Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-117/2005/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozással szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt, hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az eljárás indítása

  • 1.

    A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 35.G.40254/2005/4. számú, 2005. július 21-én kelt végzésében megkeresést intézett a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) annak megállapítására, hogy a fenti számú per tárgyát érintően a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (a továbbiakban: FCSM Rt.) Budapest területén gazdasági erőfölényben van-e a XII. kerületi Önkormányzattal (a továbbiakban: Önkormányzat) szemben, és indokolatlanul zárkózott-e el az Önkormányzattal történő szerződéskötéstől.

  • 2.

    A fenti számú per tárgya az Önkormányzat által 1996-97-ben - részben önkormányzati pénzeszközökből megvalósított csatornaszakaszok (a továbbiakban: önkormányzati közművek) üzemeltetése. Az önkormányzati közműveket jelenleg is a FCSM Rt. működteti "kényszerműködtetés" formájában. Az FCSM Rt. nem kívánt olyan szerződést kötni az Önkormányzattal, amely alapján ellenértéket kellene fizetni az önkormányzati közművek használatáért. A FCSM Rt. csak azzal a feltétellel vállalta volna az Önkormányzat által és pénzeszközeiből megvalósított csatornaszakaszok üzemeltetését, ha azt térítésmentesen tulajdonba kapja.

  • 3.

    A Tpvt. 86. § (3) bekezdése szerint, ha a bírósági perindításra jogosult személy a 86. § (2) bekezdésének f) pontja alapján indított keresetet, a bíróság az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás megállapítása végett a Gazdasági Versenyhivatalt keresi meg, amely a megkeresés alapján köteles eljárni. A bírósági megkeresés alapján a versenyfelügyeleti eljárás 2005. július 27-én indult.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás

  • 4.

    Az FCSM Rt. 1993-ban alakult át önkormányzati közüzemi vállalatból egyszemélyes, 100 %-ban önkormányzati tulajdonú részvénytársasággá. 1997-ben a tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés a Berliner Wasser Betriebe (B.W.B.) és a Compagnie Générale des Eaux (C.G.E.) alkotta konzorciumnak adta át 25 évre az FCSM Rt. alaptőkékének 25%+1 szavazati hányadát megtestesítő részvénycsomagot, illetve ezzel egyidejűleg az üzemeltetési és irányítási jogosultságot. A konzorciumot alkotó vállalkozások az irányítási jogok gyakorlására létrehozták a Csatornaüzemeltetési Holding Rt-t.

  • 5.

    A konzorciumot alkotók később a Berlinwasser Holding AG, illetve a Vivendi Environment vállalkozásokra ruházták át a fent említett részvénycsomag tulajdonjogát. A részvények fennmaradó többsége - 75%-1 - továbbra is a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Fök.) tulajdonában van.

  • 6.

    Az eljárás alá vont többségi irányítással rendelkezik az FCSM Mélyépítő Kft-ben, valamint kisebbségi tulajdoni hányada van néhány más, a főtevékenységét nem érintő, vállalkozásban.

  • 7.

    Az eljárás alá vont főtevékenysége a közüzemi csatornaszolgáltatás, amelyet a Budapest területén keletkezett szenny- és csapadékvíz közüzemi elvezetése, kezelése, valamint a befogadóhelyre való eljuttatása révén valósít meg. Az eljárás alá vont tevékenységét Budapest közigazgatási határán kívül levő néhány település szennyvizére vonatkozóan is kifejti, amely települések a fővárosi hálózatra csatlakoztak. Az FCSM Rt. a fentieken túlmenően közfeladatként üzemelteti Budapest ár- és belvízvédelmi rendszerét is.

III.

Az érintett piac és a gazdasági erőfölény

  • 8.

    A Tpvt. 14. §-ában rögzítettek szerint az érintett termékpiacot a megállapodás tárgyát alkotó áru figyelembevételével kell meghatározni, tekintettel a keresleti és kínálati helyettesíthetőség szempontjaira is.

  • 9.

    Jelen eljárásban az érintett termékpiac a Budapest területén keletkezett (illetve az agglomeráció egy részétől átvett) szenny- és csapadék víz közüzemi elvezetése, kezelése, valamint tovább juttatása.

  • 10.

    A tevékenység végzésére az érintett földrajzi piacon, az FCSM Rt. szolgáltatási területén kerül sor. Figyelemmel arra, hogy az agglomerációból származó szennyvizet az FCSM Rt. Budapest közigazgatási határán veszi át, így az érintett földrajzi piacon Budapest értendő.

  • 11.

    Az FCSM Rt. a fentebb meghatározott földrajzi (ellátási) területen monopolhelyzetben van a szennyvíz gyűjtésével, kezelésével kapcsolatos tevékenységek körében. Más szolgáltató belépése az érintett piacra nem várható.

  • 12.

    Figyelemmel arra, hogy a Fővárosi Bíróság megkeresése jelen időben fogalmazva arra szól, hogy a Gazdasági Versenyhivatal állapítsa meg, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Budapest területén gazdasági erőfölényben van-e, ezért a Tpvt. 22. §-ának a 2000. évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított, 2001. II. 1-től, tehát mind a megkeresés időpontjában, mind jelen határozat meghozatalának időpontjában hatályos szövege alapján kell eljárni. "Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására."

  • 13.

    Az FCSM Rt. a versenyfelügyeleti eljárás során nem vitatta a gazdasági erőfölény létét (Vj-117/2005/4), a peres eljárás során azonban állította, hogy nincs gazdasági erőfölényben, részben azért, mert fogyasztót akkor sem zárhat ki a szolgáltatásból ha az a díjat nem fizeti (1999. október 25-i beadvány 2. old.), másrészt azért, mert természetes monopólium (2000. április 19-i beadvány 1.4. pont). Önmagában az a tény, hogy a vállalkozás szabályozott piacon tevékenykedik még nem zárja ki azt, hogy erőfölényben legyen. A szerződésszegő fogyasztóval szemben általában alkalmazható egyik szankció jogszabályi kizárása nem tekinthető olyannak, ami megszüntetné az FCSM Rt. gazdasági erőfölényét. A természetes monopólium hatékonyabban lát el bizonyos tevékenységeket, mintha két vagy több szereplő versenyezne a speciális érintett piacon. Ettől függetlenül tény, hogy az infrastruktúra szolgáltatónak nincs versenytársa, sőt a speciális gazdasági körülményekre tekintettel nem is várható, hogy hagyományos versenyben versenytárs lépne be az érintett piacra. Ez a körülmény azonban éppen a gazdasági erőfölény megállapítása mellett szól, nem pedig ellene. A természetes monopóliummal szemben is megállapítható a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, ha visszaélésnek minősülő magatartást tanúsít. Az eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete, figyelemmel a Tpvt. 22. §-ában foglaltakra, kétség kívül fennáll.

  • 14.

    Az eljáró versenytanács megjegyzi, hogy az FCSM Rt. az Önkormányzat szerződési ajánlatának aláíratlanul való visszaküldése idején hatályos versenytörvény, az 1996. LVII. törvény alapján is gazdasági erőfölényben volt. E törvény 22. § (1) bekezdése szerint Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon

    • a)

      Az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni

    • b)

      Az olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni"

A (2) bekezdés szerint "Gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására."

A gazdasági erőfölény nem csak a - jelenleg hatályos szabállyal azonos szövegű -(2) bekezdés alapján állapítható meg, hanem az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyzet is pontosan illik a vizsgált tényállásra.

IV.

A vizsgált magatartás

  • 15.

    A fent meghatározott közüzemi tevékenység hatósági árformába sorolt szolgáltatás. A díjak megállapítását, valamint a tevékenység ellenőrzését a Fővárosi Önkormányzat végzi a Fővárosi Közgyűlés 68/2004. (XII. 31.), továbbá a 4/1995. (II. 13.) sz. rendeletei által meghatározott keretek között.

  • 16.

    Az FCSM Rt. a közüzemi szolgáltatásait részben saját tulajdonú, részben pedig üzemeltetésre átvett, de tulajdonába nem adott eszközök igénybevétele útján végzi. Az utóbbi esetekben a működés alapját az adott eszközök (létesítmények) tulajdonosaival kötött külön üzemeltetési szerződések képezik.

  • 17.

    A jelen eljárás tárgyát képező önkormányzati közművekkel kapcsolatosan az Önkormányzat 1999. április 4-i keltezésű, szerződési formába öntött, szerződés megkötésére irányuló ajánlattal fordult a FCSM Rt-hez. Az önkormányzati közművek használatát az Önkormányzat díj ellenében kívánta megengedni, melynek mértékét a FCSM Rt. által az érintett fogyasztók részére biztosított közműves szennyvízelvezetési szolgáltatás ellenértékeként kiszámlázott összeg 50 %-ában kívánta rögzíteni.

  • 18.

    Az FCSM Rt. aláírás nélkül visszaküldte a szerződéstervezetet, két okra hivatkozva.

    • -

      Kétségbe vonta, hogy tisztán kerületi tulajdonú csatornaközmű is lehetséges, aminek üzemeltetésére - a Fővárosi Önkormányzattal kötött Közüzemi Szolgáltatási Szerződésen túl - további szerződést kellene kötnie.

    • -

      Megalapozatlannak és számára előnytelennek minősítette a működtetési kötelezettségeket és a bérleti díj mértékét.

  • 19.

    Az FCSM Rt. azt javasolta, hogy az érintett csatornaszakaszok tulajdonjogát az Önkormányzat térítésmentesen ruházza át a társaságra. Ez esetben vállalta az üzemeltetési feladatok ellátását és a költségek viselését.

  • 20.

    A FCSM Rt. a kérdéses csatornaszakaszt - hasonlóan más, kerületi önkormányzati beruházásban épült, vitatott tulajdonjogú, de a főváros területén lévő létesítményhez - a Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződés alapján jelenleg elkülönített nyilvántartásban, ún. "kényszerüzemeltetési" formában működteti, és beszedi a hatóságilag megállapított csatornadíjat.

V.

Az eljárás alá vont álláspontja

  • 21.

    A FCSM Rt. több indokot is felhozott, amire tekintettel nem írta alá a szerződést.

  • 22.

    Az FCSM Rt. álláspontja szerint az Önkormányzat ajánlata - tartalmát tekintve - bérleti szerződés megkötésére irányult. Az ajánlat nem közszolgáltatási szerződésesre vonatkozott, ezért az FCSM Rt-t nem terhelte szerződéskötési kötelezettség (2000. április 19-i beadvány 1.5. pont)

  • 23.

    A FCSM Rt-t az alapító okiratában rögzített közfeladatok ellátásra hozták létre, amelyek között nem szerepel a közszolgáltatás ellátáshoz szükséges közműrendszer, közcsatorna hálózat biztosítása, bővítése vagy fejlesztése. Az FCSM Rt. kizárólag a Fök.-kel kötött szerződés alapján köteles üzemeltetni a főváros területén lévő csatornahálózatot és berendezéseket. E kötelezettsége nem terjed ki a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló eszközök működtetésére.

  • 24.

    A FCSM Rt. - álláspontja szerint - nem is jogosult a kerületi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízi-közmű üzemeltetésére a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) alapján, mivel erre csak a kerületi önkormányzat saját többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet lenne jogosult.

  • 25.

    Az FCSM Rt. álláspontja szerint a tulajdonába át nem adott közcsatornák üzemeltetéséért beszedhető hatóságilag megállapított csatornadíjak nem nyújtanak fedezetet az Önkormányzat által követelt bérleti díjra.

VI.

Az Önkormányzat álláspontja

  • 26.

    Az Önkormányzat szerződéses viszonyt kívánt létrehozni, melynek alanyai egyfelől az Önkormányzat mint tulajdonos és használatba adó, másfelől a FCSM Rt. mint használatba vevő. Hivatkozott arra, hogy hasonló szerződés áll fenn a Fővárosi Önkormányzat és az FCSM Rt. között.

  • 27.

    Álláspontja szerint az FCSM Rt. visszaél a csatornák üzemeltetésével összefüggésben meglévő gazdasági erőfölényes helyzetével, amikor erre vonatkozó szerződés és megfelelő ellenszolgáltatás nélkül hasznosítja annak tulajdonában álló csatornákat, illetve elzárkózik az ezt a helyzetet orvosolni szándékozó, vagyis a tulajdonos felé díjfizetési kötelezettséget is tartalmazó szerződés megkötésétől, ugyanakkor beszedi a ráfordításait meghaladó csatornadíjakat.

  • 28.

    A kérdéses csatornaszakaszok önálló - tehát a FCSM Rt. által üzemeltetett fővárosi hálózattól különálló - működtetése, álláspontja szerint, műszakilag lehetetlen.

VII.

A Tpvt. hatálya a vizsgált magatartás vonatkozásában

  • 29.

    A vizsgált magatartással kapcsolatban elsőként azt kell megvizsgálni, hogy azzal összefüggésben megállapítható-e a Tpvt. hatálya.

  • 30.

    A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A (2) szerint az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

  • 31.

    Az Ötv. (4) szerint a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. 1993. december 31. napját követően vállalat már nem létesíthető, gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti.

  • 32.

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az önkormányzatok egy bizonyos gazdasági magatartásával kapcsolatban akkor egyértelműen megállapítható a Tpvt. hatálya, ha azt az Ötv. értelmében vett közszolgáltatások nyújtásán kívül esően, tisztán tulajdonosi minőségében fejti ki.

  • 33.

    Az FCSM Rt. a Fővárosi Közgyűlés többségi tulajdonában van, és önkormányzati közszolgáltatási feladatokat lát el Az FCSM Rt. magatartása addig nem lenne a Tpvt. hatálya alá vonható, ameddig nem terjed túl az önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatának teljesítése által megszabott tevékenységi kör határain. Az Önkormányzat hatóságként jár el, amikor eleget tesz a szenny- és a csapadékvíz elvezetés, kezelés, stb. illetve a tulajdonában lévő csatornahálózat üzemeltetésével kapcsolatos közszolgáltatási feladatainak. Nincs közigazgatási jogviszony az Önkormányzat és az FCSM Rt. között. A szerződés - ha megkötötték volna - polgári jogi szerződésnek minősülne. A szerződéskötés elmaradása miatti jogvita sem közfeladat ellátásával kapcsolatos, hanem az ezt szolgáló vagyon hasznosításával. Az Önkormányzat elsősorban azt nehezményezi, hogy az FCSM Rt. bérleti díjfizetés nélkül hasznosítja az ő tulajdonát képező vagyontárgyat. Az FCSM Rt. részben gazdasági megfontolások alapján döntött úgy, hogy visszautasítja a szerződéses ajánlatot, hiszen az számára - a jelenlegi helyzethez képest - előnytelen. Következtetésképpen, a jelen eljárás tárgyát képező magatartásra - amely egy visszterhes használati szerződés megkötésétől való elzárkózás - a Tpvt. tárgyi hatálya megállapítható.

VIII.

A szerződéskötéstől való elzárkózás indokoltságának vizsgálata

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

  • 34.

    A versenyfelügyeleti eljárásban azt is meg kellett állapítani, hogy az eljárás alá vont indokoltan tagadta-e meg az Önkormányzattal az eljárás tárgyát adó szerződések megkötését. A szerződés megkötésének a potenciális szerződő partnerrel szembeni ártó szándékú megtagadása, vagy a szerződéskötéstől való indok nélküli elzárkózás visszaélésnek minősülne. Önmagában az, hogy az erőfölényben lévő tud indokot felhozni arra, hogy miért nem kötötte meg a szerződést, még nem zárja ki a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megállapíthatóságát. Az indokoltság tekintetében az eljáró versenytanácsnak az az álláspontja, hogy nem csupán azt kell megvizsgálni, hogy van-e ill. vannak-e indokok, hanem azt is, hogy ezek kellően alátámasztják-e az erőfölényes vállalkozás nemleges döntését. Ezért az eljáró versenytanács előbb egyenként áttekintette az FCSM Rt. által felhozott körülményeket abból a szempontból, hogy azok tekinthetőek-e indoknak (32-37. pontok), majd az indokként elfogadott körülményeket összességében értékelve állapította meg, hogy a szerződés megkötésétől való elzárkózás indokolt volt-e (38.pont).

  • 35.

    Az eljáró versenytanács az FCSM Rt. állításával összhangban megállapítja, hogy az eljárás alá vontat nem terhelte szerződéskötési kötelezettség az önkormányzati közmű használatára nézve. Egy átlagos vállalkozást ilyen helyzetben megillet a szerződési szabadság, ideértve azt is, hogy önállóan jogosult eldönteni, hogy köt-e szerződést. A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozással szemben azonban a versenyjog magasabb mércét támaszt. Az erőfölényes vállalkozás szerződéskötéstől való elzárkózása minősülhet visszaélésnek. Önmagában a szerződéskötési kötelezettség hiánya tehát az FCSM Rt., mint gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás tekintetében nem ügydöntő körülmény.

  • 36.

    A FCSM Rt-t azon állítását, hogy az alapító okiratában rögzített közfeladatok ellátásra hozták létre, amelyek között nem szerepel a közszolgáltatás ellátáshoz szükséges közműrendszer, közcsatorna hálózat biztosítása, bővítése vagy fejlesztése, az eljáró versenytanács nem fogadta el.

    • a)

      A módosított alapító okirat 3. pontjában felsorolt tevékenységi körök között ugyanis kifejezetten építési tevékenységek - 45.21`03 Épület, híd, alagút, közművezeték építése és a 45.24`03 Vízi létesítmény építése - is szerepelnek. A létesítő okmányban a tevékenységi körök felsorolásával kapcsolatban az eljáró versenytanács figyelemmel volt arra a hazánkban szokásos gyakorlatra, hogy a tevékenységi lista gyakran bővebb, mint, amennyi tevékenységet a cég ténylegesen végez. Az FCSM Rt. az előzetes álláspont kézhezvételét követően állította, hogy az e pontban említett két tevékenységet nem végzi. Az eljáró versenytanácsnak nem volt oka az állítást megkérdőjelezni. A tevékenységek alapító okiratban történő puszta említésére tekintettel azonban nem lehet kizárni azt, hogy az alapító e tevékenységeket, mint az FCSM Rt. által belátható jövőben kifejtendő tevékenységeket számításba vette.

    • b)

      Az FCSM Rt. és a FÖk. közötti - titkosnak minősülő - közüzemi szolgáltatási, valamint bérleti és üzemeltetési (keret)szerződés - a szerződő felek viszonyában - tartalmaz az FCSM Rt. álláspontját erősítő rendelkezéseket. Két fél közötti feladatmegosztásról rendelkező szerződés tartalmát azonban az eljáró versenytanács nem látja bizonyítékként elfogadhatónak arra nézve, hogy harmadik személyekkel szemben áll-e fenn valamilyen tilalom az FCSM Rt.-re nézve.

  • 37.

    "Az FCSM Rt.-nek mint a Fővárosi Önkormányzat által alapított közüzemi szolgáltató társaságnak a feladata a saját tulajdonú és az alapító FÖk (kizárólagos, illetve részleges) tulajdonában lévő közcsatornák üzemeltetésén keresztül a közüzemi szolgáltatás biztosítása. E kötelezettség nem terjed ki a kerületi önkormányzatok tulajdonát képező csatornaszakaszokon keresztül nyújtandó szolgáltatásokra." - állította az eljárás alá vont képviselője 2005. november 9-én (Vj-117/2005/4.).

    • a)

      Az Rt. alapító okiratának szövege nem erősíti meg ezt az állítást. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a Fővárosi Cégbírósághoz 2005. IV. 11-én érkezett alapító okirat 4. oldalán - a TEÁOR számokat követően - az alábbi szöveg olvasható: "A Társaság alaptevékenysége keretében ellátja Budapest Főváros folyamatos és hatékony szenny- és csapadék elvezetési, tisztítási ... feladatait." A létesítő okmány tartalma az eljáró versenytanács szerint nem támasztja alá az FCSM Rt. azon álláspontját, hogy tevékenysége - a szolgáltatásnyújtáshoz igénybe vett infrastruktúra tulajdoni helyzete alapján - nem terjed ki a kerületi önkormányzatok tulajdonát képező csatornaszakaszokon keresztül nyújtandó szolgáltatásokra.

    • b)

      Az FCSM Rt. és Budapest Főváros Önkormányzata között 1997. november 3-án megkötött - titkosnak minősülő - közüzemi szolgáltatási szerződés [1] 2.2. pont harmadik bekezdése és 4.1. pontja említést tesz a Társaság tulajdonába át nem adott eszközök külön üzemeltetési szerződés alapján történő működtetéséről. Budapest Főváros Önkormányzata és az FCSM Rt. között létre is jött - szintén titkosnak minősülő - bérleti és üzemeltetési (keret)szerződés, melynek 1.1. d) pontjában történik utalás bizonyos kerületi szennyvízcsatorna-hálózat bérbeadására és annak külön feltételeire. Ebből és a szerződés 2. sz. mellékletének 2. pontjában szereplő díjképletből - mely csak az FCSM Rt. és a FÖk. tulajdonában álló eszközök alapján határozza meg a csatornahasználati díjat - az a következtetés vonható le, hogy a FÖk. és az általa alapított cég nem számolt, illetőleg csak a főváros és a kerületek bizonyos együttműködése esetén számolt, harmadik személyek tulajdonában álló közművekkel.

A vizsgált kérdés tekintetében ellenmondásos tartalmú iratok, és az a tény, hogy a létesítő okmány nem utal tevékenységi korlátra, az eljáró versenytanács megítélése alapján nem szolgálnak indokul a szerződéskötéstől való elzárkózásra.

  • 38.

    Azt, hogy Önkormányzattal való szerződés jogszerű megkötését a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) kizárja, az eljáró versenytanács olyan körülménynek tekinti, amely indokul szolgál a szerződés megkötésének megtagadására. A Vgtv. 9. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközművek működtetésére az önkormányzatnak saját többségi részesedéssel gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia, vagy koncessziós szerződés keretében kell átengednie a nyertes pályázónak. Az eljáró versenytanács nem kíván olyan jogszabály értelmezési kérdésben véleményt nyilvánítani, amelyre a perben eljáró bíróság hivatott. Azt azonban hatáskörének túllépése nélkül is megállapíthatja az eljáró versenytanács, hogy az FCSM Rt. az idézett jogszabályi rendelkezést értelmezhette szerződési akadályként. Az FCSM Rt. a jogszabály szövegéből levonhatta azt a következtetést, hogy a potenciális szerződő partner vele, mint a jogszabályi követelménynek meg nem felelő gazdasági társasággal, nem kötheti meg azt a szerződést, amelynek létrehozására az ajánlatot neki címezte. Az FCSM Rt. 1999. április 21-i levelében kifejezetten ez az indok nem szerepel. A levélben az 1995. évi LVII. törvény említésre kerül méghozzá az FCSM Rt. által az eljárások során védekezésként hivatkozott részre hivatkozással. A levélben ugyan még azt vonja kétségbe az FCSM Rt, hogy egyáltalán létezhet tisztán kerületi tulajdonú csatornaközmű, de indirekt módon a levélből kiolvasható az FCSM Rt-nek az az álláspontja, hogy neki csak a FÖk-kel van joga szerződni, az Önkormányzattal nincs.

  • 39.

    Önmagában az a tény is indokul szolgálhat a szerződéstervezet visszaküldésére, ha a potenciális használó, nincs meggyőződve arról, hogy a szerződő partner valóban tulajdonosa annak a vagyontárgynak, amelynek használatát célozza a szerződés. A konkrét esetben ez a körülmény nem szolgálhat indokul arra, hogy éveken át megtagadják a szerződés megkötését, de magyarázhatja az 1999. április 21-i levél megszületését.

  • 40.

    Egyértelműen gazdasági indokra hivatkozott az FCSM Rt., akkor, amikor a szerződési ajánlatban szereplő bérleti díj mértékét megalapozatlannak, és a szerződéses feltételeket előnytelennek minősítette 1999. április 21-i levelében. A szerződés hátrányosnak ítélt tartalma indokul szolgálhat a szerződéskötés megtagadására.

    Első pillantásra érthetetlen, hogy egy szolgáltató nem akar fizetni egy olyan infrastruktúra használatáért, amit ténylegesen igénybe vesz saját szolgáltatásához, amely szolgáltatásért ellenértéket számít fel. Az a látszat, mintha jogalap nélkül gazdagodna ezáltal. A valóság azonban más. A látszat és a valóság közötti különbség oka a csatornahasználati díj mértékében van, nevezetesen abban, hogy a díj kalkulációja során nem vesznek figyelembe valamennyi költséget.

    • a)

      A Fővárosi Önkormányzat, mint árhatóság úgy határozza meg a csatornahasználati díjat, hogy az fedezetet nyújtson a Fök. és az FCSM Rt szennyvízközművel kapcsolatos valamennyi kiadására (ideértve a felvett hitelek kamatát és az elhatározott fejlesztéseket, és a Fök. valamint a FCSM Rt. tulajdonában lévő közművek amortizációját is) [2] , de nem veszi figyelembe a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló közművekkel kapcsolatos költségeket (esetleges kamatok, fejlesztések, amortizáció). A hatósági ár megállapítása során tehát nem vették figyelembe a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget.

    • b)

      Az a) pontban írt módon kalkulált csatornahasználati díjat fizetik azok a fogyasztók is, akik nem az FCSM Rt és nem a Fök. tulajdonában álló szennyvízvezetékek által kapcsolódnak ahhoz a közműhálózathoz, amit szintén használnak. Tehát sem e speciális fogyasztók, sem a többiek által fizetett csatornahasználati díjakban nem képződik forrás a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közművek fenntartásához. Ennek oka a csatornahasználati díj kalkulációjában keresendő.

  • 41.

    A fogyasztók tehát olyan díjszámítás alapján fizetik a csatornahasználati díjat, ami nem kalkulál valamennyi költséggel, azaz a fogyasztók nem fizetik meg az igénybe vett szolgáltatás teljes értékét. (Más kérdés, hogy a hálózat kialakításához esetleg anyagilag hozzájárultak.)

    Ez a helyzet az FCSM Rt számára külső adottságként létezik, és az árképzési struktúra magyarázatul szolgál arra, hogy miért lenne hátrányos az FCSM Rt számára a perbeli szerződés megkötése.

  • 42.

    Jelen eljárásban abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az FCSM Rt. által felhozott (32-37. pontok), és az eljáró versenytanács által kellően bizonyítottnak látott és elfogadott indokok (35. és 37. pontok) olyan súlyúak-e, hogy versenyjogi alapon indokolják az Önkormányzat által ajánlott szerződés [3] megkötésének megtagadását. A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás szerződéskötési magatartását az ezzel összefüggésben a Versenytanács korábbi, bíróság által is helybenhagyott, határozataiban körvonalazódott elveknek megfelelően kell értékelni. Ezek szerint a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozástól sem várható el a saját érdekeivel ellentétes, számára gazdasági hátrányt okozó üzleti kapcsolat létesítése vagy fenntartása (FB. 2.K.32366/1993.), illetve nem kötelezhető a vállalkozás arra, hogy költségtöbblettel járó gazdálkodást folytasson (FB. 2.K. 32527/1992.). Az Önkormányzat által kínált szerződéses ajánlat ellentétes lenne az eljárás alá vont érdekeivel, és nyilvánvalóan előnytelen lenne az FCSM Rt. számára, hiszen olyasmiért kellene bérleti díjat fizetnie, amelynek üzemeltetését jelenleg ilyen díjfizetési kötelezettség nélkül végzi. Hasonló tényállás alapján a Vj-136/2004/15. számú határozatával a Versenytanács ugyanilyen indokolással nem állapított meg gazdasági erőfölénnyel való visszaélést az FCSM Rt. terhére. A 37. pontban írt körülmény tehát önmagában olyan súlyúnak tekinthető, hogy az versenyjogi nézőpontból indokolja a szerződéskötés megtagadását. A 35. pontban írt indok tovább erősíti azt, hogy az FCSM Rt. vizsgált magatartása nem tekinthető visszaélésnek.

  • 43.

    Az üzletkötéstől való elzárkózás Tpvt.-be ütközően jogszerűtlennek kellene tekinteni akkor, ha annak versenykorlátozó hatása lenne, vagy a fogyasztók számára kedvezőtlenebb helyzetet eredményezne. A jelen eljárásban egyik esetről sem lehet szó, hiszen az eljárás alá vont gazdasági tevékenységét e szerződés megkötésétől függetlenül monopol helyzetben, kizárólagos jogosultsággal végzi, vagyis a szerződés megkötésétől való elzárkózás a gazdasági versenyt semmilyen módon nem érinti. A fogyasztók a szerződés megkötésétől függetlenül ugyanazt a szolgáltatást, ugyanattól a szolgáltatótól kapják, és mivel a szolgáltatás hatósági áras, annak közvetlen hatása a fogyasztói árra sincs.

  • 44.

    A fentiek alapján az eljáró versenytanács megállapítja, hogy versenyjogi alapon nem vonható kétségbe az FCSM Rt. azon magatartása indokoltsága, hogy elzárkózott attól, hogy megkösse az Önkormányzattal a kérdéses csatornaszakaszok üzemeltetésére vonatkozó, az Önkormányzat által megfogalmazott feltételeket tartalmazó szerződés megkötésétől, ezért e magatartása nem ütközik a Tpvt. 21. § c) pontjában foglalt tilalomba.

  • 45.

    Az eljáró versenytanács a fentiek alapján, jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését látta indokoltnak a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel.

IX.

Eljárási kérdések

  • 46.

    Az eljárás alá vont az eljáró versenytanács által megküldött előzetes álláspont ismeretében nem kérte tárgyalás megtartását, ezért az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül hozta meg jelen határozatot.

  • 47.

    A Tpvt. 77. § j) pontja alapján a Tpvt. 72. § (1) a) pontja szerinti - tárgyaláson kívüli - eljárás megszüntetés is érdemi határozatnak minősül. A jogorvoslati jogot ennek megfelelően a Tpvt. 83. § biztosítja.

X.

Észrevételek jogszabályokra

  • 48.

    A Fővárosi Bíróság megkeresésének teljesítését követően az eljáró versenytanács szükségesnek látja azt, hogy a GVH - a 37. pontban kifejtett díjkalkulációs problémákon túl - felhívja az érintettek figyelmét az alábbi körülményekre.

    • a)

      Abban az esetben, ha a jelenleg a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló közművek átkerülnének akár az FCSM Rt, akár a Fök. tulajdonába, a csatornahasználati díj megemelkedne, és az új tulajdonosnál képződne forrás a tulajdonába került közművek fenntartására.

    • b)

      Ugyanez az eredmény érhető el azonban azáltal is, ha a Fök. árhatóságként olyan díjkalkulációt írna elő, amely a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló közművekkel kapcsolatos költségeket is figyelembe venné.

    • c)

      Az b) pontban írt módon számított csatornahasználati díj esetén jogi megoldást kellene találni a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló közművekre jutó díjrészleteknek a tulajdonoshoz való eljuttatására. E díjrészleteket nyilvánvalóan nem tarthatná meg az FCSM Rt., de a Fök is jogalap nélkül gazdagodna velük.

    • d)

      Megfontolás tárgyává kellene tenni a koncessziós jogszabály felülvizsgálatát, és egy kivétel beiktatását. A vízközművek funkcionális összefüggésére, a kerületenként való önálló működtetés technikai lehetetlenségére [4] tekintettel ugyanis nem teljesíthető az a jogalkotói elvárás, hogy a kerületi önkormányzat maga működtesse, vagy többségi tulajdonában álló társaság útján működtesse az infrastrukturális rendszernek azt az önmagában nem funkcionáló részét, amely tulajdonában áll. A koncessziós jogszabály megalkotásakor nyilvánvalóan nem vették figyelembe Budapest sajátos önkormányzati felépítését, a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat egyidejű létét, ami egy rendszert alkotó hálózat esetén lehetetlenné teszi, hogy valamennyi tulajdonos többségben legyen az infrastruktúrát üzemeltető társaságban. A hatályos jogszabály "hallgatása" a kerületi önkormányzatok jogosítványainak csorbulását eredményezi.

Budapest, 2006. július 31.


Jegyzetek

  • :: d1e437

    4.1. pontja szerint az FCSM Rt. kötelezettsége alapvetően a Főváros területén a tulajdonába adott, illetve üzemeltetésre átvett eszközökkel közműves szennyvíz, és csapadékvíz elevezetés ....". Az szerződés 2.2. pontja harmadik bekezdése szerint a Társaság tulajdonába át nem adott eszközöket külön üzemeltetési szerződés alapján működteti azzal, hogy a fogyasztók felé továbbra is biztosítja az egységes közüzemi szolgáltatást

  • :: d1e483

    Vö. 1997. nov. 3-án kelt közüzemi szolgáltatási szerződés (Vj-117/2005/4/3) 2. oldal - a képlet Kk és Bs tételei, és ezek értelmezése a 3, 10, 11. oldalakon.

  • :: d1e519

    Ebből a szempontból nincs jelentősége a szerződés elnevezésének (haszonbérlet, vegyes bérleti, vagy lízing).

  • :: d1e612

    A kérdéses csatornaszakaszok működtetése - a csatolt szakértői vélemény szerint - műszakilag csak az FCSM hálózatával együtt, azzal összeköttetésben lehetséges.