont vállalkozással 1999-ben került megkötésre.
  
  A bevásárló- és szórakoztató központ üzemeltetésének a West End Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft. részére történt átadását követően a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére kötött szerződést módosították a Hgt. és a 73/2000.(XII.29.) Főv.Kgy.rendelet előírásainak figyelembevétele mellett. (VJ-43/2005/3/9/4.)
  Az ingatlanon keletkező hulladékok közszolgáltatás keretében történő ártalmatlanítására vonatkozó szerződésben rögzítettek szerint a hulladékok begyűjtését és az ártalmatlanító helyre történő szállítását társvállalkozóként X. rendű eljárás alá vont végezte.
  
  A X. rendű eljárás alá vont társvállalkozóként biztosított szolgáltatásán kívül egyéb hulladékkezelési szolgáltatást is végez az üzemeltető részére. E közszolgáltatáson kívüli, vállalkozási szerződés keretében végzett tevékenység a hasznosítható hulladékok kiválogatására, szelekciójára irányul. Az ezt követően visszamaradt, a közszolgáltatás keretében kezelt hulladék tartalmát tekintve gyakorlatilag megegyezett a lakossági kommunális hulladékkal.
  
  Az ASA Kft. alacsonyabb díjtétel mellett tett ajánlatot 2003-ban, mely időszakban az érintett eljárás alá vont vállalkozások végezték tevékenységüket.
  Az ASA Kft. ajánlatát követően az érintett eljárás alá vontak nem csökkentették a díjat, illetve az emelésre is került.
  
  Az üzemeltető West End Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft. közszolgáltatásból történő kilépésére vonatkozó szándékát írásban sem a vele szerződéses jogviszonyban levő közszolgáltatóval, sem az önkormányzat jegyzőjével nem közölte.

III.

Eljárás alá vont vállalkozások álláspontja

• 10.

  A vizsgálat tárgyát képező, 2003. évre vonatkozóan vélelmezett jogsértések tekintetében az érintett eljárás alá vontak (az I. rendű eljárás alá vont, valamint társvállalkozói, a VIII. rendű és X. rendű eljárás alá vont vállalkozás) tevékenységüket az adott gazdálkodó szervezetekkel hulladékainak közszolgáltatás keretében történő kezelésére kötött szerződés alapján, közszolgáltatásként biztosítják.
  Álláspontjuk szerint az eljárásban nevesített gazdálkodó szervezetek részére a közszolgáltatás kizárólagos jogosultjaiként, a hatályos jogszabályi előírások alapján végzik szolgáltatásukat.
  A hulladékok minősítésére, és ennek alapján a szolgáltatás (közszolgáltatási, vagy versenypiacos) jellegének meghatározására nincs kompetenciájuk, erre - a közszolgáltatásra kötelezetti körből való kilépés vonatkozásában döntéshozatalra feljogosított - jegyző jogosult.

• 11.

  Előadták, hogy a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, versenypiacos hulladékokkal kapcsolatos hulladékok szolgáltatási díjait egymástól függetlenül határozzák meg.
  A közszolgáltatási kötelezettségének hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek hulladékai esetében az önkormányzati rendeletben meghatározott legmagasabb díjon végzik a hulladékkezelési szolgáltatást.
  
  Az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás az R-ben rögzített legmagasabb díj alatti ajánlat megtételekor a szolgáltatási díjat az adott gazdálkodó szervezet hulladékának, valamint az alkalmazható hulladék-begyűjtési-, szállítási-, valamint ártalmatlanítási rendszer költségeinek figyelembevételével határozta meg.
  Társvállalkozók bevonása esetén - (a közszolgáltatási feladatokra kiterjedő hatállyal) a szerződésben szabályozott együttműködés alapján - a közszolgáltatás teljesítésében résztvevő I. rendű vállalkozás ártalmatlanítási-, és az érintett társvállalkozó által alkalmazott hulladékkezelési (gyűjtés-, szállítás) rendszer költségeit vették figyelembe, és díjat a költségeket meghaladó szinten meghatározták meg.
  
  Álláspontjuk szerint egyes gazdálkodó szervezetezek - a Hgt. és az önkormányzati rendelet(ek) előírásai ellenére - nem veszik tudomásul a fővárosi önkormányzat jegyzőjének államigazgatási eljárás keretében hozott döntéseit, és az érvényes jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva, valamint az ASA Kft. alacsonyabb díjajánlatára tekintettel, a közszolgáltatás körén kívül gondoskodnak a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékaik kezeléséről.
  Ebben a helyzetben a közszolgáltató csak úgy tud érvényt szerezni saját eszközeivel a jogszerű gyakorlatnak, hogy a legmagasabb árhoz képest kedvezőbb ár és szolgáltatás konstrukció felajánlásával igyekszik a gazdálkodó szervezeteket "benntartani" a közszolgáltatásban.
  
  A vizsgált időszakban érintett gazdálkodó szervezetek közül csak a PBW Hungary Rt., és az Interfruct Cash&Carry részéről került jelzésre, hogy települési szilárd hulladékainak kezeléséről a közszolgáltatáson kívül kíván gondoskodni. A PBW Rt. esetében, mivel jelzése szerint továbbra is a közszolgáltatást vette igénybe, nem született elutasító határozat, az Interfuct esetében elutasító határozat került kiadására, amely jogorvoslati kérelem hiányában jogerőre emelkedett.

IV.

Vizsgálati jelentés

• 12.

  A vizsgálati jelentés a 2003. évre vonatkozóan a II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, VII. rendű, valamint IX. rendű eljárás alá vontak tekintetében nem látott jogsértésre alkalmas magatartást, míg az I. rendű, VIII. rendű, valamint a X. rendű eljárás alá vont vállalkozások vonatkozásában tárgyi hatály, illetve jogsértés hiányában indítványozta az eljárás megszüntetését.

V.

A Versenytanács álláspontja

Az érintett piac

• 13.

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
  
  A Tpvt. 14. § (2) bekezdése értelmében a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.
  
  A Versenytanács szerint fentiek értelmében a releváns termék (szolgáltatás) piac a települési szilárd hulladékok köréből - figyelmen kívül hagyva a veszélyes szilárd hulladékok halmazát - kiindulva határozható meg.
  A szilárd hulladékok piaca - a hulladék termelőjének, illetve birtokosát figyelembe véve - két részre, a lakossági eredetű, illetve a nem lakossági, azaz a gazdálkodó szervezetek, (intézmények) és egyéb szervezetek hulladékának alpiacára különíthető el.
  Ezen utóbbi, vagyis a gazdálkodó szervezetektől származó települési szilárd hulladékok - a vonatkozó jogszabályi előírások alapján - további két alcsoportra, a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás hatálya alá tartozó-, illetve a gazdálkodó szervezetek ezen kívüli hulladékaira bonthatók.
  Jelen versenyfelügyeleti eljárásban érintett termék(al)piacnak a gazdálkodó szervezetek közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó szilárd hulladéka minősül.
  
  Az I. rendű vállalkozás és társvállalkozásai az települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatási tevékenységet az érintett tevékenység vonatkozásában a főváros területén végzik. Tekintettel arra, hogy jelen verseny-felügyeleti eljárás a budapesti székhelyű gazdálkodó szervezetek szilárd (nem veszélyes hulladékát) érintheti, - az R. területi hatályát is figyelembe véve - érintett földrajzi piacként Budapest, vagyis I. rendű eljárás alá vont a társvállalkozói működési területe vehető figyelembe olyan piacként, melyen a jogsértések elvben kifejthették hatásukat.

A törvény tárgyi hatálya

• 14.

  Jelen eljárás tárgyát az eljárás alá vont vállalkozások esetleges versenykorlátozó megállapodása, és az általuk ajánlott illetve alkalmazott díjak jogszerűsége képezte.
  
  Ahhoz, hogy a Versenytanács az eljárás tárgyává tett magatartásokat megítélje, először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vontaknak a különböző piaci szereplőkkel kapcsolatos, eljárás tárgyává tett, magatartása a Tpvt. 1. §-a értelmében a törvény hatálya alá vonható-e.
  
  A Tpvt. 1. §-a szerint a törvény tárgyi hatálya - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartásra terjed ki.
  
  Kiindulásul rögzíti a Versenytanács, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó (veszélyesnek nem minősülő) települési szilárd hulladékok tekintetében a piac - a tényállásban írtak szerint - oly módon minősül szabályozottnak, hogy a közszolgáltatással érintett tevékenység vonatkozásában tárgyi hatály hiányában nem alkalmazhatók a Tpvt. rendelkezései más jogszabály rendelkezése folytán.
  A Tpvt. tárgyi hatálya alá tartozóan, piaci tevékenységként értékelhető azonban az ezen a körön kívül eső települési szilárd hulladékok piacán kifejtett magatartás, mely utóbbi piac versenypiacnak minősül.
  
  A vélelmezett jogsértések vizsgálata szempontjából alapvető kérdés a versenypiac meghatározása, ahol az I. rendű eljárás alá vont és társvállalkozói nem közszolgáltatóként, hanem gazdasági szereplőként, vagyis a többi hulladékkezelő vállalkozás versenytársaiként jelennek meg, mivel csak ez a magatartás értékelhető a versenyjog szabályai szerint.
  
  A gazdálkodó szervek gazdálkodásával összefüggésben keletkezett hulladékok kezelésével kapcsolatos magatartás 2003-ban már nem tartozott feltétlenül a kötelezően igénybe veendő közszolgáltatások körébe a tényállasban írt jogszabályok rendelkezéseire tekintettel, vagyis a Hgt. megteremtette a versenypiac jogi feltételeit.

• 15.

  Versenytanácsnak fentiek előre bocsátása után abban kellett állást foglalnia, hogy fenti hulladékokat a Hgt. eleve, minden további feltétel nélkül kivette-e a közszolgáltatással érintett települési szilárd hulladékok köréből, vagy csak a jogszabály által előírt többlet feltételek teljesülése esetére kívánt lehetőséget biztosítani a szabad piaci megállapodásoknak, illetve ezáltal a piaci versenynek.
  
  Fentiekkel kapcsolatos állásfoglalásánál a Versenytanács figyelembe vette, hogy a Hgt. 21.§ (1) bekezdése továbbra is a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladataként nevesítette az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelése érdekében kifejtendő hulladékkezelési közszolgáltatást megszervezését.
  Ehhez képest mondta ki a Hgt. 21. § (2) bekezdése, hogy a gazdálkodó szervezetek csak akkor kötelesek a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett települési hulladék kezeléséről nem gondoskodnak a Hgtv. 13. §-ban foglaltaknak megfelelően (21. § (2) bekezdés a. pont), vagy azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés, a Környezetvédelmi Felügyelőség által igazoltan, környezeti szempontból a 13. §-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik (21. § (2) bekezdés b. pont).
  
  A Versenytanács szerint fentiekből az következik, hogy a Hgt 21.§ (2) bekezdésében írt rendelkezés értelmében, a gazdálkodó szervek további feltételek teljesülése nélkül nem kerülhettek ki a közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek köréből, azzal azonban, hogy a Hgt. 21. § (2) bekezdés a. és b. pontja által meghatározott feltételek teljesülése esetén - a törvény rendelkezése folytán - lehetőségük nyílt arra, hogy más, az erre megfelelő feltételekkel rendelkező hulladékkezelő vállalkozások szolgáltatásait vegyék igénybe, vagyis önállóan, szerződéskötési kötelezettség nélkül válasszák meg szerződéses partnerüket.

• 16.

  A Hgt. 23. §-a a települési önkormányzatok számára kötelező feladatként határozza meg az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladékok kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és fenntartását.
  A Hgt. 23. § h. pontja - az önkormányzati rendeletben szabályozható körben - külön is nevesítette a gazdálkodó szervezetek számára - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13.§ alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételének szabályozását a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.
  A Hgt. tehát feljogosította az önkormányzatokat arra, hogy részletesen szabályozzák a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást.
  Fentieknek megfelelően rendelkezett a R. 3. §-a a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő kevert kereskedelmi, ipari és intézményi települési szilárd hulladék, amely együtt kezelhető a háztartási hulladékkal, települési szilárd hulladéknak minősül.
  
  A Hgt. 23. §-ában biztosított jog, illetve kötelezettség alapján kiadott R. 15. § (1) és (2) bekezdése rögzíti, hogy a gazdálkodó szervek az esetben nem kötelesek a közszolgáltatás igénybe vételére, ha a Hgt. 13. § (2) bekezdés a. pontjában, továbbá a 20. § (4) bekezdésben rögzítettek szerint, vagy a 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodnak a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett települési hulladék esetén a hasznosítási céllal, elkülönítetten gyűjtött hulladékról.
  
  Fentiek folytán - a Versenytanács álláspontja szerint - a hatályos jogszabályok a gazdálkodó szervezetek hulladékai tekintetében két típusú települési szilárd hulladékot különböztetnek meg, így a vegyes és a csak a gazdálkodással összefüggésben keletkezett hulladékot.
  Ettől eltérő jogalkotói szándék esetén a törvényi (Hgt. (2) bekezdés) és a rendeleti szabályozás nem tett volna különbséget a gazdálkodó szervezetek szilárd hulladékai vonatkozásában oly módon, hogy a gazdálkodó szervezetek is kötelesek a közszolgáltatás igénybe vételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladék kezeléséről nem gondoskodnak a 21. § (2) bekezdés a. és b. pontjában írt módon.
  Az előzőeket összegezve - a Versenytanács szerint - versenypiaci feltételek gazdálkodó szervezetek azon hulladékai tekintetében állapíthatók meg, melyek kizárólagosan a gazdálkodással összefüggésben keletkeznek és amelyekről a Hgt. 21. § (2) bekezdése szerint gondoskodnak.
  
  Ebből következően eljárás alá vontak magatartása általánosan nem, csak az adott és nevesített gazdálkodó szervezetek vonatkozásában volt vizsgálható abban a vonatkozásban, hogy visszaéltek-e gazdasági erőfölényükkel.

• 17.

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy fentiekkel összhangban - ugyancsak a Hgt.-ben (59. § (2) bekezdés b) pontjában) biztosított felhatalmazás alapján adta ki a környezetvédelemért felelős miniszter a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM. rendeletet, mely a különböző hulladék- kategóriák jegyzékét tartalmazza.
  Az Európai Közösségek vonatkozó jogszabályaival összhangban levő, az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámaira épülő szabályozás előírása szerint a hulladék csak a keletkezési tevékenység szerinti főcsoportba, és ezen belül a megfelelő alcsoportba sorolható be, úgy hogy a hulladékokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírt nyilvántartást és bejelentést a hulladékjegyzék kódszámai alapján kell teljesíteni.
  
  A hulladékok jegyzéke a települési hulladékot, vagyis a háztartási hulladékot és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékokat, a 20-as főcsoporton belül a 03 számú alcsoportba sorolta, és ez alá rendelte - 20 03 01 kódszámon - az egyéb települési hulladékon belüli ún. kevert települési hulladékot is.
  
  Fentiek is azt támasztják alá, hogy a gazdasági tevékenységből származó hulladék nem feltétlenül sorolható feltétel nélkül a keletkezése (gazdasági tevékenység) szerinti kategóriába, vagyis ha egy gazdálkodó szervezet az ilyen, sajátos típusú hulladékát nem gyűjti külön, az nem sorolható az egyébként a kizárólag a gazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó kódszámok valamelyike alá, hanem az egyéb települési hulladékként, kevert hulladéknak minősül.
  
  Megjegyzi továbbá, hogy a Hgt. felhatalmazása alapján kiadott, a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörét szabályozó 241/2000. (XII. 23.) Kormány rendelet a jegyző feladataként írja elő a települési önkormányzat által biztosított hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetekre vonatkozó nyilvántartás kötelezettségét, és egyidejűleg a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartásának ellenőrzését.
  A főjegyző ezzel kapcsolatos feladataira vonatkozó részletszabályok szerint (R. 15. § (5) bekezdés) az a gazdálkodó szervezet, amely települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles erről a tényről - a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett - a főjegyzőhöz címzetten írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolnia kell, hogy a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége alóli mentesítés feltételeinek megfelel.
  Ez utóbbi szabályozás is azt támasztja alá, hogy a hulladékkezelést - a Hgt. az 1. §-ban megfogalmazott célok elérése érdekében - a jogalkotó szigorú normák szerint szabályozta az ott megjelölt jogszabály által védendő értékek (pl. emberi egészség, természet, épített környezet védelme, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás) érdekében.

• 18.

  A versenytárs ASA Kft. és az eljárás alá vont vállalkozások viszonyában vizsgálható jogsértés fentiek szerint a gazdálkodó szervezetek települési szilárd hulladékára vonatkozó jogi szabályozásra vezethető vissza.
  
  18.1. A Hgt. az önkormányzatokat az Ötv.-ben deklarált, hulladékgazdálkodással kapcsolatos - a környezetvédelem, közegészségügy, járványügy területétével összefüggő - kötelezettségeire való tekintettel hulladékgazdálkodási előírások megalkotására hatalmazta fel illetékességi területükön, adott esetben oly formában is, hogy vonatkozó más jogszabályokban előírtaknál szigorúbb feltételeket írhatnak elő.
  
  A jogalkotásról szóló, többször módosított 1987. évi XI. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja szerint az önkormányzat rendeletet jogszabálynak minősül, mely alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
  
  Az a körülmény, hogy az illetékes önkormányzat az ezen törvényi felhatalmazás alapján alkotott helyi rendeletében a gazdálkodó szervezetek gazdálkodásával összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladéka mellett, illetve ahhoz kapcsolódóan a nem a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladékok fogalmát is meghatározta (R. 3. § c.) pont) az ún. vegyes hulladék fogalma megjelölésével, és e tekintetében közszolgáltatás igénybevételi kötelezettséget írt elő, a Versenytanács álláspontja szerint még esetleges jogszabályi összeütközés esetén sem lenne orvosolható a versenyjog keretei között, mivel az önkormányzatok jogalkotási - vagyis nem piaci - tevékenységének alkotmányossági kontrollját kizárólag az Alkotmánybíróság gyakorolhatja.
  
  Az Alkotmánybíróságról szóló, többször módosított 1989. évi XXXII. törvény az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata kapcsán kimondja (37. §), hogy az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését, mely eljárást - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - (38. § (1) a bíró kezdeményezheti, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek az alkotmányellenességét észleli. Kérelemben a bíró (1) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti továbbá az is, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes (38. § (2) bekezdés).
  Fentiekből megállapíthatóan a közigazgatási szerv nem jogosult - alkotmányossági kontroll érdekében - még az eljárás felfüggesztésére sem.
  Az esetben, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, jogosult a jogszabály teljes vagy részbeni megsemmisítésére (40. §)
  Az Alkotmánybíróság - fentieknek megfelelően - több határozatában (pl. EBH2002. 708., BH1997. 336.) döntött az önkormányzati rendeletek Alkotmánybíróság által történt megsemmisítéséről (úgy is, hogy a döntés nem érintette a megelőzően létrejött jogviszonyokat).
  
  Egyébiránt az Alkotmánybíróság az 653/B1998 ÁB határozatban rögzítette, hogy a gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, azaz nem korlátozhatatlan, vagyis megsértése csak szélsőséges esetekben állapítható meg, az esetben, ha a beavatkozás fogalmilag és nyilvánvalóan ellentétes az államcéllal.
  Fentieket figyelembe véve - a Versenytanács szerint - csak az Alkotmánybíróság dönthet arról, hogy a törvényi felhatalmazás alapján, a törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletekben foglaltak figyelembevételével kiadott önkormányzati rendelet jogellenesen túl terjeszkedik-e a magasabb szintű jogszabályok által kijelölt kereteken.
  
  A Versenytanács - fentieket figyelembe vevő - álláspontja mellett rögzíti, hogy véleménye szerint a kevert települési hulladék fogalmának adott tartalommal való használatát a Hgt. sem zárja ki az önkormányzatok (a részletes szabályokra vonatkozó) rendeletalkotásra való feljogosítása körében, illetve azt a Hgt felhatalmazásában megalkotott 16/2001. (VII.18.) KöM. rendeletet is használja az egyéb települési hulladékok kategóriájához kapcsolódóan.
  
  18.2. A fent írtak szerint a Hgt. hivatkozott szakaszában, valamint az R. 15. §-ában foglaltak értelmében egy gazdálkodó szervezet a törvény erejénél fogva, önmagában nem mentesül a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége alól, hanem csak abban az esetben, ha igazolja, hogy a mentesítés jogszabályi feltételei fennállnak.
  A mentesítés alapjául szolgáló feltételek hiányában, vagy ellenére kiadott esetleges jogsértő jegyzői elutasító határozatokkal - melyek felülvizsgálatára a bíróság rendelkezik hatáskörrel - okozott jogsérelem a versenyfelügyeleti eljárásban nem orvosolható.
  A jegyző határozata ellen az a vállalkozás élhet keresettel, akinek az a jogos érdekeit sértheti.
  A Gazdasági Versenyhivatal - felperesként - ugyancsak pert indíthat a jegyző határozatának felülvizsgálata iránt a Tpvt. 85.§-ára alapítva, amennyiben álláspontja szerint valamely közigazgatási határozat sérti a verseny szabadságát, azonban a keresetindítások, és az eljárásban hozott jogerős ítélet hiányában a jegyzői döntést jogszerűnek kell tekinteni.
  A Gazdasági Versenyhivatal a jegyzői határozatok ellen nem kívánt pert indítani a Tpvt. 85.§-a alapján.

• 19.

  A Versenytanács elvben leszögezi, hogy nem vitásan visszaélhet erőfölényes helyzetével az a közszolgáltatást végző vállalkozás, amelyik a versenypiacra belépni kívánó versenytársa (ajánlott) árai alatti árakat alkalmaz piaci pozíciója megtartása érdekében úgy, hogy korábban alkalmazott árait jogsértően csökkenti.
  
  Tárgyi hatály hiányában azonban fentiek nem voltak vizsgálhatók érdemben még a jelen ügyben érintett I.r., III.r., X.r. vállalkozások magatartásával összefüggésben sem, így a Versenytanács a Tpvt 77. (1) bekezdés j.) pontja, illetve annak alkalmazásában a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a.) pont második fordulatának alapján az eljárást megszüntette az eljárás alá vontakkal szemben, mivel a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés törvényi lehetősége sem volt megállapítható tárgyi hatály hiányában. A további eljárás alá vontak jelen eljárással értékelhető magatartást sem valósítottak meg.
  
  Fenti jogcímen megszüntette továbbá a versenyt korlátozó magatartás miatt indult eljárást is, mivel az eljárás alá vont vállalkozások vonatkozásában nem nyert megállapítást, hogy akár szerződéses, akár más formájú megállapodással versenykorlátozást valósítottak meg a Tpv. 11. §-ában írtak alapján.

Budapest, 2006. augusztus 24.